Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-19 / 66. szám
4 fEST HEGYEI Mírlap 1964. MÁRCIUS 19, CSÜTÖRTÖK Hogyan bőszéinek az állatok? A kérdés az, hogyan érintkeznek egymással, váltanak sajátos jeleket a rovarok, a halak és az emlősök, olykor nagy távolságok leküzdésével is? Volt olyan vélemény, hogy az állatoknak — a rovaroktól az emlősökig — nemcsak a hangok, a különböző látható és egyéb jelek szolgálnak a beszédet helyettesítő nyelvként, hanem ezek mellett az érintkezésnek még egy eddig ismeretlen formája is az állatvilág rendelkezésére áll. Ez eleinte ugyan csak feltételezés volt, ám a hipotézist később mind több tény bástyázta körül. Kitűnt, hogy az állatok valóban egy, a tudomány számára érthetetlen nyelven érintkeznek egymással. Ennek a nyelvnek nincsen hangtana és nyelvtana, hiszen az egész beszédrendszer — vegyi, kémiai jelzésekre épül. Mi az a telergon? Ezeket a kémiai jelzéseket az állatok egy különös anyag formájában maguk hozzák létre. Jakov Kirschenblatt professzor, a biológiai tudományok doktora ezt a különös anyagot a telergon névre keresztelte, ami azt jelzi, hogy „távolba ható” anyagról van szó. A telergon, funkcióját tekintve, egészen más, mint akár a hormon, akár a szervezet többi serkentő anyaga. A telergon külön külső elvá- lasztású mirigyekben képződik, onnan jut — a test kipárolgására, vagy egyes állatok esetében, speciális kifecskendező szerv útján — rendeltetési helyére. A telergon molekuláinak szerkezete rendkívül változatos, de e molekulák biológiai funkciója hasonló. A szovjet professzor felosztása szerint az egyik nagy csoportba tartozó vteler- gonmolekulák arra szolgálnak, hogy az állatok a saját rendjükhöz tartozó egyedek- kel „beszélgessenek”, a másik nagy csoportba tartozó teler- gonmplekulák akkor jutnak szerephez, amikor az állatok „nem a magafajtájúakkal”, tehát más rendbe sorolható állatokkal érintkeznek. A jelenség megfigyelése természetesen nem volt elegendő. A tudós különválase- iotta, majd analizálta a te- lergont és hatását. Érintkezés - „egymás közt“ Az állatok egymás közti beszélgetése, amikor tehat az egy rendibe tartozóik érintkeznek egymással, általában békés természetű, s a mindennapi élettel kapcsolatos, egyszerű dolgokra vonatkozik: élelemre, menedékre, a veszély közeledtére hívja fel a figyelmet. Előfordul, hogy az ©gyedek a télergonok révén hatnak is egymásra. A méhészek tudják, hogy ha a méhkasban nincs anyaméh, akkor egyes dolgozók — pete- rakókká alakulnak át. Vajon mi okozza, hogy a királynő elpusztulása után a méhek visszanyerik szaporodási képességüket? Kitűnt, hogy az anyaméh, mint egyedüli és teljhatalmú gazdasszony, jelenlétével fékezi a többiek szexuális fejlődését, Telergonjával hat a dolgozókra, s teremti meg a maga fajfenntartása monopóliumét. Ennek a telergonnak a vegyi összetételét is isménk már a kutatók. Egy rendkívül tartós sav ez, amely hatását jóval a méh pusztulása után is megőrzi. Az állatok igen érzékenyen reagálnak a telergofiok- ra. Elegendő például egy közönséges hálóval megérintenünk a varanavos béka porontyának bőrét, s az máris telergont fecskendez a vízbe: ezzel jelzi a veszélyt. A többi békaporonty erre riadtan menekül. Ugyanez figyelhető meg sok halnál is. Az „enyém” fogalmát jelző telergonök is vannak. Az állatok erős illatú anyagokkal jelzik, hogy lefoglaltak maguknak egy vadászterületet. Ha például a görény elsőnek „helyezi el” sajátos jegyét a fán, ez azt jelenti, hogy övé az elsőség a környező vadászterületen. A szovjet professzor bioló giai funkció szerint öt csoportba sorolta a telergonokat. Hatásuk alapján tehát megkülönböztetünk olyan telergonokat, amelyek: 1. az állatok nemére, 2. szaporodására hatnak, 3. más egyedek „hívására” szolgálnak, 4. riadalmat, veszélyt jeleznek és 5. területet „foglalnak le”. Érintkezés — „idegenekkel“ Az idegen az állat számára vagy ellenség, vagy áldozat. Eszerint e különös vegyianyagok is hol a védekezésre, hol pedig a támadásra szolgálnak. A gyengébb állatok olyan jeleket adnak le, amelyek elriasztják az ellenséget. Sok kétéltű bőrmirigyeiben olyan anyagok képződnek, amelyek nemcsak elriasztjáík az esetleges támadót, hanem mérgező hatásúak is. A telergon-mér- gek erejét mutatja, hogy egy afrikai levélfaló bogár bábjának mérge, — amely egyébként mindössze százhúsz mil- ligrammnyi, — kétszáz nyúl ! megöléséhez elegendő. A ragadozóknál természete- ; sen más a telergon szerepe: j itt az áldozat megbénítására, : elkábítására szolgál. A dara- j zsák például megbénítják a j rovarokat, majd az ő testükbe ; rakják petéiket. A kikelő báb a megbénított rovar szerváival táplálkozik, és benne indul növekedésnek. Hatásukban hasonlóak, de i kevésbé agresszívek az élős- diek által kiválasztott, teiergo- nok, amelyek a legkülönbözőbb módon hatnak vissza a gazdájukra, hordozójukra. Az élősdiek telergonjai megváltoztatják az élősdit hordozó 1 szervezet anyagcseréjét, növekedését és szaporodását is. A telergonok hatása olykor olyan, mint a fermentumoké, meggyorsítják a biokémiai folyamatokat és lebontják a bonyolult anyagokat; míg más esetekben hátráltatják a fer- mentumbk működését, ■ pél- ; dául késleltetik a vér alvadá- 1 sát. A' második főcsoporton be- ! lül tehát a védekezést, illetve j a kábítást és bénítást szoigájó, valamint az élősködő „utasításait" az élősködőt hordozó szervezethez továbbító telergonokat találunk. Az első benyomás persze az lehet, hogy ezek a kutatások rendkívül elvontak. Valójában azonban, mint Kirschenblatt professzor mondja, a telergon- kutatás az állatok egymás közti kapcsolatainak egy kevéssé tanulmányozott területére enged bepillantást Ilyenformán tehát mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban nagy távlatokat nyit. A telergonok révén például új lehetőségeket találhatunk arra, hogy megfelelően tudjunk hatni az állati szervezetekre. Mesterségesen előállított teler- gonokkal egy helyre csábíthatjuk a mezőgazdasági kártevőket, s így könnyűszerrel elpusztíthatjuk a terméspusztítókat. A telergonok hatnak az állatok szaporodására is. Az éiősdiek által kitermelt telergonok révén talán könnyebb lesz kiderítenünk, hogy milyen szerepük van a kémiai serkentő anyagoknak az állatok életfunkcióiban. Az orvosok pedig eredményesebben harcolhatnak az emberre káros éiősdiek ellen. S ne feledjük: a telergonkutatás még csak most kezdődik ... Á. Sz. Kegyetlen gyermekgyilkosság Gyulán Kegyetlen gyermekgyilkos- ság történt Gyulán. Spáda Zoltánná 43 éves asszony végzett hatéves kislányával, majd felvágta ereit. Az asszony tettét felfedezték és Spáda Zol- tánnét kórházba szállították. Ügyében rendőrségi vizsgálat indult. A szomszédok szerint Spádáné rossz viszonyban volt a férjével, s feltevésük szerint ezért szánta rá magát a gyermekgyilkosságra, majd az ön- gyilkosságra. Puffanccsal játszottak A múlt pénteken a tinnyei temetőben két gyermek játszadozott. A 14 éves Kovács Attila és a 13 éves Czído Dezső a sírok között két katonai puffancsot talált. Gyufával meggyüjtották a puffancsokat, amelyekből szúróláng lövellt ki, s a gyermekek arcát összeégette. Kórházba vitték őket, de sérülésük nem életveszélyes. líj, emeletes lakóházakkal gyarapszik Gödöllő Az új ipari létesítmények és a főváros közelsége miatt Gödöllőnek nagy a vonzóereje. Nemes a'.; a járás területéről, hanem az ország különböző vidékeiről is sokan telepednek itt le. A lakosság évről évre ne, száma már közel jár családi ház építésére kértek engedélyt. NAPSZEMÜVEG KIÁLLÍTÁS Napszemüveg kiállítás nyílt az OFOTÉRT bemutató termében, Budapesten. Az OFOTÉRT Vállalat évről évre megrendezi napszemüveg kiállítását, ahol bemutatja az év napvédő „slágereit”. A sajtóbeszámolón közölték, hogy 1964-bén 550 000 darab napszemüveg értékesítését tervezik. Kállai Ilona és Szemere Vera színművésznők új napszemüvegeket próbálnak • (MTI Foto — Balassa Ferenc felv.) a húszezerhez. Ezt a fejlődést, bár nem a szükséges mértékben, de visszatükrözik a lakásépítkezések is. Minden évben fokozatosan megvalósulnak azok a tervek, amelyeket Gödöllő-20 éves távlati fejlesztésének keretében rögzítettek. Idén újabb modem, emeletes lakóházakkal gyarapszik a község; a Munkácsy-Iakótele- pen, a Pest megyei Tanács felügyelete alatt az elmúlt év végén elkészült típusház mellett két, egyenként 24 lakásos épület kivitelezését kezdi meg a 25. sz. Építőipari Vállalat. Az új. házak a Ganz Árammeroiyár”és a gépgyár költséghozzájárulásával készülnek. Ezenkívül a község másik részén, a Szabadság téren még egy 24 lakásos társasház épül az OTP hitelakciójának keretében. Természetesen a magánerőből, jelentős részben állami kölcsönnel, történő családiház-építkezések száma is növekszik. Gödöllőn jelenleg összesen 213 földszintes lakás épül. Csak az év első két hónapjában 18 új Miért rossz a szentendrei golyóstoll ? Első lépések a minőség javítására — Golyó, festék, forma Évek óta sok értekezleten haiioíiunk, határozatokban olvastunk róla, hogy szorgalmazni kell a korszerű, kevés anyagot igénylő termékek gyártását és exportját. Minél kevesebb anyagot és minél több munkát adjunk el, mert az anyágban nem dúskálunk, de szakembereink hozzáértése, munkája kitűnő gyártmányokkal pótolhatja ezt a hiányt. Ebbe az elképzelésbe jól beleillett a szentendrei töltő- és golyóstollüzem megépítése. Mioden_elképzeIés annyit ér áZöhban, amennyit a gyakorlatban megvalósítanak belőle. Nos, az elmúlt néhány esz'.en- dő az eredmények ellenére sem hozott megnyugtató megoldást a szetilondrei goi y östoll gy árt ásban. Nemcsak az export sikerült a vártnál rosszabbul, hanem a hazai forgalom sem a legkedvezőbb. S ennék alapvetően áz eléggé gyenge ijii hőség aZ oka, hiszen elavult berendezésekkel dolgoznak. Senki sem örül, ha gyártmányait útori-ütfélen leszólják, annak pedig nemcsak a vállalatra, hanem az országra is káros hatása van, ha a külföldi vevőik sorra elmaradnak, mert elégedetlenek a kapott áruval. De a szentendreiek sem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe. Mikor jó egy golyóstoll? Az első és talán a leglényegesebb, hogy jó minőségű legyen a golyó, amely á festékét á papírra engedi. Azután fontos, hogy jó minőségű festéket tegyenek a toliakba, olyat, amely biztosítja a folyamatos, könnyed írást. Az sem lényegtelen, hogy mekkora a festé- kes tartály, mert senki sem szereti idejét betétcserével tölteni. A toll modem, tetszetős formája sem közömbös. Eleget tudnak-e tenni a felsorolt követelményeknek, hiszen annak feltételei vannak. Nem tudnak például olyan minőségű golyókat készíteni, amilyenre szükség van. A hazai festékek sem felelnek meg a követelményeknek. Ezt a két fő alkotó elemet tehát külföldről kellene behozni. A modern formát, a megfelelő nagyságú tartályt saját erőből is biztosítani lehet. Nem könnyű kérdés: megengedhetjük-e magunknak az említett alkatrészek behozatalát, hisz az SKF golyóknál alább nem adhatjuk. Festékből a Mittewald minőség felelne meg. Az sem lényegtelen, milyen gépekkel történik a gyártás. Nos, Szentendrén még mindig erősen kézműipari jellege van a golyóstollkészítés- neJe. A toll lelkét, az írócsúcsot öreg, kifáradt gépekkel gyártják. Ezekből az öreg masinákból sincs egyetlen tartalék, úgy, hogy a javítást a termelés sínyli meg. A hibák, a nehézségek forrása tehát ismert. Sőt, a megoldás is kézenfekvő. Az említett kényes alkatrészeket, sőt például a csúcsgyártó modem automatákat is, mivel ilyenek nálunk nem készülnek, külföldről kell megvásárolni. Ezt az üzem, sőt a felettes vállalat vezetősége is megállapította. Ott áll azonban a másik kérdés, lehetséges-e az elképzelt fejlesztés? A vezetők tapasztalatcsere- kőrútra indultak és meglepő dolgokat tapasztaltak. Amíg ők állami vállalat létükre nem tudtak hozzájutni az említett alkatrészekhez és automatagépekhez, addig például a budapesti Töltőtollkészítő Ktsz- nél ilyen alkatrészekkel és gépekkel dolgoznak. Ugyanitt azt is tapasztalták, hogy . a kisz pontosan olyan anyagokat kap, amilyet megrendel, s ugyanakkor az állami vállalat gyakran kénytelen szedett-ve- dett anyagból dolgozni. Törvényszerű ez? Miért kerülhet kedvezőbb helyzetbe a ktsz, mint egy állami vállalat? Az írószerüzem vezetői és dolgozói, amikor az elmondottakat tapasztalták, saját fejlesztésük érdekében emeltek 6zót. Jogosan. Azóta valamennyi kérdésben elindultak a megoldás felé vezető úton. Reméljük, ez mihamarabb a hazai és a külföldi eladási forgalmon is meglátszik. Dicséretükre szolgál, hogy az említett, vizsgálódás közben nemcsak azt tanulták meg, hogy lehet jó alkatrészeket és gépeket vásárolni. Rájöttek például, hogy a ktsz- ben arányosan több a műszaki ember és ott a minőségi ellenőrző apparátus is jól képzett. A munkát jobban szervezik. Mindezt hasznosítják majd. Minden bizonnyal már ebben az esztendőben az erre vonatkozó intézkedések hatása érezhető is lesz a szentendrei golyóstollak minőségének javulásában. Farkas István Konyak, csütörtökön ül, le se vetkőzik, csak olvas. A neveket nézi szakadatlanul és folyton az jár az eszében, hogy jé, az Erzsiké, a picike Zsi, akit ö annak idején még ringatott, amikor nagynéniét meglátogatta — most férjhez megy! Istenem, az Erzsi, talán tizenkilenc éves lehet... Mennyi? Tizenkilenc, igen, biztos, semmivel sem több. És ahogy Edit kisasz- szony erre gondol, egy kicsit elszomorodik. Harmincnyolc évén, a szombat délutáni két pohárka konyakján, levelesládáján, kínosan szép és fenyegetőd hallgatag lakásban. Máj nein Ojüo5j csak ül. Cigarettát vesz elő, de nem gyújtja meg. Közömbösen néz egy szénrajzot könyvespolca fölött* egy stilizált nőt csókol egy stilizált férfi. Az a címe, hogy szerelem. Fáradt nevetésre fut a szája. Érzi, hogy arcbőre alatt finom táncba kezdenek az idegek. Előfordul ez néha, még a hivatalban is. A múltkor megjegyezte a főnöke: „Editke, menjen el orvoshoz, azt hiszem pihennie kellene”. Milyen bután nézett ő akkor. De mit is adhatna vissza Ikét hét, akár a Mátrában, akár Lillán. Mit mondhatna az orvos? Ö, mit is mondhatna? Most a tükör elé áll, s rövid vizsgálódás után beszélni kezd magához. Nagyon halkan, nagyon nyugodtan. — Editke, a maga mamája egy parasztasszony. Valamikor jómódúnak nevezték. Erős akaratú, félelmet nem ismerő és kegyetlenül célratörő asszony. Annyira szerette magát, hogy tönkretette. Azt akarta, hogy más legyen, mint a többi falusi lány. Különb és ne föld- szagú. Aztán az iskoláztatás, az angolkisasszonyok, s közben az örökös anyai ábrándozások egy járásbíró, vagy főjegyző nőről. Eltiltotta magát áz ottani fiúktól, s igy magát Editke nem érhette el még a kamaszkori szerelem se. Editke, pedig maga szép volt ám. A haja, a szeme, az alakja. Emlékszik még, niit mondott az egyik uholcaöccse huszonöt évvel ezelőtt? Eny- nyit: „Edit, te vagy az eszményképem, hozzád hasonló nőt keresek magamnak". Hát így. Később, jóval később, amikor nem voltak már főjegyzők — csak eljöttek magához is az udvarlók. És maga nézett rájuk csodálkozva, félelemmel a szemében, zavartan, mint aki nem érti, hogy miről van szó. Nem is értette. Az idő, az örökös tiltások kiölték magából, Editke, nőt önállóságát. így történhetett, hogy harminckét éves korában még azt irta haza a mamának: „Az a férfi, akiről a múltkor beszéltem neked anyuka, megfogta a kezem és én hagytam. Nem baj ez anyuka?” És anyuka már akkor szívesen mondta volna, hogy nem baj, de; -^z utóbbi években fontos : szerepet kapott életében a í posta. Amikor befejezte a \ munkát, mindig eszébe ju- \ tott otthoni levelesládája, me- \ lyet nap-nap után külön iz- \ galommal nyitott fel. Levele- í két kapott öreg szüleitől, is- ! meröseitől, de szinte vala- \ mennyi közömbös, udvarias- \ kodó, vagy üdvözlő sorokat i tartalmazott. Előre tudta ezt, í de mégis várt valamit. Ó, ne í gondoljanak semmire, Edit t kisasszony már nem várt sze- \ relmes leveleket. Valahogy \ elfutott az élete szerelmesle- í velek nélkül. Most harminc- ! nyolc éves. } De Edit kisasszony vala- í mikor nagyon szép lány volt. Volt. Most kicsit savanyú, \ kicsit aszalt, egy-két ráncot \ már a púder sem fed el elég- \ gé, és ráadásul mindig olyan \ a szeme, mintha részeg lennie. J Pedig Edit kisasszony nem % iszik, csak néha két pohárka £ konyakot. Azt is szombat dél- á utánonként, négy és hét kö- í zött valami ismerőssel, mind- í egy, hogy kivel. És azután fut í haza a szépen berendezett \ öröklakásba, leporolja ,a bú- % torokat, elhúzza a függönyt a % parkra néző ablakon; kisimul- % nak a szőnyeg ráncai is. Majd £ elnyúlik a heverőn egy Jókaí- % könyv fölött és félig olvas, fé- £ lig ábrándozik. £ De mindenekelőtt kinyitja a % levelesládát. Mint most is. És ^ nézd csak! Hiszen ez nem le- \ vél, ez egy meghívó. Esküvői ’ meghívó. Edit kisasszony olvassa a hivatalos szöveget, lchogy is baj, mégse szólt. j Mert anyuka, akkor sírt! hosszú idő óta először. Érez- í té, hogy nagy baj, ha az j ö harminckét éves lánya; kérdezi mindezt! No és? Két j évtizedes hiixitali munka, \ pontos kimutatások, példás j szorgalom, sok dicséret. \ Mindössze ennyit lehet el- \ mondani az ön harminc- \ nyolc évéről. Edit kisasszony szánalom-1 mai nézi tükörbeli mását, a \ kicsit saványút, a kicsit; aszaltat, azt az arcot, me-1 lyet már annyira ismernek \ a presszóban, a szombati két j konyakjáról. Hirtelen arra j gondol, mit is vigyen aján- j dékba a kis tizenkilenc éves: Zsinek, aki két hét múlva \ asszony lesz. Mit? Hát per-í sze! Azt a komplett ágy- \ nemű-garnitúrát, amit tizen- \ öt esztendővel ezelőtt olyan j nagy gonddal vásárolt arra > az alkalomra, ha ... Minek költsön feleslegesen^ oá ember? Nem igaz? Úgyis ; sok a részlet a lakásra, a te- í levízióra, ügyelni kell a pénz- j re. És ráadásul az Erzsi is; örülni fog neki. Ó, hogyne; örülne. így döntött Edit kisasz- \ szony. Aztán begombolja i magán a kabátját, elsiet a J kis presszóba, ahol már na-'f gyón jól ismerik, és kéri a konyakját. A presszóban min- \ den a megszokott, minden a, régi és mindén annyira is-1 merős. í Csak a pénzíárosnő eső- dálkozik egy kicsit. Nézi í Editet, s valamit nem ért: í csütörtök van. Hankóczi Sándor *
