Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-07 / 31. szám

^irfop 1964. FEBRUÁR 7, PÉNTEK Kit ijesztget McNamara? Zsadov hadseregtábornok cikke a Krasznaja Zvezdában (! Than I elutazott T ■■ né#, iáitól U Thant, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitká- ' ra csütörtökön megszakította j afrikai útját és Tunéziából Rómán keresztül visszautazott ■ New Yorkba. A főtitkár a tuniszi repülő- j téren újságíróknak adott nyi­latkozatában beszélt a ciprusi i kérdésről. Kijelentette, a cip­rusi probléma ésszerű rende­zésének az az előfeltétele, hogy ehhez a ciprusi kormány hozzájáruljon. A jelek arra j mutatnak — folytatta — ku- , darcot vallott minden olyan kísérlet, hogy a kérdést az Egyesült Nemzetek Szerveze- ; tének közbelépése nélkül ren­dezzék. A problémát csak a j világszervezet segítségének igénybevételével lehet meg­oldani — mutatott rá befejez zésül U Thant. Floridában bebörtönözték a kubai halászokat A floridai hatóságok szerdán bebörtönözték az Egyesült Ál- j lamok Szövetségi hatóságai ól- j tál elfogott négy kubai hajó 36 halászát. A kubai halászok el­len „vádat” emeltek azon a cí­men, hogy állítólag megsér­tették Florida állam törvényét, mert engedély nélkül halász, tak területi vizein. Ezen az ; alapon egy évi börtönbünte- ; tésre és fejenként 500 dollár j pénzbüntetésre ítélhetők a ku- I bai halászok. — Suqárbctegség ellen - tőzeg A lengyel tudósok kimutat­ták, hogy a tőzegben megta­lálható bizonyos szerves ve- gyületek védelmet nyújtanak a röntgensugarakkal szemben. A tőzegből kivont anyagokat félórával a besugárzás előtt a kísérleti egerek és nyulak szervezetébe juttatták. Az ál­latok ezután minden káros következmények nélkül elvi­selték a radioaktív sugárzá­sok halálos adagját. Még ko­rai lenne a kutatások végső j eredményeiről beszélni, ám a j jövőben elvezethetnek a 6U- j gár*beteg;ség elleni új gyógy- i szer felfedezéséhez. "XXX X W'XX.'í . I \\\\\\\\\I.XXVXXXXX'XXX V .VVWXXXXW Megtaláfták a buchenwaldi koncentrációs táborban megmentett gyereket Alekszej Zsadov hadse­regtábornok csütörtökön cik­ket jelentetett meg a Krasz- naja Zvezdában McNamará- nak, az Egyesült Államok hadügyminiszterének az ame­rikai képviselőház külügyi bi­zottságában elhangzott kard­csörtető nyilatkozatával kap­csolatban. McNamara — írja Zsadov — amellett kardoskodik, hogy az Egyesült Államok vál­lalja a kockázatot a nuk­leáris cs a hagyományos fegyveres erők felhaszná­lásának az amerikai im­perializmus „létfontossá­gú érdekeinek védelmé­ben” a világ csaknem valamennyi körzetében. Ami a szocialista országokat [ illeti — folytatja Zsadov had- ! seregtábornok — McNamara \ azt követeli, hogy az Egyesült j Államok teremtsen olyan stra- j tégi'J. nukleáris erőt, amely j képes „megsemmisíteni külön- j külön vagy együttesen a Szovjetuniót, a kommunista J Kínát és a kommunista csat­lósokat mint önálló nemzeti j társadalmakat”. Az úgynevezett „szabad világnak” talán egyetlen politikusa sem ment még ilyen messzire. Ha a történelemben keresünk hasonló kijelentéseket, legfel­jebb Hitler részéről hangzot­tak el ilyenek, aki annak ide­jén azzal dicsekedett, hogy el­pusztít minden oroszt és meg­parancsolta. hogy lőjenek agyon minden szovjet embert, legyen az gyermek vagy öreg. férfi vagy nő. „McNamara, akit elvakí­tott a kommunizmussal szem­ben érzet gyűlölet, gondoljon csak arra a szégyenletes bu­kásra, amelyet a hitlerista ka­land szenvedett keleten”. De kit akar megijeszteni McNamara? — teszi fel a kérdést Zsadov. — A szocia­lista országokat? ^JJuázonöi Az angolok királynője és elbeszélgei Köves Tibor, az MTI tu­dósítója írja: Valja 25 percet késett az ebédről, de Amsry légügyi miniszter, Quintin Hogg tu­dományügyi miniszter és az előkelő társaság megértő mosollyal várakozott, az an­golok királynője és a szov­jet traktoros- leánya a proto­kollAris menetrendet túllép­ve, elbeszélgették az időt. — Az űrhajózásról és más, kölcsönös érdekű dolgokról beszélgettünk — mondotta Tyereslcova, s mivel a Bu- ckingham-palota fogadóterme az újságírók előtt bezárul. Norodom Szihanuk a dél-vietnami provokációkról A világon sok millió ember ol­vasta Brúnó Apitz ..Farkasok közt védtelen” című re­gényét, amelynek tárgya az a álló­ságból vett tör­ténet, hogyan mentettek meg a gázhaláltól saját életük kockázta­tásával az egy­kori buchenwaldi koncentrációs tá­bor foglyai egy Lengyelországból idehurcolt kisfiút. Az Apitz regé­nyéből készült fil­met tavaly jú­liusban bemutat­ták a moszkvai filmfesztiválon, s a kisfiúnak a Szovjetunióban élő rokonai, akik látták a filmet, közölték, hogy va­lószínűleg a~ ő unokaöccsükröl szói a fűm. A „BZ am Abend” című ber­lini délutáni lap szerkesztősége nyomozott to­vább az ügyben, s eljutott a jelen­leg Izraelben élő dr. Zacharias Zweig nevű ügy­védhez, aki azon­nal kijelentette: „Igen, az én fiam: Stephan-Jerzy a buchenwaldi gyer­mek”. A szerkesztőség ezt közölte Bru­no Apitzcal. a regény szerzőjé­vel, aki mint a koncentrációs tá­bor foglya, maga is karjaiban tar­totta egylcor a kisfiút és egyik fő részese volt a gyermek megmen­tésének. Apitz ez­után az Izrael­ben élő antifa- sista harcost: Charlotte Holzer nevű asszonyt kérte meg, hogy ellenőrizze az apa nyila tkozató na k valódiságát, Char­lotte Holzer az­után megcáfolha­tatlan bizonyíté­kokat talált arra vonatkozólag, hogy valóban Stephan-Jerzy Zweig a buchen- waldi kisfiú. A „gyermek? azóta már felnőtt, szellemileg, testi­leg ép, egészsé­ges és igen fej­lett. Jelenleg • franciaországi Lyonban egyetemi hallgató, s az al­kalmazott poli­technikai intézet legjobb tanulói közé tartozik. Egyúttal az iz­raeli országos ko­sárlabda-váloga­tott állandó tagja. Miután Ste­phan-Jerzy Zweig megtudta. hogy róla szól Apitz regénye, első dol­ga volt. hogy me­leg hangú levelei irt Bruno Apitz- nak és ismeretle­nül is háláját fejezte ki az író­nak. Bruno Apitz a levél kézhezvétele után kijelentettet „úgy örüTök,- mintha saját édes gyermeke­met találtam vol­na meg”. London és Bonn viszonya más-más szempontból (G. Oganov rajza a Komszomolszkaja Pravdából) Azok katonai ereje na­gyobb. mint az imperialis­ta hatalmaké. A nemzeti függetlenségükért harcoló népeket? „Teljes magabiztossággal és szilárdsággal , kijelenthet­jük: ha McNamara és a ha­sonszőrűek háborút mernek kirobbantani ellenünk, olyan megsemmisítő tűzzel fogadjuk ; az agresszort, amelyben mind­örökre elpusztulnak az agresz- szió és a háború erői”. 1 perc Léóéó a szovjet traktoros leánya ték az időt a riporterek találgatásokra vannak utalva, hogy a két - leendő marna — a királynő márciusra várja negyedik gyermekét — milyen kölcsö­nös érdekű témákról tárgyal­hatott? Este zsúfolásig megtelt a Piccadilly Hotel nagyterme. A legirigyeltebb ember a teremben dr. Shephard, a társaság elnöke volt — az aranyérem átadója — aki viszonzásul csókot kapott Vál- jától és egy jelvényt, amely „feljogosítja” őt a világűr- utazásra. A forrón ünneplő közönség egyéltaláa nem csodálkozott, amikor az át­szellemültem ragyogó Shephard doktor tüstént bejelentette: — Valentyina, szívesen lennék az utasa... Még nagyobb volt a derült­ség, amikor egy kérdésre válaszolva Tyereskova ezt mondotta: — Természetesen, örömmel indulnék világűrutazásra, fér­jemmel, jobb, ha- az asszo­nyok még a világűrbe se engedik el egyedül a férjü­ket ... Egyetértő ' tops Válaszolt Ty ereskovának akkor is, amikor komolyra fordítva a szót, ezt mondotta: — Számtalan ország fölött elrepülve, az volt a leg­erősebb érzés bennem, hogy nincs hely nukleáris háború számára, amely halált és pusztulást hozna gyönyörű földgolyónkra. Sctji óvrtek valvt Sí in tg i iáik asía iá sokkal Gaston Defferre megkezdte elnökválasztási kampányát Léderer Frigyes, az MTI I párizsi tudósítója írja: • í a NATO válságának új sza- ^ kaszat nyitotta meg. Francia- ^ ország máris közölte hogy £ nem vesz részt az akció- > ban, Makariosz érsek pedik ^ kerülő úton ugyan, de $ elutasította a NATO be- tj avatkozást kísérletét. Ragasz- £ kodik hozzá, hogy a csapató-£ kát a Biztonsági Tanács el- ^ lenörzése alá helyezzék. Ein- ^ nek az a jelentősége, hogy a £ Biztonsági Tanács döntéséhez í a Szovjetunió szavazatára is f szükség van, az pedig nem biztos: a szovjet kormány ^ soha sem egyezik bele, hogy ^ az ENSZ zászlaja mögött^ atlanti csapatok szálljak meg ^ Ciprust. | Végül, de nem utolsósor-í ban utalnunk kell a kínai— £ francia diplomáciai kapcso- latok felvételére, amely a legnagyobb zavart és meg- 'j döbbenést váltotta ki Wa- ^ shingtonban. Az már régen nyilvánvaló volt, hogy a ^ „népi Kína nem létezik” % jelszó alatt kialakított a me- ^ rikai politikát a többi szö-£ vetséges csak vonakodva,'/ vagy pedig egyáltalán nemj követi. Franciaország nem az? első, hanem Anglia. Dánia, Hollandia és Norvégia után az ötödik NATO-állam, amely % elismeri a népi Kínát. Az^ kétségtelen, hogy Franciaor-^ szag magatartásának most, ^ ebben az ügyben a legfon to- ^ sabb eleme a realizmus, vagy- 'j is az a felismerés: eddigi^ politikája kudarcra van ítél-^ ve. Az idejétmúlt hideghá- ^ borús vonalvezetés tehát eb- ^ ben a vona tkozásban és a ^ világ más térségein is gyö- á keres átértékelésre szorul. | Sümegi Endre ' KILENC POFON Kavicsok a XATO fogaskerekében Gaston Defferre, De Gaulle szocialista ellenjelöltje aa 1965-ös elnökválasztáson, szerdán francia parlamenti tudósítók sajtóértekezletén megnyitotta elnökválasztási kampányát. Defferre bejelentette, hogy „Horizont 80” név alatt (az elnökjelölt az SFIO kongresz- szusán 15 éves távlati politi­kai tervet körvonalazott) bi­zottság alakul. Ez irányítja majd elnök- választási kampányát. A bizottság tagjai szocialista és nem szocialista politikai személyiségek lesznek, de : nincs szó arról, hogy az an- ; goi Munkáspárt árnyékkor- í mányának mintájára belőlük \ alakuljon majd ki az új kor- j mány. \ Az elnökjelölt közölte, hogy : hármas találkozót javasolt ; Willy Brandtnak és Harold : Wilsonnak, akik elfogadták a ; tervet. Újból megerősítette, : hogy számít a kommunista párt szavazataira mivel az egész baloldal jelöltje akar lenni, de politikájá­ról nem tárgyal és nem alkuszik senkivel. Etienne Fajon, a Francia I Kommunista Párt Politikai : Bizottságának tagja a L’Hu- : manité csütörtöki vezércikké- i ben kiemeli, hogy a szocialis- - ta párt kongresszusa nem tit- j kotta aggodalmait Defferre ; jelölése miatt, de mégis hoz- i zájáfult. Éktől azonban Dcf- i ferre nem lett a demokratikus i ellenzék jelöltje, mivel a de- i mókratikus pártok és szerve- j zetek ne m egyeztek meg sze­mélyében, sériete nemzetközi síkon igen t súlyos következményekkel járt volna. Zanzibaron kívül még három kelet-afrikai or­szágból érkezett hír katonai 1 felkelésről. A megmozdulások alapvető oka az volt, hogy a három ország hadseregét a függetlenség kikiáltása után is angol tisztek irányították . ,és a különböző gazdasági ; kulcspozíciókat is angolok ; töltötték be. Jellemző például, hogy Tanganyikában három- , szór annyi brit származású személy volt a hivatalokban és intézményekben, mint afri­kai, Hasonló volt a helyzet Ugandában és Kenyában is. A tanganyikai, ugandai és a későbbi kenyai megmozdulá­sok után újabb brit csapato­kat küldtek az említett orszá­gokba. Valószínű azonban, hogv az. angol gyarmatosító szakemberek is érzik, hogy ez nem jelentheti a végleges megoldást, mert Londonban most lázasan tanulmányozzák a felkelések indítékait és már olyan javaslat is elhangzott, hogy a jövőben brit tisztek ne töltsenek be parancsnoki tisztséget más országok had­seregében. A következő neuralgikus góc Ciprus szigetén alakult ki- A dráma előjátékaként a londoni értekezleten olyan döntés született, hogy NA- TO-csapatokat küldenek a szigetre. Még az is lehetséges, hogy az atlanti paktum hang­adói ezt a „megoldást” már korábban', a tárgyalások előtt elhatározták. A lényeg az, hogy Anglia a csendőrt sze­repkört meg akarja osztani szövetségeseivel, de — és ez jellemzi az ellentmondások­tól terhes nyugati politikát — a ciprusi vonahvzetés éppen pok pedig nyíltan megírják, hogy az Egyesült Államok úgy viselkedik Panamában, mint az OAS amuxk idején Algériában. Ez azt mutatja, hogy Panama és ezen keresz­tül a latin-amerikai helyzet esetleges fejleményei nem el­szigeteltek a világ többi ré­szétől, még a folyamatban le­vő vagy elkövetkező nemzet­közi eszmecseréktől sem. A panamai krízis tulajdonkép­pen a Johnson-kormány első, komoly és átfogó válságává nőtt. A gyarmatosító politika egyre növekvő nehézségeire, a neokolonialista jellegű hát­védharcok eredménytelensé­gére mutatnak a kelet-afrikai események. A legjelentőseb­bek a zanzibari változások, áhol az ország függetlenné válása után megdöntötték a szultanátust. A nyugati lapok azt is megírták, hogy az an­gol hírszerző szolgálatnak fo­galma sem volt a készülő robbanásról. Az angol kor­mány később hadihajókat és egy repülőgép-anyahajöt ve­zényelt a kelet-afrikai vizek­re, de nyílt katonai beavat­kozásra nem került sor, ami­nek több oka van. Angliának Cipruson, Adenban, Malay­siában, Brit-Guayánában és más térségekben megsokasod­tak a problémái. London pe­dig tisztában volt azzal, hogy egy valóban független és szi­lárd köztársasági kormány­zat fegyveres megdöntési ka­Egy másik földrészen, La- tin-Amerikában is a sikerte­lenség jegyében zajlik Wa­sh ingion vonalvezetése. Lon­donban hivatalosan bejelentet­ték, hogy a Leyland Motors autógyár, az USA bojkottfel- hívása ellenére új egyezményt írt aLá a Kubai Köztársaság képviselőivel. A korábban le­kötött négyszáz autóbuszon felül további ezer autóbuszt szállítanak Kubának. Az ame­rikai kormányt, mint ismere­tes, már a korábbi szerződés is felbőszítette. Kétségtelen, hogy az említett megállapodás nem gyakorlati síkon érinti az ame­rikai politikát, ez elvi jelentő­ségű Washington számára. A Fehér Ház ugyanis nem haj­landó tudomásul venni, hogy szövetségesei nem hajtják vég­re százszázalékosan az ameri­kai politikai diktátumokat. Ezen a síkon bizony nemcsak London helyezkedik szembe az Egyesült Államokkal. Napja­inkban már alig akad olyan NATO-ország, amely szolgaian követné a kelet—nyugati ke­reskedelmi kapcsolatok kor­látozására irányuló amerikai parancsokat. A latin-amerikai erjedést tükrözi a panamai helyzet alakulása is. Jellemző, hogy még az Amerikai Államok Szervezetének, a kifejezetten Washington politikai érdekeit követő testületnek a bizottsá­ga is azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki a Panama-csatorna öveze­téből. Az angol és francia la­Amerika nemzetközi ügyei mind rosszabbul állnak — állapította meg teljes jog­gal az U. S. News and World Report. De a rövid, találó elemzés teljes mértékben rá­illik az egész atlanti politiká­ra. A legújabb dél-vietnami eseményeknél például maga az Egyesült Államok mozgat­ta a rugókat és a rezsi átválto­zás elsősorban mégis azt tük­rözi. hogy a Fehér Ház délke­let-ázsiai vonalvezetése egé­szében elhibázott. 1963-ban a Diem-kormány megbuktatása után az amerikaiak azt remél­ték. hogy az új garnitúra majd lendületet ad a hazafiak elle­ni harchoz. Ez nem követke­zett be és az sem valószínű, hogy a Washington által hata­lomra juttatott jelenlegi kor­mány az eddiginél nagyobb si­kert tud majd felmutatni. Johnson elnök egy sajtóérte­kezleten ismét a katonai be­avatkozás mellett foglalt állást és ezzel körülbelül egy időben DéJ-Vietnamban a felszabadító mozgalom egységei csúfos ve­reséget mértek az amerikai megszálló csapatokra. Az új Saigont katonai klikk hatalom­ra jutása tehát az Egyesült Ál­lamok számára rossz előjelek közepette kezdődött meg. Az sem közömbös, hogy a mostani puccsot De Gaulle ázsiai po­litikájának aktivizálódása előzte meg, ami újabb problé­mát jelent az Egyesült Álla­mok és Ekanciaország viszo­nyában. Norodom Sziltanuk kam­bodzsai államfő csütörtökön sajtóértekezleten kommentál­ta a dél-vietnamd légierőnek kambodzsai terület ellen tör­tént támadását. A támadás kedd délután -történt, a dél­eié nami repülőgépek. mint­egy két kilométerré hatolták be kambodzsai területre. Tá­madásuk következtében hat sebesülés történi, közülük öt súlyos. Sziltanuk azt is közöl­te, hogy a dél-vietnami erők Pakeo tartományban két ha­tárőrség ellen intéztek gép­fegyvertámadást. — Nyilvánvaló — mondot­A\WVV\\V\V\\\\\\\\\V\\W\V.VV\\V\WV\\\V\ j ta a kambodzsai államfő —, | hogv az új dél-vietnami kor­mányzat és támogatói, az | amerikaiak, provokációkkal ; igyekeznek háborút szítani | Kambodzsa ellen. Ha az új dél-vietnami vezetők, akik I nem titkolják, hogy a semle- ; gesség minden gondolatát I gyűlölik, továbbra is ontják a kambodzsaiak vérét, és ha j aZ amerikaiak, akik a Kam­bodzsa semlegesítéséről tár­gyaló nemzetközi, értekezlet í egybehívását továbbra is el* I lenzik, Kambodzsa kénytelen ! lesz külpolitikáján változtat­ni — hangsúlyozta Norodom 1 Sziltanuk.

Next

/
Thumbnails
Contents