Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

19<M. JANUÁR 5, VASÁRNAP nrsr Mi evei KOMBÁJN ÉS TRAKTOR mas kielégítésében ugyancsak | parancs a baráti rendelők \ kérése. A fejlődő, az új iránt fo- j gékony szocialista rendszer- [ ben csak a minden szempont­ból korszerűnek és élenjáró- ' nak van létjogosultsága. A \ szocialista nemzetközi munka- ' megosztásban való részvétel fegyelmet, tervszerűséget és nagyfokú igényességet köve- j 1 tel. Kőkorszaktól a fémkorszakig, avagy a gyorskorcsolyázás történetéből Innsbruckban e hó végén kezdődik a IX. téli olimpia. En­nek egyik száma a. gyorskorcsolyázás, amelynek történetéből közlünk most összeállítást. — Na, de házmester úr?! — Anyád írt... Texasi iskolában Jim! Ha folyton lövöldözöl, intőt kapsz magaviseletből... (Komádi rajzai) A mai korcsolya őse rén­szarvascsontból vagy köböl ké­szített szánszerű talp volt, amelyet szíjakkal erősítettek a lábhoz. Az északi népek ennek segítségével közlekedtek a jé­gen. Adatok szerint az izlan­diak használtak először fába erősített vasélű korcsolyát, amelyet azután a hollandok tö­kéletesítettek és terjesztettek el Európában. A XVII. és a XVIII. szá­zadban a korcsolyázás már kedvelt szórakozás volt. Egymás után alakultak a kor­csolyázó egyesületek és 1765- tői már versenyeket is ren­deztek. Fontos állomást jelen­tett a fejlődésben, amikor a műit század közepén megje­lentek a vaskorcsolyák. Az első példányt az 1880-as években a norvég Axel Pausen szerkesztette, majd később tökéletesítette a mo­dem. vékony acélpengéjű kor­csolyává. Angliában 1876-ban épült az első műjégpálya, s nem sokkal később már nemzetközi bajnokságokat is rendeztek. Az ISU (Nemzetkö­zi Korcsolyázó Szövetség) 1892- ben alakult meg, s ettől kezd­ve tartják nyilván a világ­csúcs eredményeket is. A gyorskorcsolyázás már az el­ső téli olimpia műsorán is szerepelt, de az olimpiákon csak tévőnként, külön-külön rendezik meg az aranyéremért folyó küzdelmet. Az 1890-es években a hol­land Jaapö Eden, majd később az ötszörös világbajnok nor­vég Oscar Mathisen, mai mér­tékkel mérve is jó eredménye­ket. ért el és világcsúcsaik év­tizedekig fennálltak. Az első világháború után a legkiemel­kedőbb versenyző a norvég Ivar Baljangrvd és a finji das Thunberg volt. Egyre nagyobb tömegek szerették meg ezt a spor- j tot a Szovjetunióban is. A második világháború után j a norvégok már nem tudták j megtartani régi hegemóniáju- I kát. Amikor a háromszoros I olimpiai, világ- és Európa-baj- j nők Hjalmar Andersen vissza- ] vonult, 1953-tól a vezető szere- i pet a Szovjetunió vette át. ; Goncsarenko. Silkov. Grisin és ! társai a világcsúcsokat is fo­kozatosan elhódították az ! északiaktól. Jelenleg főleg J. \ Nilsson révén a svédek ke­rekedtek felül. A nők a 80-as évek ele­jén kezdtek bekapcsolódni e sportágba, s 1936-ban írták ki részükre az első világbajnokságot. Kez- I detben a vezető szerepet az i északiak ragadták magukhoz, de a 40-es évek második fe­létől a szovjet versenyzőnők i már elérték, sőt túl is szár- i nyalták ezeket az eredménye- 1 két. Pillanatnyilag az a hely­zet, hogy a szovjet nők — 1 köztük Szkoblikova és Szlye­nyina — a világ legjobbjai eb­ben á versenyágban. A magyar korcsolyázósport a múlt század közepén indult fejlődésnek és ebben fontos szerepet játszott 1869-ben a Budapesti Kor­csolyázó Egylet megalapí­tása. A nagyobb arányú fejlődés csak 1926-tól indult meg* amikor a Városligetben, meg­nyitották az első műjégpályát. A 30-as években volt néhány olyan gyorskorcsolyázónk —■ Ötvös, Ladányi, Hídvégi —, akik világviszonylatban is szá­mottevő eredményt értek el: Jelenleg azonban ilyenekkel nem rendelkezünk. A női gyorskorcsolyázás be­vezetésére hazánkban 193‘2- ben történtek meg az első kí­sérletek, de ezek hamarosan kudarcba fulladtak. Csak a felszabadulás után nyílt meg a nők előtt a nagyobb lehetőség, s 1952 óta mar női bajnoksá­gokat Is rendeznek. A gyorskorcsolyázók úgy­nevezett hosszú korcsolyával futnak. Az olimpián a ver­senyszámok a következők: Férfiak: 500, 1500, 5000 és 10 000 méter, nők 500, 1000, 1500 és 3000 méter. A verse­nyeken párosával indulnak a részvevők és az ellipszis ala­kú pálva hossza 400 méter. Magyar sportoló olimpián eddig még csak egyszer ért el helyezést, 1948-ban St. Moritzban az egy évvel későbbi összetett világbajnok Pajor Kornél 17:45,6 perces idejével negye­dik lett 10 000 méteren. Az Innsbruckba készülő je­lenlegi válogatott keret tag­jai: Ivánkái György, Martos Mihály. Martos György, Karáé- csony Antal Ihászné Magyar Kornélia és Tamási Piroska. Szerzők színpada Franciaországban rövide­sen érdekes új színház nyí­lik. Az előadásokhoz nem le­het jegyet váltani, csak olya­nok tekinthetik meg akik ma­guk is színházat vezetnek. Az érdekes vállalkozást a Fran­cia írószövetség létesíti Szer­zőik Színháza néven. A szín- igazgatók itt megtekinthetik az új darabokat, persze csak kezdetleges formában, inkább olvasópróba-szerűen. Egy bi­zottság fogadja el előadásra a szerzőik beküldött darabjait, a nézőtéren ülő színigazgatók azonban csak a darab el­hangzása után tudhatják meg a szerző nevét Az anonim- elöadások> célja, hogy isme­retlen nevű szerzők is mó­dot kaphassanak rá, hogy a színigazgatók megvásárolják a da rabjuk at. A MENYASSZONY Negyednap Balogh C. Dezső félrevonta Verpelétit az esz­presszóban: — Még csak annyit, bará­tom, Hédiké, a menyasszonyod az ország legszebb nője. Mo­solya egyedülálló Közép-Euró- pában. S az az orrocslca! Meg­lásd, csodájára fognak járni! Hédiké szépsége barátom fel­veszi a versenyt Nyugat leg­szebb leányaival. S nemcsak gyönyörű, de lenyűgözően okos is. Intelligenciája páratlan. Gratulálok. Nagyon boldog leszel. . . — Gondolod? — sóhajtotta elgondolkozva Verpeléti. 5. Ötödnap az újságíró így folytatta: — Három év múlva te leszel a világ legboldogabb nős em­bere. Feleséged még szebb lesz, mert szépsége addigra ki­virágzik. Asszonyosabb lesz, mozdulatai higgadtabbak, vo­násai lág yabbak. Be fogja ara­nyozni a napodat. Nem is is­mersz majd magadra: meghí­zol, megnősz, nyugodtabb le­szel, megkomolyodsz. A kül­földiek csodájára fognak jár­ni a házaséleteteknek. Gratu­lálok. — Köszönöm — rebegte gondterhelten Verpeléti. A hatodik napon Balogh C. Dezső tovább lelkesedett: — Szerencsés fickó vagy. Hé­diké valóságos főnyeremény. Tíz év múlva ti lesztek Nagy- Budapest legideálisabb házas­párja. Hédiké minden igényt kielégítő, modern, kényelmes, jól felszerelt lakásban vár majd esténként, természetesen csókkal, a népi demokráciák legédesebb csókjával, és olcsó, ízletes, tápláló vacsorával. Tíz év múlva Hédiké lesz a város legszebb, legszellemesebb, leg­kedvesebb háziasszonya. — Na. majd meglátjuk —, nevetett cinikusan Verpeléti. 7. ,4 hetedik napon az újság­író felkereste Verpelétit és ismét Hédikéről beszélt: — Irigyellek. Tudod, milyen lesz ötven év múlva Hédiké? ö lesz a legédesebb nagyma­ma a világon. Szépsége, ha nem is lesz a régi, de még mindig ragyogni fog. Galamb­ősz, mosolya csupa jóság. Kéz a kézben sétáltok majd az őszi parkban, hulló levelek alatt, okos dolgokról diskurálva... Lelki szemeimmel magam előtt látlak benneteket ... Két szép, bölcs öreg ... Az utcán megfordulnak utánatok a fiatalok ... Csodálatos lesz!... Gratulálok!. .. Verpeléti nem szólt egy szót sem. Komoran nézett maga elé. S. A nyolcadik napon Verpe­léti szakított a menyasszo­nyával. Nem sokkal később elvett feleségül egy csúnya, de veszekedős természetű nőt, aki csak hamisgulyást tud főzni, viszont szépen korcsolyázik. Ügy hírlik. Verpeléti bol­dog és elégedett. Mikes György I a motorkerékpárrendelés és | ! más termékeknél is adódhatnak meglepetések, ha nem számolnak a szocia- i lista világpiac növekvő igé­nyeivel és nem tesznek meg mindent, hogy a gyártmányok I korszerűsége, minősége kiáll- i ja a legigényesebb próbákat j is. A szállítási határidő és l másfajta szükségletek rugal- 1 ] got. Az idén mégcsak 1400 ! D—1K készül, 1970-re pedig ! szeretnék elérni a nyolc-tíz­ezres szériát, később pedig a 18—20 ezer darabot. Ez már világviszonylatban is nagy sorozatnak számít, j lehetővé teszi a legkorszerűbb ; módszerek, a célgépesítés, az ! automatizálás, a futószalagos ! szerelés a teljesen mechani- j zált folyamatos anyagmozga- I tás alkalmazását. Ez a soro­zatnagyság minőségileg is új helyzetet teremtett a gyárban. Eddig lényegesen kisebb traktortipusokból is legfeljebb csak két-háromezer készült évente. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — tartja a köz­mondás. Nos, az EMAG-gyár vezetőinek és munkásainak bizony lehettek nyugtalan éj­szakái, mikor az idén meg kellett szüntetni az évtizedes kombájngyártást. Egyáltalán nem véletlen, hogy éppen a magyar kombájn hullott ki a nemzetközi munkamegosztás rostáján. Az EMAG-ban a konstrukciót nem fejlesztették megfelelően, a gyártmány műszaki teljesítménye elma­radt a követelményektől, ba­jok voltak a kombájn minősé­gével, üzembiztonságával is. Hazai kombajnosaink is mind a korszerűbb SzK—3-as gép­re akartait ülni és nem akadt gazdája az EMAG masinái­nak. Amíg a magyar B—62- cs kombájnok átlagteljesítmé­nye nem éri el egy idényben a 300 holdat, a szovjet gépek átiaoa ennél lényegesen na­gyobb. csúcsteljesítményük pe- \ d:g 1000 kőidnél is több. S bármilyen furcsán hangzik, a nagy teljesítményű szovjet kombájnok kiszolgálásához mindezek ellenére két mun­kással kevesebbre van szük­ség. Mindezért persze igazság­talanság lenne kizárólag csak az EMAG fejlesztőit és mun­kásait, elmarasztalni. Ajg igaz­sághoz bozzátarVozik. hpgy a szovjet gyárban ‘több mint 80 ezer, az EMAG-ban viszont csak két-háromezer kombájn készül, illetve készült évente. A szovjet gyárban és tervező- intézetekben a mieinknél sok­szorta több fejlesztő mérnök dolgozhatott az arató-cséplő­gépek korszerűsítésén. Végül is alulmaradtunk a szocialista országok között fo­lyó egészséges versenyben. A népgazdaságnak célszerűbb import útján beszerezni a korszerű szovjet kombájno­kat s az import ellentételét az idehaza is gazdaságosan előállítható munkaigényes és nagy szaktudást kívánó mű­szer- és híradástechnikai be­rendezések gyártásával bizto­sítani. Ebből a munkából most az EMAG kollektívája is részt vállal. A gyárat jú­lius 1-vel összevonták a Hír­adástechnikai Gépgyárral és a Fúrógénnyárral. E két gyár folyamatosan 1964 január 1-ig átköltözött az EMÁG telephe­lyére, ahol máris elkezdődött a bonyolultabb gépek alkatré­szeinek gyártása. így lehető­ség nyílik az EMAG szak-: munkásainak átképzésére a nemzetközi munkamegoszlás­ban a szerszámgép- és cél­gépgyártók minden bizonnyal jobban megtalálják helyüket és a népgazdaságnak nagyobb hasznára lesznek, mint az egykori kombájn-gyártók. A nemzetközi gyártásszako­sítás még az utóbbi esetben is — amikor lemondtunk egy termék gyártási jogáról — előnyös az országnak, A kom­bájn és a traktorgyár példája egymás mellett világosan mu­tatja, hogy ebbe a nemzetközi együttműködésbe nincs állan­dó belépő, csak a minden szempontból korszerű és szüntelen fejlődő gyártmány­nak van létjogosultsága. E két példa határozottan arra inti a baráti országok szükségle- | téré dolgozó üzemeinket, | hogy a több évre szóló hosz- szú lejáratú egyezmények sem I ringathatnak senkit illúziók­! ba: „Van piacunk, így füg- j qetlenül a termék minőségé­től és korszerűségétől, öt évig \ el tudjuk sózni gyártmá- ! nyainkat.’1 Ahol így gondol- | koznak, ott bizony ma már I egyre inkább csalódnak. I Csökkent például a varrógép-, 1. Verpeléti bemutatta meny- : asszonyát, Hédikét, a barátjá- \ nak, Balogh C. Dezsőnek, a. \ „Hírharsona” című lap mun- I katársának. 2­: Másnap Verpeléti megkér- \ dezte a barátját: \ — Hogy tetszett a. meny­\ asszonyom ? ■ — Szép és okos — felelte az 1 újságíró. — Gratulálok. \ Verpeléti büszkén kihúzta \ magát. í 3. j Harmadnap az újságíró kije- • lentette Verpelétinek: \ — Büszke lehetsz' a meny­\ asszonyodra. Csodálatos nő. ; Minden mozdulata csupa báj, \ csupa kecs. A szeme úgy ra- '• QV°Q, mint a drágakő. Voná- \ sai finomak, barátságosak. A ; hangja muzsika. Termete■ ki- ! rálynöi. Gratulálok. \ — Köszönöm — suttogta el­! érzékenyülten Verpeléti. — f Boldog vagyok. Nem is tudom, méltó vagyok-e szerelmére? A KGST keretében Magyar- ország eddig több, mint két­száz gépipari termék és be­rendezés gyártási jogát kapta meg. Gazdaságos szérianagy­ságban gyárthatunk például 30 féle vegyipari gépet, 21 féle komplett élelmiszeripari be­rendezést, 16 szerszámgéptí­pust. 23 fajta kábelgépet, s ezekből több baráti ország szükségletét is kielégítjük. Ugyanakkor lemondunk bizo­nyos termékek gyártásáról, hogy azokat valamelyik KGST-ország olcsóbban, kor­szerű formában szállítsa ré­szünkre. A növekvő nemzet­közi munkamegosztásnak ha­szonélvezője minden résztvevő ország. A szakosítási döntéseket az illetékes KGST szakbizottsá­gokban megelőzi az alapos nemzetközi szintű műszaki és gazdasági elemző munka. Ilyenkor összehasonlítják a KGST-országckban gyártott termékcsoport műszaki, kor­szerűségi, minőségi jellem­zőit, a gyártás termelékeny­ségét s közvetlen célként a világszínvonal elérését jelölik meg. A szakosítás eredménye, hogy a gyártásban és a fejlesztésben csökken az egyes országok, közötti párhu­zamosság, s ezzel arányosan növekszik a műszaki kultúra, a termelés gazdaságossága. Az összefogás már egy-egy üzemi brigádban is megnöveli a tagok teljesítményét, a KGST-országoik gazdasági kö­zössége viszont új. hatalmas termelőerőket szabadít fel. Minden ország azt gyártja, ami társadalmi, gazdasági, természeti adottságainak leg­inkább megfelel, ami nemzet­közi szinten a leggazdaságo­sabb. Az egyes országok hazai szükségletüket az általuk nem gyártott termékekből szintén korszerűbb színvonalon elé­gíthetik ki. A nemzetközi munkamegosztásban minden ország jól jár. Ezt bizonyítja két konkrét magyar szakosí­tási példa is. A Vörös Csillag Traktor­gyárat jelölték ki a KGST ke­retén belül a D—1K típusú négy kerékm,eghajtású traktor szakosított gyártására. A vá­lasztás azért esett a magyar traktorgyárra, mert ez a gép­típus konstrukcióját tekintve eléri a világszínvonalat. A szocialista országokban párat­lan ez a korszerű agrotech­nika által igényelt, gyors- szántásra alkalmas, kéttonnás vonóerejű, négykerék meghaj­tású traktor. Ilyent a fejlett kapitalista országok közül is csak néhány gyárt. A Vörös Csillag Traktorgyár szerkesz­tő mérnökei azzal nyerték el a KGST-országok bizalmát, hogy nemzetközi viszonylat­ban is számottevő értéket alkottak. A KGST döntését a fejlesz­tő mérnökök csali előlegezett bizalomnak tekintik, s hatá­rozat jelezte zöld út ismere­tében méginkább szaporázzák lépteiket. A 65 lóerős négy- hengeres traktornak két hó­nap alatt elkészítették a 90 lóerős, hathengeres változatát. A 20 darabos nullszéria gyártását — megfelelő üzemi próbák után — 1964 márciu­sában kezdik el s a jövő év augusztusában megindul a so­rozatgyártás is. A gyárbeliek jól tudják, nem lehet egy percnyi pihenőt sem tartani, a technika fejlődése nem is­mer megállást. A Vörös Csillag kollektívája a gyártmány korszerűségével nyerte el a szakosított gyártás jogát, s további fejlesztő mun­kával máris a sokoldalú fel- használáson, a Piac szélesíté­séi munkálkodnak, hogy ez­zel megalapozzák a gazdasá­gos. nagy sorozatú gyártást. A traktorhoz különböző ki­egészítő berendezéseket: ra­kodókanalat, földgyalut, után- akasztható útépítő berende­zést, fadöntő és leközelítő csörlőt szerkesztenek s jövőre elkészítik a D—4K rakodó alapgép kísérleti példányát. A gazdaságos, nagy sorozatú gyártáshoz ugyanis nem elég csupán a szériát megszervez­ni, már ma kell biztosítani öt-tiz évre előre a piacon a termék korszerűségével és sok­oldalúságával az eladhatósá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents