Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-15 / 63. szám
^MMap 1964. MÁRCIUS IS, VASÄRNAP Egy „szakmai" kifejezésről: víztározó vagy víztároló ? Jancsika életében először készít csúzlit, remekül hord a lövőszerszám és a hétéves kisfiúval madarat lehet fo- gitni örömében. Ugyanilyen határtalan büszkesége is műve miatt. Ez nem olyan csúzli, mint a másé, ezt ő készítette, s nincs is több ilyen a világon! Ennek is csak olyan közönséges neve legyen mint a másénak? Nem, ő átkereszteli: „apukám nézd, milyen csuzedlit csináltam! .. Ez az anekdota jut eszembe, valahányszor a „víztározó” szót hallom, olvasom. Valaki, a vízügyi szakemberek közül kitalálta, hogy az öntözési célokat szolgáló, folyóvizeket gyűjtő víztárolókat egyik napról a másikra „tározókra” kereszteli. Nyilván tekintélyes ember a keresztapa, mert manapság már, aki csak fikarcnyit is ad arra, hogy hozzáértőnek lássék — követi öt. Néhány évvel előbb még akadtak gyanútlanok, akik a Cimljanszki tengert is víztárolónak hívták anélkül, hogy bűntudatot éreztek volna. Manapság viszont még a mesterséges kacsaúsztatót is buzgón tározónak tisztelik. így „érveznek” a tározó-hívek: a tároló kicsi, a tározó nagy. Szerintük a tároló fogalmába csak a vizeskancsó, vödör, vagy legfeljebb az ászok hordó illik, mert azokban csak tárolni lehet a vizet, de tározni — azt nem. Utánajártam a dolognak és megtudtam: az akadémia helyesírási szabályai szerint nem létezik ilyen szó. Mégis alkalmazzák, sőt amíg utána nem jártam, én is alkalmaztam: ki tudja, hátha igazuk van? Olyan határozottan, mondhatnám, szemrebbenés nélkül állítják a hívők, így a helyes, hogy nem mertem ellenkezni. Most azonban más a véleményem, mert látom, hogy a tározó szó ellenkezik mindazzal, ami a logikában és az írásban helyes. Javaslom tehát, hogy kövessük a példát az egység érdekében. Ha a szokásosnál nagyobb méretről van szó, akkor nevezzük a keresztelőt keresztezőnek, az őrlőt őrzőnek, a határolót határozónak, a himlőt hímzőnek, a kakasülöt pedig kakasüzőnek. S majd csak egyetértünk valahogy! Nagymiklós István Nagyüzemi zöldségtermesztés, de hogyan ? Keresett exportcikk lett a házinyúl és a galamb A külföldi vendéglők étlapjain sűrűn szerepel a nyúl- és a galambpecsenye. Olaszországban, Belgiumban, Francia- országban és több más nyű- gat-európai országban a galamb és a házinyúl sokkal kedveltebb, mint a disznóhús, nemcsak azért, mert ízlete- sebb, hanem azért is, mert nem hizlal. A kedvező export- lehetőségeket felismerve, a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már évekkel ezelőtt felhívta a parasztság figyelőiét a nyűi- és a galambte- •yésztésre s az ezzel járó kereseti lehetőségekre. Elsősorban a háztáji gazdaságokban vannak kedvező feltételei a tenyésztésnek. A TERIMPEX Oly módon is segítségükre siet a gazdáknak, hogy tenyészállatot importál külföldről. A TERIMPEX-nek tavaly már sikerült nagyobb meny- nyiségű vágott, tisztított nyalat és galambot is exportálni. Ez évben a SZÖVÉRT 500 tonna nyúl átadását ajánlotta fel. ami körülbelül 200 000 darabot jelent. A növekvő kerület miatt azonban a külkereskedelem ennél jóval többet igényel és kérte a felvásárló vállalatot, illetve a tenyésztéssel foglalkozó gazdákat, hogy a tervezettnél legalább 100 tonnával több vágott nyulat. adjanak át. A tenyésztők tájékoztatására most egy útmutató kiadását készíti elő a külkereskedelmi vállalat. (MTI) a következménye, hogy több mint félmillió forint értékű zöldáru maradt kint a földeken. Szükség lenne úgynevezett járulékos beruházásokra is. Raktárhelyiségekre, feldolgozó, tartósító, szárító és hűtőberendezésekre. Ma még az a helyzet, ha a kereskedelem nem veszi át azonnal a terményt, akkor az tönkremegy. A termelőszövetkezetek ugyanis egy-két napig .sem tudják tárolni. A több mint 32 000 hold kertészeti területből csak 9800 holdat öntöznek, tehát az összterületnek nem egészen 30 százalékát. A 70 százalék szántóföldi szárazkertészet. A szántóföldi kertészkedés eredményessége pedig nagyrészt az időjárástól függ. Tavalyelőtt az aszály következtében a piacon zöldséghiány volt, tavaly pedig a csapadékos nyár miatt rekordtermést értek el a szövetkezeti gazdaságok. Ha az öntözést vizsgáljuk, nem érdektelen megnézni, hogy mennyire felel meg a nagyüzemi követelményeknek. Az öntözött területnek csak 39.4 százalékán folyik permetező gépi öntözés, a többi területen árasztásos módszerrel termelnek. Az utóbbi a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztésére nem alkalmas, hiszen a kis táblák, a barázdák lehetetlenné teszik a gépi művelést. Még egy tényezőt említek meg, amely gátolja a nagyüzemi zöldségtermesztés gyors fejlődését. Ez pedig a szakemberhiány. Megyénkben csupán 190 holdra juit egy szakmunkás. Az lenne a kedvező, ha minden 30 hold kertészetre jutna egy. Kevés a főiskolai végzettségű kertészeti szakember, de ugyanígy hiányzik a nagyüzemi kertészetekből az öntözési szakember is. ' A zöldségtermesztésnek csak néhány jellemző problémáját említettem meg, amiről eddig keveset beszéltünk. Szorgalmaztuk ugyan a nagyüzemi, termelést, de arról, ‘hölgyön lépjünk előre, kevesebb szó esett. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának említett határozata már megjelöli a tennivalókat. Éppen e határozat tanulmányozása és a lapban! zottja, Bocsányi Jánossal, Magyar Józseffel és a többiekkel ezen a tavaszon már odahaza, a szövetkezetben dolgozik. Hogyan alakul az idei év, milyen lesz az időjárás, job- bak vagy gyöngébbek lesz- ; nek-e a termésátlagok? — ezt: most még nem lehet megjó-1 solni. A gazdálkodási tervet: mindenesetre úgy állították' össze Versegen, hogy az esetleges kedvezőtlen tényezők ellenére se érhesse csalódás a tagokat. Közepes termésátlagokkal számolnak, még inkább figyelembe veszik a környék adottságait és az elmúlt évek hasznos tapasztalatait felhasználják. Nagy gondot fordítanak a nehéz fizikai munka megkönnyítésére; az idén befejezik a szövetkezet universalis gépesítését. Körülbelül egymillió forintot költenek erő- és munkagépek vásárlására. A növénytermesztésben tovább csökkentik a növényféleségek számát. Amíg például a kertészetben eddig a legkülönfélébb zöldségféléket termesztették, a nyáron már csak paradicsomot, paprikát, őszi káposztát és zöldborsót ültetnek. A szövetkezet vezetői arra is rájöttek, hogy érdemes ipari növények termesztésével foglalkozni. Most már nagyobb területen termelnek napraforgót és cukorrépát. Az állat- tenyésztésben a sertéshizlalást és a tehenészet fejlesztését tűzték ki célul. Nyirkos mozdulatlanság terpeszkedik a falun... Legalábbis ezt érzi első látásra a téltől búcsúzkodó Versegen az idegen. Valójában türelmetlen tenniakarással készülődnek a tavaszi munkára a Törekvő Tsz gazdái és vezetői. Nem titkolják: az idén is meg akarják szerezni a megyei elsőséget. w sp — A megyei pártbizottság novemberi határozata nyomán cikksorozat jelent meg lapunkban a zöldségtermesztés időszerű feladatairól. Ezt követően a MÉK igazgatója a megye gyümölcs- és zöldségfelvásárlási problémáit ismertette. Mindegyik ü'ás gondolatébresztő volt. Az egyik főleg a szervezési és termeltetési problémákról szólt, a másik a primőrtermesztést szorgalmazta. Az úgynevezett „másaik oldalról”, a termelést akadályozó tényezőkről azonban kevés szó esett. Soíkan még ma is úgy gondolják, hogy Pest megyében könnyű dolog fejleszteni a kertészeteiket, mert itt ennek hagyománya van. Valóban több száz kertész dolgozott a maga kis parcelláján, de igazán nagyüzemi kertészet Pest megyében is alig volt. A termelőszövetkezetek megalakulásával változott a helyzet. Több helyen éltek a szövetkezeti gazdák a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel és két-háromszáz holdas kertészeteket alakítottak ki. A megyében tavaly összesen 32 667 holdon folyt zöldségtermesztés. Amint látjuk, az átszervezéssel megteremtődtek a nagyüzemi termelés feltételei, de a® igazság az, hogy a termelés gyakorlatilag még ma Is kisüzemi módon folyik. Kevés a modem hajtatóház, melegágyi ablakkeret és a gép. Ott, ahol több száz holdon kertészkednek, sem élnek a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta előnyökkel. Felosztják, felparcellázzák egy-két holdas területekre a táblát A megye zöldségtermelő nagyüzemeiben 158 eszközt hordozó erőgép dolgozott tavaly és 55 palántázógép. Szedő- és betakarí tógép egyáltalán nincs. A gépesítés hiánya sok bonyodalmat otkoz. Letkésen például pa- lántázógéppel ültették el a paprikát, géppel kapálták meg, de a szedéshez már nem volt munkaerő. Ennek megjelent írások késztettek arra, hogy néhány gondolat elmondásával én is hozzájáruljak e fontos probléma megoldásához. A jövőben a nagyüzemi termelés kiterjesztése érdekében egy-egy szövetkezetben csökkenteni kellene a növényféleségek számát és egy-egy növényt nagyobb területen termelni. A termesztendő növények megválasztásánál természetesen figyelembe kell venni a termelési hagyományokat, az éghajlati és közgazdasági adottságokat. A megye zöldségtermelő szövetkezeteiben ma még nem folyik eléggé céltudatos munka a korai zöldségtermesztés érdekében. Igaz, nagy összegű beruházások kellenének a hajtatóházak építésére, de a mostani adottságok mellett is nagyobb lehetőség van a Primőr áruk termelésére. A jó termelési módszerek lassan válnak csak közkimccsé. Lassan terjed a táp-, illetve gyepkockás palántanevelés is. A tapasztalatok átadásának helyes módszere lenne, ha a termelőszövetkezetekből egy-egy kertész több hétig tanulmányozná olyan termelőszövetkezetekben a palántanevelést, illetve a primőráru-termelést, ahol már szép eredményeket értek el. Törekedni kell a kertészetekben a munkafolyamatok gépesítésére. Ma még ugyanis a kertészkedés rendkívül kézimunka-igényes, ami drágítja a termelést. A megyei pártbizottság határozata, amely javasolja, hogy legalább 70 holdra jusson egy eszközhordozó traktor és 40 holdra egy palántázógép, jelentősen elősegíti a kertészkedés gépesítését. Az eddiginél bátrabban kellene nyúlni a szakemberképzéshez is. A tanulási kedvet a megfelelő bérezés alkalmazásával ugyancsak növelni lehetne a fiataloknál. A megye fekvése, a termelési adottság, a főváros közelsége mind kötelezően írja elő, hogy Pest megyében rövid idő alatt sikereket érjünk el a nagyüzemi zöldségtermelésben. A pártbizottság határozatának megfelelőéin lényegében a tavalyival azonos területen kell kertészkedni. Ezen a területen kell a nagyüzemi termelés megszervezésével, annak korszerűsítésével, az adottságok jobb kihasználásával többet termelni. Gáli Sándor HÁROMEZER HENGERFEJ A Budapesti Gépállomás gödöllői üzemegységében végzik a jövőben Pest, Szolnok és Nógrád, valamint Heves megye traktorainak hengerfej-felújítását. A kísérleteken túl vannak és mosf a munkát már üzemszerűen végzik. A felújított hengerfejek semmivel sem rosszabbak az*újaknál. Ez évben mintegy háromezer darab felújítását végzik el, ami jelentős megtakarítást eredményez. Tavaszvárás Versegen Nyirkos mozdulatlanság terpeszkedik a falun, elvétve tűink csak fel egy-egy járókelő a sáros utcákon. Ködös, nedves a levegő. Olvad a hó, még ö makadámon is bokáig ér a latyak. Leginkább ez kényszeríti' a vérségiekét is fedél alá, s akinek nincs sürgős intéznivalója, nem igen vág neki az irdatlan sártengemek. A tétlenség azonban csak látszólagos. Ha népidének is az utcák, a ház Körüli színekben serény munka folyik. Javítják a gazdák a szerszámokat, takarítják a kamrát, padlást, pincét. A faluszéli emelkedőn ízléstelen kastélyépület hivalkodik. Első látásra könnyen optikai csalódásba ejtheti az idegent. Ám a régi kend feudális kiváltságát árasztó, négyoszlopos épület most az aszódi járás egyik legeredményesebben működő közös gazdaságának, a vérségi Törekvő Tsz-nek nyújt — alkalmas irodaház híján — hajlélM1:. Alaposabban szemügyre Véve a környéket, kiderül, nem is olyan egyhangú itt az élet. Az olvadozó hó alól gondosan ápolt park bontakozik ki, gazdasági épületek, gépszínek sorakoznak a majorban. Odébb három hatalmas kukoricagóré, egyenként tíz-tíz vagon cső-' veskukoricával tömve. A szomszédos ólakban gömbölyödő hízók, az istállókban gondosan ápolt tehenek. És ha meteorológiai értelemben felhős is most Verseg fölött az ég, a Törekvő Tsz fiatal főkönyvelője, Csitári József még a jó idő késlekedése ellenére is derűsnek látja a helyzetet. A háromezer holdas határ — Inint mondja — százhatvan hold kivételével — már mély- kzántva várja a tavaszi munkák elkezdését. Előkészítették a vetőmagot, a traktorokon a szerelők az utolsó csavarhúzásokat végzik. Munkára készen sorakoznak a vetőgépek, a tárcsák és a boronák. Kisvölgyi János brigádve- zető —- az imént jött vissza határszemléről — elégedetten újságolja, hogy az utólsó szekér trágyát is kivitték a földekre. Amióta a hideg idő beállt, kétszázhetven holdat istállótrágyáztak. Ez ugyan korántsem elegendő, de a gyarapodó állatállomány évről évre nagyobb terület talajerőpótlását teszi lehetővé. Verseg határában jól teleltek az őszi vetések. A hatszáz- nyolcvanhárom holdnyi búza, a negyvenöt hold rozs, meg a huszonegy hold őszi árpa szépen fejlődik, jó termést ígér. Az is igaz, nem sajnálták a munkát, megadták a gabona- földeknek, ami jár. A fejtrágyázást már befejezték, s továbbra is éberen figyelik a vetések fejlődését. * Február végén még úgy látszott: március első napjaiban hozzáfoghatnak a szántás-vetéshez. Egyelőre azonban az ázott földön nem tud mégkapaszkodni a traktor. A hátralevő napokat erdőirtással és a további felkészüléssel töltik. Abban bizonyosak a szövetkezet vezetői és a tagok Is, hogy a még összezsúfolódó kora tavaszi teendőket optimális időben el tudják végezni. El, mert Versegen az idei gazdálkodás alapjait már a múlt évben lerakták. Pénzügyileg és agrotechnikai vonatkozásban is. Nem dicsekvő ember a főkönyvelő, kérdéseinkre árul csak el egy-egy, a tsz-gazdál- kodására jellemző számadatot. Például azt, hogy a termelőszövetkezet múlt évi áruértékesítési tervét majdnem százharminc százalékra teljesítette és a négyszázötven hízott sertés helyett nyolcszáz darabot adott el az államnak. Négy esztendő óta egyenletesen ível félfelé a tsz fejlődése. Évről évre többet halmoz fel, többet ruház be. Nemcsak a közös vagyon állandó gyarapodásában, hanem a tagok jövedelmének növekedésében is megmutatkozik ez. Tavaly például több mint ötven forintot fizettek egy-egy munkaegységre, s az egy tagra jutó jövedelem elérte a tizenötezer forintot. Máskülönben a vérségi Törekvő Termelőszövetkezet 1963-ban a megye közös gazdaságai közötti áru- termelési és áruértékesítési versenyben az első helyre került. Huszonötezer forint pénzjutalmat kapott ezért nemrégiben a tsz. Verseg nem nagy község. Lélekszáma alig éri el az ezemyolcszázat, környéke tele van ipari létesítménnyel. Sokan el is járnak a faluból Hatvanba, a Mátravidéki Erőműhöz, ikladra a műszergyárba, de még Pestre is. Annál meglepőbb — s ez mindenképpen a tsz-gazdálkodás sikerét bizonyítja —, hogy mind többen maradnak otthon végleges szándékkal az üzemi munkások közül. A legutóbbi közgyűlésen tizennyolcán kérték felvételüket a szövetkezetbe. Pető József, aki eddig az építőiparban dolgozott, vagy Hangya József, a Mátravidék Erőmű alkalmaIlengerfelújítás hegesztéssel A kovácsműhelyben az ekéket javítják. Ideje is, hiszen maholnap már megkezdődik a szántás (Gábor Viktor felvételei)
