Pest Megyei Hirlap, 1964. április (8. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

19«4. ÁPRILIS 25, SZOMBAT tmcvt-t UCíiiau A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatósáig tájékoztatása sze­rint Tűrj én a községi művelő­dési háziban megtartott lottó­sorsoláson a 17. játékhéten a következő nyerőszámokat húz­ták ki: 14, 24, 33, 52, 81. Az április 27-én a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság £zékházá±>an megtartandó rendes havi tárgyn veremén y- sarsoláson a 16. játékhét szel­vényed vesznek részt. (MTI) Nem csupán pénzen múlik! E^mberibb körülményeket szeretnének a munkásszállás lakói a Pilishegyí Állami Gazdaságban Képek jelennek meg az újságokban, a televízió híradója szebbnél-szebb munkászállásokat mutat be. Némelyik láttán azt hiszi az ember, luxusszállót lát: Ezúttal azonban nem ilyen munkásszállóba látogattunk el. Bárom ifjúsági építőtábor Az. idén nyáron három ifjú­sági építőtábort létesítenek Pest megyében. Az állami gazdaságok nagykőrösi, szent- mártonkátai és szigetmajori üzemegységében felállítandó táborban négy turnusban, 2200 középiskolás fiú és leány segít majd a növényápolásban és a zöldségszedésben'. A fiatalok többsége Békés, Szolnok és Győr megyéből érkezik. Pest megye fiataljai közül csaknem 1200-an utaznak az ország különböző KISZ-tábo­raiba. Többek között dolgoz­nak majd a Bodrogzug belvi­zeinek lecsapolásánál, a balar- tonszabadí múút építésénél és öt helyen segítenek a gyü­mölcsszedésben, szőlőkötözés­ben, valamint a növényápolása munkákban. (MTI) A Pilishegyi Állami Gaz­daság jászfalui üzemegysé­gében két modern földszin­tes ház nyújtózik a frissen kerekített park közepén. A folyosón vasszekrények so­rakoznak. A szobák ajtaja behajtva, legtöbbjük most üres. Csak a tehenészek és az éjjeliőrök egy része pi­hen. Vaságyak és sivárság. Mint­ha rendelésre történne, ép­pen lehúzták az ágyneműt, hogy jobban szemügyre ve- hessük, mit takarnak a hu­zatok. Zsírtól fénylő matra­cokat, paplanokat, angino- kat. A szobában nyolc ágy! Fafogas, hosszú asztal és néhány szék. Keresztbe fe- i szített madzagokon ruhák lógnak. Az ágyak •* alól szer­számok, ládák, sáros cipők kandikálnak. Föggöny helyett dunsztosok, zsírpapírban sza- lonamaradékok és csikkek díszlenek az ablakokban. Ez a szoba nem otthon! Kvasz László gondnok ma­ga is szégyelli a látottakat. Barátságosabb tájra, a le­ányszállásra invitál. Az első szoba, ahová beléptünk, va­lóban más világ. Még her­Kályha és olaj Hogyan fejlődik az olaj kályhagyártás ?— Műszakilag felül kell vizsgáltatni a „házi“ gyártmányú olajkályhákat Még csak tavaszodik, a ház­tartásokban azonban már megkezdődött a jövő téli tü­zelő beszerzése. Az idén foko­zódik az érdeklődés az olajtü­zelés iránt, sokan szeretnének olajkályhát vásárolni. Amióta a törökbálinti Me­chanikai Művekben megkez­dődött a hazai konstrukciójú Mecalor olajkályhák előállítá­sa, az olajtüzelés terjed. Az első évek párezres kályhaszé­riái után a Mechanikai Mű­vek tavaly már 11000 kályhát állított elő és megvásárlásukra jogosí­tó utalványt ki is adták. A Mecalor kályhagyártás ál­landó növelésének azonban határt szab, hogy a hazai olaj­feldolgozó iparnak elsősorban a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipari üzemek egyre nö­vekvő igényeit kell «kielégíte­nie olajüzemanyaggal, s ház­tartási tüzelésre csak korláto­zott mértékben jut olaj. Amint az Országos Energiagazdálko­dási Hatóságnál elmondották, háztartási tüzelés céljára az idén sem lehet több olajat jut­tatni, mint tavaly, ezért ebben az évben is körülbelül ugyan­annyi kályhát állítanak elő, mint a múlt évben. A kályha­vásárlási utalványokat to­vábbra is a SZOT adja ki in­dokolt esetben, s a dolgozók változatlanul vállalataik szak- szervezeti bizottságánál igé­nyelhetik azt. A háztartási olajtüzelés ak­kor fejlődik majd számotte­vően, ha Százhalombattán az épülő Dunai Kőolaj finomító elkészül, s megkezdi a terme­lést, s erre a célra is nagyobb mennyiségű olaj jut. A jelen­legi elképzelések szeri St jövő­re az ideinél csupán mintegy ezerrel több, tehát körülbelül 12 000 kályhát hoznak forga­lomba, 1966-ban pedig körül­belül 15 000-et. 1967-től kezdve már eset­leg 20 000, később még több kályha forgalomba- hozataláról lehet szó. A háztartási olajtüzelést azon­ban nem fejlesztik majd kor­látlanul, mert a rendelkezésre álló földgázkészlet, az országos földgáz vezetékhálózat kiépí­tése inkább a földgáztüzelés elterjesztését indokolja. A háztartási olajtüzelés fej­lesztésének feltétele tehát a több olaj. Mégis sokan azt hi­szik, azért nem juthatnak hoz­zá olajhoz, mert nincs elegen­dő kályha. Ezért a népszerű műszaki lapokban megjelent leírások alapján maguk fabri­kálnak olajkályhát, s erre kér­nek olajkiutalást. Tavaly több mint száz ilyen kérelmet nyúj­tottak be. Az Országos Ener­giagazdálkodási Hatóságnál ismételten hangsúlyozzák, hogy* az ilyen kályhákat min­den esetben felül kell vizsgál­tatni műszakilag a Belkereske­delmi Minisztérium TÜZEP főigazgatóságának hőenergia felügyeletével, s csak akkor utalható ki indokolt esetben olaj, ha a műszaki követelmé­nyeknek minden tekintetben megfelelnek. A felügyelet szakemberei az ilyen kályhák felülvizsgálatára a helyszínre utaznak. A kiszállási költsége­ket természetesen a kérelme­zőnek kell viselni. (MTI) vadó ibolya és cserepes vi­rág is jutott az asztalra. De csak a kezdet ilyen biz­tató, mert a másik szoba éppen olyan elhanyagolt, mint a többi. Munkásszállástól senki nem kívánja, hogy kacsalábon forgó palota legyen. Nincs szükség a felesleges fény­űzésre, de emberhez méltó lakhelyre igen! Még akkor is, ha — mint olyan sűrűn emlegetik — az ittlakók csak „idénymunkások”, ta­vasszal jönnek, ősszel men­nek. Fiatal fiúk ebédhez ké­szülnek. Pléhlavorban mosdanak, buzgón vizezik hosszú ha­jukat. Szabolcs megyéből jöt­tek. Az egyik még egészen gyerek, tizenöt éves múlt. A jövő emberét kell nevelni belőle. — Miért jöttél ide? — Mondták, itt jó lesz. — És jó? Hogy érzed ma­gad? Vállrándítás a válasz. A piszkos szoba közepén sze­métkupacot söpörtek össze. Azt nézi. A csupasz kőpadlót sehol nem borítja csak egy te­nyérnyi gyékény sem. Még most is „süt” a hidege, ta­vaszon. — Nem lehet ide szőnye­get tenni — véli egy öreg éjjeliőr. — Jön be az em­ber sáros csizmákkal... — Olyanról még nem hal­lott — fordul ki az emele­tes ágyról egy fiatalember —, hogy kinn a folyosón le lehet húzni a csizmát? „ Peejig Jászfal yn már na­gyot léptek előre. Ballai Sán­dor, a Budai Járási Tanács igazgatási osztályvezetője el­mondja, hogy tavaly nem egy­szer jöttek ki éjjel ellenőriz­ni ide. A férfiak-nök akkor még egy folyosón laktak. Rossz híre volt a munkásszállásnak. Azóta lépitek valamit előre. Megalakult a KISZ-szervezet is. Kell, hogy valaki szív­ügyének tekintse a szálló lég­körének kialakítását. — Versenyeznek a szobák, melyik érdemel rádiót — büszkélkedik a gondnok a ,ki­tűnő” ötlettel. — De ma már a rádió nem fényűzés! Hozzátartozik az életünkhöz, miért lenne juta­lom a hallgatása? — Van minden szobában hangszótó — mutatnak a fal­ra. — Csak elromlott az erő­sítője. Két hónapja javítják. A tatabányai központ is be­látta, fel kell számolni a tűr­hetetlen viszonyokat. Fel­épült az új konyha—ebédlő. Saellös, tiszta, emberhez mél­tó. Fürdőt, villanybojlert is ígérnek a jelenlegi vedlett falú mosdó helyett. ^ — Kicsi a gazdaság, nincs mindenre pénze — véídekezik az építésvezető, a szakszerve­zeti titkár, a gondnok és a brigádvezető. Hetven ember, ötvenhárom férfi és tizenhét nő él Jászfa- lun. Sokan jönnek úgy, hogy valóban csak a keresetet né­zik, s ha másutt száz forinttal többet ígérnek, veszik a be­tyárbútort és odébbállnak. De a többség szívesen maradna. Nyulász László, fiatal, techni­kumot végzett brigádvezető mondja, hogy nehezen alakul ki a törzsgáTdájuk éppen a mostoha éllátás miatt. Holott az egészséges mag már meg­van, ami köré az újabbakat tö­möríteni lehetne. Elhanyagolt a munkásszál­lás, de a kultúra mégis csak tért hódít itt is. Hárman jár­nak technikumba, a nyolc ál­talánost öten végiáik, s többen traktorosok lesznek. De hol tartanának, ha kulturált kör­nyezetben élhetnének a mun­kások? Él a vágy az emberek­ben a szép, a jó iránt. Várják, hogy a megígért klubszobát megkapják és megjavítsák a televíziót Igaz, kicsi a gazda­ság kevés a pénze, de sok minden nem is a pénzen mú­lik. Képek jelennek meg az újságokban, a■ televízió bemutatja a szebbnél-szebb munkásszállásokat. Kagylófotel az egyik ol­dalon^ hidegtől megrepedt víztartály a másikon. Igaz, van ahol több, van ahol kevesebb jut szociális létesítményekre. Olyan kevés azonban sehol sem jut, hogy ilyen viszonyok kereked­jenek belőle, mint Jászfalun. A kevés forintot itt is meg lehet toldani egy kis gondossággal, szeretettel, becsüléssel. Komáromi Magda Miért csak három „bőrönd“? Hírül adták a lapok, hogy a Képcsarnok Vállalat a Művelődésügyi Minisztériummal közösen programot dolgozott ki a képzőművészeti alkotások falura jutta­tása és propagálása érdekében. Ennek könnyebb tech­nikai lebonyolítására egy könnyen összeállítható, alu­minium lemezekből készült kiállítási falat terveztek, amely összecsukható. Az így született ,f>öröndmú- zeum” 12 színes reprodukciót és 15 rézkarcot mu­tat majd be. Három ilyen kollekciót állítottak össze, amelyet Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyék ta­nyavilágára juttatnak majd el a művelődési ayták. A kezdeményezés minden elismerést megérdemel, s a '„bőröndmúzeumok” létrejöttét rendkívül nagy vá­rakozás előzte meg. Évek óta beszélünk ugyanis a fa­lusi ízlésfejlesztés, esztétikai nevelés fontosságáról, de a beszédnél többre alig jutottunk. Ami azt illeti, a há­rom miniatűr múzeummal se jutunk sokkal többre. Ez ugyanis kevés. A vándorkiállítások rendezését az ese­tek többségében a kicsi és alaktalan hehfiségek miatt mondják el a művelődésiotthon-igazgatók. Ezen se­gítene most ez az ötletes összeállítás — de nem három példányban. Kétségtelen, hogy fontossági sorrendben ebből a szempontból az - alföldi tanyavilág az első. De va­jon Budapest környékén sokkal jobb a helyzet?• Itt több lehetőség van az esztétikai nevelésre, kiállítások rendezésére? Sajnos nem. Az elmúlt hónapokban a falusi gyakorlati mun­kára utazott egyetemisták hét Pest megyei községben vizsgálták — egyebek között — ezt is. Mit mutat a statisztika? Az egyik községben például hatvan csa­ládi otthont kerestek fel. Harminchét helyen találtak a falon családi képösszeállítást, harminchat helyen szentképeket, s mindössze egyetlenegy helyen láttak művészi reprodukciót. A hímzett giccsről, meg a nip- pekről most talán ne is beszéljünk. Ez tehát a helyzet, s ezen az alföldön vándorló három „bőröndmúzeum” aligha segít. Nem vagyunk túlzottan igényesek, ha azt állítjuk, megyénkként leg­alább egy ilyen vándormúzeum kellene. Bizonyításul: Pest megyében például közel százezer a külterületen élő emberek száma. Százezer ember egyetlen megyé­ben, a kulturális élet perifériáján!... Tenkely Miklós FILMEKRŐL: NÁPOLY NÉGY NAPJA Megrázó erejű film. A do­kumentum film eszközeivel, de a legnevesebb művészek közreműködésével eleveníti meg Nápolynak azt a négy napját, amikor az angol— amerikai hadsereg egységei partra szálltak Szicíliában, s megkezdik az olasz félsziget felszabadítását. A nápolyi nép kitörő öröm­mel fogadja a fegyverszünet hírét. De az öröm korai. A né­ház falával, kosár ereszkedik le szárítókötélen, az egyik emeletről. A kosárban kézi­gránátok vannak. S megkezdő­dik a jiarc. A legbátrabbak után fegyvert fognak a közöm­bösek, a kényelmesek, a gyá­vák is. Nápoly népe felkelt az idegen fasiszta urak ellen. Vaktölténnyel, ablakból ki­szórt bútorral, utcakövekkel is harcolnak. De igazi fegyve­rek és igazi vezérek is van­metek ellenségként kezelik a j nak. Névtelen vezérek, akik a volt szövetségest. Túszokat j győzelem után eltűnnek a szednek, kényszermunkára ! tömegben. De a német hadse- fogdossák a férfiakat, látvá-! reg elvonulásra kényszerül. nyos, megfélemlítő kivégzése- ! Nápoly népe önmagát szaba- ket rendeznek, a hatalom J dította fel. S. ezt kevés euró- uraiként mutatkoznak be, j pai város népe mondhatja el igazi hitlerista módon. Nápoly tűr egy napig, tűr két napig. Tűri a kivégzést, tűri a túszok összeszedését, tűri a tengerparti sáv kiürí­tését, a megaláztatást, de az­tán betelt a pohár. A férfiak összeszedése közben, amikor az emberek tarkóra kulcsolt kézzel állnak szemben a bér­magáról! __ A film alkotói ennek a név­telen hősökből álló hazafias frontnak, a hősi küzdelemnek állítanak örökbecsű emléket. A film alaptörténetét Vasco Pratolini novellája nyújtja. Rendezője Nanni Loy. A sze­replők: névtelenek. (tm) IVANICS ISTVÁN* KARRIER A — Többek között. És lehe­tőleg itt, Pesten. Ilyenkor szokás felismerni, hogy elhibáztuk az életünket és legjobb volna minél kisebb ceremónia nélkül elmúlni. Sándor nem késlekedett a fel­ismeréssel. Lelkében a halál és a vágy dalai búgtak, még egy óra múlva is, a Lipótvá­rosban, hazafelé menet. — Holnap mit csinálsz? — kérdezte egy követ rugdosva maga előtt. — Még nem tudom. Talán segítek az anyunak. Estére vendégeket várunk. — Kiket? Kati végtelenül únt már mindent. — Nem mindegy? Különben megmondhatom: Gerézdyék jönnek bridzselni. Igazgató fő­orvos abban a kórházban, ahol az apu dolgozik, — Szóval az a nyomott fia is ott lesz? — Attila szigorló orvos, az idén végez! Sándor úgy tett, mintha ab­szolút nem érdekelné a dolog. — Felőlem ... Abbahagyta a kavics rugdo- sását, mert eszébe jutott, hogy felsértheti a cipője orrát. A villany alatt lehajolt és meg­nézte nem esett-e kár a finom bőrben. Kati gúnyosan elfin- torodott. — Szóval nem érsz rá hol­nap? — Mondom hogy nem tu­dom. Hívj fel telefonon. Megérkeztek a ház elé, ahol Katiék laktak. A kapu alatt szembetűnő helyen fehér zo­mánctábla virított „Dr. Búzás Ákos belgyógyász szakorvos. I. em. 2. Rendel : 6—7-ig”, Sándor tanácstalanul bámul­ta a táblát és feneketlen két­ségbeesést érzett. — Hát akkor majd felhív­lak — mondta. — Ha neked az jó, én kibí­rom — válaszolta a lány és búcsút intve gyorsan eltűnt a kapualjban. VI. Sándor csüggedten nézett utána. Hallgatózott, hátha visszafordul,. de a lány már becsengetett a lakásba, s nem sokkal később ajtócsapódás hallatszott. Céltalanul lődörgötiaz utcá­kon és a szíve csordultig telt keserűséggel. Csatangolás köz­ben betért egy italboltba és lehajtott két deci bort. Legszí­vesebben leitta volna magát a sárga földig, de aztán rájött, hogy nincs miből. Testi vágyaktól, érvényesü­lési ambícióktól és szomjú­ságtól elgyötörve jutott el a Vörösmarty térre. Kitágult pupillákkal nézte a száguldó gépkocsikat és kéjes borzon­gással gondolt a közeli halál­ra. A gázolás nem esztétikus halálnem, de gyors és feltét­lenül biztonságos. Egy könny­cseppet mázolt szét az arcán. Kimondhatatlanul sajnálta magát és utálta az életet, ami­nek nincs értelme, csak oka van, s mi egy illetlen ok szá­nalmas okozataként tengődünk a világban. Könnyben úszó szeme a magasba révedt — talán már a nagy égi országutat fürkész­te — s ehelyett egy profán tábla tolakodott látóterébe, amelyen ez állt: „Váci utca”. S vele párhuzamosan egy név bukkant fel az agytekervé- nyeiben: Liza! Hogy eddig nem jutott eszébe! Liza ta­pasztalt, okos asszony, majd ő megmondja mit kell csinálni ilyen komplikált esetben. S ta­lán pálinkája is van. Viszony­lag gyorsan beleélte magát új helyzetébe. A remény olykor példátlan erőt ad az embernek^ Bár az üzletben égett a vil­lany, az ajtót zárva találta. Már-már azt hitte dolgavége- zetlenül kell távoznia, amikor megnyikordult a kulcs és az ajtókeretben megjelent Liza. Lágyan leomló fekete pongyo­la volt rajta, mint aki lefek­véshez készülődik, de más­különben semmi jel nem utalt erre. Inkább mintha vala­hová igyekezne, esetleg várna valakit, csak éppen a ruháját nem vette még magára. Kitörő örömmel üdvözölte a fiút. — Nini, Sándorka! Ez aztán kellemes meglepetés. Jöjjön, fáradjon beljebb. Betuszkolta az ajtón és is­mét ráfordította a kulcsot. — Erre tessék — mondta és félrehúzott egy függönyt, amely az üzlet tenyérnyi hát­só falát takarta eddig. A füg­göny mögött — ez csak most vált láthatóvá — azonban nem fal volt, hanem benyíló, egy tekervényes falépcsővel. Fenn a falépcső tetején keskeny kis ajtón át bejutottak egy. a Sándor elképzeléseihez mér­ten pazarul berendezett lak­osztályba. (Folytatjuk) 5 (6) ' ; Sándor sebzett szívvel tekin- '(tett a lány felcsúszott szok- Í nyája alá. „Tébolyító combjai \ vannak” — állapította meg le- £ hangoltam \ — Nem veszed észre, hogy j Idegesít a hülyeséged? Próbálj J meg gondolkozni. Még egy év és könyvelő leszel a téeszcsé- \ ben. Nekem három évem van a diplomáig. Azt képzeled, '•>, hogy az én kedvemért külön 'f, létesítenek egy orvostudomá- J nyi kart Karámoson? J Sándor még egy utolsó fáj- ^ dalmas pillantást vetett Kati ^megejtően szép combjaira, í — Az a baj, hogy neked de- rogál a könyvelőség. Mindjárt \ más lenne a helyzet, ha nem a 5 közgázon, hanem az orvosin ( lennék utolsó éves. : Kati feltűnés nélkül szeme- ; zett egy slusszkulosos úrral. * — A különbség bizony 'tf szembetűnő. Különösen, ami a ji távlatokat illeti. Elismerem, £ hogy a társadalomnak szüksé- 2 ge van könyvelőkre, de engedd f meg, hogy személyes igényeim 5 eltérjenek az állami szükség- | lettől. — Tudom, te pénzt és aütót '• akarsz. j A lány szeme megállapodott j a slusszkulcson.

Next

/
Thumbnails
Contents