Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

1964 JANUAR 19. VASÁRNAP ^/firlan 7 Magyarok a% Akropoliszon GÖRÖGORSZÁGI JEGYZETEK HÁNY ÉVES A FÖLD? A minimális és a maximális életkor — A három módszer rr A Parthenon évezredes lép­csőin ültünk, amikor először tárulkozott ki előttünk teljes szépségében a görög táj, az Égei-tenger s a közel fekvő szigetek. Idegenvezetőnk, egy temperamentumos görög asz- szony patetikus magyarsággal elevenítette fel Athén arany­korát. Az ókori híres márvány­épület, mint valamiféle törté­nelmi hárfa búgta és visszhan­gozta a költőien formált mon­datokat. Nagyszerű, érdekes élmény volt. Körülöttünk kül­földiek serege járt-kelt a „ré­gi görögök” útjain, s meg- megállrva találgatták — angol, német, olasz és francia nyel­ven — csoportunk anyanyel­vét. Filmeztek, fényképeztek bennünket, csakhogy közeleb­bit megtudhassanak rólunk. A magyar nyelv azonban meg­fejthetetlen talány maradt számukra mindaddig, amíg idegenvezetőnk hol angolul, hol franciául nem elégítette ki kíváncsiságukat. Görögországban egyébként tisztelettel és szeretettel emle­getik Türr István nevét, aki­nek kezdeményezésére kezd­ték el a Korinthoszi csatorna építését Gester Béla magyar mérnök . tervei szerint. Kiss Mihály építette meg Athén és Delfi között Görögország első autósztrádáját. Napjainkban az egyre bővülő kereskedelem és az idegenforgalom alkotnak láncot a két ország között. A mai ország Görögország egyike a világ legérdekesebb országainak. A százharminckétezer négyzet­kilométernyi területű ország­hoz négyezer kisebb-nagyobb sziget tartozik. A télen is zöl­dellő erdők, mezők, narancs­os citromligetek, szürke olaj­fák festői módon keretezik a tájat. Az ország nagy részét hegyek borítják, amelyek többnyire kopárak. A mitoló­gia szerint az isteneknek ki­lenc zsák kövük volt. Ebből egyet leszórtak a világra és nyolcat Görögországra. A nyolcmillió lakos közül kétmillió lakik a fővárosban és több százezren a tenger­parti kikötővárosokban. A nép többsége távol a városi élet­től, a kultúrától szomorú sze­génységben él. Ez a nagy el­lentét rányomja a bélyeget Görögország mai arculatára. Gazdagság és szegénység, pal­lérozott tudás és analfabetiz­mus, luxusautók és öszvórhá- ton közlekedő százezrek, fehér márványpaloták és sivár kö­ves földdel körülvett falusi házikók — ezek az ellenpólu­sok. A legnagyobb ellentét pe­dig az ország politikai életé­ben van. Athén valamikor a demokrácia és a szabadság bölcsője volt. Ma Görögország monarchikus királyság, a NATO támaszpontja. Görögor­szág- az egyetlen ország Euró­pában, ahol nincs televízió és nincs áruház. A parasztok emberfeletti munkával művelik az enj'- hébb lejtésű hegyoldalakat, ahol több a kő, mint a föld. Tehenet, lovat, félországban nem lehet látni. A görög táj tartozéka, a parasztember hasznos állata a kecske és az öszvér. Athén és a falu kö­zött évszázados elmaradottság uralkodik. Nem csoda, hogy a Athén látképe fiatalok elhagyják szülőhelyü­ket és a városokban, vagy külföldön keresnek megélhe­tést. Athén Az utazók figyelmét termé­szetesen az antik világ emlé­kei kötik le elsősorban. Athén neve örökre összeforrott a klasszikus korból származó műemlékekkel, a tengerrel és az "olimpiai eszmével. A vá­ros közepéből emelkedik ki sziklás dombon az Akropolisz,- amely monumentális épületei­vel szinte klasszikus egységgé formálja az egész várost. Az Akropolisz fénypontja a fe­hér márványból épült csodála­tos Parthenon. Periklész ural­kodása alatt épült, a perzsák felett aratott nagy győzelem után. A görög idegenforgalom attrakciója ma ab Akropolisz, amelyet körülölel a füst nél­küli, fehér márványba öltö­zött kétmilliós város. A legkö­zelebbi öbölben,, a pireuszi ki­kötőben a világ minden ten­geri hatalmának hajói horgo­nyoznák. Egykor az athéni nép sokallta az Akropolisz épületeire fordított összeget. A sanyargatott népnek Pe­riklész így felelt: „Meglátjátok, ezek, a már­ványépületek hasznára lesz­nek Görögországnak.’’ Nenikamen! A belváros utcáit járva, gyakran szembetűnt egy szí­nes, nagyíves plakát; amelyen csupán két szó állt: Olimpia. Tokio. 1964. S épp Athéniban jó volt lát­ni ezeket a plakátokat, ahol az újkori olimpiák tüze fellob­bant, ahol az olimpia többet jelentett és jelent a négyéven­ként ismétlődő sportverse­nyeknél. Görögországban az olimpiák történelmi határkö­vek voltak. — Nenikamen! — Ez a leg­patinásabb görög szó. Győz­tünk! — mondta a híres ma- rathoni hős, időszámítás előtt 490-ben. Az olimpiai játékok az ókorban is a béke legszebb ünnepei voltak. Fegyverrel nem volt szabad bemenni az olimpia színhelyére. Mondják Athénban, hogy Xerxes, a nagy perzsa vezér is meghát­rált, amikor Hellasz földjén az olimpiai versenyek folytak. — Nem harcolhatunk olyan nép ellen, amely az olimpián van — mondta hadvezérei­nek Görögország félelmetes ellensége. 1898-ban, * az első újkori olimpia idején elültettek egy olajfát az Akropoliszon, amelyről minden negyedik évben levágnak egy ágat. Ezt viszik majd az idén Tokióba. Olimpia a ma szótárában is annyit jelent, mint nemes verseny, fegyverek nélküli küzdelem. A világ újabb olimpiára készül, ám e leg­szebb gondolatot valami mégis zavarja. Az Égei-tengeren ott horgonyoznak az amerikai ha­dihajók. Szinte farkasszemet néznek az ókor fővárosával. Jó lenne, ha a patinás görög szó — Nenikamen! — nemso­kára a béke győzelmét jelen­tené a háború felett. Évezredes kikötő Negyedóra alatt röpített ki a vasút az Omonia térről a pireuszi kikötőhöz. Hajók bá­bele ez a több évezredes múl­tú kikötő. A szines forgatag­ból egy fekete szemű, ügyes kisfiú társulj, hozzánk. »Éneklő hangon valamiféle történetet kezdett mesélni. Kísérőnk nem küldte el, hanem hűsége­sen fordította a kisfiú regé­jét, amely a tengerről szólt. Szívesen hallgattuk, mert Görögországnak két története is van. Az egyik mitológiai, a másik az igazi történet. Hel­lasz földjén a legendák koszo­rúja övez minden évezredes romot, a tájat, a szigeteket, a tengereket. ... Élt egy nagy király — mesélte a kis görög. — Egeosz volt a neve. Uralkodása alatt háborúba keveredett Kréta szigetével. Egyszer a krétaiak elfoglalták Athént, a legyő­zött királytól nagy áldozatot követeltek. Minden évben hét erős fiatal embert kellett kül­denie a bikaviadalokra. Egeosz minden esztendőben bánatosan bocsátotta útjukra az athéni ifjakat. Később már csak fekete vitorlák alatt ha­józtak Kréta szigete felé, mert onnan nem volt visszatérés. Teltek az évek, s Athénra egy­re nagyobb fájdalom és gyász borult. Ekkor előállt a király fia, Theseus. — A következő hajóval el- ■ megyek én is — mondta. — Megszabadítom Aűhént a ször­nyű veszedelemtől és vissza­jövök fehér vitorlák alatt. Theseus — apja akarata el­lenére — hajóra szállt és el­indult Kréta felé, ahol már készülődtek a másnapi nagy viadalra. Hány éves a Föld? Ez a kérdés régesrég izgatja az em­beriséget. Ám bolygónk élet­korát pontosan meghatározni sem a régészek, sem a törté­nészek nem tudták. Csupán a radioaktivitás jelenségének felhasználása révén sikerült közelebb jutni a titok megfej­téséhez. A Novosztyi Sajtóügynökség tudósítója megkérte Joszif Sztarikot, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tag­ját. beszéljen arról, hogy mi­lyen pontosak a bolygónk élet­korára vonatkozó ismerete­ink. — Bár a „Föld életkora? ki­fejezés olyan két szóból áll, amelynek értelme küiün-külön egészen világos előttünk — mondja a tudós —, mégis egé­szében a kifejezés nem meg­határozott. Ha az ásványokról és' a kő­zetekről, vagyis olyan tes­tekről van szó. amelyek tör­ténetének kezdeti , és végső mozzanatait — a kristályoso­dás pillanatától kezdve egé­szen a mintavétel pillanatáig — nagyon jól ismerjük, akkor életkoruk meghatározásának feladata viszonylag egyszerű. Annál is inkább, mert az ásványok és kőzetek mindvégig szilárd halmaz- állapotban voltak. Bolygónk életkoráról be­szélve viszont a Föld keletke­zését, s annak kezdeti mozza­natát nem ismerjük. Nem tudjuk elképzelni azt sem, hogy milyen volt az anyag ál­lapota a Föld keletkezésének idején. Valóban, ha abból a hipoté­zisből indulunk ki, hogy boly­gónk a Napot körülvevő pri­mer gáz- és porfelhőből ke­letkezett. akkor nem világos, mit kell tekintenünk az idő­számítás kialakulását: a proto- planéta kialakulását, avagy a Föld szilárd anyag formáidban való megjelenését és burkokra oszlását? Mivel a naprendszer kelet­kezéséről nincs általánosan elfogadott elmélet, azért ma még határozottan csupán a Föld minimális életkoráról, vagyis a földkéreg legrégibb övezeteinek koráról beszélhe­tünk, amelyet három módszer — a stroncium-, az ólom- és az argon-módszer — segít­ségével határozhatunk meg. A különböző kontinense­ken a tudósok a legrégibb kőzetfajták hatalmas tömbjeit találták. így például a Kóla-félszigete: olyan kristályos pajzs részle geire bukkantak. amelyne] kora 3600 millió év. Ukrajna ban, Dnyepropetrovszk kör nyékén olyan kőzeteket talál Gyapjúfonás — szamárháton tak, amelyek 3200 millió év­vel ezelőtt képződtek. A Föld életkora mindenesetre fölül­múlja az említett értékeket. Igen ám. de mennyivel? Nos, próbáljuk hát megál­lapítani a földanyag elemei­nek korát, amely a Föld élet- korának felső határa lesz. Az idők folyamán a földké­regben egyre több lesz a pri­mer elem radioaktív bomlásá­ból származó izotóp. Ha ezt a folyamatot figyelemmel kísér­jük, egészen az elindulásig, akkor azt találjuk, hogy a radioaktív eredetű izo­tópok mennyisége fokoza­tosan . nullára csökken. Az ólom radioaktív izotóp­ja — az ólom—207 -r- az urán 235 bomlásakor jön létre. Ah­hoz, hogy kiszámítsuk, miként változik időben az ólom—207 elterjedtsége, isimernünk kell a földkéregben való elterjedt­ségét. A számításokból kitű­nik, hogy az ólom—207 meny- nyisóge a földkéregben körül­belül 5—6 milliárd évvel ez­előtt 0 volt. Tehát ezt megelő­zőleg az ólom és az urán nem létezhetett egyidejűleg a nap­rendszer keretei között. A töb­bi nehézelem is bizonyára ugyanebben az időben jött lét­re. A kozmogóniai elméletek szerint a naprendszerben min­den testnek, köztük a meteo­ritoknak is ugyanazon termé­szetük van. A meteoritok ta­nulmányozása lehetővé teszi, hogy fogalmat alkossunk a Föld mélyen fekvő részeinek anyagi összetételéről. Márpe­dig a meteoritok — vagy azon testek, amelyekhez a me­teoritok tartoztak — kép­ződésének ideje valószí­nűleg egybeesik a Föld ki­alakulásának idejével. Ahhoz, hogy a Föld életko­rát a mai ólom izotópjainak elterjedtsége alapján kiszá­mítsuk. ismernünk kell a pri­mer ólom izotópösszetételét. Itt segítségünkre sietnek a meteoritok, amelyekben a pri­mer ólom túlsúlyban van a radioaktív eredetű izotópokkal szemben. Vagyis a kozmikus testek megörökítik az ólom azon izotópösszetételét, amely a gáz- és porfelhőt a nap- reíidszer bolygóinak kialaku­lásakor jellemzi. Az a meghatározás, ame­lyet S. Patterson amerikai tudós a vasmeteori tokban le­vő primer ólom jztotópössze- tételéről adott, nem volt hosz- szú életű. Tudományos mun­katársaimmal együttműködve sikerült bebizonyítanom, hogy a vasmeteoriloknak két csoportja van, amelyekben az ólom izotópösszetátele különböző. Ennek megfe­lelően módosításokat kell eszközölni a Föld korának kiszámításakor. A kőmeteori tokban levő pri- i mer ólomizotóp összetételére vonatkozó módosítások révén meghatározhatjuk azt az időt, amely keletkezésük pillanatá­tól eltelt. Mivel a kőmeteori- ; tok anyaga közel áll a primer | anyaghoz, ezért a kőmeteori- I tok életkorának azonosnak i kell lennie a Föld korával. Az a 10 kőmeteorit, ame­lyet munkatársaimmal együtt az ólommódszer se­gítségével analizáltunk, átlagban 4—5 milliárd évet „élt". I j így tehát a Föld minimális | életkora, amelyet a szárazföld í legrégibb részlegei alapján ál- j lapítottunk meg, 3.5 milliárd j év, maximális életkora pedig I — az elemek életkorából ítél- | ve — 5—6 milliárd év. A Föld I burkokra való elkülönülése : 4—4.5 milliárd évvel ezelőtt I ment végbe. ÖT ÓRA A VULKÁN KRÁTERÉBEN Genrih Stejnberg fiatal szovjet tudós 5 órát töltött a kamcsatkai Avacsinszki vul­kán kráterében. A vulkanoló- gus, megszívlelve a tavalyi tapasztalatokat, amikor bér gázálarcban volt, mégis gázo­kat lélegzett be, elhatározta, hogy oxigénkészüléket hasz­nál. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszkettették meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintésre lavinaként megin­dulhattak volna, a kráterbe zuhantak. A robbantásokkal megsemmisítették a leszállást megnehezítő meredek kőtöm­böket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének feneke vi­szonylag egyenletes, vízszintes felület, amelyet homok- és kő­törmelék borít. Hőmérséklete 100—120 fok. A rengeteg re­pedésből sisteregve és sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást köve­tő napon megismételte előző napi vállalkozást, mivel erre az időjárás rendkívül megfele­lőnek mutatkozott. Ez alka­lommal a látási viszonyok ki­tűnőek voltak.’ Stejnberg szemrevételezte a vulkán fe­nekét, ezenkívül további ta­lajmintákat hozott fel. Az alkonyati órákban az if­jú király összetalálkozott Ariadnéval. a krétai király leányával. Ariadné beleszere­tett a szép Theseusba és meg­ígérte, hogv segíteni fog a bika legyőzésében. Kezébe adott egy gombolyag fonalat, amelyet követve Theseus meg­találta a bikát és megölte. Mind a ketten elhagyták Kré­tát. hogy Athénba utazzanak. Theseus azonban olyan gyű­löletet érzett a krétaiak iránt, hogy Ariadnét az egyik szige­ten kitette hajójából. Az ifjú király közeledett Athén felé, de a győzelem feletti örömé­ben elfelejtette bevonni a fe­kete vitorlákat. Eqeos várta a közeledő hajót, s amikor meg­pillantotta a fekete vitorlá­kat. bánatában belevetette magát a tengerbe. Azóta nevezik a tengert Égei-tengernek. A történet mitológia. De a mai görögök a szemtanúi, hogv gyakran a mitológia is élő történelemmé válik. Kréta szigetén például ’ megtalálták a tűrés Labirintus épületma­radványait. amelyről Theseus históriája is szól. A majdnem ezerötszáz labirintból álló misztikus épületben a régé­szek felgöngyölítik Ariadné fonalát és behatolnak az ókor Hágába. Az utóbbi száz év- ten se szeri, se száma a vi- ' ágszenzációnak számító fel­fedezéseknek. Szobrok és mérhetetlen gazdagságú sírhe­lyek. templomok és színházak kerültek elő a főleg külföldi „érdekeltségű” régészásók nyomán. A görög föld bőven jutalmazta és jutalmazza ku­tatóit. s az athéni, epidauroszi, korinthoszi és delfi leletek ma a külföldi múzeumokat ciagítják. Delfi A Parnassus lábánál fekszik az ókori Görögország hajdani zarándokhelye. Kevés olyan misztikus tája van a világnak, mint ez a két és félezer mé­ter magas hegyek övezte fenn­sík. A templomromok fölé még magas sziklafal mered, ahol a sasok százai fészkelnek. Ké- kesbama lehelete van a táj­nak, a közeli tengernek. Ma ez a vidék viszonylag a csend és nyugalom helye. De mi le­hetett itt egykor? „Véráldoza­tok jajveszékelése re-megtetfe men a levegőt. Az oltárok go~ molygó füstje, amelyeken kecskéket és juhokat gyapjas­tól égettek el. befödte a völ­gyet és elsötétítette a napot”, — írta fél évszázaddal ezelőtt Gerthard Hauptmann görög jegyzeteiben. Ma a romok szólnak. Ide­genvezetők elevenítik fel a Szibillák kétértelmű jóslatait. A múlt nélkül Görögország telenet nehéz lenne megérteni. Az utazás alkalmat ad a gö­rög múlt és a jelen megisme­résére Az Akropoliszon fel­hangzó magyar szó a tanújele annak hogy szívesen ismer­kedünk m?o a görög nép kul­túrájával. életével. Sz. Kovács Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents