Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-08 / 57. szám
•"»64. M *RCIUS 8, VASÁRNAP ’t/ÍÍiWad A közelmúltban a televízió tudományos műsora keretében beszámolt arról a régészeti felfedezésről, amelynek most negyven esztendeje, s az „évszázad leletének” szokás nevezni, s ebben a megjelölésben nem is sok a túlzás. A sír, amelyet feltártak, nemcsak régészeti szempontból bizonyult egyedülállónak, hanem a benne rejlő arany kincseit értékéit tekintve is. hord Carnarvon, aki unaloműzőként, dúsgazdag em-1 bér lévén, jelentős összege- két költ Egyiptomban ásatásokra, 1917 végén Howard Carter személyében szakképzett régészt kap maga mellé segítőtársul, s a kellő eszközök biztosítása után a Királyok Völgyében — a legjelentősebb régészeti leletekkel szolgáló területen. — megkezdik az ásatásokat. ARANY székre h if ben koporsó Az „évszázad lelete“—Az egyetlen érintetlen királysír Ki volt Tut-anc-Amon? Öt év a Királyok Völgyében öt évig tartanak — kisebb megszakításokkal — a feltárási munkák, az öt év azonban nem hoz jelentősebb eredményeket. Carter sok lelettel gyarapítja a kairói múzeum gyűjteményét, azonban annak, amit keresnek, nyomára sem bukkannak. Carnarvon lord és Carter ugyanis a XVIII. dinasztia egyik jelentéktelen, alig pár hónapig uralkodó fáraójának sírját keresik, amely eddig rejtve maradt a kutatók előtt. Megtalálása éppen ezért lehet nagy jelentőségű: hátha elkerülte a sírrablók pusztításait is, s végre érintetlen királysírra találhat a tudomány. A Királyok Völgye néhány aranylevélkével szolgált csupán: rajtuk a keresett fáraó neve, Tut-anc-Amon, ahogy nálunk a népnyelv nevezte, Tutenkámen”. A sírnak tehát itt kell lennie! De hol? Öt év eredménytelen munkája után Carter ugyanazon a dombon áll, ahonnét elkezditek a munkát. Hirtelen jött ötlettel a dombra mutat: itt, most itt ássanak. Ez az egyetlen hely, a,mit még nem kutattak fel. A sírnak itt kell lennie. És Cartemek igaza volt! Királysír az ajtó mögött munka pótolhatatlan értékeikben okozhat károkat. A november elején megkezdett ásatást november végén folytatják csak, amikor Carnarvon lord lányával együtt szintén a helyszínre megy. Carter, már idézett könyvében ezt írja: „Miután az egész ajtó szabadon állt előttünk, észrevehettük azt is, amit eddig nem láthattunk, hogy az ajtót egy helyen kétszer nyitották ki és zárták le újra. A sakállal és kilenc rabbal díszített, korábban megtalált pecséteket az ajtó újból lezárt részére ismét felrakták. Tut-anc- Amon pecsétjei az ajtónak azon a részén voltak elhelyezve, amely megmaradt eredeti állapotában. Nyilván ezek biztosították az ajtót. A sír nem volt tehát teljesen sértetlen, mint ahogy azt reméltük. Jártak benne fosztogatók, nem is egyszer. De, hogy a sírt nem rabolták ki teljesen, az bizonyította, hogy az ajtót újból lepecsételték.” Carter következtetéseinek helyességét a későbbiek igazolták, ám ekkor mindez végtelenül elkeserítette őket. A két-háromezfcr éve élt sírrablók itt is megelőzték őket!? Mi maradhatott meg az ajtó mögött? Szegényes töredéke mindannak, amivel az ifjú fáraót eltemették? Maga a múmia is a sírban van-e vagy a rablók, szokásaikhoz híven, a kifosztott múmiát messzire vitték, s elrejtették másutt?- Lát valamit? Magasodnak az ásók nyomán a földkupacok. A második napon izgatott munkás siet Carterhez: lépcsőt találtaik. Két lépcsőfokot tártak fel a munkások, amikor Carter odaér. Könyvében, amely Tut-anc-Amon címmel jelent meg, azt írja: „Ez a hirtelen felfedezés szinte elkábított, és az azt követő hónapok annyira zsúfoltak voltak eseményekkel, hogy még gondolkozni sem volt időm.” Mindössze négy napja ásat- nak, amikor a tizenhatodik lépcsőfok után bevakolt, lepecsételt ajtó állja útjukat. A sajátos pecsétek tanúsítják: itt királysírnak kell lennie. Carter alig tud uralkodni türelmetlenségén : legszívesebben fel töretné az ajtót, mi rejlik mögötte? A régész fegyelme azonban győz indulatain. Tudja, hogy az elhamarkodott Kínzó kérdések, amelyekre csak később kapták meg a választ. Amikor felnyitják az ajtót, azt látják, a mögötte levő folyosót eltorlaszolja a törmelék. Aprólékos munkával hordják ki a nem egy fontos leletet és a sírra vonatkozó utalást tartalmazó törmelékkupacot, s a tíz méter hosszú folyosó végére jutva, újabb ajtó állja útjaikat. Nem tudnak úrrá lenni kíváncsiságukon, s kémlelőnyílást vágnak az ajtóba. Carter remegő kézzel gyújtja meg a gyertyát, a többiek visszafojtott lélegzettel figyelik mozdulatait. A pislákoló gyertyaláng eltűnik a nyílásban, s Carter betekint. Percekig szótlanul áll, mintha megígézte volna valami. Lord Carnarvon izgalomtól rekedlt hangja töri meg a csendet: — Lát valamit? — Igen — mondja elfúló hangon Carter — csodálatosat. S még egyszer, szinte azért, hogy elhiggye, nem álmodik, hozzáteszi: — Csodálatos dolgokat. Aranyból kialakított dombormű díszíti az ifjú fáraó trónszékét, amit szintén sírjában helyeztek el. A két alak az ifjú uralkodó és felesége Másnap felnyitják az ajtót. A közben odavezetett villany fénye vakítóan verődik vissza mindenhonnan. Arany, arany, arany, mindenütt. Arany ravatalok, ■ arany trónszék. két nagy fekete szobor, alabást- romvázák, szokatlan alakú szekrénykék. A két szobor „arany ágyékkötőkkel, arany szandálban, kezükben buzogánnyal és pálcával, homlokukon a szent kígyókkal” — írja Carter, mintha őrt állnának a kincsek fölött. A szobrok között virágfűzér hever, több mint háromezer éves üzenete egy rég letűnt világ kertjeinek, rétjeinek. A virágfűzért megpillantva látják: küszöbön hever az. A két szobor, mint két ajtónálló között újabb ajtó nyílik valahová. A teljesen, feltárt sír végül is a következő helyiségekből állott: az elő- kamrákból, ahol akkor Carte- rék álltak, s amely nyolc méter hosszú és 3.60 méter széles volt. Innét két. lepecsételt ajtó vezetett tovább. Az egyik egy mintegy négy méter széles és 2.90 méter hosszú oldalkamrába. a másik a tulajdonképpeni sírkamrába, a .koporsófülkébe'1, amely 6.40 méter hosszú és négy méter széles volt. Ebből nyílt a kincseskamra, amely mintegy négy méter széles és három és fél méter hosz- szú volt. Három arany ravatal Az előkamrát megtöltő nagy mennyiségű lelet láttán Carter nyugalomra inti a többieket. Most már senki nem veheti el tőlük azt, ami az ajtók mögött rejtőzik, először tehát az itt levő anyagot kell tudományosan feldolgozni, .lajstromozni. Megkezdődik az időt rablód .,de elengedhetetlen munka. Sorrá veszik mindazt, amit az elő- kamrában találtak. Utoljára hagyták a három hatalmas arany ravatalt. Amikor az egyiket — hogy jobban elférjenek — arrébb mozdítják, alatta kis nyílást fedeznek fel. A lámpa fénye használati 'tárgyak és drágaságok tömegére esik. Mi vár még itt rájuk, hiszen ott van a feitöretlen ajtó is! Carter, mint szakember, tisztában van azzal, hogy a feltárt sír tudományos szempontból nagy jelentőségű, de nem túloz, ha azt mondja: egyedülálló. A régészei most először jutott el oda, hogy olyan állapotban tárjon fel egy királysírt, ahogy azt annak idején a temetési szertar ást végzők otthagyták. A lelet jelentőségéhez méri a követelményeket is. Segítséget kérő szavára a tudományos világ legjobbjai sereglenek a feltáráshoz, külön laboratóriumot rendeznek be, amely a legkorszerűbb felszereléssel dolgozza fel a leleteket. Az aprólékosságra, illetve azok jelentőségére csak egyetlen példát: Newberry amerikai kutató a vi- rágfűzérek alapján állapította meg, hogy a fáraót március közepe és április vége között temették el! Az újságok természetftsen felkapják a szenzációs lelet hírét, újságírók szállják meg a környéket, ott vannak a filmesek is, gazdag túristák hetekig lesik az alkalmat, mikor kaphatnak lencsevégre valami „igazi” leletet, A sír jelentőségét, illetve a feltárását biztosító erőfeszítések nagyságát mindennél jobban az bizonyítja, hogy több éven át tartó t a munka, s az 1922-ben megkezdett feltárás csak 1926-ban fejeződött be. A sír szebbnél' szebb leletekkel szolgált.^ Ritkaságok, sőt, egyedülálló dolgok is napfényre kerültek belőle, igy például a finom gipszréteggel bevont faláda, amelynek minden oldalát művészi, vadász- és csatajeleneteket ábrázoló festmények díszítették. Az elő- kamra anyagának feldolgozása további meglepetéseket is tartogatott. Négy kocsit, például, amelyeket szétfűrészeltek, mert különben nem tértek volna be a sírkamrába. A négy kocsi minden darabja arannyal borított! összesen hétszáz tárgyat találtak iitt s vettek lajstromba Carter és társai. 1923 közepén végeztek a munkával, majd néhány napi pihenő aiitán megkezdték a két szobor között levő ajtó felnyitását. A pecsétek itt is őriztek a rongálás nyomait. A rablók tehát ide is eljutottak! Vajon mit végeztek, mit tettek tönkre, mit vittek el? A sírrablók abbahagyták A végeién óvatossággal lebontott ajtó mögött újabb aka, A második szekrényben — harmadik rejlett. Annak felnyitásáról számoljon be a legilletékesebb, Carter: A kvarcitkoporsó „Elfojtott izgalommal fogtam a harmadik szekrény kinyitásához, és fáradságos munkámnak ezt a döntő pillanatát, úgy hiszem, soha nem felejtem el. Elvágtam a zsineget, eltávolítottam az értékes pecsétet, félrehúztam a reteszeket, kitártam az ajtókat, s íme, egy negyedik szekrény állt előttünk. Ez Tut-anc-Amon halotti maszkja. Színaranyból készült, szeme aragonit és obszidián, szemöldöke és szemhéja lapis-lazuli j dály állta útjukat. Fal, de nem akármilyen. Fal — színarany- ból! A vékony hézagon, ami a kamra fala és az aranyfal között maradt, Carter bepréseli magát. Centiméterről centimé- i térré halad, s útja végén megállapítja, hogy a fal — körüljárható. Hatalmas aranyszekrény tölti be a kamrát, méretei elkápráztatóak: 5.20x3.35x2.75 méter! Az aranyszekrény csakis a halottasszekrény lehet, ebben kell lennie a koporsónak — hangoztatja Carter. Sajnos, az ajtón levő pecsétek itt sem sértetlenek. A rablók tehát a szekrényt is felnyitották. Most már alig marad valamennyi reményük arra, hogy valóban érintetlen sírt tárjanak fel. A hatalmas ajtókat kinyitva Carter, ez a higgadt, nyugodt tudós elveszti önuralmát és felkiált: — Győztünk! Mi győztünk! A hatalmas aranyszekrényben újabb aranyszekrény van, s annak ajtaján érintetlenek a pecsétek. Háborítatlanul nyugszik tehát a szekrény mélyében az uralkodó múmiája. Carter, erre emlékezve, azt írja könyvében: „szinte éreztük a halott király jelenlétét, akinek tiszteletadással tartozunk." S amikor egy pillanatra elfordítják tekintetüket az aranyszekrényről felfedezik a kincseskamrát. „Egyetlen pillantás elegendő volt ahhoz, hogy megtudjuk: itt rejtőznek a sír legértékesebb kincsei” — írja Carter könyvében. Pedig mi mindet találtak már eddig is! A sír azonban valóban kimeríthetetlennek bizonyult. is hasonlított a többihez, de kivitelezése még szebb, még pompásabb volt, mint a harmadiké. Ezek a régész számára a legizgalmasabb pillanatok: újra valami ismeretlen előtt álltunk. Vajon ez a szekrény mit rejthet magában? Határtalan izgalommal húztam félre az utolsó, pecsét nélküli ajtók reteszeit, mire azok. lassan széttárultak. És íme, megpillantottuk az egész szekrényt betöltő, sárga kvarcitkoporsót. Érintetlenül, mintha ájtatos kezek az imént zárták volna le. Felejthetetlen, magasztos látvány, melyet még fokozott a szekrények aranyos csillogása. A szarkofág lábánál egy istennő védőén tárta szét karját és szárnyát, mintha óvni akarná a halottat minden betolakodótól. Áhítattal telve álltunk é beszédes jelkép előtt.” véstek, így hangzik: „O Nui anya! Terítsd ki szárnyaidat felettem, miként az örök- fényű csillagok.” A kvarcitkoporsó maga is kőfaragói remek. Egy tömbből faragták, hossza 2,75, szélessége 1,50, magassága 1,50 méter! Valóban fejedelmi koporsó! Tetején gránitlap, látszik, sebtében hurcolták oda, nyilván a kvarcitkoporsó fedele megrepedhetett, s így pótolták. Az első koporsóban második nyugodott, s abban harmadik — szín- aranyból! A 185 centiméter hosszú koporsó három milliméter vastag aranylemezből készült. A világ legnagyobb aranylelete volt ez, értéke — akor — meghaladta a kétmillió dollárt. „Békés, szelíd ifjú arc“ Az istennő felirat, Nut anya amelyet volt, alája Az aranykoporsó felnyitása után a fáraó arany halotti maszkja tűnt szemükbe, majd a gyolcstekercsek, amelyek befedik a múmiát. A gyolcsokat a legfinomabb Szőrpamacsokkal távolítják el* érintésük nyomán az olajoktól teljesen elszenesedett anyag porrá hullik. A gyolcsok közül összesen 143 szebbnél szebb ékszer kerül elő. Az ékszerek között szinte lehetetlen különbséget tenni, melyik az értékesebb? Amikor az utolsó gyolcsréteget is eltávolítják, előtűnik a múmia. A mértéktelenül használt olajok rendkívül tönkretették, a vegyi hatások folytán nem egy helyen teljesen elszenesedett. „Békés, szelíd ifjú arc volt” — írja Carter a fiatal fáraó arcának megpillantásáról. Feje korona alakú párnán pihent, és a párna alatt, mint a legféltettebb kincset helyeztek el egy amulettet, amely — vasból készült! Ennyi arany között a legnagyobb kincs: a vas! A múmia kéz- és lábujjait aranytokok takarták, Carter tizennyolc oldalon keresztül sorolja fel a sírkamrában talált tárgyakat, a sír felbecsülhetetlen értékű kincsekkel — tudományos és más értelemben is — ajándékozta meg a világöt. ■ Vajon ha Tut-anc-Amon, aki felesége révén került csak trónra, s alig néhány hónapig uralkodott (i. e. 1500 körül), ilyen pompás körülmények között tért örök nyugalomra, milyen temetélt kaphattak a nagyok, II. Ramses és a többiek? Carter joggal tette fel a kérdést. Arra azonban már — a sírrablók jóvoltából — soha nem kaphatnak feleletet... A múmia „bosszúja“ A sír nemcsak leletei miatt lett híres, hanem egy legenda segítségével is. A „fáraó átka”, a „múmia bosszúja” megjelöléssel emlegetett történetek bejárták az egész világot, filmet is készítettek róla. s éveken át ezzel ijesztgették a gyengébb idegzetűeket a szenzációt hajhá- szó lapok. „Mindenki meghal, aki csak részt vett a sír feltárásában”, „Ki lesz a következő?” — kiabálták a hatalmas címbetűk, ám az egész nem volt több szokásos hírlapi kacsánál. A sír, amely az „évszázad leletét” adta, joggal került az érdeklődés középpontjába, s most, a koporsó felnyitásának negyvenedik évfordulóján, úgy hisszük nem volt érdektelen feleleveníteni a feltárás színes, izgalmas történetét. K. L. Munkásvédelmi filmek fesztiválja Pénteken reggel a Technika Házában megkezdődött a balesetelhárítási és munkaegészségügyi filmbemutató. Ezen a napon és szombaton délelőtt összesen 30 filmet vetítenek le, 1963 termését. Közülük tizenkettőt a munkásvédelmi oktató- és dokumentumfilmek, ugyancsak tizenkettőt a munkásvédelmi agitációs és játékfilmek kategóriájába soroltak, a fennmaradó hat film pedig a munkásegészségügy kérdéseivel foglalkozik. Szombaton osztják ki a díjakat, a munkásvédelmi, munkaegészségügyi és filmszakemberekből összeállított 15 tagú zsűri döntése alapján díjazzák mindhárom kategória 3—3 legjobb alkotását és külön is a legjobb rendezői, operatőri munkát és színészi alakítást. Ugyancsak külön díjban részesül az egész fesztivál kiemelkedően legjobb filmje is. (MTI)
