Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

‘kJCMob .»«sfr near bi 1964. JANUAR 31, PÉNTEK ÚJ EMBER, ÚJ TERVEK SOLYMÁRON Lépést tartani a Függetlenített művelődési­otthon-igazgató irányítja a holnapi naptól a budai já­ráshoz tartozó Solymár köz­ség kulturális életét. Min­denképpen indokolt intézke­dés ez, de talán a legfőbb érvek egyike, hogy a nagy­község sokoldalúan kibonta*- kozó kulturális munkája, kü­lönösen az elmúlt évben je­lentősen hanyatlott. Ez a visszaesés — hovato­vább — világossá vált, he­lyi és járási vezetők előtt egyaránt; ugyanis 1963-ban négy tiszteletdíjas igazgató váltotta egymást... A solymári művelődési ott­hon, jóformán mindazokkal a berendezési eszközökkel rendelkezik, amelyek általá­ban — úgymond — egy jól felszerelt községi kulturális intézményben megtalálhatók. Temesi Mlklosrn esett a vá­lasztás, az új, függetlenített igazgató jelölésekor. És nem véletlenül. Idestova hét éve már, hogy aktívan részt; vesz a művelődési otthon ;j munkájában. — Milyen tervekkel,' el- j, képzelésekkel indul a jö- jr vőnek? — kérdeztük a mű- j velődési otthon ízlésesen be- jí rendezett ifjúsági klubja- j ban Temesi Miklóst. 'j talság sűrűbben és nagyobb '■ létszámban megtöltse majd klubunkat, tehát feltétlenül tartalmas programot kell J biztosítanunk. Ezt a célt szol­gálják majd a különféle ve-^ télkedök, az irodalmi estek, ^ továbbá a társalgási forrná-^ ban megoldandó ismeretter- < jesztő előadások. Sőt, létre- j! hozunk a klubon belül foto-, rádiós-, ezermester- és tér- í? mészetbqrát-szakköröket. Nyu- ; godtan mondhatom, hogy máris nagy az érdeklődés a 5; szakkörök iránt. Az új igazgató elképzeléseinekj terveinek csak főbb voná- ’•} sait tartalmazzák az elmon- •/ dottak, azonban már ebből J? is kitűnik, hogy alapos mun- ^ káról van szó. Az illetékes^ szervek is támogatásukról r< biztosították az új jgazga- íj tót, tehát minden rémé- $í nyünk megvan arra, hogyá végre fellendül Solymár köz- j; ség kulturális élete. K. J. | Hírek a monori járási művelődési házból KÖNYVESPOLC NV\V\\\\\\\VViVCWÄ».' Graham Greene: TITKOS MEGBÍZATÁS FILMEKRŐL A nagy és fontos dolgo­kat mindig egyszerű monda­tokban fogalmazza meg az ember. Olyan mondatban pél­dául, hogy: megnőttek az igé­nyek. Vagy olyanban: nőnek a követelmények. A tudás, amely tegnap még megfelelő­nek látszott, ma már kevésnek bizonyult. Legyen szó akár szakmai, akár politikai tudás­ról. a követelmények minde­nütt egyaránt megnövekedtek. A kérdés régóta izgat. Fog­lalkoztam vele, érdeklődtem utána és vitatkoztam érte, meg elégedett is voltam, ha er­re fordult a szó. A napokban — szinte véletlenül — ismét felbukkant a kérdés. Közöm­bös dolgokról beszélgettem Appel Gáborral, a Ráckevei Járása Pártbizottság agit.- prop. osztályának vezetőjé­vel, amikor váratlanul és mel­lékesen szó esett a páríokta- tásról. Aztán felébredt ben­nem az újságíró, elővettem a ceruzám és sok érdekes, kife­jező adat került a jegyzetfü­zetembe. Tények. amelyek egyfelől matematikailag ösz- szeadható és kivonható szá­mok, de az egyének életére visszavetítve: egy-egy emberi életregény fontos adalélcai. A tények, azt mutatják: a rác­kevei járásban nagy gondot fordítanak arra, hogy a szak­mai tudás mellett a kor által megkövetelt politikai ismere­teket is minél többen megsze­rezzék. De a tények egyben arról is árulkodnak, van még kívánnivaló, van még tenni­való. Nem akarom az olvasót most a számok felsorolásával fárasztani. Élég ha a számolt alapján, megírom a végered­ményt; a ráckevei járásban nagyjából és körülbelül jól halad a politikai tudás meg­szerzésének ügye. A sok adat­ból csak egyetlen jelenséget ragadnék ki. Egy olyan jelen­séget. olyan emberi magatar­tást, amelyről nemcsak az oktatást irányító osztályveze­tő panaszkodott.-hanem amely- lyel lépten-nyomon. naponta találkoztam. Ez — tömören összefoglalva —: a falvakban van egy ré­teg. főleg a derékhadhoz tar­tozó párttagok, akik nemcsak a politikai és szakmai, de az általános műveltségi fejlődés­ben — magyarán a nyolc ál­talános elvégzésében — is el­maradtak. Becsületes kommu­nisták. akik lassan már két, másfél, egy évtizede tagjai a pártnak, akik sohasem húzód­tak hátra, amikor szükség volt rájuk. S ezek a közössé­gért nagy áldozatokat vállaló emberek most, amikor saját magukért, önmaguk érdeké­ben kellene áldozatot hozmok, olyan áldozatot, amelynek meghozatala a közösség szem­pontjából is fontos — ezek az emberek most lassan félre- húzódnak. Szomorú jelenség ez. Szo­morú. mert a lépésről lépés­re, magasabb fejlettségi fok­ra • lépő társadalom csak ak­kor tud gyorsabban hatadni, ha minden egyes tagja eavütt lép, siet vele. S az egyének szempontjából azért, mert a lemaradtak saját emberi sor­suk egyre növekvő terhét ve­szik fel a vállukra. Igen. A minden szabad per­cét a mozgalomnak áldozó ember most megdöbbenve látja, hogy a vele egyívásúak, akik később jöttek, vagy a nála fiatalabbak, akik már áldozatvállalás nélkül léphet­tek be a sorba, udvariasan meghallgatják, de nem veszik figyelembe a véleményét. Látja, hogv fia és lánya — már az általános iskola fel­sőbb osztályaiba járva — nem hozzá fordul segítségért, az apához vagy anyához, hi­szen az apa vagy anya már a hatodikból kimaradt. Ismerős falubeliek kérdést intéznek hozzá, bizalommal várva az eligazítást a tapasztalt kom­munistától — és ő mond, be­szél valamit: de látja, nem megnyugtatóan, és önmaga is szorongással érzi, hogy aka­dozik a nyelve. A nyelv, amely az országépítés szavait formálta ki, most szinte fáj­dalmat okozva, bénultan aka­dozik. És ez a legszomorúbb az egészben. Hiszen az ország­építés vette el az időt a ta­nulástól és most, hogy volna már idő, az egykori harcos már elfáradt — vagy arány­talanul sok elfoglaltságot vál­lal magára. A recept szerint azt kéne írnom: tanulni sosem késő. Ehelyett azt írom inkább: célt téveszteni nem szabad. A két, másfél, egy évtized előtti célok — lényegében, az úi rend építését nézve — ma is ugyanazok. Csak a módszerek mások, más ahogy ama célra törünk. S a más módszerekre, a korral lépést tartó eszmei, szakmai felké­szültségre szüksége van min­denkinek. aki a haladás, a fejlődés az új társadalom te­vékeny hívének érzi és vall­ja magát. Jómagam — a harmincon még innen .— esti egyetemre járok. Néha, a napi munka után, fárasztó már az elő­adás. Ilyenkor körülnézek a körülöttem lévő embererdő­ben. és tekintetemmel meg­keresem -az ősz és őszülő fe­jeket ... Murányi József Saját erőből A kereskedelmi hálózat bővítése, korszerűsítése az elmúlt években állandó feladattá vált nemcsak az állami, hanem a földművesszövetkezeti kereskedelemben is. A hálózatfejlesztési tervek sikeres végrehajtása egyben annak bizonyítéka is, hogy e feladatra megfelelő gondot fordítanak a földművesszövet­kezeti szervek, s örömmel tapasztaljuk azt is, hogy mind több helyen ismerik fel a helyi kezdeményezések jelentőségét, ma­gyarán: mind több községben e hálózatfejlesztési terveket sa­ját erőből, a maguk anyagi eszközeivel kívánják megvalósí­tani. Olyan törekvés ez, amelyet csak helyeselni és támogatni lehet. A központi összegekből történő építkezések is jelentő­sek, de — érthető okokból — nem jut mindenre pénz. Sok olyan feladat van, amely megvalósítására csak évek múlva biztosíthatnának megfelelő anyagiakat, de amelyek helyi erők­kel már most, napjainkban is megvalósíthatók. E célt szolgál­ják a célrészjegyek, a társadalmi munka, s más olyan helyi, sokszor igénybe nem vett erőforrások, amelyek az elmúlt év­ben is jelentős értéket hoztak létre. Az ez évi tervek kialakításakor még bátrabban kell szá­molni ez erőforrásokkal. A földművesszövetkezetek tagsága mind jobban megérti, hogy saját gondjait segít megoldani, s e megértést haszonnal kell kamatoztatni azoknak, akik a szö­vetkezetek vezető testületéiben a tervekről és elképzelésekről döntenek. ______ JO G ÉS KÖTELESSÉG Új törvény az egészség védelmére A Minisztertanács rendelete leszögezi, hogy miután a kü­lönböző intézményekben sok­féle munka folyik, érthető, hogy még alaposabban kidol­gozott rendelkezés és rendsza­bály sem tud mindenre vo­natkozó utasítást adni. Ezért ha nincs is érvényes bizton­sági előírás az egyes munka - területeken, az igazgató a szak­szervezeti bizottsággal egyetér­tésben adhatja ki a szüksége* utasításokat. Uj mozzanat az egészségvé­delmi, balesetelhárítási ak­cióban, hogy az idevonatkozó legfon­tosabb szabályokat a kü­lönböző oktatási intézmé­nyekben is ismertetni kell. A vállalati munkavédelem is erősödik, törvény írja elő, hogy azok, akiknek munkája mások munkájával kapcsolatos, csak akkor lép­hetnek önálló munkakörbe, ha letették az ebihez szük­séges munkavédelmi vizs­gát. Kimondja a rendelke­zés, hogy a balesetvédelmi ok­tatást a munkaidő alatt kell lebonyolítani. A dolgozók érdekeit szol­gálják a következő . intézke­dések: ha a munkás az elő­írt védőberendezést figyel­meztetés ellenére sem hasz­nálja, vagy ha a kötelező or­vosi vizsgálaton, illetve mun­kavédelmi oktatáson nem je­lenik meg saját hibájából, a további munkavégzéstől el kell tiltani. Sem a maga, sem családja, sem közvet­len környezete miatt nincs senkinek sem joga ahhoz, hogy akár önmagát is tu­datosan veszélynek tegye ki. A Minisztertanács új ren­delkezése megköveteli, hogy minden intézkedést a helyzet gondos tanulmányozása alap­ján hajtsanak végre. Min­denütt olyan rendszabályokat alkalmazzanak, amelyek a legcélravezetőbbnek látsza­nak. Az új rendelkezések ey év április hó 1-én lépnek hatályba. Üj kormányrendelet szüle­tett. Ennek értelmében jelen­tősen növelik a szakszerveze­tek jogkörét és feladatait. Az egészséges és biztonságos mun­kakörülmények megvalósítá­sának irányítása, összehango­lása a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának jogkörébe tar­tozik ezután. Hasonlóképpen a SZOT feladata az ellenőrzés megszervezése és irányítása. A jogkör kiterjesztése első­sorban a felsőbb irányításra, és a munkavédelmi felügye­lők munkakörébe vonatko­zik. Továbbra is megmarad­nak, sőt sok helyütt növeked­nek az ipart irányító szervek és vállalatok feladatai. A tör­vény kimondja, hogy az egész­séges és biztonságos munka- körülmények megteremtése, szervezése és irányítása a fel­ügyelete alá tartozó vállala­toknál a miniszterek felada­ta. A megvalósítás a vállala­tok igazgatóinak kötelessége. A vállalat igazgatója gon­doskodik arról, hogv a munka­helyek tiszták és rendezettek legyenek. Ez nemcsak egész­ségügyi szempontból fontos, közismert, hogy a balesetek jelentős része éppe-n a szétdo­bált anyagok, szerszámok és hulladékok miatt következik be. Igen fontos a rendelkezés­nek az a pontja, amely ki­mondja, hogy a testi épséget fenyegető veszélyt mindenekelőtt olyan védőberendezések alkalmazásával kell elhá­rítani, amelyek a dolgozók akaratától, cselekvésétől függetlenül működnek. Csak ha ilyen megoldást nem találnak, akkor alkalmazhatók az egyéni védőeszközök. Ha szükséges, a fenyegető ve­szélyt munkaszervezés, illetve technikai változtatás útján kell kiküszöbölni. Az úi ren­delet felhívja a figyelmet ar­ra. hogv nem formális meg­oldásra, hanem eredményes védekezésre kell törekedni. Egy-egv védőrács felszerelése az eselek többségében nem je­lentheti a teljes és végleges megoldást. — Először talán azt kell elárulnom, hogy tulajdon­képpen már az elmúlt év de­cemberében én voltam a ne­gyedik tiszteletdíjas, aki át­vette a „stafétabotot”. Már akkor megvoltak az elkép­zeléseim a művelődési ott­hon munkájának fellendíté­sére. Mindenekelőtt a mű­vészeti csoportok és szakkö­rök bővítésére, munkájuk felpezsdítésére gondolok. Ezen belül célkitűzésem most, hogy minél sikeresebben vegyünk részt a kulturális szemle be­mutatóin. — Hol tartanak a felkészü­lésben? — Mind népitánc-csopor- tuhk, mind vegyeskórusunk fokozott gondossággal ké­szül, de sajnos a Színjátszó csoportot fundamentumában kell újjá varázsolni, így az ő felkészítésükre már igen kevés a remény. — Mit tervez a korábban járásszerte híres ifjúsági klub megújhodása érdekében? — Az a célom, hogy a fia­Februar 4-én este 7 órai kezdettel kerül sor a Baran­golás zeneországban című zenei ismeretterjesztő soro­zat második előadására „Me­sél a bécsi erdő” címmel. Az előadáson neves fővárosi mű­vészek működnek közre. ★ ötórai teadélutánt rendez a ház ifjúsági klubja vasár­nap délután öt órai kezdet­tel. Február 8-án este nagy far sangi jelmezbált rendez aj ház. A bálon Präger György j budapesti táncdalénekes is Jí szerepel. Tombola mellett a > legszebb, legötletesebb jelme-i zeket jutalmazzák. í * í A ház irodalmi színpada j Uj vallomás című műsorát^ pénteken este a gyömrői Zal- j ka Máté KISZ-szervezetben í mutatja be. í Pascalé Audret játssza a Ha­lál, hol a te győzelmed? cí­mű új francia film női fő­szerepéi. t frrdekes és rendkívül izgal- \ tL mos regénye jelent meg | a közelmúltban a hires angol I írónak, aki több évtizedes új- ! ságírói múlttal rendelkezik, s * mint a sajtó embere beutazta | a világot, tanúja volt külö- jí nős eseményeknek, ismerője I lett különös életsorsoknak. I £3 a tapasztalata teszi regé- | nyeit rendkívül élvezetessé. f ugyanakkor hitelessé is. Y A magyar olvasóközönség Í körében nagy tetszést aratott az író korábban megjelent j két igen jelentős munkája, a- Csendes amerikai és a Havan- \ naúemberünk, -tíz a két könyv i joggal, megérdemelten ara- i tott világsikert. A Titkos meg-; bizatás című regénye sajnosi már kisebb igényű, ami kon- i cepcióját illeti. Cselekmény-': ben. fordulatosságban, izga- \ lomban azonban még az izgal­mat szerető olvasók igényéi is messzemenően kielégíti. Aki azonban komolyabb tartalmat, mondanivalót vár olvasmá- ; nyától, kissé csalódottan te- i szí le ezt a kalandos történe- \ tét, amely ugyan bővelkedik i meghökkentő fordulatokban. : lövöldözésben, gyilkosságban, i s mindabban, ami sajátja a ; „kalandos” könyveknek. A \ történet egy D-nek jelölt bal- , joldalinak mondott, s egy L-; i nek jelölt, jobboldalinak mon- \ j dott titkosügynök p árharcá- j ról szól. Céljuk, hogy a ha- I zájukban zajló volgárhábo- j rúnák Angliában nagyobb : mennyiségű szenet szerezze- i nek. A küzdelem először D. i I útjának meghiúsításáért, meg- i i bízólevelének elrablásáért, il-; letve megőrzéséért folyik. \ majd a már megkötött szerző-1 dés felbontásáért. Természe- \ tesen nem hiányzik a szerel- \ mi szál sem, amely ugyancsak ] meghökkentő. A szerelem a • már koros D. és egy angol lord • húszéves lánya között szövő- \ dik, lélektanilag gyengén in-\ dokolva. (Európa Könyvkiadó, i Ungvári Tamás fordítása.) j AVWWNWWWVXWW V vx. v v v — , lepetésünk, amikor kiderül:; ő volt az. A film erényeit ez; szolgáltatja, ám a hagyomá-j nyokkal való szakítás akarat-; lanul hibát is szült: a film! dramaturgiáikul s éppen ezért \ lélektanikul is teljesen indo-\ kolatlan, disszonáns befeje-! zését. A gyilkos ugyan > el- í nyeri büntetését, de ahogyan! ez megtörténik, az ellent-; mond a film egészének. ; * A népes szereplőgárdából aí nyomozótisztet alakító Cy-1 bulskit, míg a magyar szink-! ronszöveg tolmácsolói közül j Márkus Lászlót említjük,; mint olyanokat, akik az át-; lagosnál jobb teljesítményit; nyújtottak. (m. o.) ; A gyilkos és a lány Egy film, amely szakít a hagyományos formulákkal, s újat akar mondani a bűnügyi filmek műfajában, így sum­mázhatjuk véleményünket a most bemutatott lengyel filmről. Jó film? Erőtlen — s némileg eről­tetett — társadalomkritikai vonásai ellenére — eléri a jó közepes színvonalat. Néhány képsora, ötlete új, a megszo­kottól eltérő, s a műfajon belül ez emeli a jobbak kö­zé. Kirabolnak egy pénzt szállító gépkocsit. Egyetlen ember marad életben a gép- pisztolyos támadás után: fia­tal lány, aki a kisváros nyo­mott, tespedt légköréből egyik pillanatról a másikra;. a nyomozás érdekes világa-J ba kerül. Nagyvilági dámát ^ varázsolnak belőle, a nyomo- ^ zótiszt bátyja lesz, s így, ^ gondtalan turistákként jelen-^ nek meg a tengerparti nya-^ ralóhelyen. ahol — feltehe-g tőén — a rablógyilkos pénzét t; költi. ^ Ez a kiindulópont, s a film ^ cselekménye akörül szövődik: í felismeri-e a lány a gyilkost? £ A film alkotói szándékosan^ nem tesznek mindenkit gya-^ nússá. hogy azután kiderül-^ jön: a gyilkos az, aki a leg-í kevésbé volt gyanús. Típuso-? kát villantanak fel, a jóké- jí délyű mérnökitől a könnyű- f vérű, nem önzetlen barátra^ vadászó lánnyig, s e tekintet-í ben — helyesen — nem szű-j kül össze a film világa rab- £ lóra és pandúrra, nem szu-^ perember a nyomozótiszt sem,£ aki azonnal mindent tud, deí a gyilkos sem ártatlan képű figura, csak azért, hogy an-,, nál nagyobb legyen a meg- ‘ Jobb későn, mini soha? A Pest megyei Hírlap két száma fekszik előttem. Az egyik a keddi, a másik a tegnapi. Olvasom a híreket. Kedden közöl­tök, hogy a maga nemében igen jelentős országos mezőgaz­dasági könyvhónapot, amely február 1-től kezdődik, január 31-én nyitják meg Nyíregyházán. Tegnap pedig az állt a hí­rek között, hogy Pest megyében február 13-án (!) nyitják meg, Dabason ezt a mezőgazdasági szakkönyvterjesztő és ismeret- terjesztő akciót. Azt tudom, hogy nagyszabású megyei rendezvény lesz ez a dabasi. ahová sok embert, például a könyvbizományosokat j is hívnak. Részben amolyan munkaértekezlet jellege is lesz az összejövetelnek. Ez jő. De nem lehetett volna ezt a programot i hónap elejére tenni, vagy — ha másként nem megy — a meg­nyitót és a megyei értekezletet külön megtartani. Egy ünnepi megnyitó közel sem jelent olyan nagy szervezési feladatot, mint a munkaértekezlet. így kétségtelenül rengeteg munkát, fáradságot öltek bele a február 13-i összejövetel megszerve­zésébe. mégsem érheti el maradéktalanul a célját, mert míg máshol idejében kezdik a könyvhónapot, mi két teljes hetet késünk. Vajon feltétlenül így kell ennek lennie? Vagy jó, hogy ha késve i«. d" egyáltalán sorra kerül? „Jobb későn, mint so­ha!” elv alapján? (tm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents