Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

1964. JANUAR 19. VASA RN AP r*w tteevat n Kétszázezer technikai műszó A műszaki nyelv és szókincs olyan gyorsan fejlődik, hogy az átlagos technikus és mér­nök nem tanulhatja meg va­lamennyi új műszót, jelentés- tartalmával együtt. Mint. a szakemberek kiszá­mították, a lengyel műszaki szókincs mintegy 200 000 cím­szót tartalmaz. Óriási és meg- tanulhatatlan mennyiség ez, hiszen az átlagos intelligen­ciájú ember mintegy ötezer szót használ. A tüzelőellátás megnyugtató Beszélgetés a Pest megyei Tanács vb elnökénél Praktikus viselet — Dísznövény és rózsa- erdőt rendeznek be tavasz- ! i ra a Fővárosi Kertészeti j Vállalat; nemrég megnyílt j százholdas rózsafciepén, Du- j nabogdány és Tahi határé- j ban. Az idei tél sem enyhébb a I tavalyinál. E gondolat jegyé- ! ben kezdődött tegnap reggel . az a megbeszélés, amelyen a 1 Pest megyei Tanács vb-elnö- j kének, Varga Péter szobájá- j tan • megjelent Komor, Béla : a kereskedelmi osztály veze- ! tője, Vörös Lajo<s az Állami | Kereskedelmi Felügyelőség vezetője és Ipacs László a ; Budapsstkörnyéki TÜZÉP Vállalat igazgatója. A tanács vto-elnoke tájékoz- ; tatást kért a megye tüzelő- ' helyzetéről. Bevezetőül, Ko­mor Béta és Vörös Lajos szin­te egyszerre állapítják meg: — örvendetes, hogy a. la­kosság 1963-ban. az 1962-es Száz vagon szén - naponta Asszonyok a fagyban — Késés nélkül érkeznek a bányakonatok A pilisi hegyeket is megüti ! & januári köd, s a zúzmarás, j jeges hideg. A hőmérő mélyen a nulla alatt jár, s néha úgy ; tűnik — amikor a szél is fúj — hogy kevesebbet mutat, i mint amennyit az ember érez. I A bányavonat változatlan ; szaporasággal kanyarodik' ki1 j a hegyek „gyomrából”, átza- J katoi a kis pályaudvaron és : nagy ívben fordul az osztá- I lyozó irányába. A szénnel te- | Íj csillék zötyögnsk. csattog- | nak á motoros gyomrában. A kül^zinen most egyáltalá­ban nem irigylésre méltó a világ. A csípős időben asszonyok 1 fogadják a fekete vonato- , kát és borítják a csillék tartalmát a szénosztályo­zóhoz. A hőmérő higanya egyre job­ban összehúzza magát, de a szolgálattevő nők ezt nem te­hetik. Elsősegély ilyenkor a. forró ital, a tea, de csak né­hány percre ad védelmet az idővel és a mínuszokkal szem~ ben. Ez itt bizony küzdelem, amelynek eredménye, hogy a lenti izzadtság eredménye idefent késés nélkül tovább jut — telnek a MÁV vagon­jai. Ma még nincs nagyobb baj, de a szenet elszállító vagonok hiánya már érezhető, s a vas­utasoknak is szorítani 'kell, hogy a köbe zárt meleg cél' jához jusson, Gondolni kell' a külszíni bányászasszonyok-, ra, akik a csillékbe fagyott szenet ütik, feszítik, kalapál­ják kifelé — ne menjen visz-, sza egy szem szén se! A múlt esztendő nem ke­vésbé barátságtalan időjárása több tüzelőt kért a • pilisiek­től is. így zárták le az 1963-as évet több, mint 104 száza­lékos eredménnyel. Egyébként a bánya most mű­velés alatt álló területén csak szűkös készletek vannak, úgy, I hogy a napi 100 vagonos ter- ! meiés ,,szentírás". Ettől csak ! a szükség miatt tértök eL | Minden századszázalók ottho- ! nók melegét jeleníti. Az idén is többletet keli I kérni. Áz elmúlt vasárnap le is szálltak a föld alá, hogy I egy műszak eredményével , több legyen. A bányászok már j szóba hozták, hogy a hideg miatt mindenképpen több sze- í net kell Pilisszentivánról út­nak indítani. A beszélgetések és megállapodások lényegét egy hét múlva, a hónap végi termelési tanácskozáson tud­juk meg. Valószínűleg itt ke­rül sor a vállalásokra. A környékről bejárókat nem akadályozza a közle­kedés hiánya. Az utak állapota kielégítő, az autóbuszok célhoz szállítják utasaikat. Az elmúlt hetek ha- vazásos, hófúvást® idején sem halt ki a bánya és környé­ke. Külön öröm. hogy a pi­lisi szén munkásai egészsége­sek, a téli hideg nem birkó­zott meg a kemény emberek­kel. A várható többletvállaláso­kon kívül 'naponta 100 vagon szén segíti — elsősorban a fő­városiak tüzelőellátását. Mindemellett nem állt meg az új mezőket 'kutató munka sem. Solymárnál, a már felfe­dezett szénmező méreteit, ré­tegvastagságát kutatják — mélyfúrással. (t.) Új postahivatalok Pest megyében Fokozatosan javítják a hivatalok állapotát Nyolcszázezer forint Nagykörösre kemény tél tapasztalatain okulva jobban felkészült a tüzelő tarolására, mint az előző évben. örvendetes ez elsősorban azért, mert segítséget jelen­tett a kereskedelemnek a hideg beállta előtti tüzelőbeszerzés, amely a csúcsidő maximális forgalmánál!;, terheit csökken­tette. Ezután Ipacs László vette át a szót: — Míg 19S2-ben a megye lakossága 48 400 vagon tüzelőt vásárolt, addig ez 1963-ban 53 800 vagonra növekedett. Ez tette lehetővé, hogy az idei télre a tavalyi 105 000 kedvez­ményes SZOT-utalvánnyal szemben, ez idén 125 000 utal­ványt válthattunk be. Az utalványokra kiadott mennyi­ség 1963-ban 19 000 vagont tett ki- Már korábban megál­lapítottuk, hogy a lakosság óvatosan, sok esetben túlzott óvatossággal készült fel a télre. Az előrelátók valóban idejében beszereztek téíi tü- zelőszükségiatüket, sokan vannak azonban, akik kisebb mennyiségekben szerzik be a téli fűteni valót. Ennek, ne- gveszerte. főleg a tárolási ne­hézség az oka. Erre, már ter­veink elkészítésénél számítot­tunk és megnyugtatásul el­mondhatom, hogy ezeknek a családoknak sincs okuk aggodalomra, nem maradnak tüzelő nélkül, igyekszünk biztosítani az el­látás folyamatosságát. — Sajnos vannak olyanok — folytatja az igazgató —, akik túltárolásra töre'kedvek. Nem ritkán előfordul, hogy a vásárló kizárólag német bri­kettet, vagy berentei szenet hajlandó elfogadni. Ezeknek az a véleménye, hogy csupán ez a két fűtőanyag alkalmas a tüzelésre, holott jónéhány olyan • más fajtót is forgalom­ba hozpn k. , amely ma ggsg b b kalóriatartalommal revAeUle- zik. Tájékoztatómat azzal a kéréssel szeretném befejezni, amely tulajdonképpen a lakos­ságnak szól. kérjük, legyenek türelmesebbek velünk szem­ben, mert mindent elköve­tünk, hogy kellő mennyiségű tüzelődét lássuk el őket, an­nak ellenére, hogy szállítási és más nehézségek akadályoz­zák munkánkat. Ezután a megyei tanács vb-elnöke az iskolák, a kór­házak és a napközi ottho­nok ellátásáról érdeklődött. — A vállalat mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a tüzelőhiány miatt percnyi gondja se legyen a közintéz­ményeknek. Elmondhatom, hogy a mai napig panasz nem volt és azon igyek­szünk, hogy ne is legyen,* bár ez nagy erőfeszítést követel a megyei tanács kereskedelmi osztályától és a TÜZÉP-től. — Tehát általában kielé­gítő a helyzet — veszi át a szót. Varga ■ Péter. —* Ámbár úgy tudom, hogy néhány he­lyen, így például Érd-Park- városban panaszkodtak az emberek. — Valóban így van. Né­hol a lakosság igényeit nem tudjuk — , hangsúlyozta Ipacs László — pontosan ■ kielégí­teni. Értem ezt elsősorban úgy, hogy -esetleg nem tu­dunk mindenki által ked­velt, vagy jónak tartott szenet biztosítani, s csak az­után van részünk elismerés­ben, miután a bátrabbak •kipróbálták az addig isme­retlen szenet, s meggyőződ­tek arról, hogy valóban ren­delkezik a tájékoztatásunk szerinti kalóriával. Azt hi­szem egyébként, hogy első­sorban a miegye lakossága igazolhat engem, mert a pa­naszok mindenütt csökken­nek, miután a lehető legna­gyobb mértékben figyelembe vesszük a kisfogyasztók ér­dekeit — Befejezésül — folytatja a TÜZÉP igazgatója — sze­retném megnyugtatni a ma- •gye valamennyi lakóját és közületiét, hogy az idei első negyedévre 16 509 vagon tüzelőnk van, amelynek egy része már be is érkezett. Ebből januárban körülbelül ötezer, februárban pedig négyezer vagonnal tudunk a lakosság rendelkezésére bocsá­tani. — Különös aggodalomra tehát nincs ok? — kérdezi a végrehajtó bizottság elnöke. Újra a kereskedelmi osz­tály és az Állami Kereske­delmi Felügyelőség vezetője veszi át a szót. — Ismerjük a tavalyi és az idei számokat. Megálla­píthatjuk, hogy a mostani helyzet jobb. mint a tavalyi, sőt a tü­zelőellátás tekintetében megyénk túlszárnyalja az országos átlagot. Pártunk és kormányunk ta­valyi intézkedéseit átérezve továbbra is arra törekszünk, hogy az ipar, a szállítás és a kereskedelem úgy hangolja össze tevékenységét, hogy a jövőben jobban keresse azo­kat a lehetőségeket, amelyek a nehézségeken átsegítve kö­zelebb visznek a lakosság ezirámyú gondjainak megol­dásához. A megbeszélésen megállapo­dás született, hogy a Pest megyei Tanács vb-elnöke az ÁKF-fel és a kereskedelmi osztállyal közösen továbbra is figyelemmel kíséri a me­gye tüzelőhelyzetét és mind a TÜZÉP-pel, mind a felsőbb szervekkel szemben igyekszik érvényre juttatni a megye la­kosságának és közületiéinek érdekeit. T. T. Újszerű, műanyag PVC bébinadrág gyártását kezdte meg a Budaörsi Háziipari Szövetkezet. Az új patentnadrágot, amelyhez cserélhető műanyagpelenka tartozik, nem kell a gyerekre .Je'.rángatni”, hanem patenttal oldalt becsuk­ható. Az idén 300 ezer ilyen nadrágot gyártanak négy nagyságban (MTI Foto — Friedmann Endre felv.) Jupiter főisten megkérdez- 1 I te Fortuna istenasszonyt: — Kartársnő, hová megy j kiszállásra? Fortuna felsorolt néhány | helyet, s a végén megjegyez- I te, hogy. úgy mint eddig, Pest megyébe ezután is | gyakran ellátogat. Hozzátet- ! te: szívesén jön, hiszen na- I gyón megkedvelte a Duna- ’ kanyart, a budai hegyeket, a festői gödöllői dombvidéket és az Alföld tengersíkjának azt a jókora darabját, ami még . megyénkhez tartozik. És Fortuna állta a sza­vát. Bőségszaruját a hóna alá csapva, 1963-ban gyak­ran felkereste a megyét. És hű alattvalói között — akik rendszeres lottó- és totó­áldozatot mutatnak be neki — nagy jutalmakat oszto­gatott. A jutalmak összege az el­múlt esztendőben 15 és fél millió forintra rúgott. Volt egy ötöis találat, ez már ön­magában 1 millió 836 ezer forintot tett ki. és volt 119 négyes, ami néhány százezer híján 10 millió forintot ho­zott a lottózók konyhájára. A totón 62 Pest megyei la­kos ért el tizenkét találatot, a nyeremények végösszege 312 ezer forint. Visszatérve a lottóhoz, 1963- ban hétszáztizennégy ember nyert a tárgyjutalomsorso­láson. Nem is keveset: ösz- szesen több mint 4 millió fo­rint értékű jutalmat. S a tárgynyereményen belül öt Pest megyei lakos gépkocsi­hoz jutott, húszán pedig 20 ezer forinton felüli nyere­ményben részesültek. Fortuna nagyvonalú. Ez abból is látszik, hogy me­gyénkben számlálatlanul osz­togatta a hármasokat és a ketteseket. Igaz, ez csak „aprópénz” — dehát pénz az aprópénz is. Azt hiszem, széles e me­gyében mindenki egyetért ezzel: Fortuna kedves ven­dégünk és kiszállásai alkal­mával idén is szívesen látjuk. Az sem baj, ha minél több­ször jön ! (m. j.) Tavaly Százhalombatta I. és Százhalombatta II. néven két új postahivatalt hoztak létre Pest megyében, ezzel megyénk területén 220-ra emelkedett a postahivatalok és a fiókposták száma. A hi­vatali épületek korszerűsítésé­vel, építésével kapcsolatban Flórián Istvánhoz, a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság magasépítési osztályvezetőjé­hez fordultunk, tájékoztatást kérve az eredményekről és a további tervekről. Megtudtuk, hogy a két új százhalombattai postahivata­lon kívül tavaly Délegyházán, Ik- ladon, Letkésen, Sziget- becsén, Valkón és a ve- csési Halmi-telepen a fiókpostákat előléptették postahivatallá. A Pest, Nógrád, Komárom és Fejér megyét magába fog­laló Budapestvidéiki Postaigaz- gatóságira igazán nem panasz­kodhatnak a Pest megyeiek, hiszen az igazgatóság a me­gyében nagy összeget fordí­tott és fordít a hivatalok mi­nél korszerűbbé tételére. 1963- ban újonnan épített, külsőleg is tetszetős épületbe költözött az újlcrrgyeli posta. Az új inárcsi, valamint újszilvást postahivatalban rövidesen sor kerül a műszaki átadásra. Az „Én nem a magyar nép ellen, hanem a magyar népért harcoltam!“ KULICH GYULA SZÜLETÉSÉNEK 50. ÉVFORDULÓJÁRA la neveltjei, a nyolcadik ke­rületi fiatalok is. A KMP irányításával az OIB egyre harcosabb szer­vezetté vált, s nyíltan hir­dette hogy a mozgalom leg­közelebbi célkitűzése „egy demokratikus Magyarorszá­gért küzdő ifjúsági front kialakítása..Kulich Gyula • 1938 elején az OIB titkára lett, bevonták a KMP vezeté­sébe. Fáradhatatlanul dolgo­zott. Megteremtette az össze­köttetést a felvidéki városok legális ifjúmunkás szerveze­teivel, s a Kassán tevékeny­kedő Schönhérz Zoltánnal. Amikor az OIB további meg­erősítésére 1939 nyarán a párt illegális konferenciát hívott össze Budakalászon. az ifjúság vezérkarában őt is ott talál­juk. 1940 márciusában megsza­kad Kulich Gyula mozgalmi munkája. Több száz kommu­nista és baloldali szociálde­mokrata munkással együtt öt is lefogták. A hírhedt def.fen- zív. osztályon, maid az alagi csendőrség kínzóleamrájában azonban hasztalanul gyötrik a legválogatottabb inkvizíció* módszerekkel: ajka néma ma­rad. Két évig tartó vizsgálati fogság utón ál] bírái elé, s amikor az elnök a tárgyaláson hazaárulással vádolja. Kulich emelt hangon kiáltja: ,.Én nem a magyar nép ellen. ha­nem a magyar népért harcol­tam!” Az ítélet három és fél évi börtön, amelyet — felleb­bezés után — a Kúria nyolc esztendőre súlyosbít. Amikor az ítéletet közölték vele, le­gyintett: ,,Nem él már ez a rendszer nyolc évig!” Igaza lett. A Horthy-fasiz- mus hónapjai meg voltak számlálva. A gyűlölt rend­szer pusztulását Kulich Gyula azonban nem élhette meg. A felszabadító szovjet csapatok közeledtére a szegedi Csillag- börtönből Vácra. Komárom­ba. végül Németországba hur­colták. Ott, a dacbaui kon­centrációs táborban végeztéik ki 1944 karácsonyának regge­lén ... Születésének go évfor_ dűlőjén a szocializmust építő magyar nép hálával, kegyelet­tel emlékezik mártírhalált halt nagy fiára. Dr. Vígh Károly földbevájt, vagy rozsdás bá­doglemezekből összetákolt ka­lyibái között.. Szociális élményei hatásá­ra a fiatal Kulich Gyula be­lép a szociáldemokrata párt­ba, de Sallai és Fürst már­tírhalála, a kommunisták hő­sies helytállása csakhamar arra indítja, hogy a legfor­radalmibb munkáspárt so­raiban harcoljon a dolgozók igazáért. A Vili. kerületi ifikkel került kapcsolatba, akik bevonták a KIMSZ munkájába. Részt vett a njun- kanélküliek akcióiban, a Ló­dén posztógyári sztrájk ide- ján szervezte a sztrájkőrsé- get, gyűjtött a sztrájkotok­nak. Amikor 1935-ben a szo­ciáldemokrata párt ifjúsági mozgalmának élére kommu­nistákból és baloldali szo­ciáldemokratákból álló ve­zetőséget választottak, az Or­szágos Ifjúsági Bizottság (OIB) egyre aktívabb tevé­kenységbe kezdett. A máig is emlékezetes Tompa utcai nyilasgyűlés szétveréséből ki­vették részüket Kulich Gyu­; Kilenc eves voi^ amikor i hadirokkant édesapja meg- 5 halt. Anyja úriháizak mosó- ; konyhájában, teknő fölé gör- \ nyedve kereste meg a min- ' dennapit négy kisgyermaké- £ nek. Gyula volt a legidő- j sebb, s bár kitűnően tanult, j gimnáziumra nem futotta \ anyja béréből. Apja mestersé- \ gét követve, szabóinas lett £ Amikor 1932-ben szakmájá- ban felszabadult, segédleve- ; lével együtt munkakönyvét J is megkapta: Békéscsabát sem < kímélte a gazdasági válság, í Budapestre jött, s alkalmi J munkából tengődött ^ Szabad idejében bebaran- í golta a fővárost, s éles sze- J me felfedezte a fényt és ár- f nyat. Édesanyjánál? írt le- veiéből lobog a felháboro- £ dás lángja: „Itt látni csak % drága jó anyám, milyen ég- bekiáltó az ellentét gazdag J és szegény között, a csillogó % mulatók, fényesen berende­lj zett paloták, meg a Valéria- í telep, a ferencvárosi Kiser- í dő, s a többi nyomortelep igazgatóság tavaly Sztgetcse- pen vásárolt egy házat, amely­be a postát költöztették és ugyancsak újonnan vásárolt és a jövőben átépítésre kerülő házban nyer elhelyezést* Csö­mör és Gödöllő hivatala. Az „előléptetett” postahiva­talokon kívül tavaly Tápió- bicske, Tápvósüly, Vámosmi- kóla, Tápiósáp, Hévízgyörk, Pécel, Szentmártonkáta, Zsám- bok, Csobánka-, Visegrád, Dél­egyháza és Kishartyán tele­pülés postáját korszerűsítet­ték — Kiskunilacházán és Bu- dajenőn pedig nemsokára megtörténik a műszaki át­adás. 1964-ben a következő köz­ségek kapnak új posta­épületet; Kerepes, ör- szentmiklós, Galgagyörgy és Galgahévíz. A kisebb javításokon, tataro­zásokon kívül a következő he­lyeken korszerűsítik a posta- hivatalokat: Nagykőrös, Ör­kény, Tóalmás, Táborfalva, Törökbálint, V óchartyán. Üröm, Budakalász, Péteri és Dabas. Ezekben a községek­ben 50 ezer forint körüli, il­letve jóval 50 ezer forinton felüli összegbe kerül majd a rendbehozatal. Nagykörös vá­ros postaépületét pedig 800 ezer forintos költséggel kor­szerűsítik. FORTUNA KISZÁLLÁSON Egy ötös, száztizenkilenc négyes találat Pest megyében

Next

/
Thumbnails
Contents