Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

~*Jےrlan

1964. JANUÁR 5. VASÁRNAP

k gödöllői Agrártudományi

A Egyetem központi épületén^; gyönyörűen, berendezett és pompásan felszerelt tágas, világos olvasótermében. a fő falat egy régi olaj portié díszíti: Nagyváthy János arcképe, az első magyar agrái’tudósé. akinek kezdeményező szerepe volt a világhírű keszthelyi Georgikon megalapításában is.

— Uj .,szerzeményünk” — mutat a szép, komoly féríi- arcot ábrázoló, öreg festményre VVáUeshausen Gyula, az egyetemi könyvtár h.elyelles igazgatója. — Joggal lehetünk és vagyunk büszkék rá. Véletlenül jutottunk birtokába és tízszer annyit köl- ' főttünk restaurálására. mint amennyit fizetnünk kellett

Annette

Sroyberg

jében

új ftlmf Jelenet Az éjszakai világ című

új olasz filmből

K|^\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\\V\\\V\\\\\NVVy\\^\^^

Fejjel hullott lefelé, de az alsó, kijjebb nyúló kampósoron gellert kapott, s kalimpálva csattant a pult naárványlapja- ra, onnan le a csendülő betonra.

— Várj, feladom.

— Nem, nem kell. — Nézett le a kalapács után; a húskampókat látta, a fehér csempéből kimeredő, nikkelezett fé-mtüs- kéket.

— Itt van. fogjad!

— Nem-nem. Már nem. — Lejött. Úgy érezte, rugóra járnak talpa alatt a létraíokok+ Megkerülte a. hosszú pultot, a, húsvágótönköt, előrement a kirakatig.

A két lány már nem volt ott. Az üvegen túl az este szkizofrén volt, kétarcú, elöl a járdán rikító vörös és zöld, valahol hátul tiszta, kristály- hűvös fekete.

— Fejezzük be, fiam.

— Befejezzük.

Máskor is csinált dekorációt a központi kirakatrendező helyett, felrakott egykét. szokványos feliratot, képet, s felvette érte a pénzt. Ez volt a fontos, a pénz; olaszországi utazására gj'űj- tött, Tintorettót akart látni eredetiben, meg Tiziant.

— Tudja mi az apám?

— Tudom, fiam, persze, hogy tudom — bólogatott az apa. — Emélkül még egy sonkát sem lelhet kicsontozni; megszalad a kés és a saját kezébe vág az ember.

A fiú néaatt rá értetlenül.

— Az önbizalom — mondta

A könyvtár » tulaadonkép-:

peni rendeltetése az, hogy : biztos bázisa legyen a tudo-i mányos kutatómunkának és i segítséget nyújtson: az Ag-j ráregyetem hallgatóinak ta- j nu 1 mámyaákhoz, a rendes hall-j gatókon kívül a vidéken élő \ levelező-hallgatóknak is, akik postai kölcsönzés formája- : ban. kapják meg az igényelt; könyveket. Igen szoros a kap- : csoiat a könyvtár és az egyes ; tanszékek között. így ideje- ; korám gondoskodhat a jelent-. kezd igények kielégítéséről. \ Az Agiráregyetesrm Könyvtár • nemrégen szocialista szerző- • dést kötött a Pest megyei : Könyvtárral. A napokban j kerül sor a saarBődés ünnepé-! lyes aláíráséra. A szerződés. mindkét intézménynek lene-; tőségeit nyújt a könyvtári! szolgálat további javítására \ és fejlesztésére. :

A könyvtárnak az egye- f térni épületekben három ol- \ vasótemme van, amelyek’»» < egyszerre százhetven olvasó: kaphat kényelmes helyet. Van : ezenkívül egy kisebb kutató-: szobája is azok számára, alak ; valamilyen tudományos prob- ; lémén dolgoznak.

f

— Arról is gondoskodnánk :

— mondja az igazgató —. ■ hogy egyetemünk Budapest-; ró'l kijáró oktatói és dolgo- í zói, akik az egyetem két; autóbuszán közlekednek, a; 45—15 percig tartó utazási j időt is hasznosan tölthessék; el. Mind a két autóbuszom kis ; könyvtárat r-emdeztimk be, S ameljtekben folyóiratokat és! könnyebb természetű szak- > munkákat találnak az uta~! sok.

A könyvtár hetenként meg-;

jelenő tájékoztatót ad ki, s amelyben ismerteti az új \ szerzeményeit és így azok-; ról az érdekeit tanszékek \ mindig tudomást szerezhet- :

nek. Gondoskodik az egye-; térni ifjúság más irányú iro- > dalmi igényeinek kielégíté-j séről is. Az új beszerzések- j re biztdeiMtt hatelm-as ősz-:; szegnek mintegy tíz stetóálé-: kát a legújabb szépirodalmi, í irodalmi és művészetfcörité- í nett munkák beszerzésére í fordítják. Ezek a könyvek; máris jelentős helyet foglal-' nak el a könyvtárban, amely szintén az új építkezések < befejeztével jut bővebb haj-; lékhoz.

(

i yakrae rendez a könyvtár: 7 kiállításokat. Most a Ha-: zafias Népfronttal közös kiállításra készül a váci püs-; pökség közreműködésével, a: püspöki könyvtár mezőgay/- j dasági jellegű, igen értékes és: gazdag anyagából.

Magyar Lásd«

í KRÓNIKA

Bejárók j

i \í em véletlen, hogy az új esztendő első krónikája ismét I \ L* a bejáró dolgozók problémájáról szól. Tavaly ősszel j í közölt cikksorozatunk ugyanis — nem tudni miért — ke vés ; '.eredményt hozott. Az illetékesek mind a mai napig válasz J I náífeüí hagyták az elhangzottakat, pedig — véleményünk sze- g i rint — igen sok hasznos és aránylag könnyen megvalósítható \ \ javaslat hangzott él az őszi vita során.

Eddig mindössze Nagykátáról érkezett olyan híradás, ; | amelyet jóleső örömmel vettünk tudomásul, jóllehet, már ősz- ; : szel is tudtuk, hogy a nagykátaí vezetők szívügye a bejáró dől- •; • gőzök életkörülményeinek megkönnyítése. i

| A nagy kárai híradás beszámol arról a hatalmas felmérő 5 : munkáról, amelynek során megállapították, hogy Nagykátá- í [ról négyezer hatszáz, az egész járás területéről pedig össze- ; j sen tizenkétezer ember jár dolgozni budapesti üzemekbe. A ■, : nagykátaí vezetők azonban nem érték be csupán a számok- i ■ kai. Felkutatták azt is, hogy mély üzemekben dolgoznak Buda- \ I pesten nagykátaí lakások. Így derült fény arra, hogy elsősor- í : ban a főváros tizedik kerületének, vagyis Kőbányának az üze- í Ibiéi foglalkoztatják a nagykátaiakat. A Bőrtex-ben hatvanná- ! gyen. a Konzervgyárban nyolcvanon, a Kőbánul Textilgyár- ; ban hatvanon, a Ruggyantában negyvenen, a Ganz-MÁVAG- í ban pedig hétszázkilencevenhatan dolgoznak. Megállapítást ! nyert az is, hogy sok nagykátaí ember dolgozik a jászberényi ;

Fémnyomóban és Szolnokon is. >

í

C

sak miután pontos képet kaptak a nagykátaí vezetők a ! bejáró dolgozók, elhelyezkedéséről, !kezditek töprengeni \ azon, hogyan segíthetnének életkörülményeiken, hogyan bizto- J síthatnának részükre az eddiginél nagyobb és szervezettebb { kulturális lehetőségeidet. így jutottak arra az elhatározásra, í hogy szocialista szerződési kötnek minden olyan budapesti 5 üzemmel, gyárral, amelyben nagyobb számmal dolgoznak nagy- ; katonait. !

é

t

A gyárak és üzemek vezetői örömmel fogadták a nagyká- ; fai vezetők közeledését és gondoskodását. Olyan szocialista \ szerződéseket kötöttek, amelyekben vállalták, hogy lehetősé- \ geikhez képest mindenben támogatják a Nagykátáról bejáró ! dolgozók kulturális fejlődését, valamint oktatását.

A szerződések eredményeképpen az elmúlt esztendő no- ; vemberében Nagykátán először megkezdődött a bejáró dolgozók \ munkásakadémiája. Nyolc budapesti üzem hetvennyolc nagy- \ kától dolgozója iratkozott be a munkásakadémia előadássoro- ' z/atára. A biztató kezdet folytatásaként a nagykátaí művelődési } ház és a községi tanács végrehajtó bizottsága ankétet rendezett \ amelyen már kétszázharminc bejáró dolgozó vett részt és \ megjelent mind a nyolc budapesti üzem képviselője is. A nagy í érdeklődés mellett megtartott ankéton a bejárás problémáit í és az utazás nehézségeit vitatták meg a résztvevők. Az ankéton \ sok érdékes ötlet, javaslat hangzott el. %

Nagykátán túljutottak tehát a kezdeti lépéseken. Most \ azon fáradoznak, s azért is hívták meg a 'decemberi ankétra í * ■*%**..*#**>,. otthonának igazgatóját, hogy í

aígé^0^látaikat '>m'ieWbo Mlsznosítsák a járás egész területéit: f Csák dicséret illeti a-nagykátaí vezetőket öntevékeny % munkájukért. Annak ellenére, hogy a felsőbb szervek mind ez % ideig !kevés gondot fordítottak és fordítanak a bejáró munka- ^ Soí; problémáinak megoldására, a maguk erejéhez mérten min- f den tőlük telhetőt megtettek, hogy kimozdítsák a bejáró dől- í gőzök esztendők óta. megrekedt szekerét, s kulturáltabbá, i ; könnyebbé tegyék korántsem könnyű életüket. ;

/

r< z történt Nagykátán az elmúlt néhány hónap alatt. S ; : másutt? Sajnos, máshonnan eddig még nem kaptunk J

• olyan jelzéseket, ami szerint másutt is megindult volna valami! la megyében élő százezer bejáró dolgozó ügyében. Kérdezzük és \ \ joggal, vajon mikor történnek már intézkedések, hogy a bejé- ä ■ rák — űfciiJcre a főváros gyárainak és üzemeinek feltétlenül 5 ; szükségük van — életében végre döntő változás következhes- j j*e-n be?

Prukwer Pál !

A ntonetla I aiaidS A cirkusz gyermekei című új filmben

III-ik esztendei pratotakans

második examem-dolgozata volt. A Georgákon tangazdaságának precíz térképét pedig Szajdsr.svartz professzor rajzolta 1807-ben.

— Kevesen tudják, hogy Magyarországon volt nemcsak Európa, de az egész világ legelső mezőgazdasági főiskolája, a keszthelyi Georgákon — mondja V/alleshau- sen igazgatóhelyettes. — Ag- ráregyetemünk törvényes jog- utódánaic tekintheti magát.

Az Agráregyetein hatalmas könyvtárának dr. Lő- rincz Gyula kandidátus az igazgatója. Az ő hiv&íai- seobájia a legfelső emeleten vari'. Sok érdekességet árul el a nagy jelentőségű intézményről.

A KESMFÄYI GEORGim SZELLEME

Látogatás a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kétszázezer kötetes könyvtárában

érte. Ez a régi portré híven jelképez^ az/ at- sqelte[m«t, amely aa I Agráreg^teml faisi között él: a legkorszerűbb agrártudományok művelése .mellett annak a szép, haladó magyar hagyománynak a tisztelete, amelyre büszkék lehetünk és amely úttörő jelentőségű volt nemcsak európai, de világviseany- latban is.

A helyettes igazgató szobájában hatalmas könyvszekrény őrzi ezeknek a hagyományoknak néhány ritkaság- számba menő emlékét, köztük Nagyváth.v János egyik nevezetes munkájának első kiadású, eaedeti példányát, amely 1824-ben jelent meg Pesten, a híres-neves Tratt- ner könyvnyomtató kiadásában Magyar Practicus Termesztő címmel. A legöregebb darabja ennek a kincseket rejtő szekrénynek Hieroni.- mus Bock ,,Kreuter Buck” című - növénytani könyve, amely 155ö-bam jelent meg és kézzel színezett fametszetek , illusztrálják. A könyv első tulajdonosia egy örmény gazda lehetett, aki amyányel- vén jegyzeteket is írt a lapok margójára, több mint tlégy évszázaddal ezelőtt. Majdnem ilyen régi — 1580- bam hyomtattak — Et wann von Carlo Stephano Johanne Liebhalto ..Síben Bücher von dem Feld” című munkája is. Mindkettő olyan régi ritkaság, hogy valósággal ősnyomtatványnak számít.

T

öbb mint ötszáz kötetből áll ez a régiséggyűjtemény. valamennyi _ 1848

előtti kiadás és mezőgazda- sági vonatkozású munka. Köztük Theschedik Sámuel „A paraszt Ember Magyar Országban” című 1786-ban Pé- tsett kiadott munkája is: Féltve őrzött kincsé a gyűjteménynek az a kézírásos jegyzetanyag, amely az 1 < 01 - ben megnyitott keszthelyi Georgikon gyűjteményéber maradt fent és az első agrártudományi főiskolán, közel kétszáz évvel ezcíöit el: hangzott előadások anyaga tartalmazza. Gondosan be rámázva. a kis szoba falát * Georgikon keszthelyi 'épüie ■béről készült pontos m űsza ki raijz díszíti, Erben Jáno

Az Agrá regyetem könyvtára ISjgiRa'gj'obb ytnezőgazi dasági jéilegí! ' saaikköinyvtár Magva rO'rszágon. Á.Uománya meghaladta a kétszázezer kötetet és évről évre gyorsabb ütemben növekszik tovább. A múlt évben tizenkétezer kötet volt a gyarapodás, az idén már több minit tizennégyezer kötet. Hasonló, vágj- talán még nagyobb arányban emelkedik a forgalma is. A múlt évben látogatóink száma elérte a •73 ezret, a kötetforgalom pedig a HO ezreit. Hozzátartozik az A g.ráregyetem gépészmérnöki taigozatának 30 ezer kötetes könyvtára is, amely egyelőre még Budapesten van. a Villányi úton. de két év múlva, amikorra befejeződ- í nek a nagy erővel megindult í : építkezések Gödöllőn, a fa-; kultássai együtt az is Go-; döllőre kerül. ;

— Az A aráregyetemnek —! mondja az igazgató — igen \ széles a profilja, s ennek! megfelelően könyvtárunk \ gyűjtőköre is kiterjedt. Az; a feladata, hogy gyűjtse az; összes természettudományi,; műszaki, közgazdaságtudomá- \ nyi kiadványokat és folyó-i iratokat, amelyekre a mező-: gazdasági tudományok műve-: lőinek elengedhetetlen szűk-: sógük . van. A hazai szak-; folyóiratokon kívül körűibe-; lül nyolcszáz külföldi folyó- i iratot járatunk a világ min- ■ den részéből. Kapunk folyó-; iratot még a pápuák földje-: ről is. A devizanehézsége- i két úgy• hárítottuk el, hogy: csereviszónvba léptünk közel: ötszáz külföldi intézmény-: nyel, amelyeknek saját kiad-; ványainkat juttatjuk el csereanyagként. .

A könyvtár egyidős az Ag- ' ráregyetemmel, amely közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben alakult meg. Úgyan- : ebben az évben nyílt meg a könyvtár is, mégpedig azzal a két-háromezer kötet szakkönywél, amelyet a régi Műegyetem mezőgazdasági osztályától vett át. A következő években megkapta az időközben megszüntetett al■ sóbb fokú mezőgazdasáai is- • kólák anyagát is. Tíz évvel

ezelőtt szervezték át a könyvtárát, már a korszerű könyvtártudomány elvi alap■ ján.

A falon két sorban húskampók voltak, felül rövideb- bek, alul hosszabbak; nikkele- zett hegyük horgason ieimeredt. A fiú fölöttük állt, a létra tetején.

— Tudod, hogy a végén jó lesz — mondta az apa. Nem vigasztalásul mondta, valóban kezdett neki tetszeni; megszokta lassanként a különös, bizarr formákat, lüktető színeket. Az üzietajtótól nézett felfelé, a belépő vevő szemével akarta látni a dekorációt.

Odakinn a homlokzat neonbetűs KÖZÉRT feiiraia vörös és zöld fényt vetett a járdára. A járókelők is vörösek voltak és zöldek, mint egy romantikus opera hátterében elvonul- gató statiszták.

A pult közel volt a falhoz, meredeken tudták csak megtámasztani a létrát. A fiú két karja reszketett az állandó nyújtózástól, lábikrájába bele- bele állt a görcs. Jó lett volna már leszállni s végigíeküdni a pult hideg márványlapján.

— Majd ha kifeszítem a zsinórt, akkor lesz jó. — Düny- nyögve beszélt, tóga kocaött tartotta a gombostűket.

Különböző színű, különböző alakú kartoniapokat szegeit a falra. Volt, amelyiket egészen előrehüzta a gombostűk fejéig, a másikat meg hátrább hagy- ;ta; nemcsak felületében, mélységében is igyekezett megmozgatni a nagy. unalmas falsíkot. Alább kampók még üresek voltak, nem lógott rajtuk sem füstölt hús, sem kolbászféle, sem szalonna. Tompán csillogott a hegyük.

Megmutatom nekik! — gondolta a fiú. A felvételi bizottságra gondolt, meg a többiekre, akiknek sikerült, és mindenkire. Legbelül tudta, hogy a rajzai nem sikerültek — azt a fejet úgy elmaszatol- ta. mintha soha addig nem lett volna szén a kezében —, de nem volt még ereje önmagát okolni.

Kél lány meg a j5jra.

kát előtt. Testvérek lehettek, vagy nagyon jó barátnők; egyforma kabát volt rajtuk, és a hajukat is ugyanúgy hordták, rövidre vágva, fiúsán. Egymásba karoltak, s nevetgélve, beszélgetve néztek be az üzletbe. Fel a fiúra.

A fiú megérezte. Odakapta a szemét, de csak a zölden, vörösen derengő kabátjukat látta, fázósan összeszorított, karcsú lábszárukat, az arcukat nem. azt eltakarta előle a redőnydoboz; tompán behallatszott duruzsoló beszédük, kacagásuk. Szeretett volna visz- szalépni egy fokkal, s lehajolni, megnézni: vajon melyiknek van olyan kedves gurgu- láaó. hangja?

Bal lábáról a jobbra nehezedett; — a létra reccsent- roppant, megcsúszott a falon.

— Csak nyugodtan, fiam, nyugodtan. Telik a napból — mondta odalenn az apa — Meggyújtom a pénztárban is a villanyt. — Látta, hogy a fia éppen úgy hajlik, hogy a válla a mennyezetről lógó. nagy opáltömb elé került, s árnyékol önmagának.

A fiú nem felelt. Az utolsó kartonlapot szegelte fel, egy laposan elnyújtott, kárminvö- rös romboidot. Mozdulatai idegesek voltak, kapkodok.

Az apa kurta, szapora léptekkel bement a pénztárfülkébe, felkattintotta a villanyt. A fiókból köteget csavart, fekete zsinórt vett elő. Amikor kijött a kasszagép mögül, 6 lelépett a magas dobogóról, sűrű, zömök teste megzöttyent; meg kellett kapaszkodnia.

Ez az öregség — gondolta. Markolta a márványpult szélét és mélyeket lélegzett. Nem volt benne semmi riadalom, sem szomorúság; tudomásul vette, hogy így van, hogy nem lehet másképp. Megpihent, aztán odavitte a zsinórt a létrához, felakasztotta az egyik húskampóra, a fia kezeügyóbe.

Meleg volt odafönn, a létra tetején. A fiú letörölte homlokáról az izzadságot, s feljebb lépett egy fokot. Az utolsó gombostű volt még hátra, az, amelyiktől a zsinórt majd elindítja. A gombostű hegyét merőlegesen a falra igazította, azután kettőt ütött; — a kalapács kiperdült kezéből.