Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

mrcrr.i kSCÍvÍíid 19G3. DECEMBER 10, KEDD ítél,A - DE NÉLKÜLE? A Pest megyei Tanács Egyik járásunkban fontos ügyet tárgyaltak a párt-végre- hajtóbizottsági ülésen. A já­rás valamelyik gyengébben dolgozó termelőszövetkezeté­nek akartak segítséget adni, hogyan lábalhatnának ki leg­hamarabb a bajból. A végre­hajtó bizottság elé terjesztett jelentés nagyon alaposan, őszintén elemezte a hibákat, nem kendőzte a járási szervek felelősségét sem a tsz-ben ki­alakult állapotokért. A végrehajtó bizottsági ülé­se« mindenki szemtől szembe mondhatta el véleményét, fejthette ki gondolatát, csak egy embertől vonták meg a szót: a termelőszövetkezet el­nökétől. Nem úgy, hogy lein­tették volna, Úgy sem. hogy az elszaladt órákra hivatkoz­tak volna: .,ne húzzuk tovább az időt, a lényegen semmi nem változtat”. Egyszerűen nem. hívták meg a végrehajtó bizottsági ülésre a tsz elnökéi. Az sem mentség, sőt inkább súlyosbító körülmény, hogy a tsz-elnök éppen pártonkívüli. A tényeken igaz, nem vál-: toztatott volna semmit, ha az elnök is jelen van, vagy hoz­zászól. A tervelmaradás, a rá­nie a tanácskozáson, mert ennyi megbecsülés minden embernek kijár. Mit érezhet az a vezető, aki ugyan sok hi­bát vétett, de erőfeszítései után még azt sem érdemelte ki, hogy hallhassa, amit róla és gazdaságáról megállapíta­nak? Hogyan állhat a tagság elé, amikor azok tudják, hogy ilyen fontos kérdésben mel­lőzte elnöküket a felsőbb szerv? Biztonságérze'ét min­den bizonnyal nem növelte az esemény. Mi másra gondolhat, mint arra, hogy a járási párt- végrehajtóbizottság nélküle képzeli el a rendteremtést is — rá már nincs szükség. Megfosztották attól az örömtől is, hogy lássa: milyen felelős­séggel aggodalommal igyekez­nek problémáikon segíteni a járásiak. Az ülés Jó helyre került forintok Az elmúlt éveikben megerősödött, s gazdaságilag is je­lentős eredményeket ért el a földművesszövetkezetek könyvterjesztő hálózata, ezt legjobban a közelmúltban le­zajlott őszi falusi könyvhetek bizonyították. A hálózatfej­lesztési tervek összeállításánál azonban valahogyan „el­feledkeznek” erről a tevékenységről, jelentéktelen Össze­gek jutnak nem egy helyen arra, hogy korszerűbb, vevőt csalogatóbb legyen a könyvesbolt is. olyan környezet fo­gadja ott a vásárlót, amely lehetővé teszi nemcsak a vá­sárlást, hanem a böngészgetést, a kóstolgatást” is. Ha a földművesszövetkezetek összforgalmát tekintjük — érthetően — annak zömét nem a könyvesboltok adják. De vajon mérhető-e csupán számokban, azaz forgalmi ada­tokban az a tevékenység, amelyet a könyvesboltok ki­fejtenek? Legkevésbé számokban kell lemérni a hatást, hiszen a kulturáltabb, szélesebb látókörű ember nem fe­jezhető ki a forgalmi rubrikákban, annál inkább érezhető jelenléte az egész falu légikörének alakulásában. A köny­vesboltok az említett típus-kialakulását segítikMő. a jng- guk eszközeivel, s ennél fontosabb feladat ma aligha van falun. A könyvesboltok, a könyvterjesztés fejlesztésére biztosított forintok a legjobb helyre kerülnek. Olyan hely­re, ahol bár forintokban kifejezhetetlen. de mégis felmér­hetetlen hasznot hoznak az egész társadalomnak. végén maguk a párt-végrehajtóbizottság tag­jai ítélték el saját eljárásukat, s taglalták hibájuk belátható következményét, tettek javas­latot a hiba kijavítására Az ő tanulságuk azonban minden pártszervezet tamulsága le­gyen. Csak akkor alakulhat ki bizalom a pártszervezetek iránt,'ha feladataikat a lakos­sággal közösen oldják meg és bárkinek az ügyében dönte­nek, nemcsak meghallgatják a nevezettet, hanem a róla szóló tárgyalásra meg is hív­ják: fórum előtt nyilatkozhas­son. Ez az egyetlen módja a félreértések, a téves ítéletek elkerülésének, s legtermésze­tesebb velejárója minden em­ber tiszteletben tartásának, megbecsülésének. S. A. most megjelent . számában Mikolai Ferenc megyei fő- állattenyésztő írta a vezető­cikket „Hogyan gazdálkod­junk takarmánykészleteink­kel?’’ címmel. Az 1984. évi költségvetés jelentőségét és végrehajtásának új voná­sait Kun Ferencné pénz­ügyi osztályvezető méltatta. A monori járásban megszer­vezett társadalmi munká­ról Szijjártó Lajos vb-elifök adott tájékoztatást. A me­gyei tanács határozatai, me­gyei vb-határozátok, szemé­lyi hírek, felvásárlási és adóbevételi tájékoztató egé­szíti ki a közlöny új szá­mát. Újabb 180 mezőgazdasági egészségügyi felelős A múlt évben kezdték meg a Pest megyei termelőszö­vetkezetek egészségügyi fele­lőseinek elméleti képzését. Nyolcvanan ismerkedtek meg az elsősegélynyújtás és a gazdaságok higiéniai felügye­letének módszereivel. Az idén az oktatást kiter­jesztik az állami gazdaságok és a gépállomások egészség- ügyi felelőseire is. Szentend­rén, a Ságvári turistaházban már megkezdődött az okta­tás. Három csoportban ösz- szesara 180 dolgozót képeznek ki. (MTI) A HIDEG TILOSAT JELEZ Ez esetben csakugyan nem a szemafor, vagy az önműkö­dő térközbiztosító jelző mutat tilosat. Megálltak a vagonok, s nem is gördülnek egy ideig a délegyházi g ^mellékvágányra, mért* belcoszörkött a fagy. Ugyan mióta akadályozza a vasutat a nem is túlságosan nagy hideg, abban, hogy cél­hoz érjen? Jogos kérdés, amire azon­ban esetünkben könnyű vála­szolni. A délegyházi kavicsbá­nya holtvágányára azért nem futnak be a vagonok, mert a vizes talajból frissen kimar- kolt anyag egykettő odafagy. A lecsorgó víz még a kereke­ket is a sínhez fagyasztaná. Iliképpen arra ítéltettek az it­teni munkások, hogy várjanak a jobb időkre. De hát mi lesz akkor az esz­tendő elején megállapított, s még el végzetlen munkával? Annál írrkáHh <=> 7 h -i í i V Két hónapja kísérleti üzem működik az ÉM Törökbálinti Kísérleti Téglagyárában. Fel­adata, hogy a téglaelemeik­ből gerendákat, födémeket készítsen. Ez úgy történik, hogy nagyméretű, keramikus elemeket, „óriás téglákat” he­lyeznek egymás mellé, azo­kat átfűzik néhány szál gömbvassal, s egy kevés be­tonnal hozzárögzítik az ösz- ezefűzendő elemekhez. így szilárd, hajlékony, jó hő- és hangszigetelésű, s e mellett könnyű épületrészt nyernek. Vasbeton helyett használják, s nemcsak az üzem, de az eljárás is kísérleti stádium­ban van Magyarországon. Az új üzemben napi 25 négyzetméter födémet gyár­tanak. Egy hete működik, 8 4 gőzőlőkamra gyorsítja a kötőanyagul használt be­ton érését. A testek a vára­kozáson felül szép kivite­lűek. A minőségi követel­mény is csak néhány száza­lékkal maradt a szükséges n(vó alatt; ezt is rövide­sen elérik. Székesfehérvárott használ­ják fel első ízben az anyag­ból égetett, összekapcsolt keramikus elemeket nagyobb építkezéshez. Rövid idő alatt 30 ezer négyzetméternyi ele­met kell a közeli városba szállítani. Lakóháznál és ipa­ri építkezésnél egyaránt fel­használják. A kísérleti műhely mellett természetesen változatlan erő­vel munkálkodik a téglákat, keramikus elemeket előállí­tó üzem. A lehetőségek, s az igények arra utalnak, hog'- a hazánkban ez ideig háttérbe szorult, nagymére­tű téglaelemeket jobban hasznosítják — a vasbeton mellett. Sok nyugati ország­ban építkeznek ezek alkal­mazásával. Ott, ahol jó mi­nőségű agyag, s különösen téglagyár is rendelkezésre áll, kifizetődő az építőele­mek gyártása, a vasbeton­nál kisebb - súlya biztosítja könnyebb mozgatását, keze­lését és szállítását. Az épü­let könnyebb, s olcsóbb ala­pozást kíván. A Törökbálinti Kísérleti Téglagyár idei munkája meg­haladja majd évzáráskor az előírt mennyiséget. Félmillió égetett, másfél millió nyers tégla az idei munka ered­ménye. ezt, hiszen az előző, szigorú tél okozta árutorlódás miatt a vasút a nyár folyamán csak az igényelt kocsik felét állította ki. Az építőipar pedig szünte­lenül és nagy mennyiségben kéri a sódert. Bálint József irodavezető nem hagy kétséget afelől, hogy megoldás itt is kínálkozik. Akkor sem maradnak mun- kátlaniul, ha a hőmérő még nagyobb hideget mutat. Mi hát a megoldás? A friss, vizes kavicsot fel­halmozzák, dombokat, hegye­ket raknak belőlük. A hal­mokból elszivárog a víz, s az így nyert száraz készlet a hó­nap második felében már szál­lítható. Ezzel a megoldással legalább 20—30 ezer köbméter kavicsot útnak indíthatnak. Az sincs kizárva, hogy ha a megfelelő kocsipark rendelke­zésre áll, az év hátralevő ré­szében törlesztik adósságukat. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK BŐSÉGES VÁLASZTÉK AZ ÜNNEPEKRE Cegléden is — mint másutt az országban — megnöveke­dett az üzletekben a forga­lom. Máris tart az ünnepi vá­sár. A földművesszövetkezet áruházában az eddigi felméré­sek azt mutatják, hogy a forgalom 29 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A leg­keresettebbek a kötöttáruk, elsősorban a drága, műszálas kardigánok. A műszaki cik­kek közül a tv, a varrógép és a mosógép „vezet”. Sajnos, akad olyan cikk is, amely­ből nincs elegendő. így példá­ul a szőnnekabótok és ál­talában a szőrmeáruk alig tartanak néhány napig, a szál­lítás után nyomban elfogy­nak. A Kossuth téri játék­boltban mintegy 200 ezer forint értékű készlettel több várja a közönséget, mint ta­valy. Keresettek a felhúzha­tó plüs játékok és a szebb­nél szebb babák. Az illat- szerbolt „slágerei” a mani­kűr- és fésűkészletek. A par- celánboltban ugyancsak ha­talma® forgalom bonyolódik le. Az elmúlt napokban például mintegy 110 ezer forint értékű étkészlet, teás- és feketekávés készlet érke­zett az üzletbe. A tapaszta­latok szerint azonban néhány nap múlva már újabb ren­delést adhatnak fel, mert az új áruk gyorsan vevőre ta­lálnak. Az óra- és ékszer- boltban máris kifogytak a brossok és az aranygyűrűk. A napokban érkezik az után­pótlás. MOMPReVaieiB; Aki nem siet - lemarad Hogy mennyire igaz a köz­mondás, bizonyítja a gombai Uj Élet Tsíz példája Szőlő­telepítési tervüket, amely száz hold volt, nem tudták telje­síteni a rossz időjárás bekö­szöntése miatt. Kénytelenek az elmaradt húsz holdra való szőlővesszőt gondosan áttelel- tetnd. Ha az ősszel jobban megszervezik a munkát, bizo­nyára sikerült volna hiányta­lanul teljesíteni a telepítési programot. A Nagy Tavak helyett börtönbe jutott A napokban négyhónapi szabadságvesztésre Ítélte a Monori Járásbíróság Erdélyi Attilát (Tápiósüly, Deák üteg 3.) tiltott határátlépés előké­szítése miatt. A fiatalember 1961-ben nősült, majd kü­lön vált feleségétől. Július­ban mint csillés Várpalotán helyezkedett el, október 15- én azonban — igazolatlan mu­lasztásai miatt — útilaput kö­töttek a tailpa alá. Ettől kezdve gondosan felkészült a disszidálásra. Főleg kalan­dos olvasmányai hatására döntött úgy, hogy felkeresi állítólagos nagybátyját az Egyesült Államokban, a Nagy Tavak vidékén. Felült a vo­natra, azonban hamarosan nyakon csípték. Terve nem sikerült, a Nagy Tavak he­lyett négy hónapig a börtön­ben pihenheti ki vakmerő vállalkozásának izgalmait. FELNŐTTEK MIKULÁSA Ha késve is, de érdemes beszámolni a gyömrőá KISZ- isták hangulatos Mikulás-est­jéről. Apró cserecsomagokat gyűjtöttek össze egy hatal­mas ládába, hogy minden­kinek jusson valami ajándék. A Télapó — Liptaic Viktor — valamennyi megajándéko­zotthoz intézett egy-egy szel­lemes „útravalót”. A csoma­gokból pedig a legkülönbö­zőbb meglepetések kerültek elő: csörgők, trombiták, né­gerbabák és sok egyéb mulat­ságos apróság. Az ajándéko­zást vidám társasjáték, majd tánc követte. Meggondolatlan házasságok, gyakori válások A TIT nagykőrösi szervezete a közelmúltban kerekasztal- konferencia keretében tartott előadást a házasságiról és a válásról. Az előadók a többi között sajnálattal állapítot­ták meg, hogy hazánkban a házasságok mintegy 41 szá­zalékát később felbontják, s ezzel az aránnyal harmadi­kok vagyunk a világon. A szomorú statisztika arra en­ged következtetni, hogy a fia­talok rendkívül meggondo­latlanok a párválasztás te­kintetében. A válások 30 szá­zaléka a házasság 2—5. évé­ben történik. Jó lenne — hangsúlyozták a vita vezetői —, ha az iskolák nagyobb gondot fordítanának az ezzel a témával kapcsolatos felvilá­gosításra. TAPINTAT y ^ Egy délelőtt, amikor ép- fpen a kisebb városba is be- 'í illő új tanácsházán lábatlan- % kodtam, beállít a titkári szo- % bába egy férfi. Jegyzeteimet rendezgettem, félfüllel mégis $ oda figyeltem. A beszélgetés- bői megtudtam, hogy az illető fya megyei pártbizottság vagy f a tanács osztályvezetője, me­ggyei tanácstag, és ma van a f fogadónapja. Hivatali teen- $ dőjét azonban egybe kívánja % kapcsolni egy nagyon dicsért $ háromholdas barackos meg- £ tekintésével, s máris indul, í Bemutatkoztam. y £ — Nem volna egy hely a £ kocsijában? | — Dehogynem . .. Kijönne. '/. — Ha kivisz! y £ — Szívesen, tessék! % Negyedóra múlva a kocsi £ befordult egy tanyaudvarba. Az udvar közepén óriás eper- fyfa, lombja hűs sátorként bo- fj rult a barackot osztályozó, cso- $ magoló leányok, kamaszok fö- % lé. Lehettek tizenöten is. Né- £ hány erősebb lány és fiú % szüntelenül hordta a tanyát í körülölelő barackosból a cso- idálatos gyümölccsel rakott lá- í dákat. y ^ Egy kis termetű, de egyenes, ^ büszke tartású öregasszony £ jött elénk. Férfiasán határo- í zott kézfogásában, üdvözlé- y seben tartózkodás érződött, i azért szívélyesen tessékelt ben- ' nünket beljebb. A helybeli árudavezető negyvenvalahány lehetett, kö­zelebb a négy ikszhez, mint az öthöz, csak mély ráncai árul­kodtak nem könnyű életéről. Mellette egy alacsony, pufók képű, erősen őszülő idős asz- szony ült. Csak nézett ben­nünket, csupán néma haloga­tásával vett részt a beszélge­tésben. De olyan egyetértéssel, olyan melegséggel tudott bó­logatni, mosolyogni, hogy több­ször is rajtafeledtem a sze­mem. Megittunk már néhány pohárral a palackozott szent- györgyhegyi rizlingból. Nagy barátkozó, emberszerető érzés­sel hajoltam hozzájuk, és azt kérdeztem a férfitől, fejem­mel az asszony felé intve: — A mama? A férfi arca megdermedt, s abban a pillanatban tudtam, micsoda szörnyen ostoba ta­pintatlanságot követtem el. — Nem... dehogy!... a... feleségem! Az asszony talán megsaj­nált bennünket, mert halkan, kedves, bölcs évödéssel fel­nevetett. — No. úgy ne járjunk mán, mint Erzsi néniék a novellá­ban! ... Keserves percek voltak azok, nem segített rajtam a magyarázat sem, melyben mindhárman egyetértettünk, hogy igen, igen. a hosszú együttélés egymáshoz csiszol­ja a házast ársakat. Akkor kínomban fogadal­mat tettem hogy efféle kér­dést soha többé ki nem ejtek a számon. Gergely Mihály fizetés, az eladósodás csakúgy fennállt volna, mint így. A mulasztásokra felhozott pél­dák egyikét sem cáfolhatta volna meg senki, hiszen a je­lentés, az írásbeli bizonyíté­kok a végrehajtó bizottság rendelkezésére álltak. Csupán tehát formai dolog lett volna az elnök megjelené­se és felszólalása? Ha pedig formai, akkor miért kell szót vesztegetni rá? A válasz egyértelmű: hibás munkastílusra vall, ha éPPen az érdekelt fél nem vehet részt az általa vezetett gazda­ság helyzetének elemzésénél! Nemcsak azért, mert sok ér­tékes adattal gazdagíthatta volna a végrehajtó bizottság ülését. Nemcsak azért, mert elmondhatta volna, mit kifo­gásol a felső irányító szervek munkájában, élenőrzési mód­szerében, s miben látja saját mulasztásának okát? Nemcsak azért, mert hasznára vált vol­na az ülésnek, ha épp a szö­vetkezet elnöke javaslatait hallgatták volna meg, milyen kiutat lát a jelenlegi állapot­ból? Azért is ott kellett volna ül­Beton helyett - tégla — Fiam?... A férjem! — mondta büszkén az öregasz- szony, s úgy félmozdulattal végigsímított élénkmintás, vi­lágos kartonruháján. Zavar, makogó magyaráz­kodás következett, mindany- nyian beleizzadtunk. A barac­kost a házaspár mutatta meg, én az asszonyhoz szegődtem, beszélgettem. Nem volt nehéz megtudnom, hogy a férje har­minc évvel fiatalabb, hadifog­ságból jött haza 1946-ban, s beszegődött hozzájuk. Egy hónap múlva felakasztotta ma­gát a tanya gazdája, még egy hónap és az asszony törvényes felesége lett fiatal szeretőjé­nek. Aki természetesen a földért, a szép tanyáért vette el. Nem hagyott békén a bor­zongató, sötét világ, s megír­tam egy novellát, melynek a különös házaspár mellett egy nagy testű, tizenkilenc éves, kívánatos, rokoni látogatóba érkező lány is szereplője. Ezt i novellát olvastam fel leg­utóbb azon a vidéken, egy másik faluban. Az ezt követő író-olvasó ta­lálkozót borozás követte. Bal­ról a körzeti földművesszövet- kezedi központ elnöke ült mel­lettem, jobbról a helyi vegyes­bolt vezetője, aki igen szereti i könyveket, s kivételes buz­galommal beszéli rá vevőit a könyvvásárra. — Hogy van Erzsi néném? — kérdezte a bennünket kí­sérő tanácselnökhelyettes. — Jól, Pista fiam, igen jól!... Hóttig mán biztosan eltartok!... — felelte nyomban, huncut kis mosollyal, s várakozón né­zett ránk. — A ... hallottunk a szép barackosukról, azt szeretnénk megnézni... Ha nem zava­runk! — mondta a megyei ta­nácstag. — Lehet, tessék csak! — bó­lintott az öregasszony. Aszott, enyhén májfoltos arcán ezer­nyi ránc, ajka betöppedő, csak a szeme, a fekete, szúrós sze­me lobog fiatalosan. Ebben a pillanatban elő­bukkan a barackosból egy ha­talmas termetű, középkorú, bo­rostás arcú férfi. Mezítláb van, ceig pantallója a homokot sep- ri, gombolatlan ingéből elősö- tétlik fekete szőrrel fedett, boltozatos mellkasa. — No, ott jön mán János! — int apró, ősz fejével az öreg­asszony a férfi felé. Néhány pillanatig őszinte ámulattal nézzük a lomhán kö­zeledő fiatal embert. De szép szál fia van. Erzsi néni! — szólal meg végre el­ismerően a tanácstag. A csepp asszony fekete sze­me megvillan, összeszűkül, ar­ca keserű fintorba rándul, de aztán elömlik rajta az asszo- < nyos diadallal leplezett mo­soly. delmi vállalataink megvásá- ! rolták a szükséges gabona-! mennyiséget Az import-j gabona 55 százalékát Európa-j ban, 45 százalékát pedig az \ USÁ-ban vásárolták mea vi-í lágpiaci áron. a jelenleg ki-j alakult fizetési felételekkel.! A gabonaszállítmányok túl-! nyomó része még ez évben.) a fennmaradó mennyiség pe-j dig 1964 február végéig be-< érkezik az országba. Kenyérgabona-szük'égi etünk j így teljes mértékben, a ta-j karmánygabona-ellátás pedig! kielégítően biztosított. 1 Mulató János külkereske­delmi miniszterhelyettes nyi­latkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ez évi gabonabehozatalról. El­mondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőt- len időjárás miatt az elő­irányzottnál lényegesen keve­sebb lett a gabonatermés. Ezért a kormány a szükséglet kielégítése céljából — a fel­vásárolt mennyiségen kívül — mintegy nyolcszázezer tonna kenyér- és takarmánygabona importját határozta el. A ha­tározat alapján külkereske­Az ez évi gabonabehozatalról nyilatkozott Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes

Next

/
Thumbnails
Contents