Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
MRCVEi Mirltim 1964, JANUÁR 31. PÉNTEK AZ OBSZÁCGYŰLf* Ü1ÉSE (Folytatás az 1. oldalról) üzem bővítését, a Tiszai Ve- gyikomtoinát Nitrogén Műtrágyagyárát és a BVK bővítésének második ütemét nézzük, minden egyes hónap késedelem több tucat millió devizaforint értékű termék importjának fenntartását teszi szükségessé. Szükséges, hogv vaiameny- nyi érdekelt gyárunk külön intézkedési tervben is felmérje a lehetőségeket és a teendőket. Különösen fontos a kapcsolat szorosabbá tétele a kutatás és a termelés között. Népgazdaságunk fejlesztésének legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E term a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az állami építőiparban az elmúlt évben például több mint 6500, az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolgozók átlagos létszám 13.8 fő. kevesebb, mint az előző évben. Nem jobb a helyzet a tanácsi építkezéseknél sem. Nem egv megyében 200—300 helyen folyik beruházás egy időben. E szétaprózódás növeli az anyagellátási és a munkaerő gondokat. Erélyes intézkedések szükségesek az egy-időben folyó építkezések számának csökkeniéTimár Mátyás pénzügyminiszter beszél sére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál. mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújtaniok az építési szervek részére, mert közös érdek a kevesebb helyen, gyorsabban folyó építkezés. és minőségben folyt. Mindent jól elő keli készíteni, hogy az őszihez hasonló legyen a tavaszi munka és ennek nyomán jó legyen az aratás — mondotta a pénzügyminiszter. Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és a Posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülök családi pótlekának emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. 5.1 százalékkal emeljük a kereskedelem áruforgalmát. Több kórházi ágy, óvodai férőhely A mezőgazdaság feladata Változatlanul fontos cél | az állattenyésztés hozamainak növelése. Mezőgazdaságunk belterjes fejlődése, a lakosság fogyasztása és nem utolsósorban a kedvező kiviteli lehetőségek érdekében 1964-ben fokoznunk kell — még az előző évi kedvező eredményekhez képest is — a cukorrépa, a gyümölcs- és zöldségtermelést. Ez utóbbiak is megkívánják élelmiszeri oarunk bővítését, modernizálását, '. raktározási, "valamint szállítási kapacitá- j saink szélesítését, hogy áll- ; hassuk a versenyt a világpia- < con és növeljük devizabevé- j teleinket E téren az elmúlt évben ér- j tünk el eredményeket, de a nö- ! ve kedés n em ellensúlyozta a kenyér- és takarmánygahónaim portot. Lehetőségeink, tér- . mészeti adottságaink folytán kedvezők és ezért szükséges J az ezzel kapcsolatos feladatok ' áttekintése és beépítése tér- 1 veinkbe. A mezőgazdaság központi célja termelőszövetkezeteink további erősítése, j ami egyben szocialista gazda- | Ságunk, teljes kiépítésének . is feltétele. A költségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárnia sokra 9.6 milliárd forint hosszú- és középlejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő. 1.9 milliárd < forinttal többet az előző évi- ! néL Ösztönző módszerek A néhány hónappal ezelőtt kiadott új 3004-es rendelet több tekintetben továbbfejleszti azokat az ösztönző módszereket, ameiyek eddig is sok eredményt hoztak a gazdálkodásban. Így elsősorban a beruházási kedvezmények növelése teremt nagyobb ösztönző erőt. Növekedett a vissza nem térítendő állami támogatás a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését biztosító létesítményeknél. A cél az. hogy a szövetkezetek ne idegenkedjenek a korszerű és tartós létesítmények megvalósításától akkor sem. ha azok költség- igényesebbek. A műtrágyaellátásban is jelentős lépést teszünk előre. Az egy holdra jutó mennyiség az előző évihez képest csaknem 30 százalékkal nö. Meg kell jegyezni, hogy a hazai gyártás gyors kiszélesedése mellett is jelentős mennyiséget importálunk tőkésországokból. Ezárt is különösen fontos, hogy a műtrágyát a lehető legésszerűbben használjuk fel. Mezőgazdasági irányító szerveink és termelőszövet keze 1 ek go ndoskod ja- nak róla, h )gy a helyenként tapasztalható pazarlást felszámolják, és hogy a gabonával bevetett területek is megfelelő mennyiségű műtrágyát kapjanak. A termelés természeti feltételeit javító beruházások támogatására a tervben kiemeltük azokat a körzeteket, amelyek komplex talajvédelemre szorulnak és a munkák költségeit. államháztartásból biztosítjuk. Ennek keretében 40 ezer katasztráiis hold komplex javítását tervezzük, elsősorban Vas. Zala, Borsod megyénk eróziónak kitett területein. Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fe.lenöiiésében a- szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy gyengén gazdálkodó szövetkezetben egyikét éven beiül néhány vezető, aki megfe.élőén összefogja az emberek jó szándékát, milyen eredményedet tud elérni. A költségvetés traktoros és egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányzott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsokra. gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató- és nevelő- munkát megszervezzék. A fogyasztás növekedésében évről évre nagyobb mértékűén játszanak szerepet a költségvetés közületi kiadásai. Ezek között a szociális es egésizség- ügyi kiadások 6.5 százalékkal, a kulturális kiadások 10.4 százalékkal haladják meg az előző évit. Az igazgatási kiadások egy százalékkal nőnek. Ezek az előirányzatok lehetőséget nyújtanak az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények hálózatának további növelésére, valamint a társadalombiztosítási feladatok ellátására. így a gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő. az óvodai férőhelyek száma 104 000-re. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben részt vevők köre. Az év folyamán az összes nyugdíjasok száma körülbelül 40 ezerrel nö. Nem lehet elég nagyra értékelni annak a jelentőségét. hogy a tarmlólét- szám csaknem valamennyi oktatási formában meghaladja a második ötéves terv végére számításba vett mértéket, A középiskolai hallgatók száma 27 ezerrel, a felsőfokú oktatási intézményeké pedig az esd és levelező hallgatókkal együtt töbib mint 14 ezerrel emelkedik. A tudományos kutatások céljait szolgáló eszközöket — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló ösz- szegen felül — a költségvetés a kiadások, általános növekedési ütemét-meghaladó' mértékben 10.9 százalékkal bővíti. Tanácsaink előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése mintegy 4.7 milliárd forint. Legnagyobb vidéki városaink közül Miskolc 433. Debrecen 375. Sze°ed 363. Pécs 344 millió forintos kerettel gazdálkodik. A nagyvárosok — ide lehet sorolni Győrt is — egyre inkább környéküknek társadalmi és gazdasági centrumává válnak. Ezt elősegítik az olyan létesítmények is. mint példáid a győri egyetem, a Debreceni Orvosi Műszergyár. továbbá a Pécsi Hőerőmű bővítése, a Szegedi Textilművek fejlesztése, stb. Több helyütt bővítik a csatornahálózatot és vízműveket építenek. Jelentős eszközöket irányoz elő a költségvetés e városokban is óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények hálózatának bővítésére. A községfejlesztési alapok összege körülbelül a tavalyi szinten van. Itt is a legfontosabb feladatokra kell összpontosítani az erőt : orvoslakások. kis-vízművek, út. járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos. csak látványos megoldásokat. Az egészségügyi, szociális, kulturális, gazdasági. • igazgatási szervek és intézmények gazdálkodására rendelkezésre álló összeg több mint 12 ezer intéanény között oszlik meg. Számításba véve a lehetőségeket, a kormány e szerveknél 1.5—2 százalékos megtakarítást írt elő. Különösen az állami szervek és intézmények létszámgazdálkodása az. ahol a gazdasági és szakadminisztráció helyenkénti túlzásainak csökkentésével, fel lehet tárni olyan tartalékokat, amelyek a szakfeladatok ellátásának javítására fordíthatók. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügvi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések . következtében, a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. ] kell eredményeit és hibáit, I mielőtt a további változtatás I szándékával nyúlnánk hozzá. I Az iparirányítás átszervezé- ! sével, az új szervezeti for- ! mák következtében szükségessé vált a gazdaságirá- : nyitási módszerek felülvizsgálata. Meg kell nézni az irányítást végző minisztériumnál, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között a kötelező tervmutatók köre a valóságban hogyan alakult, hol vannak túlzások e tekintetben. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a tervezésnél fokozott mértékben érvényesíteni a felhasználók szerepét, akár belkereskedelmi, külkereskedelmi szervekről vagy beruházóról van szó. Valószínű, hogy régóta érvényben levő terv szerződési rendszerünkön, egy és más változtatás válik szükségessé. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell feloldani anyag- gazdálkodásunk egyes túlzott kötöttségeit. Elemzésre szorul beruházás-, tervezési és bonyolítási rendszerünk is, hogy egyrészt a fokozott koncentrációt biztosítsuk, másfelől a létrejött nagyvállalatok hatáskörét szélesítsük — a terv- szerűség sérelme nélkül. Az elmúlt években kialakult elveknek megfelelően kell hogy tovább fejlesszük termelői árrendszerünket. Az anyagi érdekeltség ösztönző ereje Olyan további intézkedések- j re is szükség van, amelyek \ fokozzák a- anyagi érdekeltség ösztönző erejét. E célt szolgálja a bérrendszerünk tovább i javítása, a legkiválóbb munkaerők kiemelt fize- i tési lehetőségének bizlo| sítása útján. valamint nyereségrészesedési rendszerünk tovább fejlesztése. Ez utóbbi irányban hatnak a í már említett árkiegészítések í és az eszközlekötési járulék is. Szükséges, hogy a válla- ' latok és az üzemek számolva i | nyeresé®részesedési lenetősé- ! geikkel, ömköltségcsöikkemitó, ■ termelékenységinövelő. műsiza- | ki fejlesztést előmozdító, konkrét intézkedési terveket dolgozzanak ki. Igen fontos feladat az ipari j termelés és a külkereskedelmi : munka közelebb hozása, az ! ipar ..piacérzékenységének” j | fokozása, az együttműködés szorosabbá válása ipari és külkereskedelmi vállalataink kö- | zott — hangsúlyozta a pénzügyminiszter, majd így fe- ! jezte . be beszédét: Soron levő feladataink 1 megoldásában nagy szerepe van a nemzetközi együ ttoi űködésn ek, I a Kölcsönös Gazdasági Segít- j ' ség Tanácsa keretében folyó : i munkának, amely veiameny- | nyi részt vevő szocialista ország érd aloe. Az 1963. év hozott eredményeket e téren, nem utolsósorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége elő fogja mozdítani a külkereskedelem bővítését, növeli a pénzügyi kapcsolatok szerepét a szocialista táiboi- méretéiben és remélhetőleg a kapcsolatok szélesítését szolgálja majd a tőkés országokkal is. Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása m i nd annyiunk érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk. értelmiségünk munka- lendülete és eredményei, alátámasztja mindezt az élet- színvonal, a kultúra és az iskolázottság általános emelkedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. Páa-funk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyű möl csöztetmünk a gyárakban, terimélőszövetke- zeu.'kbon. az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a tisztelt ország- gyűlést. hogy a kormány 1964. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Friss István jelentése A gazdaságvezetés kérdései Tímár Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb gazdasági intézkedéseket, s többek között rámutatott; az árrendszer hiányosságainak áthidalására már széles körben alkalmazzuk az eredményszabályozó árkiegészítéseket. Cél az, hogy ott, ahol a vállalati és nép- gazdasági érdek egészségtelenül ütközik, biztosítsuk e kettő összhangját. Ha egy vállalat az árrendszer aránytalanságai folytán — amelyek máról holnapra nem küszö- bölhetők ki — érdektelen az olyan termék termelésében, amely export, vagy korszerűségi szempontból az országnak fontos, ez esetben árkiegészítéssel és ezen keresztül többletnyereség-részesedéssel ösztönözzük a termelés fokozására. vagy a minőség javítására. Meg kell említeni a január elsejével bevezetett eszközlekötési járulékot. Vállalataink általában beruházott vagyonuk és forgóeszközeik után a költségvetésbe 5 százalék járulékot fizetnek. Ha egy vállalat termelését, gazdasági eredményét viszonylag kevesebb géppel, épülettel, készlettel éri el, kevesebb járulékot fizet, mint az, amelyik ugyanezt több állóeszközzel, készlettel állította elő. A járulékot a költségek között számolják el, ezért a lekötött eszközök viszonylagos csökkenésével a nyereség és a nyereségrészesedés fokozódik. Helyesnek látszik a továbbiakban a termelői árak megállapításánál az eszközlekötési járulékot már mint árképző tényezőt is figyelembe venni, így ez az intézkedés előmozdítja árrendszerünk fejlődé- j sét, a felhasználók ösztönzé- ! sét is takarékosabb megoldá- 1 sokra. Az iparirányítás átszervezése — közvetlenebb együttműködés Alapvető népgazdasági érdek a he’?es munkaszervezés, munkadijazás, jövedelemelosztás megvalósítása A feladatok sikeres végre- ' hajtásában nagy szerepe van a járási, a megyei és a felsőbb irányító szerveik segítségének, j Erőforrásaink hatékony fel- > használása azonban mindé- j nekelőtl ettől füßg. hogy ez milyen mér'ékben párosul a termelőszövetkezeti tagok, állami pa dasági és géoállomá-i dolgozók szorgos, t'ozzáértö munkájával. Ezár alapvető népgazdasági érdek a helyes munkaszervezés, munkadíjazás, jövedelemelosztás. A je- ! lenleg folyó zárszámadó, | majd hamarosan következő tervjóváhagyó közgyűlések j fontos politika: fórumai an- j nak, hogy ilyen szellemben j fogjanak hozzá az 1964. évi j f; ladatok végrehajtásához. j A szántóföldeket sok helyen i ■> hó borítja. ,i tavaszi munkák ideje azonban közeleg. a mezőgazdaságii munka az ősszel megíetöio ütemben A miniszter beszélt az ipar- : irányítás átszervezéséről, s hangsúlyozta, a cél az volt, hogy annak a tendenciának megfelelően, amely a világon mindenütt tapasztalható, nagyobb termelési és gazdálkodási egységeket hozzunk létre. közvetlenebb együttműködést biztosítsunk a vállalatok között az eddiginél. Ez a munka az elmúlt évben jelentős erőket kötött le. A termelés koncentrációja, a profilok kialakítása és tisztázása terén a munka nagy része, még az új nagyvállalatok elölt áll. Az alapvető szervezési kérdések megoldása után felszabaduló erőket j most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell j fordítani. Úgy véljük, hogy a gazda- j sági irányítás fejlődése alap- j jóban véve egészséges volt, i de korántsem hisszük, hogy j a jelenlegi gazdálkodási módszereink a legtökéletesebbek. Úgy véljük, hogy e szerve- ! zeti és módszerbeni forrná- i kát közgazdászainknak ala- 1 posan elemezniük kell. Hely- I télén lenne, ha túl sűrűn i változtatnánk e formákat. I Egy-egy változtatás helyes- j I ségének megítéléséhez hosz- | szabó idő kell, mérlegelni ] Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az elnök Friss Istvánnak, a terv- és kői tségvetésl bizottság elnökének, az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat előadójának adta meg a szót. Tisztelt országgyűlés: — Mint a terv- és költségvetési bizottság elnöke jelentem. hogy bizottságunk behatóan megvitatta a Magyar Népköztársaság 1964. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, és azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Előzőleg foglalkoztak a törvényjavaslattal más állandó bizottságok is, s á vitában az érdekelt tárcák, valamint az Országos Tervhivatal vezetőin és szakértőin kívül kilenc állandó bizottság ülésein összesen 11 országgyűlési képviselő szólalt fel. A bizottságok nem tettek javaslatot a költségvetés összegének megváltoztatására, s valamennyien egyhangúlag fogadták el a törvényjavaslatba foglalt előirányzatot. A vitában azonban sok, állami szerveink munkájának javítását, tökéletesítését célzó és felíé.lenü] megszívlelendő javaslat. észrevétel és bírálat hangzott el. A továbbiakban a kormány által kitűzött takarékossági telő da'okról szólt és hangsúlyozta. hogy azt csak akkor tudjuk sikerrel teljesíteni, ha dolgozóink széles körei is megértik azok fontosságát. A takarékossági intézkedések nyomén kisebb arányú lesz az eredetileg tervezett létszámemelkedés. A pénzügyminiszteri expozé említette. hogy a növekedés ennek megfelelően nem 112. hanem 96 ezer főt tesz majd ki. Itt nem is csa.k a pénzzel, hanem e-véfal a mur'merővel való takarékos gazdálkodásról van szó. Az. elmúlt évben népgazFriss István beszédét tartja daságunk több fon.os terüle- \ tén céljaink elérését zavarta, | akadályozta, hogy nem volt ! elegenqő és megjelelő munkaerő. Az egyik ilyen szempont a vidéki ipartelepítés volt. Többször szóoa került mar az országgyűlés ülésein, hogy ha- | zánk egyes vidékei túlnyo- ! móan mezőgazdasági jelie- ! gűek. s hogy ezeken a terüie- j teken a lakosság egy része nem I talál megfelelő foglalkozást s | ezért az ország távoleső részé- | be jár dolgozni. Ez a helyzet a j kormánv minden erőfeszítése I mellett is csak viszonylag las- ! san változik. Ez részben elég ! mélyen fekvő okokra vezethető vissza, ezért nem is orvosolható könnyen Mégis van jogosultsága annak az egyes bizottságokban elhangzott megállapításnak, bogv most a különböző területeken jetent’-/ munka -rnbiány (Folytatás a 3. oldalon)
