Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-08 / 57. szám

KOCSMA A közgyűlésen a Hazafias Népfront helyi bizot súgó­nak elnöke ekképp dicséri az építő­ipari lctsz tagsá­gát: ' , — Tavalyelőtt még nagyon sok ktsz-tagot lehetett munkaidő alatt a kocsmában talál­ni. Tavaly már sokkal kevesebb­jükkel találkoztam napközben a kocs­mában ... látszik, ritkábban tetszik odajárni! — dörmögi egy hang a hallgatóságból. MONO MIKÉI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLOMKIADASA. Nők - munka közben Köszöntjük a lányokat, asszonyokat nemzetközi nagy ün­nepükön! Ez a néhány kép azt az élet által már sokszor bizo­nyított tényt kívánta ismételten dokumentálni, hogy számta­lan munkaterületen helytállnak becsülettel és szorgalommalJ kiváló eredményekkel a nők is. — Ügy VI. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1964. MÁRCIUS 8, VASÁRNAP Béki Istvánná a monori kéz- Csúzi Éva és társa pedig a műipari üzemben kiváló mi- monori cukrászüzemben a —“'”*■«“< w»* «- SSÄ.Ä'Jfi punkön epp az utolsó simítá- be őket. Jaj, de édesek! (A sokat végzi egy új ingen ... sütemények —, természete­sen!) M ÜSOR Ok ketten a maglódi gépgyár megbecsült dolgozói: A. Szever Mihályné a csapágyak köszörülését végzi; Mátok Ferenené a csapágygolyók pontosságát ellenőrzi (Foto: Péterffy — Hrutka) Tanításik I »•si t iulnsittisnk Gyomron az oktatás problémái váltottak ki nagy vitát... összeget szavazott meg a ta­nácsülés. A napirend vitájában: Con­dos István, Kovalcsik Ferenc, Tóth István, Tormási András, Ádámka János, Kürti József- né, Kovács József, Sárospata­ki Lajos, Kotora Mihály, Klics Gyuláné, Varga Imre, Korányi Tibor, Lakatos László, Bódis János, valamint Juhász János, a TÖVÁLL kiküldötte szólalt fel. A további napirendi pontok­ban a községi tanács határo- \ zaíot hozott április községrendezési hó- j nappá nyilvánításáról, felhívással fordult a lakosság­hoz, hogy ebben a hónapban végezze el a legfontosabb út­karbantartási, 'árokásási és egyéb munkálatokat. Az egyebeknél: Bata János, Fuderer István, Tóth István, Tormási András, Kovalcsik Ferenc, Varga Imre, Ádámlta János. Kürti Józsefné, Gondos István kért s kapott szót. n tt r>daüfßtß se. Hozzászólásában elmondta, hogy ez az áldatlan állapot nem maradhat tovább így, s mindenképpen kompromisz- szumos megoldásra kell töre­kedni az üzemeltető vállalat és a község között. Lakatos elvtárs a megyei tanács részé­ről megígérte, hogy rövid időn belül a községi tanács vezetői­vel karöltve megpróbálnak minden tőlük telhetőt megten­ni a problémák megoldására. A községi tanács az üze­meltető vállalat igazgató­jának beszámolóját egy­hangúlag elutasította. Továbbá határozatot hozott a községi tanács, hogy ország- gyűlési képviselőjükön keresz­tül interpellációt juttatnak az országgyűlés elé az ivóvízdíj­szabások helytelen megálla­pításáról. Szalontai Attila — Ezer köbméter földet mozgattak meg a vecsési MHS lőtérépítésénél. Az új lő­tér építésében nagy segítséget adott a VIZÉP-vállalat és a községi tanács. 50 MHS-akti- vista végezte a gépek utáni egyengetést. tán tanácstagok; dr. Killner Györgyné, Kopácsi Balázs, La­katos László, Somogyi Ferenc, Varga István, Furuglyás Géza pedagógusok vettek részt. A második napirendi pont­ban Gyenes Rafael né, a tanács gazdálkodási előadója beszá­molt az 1963. évi községfej­lesztési terv végrehajtásáról és az 1964. évi községfejleszté­si tervet ismertette. A tanácsülés elhatározta, hogy 1964-ben 246 000 forintért mintegy 2,5 kilométer járdát építenek az Erzsébet, Bocskai, Vörösmarty, Kossuth és Imre utcákban. A belvízveszély-elhárítás­ra 200 000 forintot fordíta­nak. A fentieken kívül javítják a Széchenyi és a Táncsics utca útburkolatát. Befejezést nyer az Erzsébet-telepi iskola poli­technikai termének építése. Könyvvásárlásra 15 000, sport­köri célokra 10 000, tűzoltóru­ha-beszerzésre 15 000 forint ... I W«»st> A madátumvizsgáló bizott­ság megválasztása és az újon­nan választott községi tanács­tagok mandátumának meg­vizsgálása után Moór Nándor, a Zöld Mező Tsz, Drabek Fe­renc az Ezüstkalász Tsz részé­ről adott tájékoztatást a tava­szi munkákra való felkészülés­ről. Ezután következett az ivó­víztársulat tájékoztatója az 1964. évi tervéről, valamint a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű' Vállalat IgáZgbtőjSfiák tá­jékoztatója, amely' elevenbe vágott és közel 4 órás vitát hozott magával. A községnek már mintegy 3 hónapja na­gyon fájó pontja ez a kérdés és az egész község lakosságá­nak a felháborodását váltotta ki az üzemeltető vállalat né­hány intézkedése: különösen fájó a víz díj­szabása. Ez a vitában is megmutatko­zott, Több mint 30-an szólal­tak fel, s valamennyien tilta­kozásukat fejezték ki az in­tézkedések ellen. A tanácsülésen megjelent, s a vitában felszólalt dr. LaJlca- tos Imre elvtárs, a Pest me­gyei Tanács vb-elnökhelyette­(Tudósítónktól) Gyomron pénteken a már­cius havi tanácsülésen Bata János elnökölt. Első napirendként az isko­lák és óvodák munkájáról szó­ló beszámolót Czabán Béla is­kolaigazgató terjesztette elő. A beszámoló sok érdekes ada­tot, tényt tartalmazott. A ta­nácsülést megdöbbentette és igen élénk vitát váltott ki az, hogy az iskolák többsége igen gyenge tanulmányi eredményt ért el félévkor. Különösen sú­lyos a gimnázium tanulmányi eredménye: 2,7 volt az átlag és a 34 tanuló közül 11 állt bukásra félévkor. A központi iskola tanulóinak 20, a Kos­suth és a falusi iskolában 10— 10 százalék volt a bukási arány. A pedagógusok munkájának értékelésében a vélemények nagyon eltérőek voltak, abban azonban a jelenlevő tanácsta­gok és nevelők teljes egészé­ben egyetértettek, hogy a rossz tanulmányi eredményt társadalmi összefogással lehet felszámolni és arra kell. töre­kedni, hogy javuljon az iskola és a szülői ház kapcsolata. Több tanácstag annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy a követelmények maxi­málisak az iskolában, de a pe- ' dagógiai módszerek nem min­den esetben segítik elő ennek teljesítését. A vitában Gondos István, Gyarmati Sándor, idős Ádám­ka János, Bognár Miklós, Ki­rály Emma, Kovalcsik Ferenc, Somogyi Lászlóné, Dunai Ist­vánná, Kohuth József, Prek- ler Györgyné, Tormási And­rás, Gazdag József, Pató Zol­_ Ügyeletes orvos ma Gyömrőn dr. Túri Mária, Mo- noron dr. Balogh József, Ül­lőn dr. Csizmadia György, Ve- csésen dr. Simon Sándor. — Az időszerű pártpolitikai feladatokról kapnak tájékoz­tatót holnapi értekezletükön az alapszervi párttitkárok. — KJSZ-taggyűlés lesz ma délután az üllői tsz alapszer­vezetben. _ Az úttörő kulturális sz emle első rendezvényét ma bonyolítják le Gyömrőn, a vers, mese és egyéb kategóri­ákban. — Ezerötszáz naposcsibe ér­kezett az üllői Kossuth Tsz- be. _ Üj pártszervezet alakult a földművesszövetkezetnél Maglódon. Az első taggyűlé­sen Merczel József elv társat választották meg. — Verekedést akart kezde­ményezni erősen ittas állapot­ban Sándor István (Káva, Pe­tőfi Sándor u. 6.) a tanácshá­zán megrendezett táncmulat­ságon. Szándékában megaka­dályozták és a rendőrség eltá­volította a helyiségből. 500 fo­rintra bírságolták. — A cukorrépa termelési szerződések kötése befejező­dött. A múlt évi 300 holdas vállalás mellett ebben az év­ben 275 holdon termelnek cu­korrépát a járásban. A gombai tsz és a monori Üj Élet nem kötött termelési szerződést. — ötvenhárom hízott sertést adott le a pilisi Üj Élet Tsz és még az első félévben 33 ex~~ port hízó marhát adnak át az Állatforgalmi Vállalatnak. MOZIK sen öaro. H: Germinal (sizeies). Vándormozi; Csévharaszton 18 Ecser: HaLászJegény frakkban, óraikor. Káván 15 órakor: Lopott Gomba: Bálvány. Gyömrő: Kopa- boldogság szók bandái a. Matiné: Tiszta ég- Trr-elöacüsok­bolt. Maglód: Kopaszok bandaia. TTI -e!o a das ok. Manor: Farkasok közt védtelen Gyömrő. 9-én 1.6 óra 30. a (széles). Matiné: Ballada a kato- KIOSZ helyiségében: Cipő össze- náról. H: Egy ember, aki nincs szerelések. Előadó: Marton Dezső, (széles). Nyáregyháza: Gombbá- Monor. 9-én 18 óra. a Kössönh ború. Ifjúsági előadásra: A kis iskolában: Pál y a választás. Elő­búvár. Pilis: a hetedik kereszt, adó: Fülöon Lóránd. Matiné: Bogáncs. Táoiósáp: Az Péteri. 9-én 18 óra. a művelő­utolsó lehetőség. Tápiósüly: A tér dési otthonban- Időszerű Doliti- ielem bére. Úri: Előzés: Üllő: Is- kai kérdések. Előadó: Szenván tenek tanácsa. Matiné: Hulot úr János. nyaral. Vas-ad: Délután ö-kor Vecsés. 9-én 18 óra. a oártszék­Madridban. Vecsés: A prágai házban: Nőik egyeniogúsága. Elő­ír éfa csináló. Matiné: Münchhau- adó: Szűcs Sándorné. j mellettem levő asztal- ./} kánál ültek, s úgy vol­tak öltözve, hogy nem le­hetett észrevenni őket. — Hát nem jössz? — kér­dezte a fekete hajú fiú és úgy nézett a vörös karmú démonra, hogy ijedten ál­lapítottam meg magamban: az ilyen pillantástól meg kell a szívnek szakadni. A lány azonban cseppet sem olyan volt, mint aki­nek a szíve megszakadni ké­szül. Unottan és elbiggyedt szájjal, de zöld szemében alattomos fénnyel nézett ke­resztül lovagján. — Nem érdekel... az ilyen tudományos dolgok egy­szerűen nem érdekelnek. — Engem sem érdekelt a divatbemutató, mégis beül­tem veled . .. Gyere na ... in­nen az Oktogontól csak két megálló... További keresztülnézés. Lop­va elővettem a tükrömet és belenéztem. Igyekeztem úgy nézni mint a zöld szemű. Nem sikerült. Hiába, nekem fekete szemem van és ez­zel nem lehet úgy nézni mint a zölddel. .. De kire is nézhetnék úgy? Qzia! — köszönt rám egy *3 kedves. szeplős arcú férfi — Ez aztán meg­lepetés! — Mellém ült. — Megengeded? Vagy vársz va­lakit? — Nyugodtan helyet fog­lalhatsz, osztályunk bizal­mija — és egymásra ne­vettünk — nem várok sen­kit. — Hiába, te még mindig a régi vagy, mondta kor­holva. Te magányos bolygó. Mi van veled? Mesélj! — Őszinte érdeklődéssel nézett rám. Igen, 6 volt az osz­tálybizalmi, és még mindig a régi tekintéllyel hatott rám. Meséltünk, azután elő­vette a fényképeket. — Ez itt a hadnagy? Ne­vettem rá egy szép szőke női arcra. Négy éven keresztül ültünk az esti gimnázium­Jácintok ban hetenként négyszer, órák hosszat. Nem csoda, hogy összekovácsolódott az egész osztály. Tibor ott ismerte meg a hadnagy Pirit. Es­küvő lett a vége, most meg már két gyerek is van. — És te? — nézett rám el­komolyodva — mire vársz? — Már semmire — legyin­tettem nevetve. — Jó énne­kem így is. — Azért néha feljöhetnél hozzánk ... Annyi újság van. Tudod, hogy Simon ledokto­rált? — Simon a négyzeten? — Igen. Most már dr. Si­mon Simon, (őszintén örü­lök, hogy sikerült neki. Ma­gam előtt látom napbarní­totta arcát, erős, széles, mun­kától durva, de mindig tiszta akkor mintha nővére lenne Simonnak. Olyan anyásko­dó... De úgy látszik neki éppen ez kell. — Mit gondolsz, az egye­temi évek alatt is megma­radt annak, aki volt? — Miért, az olyan hihe­tetlen és rendkívüli volna? — Hát tudod miket halla­ni? — mondtam én, a meg­rögzött pesszimista. És ti? Nálatok sincs semmi baj, ugye? — Mi lenne? — nézett rám becsületes kék szemé­vel. a papírba burkolt virágra z~m néztem: — Pirinek viszed? — Nézd meg! — élénkült fel. — Mit gondolsz, fog örülni neki? Már sok min* kezeit. A szarukeretes szem­üveg mögött értelmes, okos tekintetét. Sohasem látszott fáradtnak, pedig a kőműve­seknél dolgozott, a munka és a tanulás mellett családi gondjai is voltak és emel­lett még a gyöngébbeknek is segített — mert Simon a négyzeten matematikus zse­ni volt.) — Igaz, hogy a felesége tíz évvel idősebb mint ő? — Igen, úgy tűnt nekem dent kapott tőlem, de őszin­tén szólva virágot még nem. A múltkoriban találkoztam Simonnal, éppen egy virág­üzletből jött ki, ilyen pa­pírba burkolt virággal, azt mondta a feleségének van a névnapja, annak viszi. Úgy elszégyelltem magamat, alig vártam, hogy alkalom legyen; és virágot vihessek én is \ Pirinek ... — Látod? Ez vagy te! —| korholtam tréfásan. — Pe- : dig egy nőnek csak a vi-: rág számít, még akkor is, ha az a nő hadnagyi uni- i formist visel és már két \ kisgyermek mamája ... Ak- j kor is! \ — Na és a nylonharis- j nya talán kutya? — védte: magát Tibor. — Remélem azt is veszel \ a virág mellé, mert így j akármilyen dupla is ez a> jácint, anélkül szimpla aján- \ dék! — Hogyisne! — fortyant'' fel — így is ráment az! egész zsebpénzem! És elvég-$ re nincs most se névnap, J se születésnap. .. hanem í csak$ — Hanem csak? t — Csak nőnap ... — majd t hozzátette szinte diákos iz- $ galommal: — Mondd, ügye $ fog neki örülni?! £ j fekete hajú fiú és at -í*- szőke démon most lép-1 tek ki a forgóajtón. Kint a t márciusi délutánban egy- 'j másra nevettek — és meg- indultak az Oktogon felé. Ferenczy Hanna 4 VAN NEKÜNK egy közös gazdaságunk, egyike a. legjob-. .bakinak- itt a környéken, mó­dos, rangos, virágzó termelő­szövetkezet. Az elnök jó gaz­da, a szövetkezet állandó előbbrejutásában nagy a sze­mélyes érdeme. Mindemellett köztudott az is róla, hogy gyakran goromba, nemegyszer igazságtalan egyes emberek­hez. A főkönyvelő azért ke­rült el előbbi munkahelyéről, mert nagymértékben felelős v-olt a gazdaság leromlásáért, s emberi magatartásában is sok volt a kivetni való. A gaz­dálkodás terén nincs hiba már nála, annál inkább a magatar­tásában ... Mindketten emiatt már komoly intelmekben ré­szesültek. VAN NEKÜNK egy tudósí­tónk ebben a tsz-ben. Három éve a tsz párttá tkárának fel­kérésére vállalta ezt a tiszt­séget, s azóta nagy igyekezet­tel, szorgalommal látja el fel­adatát, nincs olyan esemény a tsz-ben, sőt az egész község­ben, amelyről hírt ne adna, színes, élvezetes formában. Ez az ember valaha — amikor még kicsi volt a gazdaság — vezető könyvelője volt a tsz- nek. A megnövekedett felada­tok képzettebb embert kíván­tai? a tsz pénzgazdálkodásának irányítására, belőle beosztott könyvelő lett, majd pénztáros, adminisztrátor, s végül, most — mázsaellenőr. (Tudósítónk közben megszerezte a mérleg­képes könyvelői minősítést. Ezt — úgy látszik — a tsz-ben szó szerint vették, odaültették egy nagy mérleg mellé, lássák: képes-e azt kezelni?) Ez a for­dított karrier együtt járt a já­randósága csökkentésére irá­nyuló állandó törekvésekkel (újabban munkaidejének meg­növelésével), amelyet csak a felsőbb szervek közbelépésé­nek sikerült megakadályozni több ízben. Vajon véletlen-e, hogy en­nek a folyamatnak a kezdete egybeesik azzal az időszakkal, amikor tudósítónk az első bí­ráló jellegű írásait elküldte a laphoz, s ezek körül szenve­délyes viták keveredtek? A tsz vezetői eljárásukat azzal indokolják, hogy tudósítónk nem volt alkalmas előbbi munkaköreinek betöltésére. De nem adják magyarázatát an­nak, hogyan vált alkalmatlan­ná? Mert annak idején a ki­csi, de sok gonddal-bajjal küz­dő tsz-ben becsülettel helyt­állt. S nézem a tudósítását: jó témaválasztás, gondos megfo­galmazás, pontos mondalszer- kéSztés, tiszta külalak. Nem tudom elhinni, hogy ez az em­ber valóban nem volna másra alkalmas, csak arra, hogy a lábát lógatva üljön egy mér­legházban, s bejegyzéseket te­gyen a mázsakönyvbe. Egy hét alatt huszonötöt... így. a gyakorlatból teljesen kiesve, állandóan felzaklatott idegállapotban valóban elfe­lejti szakmáját, s könnyen hasznavehetetlenné válik. Pe­dig ő éppen ettől fél, minden­képpen hasznára akar lenni a társadalomnak, s e, céltól hajt­va végzi tudósítói tevékenysé­gét. (S hogy nem rosszul, an­nak igazolása az is, hogy a lap fennállásának ötödik év­fordulója alkalmából könyvju­talomban részesült.) Hatvan felé jár, tíz éve szol­gálja a termelőszövetkezeti mozgalmat, tudósítói érdemei sem kicsinyek; meggyőződésem szerint több megbecsülést ér­demelne, még akkor is, ha — ember lévén — ő is vét hibát, a zaklatott körülmények kö­zött esetleg többet is, mint másként tenné. VAN NEKÜNK sok olyan állami és társadalmi szervünk, amelynek tiszte, hivatása ilyen ügyekben intézkedni, védelmet nyújtani, a szocialista huma­nizmus elved szerint, s törvé­nyeink szellemében eljárni. Már felfigyeltek erre a visz- szásságra is, elvi áláspont is született, csak gyakorlati, vég­leges, megnyugtatóan lezáró intézkedés nem. Pedig már nagyon kellene. Már csak azért is, hogy pél­dát szolgáltassanak. Mert nem­csak az említett tsz az egyet­len hely, ahol még — ha ke­vésbé durva formában is — a bírálat után nem marad el a megtorlás. Radványi Barna — Anyák iskolája indult Gombán, 20 hallgatóval, Spa- ras Ida védőnő vezetésével. — Huszonöt vemhes Üszőt ne­velnek a pilisi Hunyadi Tsz- ben. A nagyobb tejhozam el­érése érdekében ezekből fris­sítik fel a fejőstehén-állomá­nyukat. — Megkezdték a burgonya csíráztatását az üllői Kossuth rsz-ben. VAN NEKÜNK...

Next

/
Thumbnails
Contents