Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

^MMap 1964. MÁRCIUS IS, VASÄRNAP Egy „szakmai" kifejezésről: víztározó vagy víztároló ? Jancsika életében először készít csúzlit, remekül hord a lövőszerszám és a hétéves kisfiúval madarat lehet fo- gitni örömében. Ugyanilyen határtalan büszkesége is műve miatt. Ez nem olyan csúzli, mint a másé, ezt ő készítette, s nincs is több ilyen a világon! Ennek is csak olyan közönséges neve legyen mint a másénak? Nem, ő átkereszteli: „apukám nézd, milyen csuzedlit csinál­tam! .. Ez az anekdota jut eszembe, valahányszor a „víztá­rozó” szót hallom, olvasom. Valaki, a vízügyi szakembe­rek közül kitalálta, hogy az öntözési célokat szolgáló, fo­lyóvizeket gyűjtő víztárolókat egyik napról a másikra „tá­rozókra” kereszteli. Nyilván tekintélyes ember a kereszt­apa, mert manapság már, aki csak fikarcnyit is ad arra, hogy hozzáértőnek lássék — követi öt. Néhány évvel előbb még akadtak gyanútlanok, akik a Cimljanszki ten­gert is víztárolónak hívták anélkül, hogy bűntudatot érez­tek volna. Manapság viszont még a mesterséges kacsaúsz­tatót is buzgón tározónak tisztelik. így „érveznek” a tározó-hívek: a tároló kicsi, a tá­rozó nagy. Szerintük a tároló fogalmába csak a vizes­kancsó, vödör, vagy legfeljebb az ászok hordó illik, mert azokban csak tárolni lehet a vizet, de tározni — azt nem. Utánajártam a dolognak és megtudtam: az akadé­mia helyesírási szabályai szerint nem létezik ilyen szó. Mégis alkalmazzák, sőt amíg utána nem jártam, én is alkalmaztam: ki tudja, hátha igazuk van? Olyan határo­zottan, mondhatnám, szemrebbenés nélkül állítják a hí­vők, így a helyes, hogy nem mertem ellenkezni. Most azonban más a véleményem, mert látom, hogy a tározó szó ellenkezik mindazzal, ami a logikában és az írásban helyes. Javaslom tehát, hogy kövessük a példát az egység ér­dekében. Ha a szokásosnál nagyobb méretről van szó, akkor nevezzük a keresztelőt keresztezőnek, az őrlőt őr­zőnek, a határolót határozónak, a himlőt hímzőnek, a kakasülöt pedig kakasüzőnek. S majd csak egyetértünk valahogy! Nagymiklós István Nagyüzemi zöldségtermesztés, de hogyan ? Keresett exportcikk lett a házinyúl és a galamb A külföldi vendéglők étlap­jain sűrűn szerepel a nyúl- és a galambpecsenye. Olaszor­szágban, Belgiumban, Francia- országban és több más nyű- gat-európai országban a ga­lamb és a házinyúl sokkal kedveltebb, mint a disznóhús, nemcsak azért, mert ízlete- sebb, hanem azért is, mert nem hizlal. A kedvező export- lehetőségeket felismerve, a TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat már évekkel ezelőtt felhívta a parasztság figyel­őiét a nyűi- és a galambte- •yésztésre s az ezzel járó ke­reseti lehetőségekre. Elsősor­ban a háztáji gazdaságokban vannak kedvező feltételei a tenyésztésnek. A TERIMPEX Oly módon is segítségükre siet a gazdáknak, hogy tenyész­állatot importál külföldről. A TERIMPEX-nek tavaly már sikerült nagyobb meny- nyiségű vágott, tisztított nya­lat és galambot is exportálni. Ez évben a SZÖVÉRT 500 tonna nyúl átadását ajánlotta fel. ami körülbelül 200 000 darabot jelent. A növekvő ke­rület miatt azonban a kül­kereskedelem ennél jóval töb­bet igényel és kérte a felvá­sárló vállalatot, illetve a te­nyésztéssel foglalkozó gazdá­kat, hogy a tervezettnél leg­alább 100 tonnával több vá­gott nyulat. adjanak át. A te­nyésztők tájékoztatására most egy útmutató kiadását készíti elő a külkereskedelmi válla­lat. (MTI) a következménye, hogy több mint félmillió forint értékű zöldáru maradt kint a föl­deken. Szükség lenne úgy­nevezett járulékos beruházá­sokra is. Raktárhelyiségekre, feldolgozó, tartósító, szárító és hűtőberendezésekre. Ma még az a helyzet, ha a keres­kedelem nem veszi át azon­nal a terményt, akkor az tönkremegy. A termelőszö­vetkezetek ugyanis egy-két napig .sem tudják tárolni. A több mint 32 000 hold kertészeti területből csak 9800 holdat öntöznek, te­hát az összterületnek nem egészen 30 százalékát. A 70 százalék szántóföldi szá­razkertészet. A szántóföldi kertészkedés eredményessége pedig nagyrészt az időjárástól függ. Tavalyelőtt az aszály kö­vetkeztében a piacon zöldség­hiány volt, tavaly pedig a csa­padékos nyár miatt rekord­termést értek el a szövetke­zeti gazdaságok. Ha az öntözést vizsgáljuk, nem érdektelen megnézni, hogy mennyire felel meg a nagyüzemi követelményeknek. Az öntözött területnek csak 39.4 százalékán folyik perme­tező gépi öntözés, a többi te­rületen árasztásos módszerrel termelnek. Az utóbbi a nagy­üzemi zöldségtermesztés fej­lesztésére nem alkalmas, hi­szen a kis táblák, a barázdák lehetetlenné teszik a gépi mű­velést. Még egy tényezőt említek meg, amely gátolja a nagy­üzemi zöldségtermesztés gyors fejlődését. Ez pedig a szakem­berhiány. Megyénkben csupán 190 holdra juit egy szakmun­kás. Az lenne a kedvező, ha minden 30 hold kertészetre jut­na egy. Kevés a főiskolai vég­zettségű kertészeti szakember, de ugyanígy hiányzik a nagy­üzemi kertészetekből az öntö­zési szakember is. ' A zöldségtermesztésnek csak néhány jellemző problémáját említettem meg, amiről eddig keveset beszéltünk. Szorgal­maztuk ugyan a nagyüzemi, termelést, de arról, ‘hölgyön lépjünk előre, kevesebb szó esett. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának említett határo­zata már megjelöli a tenniva­lókat. Éppen e határozat ta­nulmányozása és a lapban! zottja, Bocsányi Jánossal, Ma­gyar Józseffel és a többiekkel ezen a tavaszon már odahaza, a szövetkezetben dolgozik. Hogyan alakul az idei év, milyen lesz az időjárás, job- bak vagy gyöngébbek lesz- ; nek-e a termésátlagok? — ezt: most még nem lehet megjó-1 solni. A gazdálkodási tervet: mindenesetre úgy állították' össze Versegen, hogy az eset­leges kedvezőtlen tényezők el­lenére se érhesse csalódás a tagokat. Közepes termésátla­gokkal számolnak, még in­kább figyelembe veszik a kör­nyék adottságait és az elmúlt évek hasznos tapasztalatait felhasználják. Nagy gondot fordítanak a nehéz fizikai munka megkönnyítésére; az idén befejezik a szövetkezet universalis gépesítését. Kö­rülbelül egymillió forintot költenek erő- és munkagépek vásárlására. A növényter­mesztésben tovább csökkentik a növényféleségek számát. Amíg például a kertészetben eddig a legkülönfélébb zöld­ségféléket termesztették, a nyáron már csak paradicso­mot, paprikát, őszi káposztát és zöldborsót ültetnek. A szö­vetkezet vezetői arra is rájöt­tek, hogy érdemes ipari növé­nyek termesztésével foglal­kozni. Most már nagyobb te­rületen termelnek naprafor­gót és cukorrépát. Az állat- tenyésztésben a sertéshizla­lást és a tehenészet fejleszté­sét tűzték ki célul. Nyirkos mozdulatlanság ter­peszkedik a falun... Leg­alábbis ezt érzi első látásra a téltől búcsúzkodó Versegen az idegen. Valójában türelmet­len tenniakarással készülőd­nek a tavaszi munkára a Tö­rekvő Tsz gazdái és vezetői. Nem titkolják: az idén is meg akarják szerezni a megyei elsőséget. w sp — A megyei pártbizottság no­vemberi határozata nyomán cikksorozat jelent meg la­punkban a zöldségtermesztés időszerű feladatairól. Ezt követően a MÉK igazgatója a megye gyümölcs- és zöld­ségfelvásárlási problémáit is­mertette. Mindegyik ü'ás gondolatébresztő volt. Az egyik főleg a szervezési és termeltetési problémákról szólt, a másik a primőr­termesztést szorgalmazta. Az úgynevezett „másaik oldal­ról”, a termelést akadályozó tényezőkről azonban kevés szó esett. Soíkan még ma is úgy gondolják, hogy Pest me­gyében könnyű dolog fej­leszteni a kertészeteiket, mert itt ennek hagyománya van. Valóban több száz kertész dolgozott a maga kis par­celláján, de igazán nagy­üzemi kertészet Pest megyé­ben is alig volt. A ter­melőszövetkezetek megalaku­lásával változott a helyzet. Több helyen éltek a szövet­kezeti gazdák a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehe­tőségekkel és két-háromszáz holdas kertészeteket alakí­tottak ki. A megyében ta­valy összesen 32 667 holdon folyt zöldségtermesztés. Amint látjuk, az átszervezéssel meg­teremtődtek a nagyüze­mi termelés feltételei, de a® igazság az, hogy a termelés gyakorlatilag még ma Is kisüzemi módon folyik. Kevés a modem hajtatóház, melegágyi ablakkeret és a gép. Ott, ahol több száz holdon kertészkednek, sem élnek a nagyüzemi gazdál­kodás nyújtotta előnyökkel. Felosztják, felparcellázzák egy-két holdas területekre a táblát A megye zöldségtermelő nagyüzemeiben 158 eszközt hordozó erőgép dolgozott ta­valy és 55 palántázógép. Szedő- és betakarí tógép egyáltalán nincs. A gépesí­tés hiánya sok bonyodalmat otkoz. Letkésen például pa- lántázógéppel ültették el a paprikát, géppel kapálták meg, de a szedéshez már nem volt munkaerő. Ennek megjelent írások késztettek ar­ra, hogy néhány gondolat el­mondásával én is hozzájárul­jak e fontos probléma megol­dásához. A jövőben a nagyüzemi ter­melés kiterjesztése érdekében egy-egy szövetkezetben csökkenteni kellene a nö­vényféleségek számát és egy-egy növényt nagyobb területen termelni. A termesztendő növények megválasztásánál természete­sen figyelembe kell venni a termelési hagyományokat, az éghajlati és közgazdasági adottságokat. A megye zöldségtermelő szö­vetkezeteiben ma még nem folyik eléggé céltudatos mun­ka a korai zöldségtermesztés érdekében. Igaz, nagy összegű beruházások kellenének a hajtatóházak építésére, de a mostani adottságok mellett is nagyobb lehetőség van a Pri­mőr áruk termelésére. A jó ter­melési módszerek lassan vál­nak csak közkimccsé. Lassan terjed a táp-, illetve gyepkoc­kás palántanevelés is. A ta­pasztalatok átadásának helyes módszere lenne, ha a terme­lőszövetkezetekből egy-egy kertész több hétig tanulmá­nyozná olyan termelőszövetke­zetekben a palántanevelést, illetve a primőráru-termelést, ahol már szép eredményeket értek el. Törekedni kell a kertésze­tekben a munkafolyama­tok gépesítésére. Ma még ugyanis a kertészke­dés rendkívül kézimunka-igé­nyes, ami drágítja a termelést. A megyei pártbizottság hatá­rozata, amely javasolja, hogy legalább 70 holdra jusson egy eszközhordozó traktor és 40 holdra egy palántázógép, je­lentősen elősegíti a kertészke­dés gépesítését. Az eddiginél bátrabban kel­lene nyúlni a szakemberkép­zéshez is. A tanulási kedvet a meg­felelő bérezés alkalmazá­sával ugyancsak növelni lehetne a fiataloknál. A megye fekvése, a terme­lési adottság, a főváros közel­sége mind kötelezően írja elő, hogy Pest megyében rövid idő alatt sikereket érjünk el a nagyüzemi zöldségtermelés­ben. A pártbizottság határoza­tának megfelelőéin lényegében a tavalyival azonos területen kell kertészkedni. Ezen a terü­leten kell a nagyüzemi terme­lés megszervezésével, annak korszerűsítésével, az adottsá­gok jobb kihasználásával töb­bet termelni. Gáli Sándor HÁROMEZER HENGERFEJ A Budapesti Gépállomás gödöllői üzemegységében végzik a jövőben Pest, Szolnok és Nógrád, valamint Heves megye traktorainak hengerfej-felújítását. A kísérleteken túl vannak és mosf a munkát már üzemszerűen végzik. A felújított hen­gerfejek semmivel sem rosszabbak az*újaknál. Ez évben mint­egy háromezer darab felújítását végzik el, ami jelentős meg­takarítást eredményez. Tavaszvárás Versegen Nyirkos mozdulatlanság ter­peszkedik a falun, elvétve tű­ink csak fel egy-egy járókelő a sáros utcákon. Ködös, ned­ves a levegő. Olvad a hó, még ö makadámon is bokáig ér a latyak. Leginkább ez kénysze­ríti' a vérségiekét is fedél alá, s akinek nincs sürgős intézni­valója, nem igen vág neki az irdatlan sártengemek. A tétlenség azonban csak látszólagos. Ha népidének is az utcák, a ház Körüli színek­ben serény munka folyik. Ja­vítják a gazdák a szerszámo­kat, takarítják a kamrát, pad­lást, pincét. A faluszéli emelkedőn ízlés­telen kastélyépület hivalkodik. Első látásra könnyen optikai csalódásba ejtheti az idegent. Ám a régi kend feudális ki­váltságát árasztó, négyoszlo­pos épület most az aszódi já­rás egyik legeredményesebben működő közös gazdaságának, a vérségi Törekvő Tsz-nek nyújt — alkalmas irodaház híján — hajlélM1:. Alaposabban szemügyre Véve a környéket, kiderül, nem is olyan egyhangú itt az élet. Az olvadozó hó alól gondosan ápolt park bontakozik ki, gaz­dasági épületek, gépszínek sorakoznak a majorban. Odébb három hatalmas kukoricagóré, egyenként tíz-tíz vagon cső-' veskukoricával tömve. A szom­szédos ólakban gömbölyödő hí­zók, az istállókban gondosan ápolt tehenek. És ha meteoro­lógiai értelemben felhős is most Verseg fölött az ég, a Tö­rekvő Tsz fiatal főkönyvelője, Csitári József még a jó idő kés­lekedése ellenére is derűsnek látja a helyzetet. A háromezer holdas határ — Inint mondja — százhatvan hold kivételével — már mély- kzántva várja a tavaszi mun­kák elkezdését. Előkészítették a vetőmagot, a traktorokon a szerelők az utolsó csavarhúzá­sokat végzik. Munkára készen sorakoznak a vetőgépek, a tár­csák és a boronák. Kisvölgyi János brigádve- zető —- az imént jött vissza ha­társzemléről — elégedetten új­ságolja, hogy az utólsó szekér trágyát is kivitték a földekre. Amióta a hideg idő beállt, két­százhetven holdat istállótrá­gyáztak. Ez ugyan korántsem elegendő, de a gyarapodó ál­latállomány évről évre na­gyobb terület talajerőpótlását teszi lehetővé. Verseg határában jól teleltek az őszi vetések. A hatszáz- nyolcvanhárom holdnyi búza, a negyvenöt hold rozs, meg a huszonegy hold őszi árpa szé­pen fejlődik, jó termést ígér. Az is igaz, nem sajnálták a munkát, megadták a gabona- földeknek, ami jár. A fejtrá­gyázást már befejezték, s to­vábbra is éberen figyelik a vetések fejlődését. * Február végén még úgy lát­szott: március első napjaiban hozzáfoghatnak a szántás-ve­téshez. Egyelőre azonban az ázott földön nem tud mégka­paszkodni a traktor. A hátra­levő napokat erdőirtással és a további felkészüléssel töltik. Abban bizonyosak a szövetke­zet vezetői és a tagok Is, hogy a még összezsúfolódó kora ta­vaszi teendőket optimális idő­ben el tudják végezni. El, mert Versegen az idei gazdál­kodás alapjait már a múlt év­ben lerakták. Pénzügyileg és agrotechnikai vonatkozásban is. Nem dicsekvő ember a fő­könyvelő, kérdéseinkre árul csak el egy-egy, a tsz-gazdál- kodására jellemző számadatot. Például azt, hogy a termelő­szövetkezet múlt évi áruérté­kesítési tervét majdnem száz­harminc százalékra teljesítet­te és a négyszázötven hízott sertés helyett nyolcszáz dara­bot adott el az államnak. Négy esztendő óta egyenlete­sen ível félfelé a tsz fejlődé­se. Évről évre többet halmoz fel, többet ruház be. Nemcsak a közös vagyon állandó gya­rapodásában, hanem a tagok jövedelmének növekedésé­ben is megmutatkozik ez. Ta­valy például több mint ötven forintot fizettek egy-egy mun­kaegységre, s az egy tagra ju­tó jövedelem elérte a tizenöt­ezer forintot. Máskülönben a vérségi Törekvő Termelőszö­vetkezet 1963-ban a megye közös gazdaságai közötti áru- termelési és áruértékesítési versenyben az első helyre ke­rült. Huszonötezer forint pénzjutalmat kapott ezért nemrégiben a tsz. Verseg nem nagy község. Lélekszáma alig éri el az ezemyolcszázat, környéke te­le van ipari létesítménnyel. Sokan el is járnak a faluból Hatvanba, a Mátravidéki Erő­műhöz, ikladra a műszergyár­ba, de még Pestre is. Annál meglepőbb — s ez minden­képpen a tsz-gazdálkodás si­kerét bizonyítja —, hogy mind többen maradnak ott­hon végleges szándékkal az üzemi munkások közül. A leg­utóbbi közgyűlésen tizennyol­cán kérték felvételüket a szö­vetkezetbe. Pető József, aki eddig az építőiparban dolgo­zott, vagy Hangya József, a Mátravidék Erőmű alkalma­Ilengerfelújítás hegesztéssel A kovácsműhelyben az ekéket javítják. Ideje is, hiszen maholnap már megkezdődik a szántás (Gábor Viktor felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents