Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-18 / 115. szám
V e 1964. MÁJUS 19, KEDD 'sbhtirm Újfajta IBUSZ-társasutazás Újfajta nyolcnapos társasutazást szervez az IBUSZ nyártól .kezdve Romániába. A turisták először Brassóba utaznak, majd városnézés után külön hegyi busz viszi fel őkef Poianára. Innen drótkötélpályán — székliften — tesznek kirándulást a Bucsecs csúcsára. A kirándulók a következő négy napot már a festői Si- naiaban töltik. A kirándulást több ízben megismétlik augusztustól az év végéig. Az utolsót úgy szervezik meg, hogy a turistáik a szilvesztert is Sálaiéban töltsék. (MTI) NAPIRENDEN: Á temelősiö¥eik@ietek jogi képviselete Amikor a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodája 1954 őszén megalakult, egyéb feladatok mellett azzal a fő céllal kezdte el tevékenységét, hogy szervezi, irányítja és ellenőrzi a közös gazdaságok jogi képviseletét. Ma már a szervező munka eredményeként megyénk 193 termelőszövetkezetéből 188-ban 34 szerződéses ügyvéd és 26 jogtanácsos végzi a jogi teendőket. Különösen az elmúlt két esztendőben mutatkozik erőSZERENCSÉS BALESET A Dunakanyarba Igyekezett, de csak a főváros határáig ért. s itt egy Autóbusszal különbözött össze a képen látható Skoda, amelynek négy utasa karcolás nélkül úszta meg vasárnap a karambol} (Gábor felv.) A. hislúntf már nem árul virágét... Börtönbüntetésre ítélték a lelketlen dunakeszi szülőket je a 200—300 forintos forgalmat. Ö pedig nemegyszer moziban ült, vagy tv-t nézett ebben az időben. A dunakeszi pedagógusok nem hagyták annyiban az ügyet. Uray György tanár részletes jelentése a Váci Járási Tanács gyámügyi előadója elé keiült.' A határozat: a kislányt soron kívül áliami gondozásba kell vétetni! A lelketlen szülők a tárgyalás elején megkísérelték valamilyen módon igazolni tettüket. ítélethirdetés előtt megtörtek, megbánást mutattak és sajnálták a törtémteket. A bíróság büntetőtanácsa Komócsin Györgynét egyévi és két- hónapi, férjét tízhónapi börtönbüntetésre ítélte. A védelem fellebbezett enyhítésért. (P. r.) teljes fejlődés a termelőiszövetkezeteik jogi képviseleti és megelőző munkájában. 1962- ben 986 peres üggyel foglalkoztak a termelőszövetkezetek jogi képviselői, mintegy 18 millió forint értékben. Ebből 454 esetben a tsz-ek voltak a kezdeményezője és 386 pert nyertek meg 6 844 000 forint értékben. Tavaly, 1027 peres ügy keletkezett, 14 milliós értékben, s végül is 591 befejezett perből 411 végződött a j közös gazdaságok javára, j 4 433 000 forint értékben. Mindez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek " hátrányos helyzete — a több éves vagy évtizedes jogvédelemmel rendelkező vállalatokkal szemben — a jogi képviselet kiterjesztésével megszűnőben van. Az egy év alatt 3 millió forintos perérték-csökkenés pedig arról tanúskodik, hogy számos vitás ügyet a tsz-ügy- védek révén sikerült elintézni magelőző munkával.' Tavaly előtt 395 esetben két és fél millió forint, a múlt évben pedig 788 esetben 6 834 000 forint értékű peren kívüli ügy dőlt el a termelőszövetkezetek javára. Néhány évvel ezel5tt _ különösen az átszervezés időszakában — a termelőszövetkezeti vezetők túlnyomó része vallotta: nincs szükség jogászra, a vitás, de még a peres ügyeket is megoldja a tsz. A gomba módjára szaporodó — a termelőszövetkezeti gazdálkodással, belső élettel, szerződéses kapcsolatokkal foglalkozó — jogszabályok, de különösen a szövetkezeti vezetők jogi ügyekben való járatlansága, a tsz-ek ellen indított perek alaposan rácáfoltak erre a helyenként még ma is meglevő hibás szemléletre. Akik legelőször a jogi képviselet kiterjesztését — esetleg önálló tsz-jogász alkalmazását — ellenezték, arra hivatkoztak, anyagilag ez megterheli a tsz-t, tehát „rossz’“ üzlet. A számok erre is megadják a választ. A megelőzött peren kívüli és a peres ügyekből származó, tsz-ek javára ítélt összegnek körülbelül két százaléka fedezi a jogi képviselek díjazását. A jogvédelemmel rendelkező termelőszövetkezetek vezetői tudják csak igazán, hogy túl a peres és peren kívüli eljárásokon, mit jelent a jogi szakember tanácsa, véleménye az egyéb ügyekben. A jogszerűség, a törvényesség betartása elengedhetetlen feltétele a termelőszövetkezeti életnek és az eredményes gazdálkodásnak. I A peres ügyeken kívül a I jogi tanácsos legfontosabb I feladata, hogy biztosítsa a szö- ! vetkezet alapszabályszerű mű- | ködösét. A tsz-vezetőknek a i külső jogviszonyban eredő i problémákon kívül is igen sok ! belső vitás üggyel kell foglal- I kozniuk. Még mindig sok problémát okoznak a szerződéses viszonyból származó jogviták és a szabvány kérdések. A Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei Irodája miután megszervezte a közös gazdaságok jogképviseleti, jogvédelmi helyzetét, arra törekedett és törekszik, hogy tovább javítsa a termelőszövetkezetekben végzett jogi munkát. Ez fontos feladat, amelyhez segítséget kell nyújtaniuk a járási szerveknek is. Jelenleg egy-egy jogi képviselőre még 13—14 termelőszövetkezet jut, s természetesen a közös gazdaságok anyagi lehetőségei — noha ez lenne a legideálisabb —, nem engedik meg mindenütt az önálló jogász alkalmazását. Mindenesetre az is bizonyos, hogy egy-egy szakember 13—14 termelőszövetkezetben képtelen jól ellátni a szerteágazó feladatokat. Figyelembe véve a termelőszövetkezetek anyagi körülményeit, a legideálisabb az lenne, ha négy-öt tsz-t képviselne egy-egy jogász. Amikor számot vetünk a téri melőszövetkezetek jogi képviseletének helyzetével, azt Is megállapíthatjuk, igen sok még a tennivaló ezen a téren. Külső ügyekben ’ gyakran támad félreértés, vita. Gyakran rassz a kapcsolat a tsz-ek és a felvásárló szervek között éppen a jogi ismeretek hiánya miatt. Tovább kell javítani a tsz-jogászpk -munkalehetőségeit, mert csak így tudnak hatékonyabb segítséget adni a vezetőségnek. A szövetkezeti vezetők tegyék lehetővé, hogy a jogi képviselők alaposan megismerhessék a szövetkezet életét, tisztában legyenek a folyamatban levő ügyekkel. Számokban nem is lehet kifejezni, mit jelent a termelő- szövetkezeteknek a hatékony jogi képviselet. Túl a közös gazdaságokon, a népgazdaság érdeke is megkívánja, hogy még szervezettebb, hatékonyabb legyen a tsz-ekben a jogi munka. S. P. 27 bor jutott tovább Győzött'a rajnai rizling, a ceglédi ezerjó és a dömsödi vegyes fehér Pénteken és szombaton ke- 1 rült sor a megyei borok im- ! már hagyományos vetélkedőjére Cegléden a . 600 éves , fennállását ünneplő városban. Országos hírű borszakértők előtt vizsgázott a homoki fehér és a vörös bor, mintegy 86 válozata. Dr. Ásvány Álkos elnökletével a bíráló bizottság a fehér borok közül az állami gazdaságok kategóriájában az első díjat a Budafoki Állami Pincegazdaság 1963-as évjáratú rajnai rizling borának ítélte. Második díjat a tápiószelei Agrobotanikai Intézet 1963-as olasz rizlingje, míg a harma- áik díjat a Budafoki Állami Pincegazdaság 1963. évjáratú tramini bora kapta. A termelőszövetkezetek kategóriájában az első díjat a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1963. évi ezerjó bora, a második dijat ugyancsak a ceglédli Vörös Csillag Tsz 1963-as évjáratú száraz ezerjó bora, míg a harmadik díjat a dömsödi Aranykalász Tsz 1963-as évjáratú hárslevelű bora kapta. Az egyéni versenyzők csoportjában az első díjat Siket Gábor dömsödi bortermelő kapta, 1963. évjáratú vegyesfehér boráért. A második díjat Lázár Ferenc ceglédi, 1963-as évjáratú ezerjó boráért, a harmadik díjat Oláh István Csemő, 1963-as ezerjó boráért kapta. A vörös borok közül az első díjat az állami gazdaságok közül a Budafoki Állami Pincegazdaság kadarkája, a második díjat ugyané gazdaság 63-as évjárató kadarkája kapta. A termelőszövetkezetek csoportjában első dijat a dömsödi Aranykalász Tsz 1963-as opportó bora, míg a második díjat a ceglédi Kossuth Tsz 1983-as kadarkájának ítélték. Vasárnap délelőtt a városi tanács dísztermében , nyílt meg a versanj^n részt vevő bőrök kiállítása. Sselepcsényi Imre, a városi tanács vb-elnö- kének megnyitója után Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet, elismeréssel szólt a borverseny rendezőiről, részvevődről, majd értékelte a vetélkedőt. Ezt követően került sor a díjak és az oklevelek átadására. A megyei borverseny legjobb helyezést elért borai közül huszonegy fehér és hat vörös bor vesz majd részt az országos borversenyen. Autósók figyelmébe! A közeljövőben megkezdik á tavaly megépített visegrád- fellegvári autóút burkolási munkáit. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felhívja a gépjárművel utazó turisták és kirándulók ‘ figyelmét, hogy május 25-től előreláthatólag júliiis hó végéig az utat mindennemű gépjármű és fogat elől lezárják. A gyalogos forgalom továbbra is zavartalan lesz. Az élen a tsz-traktorosok Szombaton délelőtt 10 órakor rakétajelre a dömsödi határban, a Kiskunsági Állami Gazdaság peregi üzemegységének kijelölt tábláján megindult a huszonhat traktor és ezzel megkezdődött a harmadik járási szántóverseny. A sok jelenlevő érdeklődve figyelte a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Kiskunlacházi Gépállomás és a járás termelőszövetkezeteinek traktoristáit, akik alapos felkészülés után most a döntő menetet vívták. Amikor délután négy órakor a zsűri elnöke kihirdette a döntést, érdeklődők és versenyzők egyöntetűen megállapíthatták, a mostani verseny volt a legnehezebb és a legszínvonalasabb. Minden tekintetben jobb volt a felkészültség, valóban szép eredmények születtek és olyan szoros volt a mezőny, hogy félpón- tok döntötték el a helyezéseket. Lelkes Gyula, a szigetbecsei Üj Élet Termelőszövetkezet traktorosa egy mosógépet kapott első helyezéséért, Barócs Lajos a ráckevei Árpád traktoristája egy fényképezőgépet. A harmadik helyezett, Konta Károly (Majosháza, Űj Élet Tsz) ugyancsak kapott ajándékot, egy karórát. További helyezések: IV. Kirchner István (Kiskunlacházi Gépállomás), V. Viktor Lhjos (áporkai Arany Kalász Tsz), VI. Herman István (Kunsági Állami Gazdaság). XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX SZATIRIKUS KISREGÉNY zegette egy ideig a nyakkendőket, majd gyanút fogva nekiesett a többi csomagnak. Nem tévedett: mindegyikben nyakkendők és zsebkendők '—h n« t — voltak, sőt, némelyikben női fejkendőt is talált. A szoba, jóllehet eddig sem keltette. a finom ízléssel rendezett polgári otthon benyomását, úgy nézett ki, mint a csatatér. Sándor minden egyébről megfeledkezve fenyegetően tornyosult a fej-, nyak-, zsebkendő és- papírhalmaz fölé: — Ezt te találtad ki! Miska megnyerő modorban válaszolt: — Tévedsz. Az ötlet tőled származik. De ha nekem nem hiszel, olvasd el a mellékelt leveleket. Sándor nekiesett a papírtengernek és hosszas kotorászás után megtalálta az anyja levelét. A levélben ez állt: Drága kisfiam. Tudod, hogy szegény apád betegsége mennyire visszavetett bennünket és alig tudunk létezni valahogy. Ráadásul a csoportban sem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, így aztán nemigen tudunk segítségedre lenni. Hogy most mégis küldünk egy kis kézhez való holmit, az azért van, mert járt itt a faluban egy pesti vásáros asz- szgny, akitől részletre vehettünk néhány ruhaneműt. Tudom én, hogy nem nagy valamik ezek, de talán hasznát tudod venni ott Pesten. Fogadd olyan jó szívvel, amilyennel mi küldtük és igyekezzél haza, ha csak pár napra is, mert nagyon szeretnélek már« látni, meg szegény apád is mindig emleget. Sokszor csókolunk kisfiam mind a ketten. Szerető szüleid”. Sándornak kesernyés lett a szája, ahogyan elolvasta a levelet. Irgalmatlan dühvei gondolt Lizára és idegessége még fokozódott, amikor a többi levelet is elolvasva megértette: a csomagokat a karámosi rokonok küldték, jószándékkal segíteni akarván rajta, a „szegény egyetemistán”. ' — Ragyogó eszme volt ez a részletakció — szólalt meg Miska elismerően. — Az egész faluban leállt a munka, amikor megtudták, hogy Mu- cusnál hitelben lehet vásárolni. Ha ezt elmondod a belker tanszéken, felelés nélkül kitűnőre államvizsgázol. — Sándor keresztülgázolt a papír- és kendőtengeren és rávetette magát az ágyra. — Unom a hülye szellemeskedéseidet! Miska megigazított a lábá- Val egy, melltartóreklámot, amely közhasznúan függött a falon, de valamilyen óknál fogva félrebillent. — Igazságtalan vagy, mint mindig. Én jóindulatúan reklámozom az egyetemen a nyakkendőidet, arról nem is beszélve, hogy már a fél évfolyam a te zsebkendőidbe fújja az orrát. S te ahelyett, hogy hálás lennél, gorombáskodsz az emberrel. A „Gothai program kritikáját” összecsukta, előzőleg egy nyakkendőt -helyezve bele könyvjelzőnek és a feje alá rakta. • — Látod erre igazán nem gondoltam. Pedig, ha őszinte akarok lenni, tényleg hálával tartozom neked. önzetlen, igaz barát voltál, aki mindent elkövétett, hogy megóvjon a polgári jólét csalóka ábrándjaitól és a szocialista építés s_erény jövedelmű, de optimista katonájává neveljen. Mindezért mi volt a hála? Néhány másodpercig várt, hogy annál hatásosabb legyen a befejezés. — Talán az a két öltöny? Az ökölvívásban ezt mélyütésnek nevezik és szigorúan megintik érte a versenyzőt Csakhogy az élet nem ökölvívó-mérkőzés! Talán ezért van az, hogy az emberek gyakran kíméletlenebbek egymással, mint az elszántan öklöző ellenfelek fent a ringben. Misi, . szelíden válaszolt. — Minden ott van a bőröndben. A sötétszürke zakóban megtalálod a pénzt is. — Ö, persze, Varga 'elvtárs nem fogad el könyöradományt egy kétes világnézetű maszektól. Inkább poloskát írt, -miközben fennkölt gondolatai támadnak a kommunizmusról. — Logikailag mind a kettő indokolt. Egyik azért, mert szeretnék nyugodtan aludni, a másik, mert szeretnék jól élni. — Kár, hogy a mai öntudatos helytállásodnak nem tanúja a KISZ-vezetőség. Talán még a Dicsőség Könyvébe is bejegyeznék a neved, arany- betekkel, okulására a felnövő nemzedékeknek. (Folytatjuk) Az esemény szánhelye a váci járásbeli Dunakeszi község volt, de fővárosi lapok híradása nyomán felfigyelt rá és ítéletet mondott az országos közvélemény már akkor, mielőtt elhangzott volna a bün- tetötanács verdiktje. Hetven tanút idéztek be a Váci Járásbíróságra. Pedagógusok, kalauzok, pincérek, ruhatárosok egymás után bizonyították élő szóval azt, amit a testes vádirat tartalmazott: Komócsin György és felesége hogyan bántak kiskorú gyermekeikkel, milyen okok miatt indult eljárás ellenük ifjúság elleni bűntett elkövetése címén. A család megelőzően Budapesten lakott Engedélyt kaptak utcai virágárusításra. Az üzlet jól ment s így felvetődött egy családi ház építésé- v nek gondolata. Megszerezték \ Dunakeszin a Felszabadulás út: 18. számú telket.' A férj túl-1 órákat vállalt munkahelyén,: az asszony minden idejét az: árusításra fordította. Már a fővárosi tanácshoz: bejelentés érkezett: a szülők: elhanyagolják három kiskorúi gyermekük gondozását, tani- i tását A nyolcéves Ibolyát i strandokra, éttermekbe, eszp-i resszókba küldik virágot áru- i sítanl. A gyámügyi hatóság figyelmeztette is őket, de ez nem használt. Újabb környezettanulmány után Tamás és György nevű gyermekük állami gondozásba került. Ibolyka azonban piszkosan, ápolatlanul tovább áru- sítgatótt. Az anya durván el-j utasította a tanács figyelmeztetését, mint „beavatkozást” i magánéletükbe. Erről vallotta dr. Tajti Kálmánná, egy fővárosi általános iskola igazgatója, hogy az EMKE kávéházban találkozott ,a kislánnyal, aki akkor már 32 napot hiányzott igazolatlanul az iskolából. 1962-ben a család Dunakeszire költözött. Ibolyka most már nehezebb körülmények között folytatta munkáját. Délelőtt iskola, három órakor vonatraülés, budapesti árusítás s az éjféli vonattal haza kimerültén. Nagyobb ünnep előtti csúcsforgalom idején az iskola teljesen elmaradt, egész nap árusított. A Bonbon, Béke, Rakéta, Sabária napi árushelyei voltak; anyja megkövetelte, hogy mindennap eléri — Untam már a szegényes sivárságot, gondoltam átren- : dezem a lakást, a modern díszítő-művészet elvei szerint, i Egyébként szabadság! í — Hülye ötleteid vannak — : morogta Sándor és bontogatni i kezdte a csomagokat, i Elsőként azt nyitotta fel, i amelyet az anyjától kapott. ; Két nyakkendőt és öt zsebken- \ dót talált benne. Értetlenül né* (24) — Mi van itt? Miska foghegyről válaszolt, fel se nézve a könyvből.