Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-25 / 46. szám
VIII. ÉVFOLYAM. 46. SZÁM ÁRA 50 1964. FEBRUÁR 25. KEDD PEST MELYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJEÍEKí KÉT HATÁROZAT jubileum után - kongresszus előtt Javuló közegészségügy: új kórházi ágyak, rendelő- intézetek — Megtartotta konferenciáját a Vöröskereszt Pest megyei szervezete Négy éve tartotta első, idén tartja második kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. A kongresszust megelőző megyei konferenciák sorában vasárnap a Pest megyeit is megrendezték, délelőtt fél tíz órai kezdettel a megyei tanács nagytermében. A küldötteken kívül részt vettek a konferencián a társadalmi, illetve tömegszervezetek vezetői, képviselői, s a megyének a Vöröskeresztben is tevékenykedő egészségügyi vezetői, élükön dr. Békés Zoltán megyei főorvossal és dr. Stark Janka országgyűlési képviselő, főorvosasszonnyal. Az elnökségben foglaltak helyet: Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Sófalvi Zoltánná a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Sárfi Rózsi, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára, Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke, országgyűlési képviselő, Jordán László, a szakszervezetek megyei tanácsának titkára, Németh Veronika, megyénk Vöröskereszt-titkára és dr. Vedres Margit, ráckevei körzeti orvos, községi Vöröskeresztelnök. Szabó Sándor megyei tanácselnök-helyettes, mint a Vörös- kereszt megyei elnöke, megnyitó beszédében meleg szeretettel üdvözölte a megjelenteket, majd utalt arra, hogy az elmúlt négy esztendő eredményeiben, amelyet hazánk elért, ha szerény mértékben is, de a Vöröskereszt odaadó segíteni kész és fáradhatatlan aktivistái is részesek. Az elnöki megnyitó után megválasztották a bizottságokat, majd Németh Veronika titkár ismertette a Vöröskereszt megyei elnökségének beszámolóját. Németh Veronika beszéde Aki hazánk tájait, városait járja, lépten-nyomon új építményekkel, lakóházakkal, új utcasorokkal, ipari létesítményekkel, kulturális és egészségügyi intézményekkel, a falvakban tetszetős, városias családi házakkal, gazdasági épületekkel, találkozik. A közelmúlt esztendő^ fokozott ütemű építkezési tevékenységének eredményei ezek. Sokat építünk és jobban, korszerűbben is, mint a múltban, új lakó- és középületeink esztétikai megoldásai, tetszetős külső formája ugyancsak fejlődésről tanúskodik. Ám mindezek az eredmények nem takarhatják el az építőipar „homlokzata” mögött fellelhető hiányosságokat. S ezúttal nemcsak az építkezések minőségi hibáira — a rosszul záró ajtókra, ablakokra, a feltüremlő parkettára, a beköltözés után nagy költséggel kijavítandó számtalan apró mulasztásra — gondolunk, hanem az építőipar módszereinek, szerv ezetettsé- gének azdkra a fogyatékosságaira, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának február 20—22-i kibővített ülése az építőipar munkájáról szóló határozatában elemzett. Az építőipar fejlettsége nem „magánügye” ennek az iparágnak. Korszerűsége — az építkezések üteme, időtartama és önköltsége — közvetlenül hat népgazdaságfejlesztési terveink megvalósítására. Ha korszerűen, gyorsan és olcsón építő iparunk van, minden tervidőszakban több gyárat, lakást, ■ kommunális létesítményt építhetünk s ennek arányában gyorsulhat fejlődésünk mind a termelés, mind- pedig a fogyasztás területén. A Központi Bizottság határozata a magyar építőipar ilyen irányú fejlesztésének feladatait is konkrétan megjelölte. A feladat gerincét az alkotja, hogy az építőipart — szerelőiparrá kell átalakítani. A korszerű építkezési tevékenység csaknem valamennyi követelményét — a magasabb termelékenység, alacsonyabb önköltség, a kivitelezés gyorsasága. megfelelő minősége — ki tudja majd elégíteni építőiparunk, ha meghonosítja a tömegszerű gyártást s a lakóházak és gazdasági épületek tipizált alkotóelemeit nagy sorozatban, előregyártó üzemekben állítja elő, s a helyszínen elvégzendő munkálatokat az alapozást, az elemek és a szerelvények összeállítását, a festést stb — messzemenően gépesíti. Az ilyesfajta — s napjainkban egyedül lehetséges építési módszerek alkalmazásának természetesen az is feltétele, hogy az építőipar termelésszervezetét ugyancsak korszerűsítsék. A Központi Bizottság határozata ennek kapcsán a szalagszerű építésszervezés módszerének általános alkalmazását s a vagy termelékenységű gépek és berendezések több műszakos hasznosítását írja elő. A magyar építőipar korszerűsítése elsősorban gazdasági, műszaki és iparszervezési fel- idait, amit az iparág vezetőinek kell megoldaniok. A Központi Bizottsáa határozata a konkrét feladatok megjelölése Inellett azzal is elősegíti a korszerű építőipar mielőbbi megteremtését, hogy az építőipari dolgozók párt- és tömegszervezeteit és az egyéb ipar ágak vezetőit is a határozat végrehajtására mozgósítja. Még két esztendő és bevégződik második ötéves tervünk. tippen ezért az MSZMP Központi Bizottsága megvizsgálta a magyar mezőgazdasági helyzetét és azt is, hogy mezőgazdaságunk milyen eredmények* kel segítheti az ötéves terv sikeres befejezését. A KB-ha- tározait megállapította, hogy „a mezőgazdasági termelés növelésének alapja a növény- termelés fejlesztésé’. Fontos célkitűzésünk, hogy az ország kenyérgabonaszükségletét teljes egészében a hazai termelés elégítse ki. Ezért a nagy hozamú búzafajták arányát 80 százalékra kell növelni. Ehhez a mezőgazdaság több műtrágyát kap és gondoskodás történik a kenyérgabona-termelés gépesítésének befejezéséről. A takarmányhiány elleni küzdelemben a kukoricatermelés hozamának további fokozása a fontos feladat. Hazánk éghajlati viszonyai lehetővé teszik, hogy viszonylag rövid idő alatt elérjük a legfejlettebb kukoricatermelő országok színvonalát. Nagyon sok a tennivaló a takarmánytermelés legelhanyagoltabb ágában, a rét- és legelőgazdálkodásban. Néhány év alatt mintegy 600 ezer holdon kell megvalósítani a korszerű rét- és legelőgazdálkodást. Bőségesen van teendőnk az állattenyésztésben is. Sürgető feladat a termelőszövetkezetek tehén- és kocaállományának növelése, s egyidejűleg az, hogy ne csökkenjen tovább az állatlétszám és az árutermelés a háztáji gazdaságokban. Alacsonyak az állattenyésztés és hizlalás országos átlagai és nagyok a termelés költségei. Ezen a helyzeten úgy tudunk javítani, ha gazdaságosabbá tesszük a takarmányozást, szélesebb körben elterjesztjük az alapvető és a jól bevált új tenyésztési, hiz’ólási módszereket, valamint sokkal jobban eleget kell tenni az állategészségügyi követelményeknek. Mindebben kiemelkedő szerepe van a szakmai ismeretterjesztésnek, s annak, hogy a mezőgazdasági kutatóintézetek még szorosabbá tegyék kapcsolatukat a termelőüzemekkel. Államunk minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a mezőgazdaságot. Az idén több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a mezőgazdaságban. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági beruházásokra fordított összeg 11 milliárd forinttal lesz nagyobb az eredetileg tervezettnél. Ez a néhány adat jól bizonyítja, hogy az állam messzemenő támogatásban részesíti a mezőgazdaságot, mindenekelőtt a termelőszövetkezeteket, amelyek további erősödésétől elsősorban függ a mező- gazdasági termelés fejlődése. A Központi Bizottság határozata, amely ennek a központi kérdésnek minden lényeges részletével behatóan foglalkozik, megerősíti azt a meggyőződést, hogy az eddigi biztos úton haladjunk tovább, akkor az ország és a szövetkezeti parasztság javára meg tudjuk valósítani mindazt, amit a határozat célul tűzött ki. Rajna, Majna, Ruhr (Cikksorozatunk első része) Betartva és betartatva MŰVELŐDÉSI OTTHON AVATÁS mm A Párizsi Komntün magyar minisztere (Megemlékezés Frankel Leóról) VIGYÁZVA EGYMÁS ÉLETÉRE Borult, csapadékos idő, fokozatos felmelegedés várható Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályának tájékoztatása szerint a keddre virradó éjszaka a Dunántúlon már csak mínusz 3, mínusz 7, a keleti országrészeken he- lyenkint még mínusz 8, mínusz 12 fokos fagyok lesznek. A derült hideget átmenetileg most többnyire borult, enyhébb idő váltja fel. A keddi maximumok előreláthatólag plusz 1, plusz 5 fokig emelkednek. A csapadék elsősorban hó, majd havaseső és eső alakjában hullik le. A délies irányú szél kedden még mérsékelt sebességű lesz. Befejeződött a cukorgyártási idény A hagyományoktól eltérően az idén négy-öt héttel elhúzódott a cukorgyártási idény. A kedvező termés nyomán ugyanis a tervezettnél 55 000 vagonnal több répát dolgozott fel az ipar. A szerencsi, és a hatvani cukorgyárban szombaton kezdték meg az utolsó répaszállítmány feldolgozását. Hétfőn azonban már itt is befejezték a munkát. Ezzel a cukoripar gyártási idénye végétért. A magyar cukoripar 11 üzeme szeptembertől 340 ezer vagon répát dolgozott fel, ösz- szesen 43 ezer vagon cukrot gyártott, 2200 vagonnyit terven felül. Ezenkívül mintegy 155 ezer tonna melaszt adott a szesz- és takarmánykészítő iparnak. Németh Veronika elöljáróban a 101 éve fennálló, s 107 ország 170 millió emberét tömörítő Nemzetközi Vöröskereszt béke törekvésedről szólott, majd megyénk egészség- ügyi ellátottságát elemezte. Megállapította: a 'védőoltások és a Sabin-cseppek bevezetése óta nem történt megyénkben gyermekbénulásos megbetegedés: kevesebb lett a tracho- j más, csökkent a hastííüszos, tetanuszps és szamérköhögé- ses betegok száma. Uj kórházi ágyak, rendelő- intézetek és új egészség- ügyi státusok formájában sokat javult az ellátottság. Ám ahhoz, hogy egészségügyi, s szociális téren ne legyen kívánnivaló, újabb körzeti orvosokat, betegápolónőket és védőnőket keli munkába állítani. A Vöröskereszt, amely az egészségügyi feladaiok végrehajtása érdekében működő társadalmi mozgalom, sokat dolgozott eddig. Megyénkben — az első kongresszus óta — megerősödtek a Vöröskeresztszervezetek, nőtt az aktívahálózat, s javult a szakirányítás színvonala. A munkában tevé- j kény szerepet vállal a KÖJÁL és a TIT is, s az orvosok mellett pedagógusok, gyógyszerészek, védőnők is egyre nagyobb számban bekapcsolódnak. Néhány adat a Vöröskereszt működéséről: az első kongresszus óta 23 ezer Pest megyei lakos vett részt különböző egészségügyi tanfolyamokon. Az elmúlt esztendőben 55 ezren látogatták azokat az egészségügyi előadásokat, amelyek egy része már filmvetítéssel van egybekötve. Megyénk 180 ezer lakóházából évenként 130 ezret értékelnek a tisztasági mozgalom keretében. 1933-ban 2332 liter vért adott a lakosság, a térítés nélküli véradómozgalom keretében. Eddig 94 iskola érte el a tiszta iskola címet, s köztük tízezer forint jutalmat osztottak ki. A kötelező tbc- szűrővizsgálatoknál is nagy segítséget nyújt a szakembereknek a Vöröskereszt. Megyénkben 70 cigánytelepre járnak ki rendszeresen ellenőrizni a Vöröskereszt aktívái, 24 telepen pedig képzett cigány egészségügyi felelős tevékenykedik. Az elmúlt esztendőben 120 antialkoholista előadás hangzott el a nőtanáccsal karöltve. A munkát azonban nemcsak az eredmények jellemzik. A mezőgazdasági üzemek tisztaságát még kevés helyen tudták csak biztosítani. i. továbbiakban itt is nagy feladat hárul a Vöröskeresztre. I Előfordul, hogy egyes üzemekben nem becsülik meg eléggé az önkéntes véradókat — itt is javítani kell a helyzeten. A tisztasági mozgalmat sok helyütt csak mechanikusan értékelik. A vita A 25 no tagot magába foglaló megyei szervezet további feladatait kijelölő, nagy tapssal fogadott beszámoló után szünet következett, majd dr. Révész László, a Vöröskereszt megyei szám- vizsgáló bizottságának elnöke tette meg jelentését. Ebben elmondotta, — többek között —, hogy a gazdasági tevékenység színvonala a tartalmi munkának alatta marad. A beszámolóhoz igen sokan hozzászóltak. Sárfi Rózsi, a Vöröskereszt Országos Elnökségének tagja elmondotta, hogy tovább javul az egészségügyi ellátottság, hiszen országos méretekben jelenleg 200 új egészségügyi létesítmény áll tervezés, illetve kivitelezés alatt. Dr. Mogyorós Istvánné gödöllői, Mikus Endrénc szigetmonostori és Sári Sarolta ürömi küldött az ifjúsági Vöröskereszt munkájáról szólott. Dr. Fenyves István, a váci véradóállomás vezetője elmondotta, hogy a Vöröskereszt segítségével idén biztosítottnak látszik 800 liter vér. A határozati javaslat elfogadása után Németh Veronika Antoni Lászlónénak, az Egészségügy kiváló dolgozója; majd Hódul Tivadarné- nak, Juhász Józsefnénak, dr. Kőházi Gyulánénak, Pólyák Máriának, Bittner Józsefnek, dr. Kárpáti Ervinnek, Cserna Emíliának, dr. Kicsiny Gusztávnak, Bitter Antalnénak, Gál Jánosnénak és Bősze Lászlónénak a Vöröskereszt kiváló dolgozója jelvényt nyújtotta át. Ezután Szabó József, a jelölő bizottság elnöke ismertette a bizottság javaslatait a 29 tagú megyei vezetőségre, a számvizsgáló bizottságra és az országos kongresz- szuson Pest megyét képviselő küldöttekre vonatkozóan. A javaslatok egyhangú elfogadása után az új megyei elnökség megválasztotta soraiból a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének 13 tagú elnökségét. (m. j.) Épül az egyetemi város Ezerkétszáz diák kap szállást a gödöllői Ag rártudományi Egyetem új épületeiben. A három szárny közül ez az első, anie lyet március tizenötödikén adnak át (Tóth Gy. felv.)
