Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

pest % EGYEI BIZOTTSÁGA 6S PEST MEGYEi mm nouiuJAi, umiuíiui VIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÄM ÁtlA 50 l'll.l.Én 1964. FEBRUAR 7, PÉNTEK Zárszámadás utáni „helyreigazítás“ Még egy millióval gyarapodott a közös vagyon — Nyereség­részesedés, hűségjutalom a zsámboki Petőfi Tsz-hen Az A DK küldöttsége Genfben A Német Demokratikus Köz­társaságnak a genfi leszerelési értekezlet színhelyén jelenle­vő küldöttsége folytatja meg­beszéléseit a tizennyolchatalmi bizottságban részt vevő orszá­gok küldöttségeinek vezetői­vel. Az NDK küldöttségét Georg Stibi külügyminiszter­helyettes vezeti. Az NDK küldöttsége az EAK, Burma, Nigéria és India képviselőivel találkozott. A né­met külöttség megbeszélésre jött össze ezenkívül az ENSZ európai tagozatához delegált algériai, ghanai és jugoszláv állandó képviselővel is. Carapkin szovjet küldött szerda este vacsorát adott a német küldöttség tiszteletére. Az újságíró — érthető mó­don — nem szívesen cálfolja vagy igazítja helyre néhány nappal előbbi megállapítá­sait. Én azonban örömest „he­lyesbítem” a napokban megje­lent zsámboki tudósításomat, mert ahogy a most lezajlott zárszámadó közgyűlésen is ki­derült: még a lapunkban meg­jelent várható eredményeknél is sikeresebben zárta a múlt évet a zsámboki Petőfi Ter­melőszövetkezet. A kemény munkának, áldo­zatvállalásnak mint a vezető­ség zárszámadási közgyűlésen elhangzott beszámolójából is kiderült, nem maradt el az eredménye. Nemhogy rosszab­bul zárta volna a múlt évet a szövetkezet, hanem még a vártnál is jobban. 1961-től kezdve az évről évre tapasztalható felfelé ívelő fejlődés most sem szakadt meg. A rugalmas munkaszervezés és a tagok tenniakarása ki­emelkedő sikereket hozott. Tovább növekedett a közös vagyon, de nem hárommillió forinttal, mint ahogy leg­utóbb írtuk, hanem négy­millió forintnál is többel. Szinte valamennyi üzemág nyereséget hozott. Különösen hozzájárult a bevételekhez a növénytermesztés. Eredetileg 7 264 000 forint bevételre szá­mítottak, s ezzel szemben 15 millió forintot könyvelhettek el (206 százaléknak felel ez meg). Az állattenyésztés 128 százalékos tervteljesítés mel­lett 2 284 000 forinttal gyarapí­totta a szövetkezet jövedel­mét, a segédüzemágak ugyan­csak több mint 2 millióval. Jellemző adat egyébként a zsémboki tsz-ből, hogy 1963- ban az 1 holdra jutó bruttó termelési érték 8785 forintot tett ki. A beszámoló önkritikusan elemezte a vezetők múlt évi munkáját, hibáit, de nem fu­karkodott az arra érdemes ta­gok megdicsérésével sem. Szabó István növénytermesz­tési brigádja, amely 427 hol­dat művelt, 600 ezer forinttal teljesítette túl tervét. Makádi István növénytermesztő bri­gádja 440 ezer, Bozsó 1 .ászlórié brigádja közel 300 ezer forint­tal termelt többet. Hozzájá­rult a jobb eredmények eléré­séhez Bálint Mihály gépesí­tési brigádja is. így a növek­vő bevételekből többet tudtak beruházni saját erőből is. Kilencszázezer forintot tervez­tek, ezzel szemben 1807 ezer forintot fordítottak saját erő­ből gépek vásárlására, építke­zésre. Nemcsak a közös vagyon gyarapodott a vártnál na­gyobb mértékben, hanem a tagok jövedelme is. 1961-ben az egy tagra jutó átlagkere­set még 6910 forint körül volt, tavaly már — ha az alig né­hány munkaegységet teljesítő­ket is beleszámítjuk — 14 532 forint lett. Szép számmal vannak olyanok, akik a 25—30 ezer forintot is megkeresték. "A zsámboki termelőszö­vetkezet a rendes jövedel­men kívül nyereségrésze­sedést is osztott tagjai­Kavicsok a NATO fogaskerekében (Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon) ireliiszakácsok Vácott és Gödöllőn Teher a gyár? (Igazuk van-e a maglódi reklamálóknak?) Szórakozás helyett tömegverekedés Nem lehetne olcsóbban? (Glosszánk a 3. oldalon) Rubrikák tündöklése érdwkésir A NATO-javaslatra Ciprus „nem“-mel válaszéit! Nicosiában szerdán este hivatalosan is közzétették a ciprusi kormány válaszát ar­ra az angol és amerikai kö­vetelésre, hogy Ciprusra fegyveres NATO-alakulatokat küldjenek és Londonban úgynevezett „kormányközi- bi­zottságot” hozzanak létre. A ciprusi kormány válasza — írja a TASZSZ és a Pravda nicosiai tudósítója — leleplezi a NATO-ha- talinak tervének provo­kációs jellegét. Felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt az angol— amerikai terv elfogadhatat­lan. Az angol—amerikai ja­vaslat szerint Ciprusra fegy­veres erőket vezényelnének, de nem határoznák meg e csapatok pontos feladatát és státusát. A terv szerint a fegyveres erők főparancsnoka a „poli­tikai utasításokat” a londoni „kormányközi bizottságtól kapná”. E bizottságban viszont a ciprusi kormány nem lenne képviselve ... A javaslat azon alapul, hogy a szigetre vezényelt fegyveres erők ne legyenek alárendelve az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának. A ciprusi kormány vála­sza a továbbiakban hangsú- ! iyozza: A Ciprus-szigetén állomé- l sózó fegyveres erőknek a j Biztonsági Tanács ellenőrző- j se alatt kell állniok. Azt is j meg kell jegyezni, hogy az i ENSZ alapokmányának 33. ! cikkelye a vitás kérdések ■ tárgyalások útján való ren- i dezését írja elő. Az ENSZ alapokmányának 37. cikke- \ lye viszont leszögezi, abban az esetben, ha az -rdekelt feleknek nem sikerült meg­állapodásra jutniuk, akkor a j Újabb „puhítási" próbálkozások — Folytatódnak az összetűzések — Lelepleződött a provokációs terv Biztonsági Tanácshoz kell folyamodniuk. A válasz szerint a ciprusi kormány álláspontját a kö­vetkezőképpen lehet össze­foglalni: a) a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a szigeten nem­zetközi erők állomásozza­nak; b) ezeknek az erőknek a Biztonsági Tanács ellenőrzé­se alatt kell állniok (stá­tusukról már korábbi idő­pontban döntenek); c) e fegyveres alakulatok­ban a görög és török fegy­veres erők nem képviseltet­hetik magukat; d) a nemzetközi erők fel­adata: a köztársaság terü­leti integritáséinak védelme, a normális viszonyok helyre­állításának előmozdítása. Alig tették közzé a ciprusi kormány hivatalos válaszát, már Washingtonból és Lon­donból olyan jelentések ér­keztek, hogy a NATO-hatalmak újabb nyomást gyakorolnak a köztársaságra. Az AP washingtoni tudósító­ja szerint az Egyesült Ál­lamok és Anglia újból Ma- kariosz elnökhöz fordult és felszólította őt, hogy „vizs­gálja felül” a NATO-had- erők Ciprusra küldésével kapcsolatos álláspontját. Közben Cipruson újabb fegyveres összecsapásokra ke­rült sor a török és a görög nemzetiségű lakosság között. Az incidensek Paphosz vá­rosa közelében történtek. nak. Sőt, a több mint egymilliós tartalékból az idén azoknak a szövetkezeti gazdáknak, akik öt éve részt vesznek a közös munkákban, hűségju­talmat is adnak. Hozzá kell ehhez tenni, hogy tavaly év­közben jelentős összeget for­dítottak Zsámbékon szociális célokra, a munkából kiörege­dett idős és beteg tagok támo­gatására. Az öregségi járadé­kosok például két mázsa bur­gonyát és öt mázsa kukoricát kaptak térít A nélkül. Január­tól kezdve a termelőszövet­kezet egyébként a 260 forint nyugdíjat 350 forintra egészíti ki idős tagjainak. Derűs légkörben, jó hangu­latban zajlott le a zsámboki zárszámadás, a tagók elmon­dották: elégedettek megtalál­ják számításukat. — sp — Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Az élelmezés- ügyi miniszter jelentést tett az 1963. évi felvásárlás alakulá­sáról és főbb tapasztalatairól. Elutazott a szovjet kormánybizottság Csütörtökön reggel hazautazott a szovjet kormánybizott­ság, amely M. A. Leszecskónak, á Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökhelyettesének vezetésével, a Magyar—Szovjet Gazda­sági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság létre­hozása alkalmából járt hazánkban. A vendégek búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megje­lent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ajtai Miklós, a párt politikai bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke. Hor­gos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, a magyar kormánybizottság többi tagja és szakértője, továbbá Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe és a nagykövetség több munkatársa. (MTI) A kormány a jelentést meg­vitatta, elfogadta, s határoza­tot hozott, hogy az élelmezés- ügyi miniszter a tavalyi ta­pasztalatok figyelembevételé­vel az ez évi felvásárlás leg­fontosabb kérdéseiben előter­jesztést nyújtson be a kor­mányhoz. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a Minisztertanács kijelölte az ENSZ világkereskedelmi kon­ferenciáján részt vevő küldött­ség tagjait. A kormány határozatot ho­zott, hogy az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán elhangzott javaslatokat az érintett állami szervek vezetői megvizsgálják, a szükséges., intézkedéseket megtegyék, illetve a saját ha­táskörükben ' nem rendezhető kérdésekben 'a kormányhoz *’ "'Árlesztést tegyenek. A Minisztertanács ezután napi ügyeket; tárgyalt. (MTI) ü 10 z it* itt én tf a magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság üléséről A magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság, amely a két ország párt- és kormánydelegációja 1963 júliusi találkozóján elfoga­dott határozatoknak megfelelően az együttműködés további kiszélesítése és elmélyítése céljából jött létre, 1964 február 3—5 között Budapesten megtartotta első ülését. A Magyar Népköztársaság kormánybizottságát Apró Antal a magyar tagozat elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. A tárgyalásokon részt vettek a bizottság tagjai: dr. Ajtai Mik­lós, a magyar tagozat elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Vályi Péter az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyettese, Hont János a földművelésügyi miniszter első helyettese, Szekér Gyula a nehézipari minisz­ter első helyettese, Jávor Ervin az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Kővári László és dr. Szita János az Országos Terv­hivatal főosztályvezetői, valamint a bizottság magyar tagoza­tának szakértői. A Szovjetunió delegációját M. A. Leszecsko a szovjet ta­gozat elnöke, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyet­tese vezette. A tárgyalásokon részt vettek a bizottság tagjai: V. D. Le- begyen miniszter, a szovjet tagozat elnökhelyettese, a Szov­jetunió Népgazdasági Tanácsának elnökhelyettese, A. V. Koro­bov miniszter, a Szovjetunió Tervhivatalának elnökhelyettese, N. 1. Sztrokin miniszter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő autó-traktoripari és mezőgazdasági gépgyártási álla­mi bizottság elnöke. M. J. Rakovszkij miniszter, a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő műszeripari, automatizálási és vezérlőrendszerek állami bizottság elnöke, 2V. I. Boriszenko a Szovjetunió Tervhivatala mellett működő elektrotechnikai állami bizottság elnökhelyettese, N. M. Csuprakov a Szovjet­unió energetikai és villamosítási állami termelési. bizottságán nak elnökhelyettese, J. A. Nazarov a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének gazdasági tanácsosa, L. I. Zorin , a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese, A. Zaharov a Szovjetunió elektronikai állami bizottságának elnökhelyette­se és a bizottság szovjet tagozatának más szakértői. A tárgyalásokon részt vett G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete. A bizottság ülésén Apró Antalnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének elnökletével megvitatták a két ország közöt­ti gazdasági és műszaki tudományos együttműködés, valamint a külkereskedelem legaktuálisabb és legfontosabb kérdéseit. A bizottság munkájában a nemzetközi szocialista munka- megosztás alapelveiből, valamint a KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai és kormányfői 1963 júliusi tanácskozásán elfogadott azon hatá­rozatokból indult ki, amelyek az említett országok 1966—70, évi népgazdaságfejlesztési terveinek koordinálására vonatkoz­nak. A bizottság meghallgatta és megvitatta Magyarország és a Szovjetunió között az 1966—70 időszakra vonatkozó terv­egyeztető konzultáció eredményeiről szóló beszámolót. A kon­zultáció előzetes eredményeinek megvitatásakor különös fi­gyelmet fordítottak mindkét ország, elsősorban Magyarország villamosenergia, fűtőanyag, valamint más alapanyagokban mutatkozó szükségleteinek kérdéseire. Ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Szovjetunió energiaigényes alapanyaggyártó iparágainak fejlesztésében való együttműködés lehetőségeit azzal, hogy számításba vegyék a magyar népgazdaság nyers­anyag-szükségleteit. A tárgyalásokon a két fél véleménycserét folytatott a gépgyártás, a könnyű- és az élelmiszeripar területén mutatko­zó további együttműködéssel kapcsolatos, valamint az 1966— 70. időszakra vonatkozó más gazdasági, műszaki tudományos együttműködési kérdésekről. A bizottság a KGST ajánlásainak figyelembevételével megvitatta a gépipari termelés szakosításának és kooperáció­jának kérdéseit a Szovjetunió és Magyarország között. A gépgyártás legfontosabb ágazataira vonatkozó szakosítási és kooperálási javaslatok kidolgozására munkacsoportokat ala­kítottak. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy a gépgyártási szakosítás és kooperáció tekintetében állandóan törekedni kell a műszaki színvonal, valamint a gépek és berendezések mirő- ségének fokozására, valamint a nagyobb gazdaságosságot biz­tosító sorozatgyártásra. A bizottság ked-ezően értékelve a konzultációk eredmé­nyeit, ezeket egyben a két ország népgazdasági terveinek kölcsönös koordinálására vonatkozó rendszeres munka, vala­mint a KGST-tagországok közötti 1966—70. évekre vonatkozó sokoldalú koordináció kezdetének tekinti. A bizottság meghallgatta a két ország tudományos műsza­ki együttműködésének eredményeiről és a további feladatok­ról szóló beszámolókat. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy az elmúlt időszakban a műszaki tudományos együtt­működés területén Jelentős eredményeket értek el. A kölcsö­nös műszaki dokumentációcsere és az élenjáró tapasztalatok felhasználása a népgazdaság különböző területein lehetővé tet­ték mindkét ország számára, hogy komoly gazdasági eredmé­nyeket érjenek el. A gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kor­mányközi bizottság megalakításával a magyar—szovjet mű­szaki tudományos együttműködési bizottság a jövőben albi­zottságként működik. Az együtt—flködés további kiszélesíté­se^ és elmélyítése érdekében a bizottság elhatározta, hogy bővíti az érdekelt iparágak, valamint mindkét ország iparirá­nyításával foglalkozó szervek közötti együttműködést. Annak éi’dekében, hogy növeljék az országok felelőssé­gét az árucsereforgalmi jegyzőkönyvekből eredő külkereske­delmi kötelezettségek végrehajtásáért, a bizottság elhatározta, hogy minden ülésszakán meghallgatja a külkereskedelmi mi­nisztériumok jelentését kötelezettségeik végrehajtásáról. A szovjet kormánybizottság magyarországi tartózkodása alatt a magyar fél meghívására több gépgyártó, vegyipari és könnyűipari üzemet látogatott meg. A magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság munkája a barátság és szívélyesség, a teljes megértés, légkörében zajlott le és elősegítette a ma­gyar—szovjet gazdasági együttműködés további elmélyülését. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents