Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-28 / 49. szám
4 1064. FEBRUAR 28, PÉNTEK / ORVOSTUDOMÁNYI TÉMÁJÚ ' ROMÁN BÉLYEGEK Az orvostudomány témakörével foglalkozó első román postabélyeget 1932-ben adták ki. Az egyik ilyen bélyeg az orvostudomány történetével foglalkozó nemzetközi kongresszus alkalmából jelent meg. Egy másik postabélyeget 1944-ben a romániai orvosképzés 100. évfordulóján adtak ki. Románia felszabadulása utál, több sorozat témája volt az orvostudomány. Több bélyeg is ábrázolja Victor Babest, Ion Cantacuziont, Constantin Levaditit. Más bélyegeket külföldi orvostudósok —> Pavlov, Pierre Curie, Robert Koch, stb. emlékére adtak ki. Több postabélyeget adtak ki orvostudományi kongresszusok, sportorvosi találkozók, stb. alkalmából. Nemrég öt névértékben jelent meg a Nagy kulturális évfordulók című sorozat Gheorghe Marinescu világhírű román orvos születésének 100. évfordulója alkalmából. Az utolsó harangöntő öt évvel ezelőtt gyakran megtörtént, hogy az őrszent- miklósl asszonyok meglepődve kapták fel fejüket a harangszó hallatára. — Hogyan? Még jóformán hozzá sem kezdtünk a főzéshez, máris dél lenne? Csak lassan szokták meg, hogy amióta Dutsák István harangöntő odaköltözött a faluba, nem bízhatják többé magukat a harangszóra. — Utolsó mohikánja vagyok a szakmának — bizonygatta a magas, piros arcú ember. — ki megy ma már harangöntőnek? — Árulja el, miért lett éppen harangöntő? — Nem azzal a szándékkal indultam én annak idején a világnak ,hogy szakmát tanuljak és éppen ezt. Az első világháború előtt születtem Ör- szentmiklóson. Innen is eljártak a fiatalok szerte az országba munkát keresni. KőTÖBB TÁMOGATÁST Örvendetes, hogy nemcsak az iparban és a mező- gazdaságban, hanem a kereskedelemben is mindinkább polgárjogot, nyer a munkaverseny, mind több helyen ismerik fel annak lendítő erejét, hasznosságát. A Döm- södi Földművesszövetkezetnél például hét üzlet dolgozói versenyeznek a megtisztelő szocialista brigád címért, s tizenöt egység pedig a kiváló egység cím elnyeréséért szorgoskodik. A dömsödiekhez hasonlóan földművesszövetkezeteink többségénél nemes versengés folyik, s ennek a vásárlók, a földművesszövetkezetek üzletfelei, azaz a falu népe látja hasznát. A verseny azonban csgk akkor éri el igazi célját, ha nemcsak feltételeit biztosítják, hanem rendszeresen értékelik is, s az elért eredmények megkapják a kellő nyilvánosságot. Sajnos, e tekintetben még igen sok a tennivaló. A földművesszövetkezeti vezető szervek még nem tekintik mindennapi munkájuk szerves részének a verseny figyelemmel kísérését, értékelését, s nem egy helyen éppen ezért lohad le a kezdeti lelkesedés, válik formálissá, csak papíron létezővé a verseny. Az év elején vagyunk még, s ez lehetőséget ad arra, hogy kellően meghatározzuk feladatainkat. E feladatok között kellő helyen ott kell, hogy szerepeljen az is: több támogatást a versenynek. Az igazgató- sági ülések napirendjén rendszeresen szerepeljen a versenymozgalom helyzete, hiszen annak támogatása nemcsak feladat, hanem — kötelesség! Mérlegen: a kereskedelem Kevesebb hús, több gyümölcs — Sok új tv-tulajdonos Szállítási és raktározási gondok A monori járás kereskedelmének múlt évi munkájáról kértünk tájékoztatást Bódis Pál járási kereskedelmi felügyelőtől, aki az alábbiakat mondotta: — Két-három cikk kivételével az élelmiszerellátás jónak bizonyult. A tervet 104 százalékra teljesítettük, sőt az áru- értékesítés is növekedett: az 1962- es évhez viszonyítva 7 százalékkal. A kereslet tehát nagyobb volt a tavalyinál. — Tejből, sertéshúsból, töltelékáruból a kereskedelem nem tudta kielégíteni a lakosság igényeit. (Pedig az előző évinél tíz százalékkal nagyobb volt az árukészlet, például a tejtermékekből). Ezt a hiányt mondhatni helyrebillentette két tényező: a baromfihús-ellátás javult és egyre több halat lehet kapni a községekben. — Konzerv-, gyümölcs- és zöldségáruból mintegy 40 százalékkal több fogyott. Ugyanezt elmondhatjuk a pörkölt kávéról is. Lencséből és babból elenyésző mennyiség került a forgalomba. r/ A kenyérnél főleg szállítási < problémák voltak, az ellátás g sem volt mindig megfelelő, g amin remélhetőleg a Gyom- g rőn és Monoron üzembe helye- j zett két kenyérgyár változ- tatni fog. — Lényeges javulást tapasz- ^ taltunk az iparcikkellátásban. Több rádiót, televíziót vásá- 'j roltak az emberek, amit egy- -í részt az OTP hitelakció ered- í; ményezett. Televízióból pél- ^ dául 26 százalékkal értékes!- ^ tettek többet járásunkban g 1963- ban, mint az ezt meg- g előző esztendőben. g — Egész évben hiánycikként : szerepelt: a lemezáru, a szög- vas és néhánv apróbb villany- szerelési áru. A hűtőgépek száma egyre 2 növekszik járásunkban, ezért hasznos volna egy szervizt felállítani. • — A vendéglátóiparbah nem mutatkozott különösebb probléma. A konyhák megkapták a szükséges nyersanyagokat. (A sertéshúst ott is hallal pótolták leginkább.) Meg kell említeni, hogy a saját termelésű áru értékesítése 20 százalékkal emelkedett 1962-höz képest. Csupán borból volt még a nyáron bizonyos fokú zökkenő, főleg a szövetkezeti éttermekben, italboltokban. — Rendkívül sok tényező befolyásolja a lakosság zavartalan áruellátását. A két legfontosabb tényező közül az egyikkel: a szállítással sikeresen megbirkózott kereskedel- miinK, míg a másik fontos tényezővel, a raktározással még gondjaink vannak — mondotta befejezésül a monori járás kereskedelmi felügyelője. (—a—s) műves volt valamennyi. Akkoriban oda ment az ember dolgozni, ahol fél fillérrel magasabb órabért ígértek. A háború után a budapesti Slezák László harangöntőnél tizenegy őrszen tmiklósi dolgozott. Ők vittek oda segédmunkásnak. Negyedmagammal kitanultuk az öntést, mint a kőjobbnak találtuk, művességet. — Akkor sem volt több templom, mint most, igaz? — Így is van. De a világháború alatt leszerelték a harangokat, beolvasztották fegyvernek. Utána a huszas években pótolták őket, egyre-másra csináltatták az újat. — Ma ki és miért öntet harangot? — Magános nemigen, csak az egyházak. Újságot mutat, benne kép, hogy leégett egy tiszai kisközség harangtomya. — Már megrendelték helyette az újat — mondja. — Honnan kapja a nyersanyagot? — Az állam adja, kiutalásra. — Mi jceil a haranghoz, hogy szépen szóló, csengő hangja legyen? — El sem hiszi, mennyi minden, tehénszőrtől a grafitig. Ha meg elkészül, az a lényeg, hajszálrepedés se legyen rajta, mert akkor oda a hangja, már csak kong. Ütött-kopott fészerben van az öntöde. Téglából rakott kemence előtt mély üreg, rajta átvetve egy deszkapalló. Ketten a földön guggolnak valami drótváz előtt, a harmadik ember hatalmas, fénylő agyag- formára fekete méhviaszból betűket ragaszt. — Na, itt végignézheti, hogyan készül a harang — invitál körbe vendéglátóm. —Először apró tégladarabokból megépítjük a kívánt formát. Tudjuk, hogy hány mázsás jószághoz, milyen méret kell. Alaposan ösz- szedrótozzuk, faszénből tüzet rakunk alája. Amikor ez a mag kiég, agyaggal vastagon áttapasztjuk és újra égetjük. Majd tizenkét napon át naponta egyszer samottból, tehénszőrből, sörből és tojásfehérjéből készült anyaggal ecseteljük ajz agyagmagot. Ha már kellő vastagságúra hízott, ösz- szeállítjuk és megolvasztjuk a fémet. Hetvenöt százaléka vörösréz, huszonöt százalék ón, meg grafit. Ebből lesz a nemesbronz. A folyékony anyag az ömtőgödöirbe helyezett téglaváz és az agyagköpeny közé ömlik. A viaszbetűk ekkor megolvadnak és az így keletkezett üregeket is kitölti a fém. Ezután már csak azt kell megvárnunk, míg a homokba temetett anyag kihűl, s máris csiszolhatjuk, fényesíthetjük a harangköpenyt. Utána már csak a nyelvet kell felerősíteni. — Mennyi idő alatt készül el a harang? — Nagyságtól függ. Általában három-négy hónap kell hozzá. Itt, az udvari haranglábon kipróbálhatjuk, milyen is a hangja. — Többször hallottam már a harangjátékról. Hány és mekkora „hangszer” kell hozzá? — Legalább három. A hétmázsás harang a fisz, a négyszázhúsz kilós a moll és a kétszáztíz kilós test a cisz hangot adja. De a mi templomainkban jobbadán csak egy harang van. — Ha jól számolom, negyven éve dolgozik. Mekkora volt a legnagyobb harang, amit ezalatt készített? — A Bazilika kilencvennyolc mázsás harangját még a mesterem készítette. Nagy munka volt a beszerelése. Utána a legnagyobb harang az esztergomi. Hatvannyolc mázsás. Nekem már csak kisebbek, nyolc-tíz mázsásak jutottak. — Előfordult-e már, hogy nem sikerült az öntés, néma maradt a harang? Gondolkodik, aztán a fejét ingatja. — Nem kérem. Ilyen még nem történt. Egy napig is elrágódok az adatokon, mielőtt hozzálátnék a keveréshez. Ha egy évben csak két rossz darabot engednék ki a kezemből,; foghatnám a botot, oda lenne; a kereset. — Pedig nincs konkurren- j ciája. ] — Az nincs. De szakmai j becsületem van. Kinn az udvaron meg nem : állhatom, hogy oda ne men- : jek az egyik csillogó fémtest- : hez. Egy vasdarabbal meg- \ ütöm az oldalát, összerezdü- í lünk, olyan erővel csendül fel! a hangja. Majd egyre halkuló ! zengéssel száll az őrszentmik- j lósi dombok felett. Komáromi Magda 4- --- 4 4 Mesterséges tavak \ épülnek a megyében j Pest megyében az idén erő- ! teljes ütemben folytatják a j belvíz elleni védekezést. Döm- t söd közelében elkészül a szi- : vattyútelep, amely a környé- j ken összegyűlő belvizet a'; Dunába szivattyúzza, a..száraz j hónapokban viszont a folyó vi-f zét juttatja el a Kiskunsági Al- \ lami Gazdaság öntözőtelepére. \ Az ötmillió forint költséggel j épülő szivattyútelep segítségé- í vei 4000—6000 holdat öntöz- í hetnek. í Ugyancsak a vízkárok meg- j előzését szolgálja az idén meg-! épülő három víztározó is. A j Tápió s a Hajta-patak medré- 1 nek rendezése során Gomba 1 község közelében, a Galga víz- i rendszerének szabályozásával i egyidőben pedig Domony kö- ] zelében és az Egres-patak völ- i gyében épül víztároló. A mes- • terséges tavak vizét a környék j termelőszövetkezetei öntözés- j re használják fel. Még ebben az évben rendezik Gyál, Üllő és Monor térségében a gyáli főcsatorna medrét, s ezzel több ezer holdat védenek meg a belvízkároktól. (MTI) Rákleves velőgombóccal, velő sütve 150 éves ételkülönlegességek Kultúrtörténeti vonatkozásaiban is érdekes gasztronómiai szakkönyvre, mintegy másfélszáz éves szakács- könyvre akadt régi holmik rendezgetése közben Nagy Rezső miskolctapolcai nyugdíjas. Az 1800-as években Pest-Budán nyomott Cifray szakácskönyve hatszáz oldalon több mint léoo étel receptjét tartalmazza a „hasznos tanácsokon” kívül. Olyan ételkülönlegességek elkészítési módját is ismerteti, mint például rákleves velőgombóccal, vidra sütve, vagy azt, hogyan kell a hód- talpat elkészíteni. Eleink ugyancsak szerethették a halételeket, mert több mint 80 recept foglalkozik készítési módjukkal, míg a kásából készült ételek negyven változatát közli. Jelentős részt szentel a szakácskönyv a különféle italok készítésére is. Tárgyalja az egykori szerző a borok kezelését, hogyan lehet megjavítani a megromlott bort, sőt arra is tanácsot ad, hogyan kell a „házi bort készíteni”. Egyik receptje „a tokaji bor készítése legközönségesebb borból”. Erről így ír: „Minthogy hazánkban valóságos és más efféle csinált borokat ihatnak, nem szükséges, hogy a külső országi csinált borokra szoruljunk. Csak azt kellene óhajtanunk, hogy a hazánk- béli valóságos asszu-szölő bor a maga valóságában maradna és meg ne vesztegetődne, hogy így a magyar borosgazdák, kereskedők hitele a külső országaik előtt is csorba próba köre ne tevődnék. Ennél fogva nem is adjuk elő a hamis tokaji készítésének módját Váci szerzők tankönyve A Tankönyvkiadó Vállalat most értesítette Biró Károly és Meszlényi Miklós váci tanárokat, hogy — több éves munkájuk eredményét — az általános iskolák VI. osztályai számára írt törté- í nelmi tankönyvük kéziratát elfogadta. Néhány kisebb módosítás után nyomdába ke- _ rül az új tankönyv, hogy hasz- i nos eszköze legyen az országi tanintézeteinek. í A kertészeti asszonybrigád egy csoportja az előcsíráztatott paradicsomot veti a melegágyi keretbe OXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXX,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX< Leszkovszky Ferenc munkacsapatvezető irányításával készül a NDK-típusú melegágyi ablakkeret A kőművesek a hajtatóház vasszerkezetű tetejét emelik rá a falakra (Foto: Gábor Viktor) í VÉGE A TÉLNEK í Február végén járunk. Ha még borzongat is a hideg, í mégiscsak úgy érezzük, tavasz szaga van a levegőnek. A tar- í nolci Lenin Tsz kertészeti asszonybrigádjának tagjai kihasznál- í nak minden napos órát. Most előcsíráztatott paradicsommagot í vetnek a melegágyakba. Közben a férfiak a hatezer ablakkeretet | üvegezik. Egyszerű a munkájuk, mert NDK-típusú melegágyi ! keretet használnak, amely kisebb, mint az országos méret, de í praktikusabb, vastag üvege egy mozdulattal beilleszthető, nem : kell gittelni. Tavaly ilyenkor még széljárta, üres terület volt a \ kertészet helyén. Idén már kezd kialakulni a 230 holdas ! nagyüzem. Építkeznek is, most kéthajós szaporítóházat építe- \ nek, szerelik a vas feszítövázat.
