Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

Ml FEBRUAR Iff, SZERDA r*»r J* £C1JU RADIOKLINIKA Nagy népszerűségnek örvend Cegléden a Vasipari—Elekt­romos és Műszaki Ktss elektromos részlege, ahol többek kö­zött a „rádióklinika” is működik. A tetteken a sor Tóth József mester és Oláh Vilmos tanuló — „műtét" közben (Gábor Viktor felvj A zársiámadó közgyűlések csaknem mindenütt lezajlot­tak, a szövetkezet közösségét a napi munka mellett az idei terv foglalkoztatja legjobban. A tervtárgyaló közgyűlésen új munkaprogramot vitatnak meg, fogadnak el. Szükség van a terv alapos vizsgálatára, megvitatására, ahol ki-ki elmondhatja — és mondja is el — elgondolásait, kételyeit, javaslatait. A terv készítése, végleges elfogadása napjaiban ,az okos, megfontolt szó Ikerül előtérbe. Csak meg­beszélésen lehet egységes ál­láspontra jutni ebben a rend­kívül fontos kérdésben is. A terv elfogadása után viszont már a tetteken a sor. A szövetkezetek készülő vagy már készen álló terme­lési, beruházási tervei számol­nak azzal a segítséggel , is, amelyet országunk ad a kö­zös gazdaságoknak s a ma­gyar mezőgazdaságnak. Ha a mezőgazdasági beruházások mértékét vizsgáljuk, . kiderül: esztendőről esztendőre na­gyobb érték szolgálja a ter­melés, a gazdálkodás fejlesz­tését. Az. idén valamivel több mint tízmilliárd forintnyi a mezőgazdasági beruházások összértéke. A különböző kedvezmények — amelyeket a 3004/6-os kor­mányhatározat foglal össze — mindenekelőtt a gyengébb gazdasági eredményeket fel­mutató szövetkezetek munká­ját, életét könnyíti meg. A korszerű módszerek, eljárások bevezetését, alkalmazását se­gíti. ösztönzi a 3004-es a töb­bi közös gazdaságban is. A jelentős állami támogatás is mutatja: egész társadalmunk nagy fontosságot tulajdonít a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének. Az eredményesebb gazdálko­dás a több termelés mindenek­előtt a szövetkezeti paraszt­ság érdeke. Nagyobb jövede­lemre csak az eredménye­se bb munka után lehet számí­tani. De • ugyanakkor- közügy is, hogy a mezőgazdasági ter­melés beváltsa a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak a pa­rasztság életszínvonalának alakulása látszik meg a jobb vagy gyengébb termésen. Az egész nép életszínvonalának alakulását befolyásolja a me­zőgazdasági termelés alakulá­sa. Kinek-kinek tehát a leg­személyesebb egyéni érdeke a szövetkezeti közösség fej­lődése, a több termelés min­den szövetkezetben. Az em­berek, a családok sorsa a szövetkezeti gazdaság sorsá­hoz kötődött, mert o szö­vetkezeti gazdálkodás többet, ősszel felhívással fordultunk a Nők Lapján keresztül a nyilvánossághoz: segítsenek bennünket ruhákkal. Áradtak a csomagok. Valamennyi gye­reket felruháztuk és nagyon boldogok voltunk. Rövid ideig. Elszedtek tőlük mindent a kisebbek számára. Németh Lűjosné például idejött az iskolába fenyegetőzni, hogy nem engedi többé a fiát a napközibe, mert nem adnak elegendő holmit neki! — mondja Bogács Róza. © A valkói cigánytelep fel­számolása nem könnyű fel­adat. A helyi tanács nem bir­kózhat meg vele egymaga. A cigánynapközi nagyon szép, tiszteletre méltó kezdemé­nyezés, de csak félmunkát végez mindaddig, ameddig a gyerekek onnan jönnek és oda mennek — a putriba. Az első lépésekhez valamilyen módon segítséget kell adni. Nem elkülönítve, hanem benn a faluban, szétszórtan, ingye­nes házhelyet és építőanya­got kell juttatniuk és főleg — munkát! Munkát a terme­lőszövetkezetekben. a kosár­fonó kisipari szövetkezetek­ben. erős kézzel rászorítani a jó erőben levőket a rendsze­res munkára. Talán így elér­hetjük, hogy néhány év múl­va a valkói cigánynapközisek estefelé ne az átokvölgyi putrik, hanem a kertes tégla­házak felé vegyék útjukat!... Komáromi Magda jobbat Ígér a réginél. S a falvak nagy részében nem­csak ígéret a több, a jobb, hanem ma már valóság is. Gyakran hallani: mit ér az egyes ember szorgalma, ha a többi csak tessék-1 ássák dolgozik. Egy vagy egypár szorgalmas ember dolgozzon akár a növénytermesztésben, a kertészetben vagy az ál-" lattenyésztésben, még nem teszi, nem teheti erőssé a szövetkezetét, s fáradságá­nak az esztendő végén nincs meg a gyümölcse. Sok-sok gyakorlati tapasz­talat mutatja, hogy csak ak­kor boldogulhat a közösség, ha minden munkaképes tag­ja felelősségteljesen dolgozik. A lustaságnak — akkor, ami­kor még egyénileg gazdál­kodott a falu — a lusta lát­ta a kárát. Az igaz. hogy a lusta ember a szövetkezetben sem boldogul, de tétlensége másokat . is megrövidíthet. Egy hanyag sertésgondozó, vagv tehenész szemmel lát­ható módon csökkentheti a ter­melési eredményt, s hanyag­sága az egész közösségre ki­hathat. Kinek az érdeke az, hogy mindenki tudásához, erejé­hez mérten dolgozzon a szö­vetkezetben is? Végső soron a szövetkezeti tagságé. Tu­dott dolog, hogy az emberi tulajdonságokat — különö­sen azokat, amelyek meg­rögződtek — nagyon nehéz megváltoztatni. Nehéz. de nem lehetetlen. Ezzel kell számolnia a vezetőségnek is, a szövetkezet szorgalmas tag­jainak is. ha azt tapasztal­ják: néhány ember nem áll megfelelően helyt a munká­ban. A szövetkezeti gazdálko­dás eredménye sok minde­nen múlik. Múlik a külön­böző anyagi eszközök meny- nyiségén, a technikai felsze­relésen, a rendelkezésre ál­ló termelési alapokon. A legtöbb azonban az ember­től függ, attól, aki vezeti a gazdaságot, s attól, aki a termelőmunka t • közvetlenül végzi. Ezért alapvető köve­telménye mindenütt a szö­vetkezetek fejlődésének: olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között az emberek szorgalmasan dolgoznak, s értelmét látják a jó munká­nak. Lehet is, kell is szólni a d'ologtalanabbaknak. Meg kell magyarázni, milyen bajt okoznak maguknak és a kö­zösségnek, ha tétlenkednek vagy hanyagok. Ez is fontos. Le legalább ilyen fontos, hogy a szövetkezeten belül ki-ki személyesen is érdekelt le­gyen a több termelésben. Az elmúlt években aránylag sok jövedelemelosztási, premizá­lási módszer terjedt el a ma­gyar szövetkezetekben, s ked­vező hatásuk meglátszik a ter­melési eredményeken. Sokak azt mondják: ez vagy az a forma tavaly jól bevált, az idén is ezt alkalmazzuk. He­lyes. Azonban azt is figye­lembe kell venni, hogy vannak aránytalanságok. Több szövet­kezetben a nagyjából azonos mennyiségű és azonos ered­ményt hozó munkáért egyik munkaterületen nagyobb, a másikon kisebb részesedést kaptak a tagok. Az üzemen belül tehát tovább kell fino­mítani a jövedelemelosztást. Nem is annyira a módszerét, hanem annak egy-egy részle­tét. Hogy miként? Azt csak az egyes gazdaságokban lehet megmondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy semmiképpen nem mehet az a finomítás az anyagi érdekeltség elvének ro­vására. A tavaszi munkák napjai c'őtt áll mezőgazdaságunk. Az őszi gabonák műtrágyázását már meg is kezdték, s az elő­készületeknek lassacskán be kell fejeződniök. Az ország azt várja az idén a magyar mezőgazdaságtól, hogy meg­oldja a kenyérgabona-kérdést, tehát teljes egészében megter­melje az itthon szükséges ke­nyérgabonát. További előrelé­pésre számítunk a kukorica­termesztésben, a rét- és legelő- gazdálkodásban, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben. Itt csak a termelés néhány nagyon fontos ágáról volt Négy gépkocsi szerencsés karambolja szó. Az egész mezőgazdaság­nak 4—5 százalékkal kell töb­bet termelnie, mint tavaly, s ezen belül is jelentősen nö­velni kell az exportra kerülő áruk mennyiségét, javítani azok minőségét. Tennivaló akad ezernyi. Me­zőgazdasági termelésünk min­den ága megújulóban van. Az eddigi tapasztalatok alap­ján avatottabb kézzel, hatá­rozottabban, biztonságosab­ban dolgozhatnak a szövetke­zeti nagyüzemek. A tetteken a sor, a meggondolt, jól szer­vezett munkán. A zárszámadá­sok bizonyították: van értel­me a küszködésnek, a fárasz­tó munkának. Ez a tudat meg­sokszorozhatja az erőket. Le­gyen az idei esztendő szor­galmas alkotó munkája nyo­mán még emberibb, gazda­gabb az élet, szolgálja mező- gazdaságunk még jobban az egész nép érdekeit. A. I. TÖRÖKHEGY ISKOLÁT KÉR Törökhegynek, ennek a Szentendréhez tartozó, lakó- és vikendházakkal beépült kies, de elhanyagolt vidéknek lakossága már régen kéri töb­bek között azt, hogy építsék ki a hozzájuk vezető utat, ne kelljen hóban, sárban annyit gyalogolniok, járjon hozzájuk is az autóbusz. Meg is lesz az út, de a legjobb esetben is beletelik még három esztendő. Az idei hideg tél sok gondot okozott a törökhegyi szülők­nek és iskoláskorú gyerme­keiknek. A gyerekek a jeges úton csúszkálva bukdácsoltak naponta az iskolába meg ha­zafelé. A szülök most a me­gyei tanács művelődésügyi osztályához fordultak azzal a kéréssel, hogy foglalkozzon soron kívül ügyükkel, s — miután az út csak pár év múlva készülhet el — létesít­senek iskolát Törökhegyen az ottlakó száztizenkét iskolás­gyermek számára. Garázdálkodjék szabadon? Csúnya családi botrány híre érkezett hozzánk Tá- píógyörgyéről. Noha nem szokásunk a rendőrségi in­tézkedéseket kommentárral kísérni, ezúttal mégis ten­nénk hozzá egy-két megjegyzést. A botrány hőse a 20 éves Miskolczi Béla, aki az említett faluban, a Hajnal utca 29-ben lakik. Ez a fiatalember — családapa. Felesége és két gyermeke van. Felnőtt, érett emberszámba lehetne tehát venni, ha az lenne. De nem az, hanem felelőtlen és lelkiis­meretlen. A családjával mit sem törődik. Több mint egy hónapja otthagyta munkahelyét, s azóta a gyer­mekeiről sem gondoskodik. Amikor a minap felesége ennivalóra kért pénzt tőle, arra kényszerítette az asszonyt, hogy kótyavetyélje el ruháit, szegényes hol­miját, s abból vásároljon élelmiszert a gyermekeknek. Az utóbbi hetekben az elhanyagolt családban bot­rány, botrányt követett. A botránysorozat tetőpontjá­ra a múlt vasárnap ért, midőn Miskolczi teljesen ré­szegen tántorgott haza. s a feleségét úgy összeverte, hogy az az egyik fülére — az orvosi látlelet bizony­sága szerint — elvesztette a hallását! Ezt követően a rendőrség bűnvádi eljárást indított a durva férj el­len garázdaság és súlyos testi sértés miatt, de nem csukta be. hanem szabadlábon hagyta. N.ejV:.!}ldíuk elképzelni: mi indokolhatta ezt? Nem értjük, hogy miért kell szabadon hagyni egy ilyen ga­rázda embert, aki — tudomásunk szerint' ■— azóta sem viseli gondját családjának. Talán az intézkedő rendőri szervnél árra gondoltak volna, hogy ez a verekedés csak amolyan családi ügy, nem kell komolyan venni az egészet? De hiszen erre rácáfol az asszony elég súlyos következményekkel járó bántalmazása! Vagy úgy gondolták netán, hogy ezt az embert úgyis észliez- téríti a majdani bírósági tárgyalás? Mi úgy véljük, s ebben bizonyára egyetért velünk a falu közvéleménye is, hogy az ilyen megbokrosodott emberek számára sokkal tanulságosabb és józanitóbb a frissiben alkalmazott vizsgálati zárka. Ott, a hűvö­sön, tökéletes alkoholmentességben, van ideje elmél­kedni azon, hogy az efféle családi botrány nem csu­pán az ö magánügye, hanem a társadalom dolga is. Az pedig ma már nem engedi meg az ilyen embertelen­séget még családi berkekben sem! Firon András • )ül flBRUÁR 1Q-TŐI-Z2-IC TÉlí mim Tttzfrj^ A F0LDMVVESSZ0VETKEZET1 V RUHÁZATI BOLTOKBAN az előtte haladó teherkocsi megcsúszik, azonnal megállt. Hátracsapódásakor ennek az álló járműnek ütközött neki a pótkocsis teherautó. A rendőrségi vizsgálat sze­rint a kara m bolsorozaí ért a megcsúszó pótkocsis tehergép­kocsi vezetője, Baráth József felelős. Nem vette figyelem­be az ólmos eső következ­tében síkossá vált. utat, eh­hez képest gyorsan hajtott, és amikor a lejtőn lassítaná, fékezni aüoaa-t, megcsúszott A négyes karambolsorozatmak egy sebesült.je van: Hajdú Ferenc veszprémi lakos, aki a Warszawa személyautóban ült A ikocsikbam keletkezett kár 15 000 forint. A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w gyón sok szép keveredik ben~ nük — magyarázza Tóth Imré- né. — Legtöbben kézben vi­szik haza az uzsonnaadagjükat, hogy otthon a testvéreknek is jusson a jó falatból. Könyveket, füzeteket, fel­szerelést itt kapnak. Haza nem viszik, mert ugyan hol _ írnák meg a leckéjüket? Munkájuk rendes, szinte mindahány vas- szorgalommal dolgozik. Pedig sokszor a fogalmakkal is alig vannak tisztában. Kezdetben például nem tudták, hogy mit jelent a — hála. Múltkor aztán ők is hoztak virágot a tanárnőnek: összeszedték a templomból kidobott oltárvi­rágokat. — Sírtam — vallja be a fia­talasszony. A reggeli harangszóra in­dulnak, s az estire térnék ha­za. Itt élvezik a meleget, a tisztaságot, az ennivalót. — Otthon mit esztek? — kérdem az egyik kislányt. — Levest — feleli tömören. — És itt mit szeretsz? — Húst. És tésztát kapunk. Németh Jóska. Vidék Mária még egyetlen napot, sem mu­lasztott. szorgalmasak a Ka- nalas-tiúk is. Egyik kicsi, a másik nagy, de mindkettő Jóska. Ügy látszik, más név nem jutott szüleik eszébe. — A zenészcigányok gyer­mekei egy fokkal rendezet­tebben élnek, elfogadhatóbb körülmények között. Főleg az ő soraikból sok apa-anya jött, hogy tanítsuk meg őket ími- olvasmi. De sajnos, van más­milyen megnyilvánulás is. Az . Könnyen súlyos kimenetelű j baleset történhetett volna . héttő délelőtt negyed tizen- j egykor, a 3-as számú mű- j úton. Kerepes hatásúban. [ Baráth József gépkocsiveae- | tő, budapesti lakos, pótkocsis j teherautójával lejtőn lefelé haladva fékezett, s a kocsi az útra keresztbe kicsúszva, nekiütközött egy szabályosan tjem behaladó Warszawa személyautónak, amelyet Hor­váth Jenő veszprémi lakos vezetett. Az ütközés után a pótkocsis teherautó háfcracsa- pódott és nekiváígódott egy másik teherautónak. Ez a te­herautó egy autóbuszt vonta­tott, s vezetője, látva, hogy i kor láttak utoljára mosdóvi- zet. Kékre fagyott lábszáru­kon fűzetlen cipő. Az egyi­ken földig érő, piros ruha, alatta semmi. © — Azért jöttünk először ide — indokolja kísérőm a lá­togatás sorrendjét —, hogy annál jobban tudja értékel­ni a cigánynapközinket. A megyében, de talán az or­szágban is Valkón működik az egyetlen cigánynapközi. Negy­ven gyerek talál itt otthonra reggel tői-estig. Naponta há­romszor étkeznek és ruhával is ellátják őket — teljesen in­gyen. A kísérletet egy évvel ezelőtt kezdték, százezer fo­rintot költött rá eddig a járási tanács. A helyi vezetők, a pe­dagógusok áldozatkészségét, ügyszeretetét azonban nem lehet pénzben értékelni. Dr. Faragó Ferencné, Győri Sán- dorné, Tóth Imre és felesége, dr. Horváth Lászlóné minden, idejüket ezeknek a gyermekek­nek az istápo'.ására fordítják. Mert nemcsak az írás-olvasás­ra kell megtanítani őket, ha­nem olyan alapvető emberi megnyilvánulásokra is, ami másnál már kicsi korban is egészen természetes. A gyerekek arca-keze tisz­ta. Ruházatuk szedett-vedett, de van! Udvariasak, az esti ven­déget éber, de nem gyanakvó szemmel vizsgálják. Már uzsonnáztak. — Nagyon sok rossz, de na-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents