Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEOKI i. ' • AZ MSZMP PEST MEG VEI BIZ Vni. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ÍSI* 50 FILLÉR 1964. JANUÁR 31. PÉNTEK AZ IDEI KÖLTSÉGVETÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELŐTT Napirenden a népgazdaság erősítése, az életszínvonal emelése Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megemlékezett Laki István képviselő elhunytéról. Az országgyűlés egyperces néma felállással adózott a múlt év novemberében elhunyt Baranya megyei képviselő emlékének. Az elnöklő Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a Baranya megyei és Pécs megyei jogú -árosi választókerületben megüresedett képviselői helyre dr. Szabó Pál Zoltán pótképviselőt hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a kormány benyújtotta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. amelyet a képviselők között szétosztottak. Ugyancsak megkapták a képviselők az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését. A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánné bejelentette, hogy öt képviselő hét interpellációt nyújtott be. Dr. Pes- ta László jegyző ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát és az interpellációk tárgyát. Az interpellációk elmondására és a válaszadásra szombaton kerül sor. Az országgyűlés Vass Istvánné javaslatára megállapította az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámoló; 3. interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása. A pénzügyminiszter expozéja Az 1964. év? állami költség- vetésről szóló törvényjavaslatot dr. Timár Mátyás pénzügyminiszter terjesztette elő. A miniszter elmondotta, hogy 1963-ban a szocialista ipar termelése hét százalékkal, mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — négy-öt százalékkal magasabb volt az előző évinél, számos új nagy létesítménnyel gazdagodott az ország. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény kezdte meg működését. A munkások és alkalmazottait egy főre jutó reál- jövedelme körülbelül 7 százalékkal volt nagyobb, mint az f'ötó évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tarA; elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási Jtiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése, elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. 1964 évi népgazdasági tervünk a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villa- naosenergia-, a gépipar, tós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a szülési szabadság meghosszabbítása. Csökkentek a zöldség- és gyümölcsárak. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarék betétállomány kereken 3,5 milliárd forinttal, 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízióelőfizetők száma egy év alatt csaknem másfél- szeresére emelkedett és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót; közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül ötszázezer külföldi kereste fel. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek I megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabona-termés kiesése jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. Mivel az európai országokban általános volt a rossz termés, főleg tengeren túli, tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. valamint az építőanyag- ipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a merőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakásépítkezések. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. Allamháztartásumlk bevételeinek 81,2 százalékát a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, -hogy az önköltségcsökkentést és különösen a teamielékenység növelését jobban előtérbe állítsuk. Gazdasági fejlődésünknek ugyanis olyan fokára jutottunk el, amikor a munkaerőgazdálkodásban új helyzet bontakozik ki. A mező- gazdaságból nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának javulásával, a jövedelmek növekedésével egyidejűleg számos dolgozó megy viszsza a faluba a városi munkahelyekről. A fiatalokból adódó utánpótlási lehetőségek szintén szűkültek, mivel ifjúságunk egyre nagyobb része tanul hosz- szabb ideig. Alapjában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelenti, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. A nemzetközi összehasonlítások azt bizonyítják, hogy számos iparágunkban alacsony a termelékenység színvonala. a termelékenység növelésében döntő szerep« van a beruházásoknak, a műszaki fejlesztésnek. Azok a hatalmas összegek, amelyeket az j ipar és a mezőgazdaság be- * ru húzásaira fordítunk, érezA többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézmények kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban . alkalmazzuk a takarékosság elvéi. Ezért a kormány takarékos- sági intézkedésekét határozott el, amelyek szerint a vállalatoknál és a közületelz- nél a létszámnövelés mértékét redukálni kell és a beruházásoknál, a közületi kiadásoknál megtakarításokat kell elérni az eredetileg tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd így folytatta: tetők is hatásukat. Nem kisebbek azonban azok a tartalékok sem, amelyek a jobb üzem- és munkaszervezésben, a technológiai és munkafegyelem erősítésében rejlenek. Sokat tehetnénk például a termelékenység növeléséért a belső szállítások és rakodások gépesítésével. Vállalatainknál e munkák ma jelentékeny férfi mun- I kaerőt kötnek le. Az ilyen rakodó, cipekedő munkára egyre kevesebben vállalkoznak. A gépesítés viszont mssz- sze van attól a szánvonaltól, amely általános fejlődésünknek megfelelne, holott e gépek nem tartoznak a legbonyolultabbak közé. Érdemes erre a feladatra a KGM területén nagyobb erőt összpontosítani. A közlekedésben e j probléma talán még nagyobb jelentőségű. A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés. anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az összmunkaidő 25—30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli az úgynevezett elkerülhető veszteség- idő. A munkát kevesebb helyre kell összpontosítani, ez egyéb előnyök mellett a folyamatos munkavégzést is jobban biztosítja. Nagyobb figyelmet kell fordítani az adminisztráció Központi kérdés: az export Reális feladatok Létszámemelés helyett a termelékenység növelése országgyűlés ülésszakának résztvevői között szervezésére, az ügyvitel gépesítésére, már csak azért is, mert az új szervezetben az adminisztratív dolgozók száma nem egy helyütt indokolatlanul megnövekedett. Uj, modem üzemeinknél at irodai munkát is korszerűen kell szervezni. A munkafegyelem erősítése Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek ön- maguktól maximális teljesítményt nyújtanak, mások átlagosan dolgoznak, vannak azonban o'yanok is, akik a munkavégzés terén nem dicsekedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban kell eljárnia: Ha a nevelőmunka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visszariadni. A munkafegyelem erősítése a dolgozók döntő többségében pozitív hatást vált ki. a munkások és alkalmazottak zöme nem nézi jó szemmel a „lógósokat”. A szervezettség és a fegyelem javításában nagy szerepe van az „alsó parancsnoki karnak”, a részlegvezetőknek, művezetőknek, csoportvezetőknek. akiknek minden segítséget meg kell adni e tevékenységükhöz. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák igényei alapján létszámok növelésére 112 ezer főt irányzott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az összlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy kilencvenhatezer fővel nő. A szocialista munlzabrigá- dok ragyogó példái bizonyítják, hogy milyen teljesítményeket lehet elérni a munka szervezettségében, a termelékenység növelésében A pénzügyminiszter ezután hangsú- ózta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségleteket, a felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a termékek jó minősége és korszerűsége fontos követelmény. A termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez Tervezési és tervszerződési réndszerünkben a jelenleginél nagyobb lehetőségeket keli biztosítani a bel- és külkereskedelmi szervek, a beruházók; általában a felhasználók követelményeinek érvényesítésére. Biztosítani kell azt.' hogy a termelés rugalmasabban igazodjék a szükségletekhez. Ez lényeges eleme annak, hogy azokat a negatív tendenciákat, amelyek a készletek felduzzasztásában itt-ott mutatkoznak, mielőbb megszüntessük Mivel adottságaink olyanok, hogy aránylag nagy külkereskedelmi ‘forgalmat bonyolítunk le. e kérdések különösen fontosak a kivitelre termelt cikkeknél. A külkereskedelmi érdekből fontos és sürgős beruházásoknak megkülönböztetett helyet kell biztosítani az előkészítés. a jóváhagyás és a megvalósítás tekintetében., A Magyar Nemzeti Bank és a Beruházási Bank az elmúlt év során széleskörűen megvizsgált néhány olyan jelentős beruházást, amelynek célja importanyagok termelése, illetőleg exportcikkek gyártása. A ió tapasztalatok mellett feltárták, hogy ezeknél a fontos beruházásoknál is gyakori a kivitelezés nagymérvű elhúzódása, Ha csupán a vegyipar három nagy beruházását: a Borsodi PVC(Folytatás a 2. oldalon)
