Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

1964. MÁRCIUS 15, VASÄRNAP UEGVBI Mh'iajp 3 KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1964. március 9-e és 14-e közölt hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, élén Todor Zsivkov elvtárssal, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével. A küldöttség járt ipari és mezőgazdasági üzemekben, tu­dományos kutató és kulturális intézetekben, képet kapott a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a kultúrában elért eredményeiről. A kül­döttség és a magyar dolgozók találkozásai tovább erősítették a magyar és a bolgár népet összekapcsoló testvéri barátságot. A látogatás alatt a két párt és a két kormány képviselői tárgyalásokat folytattak. A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a testvéri egyetértés szellemében folytak le. GD A küldöttségek tájékoztatták egymást országaik szocia­lista építőmunkájának eredményeiről és tapasztalatairól. Eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátságának és együttműködésének tovább­fejlesztéséről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. A két küldöttség megállapította, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság kapcsolatai a prole­tár internacionalizmus, a kölcsönös testvéri segítség elvei alapján eredményesen fejlődnek. Megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt évek­ben gyümölcsözően fejlődtek a két ország gazdasági, műsza­ki és tudományos kapcsolatai. Eredményesnek értékelték a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság tevékenységét. A két fél elhatározta, hogy további intézkedéseket tesz a kereskedelmi forgalom bővítésére. Megállapodtak abban,- hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében mind nagyobb mértékben törekszenek a népgazdasági ter­vek összehangolására, a mindkét fél számára előnyös koope­rációra és szakosításra, az együttműködés bővítésére, mind a tudományos és műszaki kutatásban, mind a termelésben. Ennek megfelelően a két fél elvileg megállapodott abban, hogy közös gazdasági vállalatolcat, tudományos kutató és tervező intézeteket hoz létre a gazdasági együttműködés kü­lönböző területein. Megbízták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös vállalatok gazdasági feltételeit, és dol­gozza ki a konkrét javaslatokat. A két fél megállapította, hogy további lehetőségek van­nak az országaik közötti kulturális és idegenforgalmi kap­csolatok fejlesztésére. Megegyeztek abban, hogy előmozdít­ják a két ország közötti utazási lehetőségek és a turistafor­galom fejlődését. £3 A két párt- és kormányküldöttség teljesen azonos mó­don ítéli meg a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a legfontosabb feladat: küzdeni a vi­lágháború veszélyének elhárításáért, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének megvalósításáért. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a nem­zetközi helyzet a békeszerető országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, a szocialista országok fáradhatatlan és követ­kezetes erőfeszítéseinek eredményeként kedvezőbbé vált. A nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében tett jelen­tős lépés az atomfegyverkísérletek részleges tilalmáról kö­tött moszkvai egyezménv. valamint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok kormányának az a megállapodása, hogy nem bocsátanak a világűrbe atomfegyvert hordozó rakétákat. A két ország állhatatosan harcol a nemzetközi helyzet javításáért, ezért támogat minden olyan kezdeményezést, amely kiküszöböl valamely veszélyforrást, vagy a világ bár­mely térségében hozzájárul a feszültség csökkentéséhez. A két kormány na?v fontosságot tulajdonít a 18 hatal­mi leszerelési bizottság elé terjesztett szovjet javaslatoknak, amelyek átfogó és konstruktív intézkedéseket indítványoz­nak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására. Meg­valósításuk megkönnyítené és a közelebb hozná az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény megkötését. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánya üdvözli a Szovjetunió kormányának azt a javasla­tát, hogy kössenek nemzetközi megállapodást a területi és határviták békés rendezéséről. E megállapodás hozzájárulna a nemzetek közötti bizalom megteremtéséhez, s nagy jelen­tőséggel bírna a nemzetközi feszültség enyhülése szem­pontjából. A két kormány úgy véli, hogy az európai béke és biz­tonság megszilárdítása szempontjából nélkülözhetetlen a második világháború maradványainak felszámolása: a német békeszerződés megkötése, Nyugat-Berlin helyzetének rende­zése és a két német állam kapcsolatainak normalizálása. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormánya kifejezik népeik aggodalmát a világ békéjét ve­szélyeztető több oldalú NATO-atomütőerő létrehozásának terve miatt, amelynek megvalósítása atomfegyverhez juttat­ná a nyugatnémet militarista és revansista köröket. Ezzel szemben üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság kormá­nyának azt a javaslatát, amely szerint a két német állam kötelezettséget vállaltul, hogy lemond mindennemű atom­fegyver gyártásáról, az atomfegyverek kipróbálásáról és be­szerzéséről, továbbá nem járul hozzá e fegyverek tárolásá­hoz országa területén. . A felek szükségesnek tartják a közép-európai atomfegy­vermentes övezet megteremtését és támogatják a lengyel kormánynak az atomfegyvereknek a Német Szövetségi Köz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság terüle­tén történő befagyasztására vonatkozó javaslatát. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a Bolgár Népköztársaság kormányának a Balkán-félsziget és a Föld­közi-tenger térségének atommentes övezetté változtatására és a Balkán félszigeti országok közötti jószomszédi és kölcsö­nös előnyös együttműködés kialakítására irányuló erőfeszí­téseit. E javaslatok megvalósítása elősegítené a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását a Balkán félszigeten és a Földközi-tenger keleti térségében. A két fél együttérzéséről biztosítja a nemzetközi impe­rializmus apressziós kísérleteivel szemben szuverenitását és egységét védelmező ciprusi népet. A két fél támogatja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika nemzeti függetlenségük kivívásáért megvédéséért, a kolonia- lizngus és neokolonializrftus minden megnyilvánulásának fel­számolásáért önfeláldozóan harcoló népeit. Továbbra is támogatják a függetlenségét és forradalmi vívmányait hősiesen védelmező, új, szocialista társadalmat építő kubai népet. A két fél támogatja Dél-Vietnam népének hősies küzdel­mét az amerikai imperializmus ellen, nemzeti függetlenségé­nek kivívásáért. Ismételten kifejezik szolidaritásukat Angola népének a portugál elnyomók elleni szabadságharcával, el­ítélik a Dé-afrikai Unióban folyó fajüldözést és támogatják a fajüldöző kormányzat nemzetközi bojkottját. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság ismételten síkraszáll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak legrövidebb időn belüli helyreállításáért. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt képviselői eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista- és munkás- mogalom időszerű kérdéseiről. Megállapították, hogy néze­teik az összes megvitatott kérdésben azonosak. Megelégedés­sel hangsúlyozzák, hogy a két párt testvéri kapcsolatai ál­landóan erősödnek és fejlődnek, a tapasztalatcsere elősegíti a szocializmus átütésében kifejtett tevékenységüket. A két pártot politikájában és kapcsolataikban a marxis­ta—leninista testvérpártólc által közösen kidolgozott doku­mentumok — az 1957-ben és 1960-ban Moszkvában aláírt nyilatkozatok — vezérlik. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai, valamint új programjában általánosított tapasz­talatai felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai fegyve­rek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcában. A két párt a világ kommunista- és munkásmozgalmának 1957-ben és 1960-ban kidolgozott dokumentumai szellemé­ben harcol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és erejének szüntelen növeléséért, ami a békéért és szocializmusért folytatott harc sikereinek alapvető fel­tétele. Mindkét párt abból a meggyőződésből indul ki, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista orszá­gok egysége következetes harcot igényel a marxizmus—leni- nizmus tisztaságáért, a dogmatizmus és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. Todor Zsivkov elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság kormánya nevé­ben magyar párt- és kormányküldöttséget hivott meg, hogy Kádár János elvtárs vezetésével, a számára alkalmas időben látogasson el a Bolgár Népköztársaságba. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást köszö­nettel elfogadta. a látogatás időpontját később határozzák meg. Budapest, 1964. március 13. kádAr jAnos a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke TODOR ZSIVKOV A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Elutazott Budapestről a bolgár párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) gadott beszéd után a bol­gár párt- és kormánykül­döttség tagjai búcsút vettek a megjelent magyar közéleti vezetőktől, a diplomáciai tes­tület képviselőitől, majd a fővárosi dolgozók küldöttei­től. Úttörőik virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Kádár János, a magyar küldöttség tagjai és más közéleti személyiségeik az IL—18-as külömrepülőgép fel­járójáig kísérték a vendége­ket és szívélyes búcsút vet­tek tőlük. A repülőgép né­hány perc múlva a magasba emelkedett és elindult Bulgá­ria felé. Todor Zsivkov távirata Kádár Jánoshoz Todor Zsivkov, a bolgár párt- és kormányküldöttség veze­tője útban hazafelé a repülőgép fedélzetéről a következő táv­iratot küldte: Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökének: A Magyar Népköztársaság területét elhagyva a bolgár párt- és kormányküldöttség, valamint a magam nevében szí­vélyes köszönetemet küldöm Önnek a meleg fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Kívánok a testvéri magyar nrunck és Önnek boldogságot és szép hazájukban újabb ered­ményeket a szocializmus építésében. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Hazaérkezett a bolgár párt- és kormányküldöttség Szombaton délben hazaérke­zett Szófiába a bolgár párt­ós kormányküldöttség, amely Todor Zsivkov, a Bolgár KP Központi Bizottsága első tit­kárának, a bolgár miniszterta­nács elnökének vezetésével hi­vatalos baráti látogatást tett Magyarországon az MSZMP Központi Bizottsága és a ma­gyar kormány meghívására. Az érkezőket a szófiai re­pülőtéren Borisz Velcsev, Zsivko Zsivkov, Encso Sztaj- kov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának tagjai és más párt- és állami vezetők fogad­ták. Az érkezést követően To­dor Zsivkov a fővárosi dolgo­zók nagygyűlésén beszámolt a küldöttség magyarországi lá­togatásának eredményeiről. Az igazi örökösök M inden évben ünnep. Pe­dig már száztizenhat esztendeje. Mégis: minden évben, március idusán ők töltik be az emlékezetet. Ma­roknyién kezdték, de napok alatt felsorakozott mögöttük a nemzet, a kalapját lengető pesti polgár, s a Kossuth sza­vára fegyvert fogó ceglédi paraszt. Történelmet csinál­tak, aranylapokat írva a függetlenségéért, szabadságá­ért küzdő magyar nép tör­ténelemkönyvébe. Szabadságharc. Mámorító íze van a szónak, a legszen­tebbért, a szabadságért foly­tatott harc minden nép és nemzet legnagyobb ügye volt és az ma is, napjainkban. Amit ők, akkor, 1848 március tizenötödikén elkezdtek, ami­ért sokuk életével fizetett, csak majdnem száz esztendő múltán, 1945-ben teljesedett be visszavonhatatlanul, vég­érvényesen. 1919-ben, dicső és feledhetetlen napok, a Tanácsköztársaság napjai — ha rövid időre is — azt való­sították meg, amit ők, és elődeik megálmodtak, kíván­tak; szabad, magát kormány­zó nép legyen a magyar. Megpróbálták kisajátítani emlékezetüket. Kokárdáikat feltűzték népet tipró urak, nevüket ajkukra vették sza­badságot gyűlölő arisztokra­ták, s álszent ünnepségeket csaptak a Horthy-fasizmus vé­res kezű hatalmasai. Eszméik és emlékük igaz őrzői, ápo­lói mégis azok voltak, akik szenvedtek, aikik verejtékezve robotoltak mások gazdagsá­gáért, akik nem voltak ott az ünnepségeken: a szegények, a nép fiai. Közülük is elsősor­ban a szabadság és a függet­lenség élenjáró harcosai: a kommunisták. A felszabadult magyar nép féltve őrzi nagy hagyomá­nyait, s azok emlékét, akik életét egyetlen nagy feladat vállalása töltötte be: kiszw- kítani a magyar népet a szel- íemi és anyagi nyomorúság­ból, a fojtogató Habsburg- uralom Icarmai közül, meg­nyitva előtte az önálló fejlő­dés, a boldogulás útját. r zt akarták ők is, ákár- Fj csak elődeik, Rákóczi és Esze Tamás, s utódaik, ti­zenkilenc hősei, s akaratuk, eszméik hű örökösei, valóra váltói mi, 1945 óta sorsun­kat magunk formálók, inté­zők vagyunk. Valóra váltot­tuk mindazt, amiért akkor, március idusán harcba száll­tak, s nemcsak addig értünk el, hanem tovább jutottunk, magasra emeltük azt a zász­lót, amit az önkény, a jog- tipró hatalom annyiszor ki­ütött a szabadságért karcba szállók kezéből, s amelyet mi, most már örökké, ke­zünkből kitéphetetlenül vi­szünk tovább. A történelem ítélőszéke előtt büszkén vál­laljuk az igaz örökösök sze­repét. Méltóbb örökös esz­méik őrzésére s megvalósí­tására nem lehet a népnél. Annál a népnél, amely a ma­ga ura lett. s amely új hazát teremt. s új történelmet ír itt, a Duna—Tisza közén, s év­századok óta először igaz ba- i rátságot teremt szomszédai­val. azokkal, akikkel oly sokszor szembeállították, akik­re oly sokszor ráuszították urai. ás történelem ez, az a történelem, amelyről ak­kor, március idusán, csak néhányuk, a legbátrabbak, a legmesszebbre látók mertek álmodni. Az a történetem, amelyet úgy jegyez meg az idő. mint a szocializmus fel­építésének történelmét. Mint azok történelmét, akik 1848 eszméinek hű sáfárai voltak, s akik büszkén vállalták az iga­zi örökösék szerepét, s be­csülettel eleget tettek annak. Két-háromhonapos elmaradást kell megszüntetni Százhalombattán A Du namen ti Hőerőmű sza- badbatelépítése sokat megtaka­rított a beruházás építészeti ré­széből — állapította meg a Nehézipari Minisztérium vizs­gálata. Míg korábban az erő­műberuházások 30—35 száza­lék^. építészeti munka volt, első szabadtéri erőművünknél ez az arány 18 százalékra csök­kent. Az erőmű első 50 mega­wattos egysége idejében, a múlt év utolsó hónapjában megkezdte próbaüzemét, s ez év januárjában sikeresen be is fejezte. Ettől függetlenül azonban a télen a nagy hideg következtében sem az erőmű, sem a mellette épülő másik nagy fontosságú kiemelt beru­házás, a Dunai Kőölajfinomitó kivitelezése nem haladt a terv szerinti ütemben. Az ez évi feladat az erőmű második 50 megawattos gépegysége pró­baüzemének június 1-i meg­kezdése, továbbá a harmadik számú 45 megawattos fűtő­gép december 1-i első párhu­zamos kapcsolása. Ezenkívül augusztus 1-én hozzá kell fog­ni az 1965-ben belépő negye­dik egység, a 150 megawattos blokk szereléséhez. Ezekkel a munkákkal két-három hónap­pal elmaradtak. A KGM és vállalatai, a Darugyár, az Április 4. Gépgyár, valamint a Láng Gépgyár már megtet­ték az intézkedéseket a mun­ka gyorsítására. Az építészeti késések pótlásához arra van szükség, hogy az ERI 26. számú Állami Építőipari Vállalat az erőműnél megkétszerezze a munkáslétszámot és az olajfi- nomítóban is fokozza a mun­kaüteme . Máskülönben az a veszély fenyeget, hogy az eíő- mű második gépe, amelyre a jövő téli csúcsterhelési idő­szakban már mint termelő egy­ségre számítanak, nem tud idejében energiát adni az or­szágos hálózatba és ez zavart okozhat az áramszolgáltatás­ban. (MTI) Magyar állampolgárok külföldi kitüntetései A Királyi Phönix Rend, a II. Leopold Lovagrend és a Közép-afrikai Hála Rend új tulajdonosai A külföldet járó magyar művészek, tudósok, szakem­berek gyakran részesülnek magas kitüntetésben. Az el­múlt két év folyamán 56 ma­gyar állampolgár mellére tűz­tek ki államfők, uralkodók különféle államrendeket, lo­vagkereszteket és egyéb rend­jeleket. Moravcsik Gyula akadémi­kust. a hellénizmus ismert kutatóját, a görög uralkodó a Királyi Phönix Rend Pa­rancsnoki Keresztjével tün­tette ki. dr. Kniessa Istvánt a bolgár Cirill és Method Ér­demrend első fokozatának tu­lajdonosává avatták, míg Ha­vas Károly külkereskedelmi kirendeltségvezető néhány hét óta a Közép-afrikai Hála Rend tisztje. Más szakembe­reink a finn Fehér Oroszlán Lovagrend Nagykeresztjét, a Guineái Érdemrend Parancs­noki Fokozatát. a mongol Sarkcsillaa Érdemérmet vise­lik. Több magyar állampolgár az ellenállási mozgalomban szer­zett érdemeiért kapott magas külföldi kitüntetést. özv. Basch Endrévé, aki részt vett a .belga ellenállási mozgalom­ban. négyszeres elismerést ka­pott. Vitrinjében őrzi a II. I^eopold Lovagrend Kereszt­iét a Pálmával, az 1940—1945. évi Háború Keresztjét a Pál­mával. az 19401—1945-ös Em­lékérmet és az Ellenállási Em­lékérmet. KINEVEZÉSEK A Minisztertanács Borovszki Ambrus kohó- és gépipari mi­niszterhelyettest — saját kéré­sére — tisztségéből felmen­tette, dr. Kocsis Józsefet kohó- és gépipari miniszterhelyettes­sé. Pesti Ernőt könnyűipari miniszterhelyettessé kinevez­te. A kohó- és gépipari minisz­ter Borovszki Ambrust ,a Du­nai Vasmű vezérigazgatójává kinevezte.

Next

/
Thumbnails
Contents