Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

1984. TANTAR 31, PfNTTK U£GtK$ w€Mm> AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról) is egyik ösztönzője lehet a magyar vidék iparosítá­sának. Egyes alföldi megyékben ugyanis, például Békésben, de Szabolcsban. Tolnában. So­mogybán is. a ínunkaerőeliá- tás többféle iparágban bizto­sítható volna. Egyes bizottsá­gokban szó esett azokról a nagy tartalékokról, amelyeket a munkaerőellátás és különö­sein a férfi munkaerőéi látás szempontjából a legtöbb ipar­ágban a belső szállítás, az anyagmozgatás, ki- és berako­dás gépesítése jelent. Szó esett arról is, hogy az építőipari munkaerőhiány egyik leghatá­sosabb ellenszere, az építőipar további gépesítése. Utaltak a felszólalók azokra a tartalé­kokra ás, amelyek a nők foko­zott munkába állításával még feltárhatók és nem kis nyoma­tékka] mutattak rá a munka­fegyelem megszilárdításának fontosságára. Szóvá tették azt isi ideje lenne már. hogy a villamosok, az autóbuszok és a trolibuszok kalauz nélkül közlekedjenek, amint ez a Szovjetunióban már általános. De az a tarta­lék, amelynek mozgósítására napjainkban a legnagyobb szükség van és amelyről a pénz­ügyminiszter előterjesztésében is többször esett szó. üzeme­ink jobb megszervezése. Hal­lottunk olyan esetekről, ami­kor egyes üzemekben mindem beruházás nélkül, vagy igen csekély beruházással, a szer­vezés s vezetés magasabb szín­vonalra emelésével. 20—30 szá­zalékkal sáfceriilt emelni a ter­melést. Ez persze ráirányítja a figyelmet a vezetők gondos kiválasztásának fontosságá­ra. Nagsf számban kerültek szó­ba a bizottságok ülésein me­zőgazdasági kérdések. Beha­tóan és figyelmet érdemlően vitáztak a háztáji gazdaságok jelenéről és jövőjéről. Hang­súlyozták a képviselők, hogy figyelembe kell venni a háztáji gazdaságok nagy szerepét, egyrészt a mezőgazdaság áru* termelésében, másrészt a ter­melőszövetkezeti parasztság természetbeni ellátásában. Friss István ezután arról szólt, hogy a háztáji állat­tartás segítése, ösztönzése mellett eav percre sem sza­bad megfeledkezni a nagy­üzemi állatállomány fejlesz­tésének fontosságáról és lehe­tőségeinkhez képest mindent meg kell tenni annak gyor­sítására. Különböző állandó bizott­ságokban szoba került még, több más mezőgazdasági vo­natkozású kérdés is — mon­dotta. — A mezőgazdasági gépek alkairész-utánpótlásá- vai kapcsolatos panaszok, amelyekről országgyűlésünk utolsó ülésszakán sok szó esett, sajnos még mindig idő­szerűek. Elmondták képvi­selőtársaink azt is, hogy a zöldségtermesztést kedvezőt­lenül befolyásolja a vagy ár­ingadozás, Szóvá tették, hogy a mezőgazdasági gépek árai a mezőgazdasági termékek áraihoz viszonyítva nálunk magasabbak, minit a legtöbb más szocialista országban. A mezőgazdaság egyike a népgazdaság ama ágainak, melyek a legtöbb beruházást igénylik. Hn tartósan «ne.hr; akar­juk metógazdasá-gEnk színvonalát, már pedig ©at akarjuk, ehhez nagy befektetések szükségesek, ennek megfelelően a terv 10,5 milliárd forintot, az összes beruházások 23 százalékát j irányozza elő mezőgazdasági1 beruházásokra. Ez több. mint} amennyit eddig ilyen rendel­tetéssel egy év alaít bármi­kor felhasználtunk Magától értetődő tehát, hogy igen jelentős a beruhá­zások tervezésében, szerveré- j »éhen és kivitelezésében meg- j valósítható javulás és az ez­zel elérhető megtakarítás és haszon. Ma még sokféle ki- * küszöbölhető akadály állja út­ját ennek a javulásnak. Egyik képviselő .árt unk a beruházá­sok elhúzódásának okai közt megemlítette, hogy egy-egy építővállalat a befejező mun­káltat sokszor végtelenül el­nyújtja azzal, hogy ezekre alig néhány embert hagy vissza, a többit elküldi föld­munkára, mert az „jobban fizet”, más szóval: jobb terv- teljesítési eredményt ad az ésszerűtlen, a népgazdasági szempontból nemkívánatos eljárás, mint az ésszerű, a népgazdaság szempontjából kívánatos. Kézenfekvő, hogy ezeket meg tudjuk szüntetni. Nem látnék a fáktól az er­dőt, ha ezek a hiányosságok elhomályosítanák eredmé­nyeinket. Nem teljesítenők viszont népünk iránti köteles­ségünket, ha szemet huny­nánk a hiányosságok felett és nem küzdenénk ellenük — hangsúlyozta, majd beszéde befejező részében a tudomány kimagasló szerepéről szólt. Mint mondotta, a tudomány egyik elsőrendű feladata, hogy a tömegtapasztalatot szorosan nyomon kövesse, számon tartsa, tanulmányoz­za, elemezze, a hibákat fel­tárja, utat mutasson. A szo­cializmus és a kommunizmus építé-ie a tudomány és a ve­zetés egységét követeli meg. Igv valósul meg a vezetés s ezen belül a gazdasági veze­tés mind magasabb színvonal­ra emelése. Tiszteit országgyűlés! Az ügyrend 32. paragrafu­sának 3. bekezdése alapján javasolom, hogy az ország- gyűlés a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassa le — fejezte be taps­sal fogadott szavalt Friss István. A képviselők elfogadták az előadó indítványát; esze­rint az országgyűlés az ál­lami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben 'együt­tesen tárgyalja. lyozta felszólalásában, hogy a költségvetés világosan tükrözi népgazdaságunk egészséges fejlődését. Kollár József budapesti képviselő hozzászólása után az elnöklő dr. Beresztóczu Miklós szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János­nak, az országgyűlés aleinöké- nek elnökletével folytatódott a tanácskozás. Csín ege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Vita A törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Bakos Isi­vám Veszprém megyei kép­viselő szólalt fel. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Pólyák Já­nosnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével foly­tatódott a tanácskozás. Mariin János budapesti képviselő emelkedett szólás­ra és arról beszélt, hogy az öntödék átgondoltabb, gyorsüíeműbb fejlesztésére van szükség. Kaszás Imre Tolna megyei képviselő hangoztatta felszó­lalásában, hogy a költség- vetés nemcsak terveinket, gazdasági életünk helyzetét, hanem társadalmi rendünk erősségét, a párt és a kor­mány politikájának irányvo­nalát is jól tükrözi. Gonda György, Vas megyei képviselő a költségvetésnek a tanácsokra vonatkozó elö- irányzataihoz szólt hozzá. A következő felszólaló Valas- ka László Borsod megyei képviselő volt, aki a költség- vetési tervezet viilamcsener­lalkozott. Valaska László felszólalása után az elnök ebédszünetet rendelt el. Ebédszünet után dr. Be­resztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést és dr. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei képvise­lőnek adta meg a szót, aki a gyógyszeripar fejlesztésé­nek néhány kérdésével fog­lalkozott. Lacsán Mihályné. Csong- rád megyei képviselő elmon­dotta. hogy választókerüle­tében és munkahelyén a Sze­gedi Cipőgyárban megkér­ték a fiatalasszonyok és a leendő anyák, tolmácsolja az országgyűlésnek az irántuk megnyilvánuló gondoskodás, a szülési szabadsági idő meg­hosszabbítása miatt érzett : örömüket. Befejezésül han- ! gozt.atta, örömmel látja a ' költségvetésből, hogy álla- j műnk mind jobban csök- í kenti a gyermekes családok I gondjait. giaipari előirányzatával fog- j amivel a szőlőtelepitési terv ■ teljesítésén dolgosaik. A járulékos beruházások i elmaradása azonban ennél az üzemégnél még nagyobb kárt ofcoeihait, mim az áüafctenyész- té&bem. SeregéüyÉ Jóssef, Pest megyei képviselő felszólalása elején örömmel üdvözölte, hogy a költségve­tési javaslat az idei évre 2,3 milliárd forinttal nagyobb összeget ír elő a mezőgaz­daság beruházásaira, mint amennyit a második ötéves terv eredetileg 1964-re elő­irányzott. Ezt a növekedést teljes mértékbon indokolja a termelőeszközök nagy jelen­tősége a mezőgazdasági ter­melésben. 1.962-ben például az egy katasztrális holdra jutó állóeszközök értéke a jól gazdálkodó szövetkeze­tekben 3700 forint, a köze­pesekben 2850 forint, a gyen­gékben pedig 2330 forint volt, s a jó szövetkezetekben egy család, átlagos évi jövedel­me több mint kétszeresét tette ki a gyenge tsz-ekben gazdálkodókénak. Ez a né­hány adat is mutatja, mi­lyen nagy az állóeszközök termésfokozó és jövedelem- növelő hatása. A mezőgazdasági termelés ; fejlődésének jelenlegi szaka- [ szában különösen nagy sze- j repük van a járulékos be- ; ruházásolonalk, ezekkel azon- ! ban meglehetősen elmarad­tunk. A szarvasmartiatelepeken például még sehol sin­csenek úgynevezett ta- k ormányos épületek, pe- i dig megépítésük férőhe­lyenként mindössze 750 forintba kerülne, s a termelőszövetkezetek több- j sége szívesen vállalná ezt a j gyorsan megtérülő többlet-! I kiadást. Hasonló a helyzet az j I önitatókkal, amelyek — a szá- | : mítások szerint — naponta és j tehenenként egyliteres tej- | hozam-növekedést eredmé- | nyeshetnek. — Elismerés illeti a Föld­művelésügyi Minisztériumot — folytatta a képviselő — azért a nagy aScüvitásért, Pest megyében például csak a már telepített sző­lők vízellátásához, per­metezéséhez 120 újabb fúrót* kútra lenne szük­ség, az idei tervben azon­ban mindössze négynek a megépítésére kaptak keretet. Rövidesen az ország sok vi­dékén termőre fordulnak az utóbbi években telepített, sok ezer holdas szőlőültetvények, s a termés tárolása, szállítása, feldolgozása ismét újabb prob­lémákat vet fel. Egyedül Bács megyében 1 900 000 hektoliter tárolótér kellene, s ebből je­lenleg csak 500 000 hektoliter­nyi áll rendelkezésire. Az em­lített példák és sok más, hasonló jelenség szükségessé teszi, hogy a telepítések üte­mét megfelelően hangolják össze a járulékos beruházások megvalósításához rendelke­zésre álló lehetőségekkel. A szőlőtelepítésekkel kap­csolatban Seregély; József egv másik problémát is meg­említett. Az ültetések általában jól haladnak, de baj van a fajtaösszetétellel. A termelőszövetkezetek zöme a szaporítóanyagot nem azok­ból a fajtákból kapja, amilye­neket a telepítési okmányok előírnak, hanem abból, ami éppen rendelkezésre áll. Ezen sürgősen változtatni kell. Seregély; József végül ja­vasolta. hogy a népgazdasági megtalzarításokat elsősorban a mezőgazdaság és a lakosság ellátása szempontjából nagy jelentőségű járulékos beruhá­zásokra fordítsák. maid a költségvetési javaslatot elfo­gadta. Csabai Mihály Heves me­gyei képviselő arí hangsú­Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hozzá­szólásában a védelmi kiadá­sok. a fegyveres erők céljai­ra 1963-ban előirányzott ösz- szegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendelteté­séről tájékoztatta az ország- gyűlést. Beszámolt arról, hogy tavaly tovább folytattuk had­seregünk korszerűsítését. A néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárí­tásán túl több mint egy­millió munkanapot dol­goztak az iparban, me­zőgazdaságban és mintegy 499 millió forint értékű munkát végeztek. Még egy jelentős intézke­dést kívánok megemlíteni: néphadseregünk gépkocsi- készletéből 1963 végén 1000 darabot véglegesen átadott a mezőgazdaságnak a szállí­tási problémák enyhítésére. Tisztelt országgyűlés! Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának elő­készítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazdasá­gi tervekben előzetesen jó­váhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képessé­günk. harckészültségünk szín­vonalát. A költségvetés további elő­készítőse során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 309 millió fo­rintos csökkentésen túl­menően mintegy további 159 millió forinttal le-., kétséges az 1964. évi költ­ség-vetési előirányzatot csökkenteni. Bízva abban, hogy képvi­selőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó ja­vaslatommal és hozzájárul­nak, hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesón megszabott előirányzatokhoz képest, a védelmi kiadásokat 4,54) millió forinttal csökkent­sük, szeretnék rámutatni, hogy ez nemcsak takarékos­sági intézkedés, hanem egy­ben kézzelfogható bizonyíté­ka is népünk őszinte, a béke | ügyét szo:gáló törekvéseinek. ■: Tisztelt országgyűlés! Az Elnöki Tanács két ülés- j szak között hozott határozatai- ' ról szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. számú törvény­erejű rendelet, amellyel az | Elnöki Tanács módosította az j 1960. évi 4. számú honvéde­lemről szóló törvény eg>es rendelkezéseit. : A módosítások között a. leg- j jelentősebb, hogy a bevonulási alsó korha­tárt a korábbi 19 évről 18 évre szállította le. Oktatási rendszerünkből,kö- 1 vetkezik, hogy a középiskolát i vagy technikumot áltáléiban 18 éves korban fejezik be fia- j táljaink és kőiül ük évről év- . re mind többen Itörülnek ! egyetemre, főiskolára, ahol ta- ! nulmá-yaikat általában 23 ' éves korban fejezik be. ami- j ker már egyéni és közösségi j szempontból is hátrányos, j hosszabb sorkatonai szolgálat- j ra való behívásaik. A helyzet tehát ügy alakult, hogy a főiskolát végző fiatalok sorkatonai szolgálatot nem teljesítenek, csupán egy részük kap rövid j tartalékos tiszti kiképzést a | fői-Lola befejezése után. A honvédelem fejlesztésé­vel összefüggően , jelentős problémát jelent az is, hogy a középiskolát, technikumot végzett fiatalok jelentős, a főiskolára kerülő része nem teljesét katonai szogálatot. A tényleges szolgálati időt nőm volna célszerű felerre'ni — sőt, Ka lehetne, szeretnénk : csökkenteni —, ezért az a cél­szerű megoldás, hogy a főiskolát és techniku­mot végzett fiatalok ts teljesítsenek katonai szol­gálatot ! tanulmányaik megkezdése előtt. Gyakorlatilag azok, akiket felvesznek a főiskolára, illet­ve akik középiskola elvégzé­se utóm szakmát tanulnak, a közípsko.a elvégzésével nagyjából egy időben sorozás­ra kerülnek. Azoknak, akik tovább tanul­nak, és egyetemre, illetve fő­iskolára felvesznek, a Mű­velődésügyi Minisztérium ren­delkezése biztosítja a követke­ző év őszén induló évfolya­mon a helyet. Tehát bevonulnak katonai szol­gálatra. s ha egy esztendőt leszolgáinak, olyan idő­ben szereljük le őket, hogy egyetemi tanulmá­nyaikat rendben meg­kezdhessék. További katonai kiképzést részben az egyetemi tanul­mányok alatt, részben az egyetem befejezése után kapnak. Jelentős részük tar­talékos tiszti kiképzést kap. Akik nem kerü Inak főis­kolára, hanem valamilyen szakmát kívánnak tanulni, azok szakmunkás képzésük, illetve első szakmunkás évük idejére szolgálathalasztást kapnak és csak ezt követően vonulnak be katonai szolgá­latra. Fontos része az új ren­delkezésnek annak az elvnek az érvényesítése, hogy tanu­lást nem szakítunk meg. Ha például valaki 18 éves ko­rára nem fejezi be a közép­iskolát, vagy a szakmun- kástaníolyamot, annak a be­fejezésig szolgálathalasztást adnak. A 18 éves bevonulási kor­határra való áttérés termé­szetesen nem történhet meg egyszerre. Az új bevonulási kor­határra való áttérést már ebben az évben . megkezd­jük, de több éven át, folyamato­san hajtjuk végre — fejezte be felszólalását a honvédel­mi miniszter. Az országgyűlés csütörtöki ülésén utolsónak dr. Schnitz­ler József Haidú-Bihar me­gyei képviselő szólalt fel, majd I az elnöklő Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülé- ; sét berekesztette. A költség- j vetési tervezet vitája ma dél- ' előtt 10 órakor folytatódik. Forrponton a ciprusi válság A török vezetők szerdán már arí állították, hegy az Egyesült Államok hajlandó a NATO égisze alatt résrí venni a szigetre küldendő „nemzetközi ' rendfenntartó egységekben". Az ügyvezető török külügyminiszter pedig már arí is bejelentette, hogy tízezer főnyi NATO-erő in­dul Ciprusra, többek között török katonaság is. Mint Hightower, az AP kommentátora írja, az Egyesült Államok ab­ban egyetért Angliával, hogy szükség van „szövet­séges rendfenntartó erők­re” Cipruson. Az amerikaiak azonban már a végső döntés előtt sem tétlenkednek. Mint a TASZSZ hírügynökség a Neu» York-i Daily News című lap meg­bízható helyről szerzett ér- ( tesülésére hivatkozva jelenti, a hatodik amerikai flotta egységei Ciprus felé tar­tanak. Mint hasonló esetekben lenni szokott, a magyarázat most is j az, hogy a hajók készen áll- j nak majd Ciprus partjainál j az amerikai állampolgárok elszállítására. A lap értesd- ! lése szerint azonban az egyik ; hadihajón „különleges tenge­részgyalogos” egységek tartóz- ! kodnak. A ciprusi kormány állás­foglalása egyértelmű. Mint a kormány szóvivője szerdán este Nicosiában közötte, te­kintettel a londoni értekezlet várható kudarcára. Ciprus szívesen látná, ha az ENSZ vállalná magára a vál­ság rendezését. iá heten »/«olt hu k ú sei* tü tteiük lése Ijiibh puccs Dél-Vietnaniban Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökre virradó éj­szaka államcsíny zajlott le Saigonban. Megdöntötték a három hónapja hatalomra került katonai juntát. A hajnali órákban nagy­számú katonaság, páncélosok kíséretében megszállta az utcákat, s körülvette a fon­tosabb középületeket. Helyi idő szerint reggel nyolc órára Alekszandar Rankovics eivtárs j már az egész fővárost hatal- | mukba kerítették. Meg nem erősített hírek I szerint letartóztatták Duong van Minh tábornokot, a kato­nai junta vezetőjét, Tran van Don hadügy-. Ton That Dinh belügyminisztert, majd rem sokkal később Nguyen Ngoc Tho miniszter­elnököt. Az első jelentések szerint az egész akció vérté- len volt. hozónkba látogat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 31-én néhány napos látogatásra ha­zánkba érkezik Alekszandar Ran ovics elvtárs, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának titkára, Iván Gosnjak, Gyúró Pucar és Jovan Veszelinov elvtárs, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizott­ságának tagja és Dobrivoje Vidics elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagja. (MTI) Kozmikus rendszert lőttek tel a Szovjetunióban A TASZSZ gyorshírben je­lenti: a Szovjetunióban csü- tö. .oKön két tudományos űr­állomásból álló — Elektron 1 és Elektron 2 — kozmikus rendszert bocsátottak fel egyetlen nagy teljesítőképes­ségű hordozórakéta segítségé­vel két különböző röppályára.

Next

/
Thumbnails
Contents