Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

1963. DECEMBER XO. KEDD Lelkiismeretes felkészülés Saját erűből — Jó ötletek — A légiontosaltli: a minőség Téli gépjavítás a Ceglédi Gépállomáson idén folyamatosan történhet a gépjavítás, nagy szerepe lesz a helyi kezdeményezés­nek. A gépállomás vezetői és dolgozói elsősorban azt tart­ják szem előtt, hogy lelki­ismeretesen javítsák ki g gé­peket. Ez nagyrészt az ellen­őrzésen múlik. Mielőtt a mű­helyből kikerülnek a trakto­rok. ellenőrző padra teszik azokat. Az ellenőrző padot ugyancsak itt helyben készí­tették, illetve alakították át. Előnye az ellenőrző padnak, hogy minden géptípus ellen­őrzésére alkalmas, továbbá a dinamó töltését, az üzem­Tizenkétezer kötet — ezerháromszáz olvasó A legkeresettebb iró: Hemingway — .4 községi tanácsok segítsége — Felolvasó délutánok Félmilliós túlteljesítés A szolgáltatási tevékenység mértékének a forgalom pénz­beli értéke rendszerint jelké­pes fokmérője, hiszen apró- cseprő kölcsönzési óradíjak- hól tevődik össze. Sokkal je­lentősebb az a hatása, amit a lakosság ellátása szempontjá­ból vált ki a falvakban, köz­ségekben. Megkönnyíti a háztartási munkát, értékes órákat szabadít fel a pihenés­re, szórakozásra, művelődésre. A szolgáltatási forgalom ada­tai ugyanakkor tükrözik azt is, hogy milyen, régebben helyben ki nem elégíthető igé­nyeket pótol. Ebből a szem- i pontból is figyelemre méltó a I Dabas és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet szolgáltatási forgalmának alakulása az év 9 hónapjában. Mint Farkas István, a szövetkezet elnöke el­mondotta, több mint 15 ezer forintra rúg ez az összeg, amelyből a harisnya szemfel­szedésre 12 ezer forint jut. Az áruházban működő szolgálta­tás iránt igen nagy érdeklő­dés nyilvánul meg nemcsak a helybeliek, de a környék la­kossága részéről is. Ez vezette a földművesszövetkezet igaz­gatóságát arra, hogy a nyitva­tartási időt is úgy szervezze át, a környékből bejárók a visszautazásig ne csak vásár­lásaikat intézhessék el, hanem megvárhassák a harisnyajaví­tást is. a Cinka Panna utcában Érdeklődni kezdtek utána, és kiderült, hogy a vándort páros önkéntes kultúrmissziót tölt be Monor cigánytelepén, a Cinka Panna utcában. Szinte napról napra maga köré gyűj­ti a putrik népét, fiatalját, öregjét egyaránt és o könyv­tárból kölcsönzött könyvekből felolvasó délutánokat rendez számukra. Az írni, olvasni sem tudó hallgatóság egyre nagyobb örömmel és számban vett részt ezeken a felolvasá­sokon és hamarosan odáig fejlődött a dolog, hogy már követelték a felolvasó délutá­nokat. A könyvtár természetesen örömmel segítette Raffael Jó­zsef munkáját, amelynek eredménye azt bizonyította, hogy lehet érdeklődést kelteni a betű, az irodalom iránt a cigányok körében is. Mindez azon múlik, hogyan közeledik valaki hozzájuk. Benda Lajosné, aki az első pillanattól kezdve legbuzgóbb támogatója volt Raffael József vállalkozásának, most kicsit kedvetlenül mondja: — Raffael ma is rendszeres beiratkozott olvasója a könyv­tárnak, de nem mutat fejlő­dést. Most is csak meseköny­veket kér, hiába ajánlgatjuk neki az igényesebb munká­kat is. Azt, hogy tart-e még felolvasó délutánokat a Cinka Panna utcában, nem tudom* de onnan más olvasónk nincs. Érdeklődést a könyv, a könyv­tár iránt csak a muzsikusok árulnak el, ők azonban már kikerültek a Cinka Panna ut­cából. Őszintén szólva ezen a té­ren hiba történt. A Raffael- esetre fel kellett volna figyel­niük a járás művelődési szer­veinek. hogy alkalmas módon gyümölcsöztessék a sikeres kezdeményezés adta lehetősé­geket. Talán tartósítani, táp­lálni lehetett volna azt a pa­rányi tüzet, amit a meseszom­jas vándoriparos gyújtott a Cinka Panna utcában ... m. 1. A Ceglédi Gépállomás trak­torosai is beszorultak a ha­tárból a gépjavító műhelyek­be. A követkéz«) három-négy hónap a felkészülés időszaka. Kijavítják a traktorokat, le- ápoliák a munkagépeket. Na­gyon fontos a gépjavítás jó megszervezése mert itt, a ja­vítóműhelyekben vetik meg a jövő évi terv teljesítésének alapját. A gépállomás dolgozói — amint arról Gráczer Mihály főmérnök tájékoztat — felké­szültek a gépjavításra. November 22-e óta már több traktor el is hagyta a műhelyt, s folyamato­san végzik a tervezett 81 traktor javítását. A nyolcvanegy gépből 33 a környező termelőszövetkeze­teké. A Ceglédi Gépállomás­nak az említett gépek kijaví­tásán kívül le kell bonyolí­tani a megye valamennyi gépállomása számára a motor­cserés főjavításokat. Egy ez év- nyarán hozott földművelés- ügyi minisztériumi rendelet értelmében ugyanis egy-egy megyében csupán emi gépállo­más tartja a jövőben a kap. csőlátót a gépjavító vállala­tokkal. Ez a rendelkezés is azért született, hogy a gépja­vítás szervezet tebben történ­jen. mint eddig. A Ceglédi Gépállomás ugyanis rendel­kezik azokkal a feltételekkel, amelyek kellő biztosítékot nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a motorcserés főjavítá­sok minősége az eddiginél jobb legyen. A téli gépjavítási szezonban mintegy 500 idegen motor „fut” át a gépállomáson. Nagy gondot jelent ennek le­bonyolítása. Nagyrészt ezen is múlik a gépállomás pénzügyi tervének teljesítése A motorcserés főjavítá­soknál a gépállomás vég­zi a garanciális javításo­kat. A gépjavító vállalatok ugyan­is a javítás költségének két százalékát fizetik a gépállo­másnak. Ebből az összegből kell tehát gazdálkodni. A javításra előkészíteni a motorcserés gépeket és a ki­javított gépeket átvenni a szervízcsoport- feladata. A cso­port tagjai kiváló szakembe­rek. akik ügyelnek arra, hogy el ne „csússzon" akár egyet­len egy gép is a minőségi el­lenőrzésnél. A gépállomás vezetősége megteremtette a feltételeket a téli gépjavításokhoz. Beszél­hetnénk itt az alkatrész bizto­sításáról. a munkarendről stb. De nem ezeket említjük, ha­nem azokat a technikai be­rendezéseket, amelyek rendel­kezésre állnak. S hogy ez így van. az elsősorban a Ceglédi Gépállomás szakembergárdá­jának érdeme. Még az ötvenes évek köze­pén ellátták minden gépállo­mást úgynevezett széntüzelésű lúgos mosóval. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy megmentse a gépjavítókat az alkatrészek kézi mosásától. Mint ahogyan másutt, itt sem tudták alkalmazni a konst­rukciós hibával készült mosó- berendezést. Pedig ugyancsak szükség lett volna rá. A mostani gépjavításra átépítették a limes mosót gázolajtüzelésre. Kipróbálták és nagyszerűen bevált. Három óra alatt meg­tisztítják egv-egy traktor al­katrészeit az olajtól, zsírtól, piszoktól. Abban, hogy az A „bentlakó“ tolvaj A szentendrei példa ösztönöz 7 de s tova egy esztendeje már, hogy hirt adtunk arról! müvés^presszó nyílik Szentendrén, ahol a helyi képző­művészek alkotásait állítják ki. Ez az állandó jellegű kiállítás azokat is megismerteti a képzőművészettel, akik csak egy fe­ketére „tévedték be’’ a presszóba, hiszen a falakon nem észre­venni a kiállított festményeket, szinte egyenlő a lehetetlennel. S ha mar megnézi a „vendég” a képeket, talán kedvet kap ar­ra is. hogy felkeresse a múzeumot vagy ha Pesten jár, vala­melyik kiállítást. Sőt, ha kedve tartja és a zsebe is engedi, ott helyben, a presszóban megvásárolhatja a kiállított képeket. A szentendrei kezdeményezés követőkre talált. Szombaton, december 14-én délután a szentendreihez hasonló állandó jel­legű képzőművészeti kiállítás nyílik a váci Duna presszóban, A kiállított képeket kéthavonként cserélik, s itt is megvásárol­hatók, mint Szentendrén, December végén az újjáalakított nagykőrösi szélesvásznú filmszínház előcsarnokában ugyancsak állandó jellegű képző­művészeti kiállítás rendezését tervezik. Február hónap folya­mán pedig Budapesten, a megyei rendőrkapitányság klubjában nyílik meg hasonló jellegű állandó kiállítás a megyében élő képzőművészek alkotásaiból. ncervezik továbbá, hogy a művelődési házakban működő ! ifjúsági klubokat a jövőben a megyei képzőművészek alkotásaival díszítik. Az így kiállított képek egy-két. hónapig lennének egy-egy klubban, azután más képekkel cserélnék fel. Ez megoldaná azt a régi problémát, hogy valóban művészi ér­tékű képek kerüljenek klubjainkba, a kluboknak nem is ke­rülne pénzébe, mert csak „kölcsön” kapnák a képeket, de élve a cserelehetőséggel, soha nem maradnának üresen a klubok falai Ugyanakkor ez lehetőséget teremtene arra. hogy a klu- bókban rendszeresen sor kerüljön 'képzőművészeti estekre. amelyek során az éppen kiállító művész munkásságával is­merkednének meg a klub tagjai. Ezekre az estekre meghív­hatnák a művészeket is. elbeszélgetnének velük a képzőművé­szetről s amennyiben képzőművészeti vetélkedőket is rendez­nének a klubtagok számára, a megyei művészek felajánlották, hogy a győztest minden klubban egy-egy eredeti képzőművé­szeti alkotással jutalmazzák. KULTURÁLIS HÍRADÓ József Attila est Vecsésen A vecsési József Attila Mű­velődési Otthon irodalmi cso­portja vasárnap műsoros iro­dalmi esttel emlékezett meg névadója, József Attila ha­lálának huszonhatodik év­fordulójáról. Nyilván a nem elég gondos előkészítés követ­keztében a tágas előadóte­remben alig ötven ' főnyi hallgatóság gyűlt cs3k egy­be. A műsort Aczél Ferenc rövid megnyitója vezette be. aki a kultúrotthon nevében üdvözölte a vendégeket, majd Magyar László mondotta el néhány régi, személyes él­ményét József Attiláról. Hor­tobágyi Judit előadóművész- nő, Varga József. a kultúr­otthon irodalmi csoportjá­nak tagja, Szersán Gyula főiskolai hallgató és Fekete József, az irodalmi csoport tagja József Attila legszebb költeményeivel gyönyörköd­tette a kisszámú, de lelkes közönséget. Az ünnepség Szentpétery László vb-elnök záróbeszédével ért véget. Utána megkoszorúzták a költő domborművű emlék­tábláját, amely a műve­lődési otthon homlokzatát díszíti. A bejárók találkozója Vasárnap este hat órai kez­dettel nagyszabású találkozót rendeztek a nagykátai Bartók Béla Művelődési Házban a be­járó dolgozók részére. A ta­lálkozón részt vettek a buda­pesti Börtex, az Alföldi Cipő­gyár, a Sörgyár, a Konzerv­gyár és a Ganz-MAVAG kép­viselői is. Ugyanis elsősorban ezekben a X. kerületi gyárak­ban dolgoznak a Nagykátáról bejáró dolgozók. Marianne Koch: Az ördög neve című nyugatnémet film női főszereplője. Furfangosok bálja Szombaton, december li­án este nyolc órai kezdettel rendezik a Furfangosok bálját a Csepel Autógyár művelő­dési otthonában. Az érdekes vetélkedő győzteseit értékes jutalomban részesíti a művelő­dési otthon vezetősége. A színjátszó szakbizottság megbeszélése December 18-án, szerdán délelőtt 10 órakor tartja meg­beszélését a megyei színjátszó szakbizottság dr. Kowach Gyu­la vezetésével. Napirenden a szakbizottság munkatervi fel­adatai, a színjátszók oktatása és továbbképzése, valamint a színjátszó csoportoknak és az irodalmi színpadoknak a kul­turális szemlével kapcsolatos feladatai szerepelnek. Hangverseny Szentendrén December 14-én, szombaton este hét órai kezdettel hang­versenyt rendeznek a Szent­endrei Városi Tanács díszter­mében. A hangversenyen köz­reműködik a Csepel Vas- és Fémművek vegyeskara, a csepeli Csőgyár férfikara va­lamint a vendéglátó szentend­rei művelődési ház vegyeska­ra. j\ szovewcezei épp e Tapasz­talatok alapján tovább ku­tatta az igényeket, s az igazga­tóság legutóbbi ülésén úgy ha­tározott, hogy bevezetik az asztal, szék, pad kölcsönzést lakodalmakra és disznótorokra. Ez a kívánság ugyancsak a la­kosság részéről merült fel, mert a bútorhiány nagy gon­dot okoz a házi vendéglátások alkalmával. — Apró figyelmességekkel igyekszünk családiasabbá ten­ni az igazgatóság és a tagság kapcsolatát — mondotta Far­kas István — különböző üd­vözlőkártyákat rendszeresí­tettünk. amelyeken születés, házasság és haláleset alkalmá­val fejezzük ki jó kívánságain­kat, illetve részvétünket a csa­ládoknak. Az egyesüléssel nemcsak megnagyobbodott, hanem erő­södött is a földművesszövetke­zet Dabason. emelkedett a ve­zetés színvonala: ezt tükrözi i az eredményterv félmillió fo-\ rinttal való túlteljesítése is. A; gazdasági erősödés pedig le-: hetővé tette a nagyobb ará-j nvú hálózatfejlesztést. Ebben: az évben az úgynevezett kisfoe-; ruha'zásokra 270 ezer forintot: költött a szövetkezet, többet,: mint a megelőző öt esztendő; folyamán együttvéve. A ven-; déglátóipari egységek bérén-■ dezésének korszerűsítésére 340 j ezer forintot fordítottak. L J" 1 ■ 1,1 1 i anyagfogyasztást, az olajnyo- j mást és a vízhőfokot is. ellen-! őrzik. A javítóműhelyben ki-; javított gépek bejáratása —í a bejáratás első szakasza —; fékpadon történik. Ily módon! kiküszöbölhetik a bejáratás-! nál sokszor előforduló mű-! szaki hibákat. A kezdeményezésnek —; amelyek mind a minőségig gépjavítást segítik elő — nin-í csenek híján a Ceglédi Gép-! állomáson. Egy-egy újítás. < egy-egy ésszerűsítés mind J hozzájárul .ahhoz. hogy at munkában helytállhassanak aj gépállomás traktorosai — m. s. — í Évente mái- átlag kétezer kötettel gyarapodik a monori járási könyvtár állománya, amely az idén elérte a 12 ezer kötetet. A könyvtár szabadpolcos, pazarul világított helyiségei­ben nagy a forgalom. Fejken­dős nénikék. korosabb férfiak, diáksapkás fiatalok böngész­nek a zsúfolt polcokon és vá­logatják ki az alkalmasnak talált köteteket, — 1300 beiratkozott olva­sónk van — mondja hangjá­ban jogos büszkeséggel Benda Lajosné a könyvtár régi, buz­gó dolgozója. — Állományunk nemcsak számszerűen gyarap­szik. hanem minősége is ja­vul. Ma már megvan a lehető­ségünk arra, hogy minden új értékes kiadványt megszerez­zünk és olvasóink rendelkezé­sére bocsássuk. Az idősebb korosztálynak még mindig Jókai a kedvence, de azért már keresik a modem magyar és külföldi szerzők munkáit is. Egyik legkeresettebb írónk Hemingway. A fiatalság úgy­szólván csak a legújabb iro­dalom után érdeklődik. A legtöbb olvasónk nő, leányok és asszonyok vegyesen. Külö­nösen olyanok, akik odahaza dolgoznak. A monori járásban már öt­re emelkedett a függetlení­tett könyvtárosok által veze­tett községi kezelésben álló könyvtárak száma. Ilyen és igen gyors fejlődést mutat az üllői, a pilisi, a vecsési, a gyömrői és a maglódi könyv­tár. Ezeken kívül 26 letéti könyvtár működik a járás községeiben. — A legörvendetesebb je­lenség — mondja Benda La- josne —, hogy a községi taná­csok már magukénak érzik a könyvtárat és egyre nagyobb áldozatokat vállalnak a terv­szerű fejlesztésért, s gondos­kodnak a megfelelő elhelye­zésről is. Az önálló községi könyvtárak állománya ennek következtében gyorsan növek­szik. Jelentékeny, több ezer kötetes könyvtárak ezek és igen fontos missziót' teljesíte­nek a kultúra megkedvelte- tése és terjesztése terén. A monori könyvtár néhány évvel ezelőtt érdekes módon került kapcsolatba a cigánykér­déssel. Egy Raffael József ne­vű. úgynevezett vándoriparos jelentkezett és érdeklődött, beiratkozhatna-e a rendszeres olvasók közé? Természetesen örömmel fogadták, kiadták neki a kiválasztott könyveket — csupa mesekönyv volt, gyermekeknek való olvas­mány. Csakhamar feltűnt, hogy Raffael József a könyv­tár leggyakoribb látogatói kö­zé tartozik. Vitte és hozta vissza a könyveket, soha sem­mi panasz nem lehetett rá. Látogatás a monori könyvtárban Közös tárlatlátogatás December 15-én, vasárnap a váci művelődési ház képzőmű­vészeti szakkörének tagjai kö­zösen megtekintik a budapesti 2 sontváry-kiállítást. A vá­ciakhoz csatlakoznak az erdö- certesi KISZ-esek is. Előadás az amerikai filmről Csütörtökön, december 12- ;n, délután négy- órai kezdet­id Hollywood és az amerikai filmipar címmel tartanak elő- idást a Csepel Autógyár mű­velődési otthonában. Az elő- t d ás keretében bemutatják az 1934-ben készült Krisztina ki­rálynő című filmet Greta Gar­bóval a főszerepben. \i áttörő kulturális szemle előtt Tegnap délelőtt kilenc órai kezdettel a megyei úttörőel­nökség szakbizottsági értekez­letet tartott. Napirenden az idei úttörő kulturális szemle feladatai szerepeltek Népi táncoktatók továbbképzése Hétfőn délután 3 órai kez- iettel tartották meg a Pest negyei népi táncoktatók to­vábbképzésének második fog- alkozását dr. Oskó Endréné vezetésével. vendéglő padlasara időnként; felmennek emberek, a ven-! déglő alkalmazottai, de nem: nyitják és nem zárják a; bejáratot. Innen kapta az í ötletet, hogy ó is felmegy! a padlásra, s ott húzza meg- magát í Számításában nem csaló-! dofct. A padlásra mindent további nélkül bejutott, s ott: bent, az alant lévő konyhát szellőztető nyílása mellett; pompás, meleg búvóhelyet \ lelt magának. Október 23-; tói december 4-ig, tehát más-'; fél hónapon át élt a Rózsa-'; kert padlásán. Nappal a \ zászlók mögé húzódva, a; meleg kuckóban aludt, éjsza-t ka pedig a szeHáztetőn átt lemászott a konyhába, s a \ söntésbe, ott evett, ivott,; lakmározott. Minthogy a régi í közmondás, amely szerint í evés közben jön meg az: étvágy így igaz, a fiatal-j ember végül már a prdlásra; is vitt fel magának ételt,; italt. A szemtanúk szerint j egyenesen kihízva került elő j rejtekhelyéről. Természetesen • őrizetbe vették, s vizsgálatot: folytatnak egyéb viselt dolgai: után is. A furcsa tolvajügy kap-: csán azonban felmerül a ko-| moly kérdés. A bentlakó tolvaj a másfél hónap alatt — a hi­vatalos vizsgálat adatai sze­rint — több mint 2000 forint értékű enni- és innivalót pusztított el. A konyha sze­mélyzete már hetek óta ész­lelte, hogy hol itt van hiá­nyuk, hol ott, s egymásra gyanakodtak. A lopásokat azonban nem jelentették, hanem az emésztő bizalmat-; lanság légkörében csak ti-; tokban jegyezgették, hogy mi-: kor miből mennyi adag ma-: radt a konyhában, ahelyett,j hogy megtették volna a nyo-j mozás érdekében szükséges j feljelentést. Vajon miért? (f. a.) : A bűnügyi krónikában is szokatlan, cifra kis dolog esett meg a minap Budaör­sön. A történet színhelye — mint az utóbbi időben már annyiszor — ismét a botrá­nyairól lassanként hírhedtté vált Rózsakért Étterem volt. Az étterem egy alkalma­zottja felment a padlásra, s rémülten vette észre, hogy az ott tartott nemzetiszínű zász­ló mögött lapul valaki. Azon­nal fellármázta munkatár­sait, s a padlás homályos zugából előhúztak, majd a rendőrségnek átadtak egy fia­tal férfit. A rendőrségen kiderült, hogy a fiatalember Sipos István 23 éves kőrösszegi segédmunkás, ideiglenes bu­dapesti lakos. Bevallotta, hogy még a hosszúra nyúlt ősz szép napjaiban kilépett fővárosi munkahelyéről, s el- bujdokolt, mert valami ap­róbb bűncselekményért eljá­rás indult ellene. Bevette ma­gát a Kamara-erdőbe, s ott tanyázott mindaddig, amíg a hűvösebb idők meg nem ér­keztek. Akkor észrevette, hogy a budaörsi Rózsakért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents