Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
8 «ecvci "j/Cnjap 1964. MÁRCIUS 15, VASÄRNAP As élet igényei határozzák meg munkánkat Beszélgetés dr. Magyari Andrással, a gödöíSói Agrártudományi Egyetem rektorával löllői Agrártudományi Egyetem hasúnk legna- ? gépek kialakításával kísérle- mint Melyek jelenleg az egyetemi oktató-nevelő munka legfőbb célkitűzései? A gödöllői Agrártudományi Egyetem hasúnk legnagyobb mezőgazda,sági felsőfokú oktatási és kutatási intéz- ? •/ menye s ennek megfelelően jelentős szerepet tölt be a % , szocialista mezőgazdasági szakemberképzésben. Az egye- | ^ tem Izét Icarának — mezögazdaságtudományi és gépész- ‘íj | mérnöki — harmincnégy tanszékén közel kétezerkilenc- | ^ száz hallgató tanul, Itözülük ezemégyszáz a nappali tago- í, | zaton. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozata ér- ^ | leimében százhatvan millió forintos költséggel 1965-ig cl- | íj készülnek a gépészmérnöki kar tanügyi és műhelyépületei 'j | és felépül az ezerkétszáz férőhelyes kollégium. Ez nem- | ^ csak könnyebbé teszi majd az egyetem munkáját, de lehe- 'j | tőséget nyújt, hogy közel ezer új hallgató kapcsolódhasson íj ^ be az oktatásba. yj \ Az egyetem fő feladata, hogy a növekvő igényeknek -J megfelelően elegendő számú mérnököt képezzen a nagyüzemi mezőgazdaság számára. Az MSZMP Központi Bizottsága februári határozata azonban azt is kimondja, hogy „a mezőgazdasági termelés növelése, a termelőszövetkezetek további erősítése az egész társadalom ügye” s így — ez nem kétséges — a gödöllői Agrártudományi 'j Egyetem ügye is. Felkerestük dr. Magyari Andrást, a biológiai tudomá- 'j nyok doktorát, az Agrártudományi Egyetem rektorát, hogy válaszoljon néhány, ezzel kapcsolatos kérdésünkre. \V\\\\\\\\\\\\\\\W\\\\\\\W^ sorban az különbözteti meg a középiskolai tanároktól, hogy tudományos kutatómunkát folytatnak. Jelenleg valamennyi tanszéken folyik ilyen irányú tevékenység. Elmondhatom, hogy nincs az egyetemnek olyan tanára, aki ne végezne tudományos kutatómunkát. (Csak zárójelben kívánom megjegyezni, hogy az elmúlt tanévben egy tanárunk szerezte meg a tudományok doktora, három a tudományok kandidátusa tudományos fokozatot, tizenkilencen pedig a doktori címet. A fiatal oktatók közül jelenleg negyvenkilenc aspiráns van.) Tudományos munkánk célja, hogy tanszékeinken olyan új termelési eljárásokat dolgozzunk ki, olyan új növóny- és állatfajtákat állítsunk elő, amelyek segítségével növelhető a termelés. Kutatásainkat az élet igényeihez igazítjuk. Tapasztalatunk, hogy bonyolult elméleti kérdéseiket is könnyebben lehet tisztázni az élet által felvetett problémák megoldása közben. Az elmúlt esztendők hibái közé tartozott tudományos kutatómunkánk bizonyos fokú szétforgácsoltiága. Kutatóink sok-sok apró témát dolgoztak fel sikeresen, jelentősebb eredményeket azonban csak. akkor érhetünk el, ha szűkítjük a feldolgozandó témák körét. Ezért már az elmúlt esztendőben is erőnket kilenc kutatási téma megoldására koncentráltuk s hogy nem eredménytelenül, annak számos bizonyítéka van. A nagyüzemi lúdtenyésztéssel foglalkozó kutatóink például olyan tömőgépet . szerkesztettek, amely nyolcszorosára emelte a munka termelékenységét. Ez az ötletes gép naponta hat- hétszáz libát töm a fulladás veszélye nélkül. A földművelés tani és nö- vénytermesztéstani tanszék tanárai egy függesztett, .speciális eketípust alakítottak ki, amely a szántással egy időben tömöríti a talajt és ezzel javítja annak vízgazdálkodását. A géptani tanszék félautomatikus vegyszeres répaegyeiő— A társadalom fejlődésének olyan szakaszához értünk, amikor a forradalom győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljes kibontakozása. A további társadalmi fejlődés igen sokban függ az emberek tudatosságától, általános és szakmai műveltségük színvonalától, a szakemberek számától és tudásától. Ezért a szocializmus teljes felépítéséért folyó forradalmi harc fontos színterévé vélt a mi egyetemünk i& Nemcsak azért, mert itt képezzük ki a jövő mezőgazdasága mérnökgárdájának, vezérkarának jelentős részét, hanem azért is, mert az egyetem, a tanárok hatóköre messze túlnő az egyetem falain, kiterjed a mezőgazdasággal kapcsolatos összes fontos intézményre és jelentékeny a falvakban. Napjainkban, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a mezőgazdasági termelés fejlesztése lépett előtérbe. Egyetemünk megtisztelő feladata: olyan mérnökök képzése, akik realizálni tudják a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben re'jiő lehetőisé- geket, olyan szakemberek nevelése, akik nemcsak diplomások, hanem eszménk falusi élharcosai is. és ettől elválaszthatatlanul : olyan emberek nevelése, akik szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkodnak. Egyetemünk csak akkor teljesíti öktató-nevelá feladatát, ha ezt a kettős célkitűzést sikerrel és együtt oldja meg. Az Agrártudományi Egyetem nemcsak az ország legnagyobb mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, hanem egyike a legnagyobb mezőgazdasági kutatóintézeteknek is. Az oktató-nevelő munka mellett milyen helyet foglal el a kutatómunka az egyetem életében? Hogyan érvényesül az oktató-nevelő és a kutató tevékenység egysége az egyetem munkájában? — Az egyetem tanárait elsőv , gépek kialakításával kísérletezett. Az állattenyésztési tanszék kutatói többek között kérész lezési kísérleteket ••folytattak a magyar fésűsmerinó és a német húsmerinó juhokkal. És sorolhatnám még hosszan tanárkutatóink eredményes1 és céltudatos munkáját. Három tangazdaságunk — a gödöllői, a szoboszlói és a hosz- szúháti —, kitűnő lehetőséget biztosít számunkra termeléssel kapcsolatos kutatómunkák eredményeinek gyakorlati alkalmazására. Valóságos laboratóriumaink és tanműhelyeink ezek a tangazdaságok, ugyanakkor élő bizonyítékai annak, hogy a korszerű termelési formák és az új technikai eszközök alkalmazása megsokszorozza a termést. Mindhárom tangazdaságunk nyereséges, a gödöllői például á tervezett ötmilliós tiszta nyereség helyett tizenkétmillió forint tiszta nyereséggel zárta az .évet. j A februári párthatározat íj az állattenyésztés egyik legfontosabb feladataként a tehénállomány növelését jelölte meg. „Az állatállomány minőségének további javításával emeljék a hozamokat... érjék el, yj hogy az egy tehénre jutó íj évi tejhozam mielőbb meg- í, haladja a kétezerötezáz li- £ tért.” Hogyan segíti az egyeld temen folyó kutatómunka j ennek a fontos célkitűzés- í, nek a megvalósítását? — A magyar tarka szarvasmarhafajta jelenlegi állapotában a rohamosan növekvő igényeket nem tudja — és főként gazdaságosan nem tudja — kielégíteni. Megfigyeléseink azt mutatják, hogy a magyar tarka gazdaságilag értékes tulajdonságai tiszta fajtájú tenyésztéssel is javíthatók, de ez a módszer csak lassú fejlődést ígér. A magyar tarka és a kosztrómai keresztezés, amelyet a mosonmagyaróvári gazdaságban kísérleteztünk ki, fő célja a szarvasmarha-állomány tejtermelőképességének jelentékeny javítása. Olyan állatok kitenyésztésére törekszünk, amelyek a törzstenyészetekben évente átlagosan öthatezer kiló, az árutermelő tehenészetekben pedig átlagosan négy-négy és fél ezer kiló 4 százalékos zsírtartalmú tejet adjanak, a lehető legkevesebb abrak felhasználásával. A, mosonmagyaróvári gazdaságban, ahol már az egész állomány keresztezett és háromszáz tehén van, az éves tehenek átlagában 5203 kilogramm 3,95 százalékos zsír- tartalmú tejet adtak. Kimagaslóan nagy a tehenek tejének fehérjetartalma.. És ami különösen értékes, hogy számos tehén tejének fehérjetartalma magasabb, mint zsírtartalma. A keresztezett tehenek tejéből egy kiló sajt előállításához kereken tizenöt százalékkal kevesebb tej szükséges, mint amennyi a magyar tarka, vagy a szimmentáli tejéből. Kicsi nevű tehenünk például négy laktáció átlagában kilencezerkétszáz kilogramm tejet és háromszázötvenhárom kilogramm tejzsírt a’dott, ami vajban kifejezve annyit jelent, s^r'f'r*msí - g$n§g ® ^ mintha négy éven át napi 1,16 kilogramm vajat adott volna. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezenkívül évente átlagosan annyi fehérjét termelt, mint amennyi húsz-huszonegy mázsa borsóban van és mindezen- felül évente 4,4 mázsa tejcukrot. A szarvasmarha keresztezés! kísérleteink ma már túlnőnek az egyetem falain. Termékenyítő anyaggal látjuk el többek között három Pest megyei járás i— az aszódi, a gödöllői és a nagykátai — termelőszövetkezeteit. Ezeknek a közös gazdaságoknak több alkalommal rendeztünk szarvasmarhatenyésztési bemutatót is. Kapcsolatunk eredményei kibontakozóban vannak. j „Kutatóintézeteink is teil hintsék fontos feladatuknak saját eredményeik gyakorlati bevezetésén kívül a legjobb külföldi fajták és termelési tapasztalatok hazai kipróbálását és elterjesztését” — fogalmazódik meg a termelékenység növelésének célkitűzése a februári határozatban. Az Agrártudományi Egyetem, mint kutatóintézet, mit tesz ennek érdekében? — Egyetemünk az élettel a legszorosabb kapcsolatot kívánja fenntartani. Ezt a kapcsolatot — többek között — az is elősegíti, hogy tanárkutatóink részt vesznek a népgazdaság előtt álló tudományos és gyakorlati feladatok megoldásában. A magyar mezőgazdaságnak nemcsak úgy kívánunk segíteni, hogy jól képzett, a gyakorlati élet feladatait ismerő és megoldani képes szakembereket nevelünk, hanem azáltal is, hogy feladatunknak tekintjük a legjobb külföldi fajták és termelési tapasztalatok kipróbálását és elterjesztését. A felszabadulás előtt hazánkban az összkeresők több, mint fele dolgozott a mező- gazdaságban, jelenleg csak harminchat százaléka. (Sok magasszínvonalú mező- gazdasági termelést folytató országban csak nyolc-húsz százalék!) Ez egyrészt a munka termelékenysége növelésének lehetőségeire utal, másrészt arra int, hogy konkrét intézkedéseket tegyünk olyan termelési eljárások bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a munka termelékenysége nagyarányú növelését. Tanulmányoztuk például a krasznodari területen dolgozó háromtagú Pervickij- ,brigád munkamódszerét. 1959- ben háromszáz hektárt művelt meg ez a háromtagú brigád, ebből százötven hektár volt a kukorica. Hektáronként harminckét és fél mázsát termeltek s egy mázsa kukorica termelésére 26,6 percet fordítottak. Ugyanez a háromtagú brigád 1962- ben már hétszáz hektárt művelt, abból négy száznyolcvanhat hektár volt a kukorica. Hektáronként ötvennégy mázsát értek el és az egy mázsára fordított idő már csak 8.5 perc volt. A hajdúszoboszlói tangazdaságban Tóth Imre traktoros például százhetvenhárom hold silókukorica, Gönczi László traktoros pedig száz hold szemeskukorica összes talajelőkészítési, vetési és növényápolási munkáját egymaga végezte el. Az általuk művelt területről összesen 36 200 mázsa silókukoricát (holdanként 209 mázsát), illetve 2720 mázsa szemeskukoricát (holdanként 27,2 mázsát) takarítottak be. A kisparaszti gazdaságokban ennyi vetési és növényápolási munkát legalább negyven ember végez. És ezeket is meghaladó eredményeket ért el Csirmaz Imre traktoros is, aki az elmúlt évben 236 hold növényápolási munkáit végezte el egymaga. Két docensünk, Heiczmann János és Sós Pál az elmúlt év őszén a Szovjetunióban járt. A Szvetlicsnij-brigád munkáját tanulmányozták. Ez a hattagú brigád hatszáz hektár területet művel meg. (Kétszáz hektár cukorrépa, ugyanennyi borsó és búza.) A tapasztalatok alapján még az idei tavaszon nálunk is két ember egyelőre „csalt” száz holdon kíván cukorrépát termeszteni! A vetőmag — monogerm, egy gumolyból csak egy növény nő ki, tehát nem kell egyelni! — és a szükséges gépek már úton vannak. A gödöllői tangazdaság nagyteleki kerületében kerül sor- a kísérletre, amelyre meghívjuk Pest megye cukorrépatermelőit, mert azt szeretnénk, hogy a jövő tavasztól kezdve már a megye több termelőszövetkezetében hasonló módon termesszék ezt a fontos ipari növényt. Természetesen nemcsak a mi kutatóink járnak ■ külföldre jó tapasztalatokért, hozzánk is sokan eljönnek. Egyetemünknek az elmúlt esztendőben ezerháromszáz- ötven szakmai kérdések iránt érdeklődő látogatója volt, ezek közül hétszázhatvan külföldi. Látogatóink — a hazai termelőszövetkezeti elnöktől és a szovjet kolhozelnöktől a nyugatnémet minisztériumi főigazgatóig és az Amerikai Egyesült Államok professzoráig — kivétel nélkül hasznosnak ítélték az itt töltött órákat, napokat. j5 Nem titok, hogy terme- ^ lőszövetkezeteink egy reiz sze még nem megfelelő módon gazdálkodik. „A szövetkezeti mozgalom fejlődésének elsőrendű politikai és gazdasági feltétele — mondja ki a határozat —. a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának további hatékony javítása... A szaktanácsadást a kutató- és oktatási intézményekre, íj állami gazdaságokra és vál- íj lalatokra kell alapozni.” íj Tudjuk, hogy az Agrártu- ^ dományj Egyetem tanárai fj az elmúlt esztendőben már íj jelentős segítséget nyújtot- j tak a terme! őszövet keze- j teknek. \ határozat nyo- yj mán fokazédik-e ez a se- í gítségnyújtás? — Világosan megmutatkozott az elmúlt tanévben is. hogy csak az a tanár tudja korszerűsíteni az oktatási anyagot, csak az tudja igazán, mi a korszerű, aki maga is részt vesz az élet problémáinak megoldásába, aki ismeri az életet. Ezért elengedhetetlen fontosságúnak tartjuk, hogy a szakmája területén minden tanár tevékenyen vegyen részt a termelés problémáinak megoldásában. Az elmúlt esztendőben negyven tanárunk végzett rendszeres munkát a termelő- szövetkezetekben. Közülük nem egy, mint például dr. László Domokos Zsámbékon, már (hosszabb ideje vezeti a helyi termelőszövetkezetet, Hogy milyen eredménnyel, arról éppen az önök lapja számolt be a közelmúltban. Tar- pán a helyi szövetkezet 1962- ben még a gyenge gazdaságok közé tartozott. A tavalyi gazdasági évben egyetemiünk tizennégy tagú brigádja segítette ezt a gazdaságot. Az eredmény: négy és fél millió forint eredményjavulás és a szövetkezet megerősödése. Ebben az esztendőben a patronálásnak ezt az utóbbi módját folytatjuk tovább. Az eddiginél nagyobb mértékben, hatékonyabban. Három héttel ezelőtt egyetemünk kétszáz tanára kapcsolódott bele ebbe a munkába. Nyolc-tíz tagú brigádokra osztottuk őket, egy-egy brigádban különböző szakemberek kaptak helyet. Egy brigád egy termelőszövetkezetet patronál. A brigád minden tagja huszonöt-harminc napot tölt kint a termelőszövetkezetben, vagyis egy brigád összesen annyi időt, mintha egy ember egész esztendőben ott élne a szövetkezetben. Ez a segítési forma azért hatékonyabb, mert a segítségnyújtás így sokoldalúbb, összetettebb. Eddig tanáraink többsége az egyetemen nevelte a szakembereket s elsősorban a jövő agrármérnökeit. Most tanáraink kimennek a helyszínre is s ott. a mindennapi munka konkrét folyamatában segítenek a már gyakorló szakembereknek. A kétszáz tanár közül százötven Pest megyében kezdte meg ilyen irányú tevékenységét. Huszonhárom termelőszövetkezetet • patronálnak. Bízunk abban, hogy segítségük már ebben a gazdasági évben jelentős eredményekre vezet. y wft\\\\\\\\v,\\\\\\>v\\\v íj 2 kapcsolódik a gödöllői Agrártudományi Egyetem *:n^^SNNV^NNXVsXVVNX>^>X>XVV' y 07 ‘-'y rí» ^ yj “z élet mindennapi vérkeringésébe. Hisszük, hogy ez az 'í \ eleven kapcsolat nemcsak azoknak a termelöszövetkeze- \ | leknek jelent előrelépést, ahol a tanárkutatók segítenek \ íj a mindennapok gyakorlati munkájában, hanem visszatük- íj ^ röződik az egyetem oktató-nevelö-kutató tevékenységében | yj ís- Az egyetem és az élet szoros kapcsolata pedig végső ^ | soron az egész magyar mezőgazdaság gyorsabb ütemű fej- \ | lődését segjti elő.
