Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

^zMíriajp 1964. FEBRUÁR 3, VASÁRNAP I Tudatos, célratörő tevékenységet Dunavarsányi gondok Elmaradt természetbeni járandóságokat panaszolnak a tsz-tagok Zárszámadás előtt lemondott az elnök A közös gazdasagok szociális-kulturális bizottságainak munkájáról Vargáné. — Tudni kell erről az asszonyról, hogy 1951 óta tsz- tag, s ahogy akkor, most is a közös gazdálkodásban látja a jövőt. Azért l'áj neki. és rajta kívül még a Petőfi sok-sok tagiának, jobban a csalódás, ami most érte. De nem a ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban, hanem az emberekben látja a hibát. — Miért nem szólaltak fel, fordultak a községi, vagy a já­rási tanácshoz? Lemondóan legyint a kezé­vel: — Bajos az ördögöt az any­jánál bevádolni. Mi lehet ennek a mélységes bizalmatlanságnak az oka? Anélkül, hogy személy szerint bárkit a legcsekélyebb vissza­éléssel gyanúsítana, meg is mondja. Dunavarsány tanács- titkárát Tölgyesi Jánosáénak hívják, ami természetes, hi­szen a helybeli tsz elnökének a felesége. A járási tsz-fő- könyvelő, Kosarócztky Lajos pedig a Petőfi Tsz főkönyve­lőnőjének a férje. Feleség a férjet, férj a feleséget számol­tatja be és ellenőrzi tehát, ami családi viszonylatban éppen­séggel nem helyteleníthető, de hivatali vonalon az érdekel­tekben könnyen kelthet bizal­matlanságot. Különösen ott, ahol nem jól mennek a dol­gok. Magunk részéről reméljük, sőt hisszük, hogy hivatali tény­kedéseiben a közeli családi kapcsolat sem a vb-titkárt, sem a járási tsz-főkönyvelőt nem befolyásolja. Mégsem ta­gadható, ez a kapcsolat össze­férhetetlen és a bizalmatlan­ság 'alapját szolgáltató látszai Sz. E. Szombati lapunkban rövi­den hírt adtunk róla: a Haza- I fias Népfront Pest megyei bi- I zottsága pénteken délelőtt | megbeszélést tartott a terme­lőszövetkezeti szociális-kultu- j ralis bizottságok feladatai a tsz-demokrácia erősítésében címen. Az ülésre a népfrontbizott­sági tagokon kívül meghívtak tanácsi és termelőszövetkezeti elnököket is. Az átfogó, minden részlet- kérdésre kiterjedő vitaindítót Dr. Kosztin Árpád tartotta. Miután behatóan ismertette a bizottság működésére vonat­kozó jogi előírásokat, arról beszélt, hogy a bizottságok sokat tehet­nek a tagok jólétének, kul­turáltságának emelésére. Ehhez aktivitásra, leleményes­ségre és a tömegszervezetek­kel való szoros együttműkö­désre van szükség. Kérte, hogy kísérjék fokozottabb figye­lemmel a tsz-asszonyok mun­ka- és családi viszonyait. Dol­gozzanak a bizottságok rend­szeresen, törekedjenek arra, hogy mindenben kikérjék a véleményüket és tevékenysé­gükről félévenként számolja­nak be a közgyűlés előtt. A termelőszövetkezeti ellenőrző bizottság hatóköre terjedjen ki a szociális-kulturális bizott­ság munkájára is, nézzék meg, hogy az alapot a rendeletek­nek megfelelően kiegészítik-e és mire használták fel év köz­ben. Az első hozzászóló Török György volt, a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottsága titkára. Hangsúlyozta, hogy a tsz-demokrácia fejleszté­sében nagy szerepe van a szociális-kulturális bi­zottságoknak, mennyire erősíti a termelőszö­vetkezeteket az emberi prob­lémák megoldása. Dr. Mogyorósi István Dány- ból jött. Arról beszélt, hogy tagja volt a gödöllői járásban egy bizottságnak, amely a já­rás termelőszövetkezeteit ta­nulmányozta. Kitűnt, hogy a szociális-kulturális bizottságok munkája sokhelyütt csak for­mális, nevükben a döntést tu­lajdonképpen a vezetőség hoz­za. Másutt az alap pénzét ban­kettekre, jutalmazásra költöt­ték. Az elhangzott előadást igen hasznosnak tartotta Mészáros István, Ceglédről. Szerinte in­kább a kulturális bizottságok munkájában van még több hiányosság. A járásban pél­dául nagy lendülettel szervez­ték a parasztakadémiákat, de ma már alig egy-két helyen működnek. Ezután Itovács Antalné. a Pest megyei nőtanács titkára szólalt fel. Bejelentette, hogy az elhangzott előadást a nőta- nócs rendezésében megismét­lik. Állandóan figyelemmel kísérik a szociális-kulturális bizottságok munkáját és olyan asszonyokat javasoltak so­raikba, akik szívükön vise­lik a betegek, az öregek ne­héz sorsát. Sajnos azonban, ezek a bizottságok még sok helyütt nem harcolták ki ön­állóságukat. Nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság Hegedűs Mihály felsőpakomyi felszólalót, aki azt kérte, adják ki külön fü­zetben a szociális-kulturális bizottság munkájára vonat­kozó tudnivalókat. Legtöbbször nem is tud­ják, mihez van joguk, mi a kötelességük és milyen lehetőségek állnak ren­delkezésükre. Term elősző vetkezet ükben idén először gondoskodtak intéz­ményesen az öregekről és ez nagyon jó hatást váltott ki faluszerte. Figyelemre méltó gondola­tokat fejtett ki a következő felszólaló, a szentmártonká- tai Kele Pál. Elmondta, hogy bár szövetkezetükben sok az idős ember, ennek el­lenére gazdaságuk mégis jó közepesnek mondható, mert szívesen dolgoznak. Szomorú azonban, hogy a munkaképes tagok sokszor csak saját ér­dekeiket nézik, közömbösek mások sorsa iránt. Ez ellen a felfogás ellen kell harcolni. A vácszemtlászlói termelő- szövetkezet bizottsága — Odor Gyula felszólalása szerint — sokat dolgozik, azonban csak ösztönösen látják meg ten­nivalóikat. Ha még jobb eredményt akarnak elérni, tudatosan kell tevékenyked­niük. A következő felszólaló dr'. Hídvégi Zoltán volt Nagykő­rösről. Arról beszélt, hogy a megyei tanács egészségügyi és népművelési állandó bizott­sága közösen felülvizsgálta a termelőszövetkezeti szociális- kulturális bizottságokat. Az eredmény még távolról sem kielégítő. A tsz-ek jó részében, mintegy negyven százaléká­ban., hivatalosan még meg sem alakultak a bizottságok, ahol pedig megvannak, ott formá­lisan működnek. Talán húsz százalékra tehető az olyan bizottságok száma, amelyek ismerik tennivalóikat és azt megfelelően ellátják. Legfon­tosabb, hogy a jövőben ne ötletszerűen dolgozzanak. Igyekezzenek betartatni a tör­vényességet a tsz-ek vezetősé­geivel és legyen joguk ellen­őrizni azt is, hová fordítják az alap pénzét. Több hozzászólás után vége­zetül Török György ismertet­te a Hazafias Népfront-bizott­ságok újjáválasztásával kap­csolatos feladatokat. Száznyolcvanét levél Európa legnagyobb filodendronján Az egyik legelterjedtebb szpbanövénf nálunk a mexi­kói eredetű filodendron. bár igén kényes a hőmérsékletre, s ezért csak ritkán nevel sok és szép levelet. Ennek ellené­re Ötezer forinttal több! A lelkes, alapos munka gyümölcse Ssenllörinckátán Csütörtökön délelőtt tartot­ták meg zárszámadási köz- gyűliésüJket a szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezet tagjai. A közgyűlés több száz résztvevője előtt Va-szil László Kos-suth-d;íjas Lsz-e’nök mon­dotta el a vezetőség beszá­molóját, majd előterjesztették az ellenőrző bizottság jelenté­sét év közben végzett vizsgá­latairól és tapasztalatairól. Az Uj Világ Tsz a megye egyik legjobban gazdálkodó szövetkezeti nagyüzeme, hírét a megye határain túl is jól is­merik. Ezért érthető az a nagy érdeklődés, amely nemcsak a helybeliek, hanem a környék lakóinak körében is. megnyil­vánult a zárszámadási köz­gyűlés iránt. Néhány előjel­ből már tudták, hogy az or­szágos hírű termelő közösség az idén is jó eredménnyel zár, de hivatalosan csak csütörtök délelőtt hozták nyilvánosságra az eredményeket. I Vassil László elnök beveze- | tőül a gazdálkodás szarvezésé- i röl és irányításáról beszélt. | Elmondotta, hogy a termelő ; munka módszere az egyéni te­rületvállalás, mértékegysége pedig az eredményességi munkaegység volt. Ezt a ter­melési és jövedelemelosztási rendszert már néigy esztendeje alkalmazzák a termelőszövet­kezetben., s így jól ismeri azt minden tag. Ennek köszönhető az a nagy munkakedv és len­dület, amivel a tavalyi gazdái- j kodásban részt vettek az em- j berek. Mindez párosult a jó szak­mai vezetéssel, amelynek fő­ként a kollektív jellegét di­csérte. Mint mondotta, nem volt olyan jelentősebb ügy, amelyet nem a kibővített veze­tőségi ülés, illetőleg a köz­gyűlés döntött el. Ezért aztán a tagok magukénak tekintettek minden problémát, s aszerint igyekeztek azt megoldáni. A közgyűlés részvevői nagy figyelemmel hallgatják a vitát (Gábor í'elvj A tat alyi termelés másik fő vonása a tervszerűség és a rugalmasság volt. Betartották a tervfegyeimet, de ha az idő­járás vagy más objektív kö­rülmény hatására változás ál­lott be, arra gyorsan reagáltak. Év közben ügyeltek az ered­ményességre és főként önkölt­ségre, hogy még idejében meg­tehessék a szükséges intézke­déseket. A növénytermesztés eredmé­nyességét taglalva azt emelte ki az elnök, hogy a gabona­termesztésre kedvezőtlen ta­valyi időjárás ellenére is túl­teljesítették a termelési tervet. A búza holdankénti átlagter­mése 15,5 mázsa volt tavaly, az őszi árpáé 12,5 mázsa, a kukoricáé 28,8 mázsa (csöves), a cukorrépáé 230 mázsa, a paprikáé 130 mázsa. Mindez jelentősen több volt a terve­zettnél. Ezután elismeréssel szólott a növénytermesztésben élenjáró | mási munkadíj. termelőszövetkezeti tagokról. Név szerint is megemlítette őket. így a többi között meg­dicsérte Nagy Andrást. Csá- nyi Károlyt és Tóth Józsefnél, akik egész évben erejük és tudásuk javával szolgálták a közös termelés ügyét. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták a tagok a termelőszövet­kezeti tiszta vagyon gyarapo­dásáról. az egy tagra jutó jö­vedelem növekedéséről és az önköltség alakulásáról nyúj­tott tájékoztatót is. Jellemzé­sül közöljük, hogy a tsz-ben a közös vagyon megfelelő növe­kedése mellett közel ötezer torinttal nőtt az egy tagra jutó átlagos jövedelem, vagyis a tavalyi több mint tizenöt­ezer forint helyett az idén több mint húszezer forintra emelkedett az évi átlag. A ter­melési költségek csökkentésé­Vaszil íjászló a vezetőség be­számolóját ismerteti re irányuló törekvésük is si­kerrel járt. Mivel a talajmun­kák nagy részét saját erő- és munkagépekkel végezték, egy normálhold önköltsége 77 fo­rint lett tavaly, azaz 23 forint­tal olcsóbb, mint a gépállo­Az őszinteség és a sCgitö Szándékú bíráló szellem jelle­mezte az ellenőrző bizottság beszámolóját is. A beszámolót Balogh István EB-elnök ter­jesztette elő. Részletesen is­mertette az évközben elköve­tett főbb hiányosságokat, te­kintet nélkül arra, hogy a tag­ság vagy a vezetőség követte el. Emellett azonban hangsú­lyozta, hogy a tavalyi terme­lési év fő jellemzője a lendü­letesség és a lelkiismeretesség volt. A tagság hozzászólása is a demokratikus légkört tükrözte és ez a munkában is tapasztal­ható az Űi Világ Tsz-ben. Mindenki bátran és bizalom­mal beszélt, mert tudta, hogy jogos észrevétele meghallga­tásra talál. Nagymiklós István hazánkban él egész Eu­rópa legnagyobb, szoba- 4 ban tartott tilodeiuiron.ja. A Természettudományi Mú­zeum növénytárának igazga­tói szobájában látható, s ál­lítólag az egész kontinensen csak üvegházban létezik fa­jának nagyobb példánya. A monumentális filodend- ronfa 45 éves és 16 évvel ez­előtt került mai helyére egy óbudai gyógyszertárból. Mére­tei kétségtelenné teszik ia- mivoltát, mivel 5 méter ma­gas, s lombozata 3 méter át­mérőjű. Leveleinek száma, a legutóbbi ..leltár” szerint: 185. s nem egy közülük eléri a fél­méteres nagyságot. A különleges méretű örök­zöld természetesen különleges bánásmódban is részesül. A központi fűtés viszony­lag egyenletes hőmérsékle­tet, a helyiség hatalmas ablakai sok fényt biztosí­tanak részére. A földjét, gyökérzetét tartó ládát nagy fémtartály veszi körül, ebben 20 liter víz van a szerteágazó léggyökerek szá­mára.^ Tápanyaggal is bősége­sen ellátják: kétévenként 15— 20 kilogramm szerves trágyát, az öntözővízben pedig rend­szeresen műtrágyaoldatot kap. Leveleit kéthetenként vizes ruhával letörlik — s ez a kis tisztogatás minden alkalommal egy dolgozó félnapi munkaide­jét veszi igénybe. HÍREK A MENDEI LENIN TSZ-BÖL Neh'- fogassal feltörték az őszi vetéseken a jeget. Mint­egy 600 holdon végeztek ilyen jellegű munkát. * Már most készülnek a ta­vaszra: a gépeket javítják ki, hogy a munka zökkenőmen­tes legyen. Eddig két erő­gépet és tizennégy munka­gépet tettek üzemképessé. ★ Az elmúlt évben több mint 300 hízót adtak le a tsz-ben ami 450 ezer forintot hozott a pénztárba. Azzal is hogy megjártuk — ] folytatjá a panaszokat Cs. \ Varga Imréné. — Azelőtt a munkaegységen felül tíz fo­rintot, három kiló cukrot, négy kiló szárított répasze-1 letet és még melaszt is kap- I tunk. Most holdanként 14 j munkaegységért és mázsán- I ként egy kilogramm cu- ] korért vállaltuk. Répaszál- ! lítás után csak kiszivárgó hírekből tudtuk meg, a cu­kor helyett pénzt kapunk. mégpedig egy kilóért hat j forintot. Felzúdultunk és er- j re Idtt cukor. Csakhogy 160 mázsa járt volna a három brigádnak, de helyette, 100 mázsát kaptunk és zsákon­ként még öt forintot ki kel­lett fizetnünk a földműves­szövetkezetnek. Levelet ír­tam a gyárnak, mi van a cu­korral. Megválaszolták: a tsz-szel készpénzben számol­ták el a répát. Tehát azért kellett megvásárolnia a cuk­rot a földműveszövetkezet- ben. — Semmit sem tudatnak velünk — mondja Müller Antalné. — Bizony — teszi hozzá Cs. Varga Imréné —, minden zsákbamacska módra megy. Tavasz óta nem volt közgyű­lés. Akkor pedig a dunavarsányi I Petőfi-ben úgy látszik nem ér- I vényesül a tsz-demokrácia. — Mi. akik a kertészetben, meg a kapásokban dolgoztunk, valahogy csak vagyunk — mondja Miillemé. — De a ko­csisok — a fogatosokat érti ez­alatt —, szegények, mit kap­nak a 400 munkaegységükre, tessék csak kiszámítani! Megtesszük. Akár fejben, akár papíron olvassuk össze, bííídiy nem több’ az ö 552 fo­rintnál. | — Hová jutottunk?! Ennyire ! lesüllyedni! — sopánkodik Cs. Általában szorgalmasan | dolgozott a tagok jelentős ré- ! sze — ezt mondják érdeklő- j désünkre Ráckevén a járási j tanácsnál, de a Petőfi Tsz vezetői is Dunavarsányban. ! Fel kell tehát tételeznünk, | nem a tagok munkáján mű- j lőtt. hogy mégis mintegy 300 | ezer forint mérleghiánnyal végezte a tsz a tavalyi évet. Tüzetes vizsgálódással, rész­letekbe menően meg lehetne állapítani, kit. vagy kiket ter­hel a felelősség azért, ho<gy egy mindössze 899 hold szán­tóterülettel rendelkező terme­lőszövetkezetnél aránylag j ilyen nagy a mérleghiány. — Benyújtottam a lemon­dásom, már csak a közgyűlé­sig viszem az ügyeket, aztán brigádvezető leszek a tsz-ben, vagy átveszem valamelyik üzemegységét — mondja Töl­gyesi János, a tsz elnöke és nyomban válaszol a fel sem tett kérdésre, közli lemondá­sa okát: — Nem tudom ellátni az elnöki munkakört. Pedig, nem tavaly lett el­nök, az már 1961. június 18 óta Dunavarsányban, a Pető­fiben. Az előtt, meg Lóréven volt a tsz elnöke, tehát bele­tanulhatott volna a termelő­szövetkezet vezetésébe, vagy a hosszra évek során már ha­marabb is rájöhetett volna, hogy nem tudja ellátni ezt a felelősségteljes feladatot. Ám jobb későn mint soha és ezért a férfias őszintesé­géért, hogy most nyíltan be is ismeri, a következtetést is le­vonja, csak dicséret illeti Töl­gyesi Jánost. Természetesen nemcsak egyedül az elnökben iehet a hiba. Feltehető, hogy a veze­tőség többi tagja sem tudott részben vagy egészben meg­birkózni nehéz feladatával. S talán a’ felsőbb szervek ellen­őrzésének figyelmét is elke- | rülhette egy és más. De fel- j vetődik a kérdés, hogyan mu- , ködött a tsz ellenőrző bizott­sága, s a tagok összessége mi­képpen érvényesítette a tsz- en belül jogait. Most valamennyien so­pánkodnak. Végtére egész éven át dolgoztak, mégpe­dig illetékes vélemény és a terméseredmények aiapján nem is rosszul, mégis cse­kély a szorgalmuk ellenér­téke. A tsz-elnök tájékozta­tása szerint 1961-ben 29, 1962-ben 22 forint volt, most 18,18 forint lesz egy mun­kaegység értéke. Bár né­hány terményt a részesmű­velés valamilyen formájá­ban termeltek — mégis: — Az egy tagra eső átlagos évi jövedelem 7600 forint. Munkaegységenként kilenc forint előleget fizettünk, zár­számadáskor mintegy négy forintot osztunk. — Rosszul fizetett a vetés, vagy a kertészet termékeit nem tudták értékesíteni? — Az állattenyésztés min­dent eltolt — feleli az el­nök. Mi is ezt mondjuk tehát a panaszkodó tsz-asszony oknak, akik körülvesznek bennün­ket. — Nem csoda. Mi történt például a kukoricaszárral? — mondja Müller Antalné. — Mi időre betakarítottuk, de nem veszik át. Nem gondoskodott a vezetőség tavaly sem takarmányról, most meg ebben a hónapban kifogy. — A kukoricát, krumplit, cukorrépát — folytatja — , csapatokban műveltük meg. Három brigád alakult. Úgy mondták, a termés 28 szá­zaléka a miénk lesz és ha terven felül terem, akkor 33 százaléka. Több termett a tervnél, de csak a 28 szá­zalékot kaptuk meg. — Hát még a cukorrépa.

Next

/
Thumbnails
Contents