Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

\ 1964. JANUÁR 24, PÉNTEK Számottevő segítség Ahol már a nyarat tervezik Húszmilliós Servtúltel/esítés Tíz százalékkal magasabb terv Télen is háromezren dolgoznak a Nagykőrösi Konzervgyárban építenek. Ugyanez vonatko­zik különféle öntözőtelepek létesítésére, halastó, víztá­roló, kukoricagóré, magtár, gépkarban tartó-m ű hely, gyü­mölcstároló és csomagoló, kút. víztorony és vízveze­ték-hálózat építésére is. A támogatás mértéke változó, de minden esetben számot- tei’ő. A fel nem sorolt, egyéb mezőgazdasági üzemi célt szolgáló épületek, léte­sítményeknél és a már . el­készült épületek korszerű­sítésénél is van vissza nem térítendő állami támogatás. Felső határa az egyes mun­kákra vonatkozó tervdoku­mentáció költségvetésében előirányzott összeg harminc százaléka. A termelőszövetkezetek szak­emberekkel való jobb ellá­tását segíti elő a 3004 6-os számú határozatnak az az intézkedése, hogy a szak­emberek részére típusterv szerint készülő 2—3 szobás, közművesített készenléti la­kás építéséhez 30 000 forint vissza nem térítendő támo­gatással járul hozzá az ál­lam. Nemegyszer előfordult már, hogy a nagy munkával és tetemes költséggel, állami munkaerőgazdálkodása. A konzervgyárakat eddig es so­kan még most is úgy tartot­ták és tartják számon, mint idény jel legű m u nka helye ke t. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban is eddig két, két és fél- | ezer ember dolgozott a nagy j nyári szezonban, télre azonban I alia háromszázan maradtak. Ezen a télen először megvál- ! tozott a helyzet. Most, amikor kint csikorog a fagy, három­ezer fős a gyár maximális lét­száma. Annyi a félkészgyártmány, j hogy mindenkinek bőven akad | tennivalója. Nyáron, a nagy ! szezonban talán csak 200 új munkáskézre lesz szükség. Ez- ! után tehát jóformán csak a : diákok számítanak majd • idénymunkásnak, akik a szün­idő egy részét töltik el a gyár­ban. Nagy szükség volt rá, hogy idáig fejlődjék’a gyár, mert most már sem Nagykő­rösön. sem a környékén nem I kapnának idénymunkásokat. Munkaerőből tehát nincs j tartalékuk, éppen ezért a tér- J melést csak még több új gép ! beállításával lehet továbbfej­leszteni. Ebben az esztendő­ben további 14 millió forintot i költenek úi külföldi és hazai 1 gépekre. Ezekkel a gépekkel nemcsak sokkal szaporább, de könnyebb is lesz az emberek dolga F. I. őrzők, illetve a kóborkutyáik. Folyamatos — lehetőleg na­ponkénti — területellenőrzés­sel, a ragadozók rendszeres irtásával védjék a továbbfej­lődés alapjául szolgáló törzs- állományt, Külön gondosko­dásra érdemes a fogoly és a fácán: ez a'két vadmádárfaj ugyanis a mezőgazdasági nö­vényvédelem leghasznosabb „munkása”. (MTI) Nem javuk mefüiv Szeptemberben jött ki a bör- | tönből Köti Pál 28 . éves isa- I szegi férfi, ahol kétévi bün- ‘ tetősét töltötte lopás, sik­kasztás és közveszélyes mun­kakerülés miatt. Szabadiágá- i nak visszanyerése után, saj- 1 nos nem igyekezett beleillesz- j kedni a dolgos emberek vilá­gába, hanem tovább folytatta [ szélhámosságait. Már decem­berben ellopott a bátyja la- : kásáról 1700 forint értékű ruhaneműt, most legutóbb pe- j dig TÜZÉP-utalvánnyai való j manipuláción kapták rajta. A j munkakerülő, foglalkozás nél- j küli embert a. rendőrség szer-- I dán őrizetbe vette. Orvosi rendelő és lakás épül Nagytare^án Amint az idő enyhül, közös j munkába fognak a nagy tar- j csaiak. ' A Zrínyi utcáiban í még tavaly kiásták a jővén- j dőbeli ©rvosdakás alapjait. : azonban a nagy tél miatt ab- bahagyták az alapozást. Annyi biztos: május 1-e után már a modern, világos rendelőben vizsgálhatja betegeit az új i na-gytarcsai orvos. Személy : szerint ki lesz az, azt még nem tudja a községi tanács | sem. Erősen bíznak azonban a járásiak ígéretében, hogjr ebben az évben már nem ma­radnak orvos nélkül. Az 1750 lakosú községben j hetente két alkalommal tar­tott rendelést a kistarcsai kör- ' zetj orvos, akinek területéhez eddig Nagytarcsa is hozzátar­tozott. Azonban nem is nap­pal, hanem inkább éjszaka hiányzott nagyon a gyors or­vosi segítség; ha valakit bal­eset ért. vagy éppen kisba­bát várt. Az új rendelőben közös vá­rótermet. külön férfi-női vet­kezőt építenék, ezenkívül itt helyezik el a két szoba kom­fortos orvosi lakást is. A teljes építkezés 250 000 forin­tos költségéhez "1T megyei fS- nács már eddig 50 000 forin­tot adott. A lakossal pedig családonként 300 forinttal és 20 társadalmi munkaórával járul az építkezéshez. Most sem adják60 Kívülálló előtt ez az epi­zód is sejtetni engedi, ismét sikeres esztendőt zártak Gal- gahévizen. Kolesza János előbb csak sokat sejtetően moso­lyog. s aztán ennyit mond: az idén sem adjuk 60 fo­rintnál alább. Sőt. . . S ebben a sőt-'oen az is benne van, hogy inkább 70 forintot ér most Galgahévizen egy mun­kaegység, mint 60-at. Jó házasság volt Négy évvel ezelőtt, két ter­melőszövetkezetben, a Kos­suth és a Haladás tsz-ben kezdte el a közös gazdál­kodást Galgahévíz szorgal­mas népe. Már az első év végén — mind a két tsz- ben elérték a 60 forintos munkaegységet. Azóta egyik sem adta alább, sőt azon versengtek, hogy egy-két fo­rinttal többet oszthassanak a másiknál. Tavaly két fo­rint volt a különbség, .egyik­ben 68, a másikban 70 fo­rintot osztottak, össze kelle­ne fogai — javasolták a járásiak — s. eleinte, mi tagadás, nem váltott ki túl nagy lelkesedést az elgondo­lás. No, de mégis megsza­vazta a két szövetkezet köz­gyűlése az egyesülést, s 1963 tavaszától kezdve a falu la­kosságát és határát egybekap­csoló szövetkezet mondta ki a megalakulását, a Rákóczi Tsz. Egy esztendő nem nagy idő, mégis a 10—12 hónap . ele­gendő volt ahhoz Galgahé­vizen, hogy most már jog­gal elmondhassák, mindkét tsz tagjai jó házasságot kö­töttek. Mit mutatnak a számok? Minden szónál szebben be­szél a tett — tartja a köz­mondás. Megint csak á fő­könyvelőt idézem: — Év közben havi 20 forin­tos munkaegységelőlegre há­rommillió forintot osztottunk ki a. tagoknak. Pillanatnyilag hat és fél millió forint van az egyszámlánkon. Ebből a pénzből bőven jut a mostani zárszámadáson a munkaegy­ségkiosztásra, ebből épül az ú.i székház és tartalékolni is tudunk még belőle az idei munkaegység-előlegekre.. Nem lesz talán érdektelen, ha el­mondom, hogy tavaly saját erőből egy és fél millió forin­tot ruháztunk be. Két új mag­tárral, két nagy teljesítményű öntözőberendezéssel, jó né­hány erő- és - munkagéppel gyarapodtunk. Minthogy áru- értékesítési tervünket 119 százalékra teljesítettük. 174 ezer forintot kaptunk nagy­üzemi felár címén. A bank­ban levő pénzünk után 170 ezer forint a kamat. A 60—70 forintos munkaegység tulaj­donképpen nem is tükrözi a tagok tényleges jövedelmét. Átlagosan ugyanis még a név­leges tagokat is beszámítva 17 ezer forint hálunk az egy főre jutó évi átlagjövedelem. Akik egész éven át rendsze­resen, valamennyi munkana­pot átdolgozták, elérik a 35— 40—45 000 forintos jövedelmet — a háztájin kívül. Gyarapodásuk titka: a munka A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek mutatóihoz képest a galgahévízi számok varázslatosnak tűnhetnek. Pe­dig ahogy az elnök és a fő- agronómus is vallja, nincs a ga Igah év ízt módszerek be n semmi ördöngösség. Boldogu­lásuk egyedüli titka: a mun­ka. Megadják, ami a földnek jár, nem sajnálják megfogni a kapa nyelét. Sokat számít, hogy az adottságoknak leg­inkább megfelelő termelési szerkezetet alakítottak ki, s ami ugyancsak fontos ténye­ző; ösztönző jövedelemelosz­tási módszer^ vezettek be. A tagok jövedelme a tény­legesen megtermelt; értéktől 'üsg. Ök kombinatív munka­egységnek nevezik ezt az eredményességi munkaegy­ség-elszámolást. Mindeneset­re a családtagok is rendsze­resen részt vesznek a mun­kában. s ha a tennivalók úgy kívánják, nem nézik, hajnal van-e vagy késő este. ünnep­napot. vagv vasárnapot mu­tat-e a naptár. Még néhány számadatot bi­zonyításként: ISO holdon ter­meltek zöldborsót, holdanként 35—10 mázsát szedtek fel. A bruttó termelési érték 1 hold borsóból 11 ezer forint, míg uborkából 16 ezer forint volt. Korábban 14—15 mázsa ku­korica termett egy-egy holdon a galgahévízi határban. A gondos művelés eredménye­ként az elmúlt ősszel 19.7 má­zsa kukoricát takarítottak egv-egy holdról, májusi mor- zsoltban számolva. Most sem pihennek A szövetkezet vezetősége arról sem íeledke_zett" meg, hogy a tagok egy részét ezek­ben a hetekben is foglalkoz­tassa. A kovácsműhely pél­dául üzemszerűen dolgozikj javítja a. környező termelő- szövetkezeteknek a fogato­kat. munkagépeket. Az egyik vállalattól, a tsz elvállalt 15 ezer zöldséges láda javítását. Sokan vesznek részt a tsz tagjai közül az erdő-irtásban is. Sok helyütt kint a földe­ken ázik, pusztul a kukorica­szár. Galgahévizen ebből is pénzt csinálnak. Szártépő gé­pükkel naponta 100—120 má­zsa kukoricaszárat dolgoznak fék amit az Allatkertnek ad­nak el. Még tombol a januári hi­deg. ám a közelgő zárszám­adás édes izgalma fűti már a galgahévízieket. Ismét sike­res esztendőt zárnak, s bizo­nyosak abban, hogy 1964-ben sem adják 60 forinton alű-1. Súlyán Pál arrói is gondoskodni kell, ■ámít a terv végrehajtása so­rán majd • feldolgoznak. En­nek érdekében szerződéseket kötnek a mezőgazdasági nagy- ■ üzemekkel. A . Nagykőrösi Konzervgyárban ez a munka I is befejeződött. A szerződés- j kötések úgv sikerültek, hogy I például borsóból, babból, pa- ! rádiósomból, paradicsompap­rikából tartalékok is mutat- | koznak. Ez a munka sokkal nagyobb gondot okozott az idén, mint máskor. mert a gyár részére Békés megye megszűnt mint szerződéskötési terület, ugyanis az idén meg­kezdi a termelést az új bé­késcsabai konzervgyár. Újdonság lesz 1964-ben a gyermekkonzervgyártás. Annak ideién beszámoltunk róla. hogy megtörténtek a gyártást előkészítő kísérletek. Azóta az illetékes szervek megvizsgálták a mintákat és engedélyezték, a sorozatgyár­tást. Gyümölcspüréből egymil­lió húszdekás dobozzal gyár­tanak és noznak forgalomba. Emellett különböző főzelék- féleségeket is gyártanak a ki­csinyeknek. Az árakról sajnos nem tudunk beszámolni, mert az árjóváhaavás méa nem tör­tént meg. A város és a környék la­kóinak legnagyobb megelége­désére az idén száznyolcvan fokos fordulatot vett a gyár A dermesztő hidegben még téli álmát alussza a termé­szet, de a Nagykőrösi Kon­zervgyárban már a nyár gyümölcseinek feldolgozását tervezik. Január közepén az üzemi tanács megtárgyalta a minisztériumtól kapott 1964. évi tervet. Január 27-én a műszaki tanács vitatja meg a műszaki intézkedési tervet, februárban pedig mind a 14 i telephelyen termelési érte­kezletet tartanak, ahol a: vállalat valamennyi dolgozója ; megismerkedik az idei fel-1 adatokkal és véleményével, i észrevételeivel hozzájárul a feladatok jobb végrehajtásá­hoz. Bár még nem készült el a múlt év mérlege, annyit már tudnak, hogy 20 és fél millió forint értékkel túltelje­sítették a tervet és a terv ilyen mértékű teljesítése közben az előírt mértéken túl további másfél százalékkal csökkentették .az önköltséget. Ez a túlteljesítés közel ötmillió forint többlethaszonhoz juttatta a népgazdaságot, Az 1964. évi terv tíz-szá­zalékkal haladja meg a múlt évit. A magasabb tervfeladatot a végrehajtott műszaki fejlesz­tés nyomán létszámfelvétel nélkül hajtják végre, ami azt jelenti, hogy körülbelül tíz százalékkal nő a termelékeny­ség. Exportfeladataiikat 87 va­gonnal teljesítették túl az elmúlt esztendőben. Ez annak köszönhető, hogy év közben új ügyfelek is jelentkeztek. Afrikából például Ghana rendelt nagyobb mennyiséget. Száz tonna paradicsomot szál­lítottak kis dobozokban erre a megrendelésre. 1964-ben jelentős mértékben növekednek a gyár exportfel­adatai. 722 vagonnal többet raknak majd meg és irá­nyítanak külföldre. ■ mint amennyit 1063-ban útnak in­dítottak. A gyár több éves, nagysza­bású beruházási programja i úgy folytatódik ebben az esz­tendőbem, hogy új építkezése­ket nem kezdenek el, hanem a megkezdetteket fejezik be. Az új gyümölcskonzerv-üzem- j ben például előreláthatólag ! júliusban kezdik meg a ter- ; melést. De nemcsak a munka- körülmények javulnak, ha­nem a szociális helyzet is jobb I lesz. Sok év után végre tető j alá hozzák az új női öltözőt és I fürdőt is. Egy konzervgyárban azon­ban nem elég csak tervezni, A december eleji nagy ha­vazással beköszöntött és azóta szinte enyhülés nélkül tartó hideg . tél észre vehetően meg­viselte hazánk értékes vad­állományát. Az erdők-mezők természe­tes táplálékot már alig nyúj­tanak, a hosszas koplalás és a hideg miatt lefogytak és el­gyengültek a szarvasok, őzek, muflonok. Különösen az a pró vad -állományra veszé­lyes a hosszú, és hideg tél. mivel a vastag jégkéreggel borított hó alól nein tíiaják előkaparni az életfenntartó eleséget sem. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vadászati osztá­lya ezért felhívja a vadgazda­ságok. a vadásztársaságok és az állami gazdaságok vezetőit, illetve vadászait: a tél hátra­levő, nehéz ‘szakaszában for­dítsanak még több gondot a vadállomány átteléltetésére. Gondoskodjanak megfelelő számú etetőről, az etetőket rendszeresen töltsék fel szálas, gyökgumós, illetve szemes ta­karmányokkal. s ügyeljenek arra. hogy a legyöngült és ilyenkor kevésbé óvatos vad­ban kárt ne tegyenek a vad­1 iUijjikli 4i rcKGÍtskfii I Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felhívása támogatással megvalósított beruházásokat nem megfe­lelően hasznosította a ter­melőszövetkezet. Ez terme- - szetesen kárt okoz az or­szágnak és közvetlenül a szövetkezetnek - is. Éppen ezért helyes az az intézke­dés. amely szerint vissza- j menő hatállyal is meg lehet j vonni a támogatást attól a j tsz-től, amely saját hibájá­ból nem vagy rosszul hasz­nálja az állami segítséggel í létesített beruházást. Mindaz, amiről ebben a Cilikben szó volt, csak váz­latosan sorolja fel a vissza nem térítendő állami tá- | mogatásokat. Úgy helyes, ha j a szövetkezeti vezetők és ta- j gok a rendeletekből még rész­letesebben megismerik, mi­lyen lehetőségekkel élhet- j nek a közös gazdaságuk ! fejlesztése érdekében. S mi­után megbeszélték, együtte- j sen eldöntötték, hogy mit legcélszerűbb igénybe venni, j dolgozzák bele terveikbe, va­lósítsák meg legjobb tudá­suk szerint* Elengedhetetlen | feltétele ez annak, hogy eb- j ben az évben is tovább erő- ] södjék szövetkezetük. Gulyás Pál Az idei népgazdasági terv ! adataiból ismeretes, hogy ál- j Vamunk az eddiginél is na- i gyobb mértékben segíti a me­zőgazdaságéi, kiváltképpen a termelőszövetkezeteket, a ter­melési színvonal fejlesztésé- í ben. Mostani ötéves tervünk j első négy esztendejében az j eredetileg előirányzottnál 14 milliárd forinttal fordítunk j többet beruházásokra. Ennek | majdnem a felét — az élei- ! műszeripart is számításba vé- j ve pedig keréken a felét — : kapja a mezőgazdaság. Eb- ben az évben a mezőgazda- . sag összes beruházása mint­egy 13 százalékkal nő a tava- j lyihoz képest, és az egész [ népgazdasági beruházásnak j 23 százaléka szolgál mezőgaz- i dasági célokat. Természetes, hogy mivel az ország szántó- területéinek 80 százalékán tsz- ek gazdálkodnak, a beruházá­sok’ túlnyomó többsége a nagyüzemi társas gazdaságok­ban jön létre. Hosszú lenne felsorolni, ] mennyi minden valósul meg j 1964-ben a termelőszövetke- j zetektoen. Arra azonban ezút- j tál sem árt ráirányítani a _fi- i gyeimet, hogy az állam igen sokkal hozzájárul a tsz-ek korszerű nagyüzemekké for­málásához. A segítség egy ré­sze előnyös hitelek, kedvezmé­nyek révén jelentkezik, más része pedig olyan állami tá­mogatás. amit nem kell visz- szafizetni. A 3004 6-os számú kormányhatározat és végre­hajtási utasításai tételesen fel­sorolják. milyen «élókra, mek­kora összegű ilyen támogatást kapnak a tsz-ek. Jó. ha a ter­melőszövetkezeti tagság is tá­jékozott erről, mert akkor még világosabban látja, hogy milyen nagy gondot fordít az állam a közös gazdaságok megerősítésére, ami az egész ország érdeke ugyan, de leg­közvetlenebbül a szövetke­zeti parasztság javára van, A talajjavításon és a talaj­védelmen kívül, ami kiemel­kedő jelentősége miatt külön elemzést érdemel, rendkívül fontos például a szőlő- és gyü­mölcsültetvények. valamint a spárga- és komlótelepítés után, termőre forduló sko r nyújtott támogatás. A határo­zat. szerint csemegeszőlőnél 20—40 ezer. borszőlőnél 15— 35 ezer. almánál és körténél 8—12 ezer, meggynél, kajszi­nál és bogy ós gyümölcsű éknél 6—!■> ezer. egyéb gyürnöl- csűelknél 3—6 ezer. spárgate- lepításmél tízezer, komlótele­pítésnél pedig 25 ezer forint holdanként a vissza nem térí­tendő állami támogatás össze­ge. A támogatás mértékét a megszabott határokon belül a természeti adottságok és a telepítési mód figyelembe vé­telével állapítják meg. A közös állatállomány nö- \ velősét és javítását egyebek ^ között azzal mozdítja elő az ^ állam, hogy minden előhasi í üsző után — a leelléskor — { 4000 forint olyan támogatást \ ad a tsz-nek, amit nem kell \ visszafizetni. A termelőszö- g vetkezetek * sertésállományá- í nak pestis elleni megelőző ol- j fásához ingyen kapják a í tsz-ek az oltóanyagot. •, A termelőszövetkezetek be- J ruházási terheinek csökken- J tése érdekében a nagyüzemi í gazdálkodás követelményei- í nek megfelelő új létesítmé- \ nyék üzembe helyezésekor is ; igen tekintélyes összegű, - vissza nem térítendő állami f támogatás illeti meg a tsz- } eket. Ha tehén istállót épít •, a tsz, altkor férőhelyenként; 1—11 ezer forintra jogosult. \ Süldőszállás és hizlaló ese- j tében ez az összeg férőbe- j lyoniként 500 forint. Földbe-! épített, nyomócsöves esőz- í tető berendezésű öntözésnél j holdanként hatezer forint aj támogatás. Ha felületi ön- í főzésről van szó, akkor hol-i dánként 1500—4000 forint jár \ a tsz-nek. Dohánypajta épí- < tését holdanként, hideg le- j vegős szénaszárító létesítő- ■ sét pedig darabonként 251 ezer forint támogatással te- í szí könnyebbé az állam. i Vissza nem térítendő állami; támogatásban részesülnek^ a i termelőszövetkezetek akkor : is. ha sertésíiaztatót, juh-: tenyésztéshez szükséges épü-: leteket, tojóházat, baromfi-; ólat, csibenevelöt, palánta-; nevelő-telepet, növényházat: Mínusz 20 fokot mutat a hőmérő, muzsikálnak a zúz- marás villanydrótok. Galga- héviz manzárdtetős házai előtt a főutcán nagykendő­be bugyolált, bő szoknyás menyecskék tereferélnek. Ar­cukat már paprikavörösre csípte a hideg, de nem tö­rődnek ők most a rekordot döntögető téllel. Témájuk a zárszámadás, pontosabban: milyen ruhát is csináltassa­nak az ünnepi bállal fel­érő közgyűlésre, A Rákóczi Termelőszö vet­kezet irodájában is derűs a hangulat. Gádor Mihály el­nök színes tervrajz fölött magyaráz Kolesza János fő­könyvelőnek, aki azt szá­molgatja, elég-e az építke­zéshez 800 ezer forint. Haj­dú András íőagronómus meg azon meditál, szükség lesz-e , mind a két kéményre, nem lenne-é elegendő egy is? Elém teszik a rajzot, s szaporán magyarázzák, milyen lesz majd a falu építészeti . stí­lusához alkalmazkodó tsz- székház. Hatalmas, manzárdtetős pa­lota néz le a papírról, mo­dern. nagy ablakokkal, s aztán, mint a íjiásik alap­rajzról kiderül, sok-sok szo­bával. tanácsteremmel, köz­ponti fűtéssel szolgálja majd a szövetkezetieket. Az el­nök tervezte, kétféle válto­zatban. majd a közgyűlés dönti el, melyiket építik.

Next

/
Thumbnails
Contents