Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

1964. MÁRCIUS 26, CSÜTÖRTÖK Egyszerűsítették a tüzelő­utalványok beváltását Az elmúlt évekhez hason­lóan a SZOT és a Belkereske­delmi Minisztérium az idén is megszervezd a dolgozók és a nyugdíjasok kedvezményes tü- zelőellétását. A kibocsátásra kerülő utalványok összértéke az előző évekhez képest nem változik lényegesen, az idén is körülbelül ötszáz­millió forint lesz. Az akció április 1-én kezdődik és a fautalványokat június 30- ig, a szénutalványokat pedig szeptember 30-ig lehet bevál- , tani. Vidéken egyszerűsítették az | utalványok beváltásának mód- ! já-t. Eszerint — annak érdeké- I ben, hogy a dolgozóknak ne kelljen többször is íárad- niok — a lUZÉP-t elepek már az első alkalommal kötele­sek elfogadni az érvényes utalványokat, s ha nincs is éppen tüzelőjük, akkor is közolniök kell a szál­lítás pontos idejét. A nyugdíjasok az előző években kialakult gyakorlat szerint az idén is a harmadik negyedévben kapják a tüzelő­utalványt, amelynek együttes értéke azonos lesz a tavalyi­val. A jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás feltétele a tsz-ekben: a korszerű munkaszervezés vény védelmi munkák elvégzé­sére, főbb., növényeink (gabo-' nafélék, szálas takarmányok, kukorica stb.) termésének be­takarítására. De még a siló­zásra, a szervestrágyázásra is érdemes ugyanilyen gondot fordítani. Biztosítani kell a legcélszerűbben felhasználha­tó erők üzemeltetését, megfe­lelő kiszolgálását olyanképpen, hogy a munkák közvetlen helyszíni állandó szervezése és ellenőrzése biztosítva le­gyen. így többre lehet menni esetleg kevesebb géppel, fo­gattal is, mint többel, ha azok szerteszét dolgoznak, közvetlen irányítás és ellenőrzés nélkül. Fontos eleme a helyes mun­kaszervezésnek az is, hogy a szövetkezet vezetősége mindig megkeresse és ki­válassza az egyes felada­tok közül azt, amihez a többi munkák csatlakoz­nak. Ez azt jelenti, hogy a rendel­kezésre álló erők elosztásánál minden esetben annak a mun­kának az elvégzését részesítik előnyben, amelytől a többi munka sikeres elvégzése függ. így nem célszerű például a tavaszi vetések idején na­gyobb erőt a vetésekre fordí­tani, mint amilyen erő a ta­lajelőkészítést végzi, mert a gépek teljesítményét leront­hatja, ha nem áll rendelke­zésre elegendő vetéshez elő­készített terület. De ez fordít­va is érvényes, hiszen ha a talajelőkészítés előzi meg túl­ságosan a vetést, akkor esetleg eső következtében ismételt ta­laj előkészítés válik szükséges­sé, amely többletköltséget és agrotechnikai kárt okoz. Valamennyi munka meg­szervezésénél először annak a munkafolyamatnak az ütemét kell megtervezni és megszer­vezni, amelyhez a többi lánc­szerűen csatlakozik. A kapcso­lódó munkafolyamatok elvég­zésének ütemét pedig mindig ahhoz' a munkához kell mére­tezni, amelyhez közvetlenül csatlakozik. Példánk esetében a talajelőkészítés ütemét, majd ennek megfelelően a ve­tést, végül a vetés utáni köz­vetlen talajelmunikálást (foga­solás, hengerezés) kell lánc­szerűen megtervezni és meg­szervezni. Ugyanígy nagyon fontos más munkákat is (ara­A MALÉV és az Aeroflot összefogása egy görög kisfiú életéért A 11 éves görög fiú, Christos Savinos életéről már-már lemondtak az orvosok, mert szívműködésében különleges za­varok jelentkeztek. Megállapították azonban, hogy operáció­val talán lehetne segíteni, s az ilyen műtét elvégzésében kü­lönösen ismertek a szovjet orvosok. A kis Christos Savinos szü­lei azonban szegény emberek, nem bírták volna megfizetni az útiköltséget, s az utazással járó kiadásolcat. Az édesapa Hrus­csov elvtárs segítségét kérte. A segíteni akarás — mint annyiszor — áthidalta és áthi­dalja a nehézségeket. A kis Christos Satnnos a szívműtétre Moszkvában utazik. Az utazási költséget u MALÉV és az Aeroflot közösen vállalta magára. A kisfiú édesapjával együtt MALÉV-gépen szerdán a déli órákban érkezett Budapestre. Egy-két napot tölt a Ferihegyi repülőtéren, a tranzit-szállóban — ugyancsak költségmente­sen —, s azután Aéroflol-gépen utazik a szovjet fővárosba. A beteg gyereket nagy szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtér dolgozói. __________________ Finn szövetkezeti vezető látogatása Kiskunlacházán Kedves vendég látogatott él , tegnap délelőtt Kiskunlachá- | zára a földmű vesszővé tkezel- be. Kusti Kulo, a Finn Népi ? Demokratikus Unió országos; elnöke, aki a Hazafias Nép-: front kongresszusa alkalmából; tartózkodott Magyarországon, \ s aki mellesleg a finn fogyasz- ! tási szövetkezeteknek több! [mint fél évszázada vezetője, í r nagy érdeklődéssel tekintette! meg a kiskunlacháziak bolt- ^ hálózatának néhány üzletét.; Végigjárta a ruházati, a cipő,; az élelmiszer és a rádió-villa-^ mossági szakboltot, majd meg-; tekintette a Petőfi Termelő- £ szövetkezet csirketenyészetét; és palántakertészetét. A hely-< beliek végül a földművesszö-; vetkezet éttermében ebédení látták vendégül finn vendégü-; két, aki kifejtette, hogy na- í ' VT-"—I RENDŐRSÉGI KRÓNIKA \ Felfeszítette kedden este Pé- 5 célén a földművesszövetkezet; raktárának ajtaját Csuka Já-: nos és zsákjában kukoricát; akart lopni, amikor tetten ér-; te őt a rendőr. Amikor igazol-; tatni akarta, Csuka eldobta a; zsákot és elszaladt. A rend-; őr, miután hiába szólította félj megállásra, riasztólövéseket! adott le. Ez használt, s Csukát, í akiről az is kiderült, hogy it- í tas, előállította. Bűnvádi eljá-; rást indítottak ellene. ; Mérgezési tünetekkel vitték: a múlt pénteken a ceglédi kór- í házba özv. Pásztor Józsefné! 83 éves eltartott törtei! asz-; szonyt. Az idős asszonyon a j leggondosabb ápolás sem se-: gítihetett: hétfő délután meg-; halt. A mérgezés körülményei-; nek felderítésére vizsgálat in- j dúlt. Eszméletlenül találtak rá; Szabó Ferenc 29 éves férfira kedden este a monori Szőlőhe­gyen. Körülötte Sevenal-tab- letták voltak. A jelek szerint öngyilkossági kísérlet történt. tás, silózás, szénabetakarítás stb.) munkafolyamataira bon­tani és sorrendben megszer­vezni. Ilyen módon gazdaságo­san, az üzem adottságainak megfelelő módon lehet a ren­delkezésre álló gépeket, kézi munkaerőt és fogatokat elosz­tani, a feladatok nagyságrend­jével és sorrendjével éssze­rűen összehangolni. A helyes munkaszervezés alapvető követelménye az erőgépek lehető legjobb kihasználása. Hol terem a giccs? Kérdésünk: még meddig? néhány levelet és képes ár­jegyzéket mellékelt rövid be­számolója mellé, íme, az egyik levél: Ezt elsősorban azzal lehet el­érni, hogy olyan munkagépe­ket és a munkájuk végzéséhez szükséges olyan kiszolgáló ka­pacitást biztosítunk, - amely megteremti a feltételét a gé­pek folyamatos, optimális vo­nóhorogteljesítményű műkö­désének. Itt nagy jelentősége van a munkagépek sorbakap- csolásának (például vetőgép, fogas, henger vagy eke, fogas, henger) és ahol a munka mi­nőségének a rovására nem megy (például a szántás ese­tében), a traktor sebessége nö­velésének. Ugyanígy megvan­nak az ésszerű kihasználás nö­velésének lehetőségei a gabo­nakombájnok és a szállítóesz­közök esetében is, ha azok üzemeltetését, munkaszervezé­sét megfelelő körültekintéssel és kellő gazdaságossági szem­lélettel végezzük. A korszerű munkaszervezés legfőbb követelményei tehát a következők: a) biztosítsa a rendelke­zésre álló technikai esz­közök legkedvezőbb ki­használását; b) oldja meg a munkaerő, a munkaidő teljes és folyamatos ki­használását; c) tegye lehe­tővé az időszerű munkák optimális időben, jó mi­nőségben való elvégzését; d) a termelés növelésének és a jövedelmező gazdál­kodásnak szilárd alapja legyen. Termelőszövetkezeteinkben, érdemes esi szükséges a mun­kaszervezés korszerű módsze­reivel behatóbban foglalkoz­ni, mert ezek körültekintő al­kalmazása nélkül nincs jöve­delmező nagyüzemi gazdálko­dás. Dr. Gergely István, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa Vaskos levelet kaptunk a napokban az apaji általános iskolából. A feladó, Megyeri Vilmosné igazgatóhelyettes „Kedves pedagógusok! Ismét közeleg az anyák napja! Az idén — sokak kíván­ságára — az évek folyamán legjobban bevált és közkedvelt ajándéktárggyal: a verses-domborkartonos Galamb-brossal és az ugyancsak verses, beírhatós, kifesthető Édesanyám kunyhó­jával állok a gyermekek rendelkezésére. Árjegyzékemet csatolom. Kérem, szíveskedjenek azt át­tanulmányozni, az egyes cikkekből a szükséges mennyiséget felmérni és igénylésüket — a zavartalan szállítás érdekében lehetőleg mielőbb — postára tenni. Kívánságukra mintákat bármely cikkemből forduló postával küldök. Rendkívüli kedvezményként az április 15-ig beérkező rendelések után 10% helyett most valamennyi cikkemből 25%- oi iskolai kedvezményt nyújtok és ha a számla végösszege el­éri a 100 FT-ot, portómentesen szállítok. Várom mielőbb jelentkezésüket és vagyok szolgálataikra készen, Budapesten, 1964. március havában üdvözlettel: VÖRÖSVARY Fém. műanyag és papír tömegcikkek Budapest, II. Labanc út 43.” Eddig a levél, amely felte­hetően nem csupán az apaji általános iskolába, hanem a megye, sőt az ország sok más iskolájába is megérkezett ezekben a napokban. Hiszen valóban közeleg az év egyik bensőséges, családias ünnepe, az anyák napja és Vörösváry Lászlóné tömegcikk készítő kisiparos a levél 'tanúsága sze­rint mindent elkövet annak érdekében, hogy gyermekeink „művészi” ajándékkal kedves­kedhessenek édesanyjuknak. Hogy milyen is ez a „művé­szi ajándék?” Az árjegyzék szövege részletesen megma­gyarázza. íme: „Édesanyám kunyhója, kinyitható, verses, domborított, ki­színezhető emléklap, kihajló illatosított rózsacsokorral és for­gatható ígéret-malomkerékkel, lakattal. Frappáns anyák napi ajándék. Ára mindössze 4 Ft. Ugyanez kézzel kiszínezve. Az ajándékozó gyermeknek csak az ígéret-malomkereket kell egyénien kitölteni, ára po­tom 8 FT.” Es így tovább. I le így értékeli a tömegcikk ké­Az apaji pedagógusok leve- 1 szító kisiparos munkásságát: „Vörösváry Lászlóné giccskészítő évente két-három ízben is megörvendezteti árjegyzékével és ajánló levelével iskolán­kat. A vidéki iskolák nevében tiltakozunk az ellen, hogy eny- nyire elmaradottnak hisznek bennünket/’ Gondolom, az apaji pedagó­gusok véleményükkel nem áll­nak egyedül. S ez a vélemé­nyük eljut az illetékesekig is, — P — >\\\\\\\\\\\\ävcw\\\\\\\>\\\\\\\vn\vv\\>\\\n\vv\\\\\\\\\\\\\vw^ Látogatás a szobi pályaudvaron II. A rang megmaradt és az Aszfaltútépítő Vállalat, hiszen a vagonok túlnyomó többségét részükre kell bizto­sítani. Vannak olyan szállítók, akikkel már teljesen zavarta­lan az együttműködés: ilyen az Ipolyvölgyi Állami Gazda­ság, a Vámosmikolai Gépállo­más, a letkési Bástya Tsz. Ök mindig időben rakodnak ki és be, miattuk nem ma­radnak kihasználatlanul a va­gonok. Ugyanez már nem mondható el a Váci Termény- forgalmi Vállalatról. Ha nem is határállomás többé, Szob rangja, jelentősé­ge vasúti közlekedésünkben megmaradt. Hogy ezt a sok­éves jó munkával kivívott rangot az állomás dolgozói meg tudják tartani, ahhoz szükség van a járás területén működő ipari és mezőgazdasá­gi üzemek jobb, tervszerűbb együttműködésére. Hetesi Ferenc Pál gyón jo benyomásokat szer­zett az üzletekben. A jövedelmező gazdálkodás követelménye szükségessé' te­szi termelőszövetkezeti gazda­ságainkban is a munkaszerve­zés korszerűbb módszereit. Sürgős feladat ez már csak azért is, mert a szövetkeze­tekbe egyre több modem és nagy teljesítményű termelő- eszköz kerül. Ezeket megfele­lő hatékonysággal kihasználni csak fejlett munkaszervezéssel lehet. Kizárólag a jó munkaszer­vezés biztosíthat ja az egyes munkák időben és jó mi­nőségben történő elvégzé­sét. Szövetkezeteink már megle­vő gépparkja lehetővé teszi, hogy egy-egy munka elvégzé­sére nagyobb erő, tehát több traktor és munkagép összpon­tosuljon, kiegészítve azt szük­ség szerint elegendő kézi és fogaterővel. Ennek különösen nagy jelentősége van az egyes munkacsúcsok idején, amikor egy-egy feladatot gyorsan, jó minőségben kell megoldani. Központosítani kell az erőket a tavaszi és őszi vetések ide­jére, a növényápolási és nö­— Ha a szobi vasútállomás meg is szűnt határállomás len­ni, azért a jelentősége nem csökkent — így mondja Nagy Sándor állomásfőnök, aki ezt a felelős tisztséget ez év ja­nuár elseje óta tölti be. Nem új ember itt, a dolgozók több­ségét kitevő törzsgárda tagjai közül talán a légrégebbi. Pedig még fiatal, 42 éves. De több mint 20 éve, 1942-ben mint ifjú for­galmista Szobon kezdte vas­utas pályafutását. Azóta — beszámítva azt az öt évet is, amit a MÁV Budapesti Igaz­gatóságán töltött a szobi vo­nal menetirányítójaként — itt dolgozik. Ismerj hát jól ezt a vonalat, s az állomást, összes problémáival együtt. — Azzal, hogy a határfor­galmat a sturovói közös állo­máson dolgozók bonyolítják le és nekünk ezzel kapcsolatban csak a vonatok időveszteség nélküli áthaladását kell bizto­sítani, nem lett kevesebb a dolgunk — mondja az állo­másfőnök. A vonatok határon túlról jönnek Szavai, s az állomás terüle­tén tett séta nyomán olyan kép bontakozik ki előttünk, amelyet az itt megfordulók vagy átutazók nem látnak. Ne­künk most módunk volt be­pillantani az állomás belső, sa­játos életébe. A munka, amit a szobi vas­utasok végeznek, vonzó és ér­dekes. Egyik lényeges része továbbra is a határforgalom- : ma] kapcsolatos, s célja a fő- : városi nagy rendezőpályaud- ; varok, elsősorban Rákos-ren- ; dező tehermentesítése. Szobon ennek érdekében naponta a határon túlról érkező, bejövő tehervonatok közül 3—i sze­relvényt állítanak össze és to­vábbítanak. Nem kis feladat ez: a különböző országokból, városokból indított különféle export- és importáruval meg­rakott vagonokat rendeltetési helyük szerint válogatják ki és kapcsolják egybe. Az NDK- ból, Csehszlovákia iparvidé­keiről mindennap érkeznek ilyen, főként Romániába, Bul­gáriába tartó vegyesvonatok. A tolatómozdonyok dolgoznak is szünet nélkül. Az ered­mény: a Szobon összeállított célszerelvények akadály nél­kül haladhatnak keresztül az országon, bent, az amúgyis túlterhelt rendezőpályaudva­rokon nem kell velük bajlód­ni. A cím kötelez A szobi állomás másik fel­adatköre, a helyi be- és kirako­dás is, nagy és fontos. Ezt a célt külön négy iparvágány szolgálja. Itt rakják meg az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság, a járás termelőszövetkezetei­nek, gyümölcstermelő szakcso­portjainak termékeivel a va­gonokat. Ezek közül az alma, a szilva s egyéb gyümölcs, in­nen indul el exportútjára Né­metországba, Svédországba és más északi államokba. S az Ipoly torkolata felett emelke­dő megbontott hegyoldalak bányái és kőzúzói itt ont­ják naponta 90—100 vagonba az útburkolásra kiválóan al­kalmas andezit követ. Össze­sen 120—140 vagon ki- és be­rakását és gyors továbbítását végzik el egy náp alatt az ál­lomáson. Hogy hogyan, arról sokat elárulnak az állomásfőnök szobjának falait beborító ok­levelek, elismerések, s az, hogy a szobi vasutasok eddig hat esetben kapták meg az él­üzem címet. Ma már ezalatt nem igen adják; azért indult egy éve. munkaverseny a há­rom forgalmi turbói álló bri­gád között, hogy továbbra is biztosítsák az élüzem szintet. A verseny legfontosabb érték­mérője o kocsik, a tehervago­nok 'kihasználása. Ez állandó, gondos, jól szervezett munkát igényel: hogy a különböző ra­kományok részére helyesen válasszák ki a rendelkezésre álló vagonokat, figyelembe véve a mellékvonalak sínpá­lyáinak kisebb teherbírását is — ettől függ a siker. A té­nyek bizonyítják, hogy Szo­bon jól értenek ehhez is. Míg a vasúti kocsikihasználás or­szágosan 87 százalékos, addig az itt dolgozó brigádok 102 százalékra teljesítik ezt a fel­adatot. Nem véletlen tehát, hogy közülük az egyik, amely­nek Csikós István főintéző a vezetője, már ki is érdemelte a szocialista brigád címét. De a szobi vasutasok ezzel sem elégedettek; a legutóbbi ter­melési tanácskozásukon Mol­nár György brigádja nevében arra tett ígéretet, hogy ezt a megtisztelő jelzőt Jd vívják munkájukkal az állomás szá­mára is. Kevés a vagon, sok a rakodni való Persze, hogy ezt eléj-jék, ah­hoz nap mint nap sok aka­Kép a szobi állomás forgalmiirodájából. Garamszegi Aladár az egyik áthaladó gyorsvonat vágányútját készíti elő, s a jelző feloldásával engedélyt ad a szerelvény be­bocsátásához. Vele szemben Nagy Sándor állomásfőnök (Foto: Gábor) dályt kell leküzdeniök. Egyik ilyen, hogy kevés a vagon, so­ha nincs elég belőle. Illetve a hét első felében még Van, csütörtöktől szombatig azon­ban nincs. Sokat javíthatna a helyzeten, ha a vasárnapokra visszaérkezett üres, vagy áru­val teli vagonok rakodása is megvalósulna. Ez azonban nem egyedül a vasutasoktól függ. A kőbányával már sike­rült megszervezni a folyama­tos vasárnapi rakodást, de a többi vállalatokkal, gazdasá­gokkal még nem. Az is akadálya a folyamatos, tervszerű munkának, hogy egyes vállalatok nem tudják időben megadni következő ha­vi szállítási igényeiket, azt, hogy mennyi tonna árut mi­lyen állomásokon mikor ad­nak fel. Különösen fontos volna, hogy ezt közölje a vasúttal a Pestvidéki Kőhánya Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents