Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
Htcrki r/ffrlap 1964. MÁRCIUS 22, VASÁRNAP Megnyílt Genovában a szovjet kereskedelmi és ipari kiállítás Szombaton Genovában megnyílt a szovjet kereskedelmi és ipari kiállítás, amely a bemutatott anyag választékát és a kiállítási terület nagyságát tekintve, páratlanul áll az Olaszországban eddig rendezett külföldi kiállítások között. A szovjet kormány megbízásából Koszigin, a minisztertanács első elnökhelyettese nyitotta meg a kiállítást, Mat- tanella olasz külkereskedelmi miniszter, Pertusio genovai HRUSCSOV ÜZENETE polgármester és más hivatalos személyiségek, valamint az olasz üzleti körök képviselői jelenlétében. Megnyitó beszédében Koszigin tolmácsolta a szovjet kormány szívélyes üdvözletét és jókívánságait az olasz népnek és kormányának, majd felolvasta Hruscsov szov- • jet kormányfőnek a kiállítás látogatóihoz intézett üdvözletét. Hruscsov üdvözletében kiNyugtalanság Brazíliában Jellemző, hogy Lacerda, Guanabara állam kormányzója a minap felhívta a többi állam kormányzóját: kapcsolódjanak be a Gou- lart ellen indított hajszába, fordiuljanak szembe ők is az elnök reform-intézkedéseivel. Tizenhárom évig tartó hallgatását megtörve megjelent a politikai színpadon Dutra, volt brazíliai köztársasági elnök is. Nyilatkozatában a kormány elleni egységre széli tóttá fel híveit A zavaros helyzetet még csak tetézi, hogy az ország gyakorlatilag nem érintkezhet a külvilággal a távközlési intézmények dolgozóinak sztrájkja miatt A sztrájk oka: az All America Cables And Radio nemzetközi hálózat felszámolja brazíliai érdekeltségét és sok alkalmazottját szélnek eresztette. A távközlési intézmények dolgozói követelik, hogy az elbocsátott dolgozóikat helyezzék el más intézanényefcnéL Brazílián nyugtalanság hulláma söpört át Mint nyugati hírügynökségek jelentik, csütörtök óta tüntetések folynak a nagy városokban, valamint az ország szegényebb, elmaradottabb vidékein. Csütörtökön Sao Pántéban a katolikus szervezetek rendeztek több tízezres tömegtüntetést Hangadóik Goulart elnök alkotmányreform indítványát ócsárolták. Ezen a napon Brazíliában, a kormányszékhelyen is tüntetés volt A felvonuló munkások béremelést, munkaalkalmakat követeltek. A tüntetés megismétlődött pénteken. A fokozódó nyugtalanság arra vezethető vissza, hogy a szélsőjobboldal kihasználva az ország súlyos gazdasági helyzetét, nagy kampányt indított a köztársasági elnök reformjavaslatai ellen, amelyek között szerepel a földreformitör- vény módosítása, több gazdasági intézkedés, a hivatalban levő elnök jogainak bővítése Részletek az SZVSZ ülésszakának záróüléséről Szombaton véget ért a Szak- szervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 27. ülésszaka. Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára záróbeszédében összegezte a háromnapos vita eredményét. Az ülésszak jóváhagyta Louis Saillant beszámolóját és záróbeszédét. Az ülésszakon egész sor határozatot fogadtak el, jóváhagyták a Szakszervezeti Világszövetség 1964-re szóló költségvetését. Határozat született arról, hogy 1964. október 19-re Budapestre Összehívják az SZVSZ főtanácsának 13. ülésszakát. A bolgár főváros dolgozói az ülésszak befejeztével nagygyűlést tartattak. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a Bolgár Népköztársaság dolgozói szolidárisak valamennyi dolgozónak a szak- szervezeti egységért, a demokráciáért, a békéért és valamennyi nép barátságáért folytatott harcával. Szovjet—jemeni gállapodások A Moszkvában tartózkodó Szalal jemeni elnök és Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szombatom a Kremlben aláírta a Szovjetunió és a Jemeni Arab Köztársaság közötti barátsági szerződést. Megállapodás jött létre arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió ajándékképpen egy rendelőintézettel is felszerelt kórházat és három iskolát épít Jemenben. Szalal tiszteletére szombatom a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a kormány fogadást adott a nagy Kreml palotában. De Gaefle Franc'aoruég Jöggettensépének " tudomásul- fételére hívta fel a szövetségeseket De Gaulle francia államfő péntek délután ellátogatott Guadeloupe sziget nyugati részére. De Gaulle ez alkalommal újra beszédet mondott, melyben többek között a „barátokhoz és szövetségesekhez” szólt, szinte félreérthetetlenül az Egyesült Államokhoz. Hangsúlyozta, hogy Franciaország önálló politikát folytat és szövetségeseinek el kell ezt fogadniuk, ha azt kívánják, hogy a kapcsolatokat semmiféle felhő ne árnyékolja be. De Gaulle kijelentette végül, reméli, hogy Franciaország barátai ezt a lehető leghamarabb be fogják látni. A francia gyarmati tartományok önkormányzatot követelnek De Gaulle-nak, az Antillákon tett látogatása alkalmából az antillai és a réunion-szigeti autonomisita mozgalom összekötő bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangoztatja, hogy a tengerentúli francia tartományok lakossága maga akarja irányítani sorsát Ezért a helyi parlamentnek felelős végrehajtó hatalmat követel, amely külön ösz- szekötő szerv útján tartja fenn a kapcsolatot Franciaország- gal. _______ KÉPES TOTÓ Egy nyugatnémet pénzcsoport foglalkozik a gondolattal, hogy az osztrák hatóságok engedélyével képes totót létesít Ausztriában. Hetenként egyszer különféle témákkal foglalkozó 12 aktuális fényképet akarnak megjelentetni, s a versenyzőknek a háropi magyarázó mondatból kell a megfelelőt kiválasztaniuk. A képes totó jövedelmének 50 százalékát az osztrák közoktatási és kulturális tárcának juttatnák. BaHangrajzok a tibeti határon Peter Auf schnei ter, aki az ENSZ mezőgazdasági szervezetének megbízásából Nepálban tevékenykedik, a nepáli- tibeti határon barlangrajzokat fedezett fel, amelyek feltehetően a buddhizmus egészen korai szakaszából valók. A nepáli kormányzat felkért két Nepálban tartózkodó nyugatnémet régészt, hogy ellenőrizzék AufochneUer leletét. fejezi azt a reményét, hogy a kiállítás előmozdítja Olaszország és a szovjetunió kapcsolatainak és kölcsönös megértésének további erősödését és fejlődését. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szívesen lát minden olyan kezdeményezést, amely a béke és a nemzetközi megértés biztosítására irányul. A béke minden hívének fokozott erőfeszítésekkel arra kell törekednie, hogy további reális eredmények szülessenek a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezető úton. Befejezésül a szovjet kormányfő leszögezi, hogy a szovjet dolgozók mély és őszinte rokonszenvet éreznek az olasz nép iránt, s meggyőződése, hogy kedvező lehetőségek vannak a szovjet—olasz gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztésére. Koszigin egyébként szombaton fogadta Furio Cicognat, az Olasz Gyáriparosok Szövetségének elnökét és beszélgetést folytatott vele. Az eszmecsere során a szovjet—olasz gazdasági együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit vizsgálták meg. Legalitást az alkotmány szellemében ÁLLÍTSÁK HELYRE A NÉMET KP LEGALITÁSÁT i an nincs még egy ország Európában, ahol szellem és politika annyira idegenül élne egymás mellett, mint éppen Nyugat-Németországban. Fritz René AUemann, a neves nyugatnémet publicista panaszkodik így egyik legutóbbi cikkében, amelynek az a témája, hogy az NSZK legjobb koponyáit, akiknek különvéleményük volt Adenauer politikájával szemben, Erhard sem tudita megnyerni. Ellenzéki attitűdjük abból táplálkozik, hogy a „fogyasztási demokrácia” egyáltalán nem felel meg a demokráciáról alkotott magasztos eszményeiknek. Ezek az értelmiségiek mélységesen csalódtak, mert a nemzeti szocializmus bukást utón nem következett be az a társadalmi és politikai megújulás, amire számítottak. Az új államban — fűzi tovább a gondolatot Allemann — a társadalomnak ugyanazon rétegei, sőt a legtöbb esetiben pontosan ugyanazok a személyek uralkodnak, amelyek a hatalom kulcspozícióiban ültek a hitleri harmadik birodalomban. Ezért vannak op- pozícióban a legjobbak, de ellenzékiségük, mint írja, ájult és gyümölestelen. De az ellenzékiségnek ezt a furcsa jellegét már nem veszi bonckés alá a cikk szerzője, holott a magyarázatért nem is kellene túlságosan messzire mennie. Elegendő volna, ha egyetlen röpke pillantást vetne az európai kontinens másik két vezető tőkés államára: Olaszországra és Franciaországra. Az értelmiség színejavának ellenzéki beállítottsága itt egyáltalán nem mondható meddőnek, mert része a hatalmas tömegmozgalomnak, amely ezekben az országokban meghatározó tényezője a politikának. Fritz René Allemann tehát éppen a lényegről feledkezik meg, amikor nem említi a tömegmozgalom hiányát Nyugat-Németországban. A tömegek fellépése pedig nem utolsósorban azért erőtlen és szervezetlen, mert a Szövetségi Köztársaság kormánya évekkel ezelőtt megfosztotta működési lehetőségétől az antümperialdsta, hó- borúellenes, demokratikus tömegmozgalom legáldozatosabb szervező erejét és motorját: a Német Kommunista Pártot. Erről A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTÉRIUM NYILATKOZATA A szovjet külügyminisztérium szombaton a következő nyilatkozatot juttatta el Sir Humphrey Trevelyan moszkvai angol nagykövethez: „Az 1954. évi, lndokíná- val foglalkozó genfi értekezlet szovjet társelnöke március 17-én megkapta a kambodzsai külügyminisztérium jegyzékét, amelyben Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő kérte, hogy sürgős intézkedésekkel szorgalmazzuk egy Kambodzsával foglalkozó nemzetközi értekezlet összehívását. A szovjet kormány megismétli a brit kormányhoz ez év január 18-án továbbított javaslatát, amely az említett értekezletet ez év áprilisára javasolja összehívni. A szovjet kormány ugyanakkor reményét fejezi ki, hogy az angol fél Szihanuk herceg legutóbbi felhívásának megvilágításában ismét megvizsgálja ezt a javaslatot, s mielőbb közli válaszát a kérdéssel kapcsolatban”. Trevelyan nagykövet közölte, hogy azonnal eljuttatja a nyilatkozatot kormányához. A^orotf/oifi S&ihanuk távirata V Thant has Az ENSZ New Yorfk-i központjában közölték, távirat érkezett U Thant főtitkárhoz Norodom Szihanuk kambodzsai államfőtől. Jól értesült körök szerint Norodom Szihanuk a kambodzsai területeket Dél-Vietnam felől ért támadásokról tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, a>ki éppen úton volt Genfbe, Saigonban szombaton nyilvánosságra hozták a dél-vietnami külügyminisztérium Kambodzsa külügyminisztériumához juttatott jegyzékének szövegét A jegyzék elismeri, hogy csütörtökön délvietnami vadászgépek intéztek támadást a határ közelében fekvő Chantrea kambodzsai falu ellen. Ehhez mérten — közli a jegyzék —, Dél- Vietnam vállalja a felelősséget és készen áll kártalanításban részesíteni a támadások áldozatainak családját valamint helyreállítani az okozott anyagi károkat. Újabb koalíciós csetepaté előszele Bonnban Az ismeretes telefonlehallgatása botrány kapcsán újabb csetepaté készülődik a bonni koalíciós partnerek között. A botrány ügyében kiküldött parlamenti vizsgáló bizottság most közzétett jelentése ugyanis bírálja a belügyminisztérium alá tartozó úgynevezett alkotmányvédelmi hi- * vatal gyakorlatát, vagyis azt a módot, hogy a nyugatnémet titkosszolgálat a szövetségeseik biztonsága érdekeire” hivatkozva rendszeresen lehallgatott telefonbeszélgetéseket. A bizottság nem hozott ugyan olyan következetes elmarasztaló ítéletet, mint amilyet a közvélemény várt, mindazonáltal jelentésében „komoly kételyeket” hangoztat az eljárás törvényességét illetően. Dom szabaddemokrata párti képviselő, a bizottság egyik tagja újságírók előtt kijelentette: olyan szabálytalanságokat állapítottak meg, amelyek alapján követelni kell, hogy mielőbb hajtsanak végre személyi változásokat a belügyminisztériumban, valamint az alkotmányvédelmi hivatal vezetésében. politikai körökben nem tártjak kizártnak — írja szombaton a Frankfurter Rundschau —, hogy emiatt újabb koalíciós válság következhet be a kereszténydemokraták és a szabad demokraták között.” a témáról egyébként mostanában egyre többször ~i történik említés Nyugat-Németországban. Tavaly az év utolsó napjaiban a betiltott KP elnöke, Max Reimann levélben fordult Erhardhoz. Politikai amnesztiát, a szólás- szabadság helyreállítását, a kommunisták választójogának biztosítását és a kommunista párt működésének engedélyezését kérte a kancellártól. A levélben megfogalmazott óhaj találkozott a nyugatnémet közvélemnyben itt is, ott is felbukkanó kívánsággal, amely arra vonatkozott, a kommunista párt legalizálásával szüntessék meg a bonni demokrácia legfőbb fogyatékosságát. Zweigert professzor, aki annak idején maga is részt vett az 1956. augusztus 17-i ítélet meghozatalában, javasolta a párt legalitásának helyreállítását. Meyers Északrajna- Westfália miniszterelnöke nyilvános vitát indítványozott erről a kérdésről. S említsük meg dr. Sigurd Paulson cikkét, amely a tekintélyes Bonner Aussenpolitische Korrespondenz tavalyi 49. számában szintén állást foglalt a betiltás hatálytalanítása mellett. Max Reimann levelére a kancellár nem válaszolt, s kérdés, hogy egyáltalán válaszol-e. A bonni kormány politikájában nem sok jel mutat arra, mintha Erhard valóban véget vetett volna az ade- naueri korszaknak, miként ígérte. Mégis, a KP-re vonatkozó betiltás felülvizsgálatának gondolata újra és újra felbukkan. A kérdés „időszerűségét” sokan a közelítő választásokkal hozzák összefüggésbe. Van is ebben valami- De feltétlenül fel kell figyelni arra is, amit a már említett Aussenpolitische Korrespondenz ír erről: „1956 óta a Bundeswehr felépítése olyan stádiumba jutott, hogy nem helytálló többé az az aggodaBrazíliában él-e Bormann, avagy Paraguayban van eltemetve? Újabb ellentmondó hírek az egykori náci vezér sorsáról Nyugat-Németországban nagy feltűnést keltettek a Martin Bormann sorsára vonatkozó újabb dél-amerikai jelentések. Az állítólagos Richard Bormann, aki Mártin Bormann, a keresett egykori náci vezér testvérének mondja magát, azt állította, hogy Martin Bormann, Engel néven Brazília Matto Grosso tartományában él. A Münchenben működő Jelenkori Történeti Intézet „közönséges szélhámosnak” minősítette az állítólagos Richard Bormannt. Az intézet szerint Martin Bormann- nak csak egy Albert nevű testvére van és az ma Is Bajorországban él. Nyilatkozott Albert Bormann is, aki „A családban semmiféle Rikijelentette: nem volt chard”. Hans Warlo frankfurti államügyész ugyanakkor közölte, hogy a tudomásukra jutott újabb adatok szerint Martin Bormann, Paraguayban 1959-ben meghalt és ott van eltemetve. Az állam- ügyészség most fel akarja nyittatni a paraguayi sírt, hogy megállapíthassák, tényleg Martin Bormann van-e ott eltemetve. Az államügyész szerint egy német pap megerősítette, hogy Asunción, Paraguay fővárosa közelében, Ita faluban 1959 februárjában eltemettek egy németet, aki nagyon hasonlított Bormannra. lom, amelynek alapján 1951 novemberében az NKP betiltását javasolták.” Ennek a cinikus beismerésnek a tükrében elhomályosul valamennyi jogi csűrés-csavarás, minden úgynevezett „érv”, amellyel a pártot betiltották. Az Ade- nauer-kormámy már 1951-ben utasította jogászait, bizonyítsák be, hogy a kommunista párt működése ellentétes az alkotmánnyal, holott e párt éppen az alkotmány szellemében szállt síkra az ország demokratikus átalakításáért és a remilitarizálás megakadályozásáért. S amikor 1956-ban. megszületett a döntés, a bonni kormány megkapta a jogi alapot, hogy belefojtsa a szót mindenkibe — akár egyénileg, akár szervezetten jelentkezzék is — aki nem ért egyet a kormány politikájával, a Bundeswehr felállításával és az NSZK remilitarizálásával. Paulson doktor indokolása szerint most elsősorban azért van szükség az 1956. évi ítélet hatályon kívül helyezésére, mert Bonn a kommunista párt legalizálásával járulhat hozzá legjobban a németországi légkör enyhüléséhez. Meyers miniszterelnök még nyíltabban fogalmaz: szerinte ez az ára annak, hogy megkezdődhessenek az igazi tárgyalások Ke- let-Németországgal. Ez a szövegezés némiképpen eltakarja a lényeget: az NSZK reményei az NDK erőszakos bekebelezésére végleg meghiúsultak, a németországi és világpolitikai helyzet alakulása napirendre tűzte a párbeszédet a két Németország között. Max Reimann levelében utal erre a világpolitikai háttérre, s megjegyzi, hogy ha a német újraegyesítés nem is időszerű, a közeledés azonban igen. Márpedig a közeledésnek az a feltétele, hogy kifelé is, de befelé is leküzdjék a hidegháborús beidegződéseket. Amikor az Egyesült Államokban a közelmúltban véget vetettek a kommunista párt „törvényes” üldözésének, vagy amikor Görögországban politikai amnesztiát hirdettek, pontosan ezt tették. A kommunista párt legalizálása mellett szól az a körülmény is, hogy az NSZK legtöbb szövetségese soha nem is tiltotta be ezt a pártot. Az idők folyamán kiderült, milyen nevetséges az az állítás, hogy a kommunista párt titkos összeesküvést sző az államrend felforgatására, s az is bebizonyosodott, hogy a jog- tipró ítélet előkészítésében főként az államapparátusban megbújt volt nácik, SS- ek és Gestapo-ügynökök működtek közre. Erich Mende, az FDP elnöke 1956-ban kijelentette: az ítélettel a kormány megfosztja magát a morális fölény egyik érvétől az össznémet megbeszélések során. Ne firtassuk, vajon mikor volt morális fölényben az NSZK bárkivel szemben is, de az bizonyos, hogy most, amikor valóban elérkeztünk az össznémet megbeszélések stádiumába, a kommunista párt hiánya feltétlenül hátrányos Bonn szempontjából. Szemmel látható, hogy egyesek fejében nem egészen tisztességes hátsó gondolatok húzódnak meg, amikor a KP legalizálását szorgalmazzák. A párt azonban nem ijed meg ezektől. A legalitás ugyanis minden esetre kevesebb kellemetlenséggel és zaklatással jár, mint az illegalitás. Másrészt, a párt működésének törvénye- sítése teljesen megváltoztathatná a nyugat-németországi politikai helyzet alapképletét. Megindulhatna vagy meggyorsulhatna az igazi ellenzék kikristályosodási folyamata, amelynek során jól szervezett, céltudatos erők sorakoznának fel és szállnának szembe a revans- és kalandorpolitika hitleri időkből ittragadt képviselőivel, s az oppozícló is felocsúdhatna ájulásából. • Zala Tamás i
