Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
1964. FEBRUAR 2. VASÁRNAP Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az l. oldalról) részt a konferencia munkája* ban — A konferencia határozatai is mutatják, hogy az Interparlamentáris Unió munkásságának mindinkább a világ nemzetközi kérdései béA szünet után került sor a harmadik napirend] pontra: az interpellációkra. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy Kántor Lajosné képviselő, a két gyermek után járó családi pótlék felemelése tárgyában tervezett interpellációjától elállt, mert kérdésére Tímár Mátyás pénzügyminiszter, expozéjában már választ adott. Ezután NAGY ZOLTÁN Borsod megyei képviselő, az Országos Tervhivatal elnökéhez interpellált. Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízhozama nem fedezi a gyorsan fejlődő Ózd igényét. Azt kérdezte: Mit tesznek az illetékesek a város vízellátásának megjavítására? DK AJTAI MIKLÖS válaszában megállapította, hogy a kérdés indokolt és j jóllehet, megépül a bánpata- j ki felszíni vízkivételi mű, en- í nek üzembe helyezése semj szünteti meg a gondokat.! DR. HORGC kohó- és gépi® válaszában hangoztatta: is- j meri a Somogy megyei párt- j és tanácsvezetők, valamint a j kohó- és gépipari miniszter és | miniszterhelyettesek között : 1962. január 8-án létrejött | megállapodást. Ez a megálla- ! podás a kaposvári Transzvill ' Vállalat és a kaposvári Vilá- j gítástechnikai Vállalat fejlesz- j tését, továbbá Nagyatádon i fémháló, fémszövet és fonal- I gyár telepítését irányozza elő. J Elmondotta, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium az elmúlt években a kaposvári Transz- vili Vállalat fejlesztésére 25 millió forint beruházást fordított. — A Világítástechnikai Vál- j lalat fejlesztésére — mondotta a továbbiakban — a Kohó- és Gépipari Minisztérium az elmúlt három évben körülbeHENSPERG1 Szabolcs meg; a nagyüzemi mezőgazdasági ] beruházások tervezésének _ és i kivitelezésének meg javírása i érdekében interpellált a föld- ■ művelésügyi miniszterhez. LOSONC földművelésül válaszában egyetértett azzal, hogy az elmúlt években sok hiba volt a mezőgazdasági épületek megtervezésében és kivitelezésében. — A mezőgazdasági beruházások tervezésének és kivitelezésének megjavítására — mondotta a .miniszter — már a közelmúltban több határozatot hoztunk. 1963-ban intézkedtek arról, hogy a termelőszövetkezetekben ezentúl a korábbi ideiglenes épületek helyett korszerű, időtálló cs műszakilag megfelelő, az állattenyésztés igényeit j jól kielégítő épületek létesüljenek. | A tervezőirodáknak, elsősor-1 DR. BÉLÁK Veszprém meg a talajjavító anyagok szállítá- ! sa és biztosítása tárgyában j interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez és az Grszágos Tervhivatal elnökéhez. DR CSANÁE közlekedés- és po: válaszában elmondotta, hogy bár a mintegy félmillió tonna javítóanyag szállítása a vasút teljes feladatához képest nem jelentős mennyiség, mégis figyelembe kell venni, hogy a vasút teljesítménye nem növelhető korlátlanul. Ha a vasutat a tényleges kapacitásánál nagyobb teljesí menyre akarják kényszeríteni, köny i nyen előállhat az a helyzet, hogy a népgazdaság termelési terveit a vasút teljesitőképeskés megoldásában van növekvő szerepe, jelentősége, A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt eddig is nagy fontosságot tulajdonított az Interparlamentáris Unió munkájából reá háruló feladatoknak, Interpellációk Ezért fölül kell vizsgálni az ózdi körzet teljes vízellátási témát és ennek alapján kell dönteni a gyökeresebb változást eredményező lázbérci víztároló ügyében. Kérte az országgyűlést: járuljon hozzá, hogy az Országos Tervhivatal az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együtt elvégezze a tervek felülvizsgálását, s utána, de legkésőbb egy hónapon belül adjon választ Nagy Zoltán kérdésére. Tekintettel arra, hogy az ügyrend 48. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a válaszadónak jogában áll egyhónapos halasztást kérni, s válaszát az interpelláló képviselőnek és az országgyűlés elnökének írásban megadni, a? országgyűlés tudomásul vette dr. Ajtai Miklós előzetes tájékoztatását. VARGA KAROLY Somogy megyei képviselő a kohó- és gépipari miniszterhez interpellált a Somogy megyei ipartelepítés tárgyában. e GYULA ári miniszter lül 11 miliő forint beruházást fordított. A miniszter ezután elmondotta, hogy a megállapodás 3. pontját, amely a budapesti Drótháló, Fémszövet- és Fo- naigyánnatk Nagyatádra történő áttelepítését irányozta elő, nem lehet végrehajtani. A felmérések alapján ugyanis a terület nem alkalmas ipar- telepítésre, mert fekvése, épületei és nem utolsósorban a szállítási körülmények néni teszik lehetővé ilyen típusú gyár odatelepítését. Varga Károly képviselő ^ a. viszontválasz jogával. élve hangoztatta, hogy a miniszter által a két vállalat fejlesztésével kapcsolatban mondottakat megnyugvással veszi tudomásul Az országgyűlés az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul vette. EK PÉTER ?ei képviselő Megkérdezte a földművelésügyi minisztert, milyen intézkedéseket tesznek a tervezés és a kivitelezés megjavítására. ZI PÄL yi miniszter ban a Földművelésügyi _ Minisztérium tervezőirodájának feladatává tettük, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz egységes szerkezetű, jó elrendezésű, a mezőgazdaság céljainak megfelelő típusterveket alakítsanak ki. A közelmúltban rendelet készült arról, hogy a termelőszövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak csak olyan épületek terveit lehet kivitelezésre ajánlani, amelyek kísérleti épületként már legalább egy évig kifogástalanul üzemeitek. A földművelésügyi miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. .SÁNDOR yei képviselő A képviselő elmondotta, hogy a vasúti szállítási, nehézségek miatt a Talajjavító Vállalat gyakran 50—60 kilométer távolságra is teherautóval szállítja a javítóanyagot. >1 GYÖRGY staügyi miniszter sédé determinálja. Ennek a megelőzésére már tettek egy sor fontos intézkedést. így az idei terv már több új kapacitásnövelő műszaki létesítmény megvalósítását irányozza elő. Ezenkívül komoly erőfeszítések történnek a vasút munkájának jobb megszervezésére, rejtett tartalékainak kiaknázására. — Mindezek alapján — monés a jövőben is mindent elkövet, hogy az unió a népek békeakaratának hatékony szócsövévé váljék. Vass Istvánné beszámolóját az országgyűlés elfogadta. Ezután az elnök szünetet rendelt el. dotta a miniszter — remélem, hogy a vasút teljesíteni fogja 1964. évi szállítási tervét és ezen belül a talajjavító anyagok szállításának előirányzatát is. DR. AJTAI MIKLÓS, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában kifejtette, hogy a kitermelési és a szállítási költségeket egyaránt figyelembe véve, s hatóanyagban számolva. a lápi mész és a mészkő- őrlemény ára lényegében azonos, ez tehát nem indokolja a sümegi mészkőörlő üzem bővítését. Emellett gondolni kell arra is. hogy talajjavítási programot akarnak megvalósítani az ország több más vidékén is, ahol még lápi mésziszap sincs. Bélák Sándor képviselő mindkét választ elfogadta, az országgyűlés a közlekedés- és ! postaügyi miniszter válaszát 11 ellenszavazattal, az Országos Tervhivatal einökéét egyhangúlag tudomásul vette. KANTOR LAJOSNÉ Borsod-Abaúj-Zeniijién megyei képviselő azoknak az idős pedagógusoknak a nevében interpellált Veres József, munkaügyi miniszterihez, akik az új nyugdíj- törvény életbeléptetése előtt mentek nyugdíjba, s akiknél nem veszik figyelembe az 1945 előtt munkában töltött éveket. VERES JÓZSEF munkaügyi miniszter válaszában megemlítette, hogy az interpelláció nemcsak az idős pedagógusokat, hanem más nyugdíjasokat is érint, akik szintén joggal vethetik fel nyugdijuk visszamenőleges rendezését. Utalt arra, hogy az új nyugdíjtörvény mellett még többféle régi rendelkezés is életben maradt, s más-más rendellcezések alapján megállapított nyugdíjak között jelentékenyek a különbségek. A kormány ezen többször is igyekezett segíteni. Az 1959. évi nyugdíjrendezés például 541,9 millió forint, az 1963. január 1-i rendezés 146,5 millió forint kiadási többletet jelentett, míg 1956-ban 573 ezer volt a nyugdíjasok száma, addig 1964. év végére számuk előreláthatólag eléri a 750 ezret. 1956-ban a nyugdíjakra 2 milliárd 302 millió forintot fizetett ki államunk, az idén kifizetendő összeg viszont 6 milliárd 59 millió forint lesz. Az új nyugdíjtörvény 1929-ig visszamenőleg nyugdíjalapnak fogadott el minden munkában eltöltött évet azoknál a dolgozóknál, akik a törvény életbeléptetése után mentek nyugdíjba. Visszamenőleges hatállyal valamennyi régi nyugdíjas ügyét hasonló alapon nem lehetett rendezni, mert erre anyagi lehetőségeink nem adtak módot. — Egyetértek tehát interpelláló képviselőtársammal: igaza van abban, hogy a nyugdíjkérdés még nem oldódott meg teljesen. Feltétlenül szükséges, hogy alkalmas időpontban az összes, nyugdíjra vonatkozó rendeieteket összhangba hozzuk az új nyugdíjtörvénnyel és ezzel együtt az összes régi problémát is rendezzük. A feltett kérdésre azonban meg kell mondanunk: erre a rendelkezésre a közeljövőben nem kerülhet sor, mert anyagi kihatása rendkívül nagy. Ha gazdasági eredményeink tovább javulnak, akkor természetesen a kérdés rendezése is közelebb kerül a megvalósuláshoz — fejezte be válaszát Veres József. A választ az interpelláló képviselőnő és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakot Vass Istvánné elnök zárta be. Kiállítás a Nemzeti Múzeumban Kilencszáz esztendő magyar | történelmének legfontosabb írásos emlékeiből kiállítást rendezett a Magyar Nemzéti Múzeum. A kiállítás február 2-től 16-ig tekinthető meg. Komócsin Zoltán elvtárs előadása Vácott Komócsin Zoltán elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás- í párt Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszer-| kesztője tegnap Vácra látogatott. Útjára elkísérte Szalcali Jó-1 zsef elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság titkára. Komócsin j Zoltán elvtárs pártunk szövetségi politikájáról előadást tartott a megjelent párt-, gazdasági és tömegszervezeti aktíváknak. Betűk, papírlapon l . Századunk nemcsak politikai forradalmakkal írta és írja be tetteit a történelembe, hanem a technika- mérhetetlen forradalmával, a tudomány forradalmával, a kultúra forradalmával is. Bárhová tekintünk a világon, mindenütt e forradalmak jeleit látjuk. Népek rázzák le a gyarmati igát, s a hatalom megszilárdítása, megtartása mellett sokszor a szó szoros értelmében a fegyverek dörgése közepette könyvet vesznek a kezükbe, hogy tanuljanak és tanítsanak, hogy megismerjék a betűk világát, s annak segítségéve] a könyvek világát. Mi a köny? Betűk, papírlapon. És mégis: eszköz, amellyel pallérozó- dik az ész, fegyver, amely maradiságot, szellemi restséget űz, világosság, amely babonák és hiedelmek konok árnyait rebbenti el, utat mutatva jobb holnapok felé. Évek óta viták zajlanak: „két kultúráról”, a művészetek és a tudományok erős elvá- lasztódásáról, s arról is, hogy a nyomtatott betű lassan anakronisztikus jelenség lesz, helyébe az élőszó — a rádió, a kép — a film, a televízió lép. Könyveket írnak arról, hogy — a könyvek népszerűsége csökken ... Az olvasás adta örömet nem pótolhatja semmi. Sem az élőszó, sem a kép. Az olvasás adta tudást nem nélkülözheti az újért, jobbért, a szocializmus teljes felépítéséért nekirugaszkodó társadalom. „A szocializmus teljes felépítése új, magasabb igényeket támaszt: a fejlett, szocialista népgazdaság művelt, műszakilag képzett, öntudatos dolgozókat követel, akik a termelőmunka mellett társadalmunk irányításának is cselekvő i részvevői." A tömören meg- | fogalmazott igényt, amelyet a kor támaszt, pártunk VIII. | kongresszusa foglalta határozatba. A kor igénye? A kor parancsa, amelynek ! nem teljesítése a holnapot [ veszélyezteti. Művelt emberek, okos emberek, többet tu- j dó emberek — a holnap em- ■ herei, A holnapot azonban | ma alapozzuk. Ingatag, silány alapokon gyatra építmény emelhető. Művelt, többet tudni akaró és többet tudó emberek nélkül már ma sem létezhetünk. Lenin, a proletár- diktatúra feladatairól szólva joggal állapítja meg: „...a kommunizmust csak a modern műveltség alapján valósíthatja meg, és hogy ha ez a műveltség nem lesz meg, a kommunizmus csak óhaj marad”. Óhajjal, vágyakozással nem megyünk sokra. Céltudatos tettekkel újabb és újabb métereket tudhatunk magunk mögött a magasba törő úton. Ma egy hete a megyei pártbizottság felhívását közöltük, amely teljes joggal igényel több figyelmet a kommunisták, de mindenki részéről a könyveknek, a betű megszerettetésének, az olvasásnak. A könyv hű segítője lehet annak is. aki már fáradt ahhoz. hogy az iskolapadba ülve tanuljon. Hű társa lehet annak, aki munka után pihenni akar. Sokan olvasnak? Sokan! De sokan vannak, akik még nem ízlelték meg az olvasás örömét, akik nem szeretik, mert még nem ismerik a könyvet. A számok tanúsága szerint megyénk lakosságának mintegy tizenegy százaléka rendszeres olvasó Sok? Ha tizenöt-húsz esztendővel visszafelé tekintünk: szemkápráztató eredmény. Ha a holnapot nézzük, a holnap Igényét, a holnap mércéjét: kevés, nagyon kevés! Az atomkorszakba lépett az emberiség. Ismerős, sokszor hallott mondat. Rakéták, elektronikus számítógépek, automaták — hétköznapjaink már nem csodált, hanem megszokott eszközei. Ember alkotta eszközök, hogy segítségükkel még magasabbra jusson az ember. A magasabbra jutott ember még tökéletesebb, még több szolgálatot tevő gépeket kell, hogy alkosson. A tegnapban ragadt ember nem képes erre. Csak az, aki lépést tart korával, aki nem éri be a meglévővel, aki nem fél az újtól, sőt: akarja az újat. Az ilyen ember kezéből nem hiányzik a könyv. Soha nem tanultak any- nyian, mint napjainkban. Tegnap még nadrágszíj parcellán dolgozó parasztok technikumba járnak, a betanított gépmunkás egyetemi jegyzeteket forgat. De hányán, milyen sokan vannak még, akik hónapról hónapra nem vesznek kezükbe könyvet, akik életében év múlik év után úgy, hogy tapodtat sem jutnak előbbre. És hányán vannak még, akik nem szeretik a betűt, mart évszázadok vétkeként még makacsul tartja magát az előítélet: a tanult- ság valami huncutságot jelent. hogy egyszerű ember kezébe minek is a könyv, boldogul anélkül is. Boldogul? Megyénk könyvtáraiban ötszázezer kötet könyv van. Kevés? Naguon kevés! De hányán vannak, akik még azt sem tudják: ott, két-három házzal odébb, ott van a könyvtár! Hányán vannak, akik ebből az ötszázezer könyvből egyet sem vettek kézbe, akiknek egész egyszerűen nem hiányzik a könyv, akiknek nem hiányzik a — tudás! A szellemi restséget kárhoztatnánk? Igen! Egv ember nem követhet el nagyobb vétket magával, szemben, mint amikor tétlenségre, helyben- ragadásra. a holnapról való lemondásra ítéli magát. A könyv megszerettetése türelmes, lassú, de eredményeiben hallatlanul gyümölcsöző munkát kíván. Csak a könyvtárosok, csak a népműveléssel hivatásszerűen foglalkozóik feladata lenne ez? Amit ők tesznek ezért, az nem kevés. Mégsem elegendő. Az elmúlt két esztendő jelentős változásokat hozott kulturális téren megyénk életében. Észrevehetően több az anyagi támogatás, tapasztalhatóan nagyobb a segíteni akarás, mint addig volt. Mind többen megértik, hogy a népművelés nem valami huszadrangú feladat, hogy a tanulás, a szocialista módon gondolkodó emberfők kimunkálása nem egy feladat a sók között, hanem döntő, kikerülhetetlen. E megértésben és megértetésben a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell élenjárniok. Személyes példamutatással is. Lenin az intervenciós hadseregek elleni harc idején a fiatal szovjet áriam ezernyi gondjával való bajlódás mellett is elkerülhetetlennek tartotta a tanulást, mint a holnap zálogát. „Ha tudom, hogy keveset tudok, akkor iparkodni fogok, hogy többet tudjak, de ha valaki azt mondja, hogy ő kommunista s ezért semmit sem leéli alaposan tudnia, az ilyen emberből semmi sem lesz, ami csak hasonlítana is a kommunistához.” Lenin szavai semmit sem vesztettek időszerűségükből! Nemcsak ösztönözni kell a tanulásra, az olvasásra, elsősorban magunktól kell ezt megkövetelni. Nemcsak beszélni kell a többet tudásról^ hanem tenni is érte. És a tettek első vonalában, a cselekvők élén kell, hogy legyenek a kommunisták! Könnyű mindennek eleget tenni? Nem, nem könnyű feladat Ezernyi gond, tennivaló közepette még erre is szakítani időt? Fáradtan, gondoktól gyötörten odaülni a könyv mellé? Az olvasásért hozott áldozat nem elvesztegetett idő! Hányán fedezték fel a könyvben a biztos támaszt, amelyre számítani lehet szakmai gondok megoldásakor! Hányán vannak, akik a legjobb pihente- tőnek, idegnyugtatónak a könyvet tartják! És még töb- , ben kell hogy legyenek. Szán- | dékosan nem szólunk kétféle könyvről: szakmairól és szép- í irodalmiról. Az olvasó ember | számára mindkettő nélkülöz- [ hetetlen. Aki még csak az í egyikhez jutott cl, eljut a má-. j síkhoz is. Korunkat előszere- [ tettel nevezik a specializált ! szakemberek korának. Am ez j nem zárja ki, sőt megköveteli ! a sokirányú tájékozódást. És ; megköveteli azt is, hogy akik eddig még nem kötöttek barátságot a könyvek ezerszinű világával, azok is megtegyék az első kéznyújtást, könyvet kérve, ..szépet”, „szerelmesei’^ „olyat, amin sírni lehet”,- olyat, ami érzelmileg megfog- I ja őket, hogy majd értelmük is kövesse az érzelmek moz- | dulását. Betűk, papírlapon. Könyvek, amelyek olvasókra várnak. Emberek, akik segítségre várnak, hogy megtalálják a könyvekhez vezető utat. Holnapot egyengető, a szocializmus teljességét elhozó feladatok. Betűk, papírlapon: fegyver és barát. Eszköz és társ. Aki könyvet ad az emberek kezébe — a holnap embereit formálja. M. O. Jubiláló vadászok Január utolsó vasárnapján jöttek össze Tápióbicske községben az 1963/64-es vadászidényben utoljára a Fővárosi Villamos- és Kábelgyár vadásztársaságának tagjai. Idén télen ez volt az utolsó alkalom arra, hogy apróvadra, mezei nyálra vadászhassanak. De ezen a napon egyben a társaság megalakulásának 10. évfordulóját is ünnepelték a vadászok. Véve a hajtásnak, számolják a terítéket (Csepregi István felvételei
