Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
1964 JANUAR 19. VASÁRNAP ^/firlan 7 Magyarok a% Akropoliszon GÖRÖGORSZÁGI JEGYZETEK HÁNY ÉVES A FÖLD? A minimális és a maximális életkor — A három módszer rr A Parthenon évezredes lépcsőin ültünk, amikor először tárulkozott ki előttünk teljes szépségében a görög táj, az Égei-tenger s a közel fekvő szigetek. Idegenvezetőnk, egy temperamentumos görög asz- szony patetikus magyarsággal elevenítette fel Athén aranykorát. Az ókori híres márványépület, mint valamiféle történelmi hárfa búgta és visszhangozta a költőien formált mondatokat. Nagyszerű, érdekes élmény volt. Körülöttünk külföldiek serege járt-kelt a „régi görögök” útjain, s meg- megállrva találgatták — angol, német, olasz és francia nyelven — csoportunk anyanyelvét. Filmeztek, fényképeztek bennünket, csakhogy közelebbit megtudhassanak rólunk. A magyar nyelv azonban megfejthetetlen talány maradt számukra mindaddig, amíg idegenvezetőnk hol angolul, hol franciául nem elégítette ki kíváncsiságukat. Görögországban egyébként tisztelettel és szeretettel emlegetik Türr István nevét, akinek kezdeményezésére kezdték el a Korinthoszi csatorna építését Gester Béla magyar mérnök . tervei szerint. Kiss Mihály építette meg Athén és Delfi között Görögország első autósztrádáját. Napjainkban az egyre bővülő kereskedelem és az idegenforgalom alkotnak láncot a két ország között. A mai ország Görögország egyike a világ legérdekesebb országainak. A százharminckétezer négyzetkilométernyi területű országhoz négyezer kisebb-nagyobb sziget tartozik. A télen is zöldellő erdők, mezők, narancsos citromligetek, szürke olajfák festői módon keretezik a tájat. Az ország nagy részét hegyek borítják, amelyek többnyire kopárak. A mitológia szerint az isteneknek kilenc zsák kövük volt. Ebből egyet leszórtak a világra és nyolcat Görögországra. A nyolcmillió lakos közül kétmillió lakik a fővárosban és több százezren a tengerparti kikötővárosokban. A nép többsége távol a városi élettől, a kultúrától szomorú szegénységben él. Ez a nagy ellentét rányomja a bélyeget Görögország mai arculatára. Gazdagság és szegénység, pallérozott tudás és analfabetizmus, luxusautók és öszvórhá- ton közlekedő százezrek, fehér márványpaloták és sivár köves földdel körülvett falusi házikók — ezek az ellenpólusok. A legnagyobb ellentét pedig az ország politikai életében van. Athén valamikor a demokrácia és a szabadság bölcsője volt. Ma Görögország monarchikus királyság, a NATO támaszpontja. Görögország- az egyetlen ország Európában, ahol nincs televízió és nincs áruház. A parasztok emberfeletti munkával művelik az enj'- hébb lejtésű hegyoldalakat, ahol több a kő, mint a föld. Tehenet, lovat, félországban nem lehet látni. A görög táj tartozéka, a parasztember hasznos állata a kecske és az öszvér. Athén és a falu között évszázados elmaradottság uralkodik. Nem csoda, hogy a Athén látképe fiatalok elhagyják szülőhelyüket és a városokban, vagy külföldön keresnek megélhetést. Athén Az utazók figyelmét természetesen az antik világ emlékei kötik le elsősorban. Athén neve örökre összeforrott a klasszikus korból származó műemlékekkel, a tengerrel és az "olimpiai eszmével. A város közepéből emelkedik ki sziklás dombon az Akropolisz,- amely monumentális épületeivel szinte klasszikus egységgé formálja az egész várost. Az Akropolisz fénypontja a fehér márványból épült csodálatos Parthenon. Periklész uralkodása alatt épült, a perzsák felett aratott nagy győzelem után. A görög idegenforgalom attrakciója ma ab Akropolisz, amelyet körülölel a füst nélküli, fehér márványba öltözött kétmilliós város. A legközelebbi öbölben,, a pireuszi kikötőben a világ minden tengeri hatalmának hajói horgonyoznák. Egykor az athéni nép sokallta az Akropolisz épületeire fordított összeget. A sanyargatott népnek Periklész így felelt: „Meglátjátok, ezek, a márványépületek hasznára lesznek Görögországnak.’’ Nenikamen! A belváros utcáit járva, gyakran szembetűnt egy színes, nagyíves plakát; amelyen csupán két szó állt: Olimpia. Tokio. 1964. S épp Athéniban jó volt látni ezeket a plakátokat, ahol az újkori olimpiák tüze fellobbant, ahol az olimpia többet jelentett és jelent a négyévenként ismétlődő sportversenyeknél. Görögországban az olimpiák történelmi határkövek voltak. — Nenikamen! — Ez a legpatinásabb görög szó. Győztünk! — mondta a híres ma- rathoni hős, időszámítás előtt 490-ben. Az olimpiai játékok az ókorban is a béke legszebb ünnepei voltak. Fegyverrel nem volt szabad bemenni az olimpia színhelyére. Mondják Athénban, hogy Xerxes, a nagy perzsa vezér is meghátrált, amikor Hellasz földjén az olimpiai versenyek folytak. — Nem harcolhatunk olyan nép ellen, amely az olimpián van — mondta hadvezéreinek Görögország félelmetes ellensége. 1898-ban, * az első újkori olimpia idején elültettek egy olajfát az Akropoliszon, amelyről minden negyedik évben levágnak egy ágat. Ezt viszik majd az idén Tokióba. Olimpia a ma szótárában is annyit jelent, mint nemes verseny, fegyverek nélküli küzdelem. A világ újabb olimpiára készül, ám e legszebb gondolatot valami mégis zavarja. Az Égei-tengeren ott horgonyoznak az amerikai hadihajók. Szinte farkasszemet néznek az ókor fővárosával. Jó lenne, ha a patinás görög szó — Nenikamen! — nemsokára a béke győzelmét jelentené a háború felett. Évezredes kikötő Negyedóra alatt röpített ki a vasút az Omonia térről a pireuszi kikötőhöz. Hajók bábele ez a több évezredes múltú kikötő. A szines forgatagból egy fekete szemű, ügyes kisfiú társulj, hozzánk. »Éneklő hangon valamiféle történetet kezdett mesélni. Kísérőnk nem küldte el, hanem hűségesen fordította a kisfiú regéjét, amely a tengerről szólt. Szívesen hallgattuk, mert Görögországnak két története is van. Az egyik mitológiai, a másik az igazi történet. Hellasz földjén a legendák koszorúja övez minden évezredes romot, a tájat, a szigeteket, a tengereket. ... Élt egy nagy király — mesélte a kis görög. — Egeosz volt a neve. Uralkodása alatt háborúba keveredett Kréta szigetével. Egyszer a krétaiak elfoglalták Athént, a legyőzött királytól nagy áldozatot követeltek. Minden évben hét erős fiatal embert kellett küldenie a bikaviadalokra. Egeosz minden esztendőben bánatosan bocsátotta útjukra az athéni ifjakat. Később már csak fekete vitorlák alatt hajóztak Kréta szigete felé, mert onnan nem volt visszatérés. Teltek az évek, s Athénra egyre nagyobb fájdalom és gyász borult. Ekkor előállt a király fia, Theseus. — A következő hajóval el- ■ megyek én is — mondta. — Megszabadítom Aűhént a szörnyű veszedelemtől és visszajövök fehér vitorlák alatt. Theseus — apja akarata ellenére — hajóra szállt és elindult Kréta felé, ahol már készülődtek a másnapi nagy viadalra. Hány éves a Föld? Ez a kérdés régesrég izgatja az emberiséget. Ám bolygónk életkorát pontosan meghatározni sem a régészek, sem a történészek nem tudták. Csupán a radioaktivitás jelenségének felhasználása révén sikerült közelebb jutni a titok megfejtéséhez. A Novosztyi Sajtóügynökség tudósítója megkérte Joszif Sztarikot, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagját. beszéljen arról, hogy milyen pontosak a bolygónk életkorára vonatkozó ismereteink. — Bár a „Föld életkora? kifejezés olyan két szóból áll, amelynek értelme küiün-külön egészen világos előttünk — mondja a tudós —, mégis egészében a kifejezés nem meghatározott. Ha az ásványokról és' a kőzetekről, vagyis olyan testekről van szó. amelyek történetének kezdeti , és végső mozzanatait — a kristályosodás pillanatától kezdve egészen a mintavétel pillanatáig — nagyon jól ismerjük, akkor életkoruk meghatározásának feladata viszonylag egyszerű. Annál is inkább, mert az ásványok és kőzetek mindvégig szilárd halmaz- állapotban voltak. Bolygónk életkoráról beszélve viszont a Föld keletkezését, s annak kezdeti mozzanatát nem ismerjük. Nem tudjuk elképzelni azt sem, hogy milyen volt az anyag állapota a Föld keletkezésének idején. Valóban, ha abból a hipotézisből indulunk ki, hogy bolygónk a Napot körülvevő primer gáz- és porfelhőből keletkezett. akkor nem világos, mit kell tekintenünk az időszámítás kialakulását: a proto- planéta kialakulását, avagy a Föld szilárd anyag formáidban való megjelenését és burkokra oszlását? Mivel a naprendszer keletkezéséről nincs általánosan elfogadott elmélet, azért ma még határozottan csupán a Föld minimális életkoráról, vagyis a földkéreg legrégibb övezeteinek koráról beszélhetünk, amelyet három módszer — a stroncium-, az ólom- és az argon-módszer — segítségével határozhatunk meg. A különböző kontinenseken a tudósok a legrégibb kőzetfajták hatalmas tömbjeit találták. így például a Kóla-félszigete: olyan kristályos pajzs részle geire bukkantak. amelyne] kora 3600 millió év. Ukrajna ban, Dnyepropetrovszk kör nyékén olyan kőzeteket talál Gyapjúfonás — szamárháton tak, amelyek 3200 millió évvel ezelőtt képződtek. A Föld életkora mindenesetre fölülmúlja az említett értékeket. Igen ám. de mennyivel? Nos, próbáljuk hát megállapítani a földanyag elemeinek korát, amely a Föld élet- korának felső határa lesz. Az idők folyamán a földkéregben egyre több lesz a primer elem radioaktív bomlásából származó izotóp. Ha ezt a folyamatot figyelemmel kísérjük, egészen az elindulásig, akkor azt találjuk, hogy a radioaktív eredetű izotópok mennyisége fokozatosan . nullára csökken. Az ólom radioaktív izotópja — az ólom—207 -r- az urán 235 bomlásakor jön létre. Ahhoz, hogy kiszámítsuk, miként változik időben az ólom—207 elterjedtsége, isimernünk kell a földkéregben való elterjedtségét. A számításokból kitűnik, hogy az ólom—207 meny- nyisóge a földkéregben körülbelül 5—6 milliárd évvel ezelőtt 0 volt. Tehát ezt megelőzőleg az ólom és az urán nem létezhetett egyidejűleg a naprendszer keretei között. A többi nehézelem is bizonyára ugyanebben az időben jött létre. A kozmogóniai elméletek szerint a naprendszerben minden testnek, köztük a meteoritoknak is ugyanazon természetük van. A meteoritok tanulmányozása lehetővé teszi, hogy fogalmat alkossunk a Föld mélyen fekvő részeinek anyagi összetételéről. Márpedig a meteoritok — vagy azon testek, amelyekhez a meteoritok tartoztak — képződésének ideje valószínűleg egybeesik a Föld kialakulásának idejével. Ahhoz, hogy a Föld életkorát a mai ólom izotópjainak elterjedtsége alapján kiszámítsuk. ismernünk kell a primer ólom izotópösszetételét. Itt segítségünkre sietnek a meteoritok, amelyekben a primer ólom túlsúlyban van a radioaktív eredetű izotópokkal szemben. Vagyis a kozmikus testek megörökítik az ólom azon izotópösszetételét, amely a gáz- és porfelhőt a nap- reíidszer bolygóinak kialakulásakor jellemzi. Az a meghatározás, amelyet S. Patterson amerikai tudós a vasmeteori tokban levő primer ólom jztotópössze- tételéről adott, nem volt hosz- szú életű. Tudományos munkatársaimmal együttműködve sikerült bebizonyítanom, hogy a vasmeteoriloknak két csoportja van, amelyekben az ólom izotópösszetátele különböző. Ennek megfelelően módosításokat kell eszközölni a Föld korának kiszámításakor. A kőmeteori tokban levő pri- i mer ólomizotóp összetételére vonatkozó módosítások révén meghatározhatjuk azt az időt, amely keletkezésük pillanatától eltelt. Mivel a kőmeteori- ; tok anyaga közel áll a primer | anyaghoz, ezért a kőmeteori- I tok életkorának azonosnak i kell lennie a Föld korával. Az a 10 kőmeteorit, amelyet munkatársaimmal együtt az ólommódszer segítségével analizáltunk, átlagban 4—5 milliárd évet „élt". I j így tehát a Föld minimális | életkora, amelyet a szárazföld í legrégibb részlegei alapján ál- j lapítottunk meg, 3.5 milliárd j év, maximális életkora pedig I — az elemek életkorából ítél- | ve — 5—6 milliárd év. A Föld I burkokra való elkülönülése : 4—4.5 milliárd évvel ezelőtt I ment végbe. ÖT ÓRA A VULKÁN KRÁTERÉBEN Genrih Stejnberg fiatal szovjet tudós 5 órát töltött a kamcsatkai Avacsinszki vulkán kráterében. A vulkanoló- gus, megszívlelve a tavalyi tapasztalatokat, amikor bér gázálarcban volt, mégis gázokat lélegzett be, elhatározta, hogy oxigénkészüléket használ. A leszállás megkezdése előtt robbanások reszkettették meg a kráter környékét. A lazán álló kövek, amelyek az első érintésre lavinaként megindulhattak volna, a kráterbe zuhantak. A robbantásokkal megsemmisítették a leszállást megnehezítő meredek kőtömböket is. Stejnberg szavai szerint a vulkán kráterének feneke viszonylag egyenletes, vízszintes felület, amelyet homok- és kőtörmelék borít. Hőmérséklete 100—120 fok. A rengeteg repedésből sisteregve és sivítva tör fel a gáz. Stejnberg a leszállást követő napon megismételte előző napi vállalkozást, mivel erre az időjárás rendkívül megfelelőnek mutatkozott. Ez alkalommal a látási viszonyok kitűnőek voltak.’ Stejnberg szemrevételezte a vulkán fenekét, ezenkívül további talajmintákat hozott fel. Az alkonyati órákban az ifjú király összetalálkozott Ariadnéval. a krétai király leányával. Ariadné beleszeretett a szép Theseusba és megígérte, hogv segíteni fog a bika legyőzésében. Kezébe adott egy gombolyag fonalat, amelyet követve Theseus megtalálta a bikát és megölte. Mind a ketten elhagyták Krétát. hogy Athénba utazzanak. Theseus azonban olyan gyűlöletet érzett a krétaiak iránt, hogy Ariadnét az egyik szigeten kitette hajójából. Az ifjú király közeledett Athén felé, de a győzelem feletti örömében elfelejtette bevonni a fekete vitorlákat. Eqeos várta a közeledő hajót, s amikor megpillantotta a fekete vitorlákat. bánatában belevetette magát a tengerbe. Azóta nevezik a tengert Égei-tengernek. A történet mitológia. De a mai görögök a szemtanúi, hogv gyakran a mitológia is élő történelemmé válik. Kréta szigetén például ’ megtalálták a tűrés Labirintus épületmaradványait. amelyről Theseus históriája is szól. A majdnem ezerötszáz labirintból álló misztikus épületben a régészek felgöngyölítik Ariadné fonalát és behatolnak az ókor Hágába. Az utóbbi száz év- ten se szeri, se száma a vi- ' ágszenzációnak számító felfedezéseknek. Szobrok és mérhetetlen gazdagságú sírhelyek. templomok és színházak kerültek elő a főleg külföldi „érdekeltségű” régészásók nyomán. A görög föld bőven jutalmazta és jutalmazza kutatóit. s az athéni, epidauroszi, korinthoszi és delfi leletek ma a külföldi múzeumokat ciagítják. Delfi A Parnassus lábánál fekszik az ókori Görögország hajdani zarándokhelye. Kevés olyan misztikus tája van a világnak, mint ez a két és félezer méter magas hegyek övezte fennsík. A templomromok fölé még magas sziklafal mered, ahol a sasok százai fészkelnek. Ké- kesbama lehelete van a tájnak, a közeli tengernek. Ma ez a vidék viszonylag a csend és nyugalom helye. De mi lehetett itt egykor? „Véráldozatok jajveszékelése re-megtetfe men a levegőt. Az oltárok go~ molygó füstje, amelyeken kecskéket és juhokat gyapjastól égettek el. befödte a völgyet és elsötétítette a napot”, — írta fél évszázaddal ezelőtt Gerthard Hauptmann görög jegyzeteiben. Ma a romok szólnak. Idegenvezetők elevenítik fel a Szibillák kétértelmű jóslatait. A múlt nélkül Görögország telenet nehéz lenne megérteni. Az utazás alkalmat ad a görög múlt és a jelen megismerésére Az Akropoliszon felhangzó magyar szó a tanújele annak hogy szívesen ismerkedünk m?o a görög nép kultúrájával. életével. Sz. Kovács Mihály
