Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

10 fur MEGYE I IMtHap 1964. FEBRUÁR 23, VASÄRNAP „LETARTÓZTATOTT SZIGET“ LESZ ISMÉT CIPRUSBÓL? „A britek el sem mentek, máris visszajöttek' ‘ — mond­ta decemberben egy nicósiai görög a francia AFP hírügy­nökség tudósítójának. Való­ban. az angolok csaknem egy évszázada nem tették ki lábu­kat a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő íkis szi­getországból. Az annektálástól a „NATO-izálásig' 1878-ban egy török—angol védelmi szerződés eredmé­nyeként, a 300 éves török megszállás után az angolok vették át Ciprus katonai meg­szállását és igazgatását, 1914- ben pedig a Törökország ellen hadat viselő Nagy-Britannia véglegesen annektálta Ciprust. S a „lehorgonyzóit repülőgép- anyahajó” 1925-ben lett angol gyarmat. Hat esztendővel ké­sőbb kezdett kibontakozni a sziget lakosságának 80 száza­lékát alkotó ciprusi görögök mozgalma, az Enozisz, a Gö­rögországhoz való csatlako­zás érdekében. Ez a küzdelem új lendületet kapott, amikor Makarioszt 1949-ben Ciprus érsekévé választották. Néhány esztendővel később már az angolok terjesztették elő kü­lönböző „alkotmány-javasla­taikat”, amelyek azonban mit sem változtattak volna a gyar­mati elnyomáson, 1955-ben megkezdte tevékenységét a ciprusi görög hazafiak ellen­állási szervezete, az EOKA, amelynek egyik legendás ve­zetője a ma Görögországban élő Grivasz tábornok volt. Makarioszt, aki nem alkudott meg az angolokkal, 1956-ban száműzték az Indiai-óceánban levő Seychelles-szigetekre — azonban a ciprusiak küzdel­mét ezzel sem tudták meg­fojtani. Végül is Nagy-Britannia az 1959-es londoni és zürichi angol—görög—török egyez­ményekben látszólag szava­tolta, a valóságban azonban megnyirbálta az új köztársaság szuverenitását az úgynevezett Jkezességi szerződéssel”, s katonai támaszpontokat bizto­sított magának Cipruson. Most ciprusi beavatkozásukat próbálják szentesíteni, „NA- TOHzálni” — ezért akarják mindenképpen megakadá­lyozni az ENSZ közbelépését. IIIIIIIKIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll ^ Váratlanul megjelenít az 9 egyik londoni bélyegaukción y a világ egyik legritkább £ bélyege, az 1847-ben ki- adott egyik Mauritius. 2 í A bélyeget Lady Gorám, az ^ akkori kormányzó félesége ^ rendelte igen rövid határidő- ^ re, hogy egy ünnepélyére szóló meghívókat azzal pontozva £ küldhesse ki. A vésést és ^ a nyomtatást — nagyobb ^ szakértő nem lévén kéznél ^ — egy Joseph Barnard nevű £ öreg órásmester végezte. A < bélyeg megjelenése után né- Í hány nappal azonban a •S nyomólemezek szőrén-szálán 5 eltűntek. így ma ebből a ^ bélyegből alig néhány pél- '9 dányt tartanak számán a 2 gyűjteményekben, s az érté- ^ küket magyar pénzre átszá- 9, mítva mintegy félmillió fo- 9f rintra becsülik. A lemezt, ^ amellyel a bélyeget nyomták, £ tévesen vésték: „Post paid” $ szöveg helyett helytelenül 2„Post office” került a le-.. \ mezre 9 í A legritkább kanadai bé­lyeg az 1851-bem kiadott 12 pennis fekete Viktória ki­rálynő bélyeg, amelyből mind­össze 1500 darabot használ­tak fel. Ennek a bélyeg­nek az értéke egy 1865-ös katalógusban még körülbe­lül 20 forint körül lehetett, most százezer forintnak meg­felelő összegért cserélt gaz­dát Londonban. A bélyeggyűjtők álmai közé tartozik Hulotnak, az első francia bélyeg­készítőnek 1 frankos, 1849—52-ben kiadott kár- minvőrős bélyege is, amelynek legalább 25 000 fo­rint a forgalmi értéke. A legértékesebb szász bé­Angol katonák Nicosiában a szögesdrótból készült spanyol- lovasok mögött visszatérve, 1957-ben maga tárta a világ elé az angol ej­tőernyősök szadizmusának bi- zonyítékait Csupán két ese­tet elevenítünk fel... G. Joannou szerzetest élő" szőr a karaolód koncentrációs táborba zárták, napokon át nem adtak neki sem enni, sem inni, éjszaka pedig nem hagyták aludni. Azután _ az ammochosztoszi rendőrségre hurcolták, ahol vallatni kezd­ték, hogv értesüléseket csikar­janak ki tőle az ellenállási mozgalomról. Azt felelte, hogy nem tud semmit. Erre a vizs­gálóbíró két civilru'hás angol­nak adta át. akik vadul verni kezdték a hasán és testének más részein. Kicsavarták a kezét, ami szörnyű fájdalmat okozott neki. Az amgolok gyu­fát gyújtottak és apránként leégették a szakállát... 5 ’*’ • R evolvörrel «VLSI'S'! kinyitotta a számat" A pylai Szftzosz Pefrou tűz­oltó esetében a szokásos bán­talmazáson felül azt a mód­szert is alkalmazták, hogy megtöltötték a száját földdel. „Aztán — írta jelentésében — G. Sztavrinosszal (egy másik ciprusival) együtt elszállítot­tak Orokliniba, hogy mutas­suk meg nekik azt a helyet, ahol a fegyverek vannak. Mielőtt beértünk volna a fa­luba, rám parancsoltak, hogy keressem a fegyvereket. Fel­emeltem egv követ, és persze nem volt alatta semmi. Erre levetkőztettek anyaszült mez­telenre, vesszőt vágtak és el­kezdtek verni. Aztán a földre tepertők, megfogták nemiszer­vemet és körbe kellett forog­nom a földön, meztelenül. Ez­alatt két angol katona ránk­szegezve tartotta fegyverét G. Sztavrinosz néhány lépés­nyire volt tőlem, öt vagy tíz perc múlva azt mondták, hogy öltözködjek fel; erre egyikük kést vett elő és elkezdte vág­ni a hajamat a többiek ha­hotája közepette. Ezután G. Sztavroszt kezdték ütlegelni. Miután minden módon meg- kínoztak bennünket megpa­rancsolták, hogy feküdjünk hanyatt a földre. Egyikük odajött hozzám, revolverrel kinyitotta a számat, és azzal fenyegetőzött. hogy belelő. Rögtön utána pedig kihúzta^ a revolverét és földdel tömte £ tele a számat. Aztán vert ito-J vább, s közben azt akarta, \ hogy mondjam meg, hol van \ a revolvere. Utána G. Sztav- £ rinoszhoz ment és őt is ugyan- j így bántalmazta.” J Nem véletlenül idéztük\ ilyen hosszan Szozosz Petrou j jelentését Természetesen,: ezer és ezer hasonló esetet ^ sorolhatnánk fel, köztük olya-; nokat, amelyek talán a hit- j leristák gaztetteit is felül- 5 múl ják. A körmök alá szúrt £ szögek és fogpiszkálók, a tér-í . hei^mk Ö«áuigaÍR..,^étá-j lás”, az elektromos „kezelés”; mind-mind hozzátarloztak a •, ciprusi angol „rendfenntartó í erők”, Harding f&kormányzó! ejtőernyőseinek „pacifikáló" módszereihez. Két esetet azért j idéztünk hosszasan, hogy be-! mutassuk, hogy „biztosították; a békét” Cipruson az angol j gyarmatosítók, akik ma j ugyanerre a szerepre akarnak í vállalkozni az alig 550 ezer í lakosú szigetországban. j Tízezernél többen pusztul-! tak el, áldozták életüket az \ angol megszállók elleni küz-j delemben, amely végül is —: bár korlátokkal — Ciprus! függetlenségéhez vezetett. i Matsis hősi halála ■ . A brit ejtőernyősök ember- j vadászata akkoriban minden-: napi esemény volt Cipruson.: Azzal az ürüggyel, hogy az! EOKA ellenállási mozgalom! híveit keresik, fiatal lányokat\ raboltak maguknak, asszonyo-l kot gyalázták meg, fia.aiokaf, és időseket öltek. Az ellenállást azonban sem-: lyeg születésekor nem is in­dult ritkaságnak, hiszen fél­millió példányban került for­galomba. Mivel azonban ez a közönséges 3 Pfenniges bé­lyeg szinte kizárólag újság- csomagok bérmentesítésére szolgált, kevés kivételtől el­tekintve valamennyi elve­szett. így lett mostanra száz­ezer forintra becsült különle­ges ritkaság Érdekes az első újfundlan­di repülőbélyeg története is, amelyet 1919-ben az első atlanti-óceáni repüléshez használtak. A 3 centes fe­lülnyomott bélyegek rövid utat tettek csak meg, mert a leveleket szállító re­pülőgép nyolcszáz mér- földnyire a felszállás he­lyéről lezuhant. A leveleket egy dán hajó kimentette és azok eljutot­tak a címzettekhez. Egy-egy eredeti futott példány a ka­land nyomán ma 50 000 fo­rintnyi összegért cserél gaz­dát. Van azonban még újabb keletű ritkaság is a világon. De Pinedo híres olasz pilóta 1927-ben körülrepülte a vilá­got. Utjának utolsó — Rómá­ba vezető — szakasza tiszte­letére egy újfundlandi 65 centes fekete bélyeget fe­lülnyomtak ezzel a szöveg­gel: „Air Mail De Pinedo 1927”. A bélyegek zömét a pilótának ajándékoztál?, s mindössze 230 levelet bé­lyegezték fel velük, olyan leveleket, amelyeket De Pinedo vitt magával gé­pén. Egy-egy ilyen boríték értékét ma mintegy 20 000 forintra becsülik. Sir Harding ejtőernyősei Ciprus azonban nem szíve­sen fogadja az angol katoná­kat, hiszen szörnyű tetteikre a ma még iskolába járó cip­rusi gyermekek is emlékeznek. Érdemes visszaforgatni Cip­rus történelmének lapjait a kö­zelmúltból: hogyan viselked­tek az angolok, akik nem egészen egy évtizeddel ezelőtt a kis országot koncentrációs táborrá, „letartóztatott szi-i gettó” alakították. Sir Har­ding akkori angol főkormány­zó ejtőernyősed ugyanazt tet­ték. amit Hitler pribékjei, a francia idegenlégiósok, az OAS martalócai. Makariosz száműzetéséből 1 z 3 4 s m fj ? 8 ■ 10 11 12 ü~ 14 15­16 ■ u in 19 20 Ül 1 ii‘2 ß 25 ■ 24 1 1, M * m L 28 29 P * n ÍL 35 36 3? 58 B te 11 41 9 42 H f» H 45 46 4? ■ 48 B 50 il * li * 55 54 a 1 53 btí-L Sf 59 GO 67 Bp2~-> 1 63 ■- 1 1 <oi 1 65­m G6 VÍZSZINTES: 1. Zamatos ízű gyümölcs. 6. Az áru számítására, tárolására haez- náüák. 9. A baba külföldi, de ittr hon Is használatos neve. 13. A po­litikai ütrvnök közhasználatú ne­ve. 21. Az angolok kedvelt söre. , 22. Drágakő — kők korund. 23. A 4 festők szerszáma. 24. Sértettnek. 8 26. Túlzottan takarékos — tréfá­it sán. 27. Elbűvöli. 28. Hálóban a 4 labda. 30. összekevert lak ?!? 31. 4 Botiszívó. 33. Komárom étele. 35. 4 Atkozódott. S«. Ragadozó tengeri 4 hal. 40. Férne*: fénvű festőik. kel- 4 mefestésbem és kerámiai tárgyak 8 mázának készítéséhez használlak. 4 42. Dohányzó eszköz. 43. Szárított 4 wümölos. 46. Nacvobb edény. 48. 4 Gyomnövény. 50. Spíón — ékezet 4 hiánnyal. 51. Dressz. 52. Olasz fo- 4 Ivó. az első világháborúban he- 4 vés harcok színhelye. 53. Nulla. 4 56. Női név. se. Minden hónapban. 4 60. A kölnivíz állítólagos felita- 4 látóin íJohann Márta 1685—17661. 4 62. Mutatószó. 63. Baiuszt sodor. 4 64. G. Y. A. S. 65. A kanadai öt 2 now tő eeyiike. 66. Buta személy. ? Kétbetűs szavak: RD — AO — 4 El — sa. FÜGGŐLEGES? g t. Ratt — snortnvelven. 2. Szín,. *3. Mezőgazdasági szerszám. 4. Beí­Fegyveresek a ciprusi fő város török negyedében só belső ?!í! 5. Kisebb Báz- vartv vüllanyfőző. 6. Katonai ranffiától meEíoszt. 7. Ez az „inas” — Mun­kácsy festménye. 8. Német névelő. 9. Kedveskedve, evöneéden szó- lítia. 10. A derűit és színéhez ha­sonló. 11. Széles — németül. 12. I. O. T. 13. Csúnyán szidalmaz. 14. E. A. É. 16. Munkakerülő. 16. Az est-házból kivált csöbört. 18. Fél taktus ?!? 19. Szavazással el- fotsad. 30. Az Erdélyi havasok leamastasatoíb hegye. 2544 méter. 25. Francia labdarúgó nagyság. 29. Miint a vízsz. 31. sor. 31. A test hőmérsékletének méTésóre ZéX. 32. .........-Beach, floridai fü rdőhely. 34. SzereD a Bánk bán­ban. 36. Taniusz — oárosával. 37. Az igazgató beceneve. 38. Virág­tartó. 39. Gyümölcsöt tartósít. 41. Viselkedésében kerüli a veszélyt. 44. Géukocsifaíta. 45. Szobnál öm- Mlk a Domába. 47. MearzóMtás a műhelyben. 48. Afrikai állam. 49. Kötözőszer. 54. Ideáén női név. 55. Szabász teszi. 57. N. T. yy 59. a Duna baloldali mieilékfolyóia. 60. Áskálódik a munkahelyen. 61. Bél. bői — németül. 62. Réei űr- mérték. Kétbetűs szavak: BE — AN — GJ — FÖ — ZE — NT. A reltvény két hosszú sorának megfeltését kérjük 1964. március Mg beküldeni a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között iuta- lorrtkönweket sorsolunk ki. Az 1964. február 9-i reltvénvünto he­lyes,megfejtése: „Saját vigaszta­lásukra. hogy már rossz oéld'át nem tudnak mutatni”. Az 1964. február 2-i nyertesek névsora: Kollár Józsefné. Duna­keszi. Pozonyl u. 26. — Lengyel László. Albertire a. Erkel F. u. 39. — Bocsi József. Vác. Lomb u. 1)7. — Hegedűs Imre. Vácegnes^ — Ba­lász Ilona. Buda nest. VI. Lenin krt. 73. n. 3. — Bíró János. Ceg­léd. Jókai Mór u. 21. — Tóth Ist­ván. Nagvkáta. Vö-röshádsereg u. 22- — Hegedűs Ilona. Ráckeve. Petőfi u. 6. — Zubor László. Üllői Vörösmarty u. 14. — Ruttkay Miklian Erzsébet. Gyón. Luther U. 14. Az 1964. február 9-i nyertes névsora: juhász Laiosné. Ben cebaráti. Széchenyi u. 94. — IV gyár András. Vác. ÄDrilin 4. 1 43. — Tarkó Gábor. Budanost. Labanc u. 7/a. — Savolász Káro Pelsőgöd. Széchenyi u. 56. Farkas Antal. Makád. — Fara László Vámosmikola. — Braxát Lászlórté. Gödöllő. Pf. 58. — Er rásek Józsefné. Nagymaros. V; út 47. — ifi. Polohányi Mihá! Kistarcsa. laiói u. 25. — Vasví Sándor. Inárcs. Baicsy Zs. u. lí A könyveket postán küldjük 1 rni sem tudta megtörni.: 1958-ban Kyrinea térségében 1 egy kis faluban az angolok-: nak sikerült rábukkanniuk: Kyryakos Matsisra, az EOKA: egyik legendás vezetőjére. Az: angolok faluról falura üldöz-; ték a 32 éves BQKA-vezetőt,; aki nem volt hajlandó meg-; adni magát. Már elfogyott a tölténye, mégis vis&zautasí-; tóttá a megadásra való felszó-i Irtást, amikor egy falusi házi pincéjébe szorították. Azt ki- i áltotta az angol katonák felé:' „Inkább meghalok, de nem kerülök a kezetekbe!” Az an-i golok kézigránáttal végeztek ■ a hazafival. Ma: ölhetett karral íme, így „őrködtek a rendi felett” Ciprus szigetén hét-i nyolc esztendővel ezelőtt azi angolok, akik most naponta; szállítják csapaterősítéseiket; a szigetre. Egyre több jelentés; érkezik arról, hogy az ango­lok nem akadályozzák meg á török terroristák vandál tárna-' dúsait, hanem ölhetett karral: nézik az összetűzéseket, sőt; előfordult, amikor angol ka-i tonák is részt vettek a proper; kódúkban. Nem véletlen, hogy Maka-i riosz kormánya ellenzi az or-i szág angol—amerikai NATO- i megszállását, s ezért a Bizton-; sági Tanácstól az ENSZ köz-; belépését sürgeti. Nem akar-; ják, hogy Ciprusból ismét; „letartóztatott sziget” legyen; — angol szuronyok ámyéká-í ban. Sebes Tibor : 'V^wwwwwwwvwwwwwwYiww^^y önmagától ragad Sierra Leona, a kis nyugat- afrikai ország forradalmat in­dított el a Filatelia 124 esz- ; tendős történetében: február ; 10-én olyan bélyegeket bocsá- I tott ki, amelyeket nem szük- í séges felragasztás előtt meg- j nedvesíteni, mert a borítékra ; rányomva önmagáktól ragad- i nak. A New York-i világkiál- í lítás tiszteletére kiadott, hét ; bélyegből álló sorozat új eljá- : rással készült Angliában. JPoos ; máját tekintve is újszerű: a ; szokásos négyzetes alak he- j lyett körvonalai pontosan kö- I vetik Sierra Leona alakját. Mi az önfeláldozás? — Valamely nemes ügy érdekében történő áldozatvállalás, szép emberi vonás. Oscar Wilde sze­rint mégis el kellene tiltani az önfeláldozást, mert... Az író gúnyoros hangú indokolását lásd a rejtvény vízsz. 17. és függ. 43. soraiban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents