Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
PEST MEGYEI him mmijju, uyesuljetek.' riliAn-emlékmüvei avattak Vácott (Tudósítóktól) Szombat óta nagyméretű, impozáns emlékmű áll az MTH 204. számú tanintézete. a váci öntőipariskola udvarának legszebb részén. A hatalmas kőtömb ormán a KIRÍSZ egykori titkárának plakettje látható, alatta az aranybetűs felirat: „KILIAN GYÖRGY 1907—1943.” A 60 mázsás mészkőtömböt a Dunai Cement- és M észmű KISZ-esei robbantották koztak a fehér lepellel leborított emlékmű köré. Szintéi Márton igazgató megnyitójában megemlékezett a város felszabadulásának 19. évfordulójáról. majd lehullt a lepel ae új emlékműről. Ünnepi beszédet Balázs Gyula, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője mondott. Ismertette Kilián Györgynek . — a váci tanintézet névadójának — küzVn. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Altit 50 FILLÉR 1963. DECEMBER 10. KEDD N. Sz. Hruscsov: A műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének Az SZKP első titkárának beszámolója a Központi Bizottság plénumán N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Kreml kongresszusi palotájában a Központi Bizottság plénumán beszámolót tartott A vegyipar gyorsított fejlesztése — a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a népjólét emelkedésének legfontosabb feltételei címmel. Negyvenkétmilliárd rubel beruházás — A szovjet vegyipar fejlesztésének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nélkül állanak a világ gyakorlatában — állapította meg Hruscsov. A vegyiparba és a mezőgazdaság komplex kemi- zálásába eszközlendö beruházások teljes összege több, mint 42 milliárd rubel lesz. — A párt és a kormány á szovjet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével — mondotta Hruscsov. — A szovjet nép a párt vezetésével elsőrendű nehézipart hozott létre. Az állam most óriási anyagi eszközöket fordíthat a vegyipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére annak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. Az SZKP Központi Bi- zotságának első titkára ösz- sze hasonlító adatokat közölt a különböző ipari termelési ágaknak az utóbbi tíz évben elért növekedéséről. A mezőgazdaság jelentős sikereiről szólva Hruscsov hangsúlyozta, hogy „ez az év időjárási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord tél, majd a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfontosabb mező- gazdasági területeinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél és sok millió hektáron elpusztultak az őszi vetésekv. Csak a kolhoz- és szov- hozrendszeren alapuló mező- gazdaság tudott szembeszegülni az elemek ilyen támadásával — mondotta. Bár az idén 836 millió púddal több szemesterményt bocsátottak az állam rendelkezésére, mint 1953-ban, ebben az évben a szemestermények, főképpen a búza mégsem fedezik a szükségletet. „A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek: miképpen lehetséges az, hogy régebben, amikór kevesebb volt a szemesterményék össz- hozama, gabonát adtunk el, most pedig vásárolunk”. Az ilyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mondotta: „Ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, akkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A módszer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek gabonahiány miatt az éhségtől felfúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény. hogy 1947-ben sok helyen az országban, például a Kurszki területen emberek éhenhaltak, s ugyanakkor eladtak gabonát”. Hruscsov hangsúlyozta: a párt határozottan elítélte és mindörökre elvetette az ilyen módszereket. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a Szónok kiemelte, hogy határozottan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek felvásárlásának struktúrája. Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként értékelte. — Most a kolhozok és szovhozok — vagyis a szocialista szektor —, nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élelmiszerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazda- sági nyersanyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre. Ä kolhoz- és szovhozterme- lés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magán- gazdálkodás valamifajta előnnyel rendelkezne a szocialista gazdálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2,3-szeresére gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme (egy dolgozóra számítva) 61 százalékkal emelkedett. A lakosság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet kapott juttatásokra é-3 kedvezményekre, ami 2,3-szercs növekedést jelent. A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évtized alatt elért eredményekről és közölte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több miint 17 millió lakás, a falvakban kb. 6 millió há* épült. A Szovjetunió lakosságának majdnem fele, 108 millió ember költözött új lakásokba. Nyi'kita Hruscsov megállapította, hogy a gazdaság fejlődésében óriási szerepet játszott a pártnak a műszaki fejlesztés gyorsítására vett irányvonala. Az elmúlt tíz évben a Szovjetunióban a tudomány és a technika korszerű színvonalán álló több, mint 22 000 új típusú gépet, mechanizmust, készüléket és különböző berendezést teremtettek meg. A í múlt öt évben a termelési állóalapok majdnem felét felújították. A kemizdlás forradalmasítja a mezőgazdaságot Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését szolgáló célszerű utakat és eszközöket. — A vegyipar azért kerül most első helyre, a népgazdaságban, mert a vegyipari termékek és a műanyagok alkalmazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz lehetővé az anyagi termelés legfontosabb területein — hangoztatta Hruscsov. A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataivad foglalkozva a szónok megállapította, hogy hét év alatt körülbelül 200 új üzemet kell építeni és több mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdászok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a szóban forgó időszakban 3— 3,5-szeresére növekszik. — Nem túlzó az a megállapítás — jegyezte meg a szónok —, bogy a gépesítés mellett a kémia meghonosodása forradalmasítja a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta. Hruscsov részletesen foglalkozott .a szovjet gabona- probléma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy a termelés növelésének kérdéseit a párt már 1953-ban élesen vetette fel. A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte ki célul. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűzföldek és parlagon heverő földek meghódítása. — A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekről, igyekeznek bizonygatni, hogy az új földek termővé tételének politikája állítólag nem hozta meg a várt eredményeket. A burzsoá sajtó úgy próbálja beállítani a dolgot, hogy a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföldek kudarcával van kapcsolatban. ■ Hruscsov számokkal cáfolta meg a rágalmazók koholmányait,, majd a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemes termények termesztésének 5—7 milliárd púddal történő növelését, azaz évi 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy : ma az az előnyös, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágyagyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket és nem a vetésterület növelésére. Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzí- i vebbé tételét. Ilyen szempontból vizsgálta I a mezőgazdasági konkrét feladatokat. „Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból indulunk ki — mondotta —, akkor ilyen mennyiségű szemestermény (14—16 milliárd púd) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemes terményekkel. Mi pedig jelenleg 136 millió hektáron vetünk szemes terményeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi földet kell találnunk. Ha azonban találnánk is ilyen kiterjedésű földet, akkor is felmerül a kérdés: mi előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemes termények hektáronkénti hozamát? Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. Nyilkita Hruscsov javasolta: gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni. Az öntözött földművelés problémáiról szólva Hruscsov megállapította, hogy a közép-ázsiai köztársaságokban, Kazahsztánban, az Orosz Föderációban, az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 809 090 hektár földet lehet öntözés alá vetni. — Meg kell találnunk annak lehetőségét, hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd gabonát, különösen rizst, kukoricát, őszi bűzét. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, re- ménytkeltő biztosíték arra, hogy meghatározott mennyiségű gabonát kaphassunk, függetlenül az időjárási viszonyoktól. ' a Naszály-hegy oldalából. Ifjú gépkocsivezetők hozták az iskolához. Fiatal építő- munkások készítették a több lépcsős talapzatot. A Dunai Hajógyár ifjúmunkás darusa emelte a kőtömböt az iskola kertjébe. A plakett és- a felirat az intézet tanműhelyében készült. December hetedikén délután a tanulók díszszakssza, az intézet tantestülete és a meghívott vendégek soradelmes ifjúságát, munkás életét s húsz esztendővel ezelőtt bekövetkezett hősi halálát. Kérte az öntőipariskolás növendékeket, hogy a nagy múltú iskola falai között az 6 szellemében ti*- ..-nuljanak, dolgozzanak a diákok. A z ünnepi műsor után az intézeti zászló előtt negyven, elsőéves új KISZ-tag tette le ünnepélyesen a fogadalmat. A füves—herés földművelési rendszer bírálata Ä megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága 1963. december 7-én a Pest megyei Tanács dísztermében ülést tarl-ott. Napirenden szerepelt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 5-i ülésén hozott határozatokról szóló tájékoztató. A napirend előadója Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára volt. Tanácskozott a megyei párt-végrehajtóbizottság Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága 1963. december 9-i ülésén több fontos kérdést tárgyalt meg. Napirenden szerepelt a Ráckevei Párt-végrehajtóbizottság jelentésé a termelőszövetkezeti pártszervezetek helyzetéről. A jelentést vita után a végrehajtó bizottság elfogadta. Megtárgyalta a vb az 1964. első fél évi pártbizottsági és végrehajtó bizottsági munkatervet. Valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat hozott a megyei párt-végrehajtóbizottság. Hruscsov rámutatott, hogy a gabona cs egyéb termékek 1970-re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. — A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — I jegyezte meg. — Ebből ered I a terméshozamban, a szántó- | földek hektáronkénti hozá- ] mában mutatkozó lemaradásunk is. Ha az Amerikái Egyesült Államok ' például — folytatta — . ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen. amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas srinvona’ét mindenekelőtt az ma°varáz- za, hogy 1962-’borí Egve- sült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36,5 millió tonna műtrágyát használtak fel, nálunk pedig 216 millió hektáron csak 17,3 millió tonnát. Átszámítva az Egyesült Államokban minden hektárnyi szántóterületre 220 kilogramm műtrágya jutott, nálunk pedig 62 kilogramm. Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjetunióban a mezőgazda- sági kémia fejlesztésének komoly _ lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta: „nálunk a füves-herés földművelési rendszert alkalmazták, amebi lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát”. — Egészen 1953-ig tartott (FohitatAx n 2. oldalon) Kö xscniés — a szövetkezeti kölcsönzőből Még viszonylag új üzletága a földművesszövetkezeteiknek az úgynevezett szolgáltatás, amelynek egyik fő ága a kölcsönzés. Mit lehet kölcsönözni a szövetkezeti kölcsönző boltokból? A kérdésre Szabó Miklós, a Szövetkezetek Pest megyei Központja ipari csoportjának vezetője válaszol: — Hogy mit lehet kölcsönözni? Háztartási gépeket, lemezjátszót, fényképezőgépeket, magnetofont, edényt, szerszámot, rendezvények alkalmával széket, asztalt, vagy például a mostani disznóölési szezonra kézi perzselőt. kopasztó teknőt, hurkatöltőt, húsdarálót, üstházat, üstöt,, edényeket, Vállalnak.a szövetkezetek bérfüstölést, sőt, ahol szövetkezeti húsbolt vari a községben, ott bérvágást isr. Ezen kívül most az ünnepek előtt minden élelmiszerbolt;- ban biztosítjuk a mák- és diói- darálást, aminek hagyotnánya van már a falusi üzleteikben. — Hány kölcsönzőbolt működik a megyében? — Huszonhárom nagyközségben működik már öAálló szövetkezeti kölcsönzőbolt, de ezen kívül valamennyi községben megtalálható az úgynevezett szolgáltató tevékenység valamilyen formája. ‘ (fon)