Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

t96í. JANUÁR 11, SZOMBAT r***­Mecffti .1 Á SIKER ALAPJA nalai, tételei és elmaradnak a semmitmondó, a csupa Bzá- mokkal teli, sokoldalú össze­függések nélküli részek, ame­lyék csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják, ezt a fontos eseményt. Min­den pártszervezetnek ügyelnie kell arra, hogy túlzások, szél­sőségek se kapjanak helyet a vezetőség beszámolójában. A reális valóságot tükrözze minden beszámoló. Világosan, egyértelműen választ kell kapnia a tsz-taeságnak az 1963-as év valamennyi fonto­sabb mozzanatáról. Előfordul­hat persze az is, hogy, egy- egy probléma megoldásához nem érzi elég erősnek magát a tsz pártszervezete. Ilyenkor forduljon bátran támogatásért a felsőbb pártszervakhez, a ta­nácsokhoz, társadalmi szer­vekhez. feladatok megoldá­sa vár közös gazdaságainkra a most kezdődő évben. A falu kommunistái akkor mondhat­ják, hogy jól dolgoztak a záró­számadások politikai, szerve­zeti előkészítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnák az elmúlt év helyes ér­tékelésével, a közös minden- oldalú erősödésével; ha nem­csak feltárják a hibák gyöke­reit, hanem meg is szüntetik azokat és utat mutatnak az új évben elvégzendő tenniva­lók legsikeresebb megoldásai­hoz is. A baktériumok szerepe az érc-, a kén­es a kőolajtelepek keletkezésében Uj tudományág művelése kezdődőit meg a Magyar Állami Földtani Intézetben RÍegszülettek az első ered- I menyei annak, hogy néhány j hónapja a Magyar Állami Földtani Intézetben Járányi István tudományos munkatárs irányításával megkezdődött egy új tudományág, a biogeo­kémia művelése. Ez a tudo­mány a mikroorganizmusok — baktériumok, gombák, algák és más egysejtűek — életmű­ködésének az üledékes kőze­tekre gyakorolt hatását kutat­ja. Több min! 25 000 fiatalt várnak idén az ifjúsági építőtáborokba Pesl megyében három megyei és egy helyi tábor nyílik Vajó Péter, a KISZ KB tit­kára tegnap délelőtt sajtótájé­koztatón ismertette az ifjú­sági építőtáborokban végzett munka múlt évi eredményeit és idei terveket. 1963-ban harminchét ifjúsá­gi táborban - - összesért- húsz­ezer középiskolás és több mint négyezer egyetemista dolgozott, önkéntes társadal­mi munkán. A lányok a me­zőgazdaságnak nyújtottak se­gítségét, — gyümölcsszedés­sel, hibridkukorica cimerezés- sel. szőlőkötözéssel, stb. — a fiúk pedig komplex vízhasz­nosítási munkát végeztek, s részt vettek az új balatoni mü­ht építésében, valamint a Bala­ton északi partján folyó vas­úti rekonstrukciós munkák­ban. Idén 26 központi és 6 helyi tábort szervez a KISZ, össze­sen 25 TOO diák részvételével. A központi fiútáborok la­kói tovább segítik majd a 7-es számú műút építését, a Bcxb, rog-zug belvizeinek Iecsapo- lását, a Hanság hasznosítá­Az intézet geokémiai labo­ratóriumában a porrátört kőzetmintákat különböző baktériumtör­zsekkel együtt megfelelő tápfoiyadékba helyezik és állandóan figyelik a bakté­riumok életét és életműködé­sük következményeit. Már az első hónapok alatt kiderült, hogy azok a szerves savak, amelyeket ezek a mik­roorganizmusok szerves táplá­lékuk elbontása útján termel­nek, a kőzetből különböző ele­meket oldanak ki. s ezek a szerves , anyagrészecskékhez kötődve jelennek meg anyag­csere-termékeikben. Más bak­tériumok azután ezeket az úgynevezett szerves komplexe­ket támadják meg. a kötésből kiszabadítják az elemeket, úgyhogy ezek a tápfolyadék­ban már mint fémoxidok fel- dúsúlva találhatók meg. A mátrai andezitből vett kőzet­minta tápfolyadékában például a kőzetben eredetileg meg­állapított aránynak több- ' szőrösére dúsait fel a vas. a mangán, a vanadium, a stroncium, a molibdén. Ezzel sikerült bebizonyítani azt a néhány évtizedes felte­vést. hogy a baktériumok ké­pesek közvetlenül a kőzetből „kibányászni” az életműködé­sükhöz nélkülözhetetlen meny- nyiségű szervetlen anyagokat. A biogeokémia tehát, bár egyike a legfiatalabb tudomá­nyoknak. már hazánkban is meghozta első „gyümölcseit”. A Földtani Intézetben most kezdett kutatásoknak ezek az első — mégpedig nemzetközi viszonylatban is első —megál­lapításai ma még csak elméle­ti jelentőségűek, amennyiben a természetben állandóan leját­szódó ércfeldúsulások egyik té­nyezőjét derítették fel. tévedt házaspár annak idején túl fiatalon, hányatott, nehéz körülmények között, jóformán magára hagyatva állt az anya­könyvvezető elé. A férj — aki­nek egy éve hiányzott ahhoz, hogy szakmunkásvizsgát te­gyen — gyakran betegeske­dett. Részben emiatt, gyakran változtatta munkahelyét. El­ső ízben 1962 decemberében tértek le a becsületes útról. Táskarádiót kölcsönöztek a kölcsönző vállalattól, amelyet — miután kireszelték belőle a jelzést — eladtak. Ezért a bűncselekményért nem bün­tették meg őket, meft am­nesztiában részesültek. 1963 májusában egészen egy­szerű, kis „ártatlan” hami­sítással folytatódott a rossz irányba vezető út. Zengő Gá­bor ekkor a DCM kocsifelírója volt, havi 1250 forintos kere­settel. a felesége pedig 950 fo­rintot keresett. A férj május 3-tól 13-ig betegállományban volt. Amikor kiírták munká­ra, nem állt be dolgozni, ha­nem az orvosi igazoláson ki­kaparta a dátumot május 18- ról 28-ra. Munkavezetője a pa­pírt gyanúsnak találta, felette­seinek továbbította, a DCM pe­dig Zengőt az okirathamisítás miatt feljelentette. Ekkor azonban a házaspár­nak már két templomi kaland terhelte a lelkét. Zebegény- ben, majd Szobon emelték el a perselyt, illetve annak tar­talmát. Utána júniusban és jú­liusban a nógrádverőcei, a kis­marost. a kisoroszi, a szent­endrei templomiból vitték el a perselyt. Ezenkívül a duna- bogdányi templomban kétszer is- jártak. Először nem találtak perselyt, másodszorra azon­ban elloptak egy szőnyeget, amelyet később 1980 forintért adtak el. Szintén szőnyeget loptak a visegrádi, majd ké­sőbb az aszófői templomból. A lopással szerzett pénzen Bu­dapestre utaztak, ahol egy hé­tig a pályaudvarokon és vas­úti vagonokban laklak. Utá­na áttették működésük szín­helyét más megyébe. Puszta- szabolcson a ’templomból már négy perselyt vittek maguk­kal. Siófokon ' nem jártak szerencsével. de áthajóztak Tihanyba, s ott —- mivel a templomban sok turista tar­tózkodott — a kriptából vit­ték el a perselyt. Végül Bo- latonfüreden és Mezőköves­den zsákmányoltak perselyt, s Miskolcon próbálkoztak lo­pással. amikor letartóztatták őket. A megyei bíróság a 3'áci Járásbíróság korábbi ítéletét részben súlyosbította. Zengő Gábor büntetését egy év hat hónapi szabadságvesztésre emelte fel. a feleség bünte­tését pedig meghagyta a Vácott kiszabott tíz hóbapban. (f. a.) (35) VADÁSZ FERENC: A tizenharmadik á A Kazinczy utcában, a ne- f mesfémeseknél ülésezett az j ESZE vezérkara. Az előszobá- ban őrség állt nemesfémipari fj munkásokból. Ügy intézték, ^ hogy a tágas, teremszerű he- '/f iyiségben a szavalókórus pró- ^ bázzon. mialatt a kisebbikben j az értekezlet folyik. Eszerint 'j irányították az érkezőket, jí Ott volt az ülésen Madzsar ^ József orvos, a nagynevű szo- <; ciológus, a Társadalmi Szem- le szerkesztője és az Egyesült ^ Szakszervezeti Ellenzék sok ^ más vezetője. Munkatársai ^ tudták Madzsarról — már a | rendőrség is gyanította —, ? hogy évek óta az illegális kommunista párt tagja. Ki- tj zárták a Szociáldemokrata Pártból, mert igaz forradal- fj már: gyűlöli az egyezkedőket. ^ akik, hogy a kormány szemé­ji ben jó fiúk maradhassanak. 5 fékezik a városi munkások | harcát, homokba dugják fejü- í két a falusi szegénység szen- 'j védéséi láttán. — Forradalmasodó tome- ^ fíek, megalkuvó vezetők — fj mondta Madzsar. aki ezúttal a á világpolitika alakulásáról tá- íjékoztatta az egvbegvűltokét. 5 Ott volt az ESZE ülésén '/ Fürst Sándor. Palotás Imre, '' Németh János, Tóth Gyula, Kruzslák Béla, Berger Irén, Kámány János, ott volt Ba- danti Tóni és Papp Feri is. Kámány János szakszerve­zeti bizalmi, a KMP üzemi sejtjének szervezője volt a Kaszab-féle Csavar- és Vas- árugyárban. Angyalföldön, a Bencze utca 5-ben. a mai El- zett-gyár helyén. Idősebb Szarka Károly és fivére, László. Ambrus József és má­sok tartoztak az üz,em illegá­lis szervezetéhez. Maga Ká­mány szintén vezető szerepet töltött be az Egyesült Szak­szervezeti Ellenzékben. — Viharfelhők gyülekeznek — jellemezte a nemzetközi helyzetet Madzsar —. folyik a japán—kínai háború. A kapi­talisták újult erővel szervezik egységfrontjukat a Szovjet­unió ellen. A munkások egy­ségfrontját, amely szembe tudna helyezkedni a hábo­rúra spekuláló hatalmasságok­kal, a szervezkedő fasiszta rohamosztagoldkal, a munkás­ság akcióegységének össze­kovácsolását a reformista áru­lók lehetetlenné teszik. A szomszédos teremből fel­hangzott a szavalókórus. Mint­ha az előadó szavait akarná aláfesteni, viharos erővel, a csend őrök verik, kínozzák a lázongó parasztokat. — Ki kell járnunk vidékre — mondta —, nem hagyhatjuk magukra az embereket, amikor szükségük van ránk. — Mennél? — lökte oldalba Badanti Papp Ferit. — Tréfálsz — felelte — tu­dod, hogy más munkát kap­tam. — Honnan tudnám? — uta­sította rendre Badanti. — Persze, nem tudhatod. De éppen ő — mutatott Fürst Sándorra —a számtan tanár adta a megbízást. — Nem ismerem — súgta Badanti —. ne mondd tovább, rám nem tartozik. Se a nevét, se a címét ne tudd ennek az elvtársnak. Ha tudod, felejtsd el... — Ne haragudj. — Szó sincs róla. csak vi­gyáznunk kell rá. És magunk­ra is. — Értem. Egy kicsit megint összeza­varták Ferit az utóbbi na­pok. rionkát Laky Bélával látta egyik este a Murányi ut­cában. összebújva mentek. Sö­tét volt, ők nem vettek észre. Alit és nézett utánuk az utca túlsó oldaláról. Ilonka haza­felé tartott a cipőboltból. Nyil­ván ott várt rá Laky a kira­kat előtt. Tulajdonképpen semmi meglepő nem volt eb­ben, csak valahogy nem akart szembenézni ezzel a dologgal. Most eszébe jutott; amikor Kaszásoknál járt és a család nyilvánossága előtt tárgyalták Kati és az ő ügyét, Ilonka ar­cán fölényes mosoly bujkált. Akkor nem tulajdonított en­nek különösebb jelentőséget. Jóhiszemű voltam — gondolta —. csak a mosolyt láttam. Azt hittem, jóindulatot fejez ki,- talán egy kicsit önvédelem is, mintha azt mondaná: Én en­gedtelek át. ha akarom, meg­tarthattalak volna. Milyen naív és ostoba oly­kor az ember —. korholta ma­gát Feri. Most, hogy együtt látta azzal a . . . rájött: fölé­nyes, igen, valósággal lenéző volt az a mosoly ... Vadonatúj bordó selyem- ■ pongyola... És a piros köves aranygyűrű az ujján. Akkor — érthetetlen — nem is gondolt rá! Honnan, kitől? Volt-e régebben is, vagy sem? Igaz sokkal nagyobb volt ak­kor a nyugtalansága Kati miatt, semhogy ezzel törődött volna. Megállt a Murányi utcai sötét, szögletben. Lesújtotta a felismerés: Ilonkának nem volt gyűrűje, semmi kétség, ezt Laky Béla ajándékozta ne­ki .. . Laky, bejáratos Kaszá­sokhoz, Kati is beszél vele. De hiszen ez kétségbeejtő ,.; A Kazinczy utca sarkán el­köszönt Badantitól. Gondol­kozva ment haza. hatalmába kerítette a nyugtalanság: iár- hat-e egy családhoz az undo­rító. pökhendi Laky Bálával? Együtt? Mi lesz ebből? (Folytatjuk) Élénk megbotránkozást kel- J tett a nyáron a Dunakanyar- ! ban az a templomtolvajlás- sorozat, amelynek során hol itt. hol ott tűntek el a perse­lyek vagy a bennük levő forin­tok. A rendőrség július 19-én j fülöncsípte a tolvajokat, egy j fiatal házaspárt, a 20 éves Zengő Gábort és 19 éves Anna : i nevű feleségét, . j Ügyükben tegnap hirdetett ' jogerős ítéletet a megyei bí- j rósúg Fóbián - tan á csa. A tár- ! gyaláson kiderült, hogy a meg­MásféS évet és tíz hónapot kapott a templomtolvaj házaspár A VÁC! JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Pénteken Vácott ülést tar- : lőtt a járási pártbizottság. A pártbizottság — más be­osztására való tekintettel — felmentette Still Ferenc elv­társat a járási titkári munka­körből és titkárrá Balogh Fe­renc elvtársat választotta meg Az MSZMP Központi Bizott- j sága Síül Ferenc elvtársat ! az Országos Cement- és Mcsz- 1 műipari Vállalat pártszerve­zői munkájával bízta meg. va tükrözik vissza ennek az összefüggésnek minden lé­nyegbe vágó vonatkozását. Fontos dolog például, hogy a tsz-tag tisztességes jövede­lemhez jusson, erősödjön a közös gazdaság De legalább annyira fontos az is, hogy bol­doguljon az ország is, amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a mo­dern, szocialista mezőgazda­ság megteremtéséért, a pa­rasztság, a falu életének foly­tonos javításáért. A falu kom­munistáira hárul az a feladat is. hogy minden ilyen vitában helyes magyarázatot adjanak a tsz-tagoknak és megnyugta­tóan zárják le ezeket a be­szélgetéseket. Hiszen az egyé­ni boldogulás elválaszthatat­lan a termelőszövetkezet erő­södésétől. az ország egészsé­ges fejlődésétő}. Ebben a periódusban nyílik alkalom arra is, hogy már elő­zetesen is véleményt nyilvá­nítsanak a tsz-tagok a. terme­lőszövetkezeti élet, a gazdál­kodás valamennyi sarkalatos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsa-ben al­kalmazott jövedelemelosztási, a munkadíjazási formák, a munkaszervezés és munkafe­gyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai veze­tés gondjai, a korszerű terme­lési eljárások bevezetésének, alkalmazásának lehetőségei. Ezekben a kérdésekben is sok­féle — jó és hibás nézet kerül napvilágra. Itt ezeken a be­szélgetéseken derül ki, hogy milyen hibákat lát, ki mit és hogyan tart jónak, írvben sze­retne változást és milyen mó­don. Előkerülnek az egyéni sé­relmek is. amelyek némelykor alaptalanok, máskor pedig va­lódiak. Ha ezek a beszélgetések, vi­ták közmegelégedésre zárul­nak. a közgyűlések valóban a legfontosabb dolgokkal foglal­koznak majd. Ez esetben el­maradnak az egyes tagok sze­mélyi dolgai feletti párbeszé­dek. De egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széles körű beszélgetések, tá­jékoztatások egész sora. és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A tagok fi­gyelmét így a közös gazdál­kodás, az őket érintő legfonto­sabb problémák megvitatásá­ra, lezárására, felelősségteljes határozatok megalkotására le­het irányítani. A termelőszövetkezetek je­lentős részében már bevált gyakorlat, hogy minden ilyen esetben a beszámolót először a pártszervezetben, „rágják át” alaposan. Nemegyszer izzó viták tüzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó köz­gyűlés beszámolóinak fő vo­Zároszámadási közgyűlé­seink sikeres lebonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai tett. E fontos ese­mény jó politikai, gazdasági és szervezeti előkészítésén sok múlik. Ezért vár most különö­sen sok tennivaló a tsz-ek pártszervezeteire, hiszen a fa­lu koanmunistáiinak kell első­sorban segítséget nyújtaniuk a tsz-tagoknak és a vezetésnek is ahhoz, hogy helyesen ítéljék meg a végzett munkát és min­den vonatkozásban levonják a szükséges következtetéséket. A kommunistáknak aktív te­vékenysége, politikai előikészí- tő munkája nélkül egyetlen közgyűlésen sem számíthat­nak a várt sikerre, alapos elemzésire. alkotó és ak­tív, a iközöst erősítő vitákra. Talán az év egyetlen idő­szakában sem kínálkozik any- nyi kedvező lehetőség a tsz- tagok véleményének megisme­résére. hangulatának formálá­sára, mint éppen most, a zár­számadások előkészületei so­rán. Mindezt az idén még je­lentősen megkönnyíti az a tény is, hogy sem a tagságot, sem a vezetőséget nem nyug­talanítja az elmaradt őszi munka. Időben elvetettek a tsz-ek és egyetlen esztendőben sem sikerüli. annyi földet ősz­szel felszántani, mint 1963. végén. Ritka kivételtől elte­kintve, jól sikerült az őszi betakarítás is. Ilyen körülmények és fel­tételek között két nagyon lé­nyeges területen segíthetnek a zárószámadások jó előkészíté­sében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz-tagok elő­zetes tájékoztatásában, véle­ményük, tapasztalataik, javas­lataik megismerésében, más­részt a beszámoló végleges formába öntésében. Ott, ahol egész évben rend­szeresen megtartották a köz­gyűléseket, brigád- és munka­csapat-értekezleteket, és a tá­jékoztatókat, ott könnyebb dol­ga van a pártszervezetnek. De még ilyen tsz-ekben is — a zárószámadás már isméit szá­mai, tényei alapján — feltét­len hasznos a részeredménye­ket megismertetni a tsz-tagok- kal. Még inkább szükség van erre azokban a közös gazda­ságokban, amelyekben valami­lyen óknál fogva nem tudják folyamatosan tájékoztatni a tagságot a gazdálkodás helyze­téről, a várható eredmények­ről, a hibákról. Ezek az egyem vagy cso­portos beszélgetések kitűnő al­kalmak a közösségi élet vala­mennyi területére vonatkozó tapasztalatok kicserélésére. Ezért bátran kezdeményezze­nek ilyen beszélgetéseket a tsz-pártszervezetek. Hiszen az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, egyéni be­szélgetés vagy munkacsapat­összejövetel formájában zaj­lanak is le — a vélemény- gyűjtésnek, a legkülönfélébb javaslatok elhangzásának a fórumai lesznek. Márcsak azért is, mert kisebb kollek­tívában bátrabban feszélye- zettség nélkül szólhatnak a tsz-tagok, nem úgy, mint a közgyűlésen. Sokszor persze az ilyen formában kezdeménye­zett beszélgetések vitákba csapnak át. De ettől sem sza­bad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha itt kerülnek fel­színre, akár tájékozatlanság­ból. aikár a régi paraszti vi­lág hagyományaiból táplálko­zó hibás nézetek is, amelyek esetleg rossz irányba befolyá­solják a tagság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmesen, lo~ gikus érvekkel kell meggyőz- : ni az ilyen álláspontot valló: tagokat. Különösen élénk vitákat váltanak ki az egyéni, a cső-: port és az ország érdekeinek; összhangjával kapcsolatos né- j zetek. amelyek gyakran torzít- i ÉpítccmyagÉpori technikust keresünk sárospataki i kályhacsempegy árunk ba. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban: Építőanyagipari Vállalat. Miskolc, Győri-kapu 23, szenvedélyesen zúgott az Egy­ségfront című kórusdal: Az idő visszhangja kong, szemközt velünk fasiszta front rohamzászlóját bontja ki. Kigyult a (ház! Lángol a ház! Hát menjetek. valamennyien oltani. Helyed üresen áll a sorban. hát állj be elvtárs! Állj be elvtárs! Gyáva, ki tétováz, ki torpan és áruló, ki bont. ki ront hát állj be elvtárs, hív a front! Hát harcra elvtárs, hív a front! Antifasiszta egységfront! Madzsar beszéde után töb­ben elmondták, hogyan, mi­ként látják a helyzetet, a ten­nivalókat. 48. MI LESZ EBBŐL? Fürst Sándor is szót kért. Felhozta, hogy vidéken növek­szik a nyugtalanság. Pécsett, Salgótarjánban, Oroszlányon harcra készülnek a bányászok, Szabolcsból, Hajdú megyé­ből, a Viharsarokból az agrár­proletárok elkeseredett meg­mozdulásairól érkeznek hírek: sát, s a vasúti rekonstrukciót. A lányokra a tavalyinál is na­gyobb feladatok várnak a me­zőgazdaságban. különösen a gyümölcstermelő állami gaz­daságokban. A Balaton mel­letti. zánkai vasútépítő tábor­ba — idén előszőr----külföldi • f iatalokat is várnak. Budapes­ten első ízben nyílik építőtá­bor ez évben: mintegy ezer fiatal segíti majd a Szilas- patak rendezését. Pest megyében egy országos szinten szervezett helyi tábor és három megyei építőtábor nyílik a nyár elején. Az előb­bi a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, az utóbbiak Nagy­kőrösön. Szentmártonkátán és Szigetmajorban. A megyei épí­tőtáborokban kéthetenkénti váltással mintegy 2000 egye­temista és középiskolás segí­ti majd az állami gazdaságok munkáját. A táborok — immár heted­szer — június 28-án nyitják meg kapuikat. A fiatalok mél­tó fogadására már most meg­kezdődnek az előkészületek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents