Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
2 1963. DECEMBER 10. KEDD Az SZKP első titkárának beszámolója a Központi Bizottság plénumán (Folytatás az 1. oldalról) a vegyipar lebecsülése. Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott. A párt központi bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a fü- ves-herés földművelési rendszert. megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mezőgazdaságnak okozott — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: „A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja”, majd ismertette a műtrágyagyártás programjának két szakaszát. Az első szakasz: biztosítaná a mezőgazdasági szükségleteknek kielégítését, figyelem,be véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második az 1980. évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a legközelebbi években hektáronként legalább 5—7 mázsával kell emelni a szemes termények hozamát. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban „150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani”. Hruscsov felhívta a tudományos intézményeiket, hogy fokozzák kutatásaikat a gyomnövények elleni küzdelem céljait szolgáló új, hatékonyabb és olcsóbb vegyszerek előállítása érdekében. A vegyipar szerepe a népgazdaság többi ágában Nyikita Hruscsov' kiemelte a vegyiparnak az állattenyésztésben játszott szerepét. Hangsúlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos kémiai anyagokkal egészítik ki. akkor ilymódon gyorsan csökkenteni lehet az egy termékre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának” az állatok fe- hérjeellátását nevezte. So- katígérőnek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolaj származékokból és termékekből vonjanak ki fehérje anyagokat. A szovjet miniszterelnök a plénum résztvevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazda- sági vegyipari szövetséget létesíteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széleskörű kemizálásának minden feladata. Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot és „jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését”. Indítványozta, hogy a mezőgazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervet. „Ennek alapját Prjanyismyilkov akadémikus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát”. Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában is mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A műanyagszálak termelése 1970-ben a tervek szerint körülbelül 1 350 000 tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország tex tiln yersany ag-ellátáséban az említett időszakra 38,5 százalékra növekszik. A beszámoló szerint 1970- ben a Szovjetunióban 3.5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6—7-szeresét. Hruscsov a vegyipari gépgyártást a vegyipar gyorsított fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként méltatta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958. májusi plénuma után a vegyipari berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gépgyártás tudományos-kutató és tervező bázisa, több mint kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Hruscsov azonban azt is megjegyezte, hogy a vegyipari gépgyártás lemarad a vegyipar fejlődése mögött és így akadályozza azt. A legyártott berendezések számos esetben sem műszaki színvonaluk, sem minőségük tekintetében nem elégítik ki a vegyészeket Szakemberek számításai szerint a vegyipari berendezésék termelését (a többi nép- gazdasági ágak szükségleteinek figyelembevételével) mintegy négyszeresére kell emelni. A működő gyárak termelési kapacitásának ésszerű kihasználása lehetővé teszi a vegyipari berendezések gyártásának olyan mérvű fokozását, hogy ez elérje az évi 520 millió rubel értéket. Ezenkívül évi 500 millió rubel értékű berendezés gyártására új üzemeket kell építeni. — A berendezések hazai üzemekben való termelésének továbbfejlesztése nemcsak nem zárja ki, hanem fel is tételezi — e téren a többi szocialista országgal való együttműködés fokozását — mondotta Hruscsov. — Vegyiparunk fejlesztéséhez jelentékenyen hozzájárultak Csehszlovákia. a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország, Románia és Magyar- ország tudósai, tervezői, mérnökei és munkásai. A vegyipari berendezések behozatala ezekből az országokból a hétéves terv öt éve alatt megközelítőleg kilenctésének az egész párt, az egész nép ügyévé kell válnia”. Gyors léptekkel a kommunizmus felé Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította, hogy a Szovjetunió minden eszközzel fejlesztve gazdasági kapcsolatait és együttműködését a testvéri szocialista országokkal, síkraszáll a kapitalista országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok kiszélesítése mellett is. „Szívesen adunk megrendeléseket a kapitalista országok cégeinek vegyipari üzemek egész komplexumára és más berendezésekre és megfizetünk érte, ahogyan azt a kereskedelmi feltételek előírják”. „Súlyos kiábrándulás vár azonban azokra — tette hozzá —, akik busás profitot akarnak zsebrevágni ezen az üzleten, kihasználva az állítólag kedvező konjunktúrát, akik arra számítanak, hogy a Szovjetunió rákényszerül bármilyen egyezményre, mert úgymond, nincs más választása. Ismétlem, aki becsületesen akar dolgozni, annak adunk megrendelést, ha hitelt biztosítanak, mivel ez már a gazdasági kapcsolatok normájává vált. Azok, akik másképpen kalkulálnak, hoppon maradnak.” — A szovjet állam most oly erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja terveink végrehajtását, aki elvesztette az eszét — jelentette ki Hruscsov. — Mi magabiztosan haladunk előre és minden újabb évvel, minden újabb gazdasági sikerrel nagyobb léptekkel, gyorsabban közeledünk a kommunizmus felé. Hruscsov rámutatott: a Szovjetunió és a. testvéri szo- I cialista országok kommunistái" a szocializmus és a kommuniz- : mus építésének időszakában j „bebizonyítják, hogy helyesen i tudják alkalmazni a marxiz- j must—leninizmust, annak for- j radalmiságát, elsősorban a 1 gazdasági építés frontján”. A szónok hangsúlyozta: „itt, az anyagi termelés területén mérünk döntő csapást a régi világra, itt bizonyosodhat be megcáfolhatatlanvl a szocializmus fölénye a kapitalizmussal szemben”. — A jelenlegi viszonyok között hazánkban a kommunizmus gazdasági bázisának megteremtéséért, a többi szocialista országban pedig a szocialista gazdaság megteremtéséért vívott harc — a nemzetközi téren vívott osztályharc egyik fő formája. „A kapitalizmus fölött aratott teljes győzelem szilárd alapjait — jegyezte meg Hruscsov — nem túlzó forradalmi frázisok, hanem a millióknak az anyagi termelés területén végzett lankadatlan munkája teremti meg. Ez a munka erősíti a szocializmus általános frontját., ez sokszorozza meg erőit a világ neveinek forradalmi harcában,” — A kommunizmus építésében elért eredményeink megmutatják a világ dolgozóinak, hogy mire képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe ragadta a hatalmat — mondotta Hruscsov. — Minél erősebb a Szovjetunió és min- j den szocialista ország gazdasága, minél jobban megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye, annál nagyobb lesz forradalmasító, lelkesítő hatása a világ dolgozóinak agyára és szívére, azoknak a népeknek a tudatára, amelyek felszabadultak, vagy amelyek harcolnak nemzeti felszabadulásukért és az új élet építésének útjára lépnek. ,Az SZKP Központi Bizottságának plénuma Hruscsov négy és fél órás előadói beszéde után szünetet rendelt el. A plenáris ülés ma moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor folytatja munkáját. AZ EMBERI JOGOK NAPJÁN Magyar íróküldöttség utazott Jugoszláviába Hétfőn a magyar—jugoszláv kulturális csereegyezmény alapján háromtagú magyar íróküldöttség utazott Jugoszláviába. A küldöttséget Nemes György, az Élet és Irodalom főszerkesztője vezeti. Tagjai^ Diószegi András kritikus és Vészi Endre drámaíró. A magyar írók tíz napot töltenek Jugoszláviában. Johnwon visszatért Washingtonba Lyndon Johnson, az Egyesült Államok elnöke vasárnap New Yorkból visszaérkezett Washingtonba. Johnson Herbert Lehman elhunyt New York-i kormányzó temetésén vett részt, majd meglátogatta Herbert Hoovert, az Egyesült Államok volt elnökét. Valamennyi hírügynökség foglalkozik a New Yorkban foganatosított rendkívüli biztonsági intézkedésekkel t és hangsúlyozzák, hogy ez alkalomból a városban ötezer rendőrt és detektívet mozgósítottak Johnson védelmére. Az AFP felidézi Kennedy meggyilkolt elnök november 14-én és 15-én tett New York-i útjának eseményeit. Kennedy minden kíséret nélkül haladt és saját maga vezette gépkocsiját. Megállt, ha a forgalmi lámpák pirosat jeleztek. Az egyik útkereszteződésnél valaki ki is használta az alkalmat és közvetlen közelből fényképfelvételt készített Kennedyről. „Ennyi erővel bárki rá is lőhetett volna az elnökre” — mondottá akkor a New York-i rendőrfőnök. T izenöt esztendővel ezelőtt, 1948. december 10-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén a történelem első olyan 'nemzetközi okmánya született, amely kinyilvánítja: minden embert, bárminő fajtájú, bőrszínű, nemű, vallás ú, politikai meggyőződésű legyen is, egyforma jogok illetnek meg s a törvény előtt mindenki egyenlő. Azóta ünnepeljük ezen a napon az emberi jogok napját. Van tehát ilyen nemzetközi érvényű nyilatkozat s ez akkor is nagy jelentőségű az egész emberiség számára, ha a jogok biztosítékairól nem is szól, ha az ilyen biztosítékok — mindenekelőtt a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális biztosítékok ösz- szessége — egyelőre a maguk teljességében csak a szocialista országokban vannak meg. Az emberi jogok napja a világ sok-sok országában tehát harci nap is — éppen az ünnepélyes nyilatkozat elveinek és harminc cikkelybe foglalt szavainak érvényre juttatásáért. Elég csak néhány pillantást vetni napjaink és az elmúlt tizenöt esztendő történetére, hogy megértsük; az emberi jogokról szóló nemzetközi nyilatkozat teljes megvalósulása még távoli dolog. Vajon az úgynevezett szabad világ vezető hatalma, az Egyesült Államok földjén a négerek számára fenntartott külön- autóbuszok. és a meglincselt fekete bőrű állampolgárok nem az emberi jogok meg- tiprásáról beszélnek? A Nyu- gat-Németországban az elmúlt esztendőben mélységes és nemzetközi felháborodást kiváltó Spiegel-botrány vajon nem azt mutatja-e, hogy a különböző felfogású állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságáról szóló nyilatkozatot papírrongynak tekintik? A nyugati világban nagy hangban reklámozott terrorista dél-vietnanfr rendszer a békés polgárok elleni irtóhadjáratban az elmúlt hónapokban a buddhistákra irányított sőrtüzekben jeleskedett: mintegy figyelmeztetve a különböző vallásúak egyforma jogaira. S a végtelenségig lehetne folyhatni; barbár gyilkosságok Dél-Afrikában, népirtás Angolában, rabszolgakereskedelem arab sejkségekben. soha nem feledhető kegyetlenség az azóta szabaddá lett Algéria népe ellen. S hány ország van még a tőkés világiban, ahol nem ezekkel a véres, szörnyű tettekkel sértik meg a nemzetközi nyilatkozatot. hanem úgynevezett finom eszközökkel, ahol a nőknek nincs választójoga, ahol szinte törvényes, hogy az asz- szony azonos munkáért alacsonyabb bért kap. Vajon nem a nemek egyenlőségének elvét csapják ezzel arcul? Az ünnep figyelmeztetés is: az emberi jogok megvalósulásának teljessége harc kérdése is. Harc a jogokért, azok valódi biztosítékaiért; a szocialista országok, a gyarmati sorból a függetlenséget már elért népek és a tőkés világ demokratikus tömegeinek közös harca azért, hogy az ünnepélyes nyilatkozat tizenöt esztendős szavaiból mindenütt valóság legyen. Csapa tössze vonások a bolíviai ónbányák körzetében A La Paz-tól 250 kilométernyire délre fekvő ónbányák dolgozói tiltakozásul két szak- szervezeti vezető (a korábbi jelentésekben három név szerepelt) letartóztatása ellen, túszként fogva tartanak négy amerikai, három kanadai és tizenhárom bolíviai állampolgárt. Az előbbiek részint amerikai kormánytisztviselők, részint az úgynevezett „békehadtest” tagjai, az utóbbiak bolíviai bányatisztviselők. A fogvatar- tott amerikaiak telefonösszeköttetésben állnak a La Paz-i amerikai nagykövetséggel és ismételten közölték, hogy a bányászok jól bánnak velük. Az eset nagy port vert fel bolíviai kormánykörökben és erősen nyugtalanítja a washingtoni Fehér Házat is. Johnson elnök tárgyalt tanácsadóival, közöttük Rusk amerikai külügyminiszterrel is. A Fehér Ház nyilatkozata szerint az amerikai elnök a bolílyos repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Államokban. A Pan American légiforgalmi társaság egyik Boeing 707-es típusú sugárhajtású személyszállító repülőgépét a Maryland állambeli Elkton fölött, magyar idő szerint néhány perccel hajnali három óra előtt, körülbelül másfél kilométeres magasságban villámcsapás érte. Kigyulladt és lezuhant. A gép a Puerto Ri- eó-i San Jüanból indult el és Baltimora érintésével, fedélzetén 74 utassal — közöttük két gyermekkel — és nyolc főnyi személyzettel Philadelphiába tartott. A delawarei repülőtér irányítótornya néhány másodperccel azelőtt kapta az utolsó rádióüzenetet a gép parancsnokától, aki az időt és helyet megadva közölte: „lángolva zuhanunk”. A katasztrófát senki sem élte túl. Több szemtanú látta a szerencsétlenség bekövetkezését. Az egyik elktoni lakos elmonviai amerikai nagyköveten keresztül közölte Estenssoro bolíviai elnökkel, hogy „minden támogatást megad számára a fogvatartott amerikaiak szabadon bocsátásának biztosítása érdekében”. A nyilatkozat az eszközöket tekintve részletekbe nem bocsátkozik. A bolíviai belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány „nem enged a bányászok követelésének és az erőszaknak”. Az ónbányák térségében mintegy ezer főnyi katonaságot vontak össze, összecsapásokra még nem került, sor de a helyzet rendkívül feszült. Huan Lechin Aquendo älelnök, az ellenzék vezetője, aki Estenssoro elnök ellenfeleként indulni kíván az 1964-es el- I nökválasztásokon. a bányászok mozgalmának élére állt és beszédeket mond a bányavidékeken. Lechin Aquendo egyben vezetője az ónbányászok szakszervezetének. dotta, hogy hatalmas villámlást látott. Néhány másodperccel később tanúja volt annak, hogy a gép egyik szárnya leválik a törzsről. Az idézett szemtanú még azt is megfigyelte, hogy emberi testek zuhannak ki a lángoló gépből. nemzetközi kerekasztal-konfe- rencia. A kerekasztal-értekezlet munkájában olyan jeles személyiségek vettek részt, mint Ehrenburg és Korny ejcsuk szovjet képviselők, Rolin belga szenátor, Noel-Baker angol képviselő, Jules Moch volt francia miniszter, Sík Endre nyugalmazott magyar külügyminiszter, az Orszá- gos Bóketamócs alelnöke, Ős- kar Lange, a Lengyel Államtanács elnökhelyettese és még sokan mások. Az értekezlet felhívta a nagyhatalmakat, tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, mozdítsák elő a Rapacki- terv megvalósulását és tegyenek intézkedéseket a meglepe- tésszerű támadás megelőzésére. A leszerelési szakbizottság javaslatára állást foglalt a föld alatti atomfegyver- kísérletek betiltása, az atomfegyverek terjedésének megakadályozása, korlátozott és ellenőrzött fegyverzetű övezetek létesítése, a katonai költségvetések „befagyasztása" és több más, olyan intézkedés mellett, amely növelhetné az egyetemes leszereléshez szükséges bizalmat. A kerekaszta 1-konferencia javasolta a háborús propaganda minden fajtájának eltiltását, az Interpízió és az Eurovízió együttműködésének kiépítését, valamint egy nemzetközi rákkutatóintézet felállítását — o leszerelés eredményeképpen megtakarított összeg egy részéből. A moszkvai kerekasztal- értekezleten egyébként kulturális bizottságot hívtak életre. A bizottságra három konkrét feladat megoldása vár, köztük egy európai pe- d agógusértekezlet összehíváMit szeretnék karácsonyira ? Dia-vetítő Dia-nézőke 220,— Ft 24,50 Ft Dia-filmek 4,80 forinttól 28,80 forintig „ Lángolva Repiilőgépszerencsétlenség Amerikában — 82 halott A hétfőre virradó éjjel sú! szeresére emelkedett. Előzetes ártotok szerint a KGST-országok az 1964— 1970-ig terjedő időszakban körülbelül egymilliárd rubel értékben szállíthatnak ilyen berendezéseket. Hruscsov az SZKP Köz- . ponti Bizottsága, a szovjet ! kormány nevében meleg kö- J szönetet mondott „a testvér- \ pártoknak, e pártok vezetőinek, a testvéri szocialista országok munkásainak és szakembereinek, mert együtt- j működnek hazánkkal a vegyipar fejlesztésében”, Hruscsov a tudósok fő feladataként jelölte meg a kor- ! szerű vegyi eljárások gyorsi ütemű kidolgozását az ipar számára. — Most az a feladat 1— hangsúlyozta —. hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari kutatóintézeteket, kiemeljük azokat a vezető tudományos intézményéket, amelyek fontos elméleti problémák kidől- i Sózásáért és a vegyipar egyes ágainak technikai haladásáért felelősek. Komolyan meg kell javítani a tervező, tudományos-kutató munkát. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban megvannak azok az anyagi feltételek, hogy a világon a kémiai ismeretek tekintetében az első helyet foglalja el. Az előadó kijelentette: 1964-től 1970-ig az ipar és a mezőgazdaság kérni zálását szolgáló intézkedésekből származó összjövedelem 57 milliárd rubel lesz. Ugyanebben az időszakban a beruházások összege 42 milliárd rubelt tesz ki. Következésképpen e hét év alatt a vegyipar fejlesztésére kiadott költségek nemcsak megtérülnek. hanem az országnak körülbe- ' lül 15 milliárd nyereséget is j hoznak. l Hruscsov a plénum résztvevőihez fordulva hangsű- 1 lyozta: ,*a vegyipar fejleszti vegyipari gépgyártás fejlődése: kulcskérdés Moszkvában vasárnap sajtóértekezlettel zárult a VIII. Véget ért a moszkvai kerekasztal-értekezlet
