Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

i9«4. Április 9. csütörtök V/tlI'ÍOfJ „Lucernanap" Zsámbékon Május 2-a pihenőnap, május 3-a munkanap Tavasz az üllői határban Előadások, helyszíni bemutató, tapasztalatcsere Egész napos lucerna termesz­tési ankétot rendezett szer­dán a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya és a Termelő­szövetkezeti Vezetőképző Is­kola, és a Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum Zsámbé­kon. A tudományos előadásso­rozatot Mezei András, az is­kola igazgatója nyitotta meg, s bevezetőjében a nagyüze­mi lucerna termesztés fel­lendítésének fontosságát hangsúlyozta. A búza és a kukorica után legfontosabb növényünk a lu­cerna. Szerepe, jelentősége összefügg az állattenyésztés fejlesztésével. Ugyanakkor jel­lemző, hogy amíg 1956 és 1960 között például a búza és a kukorica termésátlaga növe­kedett, a lucerna hozama — a nem megfelelő termesztés | következtében — csökkent. Itt az ideje, hogy gazdaságaink­ban a lucerna termesztés is ki­vívja a fontosságát megillető helyet. Dt. Mándy György kandi­dátus, A lucerna jelentősége ét agrobotanikája című elő­adásában a tudományos kuta­tás legújabb eredményeiről számolt be. Dr. Bócsa Iván kandidátus, A takarmánylu­cerna agrotechnikája című előadásában a korszerű lu­cernatermesztés módszereit összegezte. Dr. Bojtos Zoltán kandidátus, A nagyüzemi lu­cerna-vetőmagtermesztés ag­rotechnikája címmel tartott előadást. Dr. Manninger G. Adolf, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a lucerna állati kárte­vőiről és az ellenük való vegy­szeres védekezésről beszélt. Dr. Szatala Ödön kandidátus, A lucerna gyomnövényei és az ellenük való védekezés cí­mű előadásában hasznos tanácsokat adott a lucerna egyik legveszedelmesebb gyomnövénye, az aranka elleni védekezés eszközei­ről Dr. Hellei András, nyugalma­zott egyetemi tanár, a korsze­rű lucernasaéna készítés mód­szereiről nyújtott áttekintést. Nagy számú hallgatóság kí­sérte figyelemmel az előadá­sokat, közöttük ott voltak a Termelőszövetkezeti Vezető­képző Iskola és Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum hall­gatói, továbbá a járási taná­csok takarmánytermesztő szakemberei és a lucernater­mesztéssel foglalkozó termelő- szövetkezetek képviselői. Az előadások után a részt­vevők a zsámbéki filmszín­házban a lucernatermesztéssel kapcsolatos szakfilmek bemu­tatóján vettek részt, majd a helyszínen nézték meg a vin- cellérbogár terjedését meg­akadályozó gép prototípusát. A Minisztertanács rendelke­zésének megfelelően ez évben május elsejével kapcsolatosan a munka időbeosztás a követ­kezőképpen alakul: Április 30-a csütörtök: szom­bati munkanap; Május 1-e, péntek: munka­szüneti nap; Május 2-a, szombat: heti pi­henőnap; Május 3-a, vasárnap. ren­des munkanap. Ez az intézkedés nem vo­natkozik a folyamatos terme­lést folytató vállalatokra, tehát e vállalatok tekintetében a munkaidőbeosztás nem módo­sul. Véget ért a tavaszi szünet, megkezdődött a tanítás Az általános és középisko­lákban véget ért a tavaszi szünet és szerdán megkez­dődött a tanítás. Ebben a hónapban ország­szerte nevelési értekezlete­ken vitatják majd meg a pedagóguskollektívák a ta­nulók értékelésének, osztá­lati kérdéseit. A tavaszi ne­velési értekezleteken a peda­gógusok beszámolnak arról is, hogyan ellenőrzik a diá­kok munkáját, milyen szem­pontok alapján értékelik a szóbeli feleleteket, illetve osztályozzák a dolgozatokat. lyozásának elvi és gyakor-1 (MTI) • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden az április 17-i tanácsülés anyagai szerepeitek Tegnap, április 8-án ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Megvitatta azokat az anyagokat, amelyek a megyei tanács április 17-i ülésének napirendjén szerepelnek. Elfogadta a megyei tanács 1964. évi költségvetésének megálla­pításáról s az 1963. évi zárszámadás jóváhagyásáról szóló elő­terjesztést, valamint a termelőszövetkezetek 1963. évi zárszám­adásának értékeléséről és a további feladatokról készült je­lentést. Jóváhagyta a Pest megye kiváló állattenyésztője ki­tüntető jelvény aranyt okozatának és a Községfejlesztésért ki­tüntető jelvény arany fokozatának adományozásáról szóló ja­vaslatot, valamint a Nógrádverőce község elnevezésének meg­változtatására előterjesztett javaslatot. Végezetül egyéb ügyeket tárgyalt a végrehajtó bizottság. Lebontják a megyei kórház Rákóczi úti szárnyát Négyszáz ágyas üj kórházrész épül a Stáhli utcában A közeljövőben rendezik és j átépítik a Rákóczi út és Körút kereszteződését, valamint a j Biaha Lujza teret, részben a j földalatti villamos építése, részben pedig a nagy forgalom gyorsabb lebonyolítása miatt Ezért van szükség a Nemzeti Színház épületének lebontá­sára. Az átrendezés következ­tében azonban a Pest megyei Semelweis-kórház egy részét is le kell bontani, éspedig az egész Rákóczi úti szárnyat, amely eddig is kiszögeüt, nem volt egy vonalban a Rákóczi út folyta lásánák házsorával A lebontásra Ítélt kórházrészen működik a kórház röntgenosz­tálya. továbbá 200 betegágy is van itt. A bontás tehát csök­kentené az amúgyis kevés kór­házi ágyat, s ezen felül gon­doskodni kell a röntgenosztály elhelyezéséről is, mert a rönt­genkészülékek akármilyen rövid ideig tartó hianya meg-, bénítaná a kórház munká­ját. Éppen ezért a fővárosi ta­nács és a Pest megyei Ta­nács többször is megtárgyalta a helyszínen a bontási mun­kálatokkal kapcsolatos teen­dőket, amíg e héten megálla­podtak abban, hogy mielőtt az épületszárnyat lebontanák, a kórház Stáhli utcai frontján jelentei? álló földszintes épü­letek helyén teljesen korsze­rű 400 ágyas kórházi részt épí­tenek fel, s ugyanitt helyezik el a röntgenosztályt is. Az új kórházi rész megépítésével a másítani 600 helyett, 800 ápo­lásra szoruló beteg gyógyításá­ra nyílik lehetőség a megyei Semelioeis-kórházban. Ezen­kívül a meglevő osztályok mellett még újabb osztályokat is helyeznek el. Például gyer­mekosztályt. Az új kórházrész tanul­mányi terveinek elkészítése rövidesen megkezdődik. Ügy számítják, hogy körülbelül egy év múlva a kivtelezési tervek is meglesznek. Akkor azután nyomban hozzákezdenek az építkezési munkálatokhoz, amelyek előreláthatólag 1968- ig be is fejeződnek. Csak ez­után kerül sor a Rákóczi úti szárny lebontására. A kórház mellett álló mű­emlék Rókus-kápolna szintén nem maradhat a helyén, vagy le kell bontani, vagy pedig a kórház előtti térre tolják át épületét. Az úgy volt, hogy az érte­kezleten jól előre ültem azzal az elhatározással, hogy rendkívül okos és figyelmes képet vágok. Ebből az igazga­tóm láthatja, hogy törekvő, ér­telmes dolgozója vagyok, akit esideig méltatlanul mellőzött. Eleinte ragyogóan ment min­den. Az igazgató mondatai után egyetértőén bólogattam, tekintetünk többször is találko­zott. Látszott rajtam, hogy te­tőmtől talpamig csupa figye­lem vagyok. És ekkor kezdő­dött a baj. Pedig már a zse­bemben éreztem a fizetéseme­lést közlő kis igazgatói, levél­két. Lám, embertársaim, né­ha milyen kis jelent életeién dolog kell okoz, hogy az em­ber jól felépített terve dugá­ba dőljön. Az én esetemben ez a kis do­log egy bolha volt. Egy bol­ha, amely több hetes kénysze­rű böjt után az én hátam sze­melte ki, hogy elkölt se rajta bőséges vacsoráját. Zabáit a dög és én szemben az igazga­tómmal teljesen tehetetlenül tűrtem, mivel a beszámoló ép­pen a vállalat fegyelmi hely­zetével foglalkozott. A bolha közben lefelé sétált a hátamon. Megpróbáltam egy kicsit erő­sebben dőlni a széknek, amely persze éktelenül recsegett. Az igazgató csodálkozva nézett ránt. A bolha a derekamon lakmározott. Amerre elha­ladt, kin maradt utána. Mint­ha vitriollal locsolgatták vol­na a hátam. Ha ebben a pil­lanatban jön egy csodatévő szettem, és teljesíti három kí­vánságomat. azt kértem volna, hogy vakarja meg a hátamat. Háromszor. Hátrább csúsztam a széken, de közben igyekez­tem érdeklődő pofát vágni. Az igazgatóm újra rámnézett és így szólt: — Persze lehet, hogy egye­seknek nem tetszik, amit mon­dok és ennek fintorgással ad­nak kifejezést... Könnybelábadt a szemem. — Itt'a sirás nem segít — csattant fel a főnök hangja. Er­re felálltam. Egyrészt, hogy valami mentegetőzésfélét da­dogjak, másrészt, hogy visz­-Asi«-­szaülésnél agyonlapitsam ezt a dögöt. Ezért jó erősen ültem le. A szék természetesen ösz- szetört, mire az egész értekez­let percekig vihogott. Az igaz­gató szeme villámokat szórt rám, de már nem érdekelt, mert miközben feUápászkod­Beköszöntött a jó idő, országszerte megélénkült a határ. Az üllői Kossuth Tsz szorgalmas tagsága is hozzálátott a ta­vaszi teendőkhöz, őket örökítettük meg képeinken, az üllői határ mozgalmas tavaszi hétköznapjáról készült fotoriportunk. m:■ Mía ■ a :. i» :: i AAA ■ •;: AS A / István I-ajosné és Balázs Jánosné a csírázott dinnyemagot helyezi el a gyepkockákba „Ekkorára nőttek már a karalábépalánták!” — bümdkéi- kedik Nyitrai József kertészeti csapatvezető Nem feledkeznek meg a közös gazdaságban a fejtrágyázás­ról sem. Jámbor István és id. Győri József már az utolsó- • kát fordulják a termelőszövetkezet búzatábláján (Kútvölgyi Mihály felvételed) V j tam, valcarúzhattam egy ki- j csit és ez többet ért, mint tíz ‘íj fizetésemelés. Az igazgató beszéd köz- íj ben már csak engem nézett. íj Ez a bajazzósors tipikus ese- te. Mosolyogni és egy arcrán- £ áulássál sem elárulni, hogy f mi dúl az ember lelkében, pon- 'j tosabbam a lábaszárán. — Mielőtt a második napi- 'j rendi pontra rátérek, tartunk íj 10 perc szünetet — mondta az íj igazgató. Ezek után írhatnak íj nekem a köttök bármit a bői- í dogságról. En már tudom mi j a legnagyobb boldogság. Ki- íj menni a mellékhelyiségbe és 'j két kézzel vakarózni.., va- íf karózni és közben a hátam ne- 'j kidörzsölni az ajtófélfának. % Miután kivakaróztam ma- 'j gam, sikerült elkapnom kar- rierem kettétörőjét. Nem tart 't/ senki vandálnak, ha elmem- j dóm, hogy halálra Ítéltem. Már; majdnem végrehajtottam a szigorú verdiktet. mikor eszembe jutott valami. íme itt ez a bolha. Egy élőlény. Alit tett 6 tulajdonképpen? Sem­mit, csak engedelmeskedett ösztöne parancsának. Evett. Kielégítette önfenntartási ösz­tönét. Harcol a nyomorult az életért éppúgy, mint én. Ez csak nem bún? Megkegyelmeztem neki. Óvatosan az ujjam közé fog­tam és bevittem a terembe. Az igazgató köré a stréberek nagy gyűrűje fonódott és érdeklő­déssel hallgatták. Áttörtem a falat. Megálltam a háta mö­gött és a bolhát egy óvatlan pillanatban elengedtem. A bol­ha egyetlen ugrással az igazga­tóm ingnyakán termett. Egy pillanatra megállt és úgy lát­tam, hogy szemében a hála könnye csillog. Aztán eltűnt a vastag főnöki nyaknál. A második napirendi pont mindössze öt percig tartott. Az igazgató egy ideig feszengett, neki is könnybelábadt a sze­me. majd sajnálkozva jelentet­te be, hogy sajnos egy másik értekezletre keü mennie. És gyorsan távozott.. . Ősz Ferenc ‘

Next

/
Thumbnails
Contents