Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
7%J£wlap rrrr MEGYEI 1964. FEBRUÁR 3, VASÁRNAP GONDOK A PERIFÉRIÁN Egy megállapítás igazsága — Sok függ a módszerektől Szigetszenlmiklós Budapest perifériáján, a főváros határában van. Közel Budapesthez — de már nem Budapest. A földrajzi közelségen túl, a határesetjelleget i egyéb tényezők is aláhúz- I zák. A 13 ezer lakosú községből sokan Budapestre járnak dolgozni — közülük ezerhátszázan — az ország egyik legnagyobb gyárába, a Csepel Vas- és Fémmüvekbe. S a négyezres új lakótelepen élők nagy része a Csepel Autógyárban dolgozik, ott, ahol sok a pesti, s ahol naponta alkalom kínálkozik a főváros és a határközség életviszonyainak összehasonlítására. Közérdekű apróságok A kérdés tehát felvetődik a szigetszentmiklósiakbaii: nagy a különbség Budapest- j hez mérten, s ami Pesten természetes, itt még megöl- j dásra vár. Draspó Lajos j községi tanácselnök és Földes János párttitkár is így j feszegette a dolgot: a falu és a város közötti különbséget itt, a periférián roppant érzékenységgel mérik le az emberek. Országos méretekben jelentéktelen ügy, hogy mi- I lyen a kenyérellátás Sziget- szentmiklóson. De ugyanez | a községben hallatlanul nagy probléma. Amíg az épülő kenyérgyár el nem kezdi a munkát, mindaddig nem telhet. meg teljes értékű tartalommal az „enniök’’ megjelölés. Zöldség sándorúlon A megyei pártbizottság és a megyei tanács is sokat foglalkozott már a periférikus községek — és az egész megyét érintő ellátás és szolgáltatás — kérdésével Ennek eredményeként történtek is változások. Hogy Szigetszentmiklósnál maradjunk: javult az áruellátás, s a „ruházkodniok” kitétel már valósággá formálódott. És az „enniök” címszóhoz tartozó körülmények is javultak, de legkevésbé ez esetben beszélhetünk végleges eredményről. Messze van még a nyár, de állandó megoldatlansága miatt — most is időszerű a kérdés: a 13 ezres község zöldség- és gyümölcsellátása rossz, nem megfelelő. Az itt termett zöldárukat a MÉK elszállítja, a központi telepen elosztják, és utazik visz- sza az áru. A szállítás ösz- szetöri, drágítja, fonnyadttá teszi — az ember vagy nem veszi meg, vagy elmegy a drágább piacra. Sokszor előfordult már — hiszen a sok j, ember munkája nagyobb hí-í baforrás —, hogy a bölcsődei és óvoda sem kapta meg a $ zöldséget. Am űgylátszik, a$ kézenfekvő megoldás; hogy r—---------------------------------- ^ E llátási kérdések Szigelszentmiklóson csak a felesleget szállítsák el a községből, az igényelt meny- nyiséget pedig azonnal árusítsák — mindeddig nem nyert elfogadást. Tüzelő és gázpalack A község vezetői ai»t mondják: kereskedelem az, ha a vásárló azt veszi meg, amit éppen akar. De ha a jó szénhez hozzákapcsolják a lignitet, ami éppen, hogy pislákol a lakótelepi cserépkályhákban — ez már a kereskedeleminek cseppet sem szerencsés formája. És a tüzelőn kívül még egy, Ugyancsak örök elégedetlenségre szolgáló . ok is jelentkezik: a gázpalackok elosztása. A jelenlegi gyakorlat az: a járás osztja el az utalványokat. S a megye még nem szentesítette az egyetlen helyes módszert: a kapott — és rugalmas — keret alapján az igénylőkkel egy községben élő emberek (akik jobban ismerik a körülményeket, s akik adott esetben választ kénytelenek adni, hogy miért így és így döntöttek) egyszóval a tanács, illetve annak egy ál704 négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alapján az 5. játékhéten öttalála- tos lottószelvény nem érkezett. Tégy találatot 104 fogadó ért el, nyereményük egyenként 45 310 forint. Három találatot 8380 fogadó ért el. nyereményük egyenként 281 forint. Két találatot 195 613 fogadó ért el. nyereményük egyenként 12. forint. (MTI) A budai őszibarackosokban megkezdték a metszést A hírneves , budai őszibarackosokban a kemény tél nem okozott kárt. a fák jól viselték él a hideget. A földeket még hó borítja, s a hőmérő higanyszála is csak ritkán emelkedik a fagypont, fölé. a barackfák metszése azonban máris megkezdődött. Elsőnek a Törökbálinti Állarrii Gazdaság dolgozói vették kezükbe a metszőollót. Sürget az idő. több mint 300 holdas barackos- a négy ban kell elvégezniök ezt a fontos munkát. A környék kertészetei felkészülnek a telepítésre is. A tervek szerint ebben az évben 500 holddal növelik a budai őszibarackosok területét. (MTI) landó bizottsága intézze a kiutalásokat. A folyamat gyorsítható A négyezre« lakótelepen akadozik a tejellátás. Igen, az egy szintre emeléshez még nagyon sok minden hiányzik. És ami azért hiányzik, mert még fontosabb dolgokra nyílhat esek ki a népgazdaság pénztárcája — ezt az emberek általában megértik és türelemmel tudomásul veszik. De ahol az adottságok megvannak, és csak éppen a munka más, jobb szervezésének hiányában . nem tudnak javítani — ott a türelem véget ér. Szigetszentmiklós nem. az egyetlen periférikus község. És a periférikus községekkel együtt megyénkben — a négy városon kívül — száznyolc- vanhárom község van. S ezt a száznyolcvamhárom községet hosszú idő alatt tudjuk csak felhozni a városok színvonalára. De jobb módszerekkel, sokszor valóban apróságokkal, a munkamódszerek mikéntjével gyorsítható a folyamat. Murányi József (Foto: Gábor) Kit elégít ki ? A napokban oktatást ellenőrizi em Tápiószecsőn. A háromhetes téli tanfolyam keretében tájékoztatót kellett volna hallani az időszerű nemzetközi kérdésekről. Nyugodtan írhatom a feltételes módot, mert az előadás a valóságban nem volt tájékoztatás, inkább csak időrendbeli hiányos felsorolás. Ahogy ott ültem, néztem az arcokat. A szemközti széksoron olajos, benzinszagot árasztó ruhában a tsz- traktorosbrigád tagjai ültek fáradtan, de nagy érdeklődéssel. A várakozás, a „mit hallunk” jó izgalma ömlött el egész lényükön. A fekete nag5'kendőbe burkolt asszonyok csendben, ölbe eresztett kézzel várták az első mondatokat. Aztán ^hogy folyt a beszéd lapos árja, a hallgatóság mindinkább szórako- zottabbá vált. Szinte érezhető volt a levegőben csalódásuk. Amit leírtam, nem tragédia. Azért nem az, mert szerencsére ma már nemcsak ilyen előadások szolgálják a falusi lakosság politikai és általános tájékoztatását. Mégis kár, ha ilyesmi történik. Manapság alig van ember, akit ne érdekelne a. „nagy politika”. A legkisebb falu embere-asszonya tudja, hogy nem névtelen szigeten él, a nagyvilág minden pontjával ezer és ezer látha.- tatlan, de erős szál köt ösz- sze mindenkit. Sorsunk, életünk egybefonódott és a kis falucska embere is tényező a nagy harcban. Mellettem meglett korú ember ült. Kis cédulát csúsztatott át valakihez. Önkéntelenül elolvastam a verébfej betűkkel írt vastag ceruzasort: „ha a többi is ilyen lesz, még egyszer nem jön el a nép”. Az előadónak biztosan nem az volt a szándéka, hogy unalmat, sőt elégedetlenséget váltson ki. Beszéde mégis ezt eredményezte. Ezért álltak fel először a traktorosbrigád tagjai, majd mások is, és hagyták ott a termet. Tizenöt évvel ezelőtt ez az előadás talán a hallgatóság igényeit kielégítette volna. Ma azonban már ezen a fokon messze túlléptünk. Az előadónak a felkészülés mércéjét ehhez az igényhez kell szabnia, ha nem akarja, hogy csalódjanak benne és azokban, akiket képvisel. Komáromi Magda Félmilliárd köbméter jég, 28 milliárd köbméter hó Szokatlannak tűnik, hogy két egymást követő évben befagyott a Duna magyarországi szakasza, pedig a régi feljegyzések tanúsága szerint voltak időszakok, amikor négy-öt éven át minden télen beáilt a folyó. A vízügyi szakembereknek hét évtizedet átfogó statisztikája kimutatja, hogy Budapestnél mindössze háromszor volt jégmentes a víz. 34 alkalommal zajlott és 31 esetben fagyott be a folyó. Tehát majdnem minden második évben összefüggő jégtakaró keletkezett a ’Du'náii. A Tiszán már jóval gyakrabban, hatból 4—5 télen befagy a folyó, de a Balaton a legszorgalmasabb, mert 1930-tól 1950-ig, vagyis 20 év alatt egyszer sem mulasztotta. el a jégpáncél kialakítását. A jég vastagsága nagyon változó és a mérés sem lehet egészen megbízható, de legalább a hozzávetőleges tájékozódás érdekében mégis készítettek statisztikát. Az 1939 —1940-es rendkívüli télen volt a legvastagabb a j'ég Budapestnél: 69 centiméteres réteget mértek. A Balatonon Siófoknál 50 centiméteres, a Tiszán pedig Jászteleknél 17 centiméter vastag jeget hizlalt a 24 évvel ezelőtti rendkívül kemény tél. A jégpáncél fel- szakadozásánál keletkező torlódások azonban sokszorosan felülmúlják a sima jégréteget, így Baja felett 1902 decemberében 8—13 méteres torlasz fagyott a Duna medréhez, 1930-ban pedig Pa.ksnál 10— 11 méter vastag jéghegy alakult ki. Az összes hazai folyónk és tavunk vizét jelenleg mintegy 540 millió köbméter jégfedő takarja. Ha ezt a rengeteg jeget mind a Népstadionban halmoznánk fel. akkor Európa legnagyobb hegycsúcsánál, a Mont Elánénál is magasabb jéghegy keletkeznék. Elolvasztásához viszont annyi szén kellene, mint amennyit öt hónap alatt termel a magyar bányászat. Mit mondanak a meteorológusok az idei „hótermésről”? Feljegyzéseik szerint az ország különböző részein ezen a télen eddig legalább 20. de legfeljebb 40 centiméter hó hullott. Ez pedig azt jelenti, hogy — 'ha eltekintünk a párolgástól és a hó roskadásá- tól — az egész országban eddig az egymásra hullott rétegek teljes mennyisége eléri a 28 milliárd köbmétert. Igaz, ez a szám is szinte elképzelhetetlenül nagy tömeget jelent. Ha az egész hőmennyiséget például a Szentendrei-szigeten halmoznánk össze, az építmény körülbelül 500 kilométer magasságig emelkednék. Súlya 28 milliárd métermázsának felel meg, úgyhogy a sziget minden egyes négyzelcentiméte- rére kereken 50 tonna nehezednék. Ha pedig az egész mennyiséget vasúton kellene elszállítanunk, kereken 300 nijiiit» tehervagon! ! kellene I megtöltenünk vele, többet, j mint amennyi az egész világon található. És- még így is messze elma- ‘ radunk az eddigi „rekordter- ! mések” mögött. Az utóbbi év- j tizedekben feljegyzett igazán ! hideg és csapadékos teleken J — mint amilyen 1929-ben, majd 1940-ben és 1942-ben | volt — átlagosan 100—120 ’ centiméternyi, összesen tehát j 90—110 milliárd köbméternyi hó hullott hazánk földjére a j maga 9—11 milliárd tonnájával. S akkor a Szentendreiszigeti építmény teteje az I 1600—2000 kilométeres ma- I gasságot érhette volna el..: v\\\\\\\\\\\\V hogy | Az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari V., Bp. XXL, Csepel, Kiss .János altábornagy u. 19—21. ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke, Gödöllő, Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munkahelyeire kőműves, ács, állványozó és vasbetonszerelő szakmunlcásokat, továbbá kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Vidékiek részére munkavállalói (tanácsi) igazolás szükséges. Jelentkezés a fenti címen. Ezenkívül építőipari tmk- gé piaka tosokat. Jelentkezés XXI. kerület, íCsepel). Rákóczi Ferenc u. 197. alatt. már valamit a kisbabánez, nemigen jen TÓI. A fiú csak érti a kérdést. — No, mondja, milyen a kisfia? — Hűi... olyan... kicsi. Sokat gőgicsél, de nem zavar. Megszoktuk már. — Tud-e maga már pelenkát mosni? A fiú elhúzza a száját. — Tisztába én nem rakom — válaszolja kamaszos sértődöttséggel. — Az anyja — bök fejével a lány felé. — Es ha ö dolgozni megy? Ki fogja nevelni? — Majd az öregek... — Igen, mosni, főzni, vasalni majd az anyósom fog — vág közbe a leány. beszélgetés véget ér. Mi mást lehetne még megtudni? Nyilván az olvasó fejében is kergetőznek a gondolatok. Továbbra is áll a kérdés: szerelmesek vajon? Inkább azt mondanánk: felelőtlenek. Ok is, a szüleik is. A kislány mintha megérezné a gondolatot, a nyitva maradt kérdést, búcsúzóul hozzáteszi még: — A védőnő sokszor jön hozzánk, mert hogy a pici hét hónapra született... Azt mondta, hogy nem maradhat a Pityuka nálunk, mert már így is kilencen vagyunk egy szobában. Ezért vittük a Pis- táékhoz. Most ott is lakunk. Nekik két szobájuk van és eddig csak négyen voltak benne... Firon András A Ki ér oda előbb? Nem mondták, hogy nem lesz jó ebből? — Hááát... anyám mondogatta, hogy baj lesz. Apám is pirongatott — vonja fel vállát a leány, s most néz először a fiúra, úgy folytatja — de mi kitartottunk egymással... A gyámügyi előadónak mindent tudnia kell, hát kénytelen kellemetlen kérdéseket is feltenni. — Miért kezdett ilyen fiatal gyerekkel? Miért nem választott leszerelt katonát? A lány csak a vállát vono- gatja, a fiú pedig hallgat. Ismét a tisztviselőn a sor, hogy kérdezzen. — Tehát ragaszkodnak a házasságkötéshez ? — Igen, azért jöttünk — így a lány. ■.. gén — mondja maga elé a fiú. — Tudja-e — fordul a tisztviselő a fiúhoz —, hogy egy ilyen magakorabeli legénynek még nem használ a házasélet? A fiú nem válaszol, az arcán értetlenség ül. — És mi lesz a gyerekkel, a kis Pityuval? — teszi fel a legnehezebb kérdést az előadó a lánynak. — Miből tartják el? Abból az ezerháromszáznyolcvanból akarja tartani a babát és a férjét is? Mikor lesz ő kereső? — A jövő évre — magyarázkodik a leány. — De az ő szüle' vállalták, hogy ha összeházasodunk, odaköltözhetünk... Nehéz helyzet ez. A tisztviselők hallgatnak. Aztán egyikük megkéri a fiút, mesélmotorszerelö szakmában, Már második éve. — Hogy megy a tanulás? — Közepes eredményű vagyok. — Kereset? — Száznyolcvan forint egy hónapban. Az apám és a bátyám keres ... j beszélgetés itt megsza- üx kad. A gyerek előtt mintha ködösen felrémléne a nagy kérdés: már most mi lesz az ő gyerekével? A kis csöppséggel, akinek naponta enni kell adni, aki pénzbe kerül, akit nevelni kell? Mintha meglegyintette volna az apai gond súlya. A tisztviselők másra terelik a szót, hogy áthidalják a nehézséget. — És maguk ... szeretik egymást? — Szeretjük — mondják egyszerre, de olyan hangsúly- lyál, mintha betanulták volna. Nem néznek egymásra és nem néznek a tisztviselők szemébe. — Mióta tart az ismeretség? A kérdésre a lány válaszol, gyorsan, határozottan: — O, már régóta. Már négy éve. Akkor még iskolások voltunk, együvé jártunk, s már akkor figyeltük egymást. Egy utcában is lakunk és Pista már régen lejár hozzánk ... ' , — A szülei mit szóltak? most az ősszel töltötte be a tizenhatodikat! Az 6 gyereke sürgeti a dolgot. Az, aki ide s tova már négyhónapos lesz februárban. Az, aki él és élnie kell, s aki nem tehet orról, hogy tizennyolc éves lány az anyja és tizenhat éves gyerek az apja... rí a az olvasót érdekli a 12 magyarázat, menjenek be velük a gyámügyi előadó szobájába. A fiú és a lány kézenfogva, zavartan, elfogódottan lépnek az irodába. Nehezen indul a beszélgetés, mert ilyen esettel a szokatlan ügyekben jártas gyámtisztviselők sem igen találkoztak még. Személyi adataikból pontosan kiderül, hogy a lány gyűrűsfonó, havi 1380-at keres, eddig odahaza lakott az édesapjánál, aki vasutas, az édesanyjánál, aki mellette még hot testvérkét nevelt. Ö a legidősebb ... Menyasszonyának hangjától megjön a fiú bátorsága is. Szépen válaszolgot a kérdésekre. — Mikor született? — Negyvenhetes vagyon csak novemberi születésű. November harmincadiki. —. Dolgozik? — Ipari tanuló vagyok, a S zerelmesek? Napok óta tűnődöm ezen. Azóta, mióta megláttam őket ott, a megyeháza oszlopos, ódon ke- rengőjén. Tanácstalanul ácso- rogtak, tipegtek-topogtak. Aztán valaki megmondta nekik, hogy az előszobában üljenek le. Várjanak sorukra, majd kiszól értük a gyámügyi tisztviselő. Úgy ültek ott, a termes várószoba magas mennyezete alatt, sápadt-szürkén, mint két apró veréb. A nyakigláb fiú esetlenül bujtatgatta ka- maszos nyurgaságát kinőtt kabátjába. A leány telt idomú, nefelejcskék szemű, puha töltött galamb, ártatlan tekintetű Hamupipőke. Az öblös fotelek illendő távolságban tartották őket egymástól. Hallgattak. A várakozás izgalma, a döntés előtti félelem szeghette szarukat. Vajon tényleg szerelmesek? Mindenesetre: házasulandók. Házasságkötési engedélyért folyamodtak a tanácshoz. Meghallgatásra vártak. De vajon miért kell házasság- kötésükhöz engedély? Gyermek tán még a menyasszony? Szó sincs róla, hisz’ 1945 szeptemberében született. Vagyis tizennyolc is elmúlt már. Hát akkor? Bármily hihetetlen, a vőlegény, igen, az égimeszelő fiú bizony csak AE APA Dl l^/IS
