Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

VFCtf f

TMU. FEBKCÄlt S3. VASARI*!»

A GYERMEKÉRT

SEGÍTSEN A PEDAGÓGUS AZ ORVOSNAK

af

Csuka Zoltán:

ANAKRONIZMUS

Ai Isztriái gyöngysor című ciklusból

A piciny kikötő pálmái alatt gépkocsik nyugtalan fecskeraja csapong. olajos hullámok hátán

kis motorcsónakok viziszöcskéi szökellnek. s piros és zöld lámpásaikat villogtatva most indulnak ki a fekete éjben a halászbárkák.

Félig mezítelen lányok és fiúk színes bokrétája kavarog, szétnyílik és összezárul, s megtorpan hirtelen.

Mint ókori gálya,

lassan, méltóságteljesen úszik a tömegben egy kurtaszarvú fehér tehén, mögötte a nehéz döccenésű szekér, s rajta,

hazatérőben a mezőről, mint biblikus képen, a hallgatag, szótlan és fáradt tekintetű paraszt család.

NOTESZ

a K VXXXXXXXNX>>XXXXXXXX\XXXXXXXXVXXXXXX\XXXXXX\>XXXXXXXXVAXXX\X>XXXX>NXVVsXX>XVV«.XV\XXXXXX

NATURALIZMUS- ANTIK MÓDRA

E

gy éve sincs, hogy az Üj Írás című irodalmi folyóiratban (1963 május) helyet kapott Juhász Ferenc kétes ér- 'f tékű, a jó ízlést sértő és József Attila emlékét méltatlanul ide- ff ző verse, amely joggal keltett osztatlan felháborodást, nemcsak ff irodalmi körökben s az egyszerű olvasók, a verskedvelők né- ff pes táborában, de minden jó ízlésű emberben egyaránt.

Akkor azt gondoltuk, véletlen kisiklás volt csupán a £ szerkesztők részéről a vers közzététele vagy éppen szemethu- £ nyó opportunizmus a laphoz nagyon közelálló költővel szem- f ben. Gondoltuk, a vers közlése után támadt viharból levonták £ a kellő tanulságot és a jövőben jobban vigyáznak arra, hogy ff lapjuk segítse, támogassa az új szocialista morál kialakítását,

'f vagy ha ezt tenni nem tudná, legalább ne támadja, rombolja ff azt.

y

ff Vf iért mondom ezt? Az Űj írás februári számában ismét ^ 1*-*- közzétettek egy olyan verset, amely éppenséggel nem

ff segíti az erkölcsi tisztulást. Weöres Sándor: Antik ekloga című ff poémájára gondolok. A vers mondanivalója olyan régi, mint ^ maga az emberiség: az első nász. A világirodalom legnagyobb ^ költői sorra megénekelték, tehát nem a mondandó ff ellen emelek kifogást. Annál inkább gondolatszegénysége és 'ff megírási módja ellen. Ha azt állítom, hogy a drasztikusságig naturalista ez a vers, akkor nagyon szolidan ítéltem.

f

Nincs gondolatisága ennek a versnek, csupán az ágyban £ lezajló jelenetek részletezése tölti ki sorait. Pedig a szerelem ff és annak beteljesülése két ember egymásratalálásából fa- ff kad. Az emberek pedig nem gondolatok és érzések nélkül ha- í nyatlanak a nászágyba, éppen ez adja emberi rangjukat.

y

Ráadásul többrendbelien hamis az a kép, amit a költő fest ff a versben. Naturalista mezbe öltöztetve voltaképpen egy ve- ^ lejéig kispolgár gondolatvilága tárul elénk, aki még ma sem 'f ismeri el az egyenlőséget a szerelemben a férfi és a nő között f, és azt hirdeti: ami a férfinak erény és dicsőség, azért a nőnek | szégyenkeznie kell. (Szégyenkeztek a lányszoba tarka cserép- 'f figurái I nézni se merték szép szende kisasszonyukat.) Továb- bá: nem viselkedik egy lány az első nász alatt olyan rafinált | módon, ahogyan azt a költő — már deresedé fejjel! — el- képzeli.

A költő a címben történő utalással (Antik ekloga) próbál- 'f ja magyarázni szabadszájúságát vágj' ha úgy jobban tetszik,

^ naturalizmusát s az antik költő-ősök pajzán szókimondásával ff kíván mentegetőzni. Csak éppen azt a különbséget felejti, ami az antik és a mai társadalom erkölcse s emberei között van. j De ha a költő feledte ezt és közzétételre alkalmasnak ítélte í meg írását, miért nem gondolt vele a lap szerkesztő bizottsága?

a z Űj írást nemcsak a felnőtt emberek olvassák, s ez jó '> km dolog. Jómagam is szívesen adom a fiam kezébe, hadd >, ismerkedjen az irodalommal, mi több. a mai magyar valósá- í got tükrözni szándékozó irodalommal. De hogyan adjam a ke- J zébe az Antik eklogát? Mint irodalmat? i Prukner Pál

Húsz éve halt meg Dési Huber István festőművész. Képünkön a művész „önarckép”-«, 1938-ból

Meditáció

— könyvek ürügyén

nemcsak Mussolinit szabadította ki, nemcsak diverzánsisko- lát vezetett, nemcsak Hitler kedvence volt. nemcsak saját- kezűleg gyilkolt, hanem ma is, napjainkban is,.tényező''! Feltűnik Európa különböző városaiban, odahagyva írországi birtokát, nyilatkozik, könyvet ír — s azt ki is adják! — fasisztákat ment, s mindezt azok szeme láttára, sőt segítségével, akik ellen huszonöt esztendeje minden erővel harcolt.

Milyen fejetetejére állított világ az, ahol a gyilkos szövetségese »ehet azoknak, akik ellen cselekedett?

A gazdák

tó wwm ■ • I

!;V;

H íM 1

W •:

m /Ír .. 1

pll [ífj- ■ '< j

Kx.

1

Wj'- :yppir

i&PSt

piiÉgl

■ ■

laris/a I.nzsina és Vitalij Konyejev a Csend című új szovjet film egyik jelenetében

ff Jövőre húsz esztendeje lesz ff annak, hogy véget ért a máso- ff dik világháború, s mégis: vál- ff tozatlan érdeklődéssel veszi ff kézbe az olvasó a könyveket, ff amelyek témájukat ebből az ff időszakból merítik. Miért? £ Pusztán, mert kíváncsi arra, f ami annak idején titok ma- ff radt? Ügy gondolom, nem. ff Elsősorban azért, mert ma is, ff tizenkilenc év múltán is nyug- ff talanság gyötri azért, ami an- ff nak idején megtörténhetett, s ff azért is, ami ma arra mutat: a ff világ másik felén sokan nem ff tekintik befejezettnek azt, ff ami akkor, 1945-ben bejejezte- í tett.

ff

ff A gyilkosok

2-----------------------f A történelem nem keveset

ff számon tart belőlük. Gyilkoso- ff kát, akik mindenre képesek, 'f akik szakmájuknak választ- ff ják a gyilkolást. Soha nem ff volt annyi belőlük a földön, ff mint a Reich, a Harmadik Bi- ff rodalom idején. Ám a bama- inges hóhéroknak megvoltak £ a maguk szellemi és — gya- f korlati elődeik! A hírhedtek | egyike maga vall erről, szé- ff gyentől és elfogódottságtól ff mentesen (A határban a halál ff kaszál, Prónay Pál naplója, ff Kossuth Kiadó), mintha vala- ff mi közömbös üzleti számadást ff végezne. Prónay, a véres kezö ff bandita egyike volt csak a fe- ff hér terror hasonszőrűinek. A £ többiek igyekeztek hallgatni, ő ^ írt, jegyzett, kínos gonddal ^ megörökített mindent, igaz, |nem azért, hogy az utókorra ff hagyja, hanem zsarolásra, po- ff litíkai manőverekre gyű jtö- 'f gette az anyagot. Borzalom? ff Enyhe a szó, lehetetlen hűen ff kifejezni azt a hatást, amit ff szenvtelen sorai keltenek. ff Gyűlölet? Igen, ez gyű] az ^emberben: minden prónayk ff ellen. De mit érez az ember, ff amikor a prónayknál is na- ff gyobb gyilkosok tetteivel ta- ^ látja szemben magát? A seb- í helyes gyilkossal, Otto Skor- £zenyval például? A német | fajmítoszt reprezentáló kite- ff nyésztett példány, akinek élet- ff útját kíséri végig a könyv 'ffMader: A sebhelyes gyilkos í nyomában, Kossuth Kiadó),

Skorzeny csak egy figura, bár hírhedt figura a hitleráj gyilkosai közül. Ártatlan figura — állapította meg róla a nyugatnémet bíróság, s nem talált semmi okot arra, hogy elítélje! Hasznos figura — állapította meg az amerikai titkosszolgálat, s elvitte előadónak Skorzenyt, hogy kamatoztassa a gyilkos gazdag tapasztalatait. Lám, hogyan lesz a gyilkosból barát! Fehér a feketéből, ártatlan abból, aki emberek ezreit ölte és ölette meg. Felejtenének a gazdák? Nem, nem feledékenység ez. Hanem politika. Tisztességtelen politika — enyhén szólva.

A gyilkosok gazdái ma is számítanak a gyilkosokra. Sőt — talán ma számítanak rájuk igazán! Mindig akadnak skorzenyk, akik hol pénzért, hol beteges gyűlöletből, mindenre kaphatók. Ám a világ ma már korántsem tekint olyan áhítattal ezekre, mint annak idején a Harmadik Birodalom barnaingesei Skorze- nyra. Sőt: tiszteletlenül nem is kémeknek, hanem diverzán- soknak és bérgyilkosoknak nevezi őket. A gazdák azonban nem bánják a megjelölést. Újra és tóra küldik őket, bár

tudják, száz közül egy, ha elvégzi feladatát. A többi fennakad a hálón, bármennyire is titkos a megbízatás. A gazdák manőverei mindjobban lelepleződnek. A könyv, amely erről szól (Minajev: Fény derül a titokra, Zrínyi Katonai Kiadó) lépésről lépésre követi nyomon a gazdák és bérenceik mesterkedéseit.

Izgalmas téma? Kétségtelenül. De nemcsak izgalmas. Szemet nyitó is. Illúziókat romboló. Megmutatja: a bé- keszólaimok mögött miféle alakok húzódnak, orgyilkosságra várva, tőrrel a kezükben, titokra vadászva ultramodern fényképezőgépeikkel vagy éppen U 2-es „szuper” repülőgépen ülve, amely roncsként végzi pályafutását

Az őrt állók

szerű emberek. Akik rájuk törnek, minden hájjaj megkent, minden lehetséges eszközzel felszerelt „hivatásosok"’. És mégis: előbbieké a győzelem. Az öntudat, a szocializmus formálta emberség felülmúl minden kémkedési szupertechnikát. A világnak ezen a felén mind jobban megértik az emberek, a pró- nayknak, a sikorzenyknak hol a helye. A világ másik felén kénj'szerű belátással mind jobban rá kell, hogy jöjjenek arra: a föld alatti háborúba ölt dollármilliók semmiféle haszonnal nem járnak. A történelemben már egészen másfajta erők és másfajta emberek játszanak döntő szerepet.

Az áldozatok

Powers gépiét rakéta juttatta a magasból a földre. A powerseket mindinkább egyszerű emberek juttatják az igazságszolgáltatás kezére. Az emberek megváltoztak, mert megváltozott köröttük a társadalom. Mata Hárít még évekig vadászta a kémelhárító szolgálat, ma már a hadüzenet nélküli háborúban (Bíró—Komjáth: Háború — hadüzenet nélkül, Zrínyi Katonai Kiadó) a kémelhárító szolgálat mellett ott vannak az egyszerű emberek is, akik őrt állnak, mert van mit védeniük, mert a föld alatti háborúban nem urak egymás elleni küzdelmét, hanem ellenük irányuló tevékenységet látnak.

Mind kevésbé kifizetődő szakma gyilkosnak, kémnek, diverzánsnak lenni. Mind kevésbé szimpatikus e figurák gazdájának lenni. Mind kevesebb támogatást kap a tömegek részéről a hidegháború szerves része, a föld alatti háború, Akik őrt állnak, egyA történelem nemcsak a gyilkosokat, s gazdáikat, sok- Kai inkább számon tartja áldozataikat. Azok áldozatait akik huszonöt esztendeje poklot szabadítottak a földre* akik halálgyárakat rendeztek be, akik fogalmai, a felperzselt föld, az ausradieren, egyben milliók halálos ítéletét jelentette. Okok és okozatok összefüggéseinek okos felvázolását adja a könyv, szó- kimondóan, köntörfalazás, mellébeszélés nélkül. (Battaglia: A második világháború, Kossuth Kiadó.) Az emberiség „örök játéka”, a háború soha annyi szenvedést nem zúdított még a földre, mint e hat esztendő alatt. És soha annyian nem voltak az — áldozatok!

A háborúkért az egyszerű emberek fizetik az árat, életben és anyagiakban egyaránt* Ezek az egyszerű emberek, éljenek bárhol a világon, mindjobban megtanulják, mit kell tenniök, hogyan kell cselekedniük. hogy többé a világ ne jusson a háborút jelentő szakadék szélére. Az áldozatok. mi, fehér vagy színes bőrű százmilliók, mindjobban megtanuljuk, mindjobban érvényre is juttatjuk tudásunkat. akaratunkat, hogyan fogjuk le a prónayk. skorzenyk és gazdáik kezét, hogy né legyünk áldozatok ...

Mészáros Ottó

mileg fogyatékos gyermek való, külön osztály kellene a beszédhibásnak, a nem gyenge, csak gyengébb értelmű és felfogóképességűnek. Hol van azonban ennyi osztály és elegendő tanerő, elsősorban gyógypedagógus és hol van az ilyen osztályok, vagy iskolák építéséhez, fenntartáséhoz elegendő pénz?

Tagadhatatlan, hogy a munkával egyébként is túlterhelt pedagógus számára az ideges és idegállapotából eredő más bajokkal küzdő növendék vagy éppen növendékek nehéz helyzetet teremtenek az osztályban. De ezeknek a gyermekeknek is nehéz a helyzetük. Java részük nem akar különbözni társaitól, sem gyengébb lenni náluk, csak éppen nem képes utolérni őket. Pedig igyekszik, s az ilyen gyermek, ha észreveszi, hogy kis tudása ellenére méltányolják a szorgalmát, meglehet, lassan felfejlődik társaihoz. Ellenkező esetben éppen idegállapota miatt hamar elernyed, lankad igyekezete és legtöbbször örökös ismétlő lesz belőle.

Pedig, ha testi hibája, gyenge idegzete és abból adódó gyengesége miatt valamivel elnézőbben bánnak vele. a nyolc osztálj't kijárja értelme lassúbb fejlődése ellenére is, azután valami szakmát tanulhat. Nem mű’szerészséget, vagy hasonlót, ahol az intelligencia magasabb foka szükséges, de akad egyéb szakma, amelyben az egyszerűbb képességű ember Is érvényesülhet, hogy teljes értékű tagjává váljon a társadalomnak.

Könnyű lenne, ^ ,,csa?t-------------------------. szellemileg tökéletesen normális és fogyatékos gyermekek akadnának. Vannak azonban határesetek is. Vigyázni kell rájuk, hogy innen maradhassanak a határon és ne kerüljenek át rajta. Ezekről szólva mondoti^ jxeanittk. esyik községünk általános iskolájának igazgatója:

— Nem a folyékony beszé- dűhöz keli mérni a dadogó olvasni tudását, sem az osz- tályelsóhöz, a legokosabbhoz a gyenge idegzete miatt csökkent felfogóképességűt. A rlngiben külön eresztik össze a nehéz- és külön a könnyű- súlyú bokszolókat. Persze ilyen módon nem lehet összeválogatni egy-egy osztályt, de éppen ezért kell vigyázni, nehogy „kiüssék” a valamilyen betegség miatt kevésbé tanulékony gyermeket.

Különösen azért kell vigyázni, hiszen az ilyen gyermek betegsége, az idegesség, nagyon sok esetben gyógyítható. Az ország összes megyéi közül elsőnek Pest megyében létesült gyermek-ideggondozó már eddig is sok ideges gyermeket tett teljesen vagy csaknem egészségessé. Főleg olyanokat, akik gyógyításához az iskola is hozzájárult. Sokan vannak azok a tanítók és tanárok, akik az ideges növendék kezelését figyelemmel kísérik, az intézetnél érdeklődnek, tanácsot, útbaigazítást kérnek. Ha valamennyi pedagógus ilyen lenne, egyetlen megmenthető gyer- mek sem veszne el.

— y —

^XXXXXXXXXXXXXXXXXXVNXXX\XN>XVVNXX>XV\XVNV\

Beszédhibás a ,--------------------most jár

n

egyedikbe és félévben olvasásból egyest kapott. Hónapok óta minden héten vonatra ül vele a mamája, beviszi a megyei rendelő gyermekideggondozójába, ahol a szakavatott gyógypedagógus íokról- íokra megtanítja, hogyan formálja meg az eddig nehezen kiejtett hangot, a b-t, a v-t és még egy-két mássalhangzót. Most már nem dadog, legfeljebb néha akadozik a beszédje, az olvasása is. Ritkán van alkalma az iskolában arra, hogy bebizonyítsa igyekezetét és azt, hogy a hibáját, amiről különben sem tehet, már lassacskán elhagyja. Negyven gyerek van az osztályban, legtöbbjük nehezen fegyelmezhető, amíg a dadogás nehézkesen olvas, unatkoznak, felborul a rend, egyébként sincs idő egy gyerekkel a kollektíva rovására ennyi időt tölteni őszinte hittel magyarázza a tanítója. Pedig a gyógypedagógus több levélben, sót telefonon is kérte a segítségét: olvastassa gyakrabban a gyereket, bátorítsa, biztassa. Eredmény: olvasásból elégtelen.

A kislány most járja az elsőt. Tanítónője a tanév első hónapjának végén gj'ógj'pe- dagógiai intézetbe javasolta. Mindjárt első nap az utolsó padba ültette, két üres padsort hagyva közte és a többi között, mert mi tagadás, vásott és nyughatatlan. Megvizsgálták, nem találták szellemileg fogyatékosnak, csak idegesnek. Hosszabb-rövidebb ideig tartó kezeléssel és az elkülönítés megszüntetésével, türelemmel, jó szóval, jó bánásmóddal gyógyítható eset. Most is az utólsó pádban, külön ÜL

Egyik js, másik is csupán kiragadott példa, de megyénk iskoláira és pedagógusaira távolról sem jellemző, noha tagadhatatlanul nem egyedülálló. Mint az a tudomásunkra ■ •jutott másik különös eset sem. hogy az új pedagógiai elveket jól ismerő tanítónő egy balkezes kislányt jobb kézzel kényszerít írni és rajzolni. S ehhez még hozzá kell tennünk, hogy ezzel a kényszerrel a különben is ideges gyermek állapotát csak rosszabbí tja.

Viszonylag sok “

gas gyermek iskoláinkban, aránylagosan talán eggyel sem több a számuk, mint azelőtt, csak hogy valamiképpen manapság jobban felfigyelnek rájuk. Egyes esetekben sajnos mégis anélkül, hogy figyelmet is szentelnének állapotukra, a szellemi fejlődésüket gátló okokra.

— Gyógypedagógia i eset — mondotta sajnálkozva együk növendékére a pedagógus — akivel szintén az ideges gyermek problémájáról beszéltünk. — El kellene különíteni, nem tud lépést tartani a többivel, zavarja a tanítást. Kislétszámú osztályba való.

Igen. Am minden kis faluban mégsem állítható fel ilyen osztály. Különben minden egyes esetiben ez sem megnyugtató megoldás, még Ott sem, ahol kis létszámú osztály már működik. Ezekbe az osztályokba csak a széllé*XÄVVXVVvVVXX>ÄXXX\XX\XXXXXVVVXVVXXXXXXXXXV>