Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

w» HECVCI-Msigp 1984. JANUÁR 21, KEDD A közös bank, amely január 1-től működik Moszkvában áron való biztosítása, növek- ] szik annak lehetősége, hogy i valamennyi ország csak olyan terméket vásároljon a másik- ; tói, amire valóban szüksége van. A Gazdasága Együttműködés Nemzetközi Bankjának alap-1 tőkéje egyébként 300 mil­lió átutalható rubel. Ehhez az összeghez a KGST-orszá- gok a kölcsönös kereskede­lemben lebonyolított export mértéke alapján járulnak hozzá. így Magyarország 21 m.ililió átutalható rubelt fi­zet a bank alaptőkéiébe. A nemzetközi bank alaptőké­jéből és a nála elhelyezett átmeneti leg szabad pénzesz­közökből fedezik a sokoldalú elszámolások hiteligényét. A bank rövid lejáratú hiteleket nyújthat annak a tagországnak, amely­nek szezonállás termelési okok­ból nincs megfelelő követelé­se átutalható rubelben, ami­vel az importárukért fizet­hetne. A bank hitelt folyó­síthat a sokoldalú megálla­podásokban nem szereplő soron kívüli vásárlásokra és más esetekben. Mindezen kí­vül a bank alapszabályzata lehetőséget nyújt hitelfolyó­sításra, iparvállalatok és más közös intézmények építése, felújítása, üzemeltetése cél­jából. A hitelnyújtáson és a sok­oldalú elszámolás lebonyolí­tásán kívül a közös bank feladatai közé tartozik még a KGST-országok és más állomok (köztük a tőkés or­szágok) gazdasági együttmű­ködésének feljesztése. A bank alapszabályzat lehetővé teszi, hogy olyan országok is belép­jenek a bankba, illetve be­kapcsolódjanak. az átutalható rube’.dszámolási rendszerbe, amelyek nem tagjai a KGST- nek. A Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bankja el­vállalhatja a tagországok, il- lelve egyes vállalataik üz­leteinek bonyolítását és ma­ga is bankügyleteket folytat­hat a tőkés piacon. A közös bank keze site dhet a tagorszá­gok külföldi tartozásaiért stb. A közös bank tevékenysége a tagországok teljes egyenjo­gúságán és szuverenitásának tiszteletben tartásán alapul. A bankot a banktanács irá­nyítja. Mindegyik tagország- r~k egy szavazata van a tanácsban, függetlenül attól, miilyen, összeggel járult hozzá az alaptőkéhez A tanács, amely negyedévenként ülése­zik, csak egyhangú döntéseket hozhat. A mindennapi ügyek inté­zését a barkltanács határoza­tain' k alapján nyolctagú ügy- vezetőség végzi Minden or­szág egy-egy képviselőt küld az ügy vezető.ségbe. öt évre. A bank'apparátus összes lét­száma 113 fő, ebből érdemi ügyintéző 63. öt magyar tiszt­viselő is dolgozik különböző beosztásokban a moszkvai közös bankban. Az új esztendő első hónap­ját írjuk, s máris jelentős szervezeti lépést tett előre 1964-ben a KGST. Nem két­séges, hogy az új, közös bank hozzájárul majd a szocialis­ta nemzetközi munkamegosz­tás továbbfejlesztéséhez, a KGST-országck gazdasági ere­jének növeléséhez. Kovács József UTTORO VIZITELEP ALSÓGÖDÖN Az alsógödi úttörők a nyári iskolaszünet nagy részét vízi- táborokban töltik. Már „öreg” túraevezősöknék szá­mítanak, mert a Szentendrei­sziget megkerülésével egybe­kötött táborozásokon kívül végigevezték a „nagy kört”, a Duna — Sió — Balaton — Rá­ba — Duna útvonalat is. A ví­zicsapat régi vágya teljesül; tavasszal Alsógödön vízitele­pet létesítenek számukra. Az új létesítmény a környező községek úttörőinek „birodal­ma” lesz, de nyáron itt tábo­roznak majd a váci járás 35 csapatának tagjai is. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Cmaimncs’feltijílií Szem Villamosbaleset Budaörsön A gépjármüvek gumi abron­csainak futófelülete általában 30 000—40 000 kilométer meg­tétele után elkopik. Ezeket az abroncsokat még érdemes felújítani, mert — egy új gu­mi árának 30—40 százaléká­ért — élettartamukat meg­kétszerezhetik. Az országban olyan sokan élnek ezzel a le­hetőséggel, hogy a felújítást végző Palma Gumigyár már képtelen volt kielégíteni az igényeket. Ezért Vácott, tpbb millió forintos beruházással felújító részleget építenek. A korszerűen felszerelt üzemet' márciusban adják át rendel­tetésének. (MTI) Hétfőn hajnalban fél ötkor Budaörsön a vasúti • hídnál egymásba szaladt két 41-es villamos. Töltési Dezsőné 28 éves. villamosvezetőnő nem tartotta be a követési távol­ságot, nem fékezett idejében. s így kocsijával belerohant az előtte veszteglő villamosba. Az összeütközés következtében Szment András villamoskalauz könnyebben megsérült, a ko­csikban pedig — becslés sze­rint — 26 ezer forint kár ke­letkezett. A baleset ügyében bűnvádi eljárás indul. Az idén megszűnik a golyós- irónok használóinak az a gyakori panasza is, hogy nem ír egyenletesen a tollúk. Hin­nék oka az volt, hogy a gyár jelenlegi gépi berende­zésével csak kétcsatornás be­tétet tudott készíteni, s emiatt nem jutott elég festék a csúcsban elhelyezett apró go­lyóra. A hamarosan megér­kező külföldi automata gép­sorral azonban már öt ada­golócsatornás betétet készít­hetnek. (MTI) (TílléHi/fíriapi? minwnrt Értékelték a társadalmi munkát A ceglédi városfejlesztési állandó bizottság rövidesen megtartja ez évi első ülését. Petró Mihály áb-titkár ter­vei szerint az ülésre meghív­ják azokat is. akik az elmúlt évben tevékenyen közremű­ködtek a városfejlesztésben. Nemrég értékelték a társadal­mi munkát. Eszerint a múlt évben 580 ezer forint értékű önkéntes munkát végeztek a ceglédiek. A legeredménye­sebb társadalmi munkásoknak átnyújtják a legjobbaknak já­ró arany, ezüst és bronz em­lékérmeket. Kétezerből 1671 Elkészítették a .járási KISZ- bizottságon az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom sta­tisztikáját. A múlt évben vég­zett és a mozgalomban részt vett nyolcadik osztályos út­törőkkel együtt kétezer fiatal jelentkezett. Közülük 1671 ele­get tett a mozgalom követel­ményeinek és jogosult a jel­vény viselésére. JÓI SIKERŰM A PIROSKA-BÁL Vidám, gondtalan hangulat, igazi farsangi jókedv jelle­mezte a péntek este megtar­tott Piroska-bált. A Kossuth Étteremben Piroskák és nem- Piroskák, fiatalok és aggas­tyánok kitűnően érezték ma­gukat. Színes népviseletbe öl­tözött táncosok nyitották meg körmagyarral a farsangi sze­zon első bálját. Utána Balda- vá.ri László tréfás köszöntője következett. Megválasztották a bál kedvencét is. Abonyi Ilon~ ka személyében. [gg?meWJ£HS : ; ' .. TV* ••-■■71 •"••■■Wím n agyterem mindkét cserép- kályhája felmondta a szolgá­latot. Bár a ceglédi vendég­látó vállalat vezetősége Ígé­retet tett. hogy a legrövidebb időn belül megoldják a prob­lémát. eddig még nem intéz­kedtek. A Vigadó Étterem nagy forgalma és nem utolsó­sorban a vendégek egészsége érdekében már régen pontot kellett volna tenni az ügy vé­gére. Egy munkaegységre 40 forint A sülyi Virágzó Tsz-ben hamarosan összehívják a zár­számadó közgyűlést A sike­res munkáit mi sem jellem­zi jobban, minthogy munka­egységenként valamivel több mint 40 forintot fizetnek. Fizethettek volna akár 50 forintot is, mert a múlt hé­ten adtak át az Állatforgal­mi Vállalatnak 34 export minőségű hízómarhát, az árát azonban bankba tették. Hetven hektó boruk is ma­radt a múlt évről, ennek az ára is majd a jövő esztendő munkaegységét növeli. FAZVA VIGADNAK A VIGADÓBAN Monor legnagyobb, legfor- i gal masabb táncos szórakozó j helye a Vigadó Étterem. A I vendégek újabban állandóan I panaszkodnak, mégpedig a hi- ! degre. A Vigadóban ugyanis a Elsők: a nagykőrösi vendéglátó egységek A Ceglédi Vendéglátóipar! Vállalat „házi” munkiaverse- nye jelentős körösi sikerrel zárult. A múlt évi ered­mények értékelésénél kide­rült, hogy a nagykőrösi üzemek megelőzték a ffyöm- rőieket, a monoriakat és a ve- csésielzet. A Vénusz Eszpresszó például 111 százalékra teljesi- tette éves tervét. Az Arany­kalász Étteremben különösen az előfizetéses étkeztetés te­rén értek el kimagasló ered­ményt. A cukrász termelőüzem szocialista brigádja is a leg­jobbak között végzett. Meg­nőtt a saját termelésű étel- forgalom a vendéglőkben, de a h i d egikon y h a terme kék is jóval nagyobb mennyiségiben fogytak, mint 1962-ben. Január 1-től működik Moszkvában a KGST-orszá- gok közös bankja, hivatalos nevén a Gazdasági Együttmű­ködés Nemzetközi Bankja. Igen gyorsan létrejött a KGST-nek ezt a nagy lehető­ségeket teremtő, új intézmé­nye. Mindössze tavaly feb­ruárban alakult meg a KGST valuta és pénzügyi állandó bizottsága, amely feladatul kapta a sokoldalú elszámolási rendszer és a bank működési szabály aa tárnak k i dől gozá sá t. És íme, 11 hónap múltán lét­rejött a KGST-országök kö­zötti sokoldalú elszámolás rendszere. A kölcsönös áru- szállításokkal és e'gyéb fi­zetésekkel kapcsolatos sok­oldalú elszámolásokat a szer­ződő felek közt a közös bank bonyolítja — a tagországok bármelyikébe átutalható úgy­nevezett transzferábilis i-u-bel- ba.n. (Egy ilyen átutalható rubel aranytartalma: 0,937 412 gramm tiszta arany.) Melyek a bank által bonyo­lított sokoldalú e! számai ási rendszer előnyei? A KGST- jonszágok kölcsönös államkö­zi elszámolásaikat eddig szin­te kizárólag kétoldalúan bonyolították le, vagyis két ország áruforgal­ma és egyéb fizetései évente Szükségképpen ki kellett, hogy egyenlítsék egymást. A sokoldalú elszámolásnál már nincs erre szükség. A kétol­dalú egyensúly helyett ele­gendő csupán egy adott KGST-ország és az összes többi tagállam fizetéseinek egyensúlya a naiptári éven belül. Vizsgáljuk meg mindezt közelebbről egy konkrét pél­dán. Bulgária és Magyaror­szág csakúgy, miint Magyar- ország és az NDK között ko­rábban törekedni kellett a kétoldalú egyensúly biztosí­tására. Ezért Bulgária az igények ellenére sem vásárol­hatott több gépet és műszert Magyarországtól, a kétolda­lú egyensúly ennek határt Szabott. A bolgárok nem fi­zethettek nekünk fő kivitek cikkükkel, zöldséggel és gyümölccsel, hiszen mi ma­gunk is exportálunk hasonló terméket. Hazánk viszont nem szerezhetett be például több vegyiclkiket az NDK-tól, mivel itt meg nekünk voitt nehéz tartanunk a kétoldalú egyensúlyt. Most a sokoldalú elszámolásohlcal ezek a kül­kereskedelmi lehetőségek rea­lizálódhatnak. hiszen tarto­zásunk kelet,kezihet az NDK- rál többlet import m‘a:t. ha hasonló értékű követelésünk van Bulgáriával szemben gépexportból, s Bulgária sok­oldalú egyensúlyát, viszont az NDK-ha irányuló konzerv- szá !1 ítmény okkal biztosít­hatja. Aligha kétséges ezek út in a sokoldalú elszámolások jelen­tősége a K.GST-ország 1: kül­ker e ?k ede 1 mi nete alakulásá­ban. A nemzetközi munkamegosztás fejlődését ma már kifejezet­ten főkénné a kétoldalú egyensúlyra való törekvés, amikor a termelés szakosí­tásában. a tervek összehan­golásában a sokoldalúság a cél. A sokoldalú elszámolás önmagában azonban csak le­helőség, eszköz, féltéi el ezi például a külkereskedelmi tervek sokoldalú összehan­golását. Az idén először sok­oldalú külkereskedelmi ta­nácskozásra kerül sor. Ugrás­szerű fejlődésre azonban csak az új, 1966—1970-os hosszúle­járatú külkereskedelmi szer­ződéseknél számi t hatunk. amiíor majd hosszú táron a küIkereskedelmi árustruktúra alakításánál eleve figyelembe veszik a sokoldalú elszámolás lehetőségeit. Érdemes megemlíteni, hogy a sokoldalú elscámolás rend­szere segíti a nemzeti szük­ségletek jobb és hatékonyabb kielégítését is. Ez a többi kö­zött azt jelenti, hegy a kor- .szerűtlen termékek a szocia­lista világpiacon is egyre in­kább eladhatatlanná válnak. Mivel nem cél ma már a. kétoldalú egyensúly minden í Miért sok a válás? Harmadik a ranglistán — Ki indít több válópert Fiatalok és öregek a bíróság előtt gazdasági fejlődéssel ösz- szefüggő körülmények. A nagyarányú iparosodás kö­vetkeztében például a nők ha­zánkban is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a i termelő munkába, válnak ön- \ álló keresőkké. Az egyenjogú­ság megvalósulásával meg- ] változik a nő helyzete azzal az j asszonnyal szemben, akinek megélhetési alapját csupán a házasság jelentette, s aki eb­ben a helyzetében inkább kénytelen eltűrni goromba bá- : násmódot, méltánytalanságo-! kát. Kereső foglalkozású asz- ; szonyok sokkal kevésbé visel- \ nek el ilyesmit. Erre mutat, hogy a válófelek között lénye­gesen kevesebb az olyan fe- j leság. akinek nincs kereső fog- | lalkozasa. A fiatal korban kötött há- zasságoknál nem egyszer hi­ányzik a kellő meggondolt- ság. s ez maga után vonja, hogy több a válás is ebben az életkorban. 1901-ben például j minden ezer 20 éven aluli há­zas no közül mintegy kettő j vált el, 30 évvel később már j három. 1960-ban pedig csak­nem tíz. Ezer hasonló korú férfinál a válási arány 1930 31-ben 2.39. 1960-ban pedig 12.15 volt. Hasonlóképpen megmutat­kozik a válóperek számának [ alakulásában az átlagos élet- j kor emelkedése: az 50 évesnél idősebb há­zasfelek közül több mint négyszer annyian váltak el 1960-ban. mint 1930- ban. Más adatok azt mutatják, hogy hány évi házasság után milyen arányú a válás. 1962­ben felbontott házasságok kö­zül például mintegy 5 száza­lék, vagyis minden huszadik szűnt meg a házasságkötést követő egy éven belül. A leg- kritikusabbak az ezután kö­vetkező évek. Egy-három éves házasságok csaknem 23 szá­zalékban voltak az 1962-ben felbontottak között. A négy­hét évig fennálló házasságok aránya mintegy 26. a nyolc- tizennégy évig tartóké több mint 27 százalék volt a bírói- lag felbontott házasságok kö­zött. Ezt követően csökkent az arány: 15—19 évig tartó há­zasságok csak 8 százalékban szerepeltek ebben a statiszti­kában. A 20 éven felüli há­zasságok 11 százalékos aránya zárta be az 1962-ben felbon­tott házasságok sorát. A válások számának emel­kedésével együtt jár. hogy növekszik azoknak a szá­ma, akik másodszor, har­madszor kötnek házassá­got. 1956 óta azt is figyelemmel kísérik, hogy melyik házasfél indította meg a válópert. Ko­rábban a férjek több mint 55, a feleségek mintegy 45 száza­lékos arányban kezdeményez­ték a bírói eljárást. 1962-ben már az arány módosult, a kü­lönbség a minimálisra csök­kent: a nők több mint 48 szá­zalékban voltak a válóperek elindítói. A házasság felbontásának konkrét okait tekintve az de­rül ki a bírósági ítéletekből, hogy a legritkább esetben sze­repel csupán egyetlen ok. s igen gyakran több körülmény együttes hatása idézi elő a házasfelek közötti érzelemvál­tozást, majd a válást. Az ENSZ legutóbbi demog­ráfiai évkönyve szerint ha­zánk a legtöbb válást felmu­tató országok ranglistáján a harmadik helyet foglalja el: ezer lakosként 1.72 arány- számmal. A viszonylag magas hazai arányszám okairól, a válások életkor és egyéb szempontok szerinti megoszlásáról illeté­kes helyen tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták, hogy a válások számszerű ala­kulásában jelentős szere­pet játszanak társadalmi, JÓ VADÁSZAT VOLT KÉSZÜL A SPORT G0LYÓSIRÓN Tartályos töltőtoll készítését kezdik meg Szentendrén Szentendre legfiatalabb üze­mében, a toltötollgyárban, ta­valy mintegy hárommillió gólyősirón és 500 000 töltő­toll készült. A kis üzem ter­mékeit jól ismerik hatá­rainkon túl is: évente több tízmillió forint értékű tol­lat szállítanak a Szovjet­unióba és Jugoszláviába. A gyárban fontos feladatnak tartják a választék bővítését és az írószerek minőségének javítását. Idled tervükben is több újdon- 1 ság készítése szerepel. Közü-. lük az egyik, a néhány hó­napon belül üzletekbe kerü­lő Sport elnevezésű golyós- írón érdekessége, hogy « toll szárát egy-egy sport­egyesület színeivel díszítik. Az idén 57 00 MTK-, Fradi-, Dózsa-, Honvéd-. Vasas- és salgótarjáni szurkoló „vallhat színt” a tollával is A másik új termék, a tartályos töltőtoll gyártását az év második fe­lében kezdik meg. Ezt nem kell majd a hagyományos módon, szívatással tölteni, mert a szívószerkszet helyé­re tintát tartalmazó tartály kerül. A cserélhető „patronok” használatával kevesebb vesződséggel jár majd a toll töltése.

Next

/
Thumbnails
Contents