Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-28 / 98. szám

rtJ * MEGYEI 1964. Április 28. kedd Szerdán nyílik a cannes-i filmfesztivál Cannes-ban szerdán tizenhe­tedszer nyílik meg a nemzet­közi filmfesztivál. Május 14-ig mintegy 25 ország legjobb filmjeit mutatják be. A győz­tes filmet az eddigi „arany- pálma" helyett a fesztivál nagydíjával jutalmazzák. A megnyitó gálaesten „A ró- j mai birodalom bukása” című amerikai filmprodukciót vetí­tik Sophia Loren-nal és Alec j Guiness-szel — versenyen kí­vül. Ketten ..megúszták“ ) Súlyos autóbusz-szerencsét­lenség történt a spanyolor­szági C or dohában. Egy lab­darúgó-szurkolókat szállító bérelt autóbusz — aligha­nem fékhiba miatt — át­törte a Guadalquir folyót szegélyező korlátot és uta­saival együtt a mélybe zu­hant. Csak a kalauz és egy utas menekült meg, mert időben ki tudtak ugrani a kocsiból. Tizenegy ember életét vesztette. A* V Ősbemutató Szentendrén Kutyof óját...! A dél-afrikai Johannesburg­ban új üzlet virágzik a gengszterek között: gyerme­kek helyett értékes fajtiszta kutyákat lopnak. Egyre gyak­rabban jelennek meg a jo­hannesburgi újságokban a fel­hívások, amelyekben a tulaj­donosok büntetlenséget és ma­gas jutalmat ígérnek értékes kutyáik visszaszolgáltatásáért Május 8-án rádiószereplésre kerül sor a szentendrei városi művelődési házban. Nem elő­ször állnak mikrofon elé az országban is egyik legjobb kó­rusnak tartott együttes tag­jai, ezúttal mégis fokozott iz­galommal készülnek a szerep­lésre. Ez alkalommal kerül ugyanis sor annak a díjnyertes műnek a bemutatására, amely a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának pályázatán az el­ső helyezést nyerte 1963-ban. A Vidám zárszámadás című kórusmű szövegét Nagymiklós István írta, zenéjét Kövecs Imre szerezte. Az esti próba szünetében Kovács Lajossal, a kórus kar­nagyával, a Pest megyei nép­művelési tanácsadó csoport ének-zene referensével be­szélgetünk: — A próbákat fokozott igényességgel tartjuk — mond­ta Kovács Lajos — hiszen a rádiószereplés nem kis dolog a kórus életében. Nagy fele­lősség a művel szemben, hi­szen most kerül első ízben nyilvánosság elé, ez a nem kis feladatot jelentő, kedves, vi­dám hangvételű kórusmű. An­nál is inkább fontos, hogy jól sikerüljön a szereplés, mert a szentendreieken kívül Pest megyében ezideig még négy kórus jelentette be igé­nyét a betanulásra. Így ért­hető, hogy szakmailag segítsé­get várnak a szentendreiektől. Ma még csak a megyei kó­rusvezetők, valamint a kar­nagyi klub tagjai előtt isme­retes a Vidám zárszámadás, reméljük, májusban a megye Vidám zárszámadás — a rádióban Öt- kora« — etfv kórnsmű A díjnyerte« pályamunka Próbál a kórus Nagymiklós Istvánnak és Kö­vecs Imrének pedig biztatást ad újabb, jól sikerült kórus­művek megírásához. (t U BŐVÜl A GÖDÖLLŐI EGYETEMVÁROS A nyáron a hallgatók is részt vesznek az építkezésben Egész estét betöltő magyar táncfilm előkészületei 250 táncos, 210 zenész — Ai első forgatási nap: május 12 A Magyar Filmgyártó-Vál­lalat játékfilmstúdiójában ké­szülnek az első egész estét be­töltő magyar táncfilm forga­tására. Az Életbe táncoltatott leány című alkotást, — amely az egész magyar táncművé­szetet reprezentálja majd, — Banovich Tamás rendezi, aki­nek rövid táncfilmjei világ­hírűek. Eddig 40 kisfilmet ren­dezett; legismertebb művei az Ecseri lakodalmas és a. Ci­gánytánc, amelyek több nem­zetközi fesztiválon díjat nyer­tek. A film forgatókönyvét szintén Banovich Tamás ír­ta, s ő tervezte a nagyszabású díszleteket is. A film a nő egyéniségét kí­vánja bemutatni három vi­lágban — a népi balladai vi­lágban, a barokk miliőben és végül napjainkban. Mindhá­rom rész főszereplője Orosz Adél, a Magyar Állami Ope­raház primabalerinája, part­nere Sipeki Levente, az Ope­raház szólótáncosa. A film ze­néjét Vujicsics Tihamér sze­rezte. A történetnek prózai szereplői is lesznek. A koreográfiákat Rábai Miklós, Harangozó Gyula és Seregi László tervezte. A film­ben mintegy 250 táncos sze­repel. Közreműködik az Álla­mi Népi Együttes és a Duna Együttes, valamint a Magyar Állami Operaház balettkara, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara, az Ope­raház zenekara és a rádió ki­bővített tánczenekara. Ä film zenei felvételei már elkészültek. A táncban elbe­szélt történet első jeleneteit a tervek szerint május 12-én ve­szi filmszalagra Szécsényi Fe­renc operatőr. A forgatást elő­reláthatólag augusztusban fe­jezik be. (MTI) Gyorsan fejlődő mezőgaz­daságunknak mind több szakemberre van szüksége. A mezőgazdasági mérnökö­ket képző gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen azon­ban tanterem- és kollégiumi helyek miatt nem tudják kielégíteni a növekvő igé­nyeket. A ' helyszűkére jel­lemző, hogy az agrárgépész- mémököket nem Gödöllőn, hanem Budapesten képezik. A gödöllői egyetemváros­ban két évvel ezelőtt meg­kezdődött építkezések nyomán hamarosan javul a helyzet. A már épülő három, egyen­ként 400 helyes kollégiumi épület közül az elsőt má­jusban adják át rendelteié­Kölcsönös „láncreakció“ Törökbálinton annyit, hogy Törökbálinton a jó munka és a jó kereset ösz- szefüggése — a jelek szerint — kölcsönös „láncreakciót” váltott ki. A szép nyereség- részesedés nyomában ugyanis a termelés további fellendülé­sét láthatjuk: ennek az évnek az első nejedében a Török­bálinti Háziipari Szövetkezet máris elérte a 2 millió 500 ezer forintos termelési értéket. Ha így dolgoznak tovább, ez év végére biztos meglesz a 10 millió! sének, a másik kettőbe pe­dig az év végén költözhet­nek be a hallgatók. A csaknem 157 millió fo­rintba kerülő építkezés ter­veiben szerepel még sze­mináriumi épület, 2500 sze­mélyes étterem, valamint a gépészmérnöki kar tanszéké­nek létesítése. Az elképzelé­sek szerint 1966-ban már Gö­döllőn képezik a jövő me­zőgazdasági gépészmérnökeit A nagyszabású program megvalósításához segítséget nyújtanak majd az egyetem hallgatói is. Az idén nyáron építőtábort létesítenek, amely­nek 240 lakója kéthetes tur­nusokban segédkezik az épí­tőknek. Az egyetem KISZ- bizottsága már megkötötte a megállapodást az ÉM 25. sz. Építőipari Vállalatával. Az egyetemisták teljesítménybér­ben, napi hat órát dolgoz­nak. Az ifjúsági szervezet értékes díjakat tűzött ki a munkaverseny legjobbjainak. (MTD ______ — A japán Vénusz. A To­kióban is kiállított milói Vénusz arra inspirálta a ja­pán dohányjövedéket, hogy kétmillió csomag különleges cigarettát hozzon forgalomba. A csomagokon a milói Vénusz fényképe látható. Különle­gessége, hogy csak Tokió te­rületén árusítják; VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ffintédl^Trlafnff Másodszor is „kiváló" A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat kollektívája másodszor is elnyerte a kiváló címet. A bel­kereskedelmi miniszter és a KPVDSZ elnöksége vándor­zászlaját Bihari Ferenc, a Bel­kereskedelmi Minisztérium fő­igazgatója és Mészáros István, a szakszervezet elnökségének tagja nyújtotta át. A vállalat áruforgalmi tervét 1963-ban 101,7 százalékra teljesítette és több mint 10 százalékkal na­gyobb forgalmat ért el, mint 1962-ben. Nagy gondot fordí­tottak a takarékosságra és az áruellátás megjavítására. 1963- bon 150 bolt dolgozói tettek felajánlást a „kiváló bolt" cím elnyerésére. Az eredmények alapján tizenhárom üzlet meg­kapta a kitüntető címet. Az egyéni versenyek értékelése során tizen elnyerték a „kiváló dolgozó” jelvényt. „Kiváló dolgozó” oklevelet harminc­kettőn kaptak. A .szocialista” címért küzdő tizennégy brigád közül négy szolgált rá a ki­tüntetésre. Mit tapasztalt a járőr? A ceglédi közlekedésrendé­szeti alosztály járőre pontosan hat órakor indul. A feladat: általános közlekedési és gépjárműellenőrzés. Az úton gyér a forgalom. Abony előtt azonban egyre több gépkocsi és motorkerékpáros tűnik fel. Eleinte különösebb szabályta­lanságot nem észlelnek. Ké­sőbb ■ azonban feltűnik egy motorkerékpáros, aki a rend­őrautó láttán megpróbál kitér­ni. Joggal. A szabálytalanság többszörös és súlyos. A jár­mű rozzant, a fék hasznave­hetetlen. Az esetről jegyző­könyvet, vesznek fel. Az új- szilvási italbolt előtt két mo­torkerékpár vesztegel. Az egyiknek a vezetője a kocsmá­ban. Szerencséjére málnaször­pöt iszik. Közben kiderül még valami. Bár tart még a mun­kaidő, a kocsmában tartózko­dik a helyi kultúrház építő gárdája. Az egyik községi ve­zető tájékoztatása szerint az építő vállalat már négyszer módosította a határidőt. Vajon így megtartják-e a legesleg­újabbat? MOMcgfvm&ce Az ablakon keresztül távoztak A közelmúltban betörtek a monori-erdei Rétescsárdába, és négyezer forint értékű kü­lönböző italt vittek magukkal ismeretlen személyek. A betö­rők a raktár ablakán keresz­tül közelítették meg a helyi­séget. A járási rendőrkapi­tányság széles körű nyomozást Indított. A tananyag: hagymakapálás A monori gimnázium tan­gazdaságában is megkezdőd­tek a tavaszi munkáik. A diá­kok elméleti tanulmányaikat most a' gyakorlatban haszno­sítják. A IX/D. osztály leány­növendékei a hagymát kapál­ták a napokban. A két bioló­gus szaktanár előre kidolgozott tervek szerint naponta be­osztja, hogy melyik csoport, mivel foglalkozzék a tangaz­daságban. Új művelődési ház Jövőre Vasadon új művelő­dési házat építenek. Erre a célra az idén 340 ezer forin­tot tartalékolnak a községfej­lesztési alapból. Siker Esztergomban Mint arról annak idején be­számoltunk, a fennállásának tízéves jubileumát ünneplő nagykőrösi zeneiskola növen­dékeinek kétszáz tagú együt­tese bemutatta Bálint Ferenc: A kék szőnyeg című három- felvonásos gyermekoperáját. Azóta már négyszer megismé­telték az előadást a nagykőrö­si művelődési házban, zsúfolt nézőtér előtt. Több meg­hívást is kaptak az ország kü­lönböző városaiba. Az eszter­gomi meghívásnak már eleget is tettek. Az ottani művelő­dési házban rendezték meg a nagy érdeklődéssel várt elő­adást. A gyermekopera itt is sok tapsót aratott. Másnap a szereplők Dobogókőre látogat­tak el Legközelebb valószínű­leg Cegléden mutatják be Bá­lint Ferenc művét. V ándorki állítás Május elsején nyílik meg Nagykőrösön a városi múzeum első idei nagyszabású kiállí­tása. A vándorkiállítás kere­tében a színház- és filmpla­kátok 1962—63. évi terméséből adnak ízelítőt. A plakátokat május 24-ig tekinthetik meg a nagykőrösiek. Nyújtott műszak A Nagykőrösi Gépállomás most elsősorban a kukoricave­tést szorgalmazza. Más évek­ben a kukorica április 15-e tá­jár már földbe került. Az idén azonban az időjárás miatt ké­sedelmet szenvedett á vetés. A gépállomás dolgozói vállal­ták, hogy a kukoricát április végéig elvetik. Nyolc vetőgép nyújtott műszakban dolgozik és a vezetőség bízik abban, hogy vállalásuknak eleget is tesznek. — Dók torkain, ha innen a nyakába ugrok, elhiszi, hogy meggyógyultam! (Greskovits rajza) fogatot szerzett. Két legény is csatlakozott hozzájuk önként. Boross bácsi rozzant háza hat kilométerre esett a falu­tól. Becsületére, béketűrésére legyen mondva, hogy húsz éve gyengébb gondolkodású asszo­nyának — „Erzsiké lelkem­nek” szólítja — úgy viseli gondját, mint régen. Talán en­nek köszönhető, hogy az öreg­asszonyban a párja iránti ösz­tön, ragaszkodás épségben ma­radt. Amikor a falhasadékon át fütyült a havas, garabon­ciás szél, emberébe kapaszko­dott, úgy mondta: Gyurikám, együtt veszünk. — Petrovics Pista segít — vigasztalta az ember az asz- szonyt és várta, leste mikor nyílik az ajtó ... Petrovics benyitott. A két öreg olyan kérőn nézett rá, ahogy csak a nagy bajban le­vő tud nézni. — Eljöttél fiam? — szólt rekedt hangon az öregember. Petrovics és a legények le­vetették nagykabátjukat és ráterítették a két öregre. Majd a kopott ingóságot felrakták a kocsira. Közben Erzsiké né­ninek kedve kerekedett: ugye az uraság küldte magukat? Az ifiúr ugye? Mert bolondult utánam valamikor. — Az ifiúr, igen — hagyta a fogyatékos asszonyra Petro- vies — az ifiúr küldött... Borossékat ideiglenesen be­telepítették az egészségház mo­sókonyhájába. Eleiemről az úttörők és a jóemberek gon­doskodtak. Tüzelőt pedig a ta­nácstól „lopott” nekik Petro- vics. Aztán megindult a telefon­csata az abonyi szociális ott­hon és a nyársapáti tanács kö­zött: vegyék az öreg házas­párt gondozásba. Foganatja lett. Egy 92 éves vőlegény kiházasodott egy „tü­zes” 74 éves menyecskéhez. Erzsiké néni költözött a he­lyére azzal, hogy majd csinál helyet ott az ő Gyurijának is. Az öregasszonyt egy tanács­béli fiatalasszony kísérte be, akinek a búcsúzásnál lelkére kötötte Erzsi néni: vigyázza­nak a Gyurira, ne engedjék elcsavarogni Kőrösre, mert le­gény korában oda udvarolt. Teltek a napok. Gyuri bá­csi nem ment Kőrösre. Egyik este egy jószívű gazdasszony disznótoros vacsorával lepte meg. Gyuri bácsi felsóhajtott: én eszek! De Erzsiké lelkem eszik-e? Erzsi nénit talán akkor szállta meg valami meleg bor­zongás, nyugtalanság, aminek nincs is neve. Amit a társa után vágyó madár érez. Kiszökött az otthonból az ő Gyurija után. Vitte a szíve to­ronyiránt. Szél gúnyolta, bo­zót sebezte, megbotlott a vas­úti sínben. Kiabált: Gyurim. Gyurim, Gyúr... és a vonat tovább robogott... Isméi csikordultak a zárak a tanács folyosóján. Ismét tű­nődőit a tanács embere: alig pár napja örömet szerzett az öregnek ... most hogy vigye a rossz hírt? Az orvosnő sem tanácsolja, magas a vérnyomá­sa az idős embernek. Berregett a teléfon, Abony jelentkezett: vigyék az otthon­ba Boross bácsit, majd ők tu­datják a szerencsétlen ese­tet is. Az elnökhelyettes szivéről leesett egy kődarab. Vette a kabátját. Amikor betette a hi­vatal ajtaját, meleg könny­csepp hullott a küszöbre. Galgóczy Imre Nyársapát tanácsának el­nökhelyettese, Petrovics Ist­ván egyik szombat reggel így köszönt el családjától: ma ko­rán térek haza. Mikor felszállt a motorkerékpárra, magában hozzátette: ha közbe nem jön valami. Délután két órakor csikor- dultak a zárak a tanácsház fo­lyosóján, a tisztviselő asszo­nyok siettek haza. Az elnökhelyettes az abla­kon át nézte a szeles, havas ítéletidőt, lába gyökeret vert, lelke vívódott. Döntenie kell olyan dologban, amire nincs paragrafus. Amit csak a lel­kiismeret kér számon. — Jó pihenést, Pista öcsém, én már ballagok — nyitott be az adóügyi előadó. Elköszöntek. Az adóügyek embere azon­ban észrevette Petrovics tépe- lődését. A tanácsháza kapujá­ból visszajött. — Segíthetek? Mi a baj? — kérdezte halkan Petrovi- csot.. — Boross bácsi üzent a pos­tással délelölt, hogy roskad a viskójuk, fáznak, fejükre csu­rog az eső. Ügy gondolom, az egészségház mosókonyhája megtenné nekik és fűthető is. Munkához láttak. Petrovics j-^Lstci öcóém Segít Büszke hangú levelet ho­zott Törökbálintról szerkesz­tőségünkbe a posta. Az ottani Háziipari Szövetkezet tudósít benne minket mérlegzáró köz­gyűlésükről. Valóban, van mivél büszkél­kedniük. A termelésük évről évre emelkedik. 1962-ben 5 millió 685 ezer forint értékű áruval gazdagították orszá­gunkat. 1963-ban pedig már meg sem álltak a 8 millió 130 ezer forint értékig! Ami any- nyit tesz, hogy a 143 száza­lékra felemelt tervet is túltel­jesítették 10,7 százalékkal. Igazán szép dolog, főként ha meggondoljuk, hogy közben a szövetkezet rezsiköltsége 17 százalékkal csökkent. így nőtt meg a törökbálin­tiak nyeresége tavaly 655.153 forintra, s a szövetkezet al­kalmazottai így kaphattak most egy egész havi nyereség- részesedést. Még talán csak határain túl is felfigyelnek rá. Mi pedig bízunk abban, hogy -a rendkívül kulturáltan ének­lő és tintán intonáló kórusnak újabb sikert jelent a szereplés,

Next

/
Thumbnails
Contents