Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

'zMsrhm rcsr MEC1EI 1981. JANUÄR 24, PfiNTEK GABOR ANDOR Nyolcb an éves lenne ha él. ne, s aki emlékezik rá. annak nehéz elhinnie, hogy hatvan- kilenc volt. amikor meghalt, annyira nem illett alkatához az öregség. „Mert szégyen élni és nem kiáltani" — ez az 1923-as vers­köteteim akár életének ösz- szegezöje is lehetne. Annak az életnek, amely indulásában a biztos polgári írói karrier leié mutatott s mégis a kommu­nizmushoz ért el. Az eszme hó­dító ere.ie mellett bizonyosan része volt ebben Gábor An­dor töretlen jellemének és következetes elméjének is. Tizennyolc éves 1902-ben, s már írásai jelennek meg. A siker rögtön melléje szegő­dik, az anyagi siker is. A pes­tiesen szellemes, gyors mű­fajokat szinte egy rohammal hódítja meg. Újságíró, ka­barészerző, novellista, san- > zont és színműveket is ír. 1 Polgári élményvilága, tehetsé- j ge, viliódzó szelleme Molnár! Ferenc-i pályára és sikerekre! predesztinálja. Azonban alka-! iának arányában valahol el- ; tér ettől a sémától. Talán ép- \ pen humorában. Egy cseppel ; kevesebb megbocsátó nevetés.: egy cseppel több és kővetkező-; tesebb keménység a humor­ban. Itt-óít már vitriol, amint maróan ráíröccsen a pesti poi- \ gári-kispolgári élet jellemző figuráira, helyzeteire. Polgár \ még ő is, de tisztábban látó S; nem megalkuvó. ítél, de még í nem tudja.' milyen alapról ítél j s ez, .különösen, amikor az el-! sö világháború anyagi és szel-! lemi vámszedőivel, szömyűsé- í geivel fordul szembe, már-: már olyan, pesszimizmusba I hajlik, amelyik a háború em-i bertelensége mellett az em- j bértől is elfordítja. Maga is • azt íria — visszatekintve erre; az időre, hogy nem ismerte ki; magát, kereste, de nem talál-\ ta az utat. A célt, értelmet: nem látó teljes csömör —: egyik akkori novellahőse az öngyilkosságot választja, meri ■ az író meggyőződése szerinti az is jobb — melleit azonban : újra és újra feltámad benne ; az emberekbe vetett hit és az. j önmagával is vitába szálló, I elemző ész. Amit ez az elemző ■ értelem kihámoz a zűrzavar- ; ból, azt világosan, egysze- ; rűen — a legegyszerűbb kato- j nának is érthetően — fogal­mazza meg. „A háború annak jó, akinek van . mit eladni, mert az most meggazdagodik, és annak rossz, akinek nincs pénze, mert nem kap enniva­lót." Ebben már olyan bátor állásfoglalás van, ami megérteti, hogy az 1918-as polgári és 1919-es proletárforradalom­ban miért vesz cselekvőén részt. 1920 után, a bécsi emig­ráció idején, amikor sokan „kiábrándulnak”, válik vég­leg kommunistává. 1945-ig, hazatéréséig, Bées, Berlin. Pá­rizs. Moszkva, verseskötetek, novellák cikkgyűjtemények, tanulmányok, szerkesztői mun-. 3‘a, a nemzetközi forradalmi harc különféle posztjai az ál­lomásai ennek a következetes, tiszta életnek. Eg) pillanatra áIljunk mefí azért a Bécsi leveiek-nét. A publicisztikai munka reme­tei ezek a vadul szatirikus, halálosan célbataláió. kö­nyörtelenül hiteles leleplező Kötelező tudnivaló: a műanyag Országos vita a dolgozók iskolájának tantervéről Ma este két bemutató Ma este két bemutatót tárt a Pest megyei Petőfi Színpad \ társulata. Január utolsó hetében meg­kezdődik két fontos . oktatási reformdokumentum: a dolgo­zók általános iskolái számá­ra kidolgozott első önálló tan­terv tervezetének és tantervi reform irányelveinek országos vitája. Ezt két ütemben bo­nyolítják le: január 22. és február 8. között a budapesti és megyei, február 10—20. kö­zött pedig a tantestületi, a szaktárgyi, valamint az üzemi és termelőszövetkezeti vitákat rendezik meg. A fővárosban, a megyeszék­helyeken, a tantestületekben, nagyobb üzemekben és egyes termelőszövetkezetekben sor­ra kerülő megbeszéléseken előreláthatólag több ezer meghívott vesz részt. A dolgozók általános iskolái­Televízióállomás a műszigeten Egy holland cég az or­szág területi vizein kívül szigetet épít acélból, hogy arról televíziós reklámadá­sokat közvetítsen a száraz­földre. A hágai Zwolsanan beru­házási tröszt már megren­delte az „acélszigetet”, ame­lyet körülbelül március kö­zepén vontatnak majd el a kijelölt helyre, lehorgonyoz­zák, és üzembe állítják a televíziós adoberendezeseket A hajószerű, mintegy 180 ton­nás építmény emeletes lesz, felső fedélzetén helikopte­rek szállhatnak le, illetve indulhatnak útnak a-száraz­föld felé. Amsterdamból ha­jóval szállítják majd a „kon­zervált”, vagyis telerecor­ding műsorokat, amelyeket júniustól kezdve heti ötven műsorórában fognak sugá­rozni. Mindennapi kérdések- tudományos tanácskozásokon francia P. Bíró a bányászat, a kőolaj­ipar és a repülőterek tűzvé­delméről számol be magyar kollégáinak. (MTI). Szenímárfonkátán a Sportol az asszony című zenes víg­játék szerepel a műsoron. (Kollár Lívia és Monostory Bálint) H árom éve lesz már az ősszel, hogy meghalt Szántó György, a két há­ború közötti korszak egyik legtermékenyebb és legszé­lesebb skálájú magyar re­gényírója, Stradivari, a Mé­láié, a Hajdútánc, az Gi­nre« ember, a Bölcső és még egész könyvtárnyi re­gény költője, ezenfelül át- éloje és szerzője a magyar irodalom egyik legmegrá­zóbb életrajzregényének, a Fekete éveimnek és az Öt fekete holló-, nak. A kívülál­lók komor tragikumot érez­tek mélyen átélt életében: festőnek készült, az első vi- ) árháború ban kapott fejsebe következtében teljesen meg­vakult, akkor lett író, föl­cserélve palettáját az író­géppel, barátai viszont sok­szor tapasztalhatták, hogy ő maga nem érezte tragédiá­nak a hétköznapi ember előtt szörnyűségesnek tű­nő fogyatékosságát, a vak­ságot, mert szinte maradék­talanul át tudta menteni írásművészetébe a festőmű­vész legkáprázaíosabb szín­es .fényvilágát is. Vak volt tehát. de nem világtalan, amint ezt közel harmincöt éves írói pályájának min-, den alkotása bizonyítja. De bizonyítanak ezek a becses könyvek mást, ta­lán lényegesebbet is. A töb­bi között azt, -hogy Szántó Györgyben a festői-írói fan­tázia szinte bámulatos tu­dással, óriási kultúrával pá­rosult, 'irásművészete pedig a regényírás terén valóság- ' gal új világot teremtett, amelyben új értelmet kap és szinte tapintható formát ölt a tér és az idő. E zt érzi az olvasó abban a két, rövidebb lélegze­tű regényében is, amely mostanában jelent meg az író poszthumusz köteteként, a Weimari árny játék-ban és A beszélő 'festmény-ben. Mind a kettő a szó legszebb ér­telmében „mai” regény, pe­dig az első Goethéről, a másik Miltonról szól. „Mai"- vá varázsolja őket a fenntar­tás nélküli, lenyűgöző sze­retet, amely az író lelkét annyira eltölti az ember és az igazság iránt. Szerkezetileg is bravúros alkotás mind a két regény. A Weimari árnyjáték a robusz­tus német szeilemóriás, Goe­the sasfiók-fiának, Auguszt Goethének mesterien meg­komponált Vallomása boldog­talan életéről, amely az apa félelmetesen fenséges alakjá­nak árnyékában hanyatlik a vógzeiszerű tragédiába. Az író a három utolsó hét szűk keretei közé tudta sűríteni a goethei korszak egész világát, Weimar t, Bécset és Rómát, Napóleont és Grillparzert, Schillert,, Ottilie Pogwischt, a szerencsétlen Auguszt nem kevésbé szerencsétlen felesé­gét, aki szintén rajongva sínylődött apósának bűvköré­ben. A beszélő festményben nem is a vak Milton, az Elveszett paradicsom költője elevene­dik meg, hanem a mi Munká­csy Mihályunk világhírű fest­ménye róla, amint leányainak A műszaki és természet- | a héten például a tudományi egyesületek az új esztendőben számos érdekes, a gyakorlati élettel, a távlati kutatási programokkal szoros kapcsolatban álló probléma megvitatását tűzik1 ftapiftendre. A Gépipari Tudományos Egye­sület például a közeljövőben a Technika Házában vitát ren­dez a hibridkukorica-üzemek a nyagmozgat ási probléma i ró.l. A Gépipari Tudományos Egye’ sülét automatizálási szakosz­tályának alakuló ülésén a Né­met Demokratikus Köztársa­ságnak ezen a téren elért eredményeit és a gépipar automatizálásával kapcsolatos műszaki könyvkiadást ismer­tetik. A Híradástechnikai Tu~ dományos Egyesület egyebek között a távbeszélő központok optimális környezeti viszo­nyainak megvitatását tűzte napirendre. A Textilipari Műszaki. és Tudományos Egyesület plénu­mán a közeljövőben a szak­emberek azokról az összeha­sonlító vizsgálatokról számol­nak be, amelyeket a külön­böző géptípusokon dolgozó szövőnők megterhelésével kapcsolatban végeztek. A Földtani Társulat legközelebbi előadói ülésének résztvevői a magyar kőolaj- és földgázku- tatás. továbbá a kőszénkuta­tás idei feladatairól, terveiről hallanak ismertetést. A tudományos egyesületek­ben egyébként több külföldi előadó is „dobogóra lép”. Ezen A készülő új tanterv messzemenően figyelembe veszi a társadalmi szük­ségletet. a felnőttek élet­korát, igényeit. A tananyagból kihagyják azo­kat a részeket, amelyek első­sorban a gyerekeknek szólnak. A tanterv — a szakmai isme­retek kivételével — a dolgo­zók valamennyi általános is­kolájában egységes lesz. A hallgatók előreláthatólag azo­nos tankönyvet használnak majd, egyes anyagrészek, ol­vasmányok azonban közvet­lenül ipari, illetőleg mező- gazdasági munkakörökhöz kapcsolódnak, hogy a hallga­tók izakmai műveltségét is gyarapítsák, A törekvés az, hogy az iskolai ismeretanya­got és a szakmai képzést le­hetőleg összehangolják, köze­lítsék. a kettőt esetleg azonos szervezeti keretben nyújtsák. Ami az egyes tantárgyakat illeti, az irodalom oktatásának például együtt kell járnia az­zal, hogy sok olyan problémá­ban segítsen a felnőtteknek eligazodni a munka, a család, a társadalmi és a politikai élet területén, amire a gyerekek érdeklődése egyáltalán nem. vagy nem olyan szinten terjed ki. Matematikából a nappali iskolához képest lényege­sen csökkentik az algebra ismeretanyagát, mert akik középiskolában ta­nulnak majd tovább, az algeb­rát ugyanis elölről kezdik. A kémiában — eltérően a rendes korúak tantervétől — kötele­ző érvénnyel szerepelnek pél­dául a műanyagok. A bioló­gia csak Európa élővilágával foglalkozik, ugyanakkor kie­gészül az anyag munkaegész­ségtannal. ami a gyerekeknél nem szerepel. (MTI) Disznóölés (Balogh Bertalan rajza) tollbamondja remekművét. í ’ Ebbé a festménybe lép be ^ i személyesen az író a mából, ^, helyesebben a tegnapból, ami- } . kor gimnaz’s a diáiéként ké-íf szült a matúrára, a májusi!;! diákbálra és a festői pályára, ^ hogy egyszer, valamikor ő is í 1 alkosson majd egy ilyen le- í ' nyűgözően nagy képet. Ez a ^ könyv is megrázó emberi val- ^ < lomás, az íróé, aki már gye- <! j rektorában valahogy megsej- ^ - tette a vak Milton sorsában a!;. maga sorsát. Áz időbeli és a ^ tértoli dimenziókból kompo- f í nál színszimfóniát, egybeö’.el- f ve benne a mát a tegnappal ^ | és a tegnapelőttel. a valósze- Ji rű álommal és az álomszerű ^' valósággal. Mintha érezte vol- na, hogy ez a regeny az utol- ^ só munkája a mindent. meg- ^ értő bölcs szelíd komolysága- ^ val búcsúzik benne a színes, ^ változatos, gyönyörűséges vi- ? lágtól, az élettől, amelynek £ ■„értelme, hogy feláldozzák t másokért”, hogy ,.egy eszme- ^ ért. egy nagy gondolatért, egy ^ nagy mű véghezviteléért” ^ haljunk meg. ^ A kötethez, amely a Mag- ^ vető gondos, ízléses ki- ^ adásában jelent meg, Bene- dele Marcell írt meleg lírai- ^ Sággal átfűtött előszót, mint ^ Szántó György egykori „fel- ^ fedezője” és írásművészeté- £ nek reális értékelője. Végig-^ tekintve a harmadéve elhunyt f író pálj'áján, mint esztéta ar- f, ra a következtetésre jut, hogy ^ „érdemes volt a kaput föltár- £ ni Szántó György művészete £ előtt”. Magyar László J Késő délután csen­gettek lakásom ajta­ján. Rosszkedvűen mentem, ajtót nyitni, vajon kit hoz ilyen­kor ide a szél, ami­kor senkit sem vá­rok? Hatalmas. szép szál. hullámos barna hajú férfi állt ott, bőrkabátban. Keze idegesen avűrögette a kabát övei. — Elnézést, hogy betörök — kezdte za­vartan —. de nem bírtam tovább. Meglepődtem. Mit akarhat, miről be­szél? — Tessék — invi­táltam nem sok meg­győződéssel. — Sokat töpreng­tem. zavarhatom-e Kedves meglepetés családi körüket? Ar­ra gondoltam, jobb, ha eljövök és el­mondom a dolgot. Biztosan megért és segít rajtam. Tetszik tudni, két héttel ez­előtt. amikor haza­hoztam a mosógépjü- ket szervizünkből, akkor találkoztam vele. Azóta nincs sem éjjelem, sem nappalom. Család­apa vagyok, most mégis minden gondo­latom csak körülötte jár. — Szent ég! — Ez nős ember, s szemet vetett serdülő. 16 éves kislányomra. — Kérem, nem is tudom, hogy képzeli — dadogtam. — Ne tessék nevet­ni — nézett rám az óriás esdeklően — bár nevetséges va­gyok. Meglett férfi és ez a puha. fiatal kis szépség. Nem, nekem való. de a kék szeme megbabonázott. Már a feleségemet is rá­vettem, pedig nagyon tiltakozott eleinte, még sírt is ... — Kérem — kezd­tem a lehető legride­gebben . .. •— Tudtam, hogy ez lesz -- vágott a sza­vamba. — Tessék meghallgatni. Lát­tam, hoau kislány. Csak azt kérem, hogy legalább az első gye­rekét nekem adják! Minden árat megfize­tek! — Ez őrült... — és telefon felé nyúltam. Ebben a percben emberem szeme fel­csillant — Megvagy — kurjantott és tel­jes lendülettel a fé­lig nyitott konyha- ajtóhoz ugrott. Kar­jai Icaszáltak egyet a, föld felett, s az iid- vözültek mosolyával szorította melléhei fiatal, puha. égszín* kék szemű — sziámi cicámat... Komáromi Magda ban működő igazgatókon, pe­dagógusokon kívül ott lesz­nek az illetékes pártbizottsá­gok. a tanácsok, a tömegszeí- vezetek. a különböző szak­mák, ipari és mezőgazdasági üzemek, s nem utolsósorban a „felnőtt íüákok” képviselői is. A több mint egyhónapos vi­tát a Pedagógusok Szakszer­vezete a SZOT és a Hazafias Népfront rendezi, de a KISZ és a nötanács is részt vállal a szervezésből és a lebonyolítás­ból. A tapasztalatokat már­cius végéig a Pedagógusok Szakszervezetének köznevelési és szervezési osztálya gyűjti össze. Ezt követően az észre­vételek. javaslatok, az indo­kolt kérések figyelembevételé­vel dolgozzák majd ki végle­ges formájában a tantervet. írások. A Horthy — és min­denfajta — fasizmus páratlan és nagyszerű indulattal meg­írt kórtana kerekedik ki ezek­ből a levelekből. A Gábor. Andor-i életműhöz közel kell kerülnünk — stílu­sának tudatosan vállalt egy­szerű. erőteljes világossága, realizmusa könnyíti ezt — mert az egész néphez szóló, a szocialista építés emberének bonyolult útját ismerő gondo­lata; ma is érvényes útmuta­tások. Tiszta, szerény, báíor em_ berségét mindvégig meg­őrizte. s ez nem tette köny- nyűvé utolsó éveit, amelyek­ben akarata ellenére, elszige­telődött az emberektől és az őt megillető tágabb körű mun­kától. cs. n. A Weimari árny játék és A beszélő festmény SZÁNTÓ GYÖRGY POSZTHUMUSZ REGÉNYEI

Next

/
Thumbnails
Contents