Pest Megyei Hirlap, 1964. március (8. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

1964. MÁRCIUS 15, VASÁRNAP Államosítások, földkisajátítás Brazíliában Goular: brazil elnök Rio de Janeiro főterén 200 000 ember előtt beszédet mondott, ame­lyet valamennyi állami rádió- állomás közvetített. Az elnök bejelentette, hogy rendeletet adott ki, amelyben felhatalmazza a kormányt az állami kezelésben levő vasútvonalak, országutak és víziutak két oldalán 10 kilométeres távolságon be­lül fekvő, 500 hektárnál nagyobb földbirtok kisajá­títására. A rendelettel lehetőséget kí­vánnak adni arra, hogy föld nélküli parasztok százezrei jus­sanak földhöz. Goulart bejelentette, kérni fogja a kongresszustól az al­kotmány megváltoztatását olyan értelemben, hogy a földbirtokosokat ne készpénzben, hanem köt­vényekkel kártalanítsák. Az alkotmány ugyanis kisajá­títás esetén a kártalanítást készpénzben írja elő. A föld­osztást hatvan napon belül megkezdik. A brazil elnök közölte azt is, hogy államosítják a még magánkézben levő olajvállala­tokat is. A tömeg kitörő lelkesedés­sel fogadta az elnök beje­lentését. Az ügyész halálbüntetést, a védő felmentést kért Rubyra Dallasban megkezdte munkáját ar esküdtszék tolt gyilkosságával megcsúlol- ta az amerikai törvényhozást. Joe ronahill védőügyvéd, Ruby felmentését kérte, mivel szerinte a bártulajdonos beszá­míthatatlan volt tettének el­követésekor. Tonahill ,,a vi­lágtörténelem legnagyobb vé­letlenének” nevezte, hogy Ruby pont akkor került a dal­lasi rendőrség alagsorába, amikor Oswaldot kivezették onnan. Az esküdtszék hajnali egy — magyar idő szerint hét — óra­kor kezdte meg munkáját. Az esküdtek állapítják meg, bű­nösnek tartják-e Rubyt, s ha igen, milyen büntetéssel sújt­ják. A büntetés kétévi félfüg- \ gesztett börtöntől a villamos- I székig terjedhet. A beszéd elhangzásakor a szó­noki emelvényt a szövetségi hadsereg 3000 katonája vette körül, hogy az elnököt meg­védje egy esetleges merény­lettől. A nagygyűlésen Goulart kö­zölte hallgatóságával, hogy törvényeket hoznak az árak emelkedésének megakadályo­zására. * Politikai megfigyelők sze­rint a Goulart által bej el eh­tett intézkedések ellenére sem lehet a feszültség enyhü­lésével számolni Brazíliá­ban. Jóllehet a tervezett földkisa­játítás szakértők szerint a ma­gánbirtokoknak mindössze 2.8 százalékát érinti, a földbirto­kosok és a jobboldali politi­kusok elkeseredetten ellenzik azt. Adhemar de Barros, Sao Paulo kormányzója máris ki­jelentette, hogy államának 40 000 rendőrét utasítja, aka­dályozzák meg a föld nélküli parasztokat a birtokok elfog­lalásában. Egyes jelentések szerint ugyanis a parasztok az elnöki bejelentést ..helytelenül értelmezve” ■ azonnal műve­lés alá akarták venni a nagy­birtokokat.. A Rio de Janeiro-i nagv- '’vűiésen fe1 szólalt Brizolla ’■'■'oviselő is. javasolva, hogy készítsenek elő népszava­zást, amelynek értelmében az ország néoe alkotmánvozó nemzet- gyűlést választana. A Vencel téri fogadalom azt hitték, ha jóváhagyják, sőt támogatják a hitleristák kele­ti irányba indult rablóhadjá­ratát, kielégíthetik a német militarizmus farkasétvágyát, megszabadulnak áttol a ve­szélytől is, amelyet a szocialis­ta forradalom szelleme, a Szovjetunió léte jelent szá­mukra. Hogy ez a számítás mennyire becstelen és «iávaló volt, arról az emberiség örök időikre meggyőződött a további fejleményekből,1 a második vi­lágháború történetéből: a fé­kevesztett germán militariz­mus elnyelte csaknem az egész európai kontinenst', létében fe­nyegette Angliát, kinyújtotta csápjait a többi világrész felé, hogy az „uralkodásra termett magasabb rendű faj” igájába hajtsa az egész emberiséget. E tervek megvalósításának módszereiből ma már könyv­tárakra való írott dokumen­tum és döbbenetes erejű mú- zeáiis anyag tanúskodik. A negyedszázados évforduló nemcsak visszapillantásra ad alkalmat, hanem összehason­lításra is. A Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormá­nyának nemrég közzétett be­számolója újabb válasz azok­nak, akik békés illúziókban ringatják magukat a nyugat­német revansisták szándékait illetően, azoknak, alkik hajla­mosak rá, hogy elhiggyék: a joviális külsejű Erhard kan­cellár és társainak politikája a korábbi Adenauer-rezsim- mel szemben valamiféle „meg- szelídülési folyamat” kezdete. Rácáfol erre, hogy legfrissebb nyilatkozatukban újra megta­lálható a régi szöveg, a „né­met kérdés megoldásának" követelése. Lehet, hogy a hang ma még kevésbé útszéli és nem oly fenyegetően rikácsoló, mint amilyen Göbbelsé volt, de a cél azonos: fegyvert — méghozzá atomfegyvert — a Wehrmacht helyett ezúttal a Bundeswehr kezébe. A nyu­gatnémet kormány ma Európa egyetlen olyan kormánya, amely nem hajlandó elismerni a békeszerződés által megálla­pított határokat, újra „törté­nelmi jogaira" hivatkozik. A népeknek nem szabad szemethúnyniuk e figyelmez­tető jelek láttán. Emberek millióinak szenvedését és pusztulását el lehetett volna kerülni, ha a világ huszonöt évvel ezelőtt másképpen rea­gál a német militarizmus kihí­vására. Ma senki sem lehet közömbös: a béke és a demok­rácia erői elég hatalmasak, hogy a hódítók jogutódainak kísérleteit meghiúsítsák. Vadász Ferenc * LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Äz esküdtszék halálra ítélte Rubyt A dallasi esküdtszék ma­gyar idő szerint szombaton a kora esti órákban döntött Jack Rubynak, a Kennedy- merény lettel gyanúsított Lee Harvey Oswald gyilkosának ügyében. Az esküdtek íté­lete: előre megfontolt szán­dékkal végrehajtott gyilkos­ság miatt vi 1 lamossz ékben végrehajtandó halálbüntetés. A* ítélet, amelyet még csak az esküdtszék, s nem a bíró mondott ki, nem jogerős. Az esküdtbírósági döntés fejolvasása «tán Belli ügy­véd rögtönzött sajtóértekezle­ten jelentette be, hogy a vé­delem fellebbez. A felleb­bezési fórum a texasi legfel­sőbb bíróság. A védelem képviselőit, bár nyilvánva­lóan tudták, hogy Rubyt bű­nösnek mondják ki — a ha­lálbüntetés láthatóan meg­lepte. Jack Ruby az ítélet ki­hirdetése után hang nélkül hagyta el a tárgyalótermet. Tolsztoj és Gorkij, Solohov és Hemingway regényei után most German Tyitov „700 000 kilométer a kozmoszban” cí­mű könyve is feketelistára ke­rült Dél-Afrikában. A Ver- woerd,-kormány „következetes­ségét’ dicséri a lépés, hiszen Gagarin könyvét is betiltó ta a múlt évben. A betiltott 79 mii bármelyikének olvasásáért ezer font sterling pénzbün­tetés vagy ötévi börtön vethető ki. Egyáltalán nem vagyok biz­tos abbán — jelentette ki Ger­man Tyitov hogy Ver­ivoerd és társai Hitler Mein Kampf ján kívül valamit is el­olvasnak. Ami pedig könyvem dél-afrikai betiltását illeti, ez szinte jólesik nekem. Ha ellen­sége így bánik az emberrel, méghozzá nemcsak saját sze­mélyes ellensége, hanem az egész haladó emberiség ellen­Asztalosipari szabad kapacitást keresünk csővázas heverők, fotelek, székek kereteinek, oldalai­nak, lapjainak gyártására. „Anyagot mi adunk” FÉMBÚTOR ÉS DRÓTSZÖVETGYÁR Budapest XIV . Fogarasi út 5. Bánkúti 297—113. sége, akkor minden rendben van. A BONNI HADÜGYMINISZTER RAGASZKODIK AZ ATOMFEGYVEREKHEZ Von Hassel hadügyminisz­ter Hamburgban mondott beszédében kereken elutasí­tott minden olyan tervet — köztük a -legutóbb előter­jesztett Gomulka-tervet is —, amely hozzájárulhatna a közép-európai feszültség eny­hítéséhez. „A NATO számára elvisel­hetetlen kockázatot jelente­ne az NSZK-ban állomá­sozó atomfegyverek befa­gyasztása ' vagy kivonása” — hangoztatta a hadügyminisz­ter, majd azt állította: nem a fegyverkezés az oka a fennálló feszültségnek, ha­nem az NDK léte. „Amíg ez az ok fennáll — vagyis az NŐK létezik —, Közép- Európában nem szabad csök­kenteni a katonai erőket” — mondotta Von Hassel, majd azt sürgette, hogy az eddi­ginél „tökéletesebb formá­ban” valósítsák meg az „elő­retolt védekezés” koncepció­ját, vagyis azt, hogy Nyu- gat-Németországban a NATO- csapatok zömét atomfegyve­reikkel együtt, közvetlen az NDK határán állomásoztas- sák. DE GAULLE ÉS BEN BELLA TALÁLKOZÁSA Ben Bella péntek délutáni találkozása De Gauíle-la! tel­jesen váratlanul érte a fran­cia politikai közvéleményt. Az algériai elnök útját a legnagyobb titokban ké­szítették elő és csak akkor vált ismeretes­sé, amikor Ben Bella már De Gauile-lal tárgyalt a Párizstól mintegy 50 kilométerre fekvő A Biztonsági Tanács rendkívüli ülése (Folytatás az 1. oldalról) két és biztonságot ve­szélyeztetheti. A határozati javaslat egy­úttal megerősíti a Bizton­sági Tanács március 4-i ha­tározatát és felkéri az ENSZ főtitkárát, folytassa erőteljes fáradozásait e határozat vég­rehajtása érdekében. A szavazás előtt felszólal­va Fedorenko szovjet meg­bízott rámutatott arra, hogy e határozati javaslatot csak egyféleképpen lehet értelmez­ni: a Cipruson kialakult hely­zet világánál határozott fi­gyelmeztetés ez mindenki számára, aki a március 4-i határozat megszegésével el­lenséges cselekményeket pró­bálna végrehajtani Ciprus ellen, merényletet kísérelne meg az ország szuverenitása és területi épsége ellen. Eb­ben az értelemben a szovjet küldöttség támogatja a ha­tározati javaslatot. A szavazás során a határo­zati javaslatot a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta. Az első kanadai csoport elindult Ciprusra A kanadai parlament pénte­ken este jóváhagyta a kor­mánynak azt a döntését, hogy 1150 főnyi katonaságot bocsát az ENSZ ciprusi fegyveres erőinek rendelkezésére. Ennek a kontingensnek az első csoportja pénteken már el is indult Ciprusra, a többinek az elszállítása is befejeződik két hét alatt — mondotta Pearson minisz­terelnök: A csapatok szállítá­sát a kanadai légierő gépei bo­nyolítják le. Péntekén a svéd kormány is úgy döntött, hogy megkezdi az ENSZ-had- erők svéd zászlóaljának azonnali összeállítását. A svéd kontingens létszáma körülbelül 700 fő lesz és való­színűleg április 10-e körül in­dul útnak. Az ír kormány döntést hozott, amelynek ér­telmében 500 katonát küld az ENSZ-csapatokba. , Írország azonban hozzájárulásának fel­tételeként szabja meg, hogy az ENSZ-csapatokat ne használ­ják fel politikai megoldás ki­kényszerítésére. sem a sziget felosztására vonatkozó tervek végrehajtásának támogatására. Champigny-Sur-Mame-i kas­télyban. Ben Bella Belgrádból érke­zett, Iljusin—18-as repülőgépe a meluni repülőtéren szállt le. A találkozás színhelyére heli­kopter szállította a francia és az algériai elnököt. Ez volt De Gaulle első személyes találkozása Ben Bellával. A szombat reggeli francia lapok a szokatlan körülmé­nyek között létrejött francia —algériai csúcstalálkozó okát kutatják. A megfigyelőik véle­ménye megegyezik abban, hogy a találkozó létrejöttét a két ország együttműködé­sében és főleg a szaharai olaj körül felmerült prob­lémák tették indokolttá. Ben Bella szükségesnek tartotta, hogy a két ország politikai viszonya szempont­jából döntő kérdéseket De Gaulle-lal beszélje meg. Az algériai elnök nemrégiben külügyminisztere útján meg­hívta De Gaulle-t Algériába, a francia elnök azonban ez évi zsúfolt útiprogramjára hi­vatkozva, kitérő választ adott. A mostani találkozó Ben Bella kérésére jött létre. A megbeszélés eredménye azonban nem ismeretes. Közlemény a román—koreai párttárgyalásokról A Román Munkáspárt és a Koreai Munkapárt küldött­ségei véleménycserét folytat­tak Phenjanban. A román küldöttség vezetője Ion Ghe- orghe Maurer, a politikai bizottság tagja. A koreai küldöttséget Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt . Központi Bizottságának elnöke vezette. A két küldöttség véle­ménycserét folytatott a két párt, a két ország barát­ságának megszilárdításáról, a szocialista tábor szolidaritá­sáról, a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom egységéről. A megbeszélések baráti lég­körben folytak. Március 14- én a Román Munkáspárt küldöttsége elutazott Phen- janból. De Gaulle vasárnap Mexikóba utazik De Gaulle vasárnap indul első latin-amerikai útjára. Ez­úttal csak Mexikóba látogat, visszatérőben pedig megáll a tengerentúli francia gyarma­tokon, az Antillákon és Gua- yanában. A francia köztársasági elnö­köt felesége és Couve de Mur- ville külügyminiszter is elkí­sérd. A mexikói látogatás Franciaország^aktívabb latin- amerikai politikájának beve­zetése. Ősszel De Gaulle egy­hónapos körutat tesz Brazíliá­ban, Argentínában, Chilében, Bolíviában s más dél-amerikai országokban. Mateosz mexikói elnök ta­valy járt Párizsban és 150 mil­lió dolláros hitelt kapott a francia kormánytól. Zo trarfjMsok Efahomet/ban Mint az AFP jelenti. Daho­mey északkeleti részének szék­helyén, Parakouban az elmúlt napokban Hubert Maga volt elnök hívei, a Bariba törzs tag­jai zavargásokat provokáltak, számos házat felgyújtottak és kiraboltak. A tüntetők Hubert Maga szabadon bocsátását kö­vetelték. Cotonouból pénteken csapaterősítések indultak Pa- rakouba. Justin Ahrrmagdebe, Tometin miniszterelnök pénteken este rádióbeszédet mondott és fi­gyelmeztette a baribákat, hogy a törvény teljes szigorával lép fel, ha nem áll helyre a nyu­galom. A miniszterelnök az­zal vádolta Chabi Mamát, Ma­ga elnök egységpártjának fő­titkárát, hogy az állam bizton­ságát veszélyeztető felforgató tervet dolgozott ki, külföldi erők cinkosságával. A minisz­terelnök egyébként azzal vá­dolta a volt elnököt, hogy hat- milliárd frankos adósságot ha­gyott az új kormányra, s az ál­lam pénzéből hárommilliár- dot parakoui villájának be­rendezésére költött. / A szombatra virradó éjsza­ka véget ért a bizonyítási eljá- J rás a Rtíöy-perben és összeült ; az esküdtszék, hogy döntsön a Kennedy elnök meggyilkolá­sával gyanúsított Oswald gyű- ( kosának sorsáról. Az esküdt- i szék 6ö tanút hallgatott meg | — de nem tett tanúvallomást ; maga Jack Ruby, mert a vé- j delem jobbnak látta, ha a bár­tulajdonos hallgat a per során. j A védők „pszichológiai” indo- \ kolása szerint Ruby „össze- i omolhatott volna” a kereszt- j kérdések alatt. Délután szünetet tartottak, j majd a bíróság este folytatta j munkáját. Több órán kérész- | tül tartottak a vád- és védő- | beszédek. Bili Alexander ; ügyész halálbüntetést kért ! Rubyra, mert előre megfon- I 79 MŰ BETILTÁSA DÉL-AFRIKÁBAN A kép az események szen­vedő hőséit, a népet ábrázol­ja, Prága lakóinak egyik csoportját, ahogy a Vencel tér járdáiról öklöt rázva, sírva vagy gyűlölettől égő szemekkel nézi a bevonuló páncélosokat, az SS-külö- nítmények félelmetes me- nelxxszlopait. Berliniben még alá sem írták „a védnök- ségi kérelem” hirhedt jegy­zőkönyvét, amikor Keiner n áci tábornok hadsereg cso­portja már bevonult Ost- raváfoa. A csehszlovák bur­zsoázia árulása már meg­fosztotta az országot az esélyes védekezés lehetősé­geitől. A Saar-vidéken kezdődött Hitler hódításainak soroza­ta, Ausztria megszállásával, az Anschluss-szal folytató­dott, aztán a Szudétaföld került sorra. Korábban, 1938 őszén a müncheni nagy­hatalmi szerződés után még lett volna mód a fegyveres ellenállásra. Csehszlovákiában működtek Közép-Európa leg­jobb fegyvergyárai és a had­sereg ereje akkor még nem sokban maradt el a német hadseregétől. A kommunis­ták Abesszínia népének el­lenállására, a spanyol köz- társaságiak példájára hivat­koztak, die Benes és társai a kapitulációt választották. Amikor a köztársaság ha­tárai Benesék meghátrálása miatt már sorra leomlottak, Hitler hadai élözönlötték Cseh-Morvaország földjét. A gőgös, világhódításra készü­lő német militarizmus ban­davezére egyetlen mondat­ban foglalta össze győzelmi jelentését: Csehszlovákia ha­lott. nincs többé! A prágaiak elindultak gyászszalagos koszorúikkal a Vencel téri szoborhoz, hogy a szentként tisztelt honala­pító emlékműve előtt néma főhajtással juttassák kifeje­zésre . fogadalmukat: nem nyugszanak bele hazájuk le­igázásába, életük feláldozd— sárral is küzdenek szabadsá­gáért! S hogy e fogadalom meny­nyire elszánt volt és igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a huszonöt év­vel ezelőtti március tizen­ötödike egyben kezdete lett annak a hat éven át tartó szabadságharcnak, amelyben mintegy háromszázhatvan­ezer hazafi ontotta vérét, áldozta életét. A szovjetellenes gyűlölettől elvakult nyugati kormányok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents