Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

1964. JANIJAR 26. VASÁRNAP ““r/ßirf«ro 7 A K UL ES0 VA ■„ CSODA “NYOMÁN AMERIKAI KÍSÉRLET A „LATO I JJAKKAL­Nem üres'szólam, hogy a nagy tudományos felfedezések gyakorlati következményei be láthatatlanok. A zseniális Curie-házaspár sem sejtette, hogyan hasznosítják majd a későbbi nemzedékek azt a felfedezésüket, hogy egyes elemek atomjai sugárzó ener­giát bocsátanak ki. Az izotó­pok — sugárzó, nyomjeltó atomok — napjainkban szó szerint szemmel láthatóan bi­zonyítják, hogyan válik a tu­domány közvetlenül termelő­erővé. Apró lámpák Nagy egyszerűsítéssel, még­is a valóságot jól megközelí­tően parányi, láthatatlan lám­pákhoz hasonlíthatjuk az izo­tópokat. Kevés olyan anyag van — akár élő, akár élette­len —. amelybe ne hatolná­nak be. Ütjük nyomon követ­hető, ez a legfontosabb és leghasznosabb tulajdonságuk! Ha valóban kis világító lám­pák lennének, akikor sem tud­nánk pontosabban, merre jár­nak. Érzékeny fényképlemezzel, különféle finom műszerekkel, s a Geiger—Müller-féle su­gárzásmérő készülékkel meg­figyelhetjük . az anyagban az Izotópok vándorlását. Ez utóbbi, az atomfizikában nél­külözhetetlen műszer, meg is számlálja a sugárzó részecs­kéket. Vagyis képet ad arról, hogy az anyagok milyen mér­tékben és ütemben fogadnak be más anyagokat. A követke­zőiében megértjük ennek je­lentőségét. A növény és a talaj élete Évezredeken ál termelt az ember hasznos növényeket maga és háziállatai táplálásá­ra. évezredeken át senkinek sem volt sejtelme sem arról, hogyan „dolgozik” a talaj és a növény, hogyan alakítja át a szervetlen anyagokat szerve­sekké, tehát táplálkozásra al­kalmassá. Az izotópok segítségével. mind világosabbá válik ez a bonyo! H folyamat. A nyom­jelező atomok megmutatják a szerves- és a műtrágya útját a talajban, a táplálék vándor­lását a növényben. Csaik egy péloat említünk: az izotóp-kí­sérletekből kiderült, hogy a növények nemcsak gyökerük­kel, hanem föld feletti ré­szeikkel is felveszik a fejlődé­sükhöz szükséges foszfort. A „lombtrágyázás” célszerűsé­géről, jövőjéről ismét el­mondhatjuk, hogy beláthatat­lan jelentőségű. Elég régóta tudják, hogy a talaj is „él”. De hogyan? Megmutatják az izotópok. Ro­hamosan szaporodik az em­beriség, s a legsürgősebb fel­adatok közé tartozik, hogy mindenkinek elegendő, élel­miszert biztosítsunk. Egyelő­re még utópia az algákból vagy kőolajból készített élel­miszer. De valóság, hogy meg kell javítani a nagy kiterje­désű rossz és közepes talajo­kat. Az izotópok feltárják a kémiai talajjavítás, trágyázás, öntözés leggyorsabb és leg~ hasznosabb inádját, s ezeknek az eljárásoknak együttes ha­tását, összehangolását. A talaj, a növények és az ember ellenségei a kártevők. Régen alig tudtak védekezni ellenük, mart látszólag sze­szélyesen pusztítottak külön­böző területeken. Az izotópok azonban a kártevők szerveze­ttbe is beépülnek — „világí­tanak”. T°v útjuk követhető, könnyebbé vált az irtás és a, megelőző védekezés. Aktív lámpák Eddig az izotópoknak csak mintegy passzív tevékenységé­ről szóltunk: világítanak, bo­nyolult folyamatok útját mu­t. .jam Most képzeljük el, hogy ezek a parányi „lámpák” útközben aktív hatást is ki­fejtenek. mint mondjuk a kvarclámpa. Az izotópok megfejelő adagolásával — egyelőre kísérleti keretek közt — jelentős eredményér két értek el a terméshozam növelésében. Ismét csak né­hány példa: szovjet adatok szerint őszi búzából 3—5, cu­korrépából 25—35 métermá­zsával több termett hektáron­ként. Minőségi javulás: egy heti, aránylag gyenge kobalt- izotóp-besuigárzás után két-' szeresére növekedett a cukor- ré cukortartalma. Nem közömbös az sem, hogy izotóp-besugárzással új- t ■jta hasznos növényeket is előállíthat az ember, s már a valóság látkörén belül van,, hogy ezzel a módszerrel ko­rábbi és évenként többszöri érésre késztethetünk különfé­le növényeket. Az izotópok vizsgálják, el­lenőrzik és befolyásolják az állatok táplálékfelvételét, súlygyarapodását is. Nem keli hangsúlyozni, mennyire fon­tos ez a baromfi, és állatte­nyésztésben. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrár­kémiai Kutató Intézete, az Állatorvostudományi Főis­kola Élettani Intézete és más intézményeink elismerten vi­lágszínvonalon segítik elő nagyüzemi mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk gyors fej-, lődését az izotópok segítségé— vei is. Gyenes István végzett vele — és más sze- | mélyekkel is, amiből ugyan- j csak kitűnt, hogy — a szov­jet adatokat megközelítőén J — minden hét ember közül egy rendelkezik hasonló ké­pességekkel. Az amerikai professz r egyelőre nem tud magyará­zatot adni a különös je'e.tséi- re. amelyet a legkülönbözőbb kísérletekkel ellenőrzött. Még ; arra is vol ■ gond a, hogy még véletlenül se hipnoii á hassa ; médiumát, ezért egy alkalom­mal két-két vörös, sárga, zöld, k i:, bíbor. íekete és fehér színmintát helyezett a kísér- { le'i sötéflkamradobozba, majd az egészet ös'zerázta. Mrs. Stanley csak ezután „húzott” j a dobozból, s a professzor csu- ! pán a kísérletrorozat végén ismertette az eredmény:, hogy f ne adhasson támpontot az ] asszonynak. Az első kísérlet- ' raál 14 textl'minta közül 11, a harmadiknál 14 téxtilmlnta közül 12 színét helyesen h.a'á- ' rozta meg a kísérleti elán": tévedni esek a -'árga és a fe­hér e-etében tévedett. Az eredmény nem lehet véletlen ! műve: ennek va'ónzínűséae — akárcsak a lottónál — egv a millióihoz, Hány fokos legyen a minta Az amerikai asszonynak fél—bét percnyi időre van szüksége, egy-egy színminta felismeréséhez. Nemcsak a textilmintákat „látja” ujjai­val — aminél könnyebbséget jelenthet esetleg a szövés más-más nvnő-égének érzéke­lése —, hanem az üveglappal letakart színes papírokat is meg tudja különböztetni. Ha azonban az üveg túl vastag, képessáre fokozottan csök­ken. bizonyos hőfoknál hide­gebb' vagy melegebb mintá­kat pedig nem tud felismer­ni. Ycutz professzor ebből Könyv a Magyar Nemzeti Múzeum 1003. évi munkájáról A Magyar Nemzeti Mú­zeum 1963-as évkönyve, a Folia Archaelogica a napok­ban készült el a Képzőművé­szeti Kiadónál. A szép ki­vitelű, vászon&ötéses kiad­vány a múzeum rendszere­sen megjelenő évkönyvének 15. évfolyama, amelyet a dr. Fúlep Ferenc, a múzeum fő­igazgatója által vezetett bi­zottság szerkesztett. A kötet közli dr. Korek József főigaz­gatóhelyettesnek az 1963-as év munkájáról szóló össze­foglalóját, továbbá 16 tudo­Hírtovábbítás - gyorsan, egyszerűen A Műszaki Egyetem egyik tanszéke: a vezeték nélküli híradástechnika. Nemrégen lett önálló tudományág. Szin­te pillanatonként mutat fel új eredményeket. Olyan nagyará­nyú a fejlődés, hogy a holna­pot sem tudják előre. Noszdroviczky Lászlóval a híradástechnikai tanszék mun­katársával. a Műszaki Könyv­kiadó felelős szerkesztőjével beszélgetünk. — Mi az alapja e tudomány­ágnak? — Elektromágneses hullá­mok segítségével. vezeték nélkül közvetíti a híranyagot az adó- és vevő­állomás között. Ez a híranyag lehet beszéd, zene, kép stb. A vezeték nél­küli eszközök legnagyobb je­lentősége abban van, hogy az adó- és vevőállomás nincs helyhez kötve, mint pl. a tele­fonösszeköttetés esetében. Elvileg az elektromágneses hullámokkal bármilyen tá­volság áthidalható. — Kik kezdték el a kísér­letezést és miitor? — Popov és Marconi majd­nem egyidőben kezdték kísér­leteiket az 1890-es években. — A hang. és a képközvetí­tésen kívül mire lehet felhasz­nálni a rádióhullámokat? — Ott ahol rosszak a látási viszonyok: légiközlekedésnél, a hajózásnál stb. az ember lá­tószervének „megjavítására” használják például a radart. A második világháborúban használták először. — Mikor jelent meg az első műsorszóró berendezés? — A húszas években jelen­tek meg Európa-szerte a rá­dió műsorszóró állomások. A műsorszórásnál a legnagyobb fejlődést az elmúlt években az ultrarövidhullám sáv (URH) mellyel lényegesen jobb minőségű hangot kapunk. Napjainkban pedig már olyan kísérletek folynak, melyek teljesen termé­szet-hű. úgynevezett szte­reofonikus hangvissza­adást biztosítanak. Itt a hangfelvétel több mikro­fonnal. a hangvisszaadás pe­dig több hangszóróval törté­nik. Ezáltal például egy hang­Fiatal tudományág — A jövő ígérete — A színes televízió A híradástechnikai berende­zések már ma is nagy segítsé­get nyújtanak az ipariban és a tudományiban. Megvalósít­ható például az, hogy egy naigy építkezés vezetője az irodájában ülve, URH-n tart­sa fenn a kapcsolatot a mun­kahelyekkel. Sőt, a fontosabb objektumokat ipari televízió képernyőjén is ellenőrizheti. Ezáltal sok időt és fárad­ságot takaríthat meg. Vincze Judit Trolibusz — gumipárnán rnányos .dolgozatot tesz köz­zé az intézmény kutatóinak tollából. Az ötnyelvű könyv 32 képes táblát ás tartalmaz. . A Folia Archaelogica pél­dányait a hazai társintézmé­nyeken kívül mintegy 450 külföldi múzeumnak- és szak- intézménynek is megküldik. (MTI) A csintalan Gilda A rendőr sípolt, az elefánt indáit, a tömea kacagott és a ■Világhírű Billy Smart cirkusz vezetőit 10. font pénzbünte­tésre ítélték. A jelenet ugyan­is nem a cirkuszi porondon, hanem a Buckingham palotá­hoz vezető Mailen zajlott le, méghozzá a naponta turisták ezreit vonzó díszes őrségvál­tás idején. Amint a bíróság előtt el­hangzott tanúvallomásokból kiderült, roppant kínos veit a helyzet. Gilda, az elefántbébi egyenesen a lóháton parádézó testőrséa felé talpalt, s a rend­őri sípszóra „visszafeleselt” — harsányan trombitálni kezdett —, majd amikor egy rendőr és ápolója a fülénél fogva megpróbálta ió útra téríteni, megmakacsolta magát. Pedig az időközben odaérkezett rendőrtisztek mondták neki. hogy a palotába nem mehet be. De Gilda oda sem figyelt. Szegényke nem értette, mert csak németül tud. De azóta talán már tanul angolul... megdől, ami megkönnyíti a gumiabroncscserét. Fogyókúra, napi hatszori étkezéssel A madísoni (Wisconsin ál­lam) egyetemi klinika egy orvoscsoportja kellemes diéta­tervet készített a szervezet vegyi folyamatainak norma­lizálása alapján. Vizsgálataik azt bizonyítják, hogy napi hat étkezésből álló diétá­val is meg lehet szabadulni a felesleges kilóktól. A dié­ta szigorú betartásával a pá­ciensek heti másfél kilót fogynak. Lényege: vajat, cuk­rot, burgonyát és alkoholt szigorúan tilos fogyasztani. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v,\\\\\\\\\\\\\ A FENYÓGALLY K INCSEI dór Szolodkij immár harminc esztendeje készít fenyőkivo­natokat. 1935-ben olyan szer­kezetet konstruált. amellyel a fenyőtűből C-vitamint lehet kivonni. Akkoriban sokan megmosolyogták, hiszen a ter­mészet igazán bővelkedik vi­taminokat adó anyagokban. Ám ez az első, megmosolygott kísérlet volt az. ami Leningrad hitlerista ostromzárja, a blo­kád idején lehetővé tette, hogy ipari méretekben készítsenek vitamindűs fenyőkivonatot. A fenyőkivonat különbö_ tó betegségek esetén jótékony, erősítő hatású lehet, amel-let nagy előnye, hogy házilag is elkészíthető: Az erősítő ital receptje a következő: apró, friss fenyögallyákat rakunk jó szorosan az edénybe, majd vizet öntünk rá és az edényt szorosan lezárjuk. Megvár­juk. amíg a víz felforr, -az­után az edényt a sütőbe he­lyezzük, ahol még egy órá­nyit tartjuk, de most már nem forrponton, hanem csak ah­hoz közelálló hőfokon. A kész ital adagolása: felnőtteknek fél pohár naponta. A főzet zárt edényben tartandó, s 24 órán bélül fel kell használni. Érdekes megfigyelés, hogy a fenyőtűk aszkorbinsav és más vitamintartalma a téli és a tavaszi hónapokban növek­szik. nyáron viszont csökken. Egy-egy fa egyébként 10 kg fenyőtűt ad. amiből egy gramm tiszta karotin és 15 gramm tiszta C-vitamin nyer­hető — ez a mennyiség pedig egy évre fedezi egy ember ilyen irányú szükségletét. Az egyik Leningrad kör­nyéki vegyiüzemben fenyőki­vonatból gyógyhatású fürdő- cseppeket készítenek. A fo­lyadék egészén fekete, nyúlós, rendkívül erős szagú. Néhány csepp a fürdővízbe, s már kész is a „fiatalító elixirSokáig azonban nem szabad lustál­kodni ebben a fürdőben: en­nek is megvan a maga hasz­nos adagja. A fenyőfürdő el­sősorban az idegrendszer, va­lamint a szív és az érrendszer megbetegedéseinél. reumati­kus fájdalmaknál ajánlott. A fenyőgally folyékony kivonata azonban csak egy része a kutatási eredmények­nek. Szolodkij csoportja ki­dolgozta egy karotin-klorofil paszta gyártási eljárását is. A gyártás egyszerű, hiszen a nyersanyag olcsó és mindig rendelkezésre áll. a pasztában viszont egyszerre megtalálha­tó.; az összes vitaminok és a m.. említett fitoncidok: gom­ba és baktériumölő anyagok. Ma már tizenhárom üzemien foglalkoznak a paszta gyártá­sával: egy tonna fenyőgally­ból 40 kilogrammot állítanak elő. A készítményt sebesülé­seknél és égéseknél, valamint gombás és egyéb betegségek­nél különösen jó eredménnyel használják. Jó hatással van a gyomorfekélyre is. amit a klinikai kísérletek is igazol­nak. Az OSZSZSZK-ban mi! niszteri engedéllyel most már érelmeszesedésnél is kipróbál­ták a hatását. Itt említjük meg. hogy az érelmeszesedés gyógyítására egy másik anya­got is találtak — mégpedig azok között az egyébként mel­lékterméknek és többnyire hulladékanyagnak számító anyagok között, amelyek a cell uloze-gyárakban a fa fő­zésekor keletkeznek. Az új preparátum megtisztítja az érfalakat — a véredényeket egyébként az elmeszesedéskor eltömő — colesterintől. A kli­nikai kipróbálás itt is ió eredménnyel járt úgyhogy a Szovjetunióban, a Baltikum­ban már rendszeres gyártásá­nak előkészítésével foglalkoz­nak. Több és jobb termés - izotópokkal A Skoda—9 TR—P gyárt­mányú csehszlovák trolibu­szon a szokásos acélrugók he­lyett sűrített levegővel teli gumi párnákat használnak. A légnyomás a kocsi terhelésé­től függően automatikusan szabályozható. A gumipámók könnyű ötvö­zetből készült hengereken nyugszanak. A hengerfalak és a gumipámák között olaj van, ennek révén szabályoz­zák a nyomást. Ez a felfüg­gesztés nagyfokú rugalmassá­gával tűnik ki és a kocsiszek­rényt a földtől számítva meg­határozott magasságban tart­ja. Ha a párnákból az egyik oldalon kiengedik a levegőt, akkor a kocsiszekrény erősen A Szovjetunióban ** az erdő: több mint egymilliárd hektár és ennek is a fele fe­nyőerdő. Ugyanakkor azon­ban a tűlevelű fák ülóanya- gainak tulajdonságait még nem ismerjük eléggé. Csupán annyit tudunk, hogy a fenyő­gallyak úgynevezett fitoncido- íkat, vggyis gomba és bakté- jriumölő anyagokat termelnek, ; no meg azt. hogy a fenyőerdők : levegője nagyon egészséges. De i vajon nem lehetne-e még | jobban kiaknázni a fenyve- | sek különböző gyógyító tu­lajdonságait? Hiszen az em- i berek régóta tudják, hogy a I különböző fenyőfőzetek több I betegségre is jótékony hatás. I sül vannak. A gyógyszerve- j gyészet a tűlevelekben az is- : meretlen anyagok mellett meg- í találta a vitaminok egész \ ábécéjét. A vadállatok ösztö- í neik parancsára harapdálják í a fenyőgallyakat. A süketfajd ; és más madarak begyében ; gyakran találni tűleveleket. < A fenyveseket azonban irt- S jak. s így nem teljes adatok szerint is évente 130 ezer ki- ; logramm karotint és négymil- Í lió kilogramm aszkorbinsavat \ pazaroltak él. Az utóbbi idő- \ ben azonban módszeres ku- \ tatás indult a fenyvesek ilyen í irányú hasznosítására és eb- / ben nagy érdeme van a lenin-. ^ grádi Kirov Akadémiának. Az ? akadémia egyik kutatója, Fjo­verseny közvetítésénél azt is ] halljuk, melyik irányból jön az orgona, dob stb. hangja. A sztereo műsorközvetítés tehát valósággal a lakásunkba hoz­za a hangversenyterem han­gulatát. — Műsorközvetítő segéd­eszköz a Telstar? — A Telstar olyan mester­séges hold, amely nagyszá­mú telefonbeszélgetést vagy fefevízióműsor-közvatítést tesz lehetővé két kontinens kö­zött Az egyik kontinensen elhelyezett adóállomás a mű­sort a magasban keringő; Telstarhoz továbbítja, mely í felerősítve küldi azt vissza a: föld egy másik pontjára. Le-; hetséges, hogy a tokiói olim-; piát is így közvetítik majd; a távoli vevőállomásokhoz. \ — Mi a lényege a több csa-\ tomás mikrohullámú össze- \ köttetésnek? — Ezzel rövid idő alatt több-: féle híranyagot, 500—600 be- i szélgetést közvetíthetünk egy-i idejűleg az adó- és a vevő-: állomás között. A hírközlés technikájú- \ ban az eddigi csúcsot a rakéták, mesterséges hol- ! dali távközlő berendezé­sei jelentik. Ezek nemcsak lehetővé teszik! j az összeköttetést a föld és a; I mesterséges égitest között, ha-| nem a tudósoknak a földire to~! vábbítják azokat az informá­ciókat, amelyeket ezek az égitestek automatikusan ér­zékelnek. — Tyereskovát a képer­nyőn is láthattuk. Mi a fej­lődés iránya a televíziónál? — A fekete-fehér televíziót idővel felváltja a színes kép. — Lehet-e ugyanazon a tv- vevőkészüléken közvetlenül New Yorkot, Budapestet vagy Moszkvát fogni rendszeresen? — Egyelőre nem. Mivel a televízióhullámok csak a lá­tóhatárig terjednek, nagyobb | távolságoknál feltétlenül köz- , vetítő állomásra van szük- 1 ség. Egy amerikai pszichológus- | professzor, aki annak ide- ; jén az elmúlt tizenkét hó- \ smp egyik legfeltűnőbb tu- ! dományos szenzációját egyet- I len kézlegyintéssel intézte j el, most saját tapasztalatai ! nyomán gjrőződött meg róla, | hogy a Kulesova-„csoda”, j amelyet a Szovjet Tudomá- I nyos Akadémia is raegerősí- ; tett — igaz. Voltaképpen ! természetesen nem * „csodá- ! ról”, hanem egy eddig még i teljesen fel nem derített kü- | lönös adottságról van szó, I amelynek segítségével egyes — nem világtalan — számé- ' lyek tapintás útján is képe- i sek „látni”: olvasni és színe- j két megkülönböztetni. Ezt a j megfigyelést az első kísérleti | alanyról, egy 22 éves szov- ! jet lányról nevezték el Ku- j Ieso-va-,.csodának”. Eleinte azt : gondolták, hogy az „ujjal Iá- i tó lány” valóban csodálatos képessége onnan származik, hogy .családjában világtala­nok is vannak, s így szinte egyszerre tanulta meg az abc-t és a vakok tapintásra | épülő írásjelrendszerét. Ké- j sőbb azonban a szovjet ku- i tatók kimutatták, hogy Ku- j lesova nem egyedüli eset: í hat ember közül általában j egy ugyancsak képes pusz­tán tapintás útján, legalább­is a színek megkülönbözte-, lésére. Mrs. Stanley javára Az amerikai professzor ép­pen egy társaságban vitat­kozott, amikor egy közgaz­dász kollégája megemlítette, hogy ő is találkozott ha­sonló „csodával” még a har­mincas években. A pszicho­lógus, dr. Richard Youtz ki­nyomozta Kulesova amerikai „megfelelőjét”, a Michigan ál­lamban élő Mrs. Ferrel Stan­ley! s tavaly április óta 60 rendkívül alapos kísérletet bizonyos hőmérsékleti ténye­zők hatására következ el. Azt sem tartja lehetetlennek, hogy fényelektromos jelenségek játszanak közre az asszony „színtapintásában’1. ezért új kísfrletrorozatot tervez: eay hónapon át vaksölé.ben tar­tott színmintákat keil majd Mrs. Stanleynek ujjaival fel­ismerni. Az an:e ikai pszichológus kísárle: orozatában nemcsak az az érdekes, hogy éppen olyan prefesszrr erősíti meg a szevjet kutatási eredmények hitelességét. rí:i eredeti'eg azt kétségbe vonta. Érdekes az is, hogy mega a kísérleti alany szinte szóról szára úgy nyilat­kozik a saját benyomásairól, mint annak ide'én Kulesova tette. Mrs. Ferrel Stanley azt mondja: ,.A világos színek tapintása valahogyan s'máhb, mintha könnyebbek. :édeseb­bek lennének. A sö éf szírek vi?tont vas’ambbsk. durváb­bak. nehezebbek. A vörös, a kik és a zöld tapintásk or vi­szont o'yan érzés lesz úrrá rajtam, mint amikor a való­ságban ezeket a színeket lá­tom ...”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents