Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-28 / 98. szám

1964 Április 28. kedd

«CG1EI

'^/tírlap

A munkaerőhiány megoldásának útim Az akna későn robbant

A felszabadulás előtt is hallottunk munkaerő problémákról, de azok szomorúak és félelmetesek voltak. Az a kérdés állt előttünk: ha kitesznek a gyárból, mit eszik a család holnap? De lám, a munkanélküliség gondjától örökre és végérvényesen megszabadul- j tunk. Ma már nálunk nem hogy sok, inkább kevés a | munkaerő.

Ha arra gondol az ember, j hogy a megye ipari termelése j évente 10 százalékkal növek- j szik és ehhez az üzemek a lét- j szám 3 százalékának megfelelő új munkást vesznek fel, 70 ezer munkással számolva éven- j te több mint kétezer új mun- : kásra van szükség. A megye j népszaporulatából a 70 ezer- j nyi ipari dolgozóra csupán [ 3000—4000 fő jut. Tehát köze- ! lítő számítások szerint a mun- j kaerőhélyzet a következő j években még nehezebb lesz, j ha- az üzemek nem tesznek idejében intézkedéseket.

A fővárostól, vagy a falvaktól nem várhatunk segítséget i és az ország más részéről sem, mert ahol még kevés számban akad szabad munkaerő, a vi- déki ipartelepítés, az ország- ! szerte folyó építkezések azt is ; munkához juttatják. Nem ma- j rád más hátra, mint hogy az \ ipar munkaerő kérdését ma- j gának az iparnak kell megöl- i donta. Erre' többféle mód kínálkozik.

Munkaerőt szabadíthatunk fel a munka gépesítésével, rakodó, csomagoló és más j berendezések beszerzésével. Most már nemcsak úgy merül J fel a kérdés, hogy a nehéz fi- j zikai munkát gépesíteni kell, : hanem ügy is, hogy a sok fi- | zikai munkást foglalkoztató munkaterületeket is gépesíte7 ni kell. Rendkívül fok fizikai munkást foglalkoztatnak a konzervgyárak — köztük a I

A munkaerőproblémát gyökeresen megoldani egyedül az automatizálással lehet. Ennek az ütemét azonban nem szabhatjuk meg tetszőlegesen, mert ezt a munkaerőszükséglet, s anyagi lehetőségeink diktálják.

Előrelátható, hogy az évi automatizálási programot minden üzem nem tudja megvalósítani, mert nem rendelkezik az automatizálás előfeltételeivel. Ezek közül a legfontosabb, hogy automatizálni csak a tömeggyártást lehet. Automata és félaulomatikus aggregáteiemek alkalmazhatók kisebb szériáknál is. de a szószerint vett automatizálás feltétele a nagysorozatú tömegtermelés. Végső soron a munkaerőhiány megoldása automatizálással ugyancsak a nagyüzemek kialakítását követeli.

Az egyes gyártási folyamatok teljes automatizálása pénzügyi és műszaki adottságaink miatt jelen pillanatban még kérdéses, ezzel szemben reális és megvalósítható a részleges automatizálás. A gyárakban bárki megfigyelheti, hogy egyes szerszámgépek mellett a dolgozók lélekölő egyhangúságban nyolc órán keresztül ugyanazt a mozdulatot végzik, rendszerint a gépet „etetik". Hogy néhány példát említsünk: a dióséi csapágygyárban az évi sok millió csapágy görgő oldallapjainak síkcsiszolását végző munkások egész nap egyforma mozdulattal, egyenként rakják a görgőket a gépbe. Lényegében hasonló a helyzet a Keményfémipari Vállalat fém porból csavaranyákat és más tömegcikkeket gyártó gépeinél. az Ipari Műszergyár és a Ganz Árammérőgyár berendezéseinél. de fel lehetne sorolni az összes fémipari üzemeket. Mindenütt találnánk mechanikus egyhangúsággal dolgozó munkásokat, s ez.mindenkor a művelet automati- zálhatóságára utal. Az automata adagolók megtervezése és házi kivitelezése mostani mérnöke UAtottságunk mellett sem jelent megoldhatatlan problémát.

Természetesen a munkaerőt felszabadító részleges automaüzálásnak más iparágakban is megvan a lehetősége. A munkaerőhelyzet kényszerítő hatása hamarosan mindenütt előtérbe állítja ezeket a problémákat és reméljük, hogy üzemeink vezetői időben kutatják a lehetőségeket és megteszik a megfelelő intézkedéseket.

Lovász Vince

Három város éneklés zenekarainak találkozója

' A

í j magyar kórusművet mutattak be Vácott

(Tudósítónktól)

A zene közelebb hozza egymáshoz nemcsak az embereket —, de a városokat is. Ennek szép példája volt szombaton és vasárnap a Vácott megrendezett „Budapest—Veszprém—Vác közös hangversenye” találkozó.

A vendégek közül elsőnek a 45 tagú veszprémi szim- lonikus zenekar érkezett a városba. A vasútállomáson Rudolf Ottó, a művelődési ház igazgatója köszöntötte őket. A KISZ Központi Együttes egyetemi énekkara társasgépkocsin jött a találkozóra.

Sokan eljöttek szombat este a Lenin úti művelődési házba, hogy részesei legyenek a kora tavasz első váci zenei eseményének. Taps köszöntötte a színpadon elhelyezkedő Vox Humana énekkart. Makiári József karnagy vezénylésével előadták a múlt évi arezzói verseny több díjnyertes számát, Bach kórusfúgája, Isaac Insbruck című műve, Kodály—Balassi Szép könyörgése mind-mind a gondos próbák emlékét őrzi. Vdvardy—Jevtusenko „Bű- vö!ő”-je rádióbeli bemutatása után itt hangzott fel először nagyközönség előtt.

Bravúrosan játszotta el a veszprémi Nagyiván Éva Hűmmel Trombitaversenyét, majd a fővárosi egyetemi énekkar következett. Női karuk egyszerűen, szépen, stílusosan énekelte Kodály egyik olasz madrigálját. Tóth Béla vezényelte Csenki lendületes Cigányéletét. Gazdag műsorukban szerepelt egy új magyar kórusmű bemutatója: Udvardy László (József Attila versére szerzett) Nem én kiáltok című megrázó alkotásának bemutatója.

Szünet után Veszprém Város Szimfonikus Zenekara helyezkedett el a hatalmas színpadon. Kitűnő előadásban hangzott el Mozart Figaro házassága című nyitánya Mendelssohn hegedű- versenyének első tételét Káté István koncertmester szólalNémeth András érdi lakos

szétverte a házát,' hogy ne lehessen érvényt szerezni annak a bírósági határozatnak, amely a jelenleg általa lakott részt elvált feleségének, ítélte.

Ennyi a tény, melyet az érdi tanács elnökhelyettese mondott el. Az eset toliért kiált, pedig a házassági bontóperek megszokott következménye: a lakás- és a vagyonmegosztás. De itt megtették azt, ami a kiábrándító vitákban oly gyakran elhangzik: „inkább összetöröm, minthogy I az övé legyen".

A helyszín: nyomorúságos házacska a település szélén. Pontosan eltalált'háttér ehhez a lehangoló történethez.

Gondozatlan kori mélyén

bújik meg a ház. A kertkapu

nyitására két fej jelenik meg. Egy férfié, aki a házból, és egy riadt asszonyé, aki a nyári konyhából néz . . . nem, in- : kább les, kifelé. Ha filmes lennék, úgy vágnám össze a ké- I pékét, ahogy itt .szememmel 1 felvettem. Gyors snittekkel a férfiét,, az asszonyét. A férfiét, akinek arcára kiült a gyű- j lölet, az asszonyét, mely riadt j és kiégett. Külön fényképez- j ném a szemét, amelynek nin- i csen fénye.

Együtt beszélni lehetetlen i velük. Egyik sem^hagyja, hogy ; a másik befejezze egy mondatát. Minden pillanatban a parázsló gyűlölet lángralobba- násától lehet tartani.

Előbb a férfihez megyek be. Szobája inkább terem. Nemrégen két helyiség volt de a közfalat kibontotta. A meny- nyezetről leverte a vakolatot, helyenként a tető deszkáit is feli'eszegette, ahol most kilátni a lyukas cseréptetőre. A lakás lakhatatlan. Piszok, vakolathalmok . szanaszét. Bútor nincs. A sarokban vetetlen ágy, meghatározhatatlan színű ágynemű.

Németh András ötvennyolc -éves. Magas,-erős férfi,..mégis rokkantsági nyugdíjas. Tüdő- és szívasztmája miatt százalé- kolták le. Sípolva beszél, hangját még jobban eltorzítja a gyűlölet. Az irodalmi kifejezéseket nem keresve mondja el felesége vádbeszédét, öt közös gyerekükből egyet sem ismer el a magáénak. Hatalmas, ijesztő papírkötegeket mutogat,

feljelentések, bírósági végzések

áttekinthetetlen halmazát. Fejből idéz belőlük.

1948 óta éltek együtt, de élettársát csak 1960-ban vette el, akkor már négy gyerekkel. Most már így beszél az esküvőről:

— A gyerekek a feleségem j első férjének nevén voltak. | Bementem, hogy átírassam ! őket, mert a feleségemnek j az első házasságából is volt három gyermeke. Ott í mondták, hogy vegyem el 1 feleségül. Azt válaszoltam, I hogy megteszem, ha fizetnek | öt üveg sört. Fizették! El- ‘ vettem!

Tavaly mondta ki a bíró- | ság a válást a férj hibájá- ! bői. Ekkor már olyan álla- | potot teremtett, hogy mind ! az öt gyereket el kellett ven- j ni tőlük. Ök most az ország j öt különböző intézetében vannak állami gondozásban.

Az asszony egy kis nyári j j konyhába szorult. A helyi- j I ségben mozdulni sem lehet, I j de legalább rend van és , tisztaság. Némethné gyári- I munkás, 1000 forintot kap ! kézhez, miután levonták a j gyermekek után fizetendő I ' összeget. Panaszkodik és vé- | , delmet kér. Vissza akarja J l kapni gyermekeit. Lehetet- j j len arról meggyőzni, hogy ! I ez az ő érdekei ellen len- ■ ne. Követeli a lakást. Nem j ! akarja megérteni, hogy az egy- ;

! részt lakhatatlan, másrészt ■ j a vesztesként kivonuló férj J olyan állapotot teremtene, ' amely a gyermekek neveié- [ sét lehetetlenné tenné. Né- : methné negyvenhárom éves. ! Nyolc gyermeket szült, az , első három már felnőtt. Ki- ! j lencedik terhességét önma- I | ga szakította meg ezelőtt egy J évvel. Majdnem ráment az élete. Hatvanévesnek nézem. ! Férje most , is azzal gya- j núsítja, hogy egy főmér- J nők (!) szeretője.

— Egyszer megölöm! — sziszegi az asszony.

— Próbáljon elmenni in- ■ nen. Cserélje ki a szoba- ] jót! Hallani sem akar róla. Neki elsősorban már nem a lakásra, hanem

hosszúra és eléglételrc

van szüksége. Helyzetük teljesen reménytelen. Ezt az emberpárt már annyira el- vakította a gyűlölet, hogy segíteni sem lehet rajtuk. A bosszúvágy és a gyűlölet tartja őket együtt.

A történet itt véget is érne, ha nem próbálnánk magyarázatot keresni. Ehhez a férfi nővére és a tanács egyik előadója nyújt segítséget.

Az asszony sem hibátlan. Már itt is hagyta az urát, j de • visszajött. Németh még ! lánykorában udvarolt neki, | de ő egy másik férfit vá- j lasztott. vakivei boldogan éltek. Németh állítólag emiatt '

nem is nősült meg. Jött a háború. Az asszony férje az utolsó napokban esett el. Németh sebesülten jött haza, légnyomást kapott. Évekig, ha repülőzúgást hallott, eszelősen fülére szorította a kezét és futni kezdeti. Az asszony szörnyű nyomorban élt. így vette Németh magához. De a régi sérelmet nem felejtette. Köztük állt egy halott árnyéka. Félt. Félt a repülőgépzúgástól, félt az élettől, félt élettársától. Nem bízott senkiben. Magában sem. Gyanakvó lett. Minden gyermeket orvoshoz rángatott, s hiába nyugtatták meg a leletek, hiába hasonlítottak rá a gyerekek, ha , idegrendszerének egyensúlya felbomlott, megtagadta őket. Egyszer az asszonyt éjjel zavarta el és tíz mázsa kukoricát és egy disznót adott neki. hogy vigye el a gyerekeket is.

Sokszor olvassuk, hogy egy háborúból ittmaradt akna felrobbant. A háború sajnos nem akkor ér véget, amikor a tábornokok a fegyverszünetet aláírják, öl és mérgez tovább. Ezt tette Némethék életével iát Egy emberpár, amely élvezhetné az életet, a békét, nem tudja végrehajtani a lelki leszerelést. Az áldozatok: egy ember, aki menekül a pécsi utasszállító gép zajától és egy negyvenhárom éves asszony, aki elvesztette férjét, gyermekeit és csak egy célja maradt már: gyűlölni, öt gyerek kallódik

család és otthon nélkül,

S az öt gyerek talán nem is tudja, hogy az ő életükben is a háború ittmaradt alattomos fegyverei végezték a pusztítást. Mert könnyű lenne ítélkezni felettük, ha csak az'egyszerű válóper utáni osztozás- nak fognánk fel a dolgot.

— Nem érdemes ezt megírni, hisz úgysem--lehet rajtuk segíteni, — mondta a tanács előadója. *

— Igaza van — bizonytalankodom ‘—, miért is imám?

De mégis megírtam, mert meg kellett írnom .

Ősz Ferenc

Visszatért a tél

Montenegro hegyeiben 30 centiméteres hó esett az elmúlt napokban. Jugoszlávia középső és keleti területein havazás, nagy esőzés, helyenként áradás jelzi a tél váratlan visszatértét. Kraljevo közelében 50 házat elöntött a víz.

nyebb, mint nélkülözni, ez tiszta sör. Másrészt Liza semmi törvénybe ütközőt nem követ el, mondhatni a népfrontpolitika szellemében zsákmányolja ki a bedolgozóit. Ha meg így van, mit akar tőle?

— Semmit Lizácska, az égvilágon semmit. De ha bővebb magyarázatot óhajt, forduljon bizalommal a klasszikusokhoz, ott a polcon a szenvedő Krisztus alatt. Ok pontosabban fogalmaznak, mint én, mert nem spiccesek és nem szerelmesek.

Lizát annyira meglepte a nem várt fordulat, hogy valósággal beleszédült a fotelba. Egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy a fiú valóban szerelmes belé, de azért kedves, hogy már azt hazudja. A szörelmi vallomások kezdetben és szakítás előtt általában nem egyebek célszerű hazugságoknál.

— Nem gondolja, hogy kissé korai? — kérdezte és zavartan nézett a pongyolából eiő- víllanó combjaira, anélkül, hogy igyekezett volna eltakarni azokat.

— Egy évi ismeretség után!? — sóhajtott fel Sándor, kivonva magát a telt combok és a lila kombiné kétségtelenül

vonzó hatása alól. — Egy éve ismerem és imádom Katit.

Az asszony jobbnak látta összevonni a pongyola szétcsúszott szárnyait.

— Remélem ő is szereti magát?

— Sajnos nem. Azt hiszem a legkisebb címletű bankjegy is jobban - tetszik neki, mint én.

Az asszony megsimogatta Sándor Iekókadt fejét.

— Szegény fiú, igazán sajnálom.

Sándor majdnem elbőgte magát. Mindig meghatódott, ha mások sajnálíák.

— Megértem Katit — folytatta az önkínzást. — Ö néhány év múlva orvos lesz, én meg csak egy nyamvadt kis könyvelő.

Várta, hogy az asszony majd ellentmond, de az nem szólt semmit, s így sután megkérdezte:

— Maga szerint mit kellene

tennem?

„Nem tanácsot akarsz te fiam, hanem pénzt’’ — gondolta Felkayné, miközben egy marcipánt majszolgatott. Ámbár az sincs kizárva, hogy tényleg olyan kis hülye vagy, amilyennek látszol. Ha az utóbbi igaz, sokat vesztenél az

értékedből. A reálisan gondolkodó partnereket kedvelem, olyanokat, akik reggeli után is használhatók, nemcsak este az ágyban. Nos. majd meglátjuk, egyelőre maradjunk az első feltevésnél: kapsz pénzt és ha van eszed, használati utasítás nélkül is tudod’ mit kezdj vele.”

Felállt és magára hagyta a fiút. Rövidesen utcai ruhában és egv formás lakkbőrönddel tért vissza.

— Fel a fejjel Sándorka. majd segítünk valahogy a bajon. Most pedig jöjjön, hazaviszem. Holnapig kialussza magát és akkor megbeszéljük mit lehet csinálni. Fogja a bőröndöt, ez a magáé.'

— Félreértett Lizácska! — tiltakozott Sándor, nem is any- nyira az asszonyhoz, mint tulajdon ieíkiismeretéhez intézve a szavakat.

Felkayné előre indult.

— Arról még korai beszélni, hogy ki értette félre a másikat. Azt hiszem, indulhatunk.

VIII.

A ház másnap reggel olyan volt, mint a feíbolydult méhkas. A lakók kiözönlöttek a függőfolyosóra és mivel semmi bizonyosat nem tudtak, a legelképesztőbb találgatásokba bocsátkoztak. Legfőbb hangadó — a szemtanú jogán — a házmesterné és Vademáné volt— Es tudják mi volt a bőröndben? — kérdezte az ószeres özvegye. — Ékszerek! Na!

SfKáné, a házmester bizonyította.

— Én is láttam, ezzel a két

szememmel.

Egv állapotos fiatalasszony

közbeszólt az első emelet 17- ből:

— Hogy látta volna, mikor a bőrönd be volt csukva?

— Mikor bezárták a bőröndöt, nyilván nagyon siettek és nem vették észre, hogy az aranylánc kilóg belőle. Ilyen vastag volt ni! — és mutatta a kisujját. — Vadernáné asz- szony megmondhatja.

Vadernáné hevesen bólogatott :

— Ügy bizony, jól mondja Sikáné asszony.

A földszint hat lakója megjegyezte:

— Biztos kirabolt valami fejest.

Egy férfi, aki éjszakai műszakban dolgozott, és az ágyból kelt ki, hogy értesüléseket szerezzen, tudálékosan megjegyezte.

— Szerintem leitatták a fiút. Mindig az itallal kezdődik .. .

— Ebben szakértő vagy, mi? — csapott le rá a felesége, zajos derültséget keltve.

Egy termetes asszonyság sajnálkozott:

— Pedig milyen szerény, rendes fiúnak látszott.

— Bizony, bizony —, helyeselt Vademáné — és milyen részeg volt! Mint a disznó. Amikor szelíden figyelmeztettem ...

(Folytatjuk)

■ nagykőrösi gyár is —, pedig i _ , néhány új berendezéssel több ;

* ; száz munkáskezet tehetnének

szabaddá. Nagyrészt ugyanez ; " áll erősen fejlődő műszer,

J híradástechnikai iparunkra és egy sor más üzemünkre is. •

5 A munkaerő biztosítása és j „ j a nehéz fizikai munka szem- ( , j pontjából is különösen fontos ! i j a rakodás gépesítése. A bá- j

■ nyák, téglagyárak termékei, 1 vas-, textil- és élelmiszer- j

i I ipari anyagok kelnek útra a j . ; nyersanyag lelőhelytől a gyá- ! , J rig, majd vándorolnak a kü- j . J Iönböző gyárak között és a > ; i megmunkálás során gyáron . í belül, míg végül eljutnak a . : fogyasztóig.

* j Vannak iparágak, ahol az !- ; anyagot 50—60-szor, sőt, egy- i két iparágban 200—300-szor- • rakják le és fel, amíg a kész- -1 termék meglesz. Az átlagos 5 j anyagmozgatási többszörös 25 , j körül van, ami azt jelenti,

: j hogy hazánkban végső soron

] évente 2,5 milliárd tonna . i anyagot mozgatnak meg. t ■ Könnyen elképzelhető, mekko- j ra munkáshadsereg kell az | ; óriási tömegű anyagmozgatás- . hoz. Ez a rakodó, szállító had- í . { sereg nagyon fontos és szűk- j . séges munkát végez, de a . | nemzeti jövedelmet nem nö- , J véli, mert új értéket nem hoz i ’ létre.

. | A szállítás gépesítését iíle- | tőén a bányák kivételével — i ahol a gépesítettség 70—80 l százalékos t- még minden j c iparágban sok a tennivaló. A 1 , | kézi rakodás drága, amire jel- j j i lemző, hogy a gépipari terme- j . | kék árában 15—20 százalék \ 1 I költség az anyagmozgatási j . j rész. Ilyen körülmények kö- , I zott a rakodógépek gyártására- | vagy beszerzésére fordított j | költségek viszonylag gyorsan : megtérülnek, ugyanakkor na- i j gyón sok munkaerő felszaba- i dítható magasabb szintű mun- » . kára.

(8)

— Mit csinál Sándorka? — ; kérdezte Liza, aki az üzleti i tárgyalással végezve, vissza- : tért a szobába.

1 Sándor meglóbálta a szelíd ; őzekkel és büszke gimszarva- | sokkal kivarrt díszpárnát.

— Beiémkötött a blökije!

Az asszony először nern értette a dolgot, de aztán meg; pillantva a zsúrkocsit, amely : olyan képet mutatott, mintha tornádó pusztított volna a szobában, világosság gyűlt az agyában. •

— Jesszusom, maga becsípett! Juj, de jópofa ...

Sándor úgy érezte, hogy sérelem érte.

— Ne mondja! Ha én részeg vagyok, akkor maga.. . egy maszek!

— Ezzel mit akar mondani? — érdeklődött az asszony, némileg hűvösebben.

Sándornak kételyei támadtak. Mit ér vele, ha most ösz- szeveszik az asszonnyal? Attól még nem változnak meg a nézetei, viszont előfordulhat, hogy visszakéri a ruhát, meg a százast, a további ' segélyek beszüntetésének lehetőségéről \ nem is beszélve. És hátha : nincs is igaza? Tévedni könytatta meg. Tehetséges elő- J adó, művésze hangszerének.

: A legnagyobb sikert Gounod \ — ismétlést kívánó — Faust- ' balettzenéje érte el. A te- I rém közönsége vastapssal ! köszöntötte a Zámbó István ' vezette együttest. •

Ezután baráti találkozó kö- j vetkezett a művelődési ház ; klubjában. Vasárnap a vá- ; ros történelmi emlékeivel és ; új ipari létesítményeivel is- ! merkedtek a vendégek.

Papp Rezső