Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

ßtECYti <~/£íriem 1964. FEBRUAR 25. KEDD A hidrogénbomba árnyékában nem lehet t Mialatt Home miniszterel­nök a független angol atom­fegyver megtartására alapí­totta választási programját, és Lord Blakenham, a konzerva­tív párt elnöke kiadta a hi­vatalos tory jelszót: „Sajót atomfegyverünk megtartása egyetlen biztosítékunk az atomzsarolás ellen, hidrogén­bombánk lesz a fő fegyverünk az általános választási harc­ban’1, Anglia vezető katonai szakértője, Liddel Hart kapi­tány, az erősen konzervatív Sunday Timesben közölt nyílt levelében kimutatja, hogy az angol és francia atom­haderők értéke nagyon ké­tes, ha bármely vagy mindkettő összeütközne a Szovjetunióval, vagy a Szovjetunió által védett országgal, amerikai támo­gatás nélkül nem képzel­hető, hogy csekély atom­haderő megijeszthetné, vagy éppenséggel elret­tenthetné a Szovjetuniót. Feltéve, hogy néhány bombázó repülőgépünk elérhetne egy­CIPRUSON NYU Nehéz szakaszban a tán V Thant ENSZ főtitkár vasárnap több mint másfél érás megbeszélést folytatott Kiprianu "ciprusi külügymi­niszterrel és Sir Patrick Deannal, Anglia állandó ENSZ-képviselőjével. Jóllehet a tárgyalás után egyik poli­tikus sem adott nyilatkoza­tot, a Reuter megbízható ENSZ-forrásokra hivatkozva azt közli, hogy a tárgyalások során sem­mivel sem sikerült köze­lebb hozni az állásponto­kat. A forrás szerint a Ciprusról folytatott megbeszélések „ne­héz szakaszba” jutottak és ezért állapodott meg U Thant két tárgyalópartnerével ab­ban, hogy egyelőre nem nyilatkoznak. New Yorkban úgy tudják, hogy a tárgyalások során a ciprusi kormány változatla­nul ragaszkodott ahhoz, a Biztonsági Tanács vállalja magára a felelősséget a szi­getország függetlenségének és területi épségének fenn­tartásáért, tekintet nélkül az 1960-as szerződésre, amely Angliának. Görögországnak és Törökországnak biztosítja a katonai beavatkozás jogát. A nyugatiak ennek a ciprusi követelésnek makacsul el­lene szegülnek, s ez a meg­Johnson a szovjet Johnson amerikai elnök i Saturday Evening Postbai megjelent cikkében aggódni állapítja meg, hogy az Egye sült Államok lemaradt c Szovjetunió mögött az űrku­tatás technikáját tekintve. A FŐVÁROSI KERTÉSZETI VÄLLALAT Budapest területén végzendő parkírozási munkára felvesz női és férfi kertészeti segédmunkásokat, betanított munkásokat, szakmunkásokat. Fizetés kollektív szerint. Dolgozóink részére egységes, tetszetős formaruhát biztosítunk. Jelentkezés: a vállalat központjában, Bp. VII., Dob utca 90. Angol katonai szakértő az angol és a francia atomhaderő értékeléséről John Gollan manchesteri beszéde ; Nincs nap a világsajtóiban bonni keltezésű bir nélkül. S na 5 gyón ritka az olyan nap. ami kor a bonni keltezésű hír near ! kelt ellenérzést a világbékéért aggódó olvasóban. Mert a híva- j talos N'yugat-Németország a kapitalista világ egyik legreakció ; sabb és legagresszivabb ténye zője. amely lebecsülhetetlen gaz ; dasági és politikai ereiével a fék és a gát szerepére vállalko* ; zik a nemzetközi helyzet változásának es javulásának minder í szakaszában, minden fórumon. Ez a nagyonis egyértelmű ké® ' azonban sok és gyakran egy irhásnak is ellentmondó jelenségre j tünetre bomlik szét. ha a helyszínen, közelről vizs*ró.ljuk. Négy ! riportban négy jelentős nyugatnémet városba, a Majna ment ' Frankfurtba, egy bonni iskolába. Köln üzleti negyedébe s i ' Ruhr-vidék fővárosába. Essen be kalauzoljuk el olvasóinkat j hogy megismerkedjenek azzal Is. ami a külpolitikai rovat híre / mögött van a szövetségi köztársaság hétköznap iáival. í Cv>XX\XXXXX\XXXXXXXXXXXXXXV> wvxxxxxvvvxxxxxxxxxxvvxxy Rajna, Majna, Ruhr melynyomasu. díszes kiállítá­sú propagandaanyagokat is. Hiszen van elég pénze az össz- német ügyek szövetségi mi­nisztériumának, amely ez a „Falak és szögesdrótok wö- gött” című, az NDK-t útszéli hangon rágalmazó hecckam- pányt prezentálta. S még ta­lán az is hozzátartozik a kép­hez: a bonni minisztérium ál­tal rendelt kiállítást viszik szerte mindenfelé az ország­ba — a magyar plakátikiállí- tás két hétig volt nyitva, s egyedül csak Frankfurtban. Nem hatásvadósz propagan­daügyeskedés részünkről, hogy a két kiállítást, mint ellentétpárt szembeállítottuk egymással. Szivünk szerint sokkal inkább csak a politi­kai józanodós, enyhülés, a kö­zeledés jeleit sorolnánk. De ez így megtévesztő, hamis ké­pet adna. Az említett két frankfurti kiállító» egymás mellett —• helyüket, méretei­ket. rendezőiket, propaganda­lehetőségeiket illetően — a valóságos helyzetet, a nyugat- németországi valóságos közál­lapotokat tükrözi. Különösen aki már több­ször járt Nyugat-Németor- szágban, jól érzi magát, hogy valami megmozdult ott a köz­véleményben. de még a politi­kai élet irányítóinak körében is. A bigott elfogultságnak és a konok csökönyösségnek a mindent uraló köde. mintha szakadozna. Privát beszélge­tések alkalmával még úgyne­vezett „mértékadó politikai körök” is szívesen kacérkod­nak mór az ilyen formulák­kal: „szót kell értenünk Ke­lettel. mert. a végi- merev ál­láspont csak az NSZK elszi­getelődéséhez vezet”, felül kell vizsgálnunk a régi pozí­ciókat”, ..politikánk a nagy átértékelések és az új utak keresésének állapotában van”, stb. Ilyen és még hasonló megjegyzéseket e sorok írói unos-untalan hallhattak bon­ni felelős emberek szájából. De ugyanezek a közéleti fér­fiak a fórumon — a parla­mentben, gyűléseken, televí­zióban. a sajtóban — a régi nótát fújják. Privát ember­ként, mint újat, üdvözlik a magyar plakátkiállltást — hi­vatalos szernélvi=égkánt pedig a lejáratott régit: a Pál-temp- lomban a hecckampányt szer­vezik ... Annál rosszabb a tényeknek... Hogy a görcs, amely olyan torzra húzza a nyugatnémet politika arculatát, milyen ne­hezen oldható, azt a szociál­demokrata párt egyik veze­tőjével, dr. Mommer képvi­selővel folytatott beszélgeté­sünk mutatta. A szociálde­mokraták parlamenti frak­ciójának ügyvezetője sok ötölés-hatolás után végül is kibökte a nyugatnémet po­litika útkeresésének, habo­zásának és kétarcúságának fő dilemmáját: „Hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság létezik, azt mi is tud­juk, mi sem tagadjuk. De másrészt, ha elismerjük lé­tezését, ezzel elfogadjuk azt is, hogy ennek a helyzetnek így is kell maradnia. Ezt pe­dig nem tehetjük eddig hir­detett elveink feladása nél­kül. Tehát marad a régi po­litika. még akkor is, ha egyelőre halvány reményét sem látjuk a mai állapot megváltozásának, a német egység létrejöttének.” ..Annál rosszabb a tények­nek” — ezt a filozófiai té­telt egy német gondolkodó, Fichte hirdette meg. Bonn­ban, különösen annak vezető köreiben ez a Fichte-fajta okoskodás, a struccpolitika az uralkodó — s ezért olyan ’ kiszámíthatatlan, veszélyes és 1 nyugtalanító minden, ami Nvuaat-Németországban tör- 1 ténik. ’ A mai Nvugat-Németorszá- got nem ok nélkül tartják az európai reakció felleg­várának világszerte. Annál izgalmasabb a kérdés, hogy 1 mit várhatunk a holnap Nvu- gat-NémetorszáeátóI. attól az ' úi generációtól, amely már • a háború után született és • most készül fel az életre. A választ egy bonni gimná­. ziumban kerestük. Hajdú János—Nemes János i Következik: Történelem órán. gyarok, hanem az európai él­vonalba illő munkákat, s egyszerre csak egyszerű ér­deklődőként megjelent a ki­állításon a főpolgármester is. Paul Weber, az ismert nyu­gatnémet grafikus pedig így foglalta össze a vélemé­nyét: „Hát igen, Magyaror­szágon komoly feladatokra szól a megrendelés, s ezért van művészi igény is. Ná­lunk mindent elsöpör a kom­merciális reklám — a valódi művészek alig-alig jutnak megrendeléshez Nem akarunk egy ilyen — végső fokon mégis csak — szerény kiállítás megrende­zéséből messzemenő politi­kai következtetést levonni. Annál kevésbé, mert nem állami, hivatalos, kulturális kapcsolat eredménye, hanem néhány jóindulatú „privát ember” kezdeményezése. Ér­demes a megemlítésre a Spi­ritus rector: Müller úr, a Nassauische Heimstätte ne­vű lakásépíttető vállalat igaz­gatója. Müller úr 1962-ben egy nemzetközi építészkong­resszuson járt nálunk és fel­figyelt — a szó szoros ér­telmében az utcán... — színvonalas, virágzó grafi­kai művészetünkre. A vál­lalkozásnak, amelyet Müller igazgat, van egy „kulturá­lis szolgálata”, a Wohnen und Leben (lakni és élni), amely a vállalat által épített la­kások bérlőinek szórakozta­tásáról, művelődéséről, mű­vészeti neveléséről próbál gondoskodni. (Megjegyzendő: igényes, jó művészetet ad­• nak, következetes harcot folytatnak a giccs ellen — vagyis, tiszteletre méltó és feltétlenül progresszív irá­nyú tevékenységet fejtenek ki az új lakótelepeken.) Ha véletlenszerű és csupán egy jó szándékú ember kez­deményezésének köszönhető ez a frankfurti plakát kiállí­tás — valamit mégis csak jelez. Mondhatnánk így is: a magyar plakát a frankfurti Rőmerben az idők jele. Ki­fejezője annak, hogy a nyu­gat-németországi politikai ve­zetésre és az ő hatásuk, be­folyásuk nyomán sajnos a közéletre is olyannyira jel­lemző merev vagy a kelle­metlen következmények fé­lelmétől diktált elzárkózás és elutasítás minden iránt, ami egy szocialista ország­• ból jön — mintha enyhülő­ben, oldódóban volna. Mintha ... Mert ki tudja, , hogyan is van igazán? Nyu- gat-Németországban az em­bernek a haladás, az enyhülés láttán érzett lelkesedését va­lami zavaró dolog mindig ha­marosan lehűti. Frankfurt am Mainban is megkaptuk ezt a hideg zuhanyt. Uszítás hivatalosan A Rőmertől, a magyar kiál­lítás helyétől talán száz mé­terre fekszik a Pál-templom, amely arról nevezetes, hogy 1848-ban ott ülésezett a pol- gári forradalom parlamentje. \ Igaz. hogy — amint azt Marx ‘ és Engels maró gúnnyal és ra- ‘ gyogó polémiával kimutatta — ez a tiszteletreméltó és jobb ’ sorsra érdemes gyülekezet, a 1 forradalom ügyét végelátha­tatlan szócséplésbe fullasztva elsinkófálta. de a hely mégis valamiféle demokratikus szel­lemet áraszt. Nos, a Pál-templom nagyon is korlátolt progressziójának hagyományát is megcsúfolva a katedrálisban, a magyar pia- . kátkiállitással egy időben, egy undorítóan úszitó. n hideg­háború legrosszabb időszaka- i ba illő kiállításom '■n’V1'eteti Frankfurt népe. S erre a ki- t állításra ingyenes volt a be­menet, ingyen osztogatták a j Nyugat-Németország várat- ! lan és kellemes meglepetés- í sei fogadott bennünket. Uta- zásunk első állomáshelyén, j Frankfurt am Mai-nban ép- I pen magyar plaikátkiállítást rendeztek. S hozzá még j nem is akárhol! Ennek a pezs- I gő, parádés kereskedőváros- j nak és turisztikai nevezetes- | ségnek — „Jöjjön el a Maj- ; na gyöngyébe, Goethe vá- j rosába!” — a kellős közepén, j az ősi városházán, annak is ] híres Romer-csarnőkában, | sok világhírű művész be- ; mutatkozásának színhelyén | adtak helyet a 70 magyar ki- j állításplakátnak (film-, szín- I ház-, hangverseny és turista- \ plakát). Mert politikai pla­kátjainkat érthetően nem nagyon igénylik Nyugat-Né- j metországban... Enyhülés magánkezdeményezésre örültünk, hogyisne örül- ; tünk volna mar a kiállítás tényének is; s még inkább elégedettek voltunk, amikor tapasztaltuk, hogy a legkü- | lönbözőbb látogatói török­ben is elismerést, sőt olykor kifejezett lelkesedést, illetve j csodálatot vált ki a gazdag i anyag. Néhány példa: A i megnyitón a várost — már- I mint a hivatalost, a vezetősé- | get — protokolláris udvarias- | Sággal, de bizonyos tartózko- | dással is egy tanácsos kép- I viselte. De azután híre ment, | hogy nem akármilyen pla- 1 kátékat mutatnak be a ma­iz amerikai kormány uby védői között | dósító —. hogy Washington i valami olyasmit tud, vagy gyanít Lee Oswaldról, amit nem akar sem Dallas, sem a világ tudtára adni”. — Mindenesetre tény, hogy Joe Tonhill texasi jogtanácsos január 9-én nagymerészen levélben szólította fel Edgár Hoovert. az FBI igazgatóját és Lee Rankint, a Kennedy elnök ellen elkövetett merény­let kivizsgálására kiküldött elnöki különbizottság főtaná­csosát és nem kevesebbet kért, minthogy bocsássák rendelke­zésére a Warren-bizottság bir­tokában levő valamennyi je­lentést, jegyzőkönyvet és bi­zonyítékot. Legnagyobb meglepetésre . január 28-án Herbert Miller . j igazságügyminiszter-helyettes , | közölte: | Utasította az FBI-t, hogy bocsássa a védelem ren- ' j delkezésére mindazoknak ■ J a személyeknek a nevét és ’ i címét, akik ismerték Ru­byt, akik valaha is talál- ; koztak vele, véleményt , mondtak Rubyról, vagy emlékeznek olyan esetek­re. amelyeket a védelem _ felhasználhat az ügyben. ' Herbert Miller válasza ezzel a mondattal zárult: Az elnök ellen Oswald által elkövetett merényletre vonatkozó infor­■ i máeiók nem vehetők igénybe, t | mivel azok láthatólag nem I tartoznak a tárgyhoz. Kísérleti atomerőmű épül a Szovjetunió sarkvidékén A Szovjetunió sarkvidékén, az örök fagy területén kí­sérleti kisatomerőművet építenek. A kisatomerőmű villamos teljesítménye csak 750 kilowatt. Hőteljesítménye azonban en­nek háromszorosa lesz. Az egész berendezés hat, tizenhat ton- I nás részletekre bontható majd szét és ilyen egységekben szállítható. A kísérleti kisatomerőmű egyszeri uránfeltöltéssel kél i évig üzemelhet teljes terheléssel sen mondott beszédében kije­lentette: — Home az atombombát tette választási hadjarata lő fegyverévé. A kommunisták elfogadják a kihívást. A hid­rogénbomba árnyékában nem , lehet tartós béke. Bármit akarjon Home el­pusztítani az atomfegy­ver gombjának megnyo­másával, holtbiztos csak az, hogy eltörölné Angliát a föld színéről. Nemzeti biztonságunk az atomfegyverek betiltásától függ. A lory politika különö­sen bűnös, mert nem pusztít­ja el a bombát, úgy, hogy Nyugat-Németország és Japán Home érveivel indokolhatja azt, hogy ők is atomfegyvereket gyárthassanak. Az atomfegy­verek birtoklásának elterjedé­se súlyosan rontaná a nem­zetközi helyzetet és nagyban növelné a háborús veszedel­met A toryk évi 2990 millió fontra emelték Anglia fegyverkezési költségeit és atomfegyvereket készül­nek adni a sokoldalú atom­haderő hátsó kapuján át. | A kommunista jelöltek füg- I getien angol külpolitikát kö- I vetelnek: „Mi lemondanánk az atomfegyverekről és tá- ; maszpontokról, elleneznénk ' atomfegyverek adását Nyugat- j Németországnak, atomfegy­vermentes közép-európai kör- | zetet javasolnánk kölcsönös visszavonulással, ami a német békeszerződéshez és a berlini kérdés megoldásához vezetne, továbbá atommentes körzete­ket javasolnánk Ázsiában. Af­rikában s Latin-Amerikában. Javasolnánk Anglia kivonulá- j sat a NÁTO-ból és megnem- i támadási egyezmény kötéséi í a Varsói Szerződés és a NA- j TO országai között”. i ------------------­j Titkos szövetség a képviselői és R Köves Tibor, az MTI tudó- j sítója írja: | „Tragikomédia”, „Cirkusz”, j ,,Burbeszk”, „Örültek háza” — j ezek az állandóan visszatérő ! jelzők az angol sajtó dallasi tudósításaiban a Ruby-per esküdtjeinek kiválasztása kö­rül folyó macska-egér játék jellemzésére. A Sunday Telegraph konzer­vatív vasárnapi lap dallasi különtudósítója, Dorothy Kil- gallen szenzációs leleplezéseket közöl a bírósági komédia kulisszái mögött szövődő baljóslatú összeesküvés­ről. .,A washingtoni igazságügy­minisztérium a maga nemé■ ben páratlan szövetséget kö tött Ruby ügyvédeivel. A vé­delem kötegszám kapott olyat hasznos információkait, ame­lyekhez a kormány emberei­nek közreműködése nélkül so hasem juthatott volna hozzá Ezt a segítséget azzal a fel tétellel kapták, hogy a véde lem sem tesz fel kérdéseke Ruby áldozatának személyére ' Lee Oswaldra vonatkozólag Űau tűnik — folytatja a tu­, Kelet-Afrika partjainál i szerint rövidesen közös hadi' | tengerészeti hadgyakorlatoka i is fognak tartani. i két szovjet célpontot — ami- : : nek valószínűsége elenyésző —, . a mérleg másik serpenyőjébe esik az a határozottan meg- állapított tény, hogy a Szov- | ■ je tűni ónak olyan nagy bőség- ! , ben vannak rakétái, hogy el- ! törölhetné a föld színéről az | összes angliai és francia vá- j rosokat, és bombavető repülő- gép-támaSzpontokat. Minél tá­volabb tekintünk a hatvanas i és hetvenes évekbe, annál | csekélyebb lehetőségét látjuk j annak, hogy kisebb országok, I mint Anglia és Franciaország, független, korszerű atomhad­erőt tudnának kifejleszteni és fenntartani. Ez nem sikerülne még akkor sem, ha a költsé­gekkel tönkretennék magu­kat. John Gollan, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja főtit­kára manchesteri nagygyűlé­iODT fi HELYZET yalások — Három tűzeset egyezés legnagyobb akadálya. : Bizonyos ENSZ-körök szerint | a ciprusi kormány ragasz­kodása a Biztonsági Ta­nács szerepéhez gyakorla- I tilag az 1969-as szerző- j dés hatályon kívül he­lyezését jelenti, s azt állítják, hogy annak el- fogadása „veszélyes prece-; denst” jelent, amennyiben egy érvényben levő nemzet­közi szerződésnek a Bizton­sági Tanács határozata követ­keztében történő esetleges ha­tálytalanításával járhatna. A ciprusi amerikai nagy- követség szóvivője szerint va- i sámap a nagykövetség bútor- j raktárában ismeretlen okok- j ból tűz ütött ki. A tüzet rö- j ! vid idő alatt eloltották. Huszonnégy órán belül ez volt a harmadik tüz­eset a ciprusi főváros­ban. Erkin török külügyminisz­ter a képviselőház költségve- | 1 tési vitájában felszólalva, va- ! : sárnap felhívta az új görög I kormányt. Törökországgal I 1 együttműködve igyekezzék j i hozzájárulni a ciprusi kérdés i i megoldásához. A miniszter ; hangoztatta, hogy a két or- ! szag „hagyományos kapcso- | tatai új és súlyos megpróbálta­táson mennek át” Ciprus I miatt. űrkutatás fölényéről I Az elnök véleménye sze- | rint a Szovjetuniónak azért j sikerült elsőnek felmutatni ] eredményeket az űrkutatás- ! ban, mert az Egyesült Ál­lamok „két évtizedes erőtel- ! jes tudományos fejlődése mel­lett seím volt képes létrehoz- i ni megfelelő kapcsolatot a j tudósok és a politikusok kö- I zött”. Az amerikai politi- ; kai vezetés — írja az elnök — a politikusok évszázadokra visszanyúló klasszikus hibá- j ját ismételte meg, amikor azt I hitte, hogy a hatalom csúcsa I egyben a bölcsesség csúcsát is \ jelenti. Az amerikai csapatok A Roz El Jusszep című j egyiptomi hetilap értesülése szerint Paul Adams amerikai i tábornok utasította a 7. flotta néhány egységét, hogy tartóz­kodjék Kelet-Afrika partjai közelében. A hívatlan vendé­gek házigazdájának szerepére a Dél-afrikai Köztársaság kor­mánya vállalkozott. A lap megjegyzi, hogy a Verwoerd- kormány és az amerikai kül­ügyminisztérium egyezményt kötött, amelynek értelmében i amerikai hadihajók szabadon j használhatják a Dél-afrikai | Köztársaság kikötőit, A tervek I. Melegből hidegbe...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents