Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
vili. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1964. MÁRCIUS 8, VASÁRNAP A cél: kiváló törzstenyészet nevelése az abonyi József Attila Tsz-ben Az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben az állattenyésztés jövedelmezőségén túlmenően megfelelő törzsállomány kialakítására is gondolnak. Menyhárt Imre agronómus adatokkal bizonyít: — Múlt évi marhahizla- lási tervünket kétszáz helyett 225-re teljesítettük. Súlyra átszámítva 900 mázsa élő állat helyett 1094 mázsát adhattunk el. Idén ez a mennyiség kevesebb lesz, mert most a nevelést helyezzük előtérbe. Fiatal üszőink jövendő szaporulatának felhasználásával fokozatosan kicseréljük az állományt. A kiselejtezésre kerülő állatokat meghizlalva adjuk el. — Hogyan alakul a tejtermelés? — Évű tejbeadási tervünk tavaly 1400 hektoliter volt. Ezt sikerült kereken 2036 hektoliterre teljesíteni, tehát jóval többet adtunk népgazdaságunknak a tervezettnél. A reális lehetőségeket számbavéve 1964-re 2200 liter tej beszállítását tervezzük. — Egészséges-e a tehén- állomány? — Az állategészségügyi ellátást a községi állatorvosok végzik. A gümőkóros fertőzöttségű jószágokat külön istállóban tartjuk, úgyszintén tejüket is külön kezeljük ... — Szeretnénk mihamarabb elérni, hogy egész állományunk teljesen negatív egye- dekből álljon. Mondanom sem kell, hogy az ilyenektől nyert tejhozam magasabb értékű. — Mi a helyzet a sertéshizlalás terén? — Tavaly 1400 darabos hizlalási tervünket darabszámban is, de még inkább súlyban jelentősen túlteljesítettük. Ez évben 1600, zömében fehér hússertést hizlalunk. A hizlalásokhoz már főleg sertéstápot használunk. Az a tapasztalatunk, hogy ennek etetése a hizlalási időt legalább két hónappal lerövidíti. — Eredményeik bizonyára az állatgondozóknak is köszönhetők? — Vannak igen kiváló állattenyésztőink. Meg lehet említeni például Farkas Károly, Majercsik Géza és B. Szabó Sándor tehenészeket, akik feladatukat példamutatóan látják el. Természetesen az elismerés sem marad el. „ISTEN VELED KOSSUTH LAJOS“ Kossuth Lajos halála 70. évfordulója közeledtén egy csekély, de mégis érdekes Kos- suth-emléket sikerült a napokban találnunk. Csorna Irén nyugdíjas óvónő, Ősz utcai lakos családi ereklyeként őriz egy Kossuth díszbögrét. A finom művű porcelán bögre | közvetlenül Kossuth halála j után készülhetett külföldön. í Oldalán Kossuth Lajos agg- I kori képét, körülötte babérko- I szőrűt tartó allegorikus alakokat láthatunk. Kétoldalt pedig a következő szöveg olvasható: „Isten veled Sír a nemzet, sír a haza Sír a honnak, kicsi nagyja, Sír az egész Magyarország. Kossuth Lajos, . Műved volt a nagy szabadság, Isten veled Kossuth Lajos, Isten veled, hazánk fia." Ez a csekély emlék is bizonyítja azt a mély gyászt, amely a nemzetet Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett halálával érte. —Z— Felszántom a ceglédi temetőt Amiről a kerámiagyűjtemény vall Kinek a képzeletében ne keltene fel szép emlékeket az egyes vidékek kis parasztszobáinak díszítése ? A virágos mezők szépségével vetekszenek ezek az alkotások. Nagy Lajos nyugalmazott selyemtenyésztési felügyelő érdeklődését már 30 évvel ezelőtt felkeltették a szép kerámiák. Tíz éven keresztül gyűjtötte őket az egykori szabolcsi parasztgyerek a palóc- és mátyóföld falvaiban. S hogy mennyire megszerette őket, az is bizonyítja, hogy amikor 1942-ben Ceglédre helyezték, a 220 darabos gyűjteményét ide is elhozta. Most a Mátyás király utcai kis családi ház szobáit díszítik ezek az alkotások. De nemcsak szép, virágos, magyaros mintáikkal, hanem érdekes rigmusaikkal is magukra vonják a figyelmet ezek a korsók és tányérok. Hadd említsünk meg néhányat közülük. „Adjon isten minden jót / Bort, pecsenyét, olcsó sót / Hű szeretőt, egészséget, / Magyarok közt békességet." Egy másik korsó felirata: „Sárga rigó, darázsfészek / Nem is legény, ha nem részeg / Dráva, Száva, Duna, Tisza / Huncut, aki ki nem isz- sza.” A tányérok feliratai között meg ilyenek olvashatók: „Könnyű a kutya németnek adót egzeválni / Nehéz a szegény magyarnak Kossuth Lajost várni”. Vagy egy másiké: „Több legyet fogunk egy kanál mézzel / Mint egy hordó ecettel". Egyikben a paraszti bölcsesség, másikban a szomorúság szólalt meg. „A szegénynek így van sorsa / Nincs ki köny- nyebbítsen rajta / Bölcsön kezdi szenvedését, / Csak a sírnál éri végit”. Érdekes még az egyik — a távoli Matyóföldön készült — tányér felirata azért is, mert szövegében Ceglédet említi. Ez így hangzik: „Felszántom a ceglédi temetőt / Engem temessenek oda előbb j Elsőbb engem, aztán a babámat / Hogy ne tartson más szeretőt magának”. Hogyan került erre Cegléd neve? Ki tudná ezt most már kikutatni? — Zoltán — 650 munkaegység teljesítésükre munkaegységenként 34 forintot kaptak. Ezenkívül 3000 forint prémiumban is részesülnek. — J — — Az NDK-ból huszonhat termelőszövetkezeti tag látogatja meg a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetet. A tapasztalatcsere céljából érkező vendégek a szövetkezet I. és IV-es üzemegységét keresik fel. Az idősebbek tanultak, a fiatalok elmaradtak Nem volt eddig szőlőtermelő vidék Albertirsa, de a Dimitrov Tsz tagsága megértette a nagyüzemi szőlőtelepítés népgazdasági jelentőséNem éltek a lehetőséggel Meg kell javítani az abonyi gimnázium KISZ-szervezetének munkáját Pénteken délután a tanács nagytermében tartotta taggyűlését az abonyi Kinizsi Pál gimnázium KlSZ-szerve- zete. A gimnázium KlSZ-istái- nak javítani kell a munkájukon. Remenár Géza igazgató — a gyűlés elnöke — rövid beszámolója után Járdány Erzsébet III. osztályos tanuló, a csúcsvezetőség titkára tartotta meg beszámolóját. Ismertette az iskola KISZ-istáinak tevékenységét, s kiemelte, hogy az eredmények mellett komoly hiányosságok is vannak. A tagság nem minden esetben végez szívesen mozgalmi munkát. Moziba például szeretnek járni. De ha a látott filmet anké- ton akarják megvitatni, akkor már nem egyértelmű a siker. Varró Dénes a járási KISZ- bizottság részéről kollektív munkára szólította fel a fiatalokat. I Remenár Géza igazgató elemezte az elmúlt év munkáját. A lemondott csúcsvezető- ség azért hibás, mert nem élt az adott lehetőségekkel. Különösen felelős ezért a titkár. Az az állapot sem volt megfelelő, amikor egy esztendővel ezelőtt azért kapott fegyelmit egy KISZ-tag, mert nem vitte időben vissza a szódásüveget. Ez akkor talán kicsit szigorú ítélet volt. Az iskola KISZ-tagjai előtt komoly tanulmányi feladat is áll. Az iskolában elbukott a félév folyamán a tanulók 10 százaléka. Ha ezzel összehasonlítjuk azt, hogy a tavalyi év végén nem volt bukott tanuló az iskolában, bizony van még tennivaló. Szilárdítani kell a KISZ-foglalkozások fegyelmét is. gét és a múlt év őszén megkezdte a nagyüzemi szőlőtáblák: kialakítását. Az új nagyüzemi gazdálkodáshoz azonban elengedhetetlenül nagyobb . szaktudásra van szükség. Megértették ezt a tsz tagjai és szép számmal jelentkeztek szakmunkás-tanfolyamra. A jelentkezésnél főleg az idősebbek és a nők mutattak jó példát. Lelkiismeretesen vettek részt az előadásokon s igyekeztek minél jobb eredményeket elérni. A vizsgabizottság tagjai elégedetten figyelték a sokszor akadozó, de lelkes feleleteket, amelyek azt bizonyították, hogy a tanfolyam minden résztvevője igyekezett jól kihasználni a tanulási lehetőségeket. Ezek az idősebb tsz-tagok és nők minden dicséretet megérdemelnek és példaképei lehetnek a fiataloknak, akik közül többen „lemorzsolódtak". Biró Zoltán Drágán és feketén... Az utóbbi időben elharapózott a fekete fuvar Abony- ban. Természetesen a fekete fuvarosok drágábbak. A fuvarosok nem egyszer képességeiket meghaladó szállításokat vállalnak és amikor nem tudnak ezeknek eleget tenni, „albérletbe” adják ki néha olyanoknak is, akiknek nincs iparengedélyük. Azt hihetné az ember, hogy szenet fel- és lelapátolni nehéz munkát jelent. Ha fuvarozásra ipart kémek, mindig szívesen hivatkoznak különböző betegségekre, amelyek miatt nehéz munkát, például tsz-ben, nem tudnak végezni. Feltehetően így gondolkozott Z. Antal abonyi lakos is, amikor iparengedély nélkül háromszoros áron fuva- rozgatta a szenet idős, beteges dolgozóknak. 3,20 forint helyett 10 forintot kért mázsánként. E kis történetre majd a szabálysértő előadó fog pontot tenni. Reméljük, azok is tanulni fognak az esetből, akik ez alkalommal „megúszták”. Sz. L. Kárpáti Aurél élete és munkássága A Kárpáti Aurél asztaltársaság felolvasó esten adózo.t névadója, városunk nagy író fia emlékének. Dr. Szomorú István ismertette az íróra vonatkozó kutatásainak eredményeit. Kárpáti (Gung‘1) Aurél 1884 —1899-ig élt Cegléden. A Nagymalom leégése miatt apja könyvelői állása megszűnt és a család elköltözött. Erről megrázóan emlékezik meg a „Vándor visszanéz” című utolsó kötetében, amelyet regényes életrajzának tekinthetünk. Kárpátinak azonban elköltözés után sem szűnt meg a várossal való kapcsolata. Később, 1904-ben itt jelennek meg első versei is a „Czegléd” című újságban. Az esztergomi gimnáziumból ateizmus vádjával kicsapott diáknak verseskötetében, „Az én örökségem”-ben szomorúan állapítja meg „Valamelyik köny- nyelmű ősöm az örömömet elnevette”. Volt körösi kántor és Pesten címíró, hogy végül pályája egyik kimagasló állomásaként 1919-ben újság- szerkesztő legyen. Később kritikai tevékenysé- séget folytatott. Saját vallomása szerint háromezer színházi estéről írt kritikát. Mintegy 28 kötetet kitevő irodalmi munkássága is főként ezzel kapcsolatos. Név nélkül sohasem írt kritikát. Véleménye az volt, hogy az igazunkért őszin‘én és becsületesen mindig ki kell állnunk. A II. világháború idején bátor antifasiszta tevékenységet fejtett ki. Az 1942-ben a megalakuló magyar történelmi emlékbizottság tagja, 1945-ben a demokratikus átalakulásért harcoló Űj Szó munkatársa. Elbeszélései — amelyek az „Éjszakai ballada, a Budai képeskönyv, a Bihari remete, a Kaláris, a Bagoly, a Néma hegedű és a Hollófűrtű kedves című kötetekben jelentek meg — a magyar irodalom legszebb alkotásai közé tartoznak. Államunk éle'művéért 1960- ban Kossuth-díjjal tüntette ki. 1963. fébruár jóban bekövetkezett halálának hírét az egész magyar társadalom mély részvéttel vette tudomásul. Emléke azonban töretlenül él tovább a könyvek lapjain és az olvasók szívében. SZERELŐK Az 1. számú TEFU ceglédi telepén jártunk a napokban. A gépkocsivezetőkön kívül komoly munka hárul a szerelőkre is, akik a járművek javítását végzik. Laki János csoportvezető munkatársairól készítettük az alábbi felvételeket. Igen fontos esemény a gépkocsik életében a n. szemle. A szorgalmas szerelők alaposan átvizsgálják a gépkocsikat és a legkisebb hibákat is kijavítják, ősze János és Harci Ferenc szerelők az egyik kocsin éppen rugócserét végeznek Nyíri János gépkocsivezető kocsija munka közben romlott el. Kénytelen volt rövid időre beállni a telepre, amíg Ábrahám Dénes és Gaál Károly szerelők végrehajtották kocsiján a hűtőcserét A tárgyalóteremből Gyújtogató és áruházi tolvaj felett ítélkezett a bíróság Összeveszett feleségével és családjával Gyulai János 68 éves ceglédi lakos. A vita hevében feleségét is if j. O. J.-nét görbe bottal megütötte, amire ifj. O. J.-né ugyancsak ütéssel válaszolt. Erre a feldühödött idős ember a lakószobában levő dunyhát benzinnel Ielocsolta és felgyújtotta. A tüzet családtagjai időiben észrevették és eloltották, majd a rendőrségre siettek a történtekről jelentést tenni. Távozásuk után Gyulai ismét viszament a szobába és egy csóva szalmával gyújtotta meg a dunyhát. A tüzet a szomszédik vették észre, s mielőtt még más tárgyakra is. átterjedt volna, sikerült megfékezni. A bíróság Gyulai Jánost garázdaságban és könnyű testi sértésben mondta ki bűnösnek, ezért 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban idős korára és büntetlen előéletére való tekintettel 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Vásárlás ürügyével tért be a ceglédi fmsz-árurnázb.a Nagy Béláné 54 éves szolnoki lakos. Miközben a ruhák között válogatott. egy 450 forint értékű gyermekruhát a kosarába rejtett. Az éber kiszolgálók a lopást . észrevették s mielőtt Nagy né az üzletből eltávozott volna, elfogták. Nagy Béláné a felelősségre- vonás alól elmebetegség színlelésével igyekezett szabadulni. A bíróság a. rosszul spekuláló tolvajt 2 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre és 600 forint mellékbüntetésre ítélte, valamint kötelezte az elmeorvosi vizsgálat során felmerült költségek megfizetésére.-ri A TÖMEGSPORT ÉRDEKÉBEN Érdekes, a szövetkezeti dolgozók sportolási lehetőségeit nagymértékben segítő megegyezés történt a Ceglédi Spartacus és a ceglédi Dózsa Népe Tsz sportkörének vezetői között. A megállapodás szerint a tsz sportolói a jövőben a Spartacusban fognak szerepelni. Közös erővel kezdenek majd az új edző- és kézilabdapálya építéséhez. A közös labdarúgócsapat részt vesz a járási és városi bajnokságban. Ez az összefogás nagymértékben erősíti a Spartacust és a városi sportéletet, valamint a tömegsport fejlődéséhez is hozzájárul. Bízunk abban, hogy a későbbiekben be tudunk számolni a sportolók szép eredményeiről. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyánk, ülés Jánosné temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön mondunk köszönetét a Biblia-kör tagjainak a küldött koszorúért. Sütő Lajosné és a gyászoló család — Évről évre növekszik az abonyi termelőszövetkezetekben az a terület, amelyen vegyszeres gyomirtást végeznek. A múlt évhez viszonyítva 1278 hold emelkedés mutatkozik. A tavasz folyamán 6897 Iholdon végeznek fejtrágyázást, 1000 holdon hen- gerezést. 5357 (holdon fogasolást és 3150 holdon gyomirtást. Vegyszeres gyomirtás történik méig 170 hold silókukorica és 22 hold soroskukorica területen. — A Béke tér parkosítása folyamán a DÁV megszüntette a régi trafóállomás működését. A nem kívánatos látványt nyújtó trafóállomást a napokban lebontják. — Rövidesen megkezdi a ceglédi kölcsönzőbolt a növényvédelmi gépek kölcsönzését. A kölcsönzési díjakról a bolt készségesen ad felvilágosítást. — A földművesszövetkezetek megkezdték a permetezési szerződések megkötését. Felvilágosítás céljából a ceglédi földművesszövetkezet • központjában (6. számú szoba) lehet jelentkezni, ezenkívül a mezőőröknél. A 6. szobában szaktanácsadást is adnak.
