Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-19 / 66. szám
1984. MARCH'S 19. CSÜTÖRTÖK *■»»» ttevrtt kKítícbp EREDMÉNYESEBB A NÖVÉNYVÉDELEM öt évvel ezelőtt még — hozzávetőleges számítások szerint — kétszáznegyven millió forint kárt okoztak megyénk mezőgazdaságában a különféle növényi és állati kártevők. 1960-ban százhatvan millióra, tavaly pedig száztíz millióra csökkent a kár a hatékonyabb vegyvédelem eredményeként Mit tesz a Pest megyei Növényvédő Állomás az idén e kártételek további csökkentése érdekében, felkészült-e a kora tavaszi teendőkre, rendelkezésre áll-e a szükséges vegyszer a növényvédelmi munkákhoz? Tővissi Józseftől, a növényvédő állomás fő- agronómusától kértünk a kérdésekre választ. Elöljáróban a főagronómus j elmondotta, hogy mint a i számadatok is bizonyítják, termelőszövetkezet eink mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a vegyszeres növényvédelemnek. Évről évre több permetezöbe- rendezést vásárolnak és sokhelyütt önállóan, kellő szakértelemmel veszik fel a küzdelmet a szántóföldek és a gyümölcsösök kártevői ellen. Jelenleg már hetvennyolc Rapidtox—II, négy Rapidtox—I és hetvenkilenc RS—09-es traktorra szerelhető, permetezőberendezés van a közös gazdaságok kezelésében. Rövidesen újabb húsz Rapidtox —II permetezőberendezést kapnak még a megye termelőszövetkezetei. Minthogy a gépek zöme kint van a közös gazdaságokban, az állomás négy brigádja inkább csak a géppel még nem rendelkező tsz-ekben látja el a növényvédelmi teendőket. A Pest megyei Növényvédő Állomás főfeladata ezentúl Megmöwekedeii íel&datok Qlesó&k, siépszsteríihh — India Sásra készen esi gépek A vácrátóti botanikus kertben nem is annyira a kimondott védelmi munkák elvégzése, hanem a növényvédelem szervezése, a rendelkezésre álló gépek átcsoportosítása, és a szaktanácsadás lesz. Várható, hegy a brigádok számát csökkentik, s az állomás — a most szervezés alatt álló gépjavító állomások mintájára — inkább csak ,a növény- ! ; védő gépek javításával fog- ; ! Ialkozik majd. Addig is, amíg i i erre sor kerül, az állomás trak- ! torosai, növényvédelmi szak- j emberei hatékony segítséget , nyújtana!c megyénk mezőgazdaságának. Máris felkészültek a kora tavaszi munkákra, a gépek indulásra készen várják a jobbraforduló időt. Március nyolcadikén tartották a gépszemlét, s az ellenőrzés nem j talált különösebb hibát. A tér- | melőszövetkezetekben is sor i került a növényvédelmi gé- ! pék, berendezések szemléje- : re. Az ellenőrzéseket a nö- j vényvédő állomás szakemberei végezték s a főagronómus ! szerint nem találtak lényeges kifogást. Ebben az évben ugyan a Pest megyei Növényvédő Állomás tervíeladata nem növekszik, mégis jóval több munka hárul dolgozóira, mint a korábbi években. A kora tavaszi gyümölcsfaápolás, majd az egyéb teendők mellett hetvenegyezer hold kenyér- cs takarmánygabona vegyszeres gyomirtása szerepel a megyei tervben. A gabonatermés növelése Botrányt rendezett a póruljárt tolvaj Som Sándor, a Gödöllői Gépgyár 18 éves segédmunkása hétfőn délután Gödöllőn', a Radnóti utcában sétáit alaposan ittas fővel. Szilágyi Lászlóné lakásánál észrevette, hogy a veranda ablakának egyik szeme hiányzik. Benyúlt a nyíláson, s kinyitotta az ajtót, majd besurrant a lakásba. Javában nyitogatta a szekrényeket, amikor észrevette őt Szilágyiné édesapja. Az idős ember nem habozott: rázárta az ajtót a tolvajra és a rendőrségre sietett segítséget kérni. A részeg fiatalember ebből mit sem vett észre, hanem nyugodtan folytatta tovább a bútorok végigkutatá- sát. A szekrényekből kiszórta a ruhákat a földre, letépte a függönyöket, s ki tudja meddig garázdálkodott volna még, ha időközben meg nem érkezik a körzeti rendőr három önkéntes rendőr kíséretében. Somot elcsípték és elő akarták állítani. A megriadt fiatalember azonban olyan botrányt rendezett az utcán, hogy annak hírére egy-kettőre a helyszínen termett apja, anyja, bátyja. Az egész család kérte a rendőrt, hogy engedjék el a „megtévedt gyereket”, akit végül is csak hosz- szas huza-vona és dulakodás után tudtak előállítani, s akinek a zsebében megtalálták a lopásból eredő aranyholmikat. őrizetbe vették. megköveteli, hogy ezt a munkát időben és szakszerűéin végezzék a közös gazdaságok. A növényvédő állomás sokat segíthet a tsz-eírnek a gyomirtás megszervezésében, gyors lebonyolításában. A többéves tapasztalatok szerint körülbelül április húszadikán lehet megkezdeni a vetések vegyszeres gyomirtását A rendelkezésre álló gépekkel körülbelül tázennégy-ti zenöt munkanap szükséges a hetvenegyezer hold gabonaterület vegyszeres gyomirtásához. A főagronómus elmondotta, hogy az állomás dolgozói és vezetői mssz- szemenő támogatást nyújtanak e munkák irányításához, zökkenőmentes lebonyolításához a termelőszövetkezeteknek. Az állomás javítóműhelye a menet közben meghibásodott berendezések gyors kijavítására is felikészült. A gyümölcsösök ápolásához és a szántóföldi növények védelméhez szükséges vegyszerek rendelkezésre állnak. Többek között hetven tonna Di- konirt — ennek kilencven százalékát már le is szállították a termelőszövetkezetekbe —, tíz vagon Neopol, húsz vagon kénpor, tizenöt vagon rézpót- lószer, tíz vagon gyümölcsfa- olaj van az AGROKER raktárában. Nem lesz hiány Hun- gazinból sem. A gyomirtószerek árát január elsejétől ötven százalékkal leszállították. Ez az intézkedés jótékonyan érezteti hatását, a közös gazdaságok szívesebben alkalmazzák a kukoricatermesztésben is a vegyszeres gyomirtást. Hangsúlyozta Tövissi József, hogy mihelyt a talajviszonyok lehetővé teszik, nyomban indulnak a növényvédő állomás gépei, ki a földekre. Legelőször a kukoricaíöldeken kezdenek a4 gyomirtáshoz, a gyümölcsösökben pedig* hozzálátnak a rügyfakadás előtti permetezéshez. Később a gabona vegyszeres gyomirtása, majd a burgonyabogarak elleni védelem következik. Tennivaló egészen szeptember végéig lesz kint a határban. A Pest megyei Növényvédő Állomás vezetői és dolgozói bíznak abban, hogy az 1964-es esztendő növényvédelme hatékonyabb lesz az előző éviekénél, több segítséget tudnak adni a közös gazdaságoknak, és az összefogás eredményeként tovább csökkenthetik a növényi és állati károkozás tételeit. (s. p.) Javul az idő, megindult a munka a szabadban Is. Az üvegházakból a melegágyakba helyezik át a muskátlikat Bvá« Átültetik a pálmákat az üvegházban Az Európában is ritkaságszámba menő — Magyarországon egyedüli — Stralitzya- augusta — nagy paradicsomvirág — 5 méter magas növény nyolcadik születésnapjára kivirágzó«. Ifjabb Tamacsek József üveg házi vezetökertész a ritka virág beporzását V ■ * J.S. T~ ___________ (FOtOI GábOT VÜCtOT) ‘ ‘ ~ ’ Rajtuk múlik a siker Egy család terve és jövedelme a fóti Vörösmarty Tsz-ben A lucskos, hófo'itos erdő derékszögének két szára kö- ’ zött feketéllik a kertészet. A trágyaágyások között férfiak, nők szorgoskodnak, ve- 1 tik a palántának valót. Itt- j ott már zöldell is az ágyás, : jeléül annak, hogy kel már j a paradicsom. A melegágy I mellett találjuk Kalmár Jánost és nejét is. I Előzőleg már, a tsz-iroda 1 HŰSÉG A vecsest volt gazdakör falait régen reszkettette meg olyan őszinte, meggyőző taps. mint nemrégiben a Zöld Mező Tsz zárszámadó közgyűlésén. A falak régen is remegtek, de akkor a civódások, ösz- szecsapások viharától. A mostani zárszámadás: vihar utáni szivárványként hatott. A beszámolót olyan feszült figyelemmel kísérte a tagság, mint egy színpadi drámát. Egy-egy ötlet, elismerés hallatára épp úgy tapsolt, mint egy forró színházi pillanatban. Az előcsarnokból, üvegajtón át figyeltem a terem „hivatalosait”. Kívülről hegyezte a fülét Berke György idős juhász is, kampós botjára támaszkodva. Lábánál hű kutyája hevert. Amikor az elnök azt fejtegette, hogy q, tagok „közös” iránti hűségére építi a szövetkezetei, a juhász rámmosolygott és csak annyit mondott: ez a beszéd. Megragadtam az alkalmat és azt kérdeztem: miért nem bentről figyeli? — Nem szakadok el a kutyától — felelte. — Valaki még kóbornak nézné, aztán oldalba rúgja. — Nagy kincset érhet az ilyen kutya — próbáltam kedvébe járni az öregnek. — Múltja van — vágta rá. — Múltja? — csodálkoztam. — Hogy megértse — kezdte a beszédet —, én hortobágyi ember vagyok. Ide csak bete- lepüUem. Költözés előtt egy nappal azt mondtam egyik cimborámnak: Mivel két kutyám van, az egyiket rád hagyom. Maradjon tőlem valami nlékbe. Ittunk rá. A kutya valahogy megérezte, komor lett. A vacsorát se kívánta. Már meg is bántam, amit ! item, de szavamat adtam rá. — Szürkületben indultunk el Vecsésre. Két teherautó szállított ide. Az úton hajtogatta az asszony: nehéz lesz megszokni, senki sem vár az új hajlékban. De várt! Mire a vecsési ház kapuja előtt megállt a- első teherautó, addigra ez az elígért kutya is odaért, táncolt örömében a motor előtt. Hát ez a múltja — fejezte be a történetet Berke bácsi Vége a beszámolónak. Jutalmakat: pénzt, könyveket osztottak. Berke Györgyöt is szólították. A juhász hű ebe kiseic.cvel vonult az elnöki asztal elé. Schandl birka-tenyésztést könyvét kapta jutalmul. Amikor kezetszorított vele az Inök, a kutya két lábra állt, az asztal szélébe kapaszkodott s egyesek úgy látták, a jobbal még szolgált is. Nagy derültség támadt. A juhász szót kért. — Halljuk, halljuk! — kiáltották többen is. — Nem lesz itt semmi baj, csak olyan hűséggel szolgáljuk a közöst, tagtársak, ahogy ez a kutya szolgál engem. Csak ezt akartam mondani. — Úgy van! Igaza van! — tapsolták meg a bölcs juhászt. A taps nem csupán a hatásos szavakért járt ki. Tudják Vecsésen, hogy már februárban a szabadban él a nyájjal Berke György. Éjszakákon a határban, a szalmakazal oldalába vetett ágyat magának. De az áldozat megtermi a gyümölcsét. Szólásmondássá vált Ve- csesen, hogy a Bérke-bir- kák gyapjú, haszna vetekszik a hires savanyú káposztáéval. A vacsorán a juhászné is megjelent. Étkezés közben a juhász nem bőszéit. Az el só koccintáskor próbáltam szóra bírni: lám, a kampós bot és két hold kukoricát vállaltak a közösből. A hat holdnyi kapás megművelése derekas munkát igényel tőlük, különö- i sen akkor, ha mint tervezik, a korai burgonya után uborkát termesztenek másodnövényként. Ha ez sikerül, | akkor túlhaladják még a I tavalyi , eredményüket is, i azaz a holdanként! húsz- j ezer forintos bruttó bevé- I telt. — Hogy mi a titka en- ! nek a kiváló eredménynek? | — ismétli meg kérdésünket I Kalmár János. — Az, hogy j kedvvel dolgozik az ember. Látjuk, hogy elsősorban rajtunk múlik a siker. Ezen a hat holdon, amelyet a feleségemmel vállaltunk, mi vagyunk a döntő szavú gazdák, így vannak ezzel a többiek is. Amióta családi művelés van nálunk, kevesebb a függetlenített ember is a tsz- ben. Ezt az utóbbit nem „kívülálló” módján hangsúlyozza, hiszen maga is brigád- vezető volt azelőtt. Az a véleménye, hogy a termelőszövetkezetben a lehető legkisebbre kell csökkenteni a „függetlenítettek” létszámát. Ezt a véleményét a többiek is vallják, akik még meg is toldják: — Aki területet vállalt, az most szervezi a palántanevelést, várja a tavaszt, hogy sürgethesse a talajelő- készítést, a családját is mozgósítja a munkára. Hasonló gondunk van egész évben. A több szem többet lát, több kéz többet fog elv alapján kezdtek tehát az idei gazdálkodáshoz a Vörösmarty Tsz tagjai. (n. i.) f bot elmaradhatatlan. A mel- $ lettem ülő tsz-gazda kész- ^ ségesen elmagyarázta a bot ^ békés célra való alkalma- j tosságát. A juhász csak 'j megemelte utána a poharát % és bólintott. Kis szünet állt $ be, aztán megszólalt Berke % bácsi: — A bot nem volt mindig í ilyen jámbor szerszám. Volt\ úgy is — legény koromban \ —, hogy a birka- meg a; leányrablókat űztem el vele. i Mert a juhász szemiben a j birka mellett a fehérnép is'l nagy érték, már amelyik; nem tér kutyanyomra. é A zenekar hortobágyi nó- í tábo kezdett. A juhász az í asszony nótáját is elhuzatta. í Aztán észrevétlenül papír-; pénzt csúsztatott a prímás: zsebébe. Egy idős kiváncsi \ asszony épp odapillantott, s; nyomban meg is bökte Bér- j két: — Gyuri, nem tévedtél? \ Százast adtál a zenének. — Annyit, annyit — fe-: lelte a juhász. — 'Hadd lás-: sa az asszony, mire becsű- i löm. A bor, meg a zene fel- gyújtotta a táncos kedvet, j Az idős pár lassú, formás léptekkel, engedelmeskedett a csárdás ütemének. Úgy haladtak a sokaság közt, mint szelíd bárányfelhő a tiszta égen. Galgóczy Imre fűtött falai között megtud- j tűk, hogy a 3500 holdas : gazdaság valamennyi kapás- növényét elvállalták családi művelésre a tagok. A 27001 hold szántóból négyszáz hol- i dat kukoricával, nyolcvan holdat újburgonyával, hatvan holdat korai paradicsommal, 120 holdat késed paradicsommal, 15 holdat! uborkával, 62 holdat diny-1 nyével, 20 holdat naprafor- | goval, száz holdat pedig kér- | tészeti növényekkel vetnek, ültetnek be az idén a tagok. A növényápolás eredmé- | nyességét úgy kívánják fo- j kozná, hogy a nádudvari módszert alkalmazzák a jövedelemelosztásban. A kukorica művelési díja például a termés 33 százaléka, az uborkáé, korai paradicsomé negyven, s a többi növénynél is hasonlóan alakul. Ha a terv szerinti termésátlagot elérik a tagok, akkor kukoricából 5,7 mázsa, újburgomyából 3200 forint, korai paradicsomból 4800 forint, kései paradicsomból pedig 3100 forint lesz a holdankénti részesedésük. Kalmár János és felesége bólogat, amikor a termésátlag-előirányzatok kerülnek szóba, ök biztosaik abban, hogy legalább annyit termelnék holdanként, ameny- nyit a tsz tervezett. Tavaly például harmadik díjat nyertek a termei őszövetkezet egyénj termelési versenyében, s az idén is legalább i ilyen sikerre! kívánnak szerepelni. A család kicsi, hi- í szén a szülőkön kivül két I gyermek tartozik még hozzá, Ennek ellenére 1,5 hold ■ korai paradicsomot, egy hold í korai burgonyát, fél hold ké- ’ sei burgonyát, egy hold ba-
