Pest Megyei Hirlap, 1964. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-18 / 115. szám

V e 1964. MÁJUS 19, KEDD 'sbhtirm Újfajta IBUSZ-társasutazás Újfajta nyolcnapos társasuta­zást szervez az IBUSZ nyár­tól .kezdve Romániába. A tu­risták először Brassóba utaz­nak, majd városnézés után külön hegyi busz viszi fel őkef Poianára. Innen drótkötélpá­lyán — székliften — tesznek kirándulást a Bucsecs csú­csára. A kirándulók a következő négy napot már a festői Si- naiaban töltik. A kirándulást több ízben megismétlik augusztustól az év végéig. Az utolsót úgy szervezik meg, hogy a turis­táik a szilvesztert is Sálaié­ban töltsék. (MTI) NAPIRENDEN: Á temelősiö¥eik@ietek jogi képviselete Amikor a Termelőszövet­kezeti Tanács Pest megyei Irodája 1954 őszén megalakult, egyéb feladatok mellett azzal a fő céllal kezdte el tevékeny­ségét, hogy szervezi, irányítja és ellenőrzi a közös gazdasá­gok jogi képviseletét. Ma már a szervező munka eredménye­ként megyénk 193 termelőszö­vetkezetéből 188-ban 34 szer­ződéses ügyvéd és 26 jogtaná­csos végzi a jogi teendőket. Különösen az elmúlt két esztendőben mutatkozik erő­SZERENCSÉS BALESET A Dunakanyarba Igyekezett, de csak a főváros határáig ért. s itt egy Autóbusszal különbözött össze a képen látható Skoda, amelynek négy utasa karcolás nélkül úszta meg vasárnap a karambol} (Gábor felv.) A. hislúntf már nem árul virágét... Börtönbüntetésre ítélték a lelketlen dunakeszi szülőket je a 200—300 forintos forgal­mat. Ö pedig nemegyszer mo­ziban ült, vagy tv-t nézett ebben az időben. A dunakeszi pedagógusok nem hagyták annyiban az ügyet. Uray György tanár részletes jelentése a Váci Já­rási Tanács gyámügyi előadó­ja elé keiült.' A határozat: a kislányt soron kívül áliami gondozásba kell vétetni! A lelketlen szülők a tárgya­lás elején megkísérelték va­lamilyen módon igazolni tet­tüket. ítélethirdetés előtt meg­törtek, megbánást mutattak és sajnálták a törtémteket. A bí­róság büntetőtanácsa Komó­csin Györgynét egyévi és két- hónapi, férjét tízhónapi bör­tönbüntetésre ítélte. A véde­lem fellebbezett enyhítésért. (P. r.) teljes fejlődés a termelőiszö­vetkezeteik jogi képviseleti és megelőző munkájában. 1962- ben 986 peres üggyel foglal­koztak a termelőszövetkezetek jogi képviselői, mintegy 18 millió forint értékben. Ebből 454 esetben a tsz-ek voltak a kezdeményezője és 386 pert nyertek meg 6 844 000 forint értékben. Tavaly, 1027 peres ügy keletkezett, 14 milliós ér­tékben, s végül is 591 befeje­zett perből 411 végződött a j közös gazdaságok javára, j 4 433 000 forint értékben. Mindez azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek " hát­rányos helyzete — a több éves vagy évtizedes jogvédelemmel rendelkező vállalatokkal szem­ben — a jogi képviselet kiter­jesztésével megszűnőben van. Az egy év alatt 3 millió fo­rintos perérték-csökkenés pe­dig arról tanúskodik, hogy számos vitás ügyet a tsz-ügy- védek révén sikerült elintézni magelőző munkával.' Tavaly előtt 395 esetben két és fél millió forint, a múlt évben pe­dig 788 esetben 6 834 000 forint értékű peren kívüli ügy dőlt el a termelőszövetkezetek ja­vára. Néhány évvel ezel5tt _ különösen az átszervezés idő­szakában — a termelőszövet­kezeti vezetők túlnyomó része vallotta: nincs szükség jogász­ra, a vitás, de még a peres ügyeket is megoldja a tsz. A gomba módjára szaporodó — a termelőszövetkezeti gazdál­kodással, belső élettel, szerző­déses kapcsolatokkal foglalko­zó — jogszabályok, de külö­nösen a szövetkezeti vezetők jogi ügyekben való járatlan­sága, a tsz-ek ellen indított perek alaposan rácáfoltak er­re a helyenként még ma is meglevő hibás szemléletre. Akik legelőször a jogi kép­viselet kiterjesztését — esetleg önálló tsz-jogász alkalmazását — ellenezték, arra hivatkoz­tak, anyagilag ez megterheli a tsz-t, tehát „rossz’“ üzlet. A számok erre is megadják a választ. A megelőzött peren kívüli és a peres ügyekből származó, tsz-ek javára ítélt összegnek körülbelül két szá­zaléka fedezi a jogi képvise­lek díjazását. A jogvédelem­mel rendelkező termelőszövet­kezetek vezetői tudják csak igazán, hogy túl a peres és pe­ren kívüli eljárásokon, mit je­lent a jogi szakember tanácsa, véleménye az egyéb ügyekben. A jogszerűség, a törvényesség betartása elengedhetetlen fel­tétele a termelőszövetkezeti életnek és az eredményes gaz­dálkodásnak. I A peres ügyeken kívül a I jogi tanácsos legfontosabb I feladata, hogy biztosítsa a szö- ! vetkezet alapszabályszerű mű- | ködösét. A tsz-vezetőknek a i külső jogviszonyban eredő i problémákon kívül is igen sok ! belső vitás üggyel kell foglal- I kozniuk. Még mindig sok problémát okoznak a szerző­déses viszonyból származó jog­viták és a szabvány kérdések. A Termelőszövetkezeti Ta­nács Pest megyei Irodája mi­után megszervezte a közös gazdaságok jogképviseleti, jogvédelmi helyzetét, arra tö­rekedett és törekszik, hogy tovább javítsa a termelőszö­vetkezetekben végzett jogi munkát. Ez fontos feladat, amelyhez segítséget kell nyúj­taniuk a járási szerveknek is. Jelenleg egy-egy jogi képvise­lőre még 13—14 termelőszö­vetkezet jut, s természetesen a közös gazdaságok anyagi le­hetőségei — noha ez lenne a legideálisabb —, nem engedik meg mindenütt az önálló jo­gász alkalmazását. Minden­esetre az is bizonyos, hogy egy-egy szakember 13—14 ter­melőszövetkezetben képtelen jól ellátni a szerteágazó fel­adatokat. Figyelembe véve a termelőszövetkezetek anyagi körülményeit, a legideálisabb az lenne, ha négy-öt tsz-t kép­viselne egy-egy jogász. Amikor számot vetünk a téri melőszövetkezetek jogi képvi­seletének helyzetével, azt Is megállapíthatjuk, igen sok még a tennivaló ezen a téren. Külső ügyekben ’ gyakran tá­mad félreértés, vita. Gyakran rassz a kapcsolat a tsz-ek és a felvásárló szervek között ép­pen a jogi ismeretek hiánya miatt. Tovább kell javítani a tsz-jogászpk -munkalehetősé­geit, mert csak így tudnak ha­tékonyabb segítséget adni a vezetőségnek. A szövetkezeti vezetők tegyék lehetővé, hogy a jogi képviselők alaposan megismerhessék a szövetkezet életét, tisztában legyenek a folyamatban levő ügyekkel. Számokban nem is lehet ki­fejezni, mit jelent a termelő- szövetkezeteknek a hatékony jogi képviselet. Túl a közös gazdaságokon, a népgazdaság érdeke is megkívánja, hogy még szervezettebb, hatéko­nyabb legyen a tsz-ekben a jogi munka. S. P. 27 bor jutott tovább Győzött'a rajnai rizling, a ceglédi ezerjó és a dömsödi vegyes fehér Pénteken és szombaton ke- 1 rült sor a megyei borok im- ! már hagyományos vetélkedő­jére Cegléden a . 600 éves , fennállását ünneplő városban. Országos hírű borszakértők előtt vizsgázott a homoki fe­hér és a vörös bor, mintegy 86 válozata. Dr. Ásvány Álkos elnökletével a bíráló bizottság a fehér borok közül az állami gazdaságok kategóriájában az első díjat a Budafoki Állami Pincegazdaság 1963-as évjára­tú rajnai rizling borának ítél­te. Második díjat a tápiószelei Agrobotanikai Intézet 1963-as olasz rizlingje, míg a harma- áik díjat a Budafoki Állami Pincegazdaság 1963. évjáratú tramini bora kapta. A termelőszövetkezetek kate­góriájában az első díjat a ceg­lédi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet 1963. évi ezerjó bora, a második dijat ugyancsak a ceglédli Vörös Csillag Tsz 1963-as évjáratú száraz ezerjó bora, míg a harmadik díjat a dömsödi Aranykalász Tsz 1963-as évjáratú hárslevelű bora kapta. Az egyéni ver­senyzők csoportjában az első díjat Siket Gábor dömsödi bortermelő kapta, 1963. évjá­ratú vegyesfehér boráért. A második díjat Lázár Ferenc ceglédi, 1963-as évjáratú ezer­jó boráért, a harmadik díjat Oláh István Csemő, 1963-as ezerjó boráért kapta. A vörös borok közül az el­ső díjat az állami gazdaságok közül a Budafoki Állami Pin­cegazdaság kadarkája, a má­sodik díjat ugyané gazdaság 63-as évjárató kadarkája kap­ta. A termelőszövetkezetek csoportjában első dijat a döm­södi Aranykalász Tsz 1963-as opportó bora, míg a második díjat a ceglédi Kossuth Tsz 1983-as kadarkájának ítélték. Vasárnap délelőtt a városi tanács dísztermében , nyílt meg a versanj^n részt vevő bőrök kiállítása. Sselepcsényi Imre, a városi tanács vb-elnö- kének megnyitója után Varga Péter, a Pest megyei Tanács vb-elnöke mondott ünnepi be­szédet, elismeréssel szólt a borverseny rendezőiről, rész­vevődről, majd értékelte a ve­télkedőt. Ezt követően került sor a díjak és az oklevelek átadásá­ra. A megyei borverseny leg­jobb helyezést elért borai kö­zül huszonegy fehér és hat vörös bor vesz majd részt az országos borversenyen. Autósók figyelmébe! A közeljövőben megkezdik á tavaly megépített visegrád- fellegvári autóút burkolási munkáit. Az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság felhívja a gépjárművel utazó turisták és kirándulók ‘ figyelmét, hogy május 25-től előreláthatólag júliiis hó végéig az utat min­dennemű gépjármű és fogat elől lezárják. A gyalogos for­galom továbbra is zavartalan lesz. Az élen a tsz-traktorosok Szombaton délelőtt 10 órakor rakétajelre a döm­södi határban, a Kiskunsági Állami Gazdaság peregi üzemegységének kijelölt tábláján megindult a huszon­hat traktor és ezzel megkezdődött a harmadik járási szántóverseny. A sok jelenlevő érdeklődve figyelte a Kiskunsági Állami Gazdaság, a Kiskunlacházi Gépál­lomás és a járás termelőszövetkezeteinek traktoris­táit, akik alapos felkészülés után most a döntő mene­tet vívták. Amikor délután négy órakor a zsűri elnöke ki­hirdette a döntést, érdeklődők és versenyzők egyön­tetűen megállapíthatták, a mostani verseny volt a leg­nehezebb és a legszínvonalasabb. Minden tekintetben jobb volt a felkészültség, valóban szép eredmények születtek és olyan szoros volt a mezőny, hogy félpón- tok döntötték el a helyezéseket. Lelkes Gyula, a szigetbecsei Üj Élet Termelőszö­vetkezet traktorosa egy mosógépet kapott első helye­zéséért, Barócs Lajos a ráckevei Árpád traktoristája egy fényképezőgépet. A harmadik helyezett, Konta Ká­roly (Majosháza, Űj Élet Tsz) ugyancsak kapott aján­dékot, egy karórát. További helyezések: IV. Kirchner István (Kiskun­lacházi Gépállomás), V. Viktor Lhjos (áporkai Arany Kalász Tsz), VI. Herman István (Kunsági Állami Gaz­daság). XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXX SZATIRIKUS KISREGÉNY zegette egy ideig a nyakken­dőket, majd gyanút fogva ne­kiesett a többi csomagnak. Nem tévedett: mindegyikben nyakkendők és zsebkendők '—h n« t — voltak, sőt, némelyikben női fejkendőt is talált. A szoba, jóllehet eddig sem keltette. a finom ízléssel ren­dezett polgári otthon benyo­mását, úgy nézett ki, mint a csatatér. Sándor minden egyébről megfeledkezve fe­nyegetően tornyosult a fej-, nyak-, zsebkendő és- papírhal­maz fölé: — Ezt te találtad ki! Miska megnyerő modorban válaszolt: — Tévedsz. Az ötlet tőled származik. De ha nekem nem hiszel, olvasd el a mellékelt leveleket. Sándor nekiesett a papírten­gernek és hosszas kotorászás után megtalálta az anyja le­velét. A levélben ez állt: Drá­ga kisfiam. Tudod, hogy sze­gény apád betegsége mennyi­re visszavetett bennünket és alig tudunk létezni valahogy. Ráadásul a csoportban sem úgy mennek a dolgok, ahogy kellene, így aztán nemigen tudunk segítségedre lenni. Hogy most mégis küldünk egy kis kézhez való holmit, az azért van, mert járt itt a fa­luban egy pesti vásáros asz- szgny, akitől részletre vehet­tünk néhány ruhaneműt. Tu­dom én, hogy nem nagy vala­mik ezek, de talán hasznát tudod venni ott Pesten. Fo­gadd olyan jó szívvel, ami­lyennel mi küldtük és igyekez­zél haza, ha csak pár napra is, mert nagyon szeretnélek már« látni, meg szegény apád is mindig emleget. Sokszor csókolunk kisfiam mind a ket­ten. Szerető szüleid”. Sándornak kesernyés lett a szája, ahogyan elolvasta a le­velet. Irgalmatlan dühvei gon­dolt Lizára és idegessége még fokozódott, amikor a többi levelet is elolvasva megértet­te: a csomagokat a karámosi rokonok küldték, jószándékkal segíteni akarván rajta, a „sze­gény egyetemistán”. ' — Ragyogó eszme volt ez a részletakció — szólalt meg Miska elismerően. — Az egész faluban leállt a munka, amikor megtudták, hogy Mu- cusnál hitelben lehet vásárol­ni. Ha ezt elmondod a belker tanszéken, felelés nélkül kitű­nőre államvizsgázol. — Sándor keresztülgázolt a papír- és kendőtengeren és rávetette magát az ágyra. — Unom a hülye szellemes­kedéseidet! Miska megigazított a lábá- Val egy, melltartóreklámot, amely közhasznúan függött a falon, de valamilyen óknál fogva félrebillent. — Igazságtalan vagy, mint mindig. Én jóindulatúan reklá­mozom az egyetemen a nyak­kendőidet, arról nem is beszél­ve, hogy már a fél évfolyam a te zsebkendőidbe fújja az or­rát. S te ahelyett, hogy hálás lennél, gorombáskodsz az emberrel. A „Gothai program kritiká­ját” összecsukta, előzőleg egy nyakkendőt -helyezve bele könyvjelzőnek és a feje alá rakta. • — Látod erre igazán nem gondoltam. Pedig, ha őszinte akarok lenni, tényleg hálával tartozom neked. önzetlen, igaz barát voltál, aki mindent elkövétett, hogy megóvjon a polgári jólét csalóka ábránd­jaitól és a szocialista építés s_erény jövedelmű, de opti­mista katonájává neveljen. Mindezért mi volt a hála? Néhány másodpercig várt, hogy annál hatásosabb legyen a befejezés. — Talán az a két öltöny? Az ökölvívásban ezt mély­ütésnek nevezik és szigorúan megintik érte a versenyzőt Csakhogy az élet nem ököl­vívó-mérkőzés! Talán ezért van az, hogy az emberek gyak­ran kíméletlenebbek egymás­sal, mint az elszántan öklöző ellenfelek fent a ringben. Misi, . szelíden válaszolt. — Minden ott van a bő­röndben. A sötétszürke zakó­ban megtalálod a pénzt is. — Ö, persze, Varga 'elvtárs nem fogad el könyöradományt egy kétes világnézetű maszek­tól. Inkább poloskát írt, -mi­közben fennkölt gondolatai tá­madnak a kommunizmusról. — Logikailag mind a kettő indokolt. Egyik azért, mert szeretnék nyugodtan aludni, a másik, mert szeretnék jól élni. — Kár, hogy a mai öntuda­tos helytállásodnak nem ta­núja a KISZ-vezetőség. Talán még a Dicsőség Könyvébe is bejegyeznék a neved, arany- betekkel, okulására a felnövő nemzedékeknek. (Folytatjuk) Az esemény szánhelye a vá­ci járásbeli Dunakeszi község volt, de fővárosi lapok híradá­sa nyomán felfigyelt rá és ítéletet mondott az országos közvélemény már akkor, mi­előtt elhangzott volna a bün- tetötanács verdiktje. Hetven tanút idéztek be a Váci Járásbíróságra. Pedagó­gusok, kalauzok, pincérek, ru­határosok egymás után bizo­nyították élő szóval azt, amit a testes vádirat tartalmazott: Komócsin György és felesége hogyan bántak kiskorú gyer­mekeikkel, milyen okok miatt indult eljárás ellenük ifjúság elleni bűntett elkövetése cí­mén. A család megelőzően Buda­pesten lakott Engedélyt kap­tak utcai virágárusításra. Az üzlet jól ment s így felvető­dött egy családi ház építésé- v nek gondolata. Megszerezték \ Dunakeszin a Felszabadulás út: 18. számú telket.' A férj túl-1 órákat vállalt munkahelyén,: az asszony minden idejét az: árusításra fordította. Már a fővárosi tanácshoz: bejelentés érkezett: a szülők: elhanyagolják három kiskorúi gyermekük gondozását, tani- i tását A nyolcéves Ibolyát i strandokra, éttermekbe, eszp-i resszókba küldik virágot áru- i sítanl. A gyámügyi hatóság figyelmeztette is őket, de ez nem használt. Újabb környezettanulmány után Tamás és György nevű gyermekük állami gondozásba került. Ibolyka azonban pisz­kosan, ápolatlanul tovább áru- sítgatótt. Az anya durván el-j utasította a tanács figyelmez­tetését, mint „beavatkozást” i magánéletükbe. Erről vallotta dr. Tajti Kálmánná, egy fő­városi általános iskola igazga­tója, hogy az EMKE kávéház­ban találkozott ,a kislánnyal, aki akkor már 32 napot hi­ányzott igazolatlanul az isko­lából. 1962-ben a család Dunake­szire költözött. Ibolyka most már nehezebb körülmények között folytatta munkáját. Délelőtt iskola, három órakor vonatraülés, budapesti árusí­tás s az éjféli vonattal haza kimerültén. Nagyobb ünnep előtti csúcsforgalom idején az iskola teljesen elmaradt, egész nap árusított. A Bonbon, Bé­ke, Rakéta, Sabária napi árus­helyei voltak; anyja megkö­vetelte, hogy mindennap elér­i — Untam már a szegényes sivárságot, gondoltam átren- : dezem a lakást, a modern dí­szítő-művészet elvei szerint, i Egyébként szabadság! í — Hülye ötleteid vannak — : morogta Sándor és bontogatni i kezdte a csomagokat, i Elsőként azt nyitotta fel, i amelyet az anyjától kapott. ; Két nyakkendőt és öt zsebken- \ dót talált benne. Értetlenül né* (24) — Mi van itt? Miska foghegyről válaszolt, fel se nézve a könyvből.

Next

/
Thumbnails
Contents