Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
irm <*• ^Míriap 1984. JANUÁR 19. VASÁRNAP Mikor? Miért? Hogyan? A megye válaszol a falu kérdésein Hírül adtuk már, hogy a megye termelőszövetkezeteinek elnökei és yárttitkdrai hatnapos bennlakásos tanfolyamon vesznek, részt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A tanfolyamon hasznos időszerű mezőgazdasági és közgazdasági ismereteket kapnak, amelyeket már az ez évi gazdálkodásban is értékesíthetnek, A rendszeres szakmai felvilágosításon kívül azonban módjuk nyílik arra'is a termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy a mindennapi élet által felvetett gyakorlati problémáikat is szóvá tegyék. Pénteken délután ugyanis Ikérdés-felelet formájában érdekes beszélgetésen vettek részt a megye vezetőivel. A megyei pártbizottság képviseletében Jámbor Miklós, a pártbizottság titkára, a megyei tanács nevében pedig dr. Dajka Balázs. a megyei tanács vb-elnökhehfettese válaszolt a termelőszövetkezeti vezetők számos kérdésére. Az alábbiakban olyan kér- désehet és válaszokat közlünk, amelyek a megye egész mező- gazdasági lakosságának érdeklődésére tarthatnak számot. Nem érthetetlen kettősség egy nyolcvan százaléka. Világos, hogy ilyen rövid idő alatt sem elfogyasztani, sem tartósa tárni nem lehet olyan nagy mennyiségű kertészeti terméket, amemfiyi tavaly termett. Ezért aztán a kereskedelmi szerveiken kívül a termelő üzemeknek is intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az idei zöldségértékesítés zavartalanabb legyen a. tavalyinál. Ez az intézkedés részben már megtörtént azzal a párt- és kormányhatározattal, hogy a főváros zöldségelláfását egy kézbe összpontosította. A termelők feladata viszont az, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeik és eszközök kihasználásával kora tavasztól késő őszig nyújtsák a zöldségbetakarítási időt, hogy főbb időt hagyjanak a fogyasztásra és a tartósításra. O Kérdés: Az utóbbi hónapokban . sok szó esett a termelőszövetkezeti segédüzemágak felszámolásáról. Milyen intézkedéseket tervez e téren a megye? Válasz: A kérdés ilyen módon történt felvetése is elárulja, hogy mennyi a félreértés és a félremagyarázás e téren. Mindenekelőtt: nem általában a termelőszövetkezeti segédüzemágak, s főként nem a feldolgozó üzemágak felszámolásáról van szó. A megyei pártbizottság és ‘ a megyei tanács nem a segéd és feldolgozó üzemágakat helyteleníti, handm az ilyen címen folytatott t ölvény télén tevékenységet. Mi nemcsak nem hely telem tjük, hanem erőteljesen támogatjuk az olyan jellegű melléktevékenységet a termelőszövetkezetekben, mint például a kovács-bognár kisüzemi termelés, a tejfeldolgozó vagy kertészeti termék tartósító munka. Ellene vagyunk azonban, hogy egyes „élelmes” maszekok a termelőszövetkezet nevében, „segédüzemág” cégére alatt lényegében magánvállalkozást űzzenek. Nemegyszer találd koztunik azonban: olyan „segéd: üaemággal”, mint például a gombkötés vagy a városi parképítés. Az ilyen melléktevékenység nemcsak eltereld a figyelmet és az erőt a mezőgazdasági főtevékenységről, hanem módot nyit arra is, hogy egyes kétes elemek szocialista cégér mögé rejtsék a törvénytelen magánakciójukat. O Kérdés: Miért nem központilag osztják szét a megye termelőszövetkezeteinek juttatott ipari takarmányokat? Válasz: A megyének juttatott ipari takarmányok egy részét központi keretből, más részét kétoldalú megegyezés alapján kapjuk. A központilag kapott ipari takarmányokat igazságosan, a jogos igény alapján osztjuk el. Emiatt nincs is panasz, amit a kérdés felvetése is igazol. Meg kell mondanunk, hogy mennyiségileg ez a takarmány a több, vagyis az összes ipari takarmány mintegy nyolcvan százaléka. Előfordul azonban, hogy két szomszédos termelő- szövetkezet közűi az egyiknek kétszer annyi ipari takarmányra sikerül szert tennie, mint a szomszédjának. Ez azért lehetséges, mert akad olyan ipari takarmány is, amelyet a központnak bejelentett kereten felül termelt egy-egy vállalat, vagy amelyet valamely másik megye nem vett át. Az ilyen előre nem látott lehetőségeket alkalom szerint, többnyire személyes ismeretség, kapcsolat révén helyezik ki a tsz-ekbe. Mi arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ipari takarmányt osszuk szét központilag, de nem tarthatunk számon minden, előre nem látott mennyiséget. Még azt sem mondhatjuk, hogy a takarmányt előállító üzemek ne az általuk patronált tsz-eknek adják a terven felüli ipari takarmánymennyiséget, hiszen i örülnünk kell minden mázsának. Lehet, hogy ezt a takarmányt nem pontosan az a tsz kapja, amely a legjobban rászorul, de ez a mennyiség nem olyan sok, hogy bármelyik szerencsés tsz ne tudná felhasználni. A beszélgetés során még számos kérdés és válasz elhangzott. de azokat hely hiánya miatt most nem közöl- j hetjük. Úgy véljük azonban, i hogy az eddigiek is azt bdzo- j nyitják, hogy a megye és a | tsz-ek vezetői lelkiismeretesen. céltudatosan törekednek a problémák megoldására. Ezek a problémák a fejlődés gondjai, tehát ha gondok is, mégis azt bizonyítják, hogy haladunk tovább. Ezt a haladást kell szolgálnunk mindnyájunknak. N. L 1 Eddig Tésa arról volt nevezetes, hogy megyénk legkisebb községe, és hogy lakói sok málnát, meg epret termelnek. Termelőszövetkezete egy i esztendeje működik, most készül az első zárszámadása, s az idei első tsz-közgyűlés után lesz még egy nevezetessége Tésának, kuriózum, ami a megyében, sőt talán at egész országban egyedülálló: lelkész lesz a tsz főkönyvelője. Tévedés ne essék, nem „kiugrott” pap, hanem a szomszéd falu, Perőcsény református egyházközségének lelki- pásztora, dr. Hős Géza. akit a járás javaslatára alkalmaz a termelőszövetkezet. Nincs is más jelöltje. Helyben nincs, aki ellátná, távolról pedig ugyan ki jönne ebbe a nehezen megközelíthető kieső faluba, különösen ha meg lakást sem tudnak biztosítani a főkönyvelőnek. Most is, az első esztendőben egy szomszédos község szövetkezetének főkönyvelője járt át időnként, hogy elvégezze a könyvelési munkát. Megcsinálta tisztességgel. de hát ez c^ak átmeneti megoldás lehetett. Sok és nehéz a feladata a tsz-köny- velőnek, egész embert kíván a munkája, olyant, aki mindennap ott helyben dolgozik. Ezt a mindennapos, rendszeres munkát vállalja a perőcsényi pap. A szocialista mezőgazdaságban! — Semmi csodálatos sincs ebben — mondja a pap. — Egymás támogatása, a közös munka mennyiben ellenkezik a keresztyén hitelvekkel? Sokat beszélgettünk erről már 1955-ben, 56-ban a presbitériumban. Előre láttam a fejlődés útját, lelkiismeretem szerint elő kellett hát készítenem híveimet a változásra, hogy aztán ha bekövetkezik, megrázkódtatás nélkül menjen. Lelki megrázkódtatás se érje az embereket. Szívemből az értelmükhöz szóltam. Megértették lelkészüket a perőcsényiek, 1960-ban, , amikor a járásban, elkezdték a közös gazdaságok szervezését, itt falugyűlést tartottak és kimondták, tszcs-t alakítanak. Be is lépett mindjárt mindenki. — Egyetértés lett a tszcs neve, mert valóban egyetértéssel hívtuk életre. Igazi nyakas kálvinistáit a perőcsényiek mór évszázadok, óta, mégsem ellenkeztek. Elődeik meg tudták őrizni lelki- ismereti szabadságukat, pedig az esztergomi prímás jobbágyai voltak. Református jobbágyai a legfőbb kátolikus pap uradalmának abban az időben, amikor „akié a föld, azé a vallás” uralkodó elv volt Magyarországon. Mindenki azt várta, nyakaskodnak most is, és ehelyett egy emberként elfogadták az újat, a közös gazdálkodás útjára léptek. — Engem pedig felkértek, vezessem a könyvelést, van hát ebben a munkában már némi múltam. Pár hónapig könyvelőskö- dött, amíg a felesége elvégezte Zsámbékon a tsz-könyve- lői tanfolyamot, ahová a járási tanács küldte. Ö most az Április 4 Tsz könyvelője, múlt év január elsejével alakult át azzá a tszcs. —S jól dolgoznak? — A többség mindenesetre. Persze azért akadnak nálunk is szép számmal húzódozók, a munkafegyelem még nem tökéletes, de fiatal, tulajdonképpen még csak egy éves a tsz. Ahhoz mérten nem rossz a helyzet. Nagy szakértelemmel beszél a növénytermesztésről, állattenyésztésről, az ember azt hinné, parasztfiúból lett pappal ül szemben. Pedig újpesti iparos gyermeke, csak tíz éve él falun. — Az apám nyugdíjas ktsz- tag. Jónevű, ismert kárpitosmester és lakberendező volt, az elsők között lépett be a kisipari termelőszövetkezetbe és lett belőle ott kiváló O Kérdés: Hogyan működnek a termelőszövetkezetek közöfti vállalkozások? Milyen álláspontot képvisel velük kapcsolatban a megye? Válasz: Pest megyében, a gödöllői és a monori járásban működnek olyan mezőgazda- sági vállalatok, amelyeket több termelőszövetkezet közös beruházásával hoztak létre. Mindenekelőtt -hangsúlyozni kell, hogy ezeket a vállalkozásokat a megfelelő kormányrendeletek alapján, helyi kezdeményezésre hozták létre annak idején. Mindössze egykét éve működnek, ezért még nem lehet levonni messzemenő gyakorlati következtetéseket hasznosságukat illetően. Néhány hónappal ezelőtt úgy látszott, hogy a kezdeti szervezetlenség és tapasztalatlanság miatt némi ráfizetéssel zárják a tavalyi termelési évet, de az újabb, kézzelfoghatóbb jelek azt mutatják, hogy kisebb nyereségre tesznek szert. A megyei pártbizottság és tanács hangsúlyozza, hogy bár a jövő kétségkívül a szélesebb körű társadalmi, tehát tsz-közi termelésé falun is, ennek ellenére hiba lenne sietni. Ebből a szempontból a jelenlegi tsz-közi vállalkozásokat kísérleti jellegűek- nek kell tekinteni. Több időre és tapasztalatra vari ahhoz szükség, hogy döntő érvényű következtetéseket Vonhassunk le a további fejlődés ütemére és mértékére vonatkozóan. © Kérdés: Mi volt az oka j a tavalyi zöldségérté- j kesitési nehézségeknek, s milyen intézkedések történnek a tavalyihoz hasonló hibák meg- j előzésére? Válasz: ha egy szóval akarnánk válaszolni erre, akkor j ezt mondanánk: a szervezet- j lenség. A termelő- és a fo- j gyasztóközönség általában hasonló okra vezeti vissza a tavalyi hibák okát, de meg kell mondani, hogy kissé egyoldalúan. Mindenki a kereskedelmi szerveket okolja, holott a kérdés korántsem ilyen egyszerű. Tény és való, hogy az értékesítési nehézségek jelentős részét a kereskedelmi szervek felkészületlensége okozta, de a termelők háza- táján is van seperni való. A kereskedelmi szerveket, főként a MÉK-et olyan érielemben terheli felelősség, hogy az áruforgalom tervezésénél túlságosan a múltba nézett. Nem vette figyelembe azt, hogy az utóbbi egy-két évben nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is nagyará- nyúan fejlődött a nagyüzemi kertészkedés. Nem Volt tekintettel arra, hogy ma már a konyhakertészet korszerű, nagyüzemi módszerekkel termel, s egységnyi területről többet takarít be a kisüzemnél. Nem készült fel arra sem, hogy az átlagosnál kedvezőbb időjárás lesz a kertészeti termékek jelentős részére. A hazai és a belföldi értékesítési lehetőségek felkutatásának hiánya mellett súlyosbította a helyzeteit az is, hogy a termelés is tervszerűtlen volt. Gyakorlatilag az volt a helyzet, hogy az átlagosnál nagyobb kertészeti termés túlságosan rövid idő alatt került betakarításra. Ez a rövid idő bárom hónap volt, mivel július, augusztus, szeptember hónapokban ért be a kertészeti termékek mmtMegalakult a 65. mezőgazdasági kiállítás főbizottsága A 65. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás és Vásár főbizottsága Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes elnökletével szombaton délelőtt tartotta alakuló ülését a Földművelésügyi Minisztériumban. A főbizottság megállapította, hogy a közvélemény fokozott érdeklődéssel"'' tekint az idei kiállítás elé, mivel olyan időszakban kerül rá sor. amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, s a termelés fejlesztése vált az elsődleges központi feladattá. A kiállításnak így nemcsak az a célja, hogy a mezőgazdaság eredményeit bemutassa, hanem az is. hogy fokozottan segítse a továbbiak elérését. Ennek megfelelően a 65. mezőgazdasági kiállítás jellege kissé eltér az eddigiekétől. Keretében például úgynevezett szakmai hetet is rendeznek. amelynek során mintegy 20 000 mezőgazdasági szakember szervezett látogatásáról és tájékoztatásáról gondoskodnak. Százhalombattáról áram « 290 000 háztartásnak A Dunámén ti Hőerőmű első 50 megawatt teljesítményű gépegysége a múlt év végén kezdte meg egyhónapos próbaüzemelését. A turbina, a generátor és a kazán azóta „becsülettel” teljesíti feladatát: naponta 1,2 millió kilowattóra villamosenergiát termel, amely mintegy 200 000 háztartási gépekkel jól szerelt lakás áramszükségietét fedezi. Az erőmű építését 1967-ben fejezik be. A százhalombat- taiak akkor már 600 megawatt energiát adnak az országnak, annyit, mint három korszerű erőművünk, az oroszlányi, a tiszapalkonyai és a pécsi jelenleg együttvéve. Az erdőgazdaságok szükségleteit meghaladó szántó és legelő a termelőszövetkezeteket illeti Induljon szabálysértési eljárás a parlagföldek tulajdonosai ellen A Szobi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a mezőgazda- sági földek védelmével kapcsolatos vizsgálatot folytatott, Bernece bará ti. Vámosmikola, Kemence és Nógrádverőce községekben. Ez alkalommal ellenőrizte a földfelülvizsgáló bizottságok munkáját és a felülvizsgált községekben megállapította, hogv a bizottságok javaslatai ellenére sem teljesen a valósággal egyező a művelési ág szerinti a nyilván- tártás. Nógrádverőcén például tévesen szerepel a kimutatásban 15 katasztrális hold erdő. A földfelülvizsgáló bizottságok a talajpusztulásnál? kitett területeken csak kereszt- irányú művelésre kötelezték a gazdaságokat, nem pedig talaJvédelmi terv készítésére. Holott a szobi járás területén a termőtalaj megóvása és feljavítása érdekében erre feltétlenül szükség van. Megállapította a NEB, hogy a földfelülvizsgáló bizottságok az erdőtelepítésre és művelésre kijelölt földek felülvizsgálásánál nem minden esetben jártak el, megfelelően. Ber- necebarátin a földrendezés során visszamaradt szőlő- és gyümölcsösterületek átcsatolását az erdőgazdasághoz, továbbá három hold teljesen sík, kaszálásra alkalmas legelő be- erdősítését javasolta a bizottság. Ezen felül még 15 ka- tasztrális hold önmagától be- erdősült területet is az erdő- gazdaságnak javasolt átadni, noha arról a tsz nem hajlandó lemondani, ■ mert kitisztítása után legelőként hasznosíthatja. Megállapította a NEB ellenőrzése. hogy a földfelülvizs~ aáló bizottságok elnézően jártak el az erdőgazdasággal szemben. Nem számolták el eléggé pontosan az erdőgazdaság illetményföldjeit, csemete- kertjeit, a fogatgazdaság, a vadvédelem céljait szolgáló területeket és nem intézkedtek aziránt, hogy a szükségletet meghaladó ilyen földeket ad,ja vissza a termelőszövetkezeteknek. Ily módon különösen Kemencén és Nógrádverőcén maradt túl sok legelő az erdőgazdaság kezén. Ezért újabb felülvizs- I gálát és meafelelö intézkedés szükséges. Hasonlóképpen felül kell vizsgálni a bizottságnak a kemencéi Üj Élet Tsz-ben egy 46 holdas terület gyümölccsel való betelepítésére tett javaslatát. Ez a terület ugyanis nagyüzemi szántóföldi művelésre alkalmas, s ígv a földvédelmi bizottság javaslata indokolatlan. Vámosmikolán a tábla kialakítása érdekében helyesen javasolta a bizottság az összesen 40 holdat kitevő szétszórt szőlő- és gyümölcsös kivágását. Részéről túlzott kívánság azonban 13—14 hold azonnali kivágása, mert szőlő és gyümölcsös csak kipusztulása után vágható ki. Végül kifogásolja a NEB, hogy a földvédelmi bizottság például Nógrádverőcén is, a szórványosan előforduló parlagterületek mennyiségét megállapította ugyan, de azok tulajdonságait nem vette jegyzőkönyvbe. továbbá tulajdonosaik ellen a szabálysértési eljárás megindítására nem tett javaslatot. A járási NEB határozatot hozott arra nézve, hogy szó~ lítsák fel a varlagteriiletek tulajdonosait földjük megművelésére és a művelési kötelezettség elmulasztása miatt folytassák le ellenük a szabálysértési eljárást. dolgozó. Különben magam is kitanultam nála a szakmát, érettségi után. Felszabadulása után, segédlevéllel a kezében, beiratkozott az egyetem jogi fakultására, 1947-ben doktorált. Egy évvel utóbb már meglett ember, huszonöt esztendős volt akkor, megkezdte teológiai ta- nulrhányait. Négy év múltán pappá avatták és a perőcsényi eklézsia 1954-ben lelkészévé választotta. — Az utóbbi években elvégeztem előbb a tszcs, aztán a tsz könyvelői tanfölyamot, most pedig a Földművelésügyi Minisztérium hároméves főkönyvelő tanfolyamának vagyok levelező hallgatója. — Hiába no, a jó pap holtig tanul. — Az ám — felel nevetve —, de manapság már nemcsak teológiát, meg filozófiát. A gazdasági életet is ismernie kell. Rámutat egy csomó gazdasági szakkönyvre, folyóiratra. Külföldiek is vannak azok között. — Figyelemmel kísérem a külföldi irodalmat is. Mindenütt rájöttek már arra, hogy a mezőgazdasági kisüzem nem életképes. Mindenfelé megindult a szövetkezés valamilyen formában és alakulnak a nagyüzemek. Ha nyugatra nézek, akkor is csak azt látom, jó úton járunk. Óriási perspektíva van előttünk. Perő- csényben is még sok mindent lehet csinálni! — Kimutat az ablakon: — Itt van például ez a haszontalan mocsár, miért ne lehetne kiépíteni halastóvá? A tésai tsz-t még nem ismeri közelebbről, de úgy hallja, jól dolgoznak ott az emberek. Annál szívesebben vállalja tehát az állást. Motorja van. azzal jár majd át Tésára. Ha pedig jeges, csúszós az út, mint most is, átvág erdőn, mezőn toronyiránt, gyalog megy a munkahelyére. — Melyik lesz a fő, melyik a mellékállása? —i Amit az ember csinál, azt csinálja meggyőződéssel és én itt is, ott is meggyőződéssel akarok dolgozni, fő állásom lesz mind a kettő. — Mennyi lesz a fizetése? — Még nem tudom, nem is kérdeztem. Nem mondom, minden fillér jól jön, három kisgyermekem van, de eddig is megéltünk. Őszintén szólva azonban, túl az anyagiakon, fontosabb, hogy a megbecsülés jelét látom, amikor ilyen bizalmi állásra javasoltak és ennek mindennél jobban örülök. Örömmel vállalom ezt a szolgálatot. A tsz-ben is a népet szolgálhatom. .Ami azt illeti, az ilyen valóban szokatlan jelenség, még sincs benne érthetetlen kettősség. Sem Perőcsényben, sem Tésán, de sehol az egész országban. 1964-et írunk ... Szokoly Endre FELVÉTELRE KERESÜNK gépészmérnököt és gépésztechnikus!, megfelelő végzettséggel vagy gyakorlattal rendelkező számviteli és statisztikai előadót, pézügyi előadót, regie gazdálkodót, anyagkönyvelőt, előkalkulátort, munkaügyi előadót, gyors- és gépírót. Mosdó- és öltözőőröket, fűtőket, továbbá esztergályos, darus, rézműves, villanyhegesztő, darabolólakatos, géplakatos, targoncavezető szakmunkásokat, és 18 éven felüli férfi segédmunkásokat. Jelentkezés: Budapesti Vegyipari Gépgyár Bp. X„ . Gyömrői út 76—80.
