Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
19G4. FEBRUAR 33, VASÄRNAP Hol van Appalachia? És miért pokol ott az élet? Megrázó tények a Newsweek hasábjain Appalachia az Egyesült Államokban van. Egy hegyes- völgyes tájék ez, amely Pennsylvania államtól dél felé húzódva Alabama környékén ér véget, átszelve egy sereg más államot is, közöttük a csodás Kentuckyt, amelyről oly szívhez szóló dalt írtak: „Óh, my Kentucky home” — drága otthonom Kentuckyban... És most az amerikai Newsweek megdöbbentő képriportban számol be arról, hogy ebben az Appaladhiában — és ezenkívül még nyolc óriási jeniki földterületen — szabályos pokol sok ember élete. Johnson elnök szerint pontosan — 35 millió amerikaié! Nos, ezek is azt éneklik, hogy „Oh, my Kentucky home?” ... Aki a Life című csodaszép amerikai magazin lapjait forgatja, az Egyesült Államokról a következő benyomásokat szerezheti: Elbűvölő nagyvárosok grandiózus építményekkel (első képünk). A Li/e-ban látható Amerika földi paradicsom, autókkal, a hetedik mennyországból földrevarázsolt film- dívákkal, Floridával, illatos cigarettával és coca-colával, hűtőszekrény-világgal és szivet andalító, vért pezsdítő jazz- muzsikával. Nos, a Life nem hazudik. Amerika valóban erős, hatalmas, gazdag ország: ez nem kólába ritkán járnak, jótékonysági babon és disznóknak való korpaliszten élnek. „De mégis mosolyognak — jegyzi meg a jenki riporter — mert kétséges. Módjában áll, például, évente 52 milliárd dollárért fegyvereket gyártani. Módjában áll békehadtesteket szervezni és velük elárasztani a világot a szegény színesek vigasztalására. Sőt — többek között — módjában áll napi egymillió dollárt kidobni az ablakon, abban a reményben, hogy szennyes zsoldosai majdcsak legyőzik a dél-vietnami hazafiakat. Mindezt csak egy erős, hatalmas ország engedheti meg magának. És a Newsweek? Hazudik talán ez a lap, amikor az amerikai nyomorövezetek példátlan, csaknem hihetetlen gyalázatairól szól? Mert, ugyebár, ha valamiféle elmaradt, isten háta mögötti, volt ^ gyarmati országról lenne szó. senki sem csodálkozna. Dehát Amerikáról van szó, amely nagy összegeket áldoz az elmaradt országok segélyezésére. Miért nem segélyezi Appalachia nyomorultjait és a többit, az egész 35 milliót? íme a Newsweek tényei: A felhőkarcolók tövében az elesett amerikai szemétkosárban kutat — keresi a jólétet. — Az egykor tehetős, de a betegség, munkanélküliség és öregség következtében elszegényedett kisember híg leveseken, cukortalan teákon él. A sok- gyermekes, számkivetett négercsaládok nyomoráról fölösleges minden leírás: a rajtuk lévön kívül semmi egyebük sincs és ,az angyalok kezében vannak”, akár a mezei vadak. Legmegrendítőbb azonban az Appalachia nevű tájegység kis falvainak nyomora. Idevaló gyerekeket ábrázol második képünk. Ezek a gyerekek — a Newsweek szerint — tetvesek, a latrinát nem ismerik, issem ők, sem a szülőik más életet nem ismernek.” 47 millió család él az USA- ban, ebből 9,3 millió elképesztő nyomorban, a nyomorgók közül 5 millió szeméJy a városlakó, 4,3 millió a déli államokban tengődik, 6 millió a képzetlen családfő, 2 millió a nem fehér, 2,3 millió a családfenntartó asszony, és 3,2 millió a G5 éven felüli. Teljesen munkanélküli 4,5 millió ember. Évenként 1 millióval szaporítják ezt a számot az automatizálás áldozatai és évenként 1 600 000 fiatal keres munkát, de nem kap. A rejtett munkanélküliek számarányára bőven árulkodik a 35 millió ellátatlan szegény ember. Két Amerika van tehát, nyilván. Az egyikben mennyország, a másikban pokol az élet. Ezt Michael Harrington jenki szociológus mondja, de Witts', áz'tTSA münRáügyTmi- nisztere sem- tagadja. ; A Newsweek pedig kijelenti: „A történelemben most először lehetővé tenné a technika a nyomor megszüntetését, de óh sors iróniája — éppen a technika állandósítja a nyomort.” A technika? Vagy más valami? Netán a monopolkapitalizmus antihumanizmusa? Egy bizonyos: hiába dúsgazdag egy 180 milliós ország, ha 35 millió fia a nyomor poklának érzi. Nagy tanulság ez, érdemes elgondolkodni rajta — az igazi humanizmus nevében . .. MÁRCIUS 15-ÉN ZÁRUL A JELENTKEZÉS A KI MINEK MESTERE? VETÉLKEDŐRE A KISZ és a televízió felhívja a fiatalok figyelmét, hogy március 15-ig jelentkezhetnek a Ki minek a mestere? vetélkedőre, amelyen 14 és 26 év között mindenki részt vehet, aki szakmunkás-képesítéssel rendelkezik, vagy most tanulja a szakmát. A versenyt új formában bonyolítják le. Az előre elkészített mestermunkán kívül a fiataloknak szakmai, elméleti felkészültségüket is be kell bizonyítaniok. A mestermunkák beadási határideje június 15-e. Ezt követően — július 15-ig — megrendezik a jelentkezettek üzemi, iskolai, járási, megyei, illetve kerületi selejtezőit. A televízió nézői előtt lezajló vetélkedőn összesen 12 budapesti és 23 vidéki fiatal vesz részt. A nyilvános döntő szeptemberben kezdődik. A győzteseket külföldi úttal jutalmazzák. (MTI) Magyar—román vízügyi tárgyalások A magyar—román vízügyi műszaki vegyesbizottság február 4-től 20-ig Budapesten tartotta rendes ülésszakát. A tárgyalásokat magyar részről Vajda József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, román részről Meier Grunberg, a Román Népköztársaság állami vízügyi .bizottsága vízgazdálkodási főosztályának vezérigazgatója vezette. Pest megye vízellátásának 20 éves fejlesztési terve Az idén hat vízmű épül a Dunakanyarban Elkészült Pest megye ivóvízellátásának 20 éves fejlesztési terve. Eszerint a megye minden háromezernél több lakosú községében törpe vízmüvet építenek, az ennél kevesebb lakosú településeken pedig mélyfúrású kutakkal oldják meg a vízellátást. Ahhoz, hogy a tervből valóság legyen, 85 községben kell törpe vízmüvet építeniük és csaknem ezer kilométer nyomócső lefektetése szükséges. Ezenkívül 82 gépházra és 72 víztoronyra lesz szükség. Az építkezésekre társulások útján kerül sor, de nagy segítséget nyújt majd a lakosság js önkéntes munkájával. Az idén több mint harmincmillió forintot költenek a megye ivóvízellátásának javítására. Ebből az összegből többek között hat törpe vízmüvet építenek és 58 kilométer hosszúságú nyomócsővezetéket fektetnek le. Az új vízművek a Dunakanyarban épülnek fel, mégpedig Szentendrén, Visegrádion, Nagymaroson, Nóg- rádverőcén, Leányfalun és Kismaroson. Jelentősen javul Cegléd vízellátása is, az idén elkészülő víztorony már 32 000 lakos vízellátásáról gondoskodik. Vácott kilenc kilométer hosszúságú vezetékkel bővül a hálózat. Az idén épülőkkel együtt már 62 törpe vízmű működik a megyében. (MTI) Földrengés — rendelésre Dusanbe szovjet város közelében, egy elhagyatott pusztai dombon tudós szakértők kívánságára két háromemeletes ház épült. A lakók már be is költöztek. Ezek a különös lakók: mérőműszerek, amelyek feljegyzik a földlökések erejét, a falak és a mennyezetek rezgésének adatait. Tádzsikisztánban soli lakóház és ipari létesítmény épül. Ebben a körzetben azonban gyakoriak a földrengések, ezért rendkívül fontos, hogy pontosan meghatározzák, mekkora „szilárdsági tartalékra“ van szükÄ késés akadályozná az idegenforgalmat Megkezdték a visegrádi átkelöút építését A budapest—esztergomi út közel két kilométer hosszúságú visegrádi-„ átkelési „szaka*, sgár.ak építését a napokban rfiégkézdte- végre az aszfaltűt- építő valíaíáf. - Az átkelési szakasznak az a része, amely a városkaputól a Mátyás-szoborig terjed, megtartja a régi út nyomvonalát, de a tervek szerint kiszélesítik,, hogy zökken őmentesebb legyen rajta a forgalom, a Mátyás-szobortól a kőbányáig pedig a parthoz közelebb, új nyomvonalom épül az új út. Ez az utóbbi •különösebb gondot nem okoz, mert elkészültéig a forgalmat a belső, régi úton bonyolíthatják le. Annál nagyobb aggodalmat kelt a váró-kapu és a szobor közötti szakasz. A munkát az útépítő vállalat a „„bosszúra nyúlt fagyos időjárás .miatt jelentős, késedelemmel kezdte „.most még. Egyelőre csak a kitűzött útvonalba eső kerítéseket bontják a munkások, de. a tulajdonképpeni földmunkákra még előkészületek sem történtek. A visegrádiak attól tartanak, hogy ha májusig nem készül el ez az útszakasz, csődöt mond nemcsak Visegrád, hanem az egész Dunakanyar tavaszi és nyár eleji idegenforgalom. Kívánatos lenne tehát, ha az útépítő vállalat most már minél előbb nagy gépi erővel kezdené meg a szükséges földmunkák elvégzését. sége egy-egy épületnek. A számításokat korábban is elvégezték, de az eredmény természetesen elméleti volt. Most viszont az épületek szilárdságát — mesterséges földrengésekkel teszik próbára. Tádzsikisztán Tudományos Akadémiája mellett külön intézet foglalkozik a szeizmikus kutatásokkal, és a földrengésbiztos építkezés kérdéseivel. Az intézet munkatársai, a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének és egy központi szakvállalatnak a munkatársaival karöltve, nemrégiben végrehajtották az ötvenedik kísérleti robbantást a bevezetőben említett próbaterepen. A moszkvai és a tadzsils szeizmológusok egycsapásra több, bonyolult kérdésre kaptak választ. Kísérleti úton megállapították, hogy milyen erejű robbantásra van szükség. Tanulmányozták a robbantás következtében fellépett talaj rezgések grafikonját, megfigyelték az épületek különböző’ részeinek, ;.ré- akcüpjátl Tik tonna rotiba- nöänyäg' esetén, amit az épületektől 180 méternyire helyeztek el, a talajrezgések erőssége csalt az ötödik fokozatot érte el. A kísérletihez azonban nyolc-kilenc fokozat erősségű földlökésekre volt szükség. Ez már több száz tonna robbanóanyag felhasználását követelte. A kísérletek eredményeként most már úgy tervezhetik az új lakóházakat,' hogy a legnagyobb földrengéseket is kiálló, biztos „szilárdságtartalékuk’’ legyen. Miért robbannak fel a szupercsillagok? A csillagászok már többször figyeltek meg csillagrobbanásokat. Ilyenkor megtörténik, hogy egy-egy csillag éppen olyan fényesen világít, akár egy egész naprendszer, amely pedig többszáz milliárd csillagot foglal magában. E felvillanások oka az, hogy a csillag ,,gyomrában” nukleáris robbanás következik be, mégpedig a csillag fejlődésének í egy meghatározott szakaszán. j Az utóbbi időben az ilyen ] „robbanó” csillagok között j olyan szupercsillagokat is fel- j fedeztek, amelyek tömege tíz-, j esetleg több száz milliószor I nagyobb, mint a napé. Maga- j tói értetődik, hogy közönséges [ nukleáris robbanással nem; magyarázhatjuk az ilyen „szu- j percsillagok’1 robbanásait: a j felszabaduló energiamennyi- j ség ehhez túlságosan nagy. j Előáll tehát a kérdés, honnan J származik ez a roppant | energia? Esztendeje amerikai tudó-! sok azt a hipotézist állították | fel, hogy a szupercsillagok j robbanásakor azok a töltéssel I bíró részecskék szabadulnak fel, amelyek mozgását a csillagközi mágneses térségben egyes naprendszerek erős rádió- sugárzása váltja ki. Ezeknek a töltessél bíró részecskéknek i az energiája a számítások j szerint egyetlen rádiógalak- j szison belül is elképesztően' MAGYARÁZATOK ES KETSEGEK — ZELDOVICS HIPOTÉZISE — A KUTATÁSOK FOLYTATÓDNAK nagy: annyi, mint az az energia, amelyet több milliárd, a mi napunknak megfelelő nagyságú csillaa fennálásának egész eddigi ideje alatt sugárzás formájában kibocsátott. Márpedig a nap korát mintegy ötmilliárd évre becsülik. Nemrégiben két szovjet csillagász: Sarov és Jefromov, amerikai kollégáival egyidobén megfigyelte, hogy az egyik ilyen szupercsillag fénye megváltozott. A változás és a színkép alapján megállapították a szupercsillag méreteit, amelyek százmilliárd kilométeres nagyságrendűek, vagyis több mint százezerszer nagyobbak, mint a mi napunk méretei. Vajon milyen fizikai folyamatok vezethetnek robbanáshoz az ilyen szupercsillagokban ? Elhangzott olyan feltételezés, hogy a csillag roppant tömege összezsugorodik, ami által belseje rendkívüli módon felmelegszik, úgy hogy a hőmérséklet egymilliárdos fokig is felemelkedik. Eközben a csillag belsejében neutrínók és antineutrinók keletkeznek. Miután pedig a neutrínó át tud hatolni a csillag anyagán, amely számára teljesen „átlátszó”, akadálytalanul áthatol az egész rétegen. miközben magával viszi a csillag közepén elhelyezkedő tömegének jelentős részét is. Ennek következtében csökken a mag vonzása, a gáznyomás pedig, amely eddig mintegy egyensúlyi helyzetben tartotta a külső rétegeket, most már szétfeszíti és kiveti a csillagokból azokat. Bekövetkezik a robbanás. Ügy tűnhet, hogy ez a hipotézis meg is magyarázza, miért jár olyan roppant energiamennyiség felszabadulásával a szupercsillagok robbanása. Ám egy Zeldovics nevű szovjet tudós nemrégiben kimutatta, hogy ilyen módon nem jöhet létre robbanás a szupercsillagon. A nagytömegű testek összehúzódásakor ugyanis fontos szelepet játszanak Einstein vonzási elméletének hatásai is. Einstein elmélete szerint a külső megfigyelők szempontjából az erős vonzási mezőben az idő lassabban halad. A szupercsillag zsugorodásakor a méretek csökkennek, s bekövetkezik a pillanat, amikor „gravitációs zárlat” áll be vagyis a csillagon végbemenő folyamatok mintegy megállnak, s nincs több kisugárzás. A számítások kimutatták, hogy a „zárlat" pillanatáig a szupercsillag saját tömegének csupán jelentéktelen töredékét tudja neutrínóik formájában kisugározni Ez pedig azt jelenti, hogy nem gyengülhet olyan erősen a gravitációs mezeje sem, következésképpen ilyen módon nem történhet robbanás. Hogy robbannák mégis a szupercsillagok? Zeldovics szerint a robbanás alapvető oka a szupercsillag zsugor-odásának labilitása, miáltal gömb formájából veszít. Ismeretes, hogy a csillagok forgásuk közben a sarkok táján belapulnak. Ezzel egyidejűleg a csillag egyenlítőjének tájékáról, vagyis onnan, ahol a forgási sebesség a legnagyobb, snyagnyalábok szakadnak le. A csillagászok most sok nagy sebességgel forgó „normál” csillagot figyelnek meg. S valóban: egyenlítőjük tájékáról szüntelenül anyagnyalábok szakadnak le. Nos, a csillag zsugorodása, belsejében a plazma nem szabályos gömbmozgása azt eredményezi, hogy növekszik a csillag mágneses tere. Ám, ez a mágneses tér maga akadályozza a csillag anyagának, vagyis a plazmának a mozgását akkor, amikor az az erővonalakat keresztezi, viszont nem akadályozza a plazma mozgását, amikor az az említett erővonalak mentén halad. A kutatások azt mutatják, hogy a forgó csillagon belül a mágneses erővonalak a forgási tengellyel azonos irányban haladnak. Ebből viszont az következik, hogy a robbanáskor az anyagnak a szupercsillag forgási tengelye mentén kell a csillagból kivetödnie. Milyen erő nyomán következik be a robbanás? A szovjet tudós szerint a robbanás annak az eredménye, hogy az anyag egyes területrészei nagymértékben összezsugorodnak, s itt fokozódik az energia kiválasztódás, miáltal nyomáshullámok keletkezhetnek. Mint ismeretes, az ilyen nyomáshullámok akkor keletkeznek a gázokban, amikor valamilyen erő a gázok részecskéit a hang sebességénél gyorsabb mozgásra kényszeríti. A szupercsillag belsejében keletkező nyomáshullám áthalad a gázon, amelyet rendkívüli módon felhevít, s végül a felszínre érve a plazma külső rétegeit a környező térbe veti ki. Ha két ilyen nyomáshullám találkozik egymással, az oda vezethet, hogy a szupercsillag felületére szokatlanul nagy anyagnyaláb vetődik ki. Lehetséges, hogy éppen ilyen folyamatokkal' kapcsolatos az a jelenség, amit a szupercsillagok és egyes naprendszerek magjai körül figyeltek meg, hogy tudniillik ezek környékén időnként anyagnyalábok vetődnek a térbe, s ezek nagy távolságokra is elhúzódnak. Zeldovics hipotézisének fontos eleme az is, hogy elméleti számításai s plazma mozgástörvényeinek közvetlen tanulmányozásán alapulnak.
