Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MADARAS NŐ Évente mintegy 25 000 modem porcelán figura készül a í Kőbányai Porcelángyárban. Az idén különböző figurák ex- ! portra is kerülnek. VIII. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ARA SO FILLER 1984. JANUÁR 19, VASÁRNAP Hitt a reáljiveOelem, kedvező a külkereskedelmi mérleg A Központi Statisztikai Hivatal népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága 1963-ban tovább fejlődött. A nemzeti jövedelem — az előzetes számítások szerint — mintegy 5 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963-ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt. 1963. év folyamán befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakítása, a nagyobb termelőegységek kialakítása. A mezőgazdaságban tovább erősödtek a termelő- szövetkezetek és javult a munka szervezettsége az állami gazdaságokban is. A gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő adatok jellemzik: A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 43 770 fővel, 3,7 százalékkal emelkedett. Ez valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A túlórák száma körülbelül egyharmaddal volt több, mint egy évvel korábban és az összes teljesített órák 2 százalékát tette ki. A termelés növekedésének nagyobb hányada adódott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint 1962-ben. 1963-ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növekedés kisebb, mint amennyivel az éves terv számolt. holddal, 16 százalékkal ha- < ladja meg. | Kukoricából mind a tér- ^ vezettnél. mind az előző évi- ^ nél több termést takarítottak | be. A szálas takarmányok ^ terméseredményei is kedve- í (Folytatás az 5. oldalon) Xvépünkön: Pulya Dezsőnés a Madaras no című szobron az égeéés előtti utolsó művelet-eket végrzi (MTI Foto — Jármai Béla felv.) „Azegyedül helyes lenini úton haladunk“ 1963-ban a szocialista ipar 7 százalékkal termelt többet, mint 1962-ben és ezzel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 százalékkal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar ftjiszázalékkal, az élelmiszeripar >8 ‘ , százalékkal termelt többet, mint 1962-ben. 1963-ban nagymértékben nőtt a fűtőanyagszükséglet. A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette a tervét. Jelentős mértékben nőtt a szénbehozatal is. Az ipar egészén belül a vegyipar termelése nőtt a leggyorsabban. A vegyipar 1963- ban 11 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az' ötéves terv 1963-ra vonatkozóan számolt. 1963-ban 16 százalékkal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédő- szert, 29 százalékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógyszert gyártottak mint 1962-ben. A gépipar térmelése 1963- ban 8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül a híradás- technika és a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás termelése azonban lényegesen kisebb volt, mint az előző évben. A gépipari termelés növekedésének .mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést. 1963-ban növekedett a köny- nyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a termékek választéka. A könnyűipar ágai közül a kötszövőipar, a bőrkonfekcióipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett. A fontosabb ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következőképpen teljesítették: A termelési költségek szintje 1963-ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. 1963-ban az ipari anyag- és termékkészletek kisebb ■ mértékben nőttek, mint az előző évben. A készletek összetétele és nagysága azonban néni kielégítő. Egyes termékekből még mindig képződtek felesleges, vagy a szükségesnél nagyobb készletek, másokból időnként hiányok voltak. A szükségesnél nagyobb készletek részben értékesítési nehézségekből adódtak. Egyes iparvállalatok ugyanis olyan termékeket is állítanak elő, amelyek nem mindenben felelnék meg a belföldi és a külföldi piaci szükségleteknek. Mezőgazdaság — felvásárlás A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mindegyikében növekedett és 1963-ban — előzetes számítások szerint — 4,5 százalékkal volt több, mint az előző évben és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 százalékkal, az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elért eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés növekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett növekedéstől. A kenyérgabona vetésterülete 1983-ban 247 000 kataszt- rális holddal, 11 százalékkal volt kisebb, mint 1962-ben és körülbelül ugyanennyivel volt kisebb a tervezettnél is. A hosszú és rendkívül hideg tél folyamán az őszi gabonavetések egy részg kipusztult, a megmaradt vetések kiritkultak. Őszi búzából holdanként 9,0 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabonavetés-területen és az alacsonyabb termésátlagok folytán 1963-ban 1 738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962- ben. A kipusztult őszi árpa vetésterületét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228 000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítottak be, mint az előző évben 1963 őszén lényegesen nagyobb területen vetettek kenyérgabonát. mint az előző években. A • kenyérgabona jelenlegi vetésterülete az 1963. évi tavaszi vetésállo- mányt 330 000 katasztrális AZ 1963. ÉVI TEL JES TERMELÉS Az 1962. évi Az 1983. évi termelés terv százalékában százalékában Nehézipari Minisztérium 109,3 101,5 Kohó- és Gépipari Minisztérium 105.6 98,2 Építésügyi Minisztérium (iparvállalatai) 105,9 100,5 Könnyűipari Minisztérium 106,2 101,3 Élelmezésügyi Minisztérium 108,8 100,9 Tanácsi ipar 104,5 102,3 Állami ipar összesen 107 100,2 Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1963-ban a következőképpen alakult: AZ 1963. ÉVI TERMELÉS Az 1982. évi Mennyiségben termelés százalékában) szén 30,5 millió t 108,4 kőolaj 1,8 ” 107.0 bauxit 1,4 ” 92,5 villamos energia 9,7 milliárd kwo 106,0 acél 2.4 millió t 101 8 hengerelt aeél 1,7 ” 104,8 aluminium 55,5 ezer t 105,2 cement 1,8 millió t 103.7 nitrogénműtrágya 387 ezer t 109,6 szuperfoszfát 513 ” 121,1 traktor 3110 db 123,0 autóbusz 2375 ” 101,1 televízió-vevőkészülék 251 292 ” 119.6 mosógép 168 318 ” 127.4 hűtőszekrény 36 085 ” 212,2 pam u tszövet 282,9 millió m 103,8 gyapjúszövet 34,5 ” ” 101,7 cipő 23 8 millió pár 104 3 hús 211,9 ezer tonna 95,4 cukor 375,0 ” 104.9 vaj 17.7 ” 120.9 sör 4,1 ” hl 106,7 N. Sz. Hruscsov és Fidel Castro kalinyini beszéde Hruscsov és Castro beszédet mondott egy kalinyini textilgyárban. Bevezetőben Hruscsov a szovjet nép gazdasági sikereiről szólt, s kijelentette, hogy a szovjet nép már nemcsak barátainak elismerését vívta ki, hanem a szocializmus ellenségeinek is számolniok kell azzal, mire is képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe veszi a hatalmat. A szovjet népgazdaság fejlődési üteméről szólva utalt arra, hogy Lenin annak idején 15 év alatt összesen másfél millió kilowatt teljesítőképességű erőművek építését tervezte. Ezt a tervet 11 esztendő alatt teljesítették. Ma pedig csupán 1963-ban a Szovjetunió tízmillió kilowatt együttes kapacitású elektromos erőművet épített. Hruscsov csodatevőnek nevezte a vegyipart, amely most igen gyoís fejlődésnek indult. _— Szívet-lejket örvendeztető érzés látni, mennyii-e megszépültek a szovjet városok, mennyire megváltozott az emberek élete — folytatta Hruscsov, majd kijelentette: „De még távolról sem tettünk meg mindent, ez még csak a kezdet”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a jelenlegi nehézségek mellett is biztosítva van a lakosság zavartalan ellátása. Utalt rá, hogy az amerikai hírszerzők nemrég egy összefabrikált, hamis, jelentésben' azt állították, mintha a szovjet gazdasági élet az utóbbi két esztendőben lassan fejlődött volna, a Szovjetunióban kevesebb árut termelnének. A kommunizmus ellenségei mindig a mi gazdasági kudarcain kkal álmodnak — folytatta. — Az ilyen szemfényvesztések szerzőinek csak azt mondhatjuk: előbb süllyed el magukkal a föld. mint ahogy mi gazdasági csődbe jutunk. Hruscsov ezután a szovjet nép, a párt és a kormány egységét méltatta. — Az egyedül helyes lenini úton haladunk, s erről az útró! senki sem téríthet el bennünket — folytatta. — Igaz, vannak külföldön olyan elvtársak. akik azt mondják, hogy Hruscsov helytelenül viszi az ügyeket, hogy fél a háborútól. Én már nemegyszer szóltam erről, hogy szeretnék egy olyan ostoba embert látni, aki nem fél a háborútól. Csak a gyerek — aki még semmit sem ért —, meg a bolond nem fél semmitől. Hruscsov utalt arra, hogy a Szovjetuniónak hatalmas hadserege, sok atombombája, rakétája, elsőrendű fegyverzete van, majd- kijelentette: Mi nem akarunk háborút, de ha elleuségeiak ránk kényszerítenek, szétzúznánk az ellenségét, hiszen megvan mindenünk ahhoz, hogy ezt megtegyük. Ezt véssék emlékezetükbe az agresszorok. Az orosz nép — mondotta —, amikor szabadságáért harcolt, saját erejére támaszkodott, s épített a világ dolgozóinak támogatására és szolidaritására is, mert akkor nem volt olyan állam, amely segített volna neki. Ma mi már mindent megteszünk, hogy hozzásegítsük testvéreinket a felszabaduláshoz. Amikor Kuba harcolt szabadságáért és függetlenségéért, szívünk együtt dobogott a kubai nép szívével. Hruscsov ezután válaszolt azoknak, akik bírálták a Szovjetuniót azért, mert először rakétákat szállított Kubába, később pedig elszállította azokat. értse, milyen következményekkel járna a megállapodás megszegése”. A kapitalizmust nem lehet szitkozódással legyőzni. Konkrét harc kell, mégpedig nem puszta ököllel. Hruscsov Kigúnyolta azokat az amerikai dajkameséket, hogy a panamai események Fide! Castro kezemunkái. A panamai eseményeket az amerikai imperialisták rabló- politikája okozta. Hruscsov jogosnak nevezte a panamaiak törekvését, hogy lerázzák az amerikai imperialisták igáját. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió üdvözli a kubai népnek a guantanamói ame- riliai katonai támaszpont megszüntetéséért vívott harcát. Guantanamo földje kubai föld s Kubát illeti. — A szovjet emberek örülnek kubai barátaik sikereinek, — folytatta. — Meggyőződésünk, hogy a kubai nép a gazdasági építőmunkában kivívja ugyanazokat az. eredményeket, amelyeket ,a szovjet nép és a többi szocialista ország népe már elért.' Ezután Fidel Castróthoz fordulva kijelentette: „Együtt vagyunk önökkel ma, együtt leszünk holnap is. „ígéretet kaptunk, hogy nem lesz invázió Kuba ellen — mondotta. — Ellenkező esetben a rakéták szovjet területről is célba találhatnak. Az Egyesült Államok kormányával kötött megállapodásunk mai is érvényben van, s mi megtartjuk szavunkat, amíg a megállapodást tiszteletben tartják. Azt hiszem, a másik félben is leáz majd annyi józan ész, hogy megj Akkor is együtt leszünk önök- j kel. ha ellenségeink próbára | akarják tenni, mit is jelent ez a szó: együtt.’1 Befeiezésül felhívta a szovjet embereket. támogassák külföldi osztálytestvéreíket a kommunizmus építésében, : hogy egységes, erős sorokban haladhassunk a közös1 cél felé. A kommunizmus nemcsak a Szovjetunió határain Síéiül épül — mondotta —. mindent megteszünk, azért, hpsy világ- méretű győzelmet arasson. ’ A kalin.yini textilgyárban megtartott nagygyűlésen Fidel Castro egyebek között kijelentette: — A kubai szocialista forradalom azért vált lehetővé, mert előtte végbement az 1917. évi szocialista forradalom. A mi népünk csupán kötelességét teljesítette s ezzel kivet'e a maga részét az emberiség felszabadít- i lásáért vívott harcból. Számunkra megkönnyítette a feladat teliesjtését az. hogy élvezzük . Lenin nagy hazájának támogatását. — Jól tudom — folytatta Castro —. hogy mindnyájuk szíve és szeretető a kubai forradalom^. Ebben is megnyilvánul a Droletár, nemzetköziség. amelvnek érzését ' ily eredményesen alakította, ki' a (Folytatás a 11. oldalon) Casfro beszéde
