Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

1963. DECEMBER 8, VASÁRNAP r*»T Meerei rS&Htw Az amerikai társadalom átka FÉRJHEZ MENNI TILOS A New Vork-i Americana szálloda nagytermében a mi­nap módfelett lesújtó véle­mény hangzott el a második ipari forradalomról. Az AFL— CIO nevű szakszervezeti szö­vetség kétévenként esedékes kongresszusát tartották, s itt mondta George Meany fő­titkár az automatizálásról, hogy az valóságos istencsapás, amely előbb-utóbb nemzeti katasztrófába dönti az Egye­sült Államokat. A vállal­kozók szédületes iramban gyorsítják a termelési, ki­szorítva a termelés meneté­ből magát az embert, a XX. századi embert. A legszeré­nyebb -adatok szerint heten­te negyvenezer munkást tesz­nek fölöslegessé a gépek. A műszaki fejlődés, az automa­tizálás. amelynek rendelteté­se, hogy megszabadítsa az embert a -munka kínjától, a tőkés világban a kínnal együtt a munkától is megfosztja — áldás helyett átka a társada­lomnak. A Time november 22-1 szá. ma mindebből semmit sem akar észrevenni, s arra hi­vatkozik, hogy abban az or­szágban, amelyben hetvenmil- lióra rúg a foglalkoztatot­tak száma, roppant különös Meany oktalan siránkozása. Holott a probléma sokkal súlyosabb annál, semhogy ál­szent értetlenkedéssel el le­hessen intézni. Elvégre maga néhai Kennedy elnök fogal­mazott úgy, hogy munkanél­küliség az Egyesült Álla­mok első számú problémája, márpedig őt még a Time sem vádolhatta azzal, hogy rosszhiszemű az amerikai tár­sadalom berendezkedésével szemben. A hivatalos statisz­tika szerint a bérből élőiknek 5,7 százaléka van munka nélkül, vagyis jó négymillió embernek nincs megélhetése. Meany kongresszusi beszá­molójában hosszan fejtegette, hogy a hivatalos statisztika voltaképpen még meg is szépíti a tényleges helyzetet. Nem veszi ugyanis számítás­ba a részleges munkanélkülie­ket, akik a munkahétnek csak néhány napján dolgoznak. Nem szerepelnek benne azok. akik a hiábavaló vá­rakozás miatt már nem is regisztráltatják magukat a közvetítő irodáikban (körülbe­lül 800 000-re teszik az ilye­nek számát). Végül nem tün­teti fel azokat a fiatalokat sem, akik kilépve az iskolá­ból, most először szeretnének elhelyezkedni. Egyszóval a munkapiac helyzete jóval tragikusabb a hivatalos adatokból kivehető képnél, a Time mégis alkal­masnak véli a pillanatot gúnyolódásra. „Tán csak nem arra gondol. Meany, hogy szét kellene rombolni az át­kozott gépeket? !” — kérdi ironikusam. Nos, ha őszin­ték akarunk lenni, a szak- szervezeti szövetség főtitká­ra nem sokkal konstruktívabb megoldást javasolt: a varázs- szer a közmunka és a rövi- díebb munkahét. Ami az előbbit illeti, az valóban se­gítene, de az utóbbi legfel­jebb csak elosztaná a mun­kanélküliséget az összes dolgozók között. A kormány­zat képviselői azonban még ezzel a két elgondolással is mereven szembeszálltak. A Kennedy-adminisztrácdó mindent egyetlen lapra tett fel. Ez a lap az adó­reform. A gazdasági szakér­tők szerint a jövedelemadó csökkentése megnövekedett vásárlóerő formájában je­lentkeznék, s ez, valamint a vállalati jövedelemadó leszál­lítása a vállalkozóknak na­gyobb kedvet csinálna a be­ruházásokhoz, azaz új mun­kaalkalmak teremtődnének. A törvényjavaslat azonban el­akadt a törvényhozás útvesz­tőiben. Ráadásul a Rocke- feller-csoport és jó néhány nagy monopólium óriási lár­mát csapott, hogy a kor­mány az államháztartás egyensúlyának felborításával lehetetlen helyzetbe hozza az amerikai tőkét a nemzetközi pénzpiacon. De ha el is te­kintünk ettől a nyílt ellen­állástól, valamint a törvény­hozók csendes szabotálásótól a kormány elképzelésének gyengesége abból is kiderül, hogy soha olyan magasak a profitok nem voltak, mint az idei évben (á harmadik negyedévben 15,2 százalékkal haladták meg a tavalyi esz­tendő azonos időszakának pro­fitjait). Ennek ellenére a tőiké egyáltalán nem sietett újabb munkaalkalmak létesítésével felszívni a munkanélküliek seregét. Sőt, a kikötői mun­kák automatizálása folytán öt­ezer dokkmunkás, a vasutak di-es élesítése miatt hetven­ezer vasutas veszítette el kenyerét. Mutassunk iá az amerikai munkanélküliség három na­gyon lényeges sajátosságára: 1. állandósulására (hetven hónapja nem esetit öt szá­zalék alá!); 2. a ciklustól va­ló függetlenedésre (noha az ipari termelés 1963 első felében negyven százalékkal emelkedett, mégis körülbelül háromszázezer fővel meg­nőtt a számuk!); 3. végül ar­ra. hogy — a négereket leszá­mítva — legérzékenyebben az idősebb generációt és a fia­talságot sújtja. A kormány­zatot főként választási meg­gondolásokból aggasztotta ez a helyzet, no meg a növekvő munkanélküliség nyomában járó szociáilis. feszültség miatt. De a tűzoltással egyenérté­kű kozmimkaprogramnak is az lett volna a feltétele, hogy a közpénzeket erre, ne pe­dig fegyverremdelésre for­dítsák, márpedig ilyen mesz- szire a Kennedy-konmámyzat nem ment él. Amivel vi­szont pénzügyi sókon próbál­kozott, az a nagytőke ellen­álláson futott zátonyra. Voltaképpen tehát ké* ellentétes felfogás ütközött össze egymással az Egyesült Államok első szá­mú problémájának megköze­lítésében. Az egyik, amelyi­ket az elnök és a kormány­zat képviselt, az automatizá­lás társadalmi következmé­nyeit kívánta csökkenteni, s bizonyos áldozatok árán is szerette volna megakadá­lyozni a munkanélküliség mértéktelen felduzzadásét. A Hagy tömegben érkezett a csonttollú madár | Éhínség fenyegeti a cinkéket A csonttollú madár az idén valóban előhírnöke volt a december első napjaiban ér­kezett hideghullámnak és a havas, jeges téli időnek: az első nagyobb csonttollú ra­jokat november 25-én jelen­tették a madártani megfigye­lők. Legutóbb a havazást megelőző na­pokban több százas, sőt ezres tömegekben érkeztek Budapest parkjaiba, er­deibe a messzi észak szép madarai. Addig maradnak itt, amíg az erdőkben, ligetekben tart a faigyöngy bogyókészlete. A vadlibák zöme ugyan­csak november utolsó he­tében érkezett meg, s nagy tömegekben lepték el a dús gabonatáblákat az Alföldön, különösen pedig a tiszántúli tájakon. A libacsapatokat majd a nagyobb havazások mozdítják tovább Dél-Európa felé. A hót közepén bekövetke­zett jeges, havas időjárás a nálunk telelő hasznos mada­rak közül elsősorban a cin­két veszélyezteti. A megfigye­lések szerint a cinke 24 órá­nál hosszabb éhezést nem bír ki, pedig most nemcsak a fák kérgére £ lerakott rovarpetéket, ha- ^ nem a rügyeket és a ^ gyommagvakat is vastag ^ jégréteg fedi, amelyet a J cinke nehezen vagy ^ egyáltalán nem tud át- f törni. < A Madártani Intézet szak- íj emberei arra kérik a kertek^ tulajdonosait, illetve a gyű- ^ mőlcsösök gazdáit, hogy ezekben a „jeges napokban” j etessék rendszeresen a cin- < kéket, nehogy tavaszra ki- •f pusztuljon a törzsállomány, i (MTI) í Jelenet a filmből. Mányai Lajos, Velenczei István, Dar­vas Iván és Benkő Gyula (MTI Foto — Keleti Éva felv.) A\\\V\\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\\\\^^^^ Meglátjuk az atomokat Elkészültek az újfajta elektronmikroszkóp tervei — l)r. Guba Ferenc kandidátus nyilatkozata a mikrokozmosz látható „tartományának“ növekedéséről A SZOKÁS HATALMA 3L. Dm­Hagyjon még egy kicsit olvasni, úgy jobban tudok aludni. (Komádi István karikatúrája) A közelmúltban tartották Pécsett az első magyar elekt­ronmikroszkópiái konferen­ciát. A tanácskozás egyik elő­adója, dr. Guba Ferenc kan­didátus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kémiai szerke­zeti laboratóriumának mun­katársa figyelemre méltó ada­tokat ismertetett Ma jer esik Sándorral, az MTI munkatár­sával az elektronmikroszkóp teljesítőképességéről és to­vábbfejlesztésének lehetősé­gei rőL — A mikroszkópok legfonto­sabb teljesítményadata a fel­bontó képesség. Ez arról ad számot, hogy mekkora az a távolság, amelynél a műszer segítségével két pontot még meg tudunk különböztetni egymástóL Az emberi szem felbontó képessége általában egyti- zed milliméter, a legkor­szerűbb fénymikroszkópo­ké, lencserendszereké már belül van a kéttízezred milliméteren. A korszerű elektronmikrosz­kópok felbontó képessége ezen Rájöttek, hogy a negatív tölté­sű elemi részecskékből, elekt­ronokból álló sugár épp olyan hullámtulajdonsággal rendel­kezik, mint a fény: minél na­gyobb az elektronok sebessé­ge, annál rövidebb a hullám­hossz. Ezen alapszik az elekt­ronmikroszkóp, ahol fény he­lyett nagy sebességre felgyor­sított elektronnyalábokat al­kalmaznak, s e nyalábok nem üvegből készült lencserendsze­ren, hanem elektromos vagy mágneses téren haladnak át. Az elektronokat ma már olyan nagy sebességre fel tudjuk gyorsítani, hogy hullámhosszuk alapján az elektronmikroszkóp fel­bontó képességét az angst­rom század részére növel­hetjük! Bár az elektronmikroszkóp kis látószöge miatt ilyen felbontó képességet soha nem érhetünk el, a múlt évben Philadelphiá­ban megtartott konferencián a kutatók már olyan elektron- mikroszkóp te iveit mutatták be. amelynek felbontó képes­sége eléri az 1 angstromot, az­az a milliméter tí'zmilliomod részét! Bátran mondhatjuk te­hát: nincs messze az az idő, amikor ilyen teljesítőképessé­gű mikroszkóppal fürkészhet­jük az anyag titkait, olyan műszerrel, amely nemcsak a molekulákat, hanem a bennük levő ato­mokat is láthatóvá teszi. — A látható tartomány nö­velésének útjában természe­tesen jó néhány akadály áll. Felmerül például az a kérdés, hogy ha meglátjuk majd az atomok világát, a kapott kép mennyiben felel majd meg a valóságnak. A nagy sebességű elektron ugyanis, amikor ta­lálkozik az atommal, azzal kölcsönhatásba kerül, így a mikroszkóp tulajdonképpen nem magát az atomot tárja a megfigyelő elé, hanem az em­lített kölcsönhatás folytán ki­alakult, bizonyos mértékig torzított képvet. A jövő felada­ta tehát. hogy a tudomány munkásai kiszűrjék az újabb műszerek természetéből adódó zavaró momentumokat meg­oldják az ilyen és ehhez ha­sonló problémákat. Meggyőző­désem, hogy a tudósok fára­dozása előbb vagy utóbb ezen a téren is eredményes lesz. jeliőrre bízta, mert ö maga', kénytelen volt a saját éjsza-í kaját ágyban tölteni. Érrel tanú Turkáhl Tivadar vál-1 lalati főrevizor is. A tettes 1 tehát Alvó Aladár éjjeli őr, a talponállók hírhedt% huligánja...” Az eset ekképp záródott f le: „A Budai Nyírlap új fő-1, szerkesztője. Vak Vendel, ki- vizsgálta a Katafalk contra f Sajtszagositó Vállalat ügyet. % Eszerint mind Katafalk, mind% pedig Sajtó Sándor volt'f főszerkesztő — tévedett. Al-% vő Aladár éjjeliőr szintén £ ártatlan, ami végképpen be-£ bizonyítottnak tekinthető, f mert a nevezett vállalatnál ilyen nevű éjjeliőr az utóbbi$ 30 évben nem fordult elő $ soha. A pénz tehát magá-% tói veszett el, felelősségre % nem vonható senki. Itt ír- % juk meg, hogy Katafalk Ká-% roly vidékre szerződött ka-% darkakóstoló szakértőnek, f Sajtó Sándor pedig lapunk £ éléről magasabb beosztásba< távozott.” Abcz Aba '' Csóró Csaba a notórius gaz­ember, aki stb., stb., stb.” Csóró Csaba igazolta azon­ban, hogy a sikkasztás nap­ján vállalati bűzügyekben Bécsben tartózkodott, a kul­csot pedig Fess Frida titkár­nőre, a s egykori kóbor apá­cára bízta. Nyilvánvaló, hogy Fess Frida bűnös haszon­lesés céljából sikkasztott, ő tehát a notórius gazember. Eme helyreigazító nyilatkoza­tot azonban Fess Frida is helyreigazította, imigyen: „Katafalk Károly riporte­rünk csúnyán melléfogott, amikor Fess Frida titkár­nőt hajdani kóbor apácának nevezte. A nevezett hölgy — ősei nevén: fessi Fesshy Frida baronessz — minden­koron makulátlan múltú munkás volt, s a kulcsot a szóban levő éjszakán az éj­kézipénztár kulcsát Csóró Csaba pénztáros zsebéből lop­ta ki. E volt horthysta ka­tonatisztnek különben is zavaros a múltja stb., stb., stb.” Bűz Barna — bizonyítván ártatlanságát — ragaszkodott a következő helyreigazításhoz, amit meg is kapott: „Megírtuk, hogy Bűz Bar­na főkönyvelő, mint volt horthysta katonatiszt, kilop­ván Csóró Csaba pénztáros zsebéből a kulcsot, egymilliót sikkasztott. Először is Bűz Barna nem katonatiszt volt annak idején, hanem szelle­mi szükségmunkás. Továbbá: a kulcsot Csóró Csaba a sa­ját zsebéből lopta ki, hogy a pénzt elcsórhassa. Bűz Barna tehát ártatlan, mint a ma született ló. Ellenben Katafalk Károly, a Bu- % dai Nyírlap riportere, Sajtó $ Sándor főszerkesztő megbízá- $ sáből leleplezte a Sajtsza- gositó Vállalat szagos dol- j gát, az egymilliós sikkasztás í ügyét. így: í „Enyv Ede, a Sajtszago- í sitó Vállalat igazgatója, egy- í milliót sikkasztott a valla- f lat kézi pénztárából. A í kulcsot előre megfontolt ^ szándékkal lopta ki Bűz % Barna főkönyvelő zsebéből, í Ez a notórius gazember, már- % mint Enyv Ede stb., stb.” $ Az ártatlanul meghurcolt $ igazgató a helyreigazítási jog % alapján kiharcolta a helyre- ^ igazítást a Budai Nyírlap £ hasábjain: $ „Katafalk Károly belső í, munkatársunk notórius gaz- ^ embernek nevezte Enyv Edét, ^ a derék, becsületes és ártat- % lan igazgatót. Katafalk, saj- % nos, náthája gyógyítása cél­íj jából. aznap alaposan beka- í darkázott s ezért elvétette a ^ neveket. Summa summárum: £ nem Enyv Ede a bűnös, f nem ő a notórius gazember, , í hanem Bűz Barna, aki a is alaposan túltesz, s eléri az egymilliomod millimétert, a 10 angstromot! Az ilyen mik­roszkópokkal már jól láthatók a vírusok, sőt az olyan nagy molekulák is, mint például a fehérjemolekulák. — A mikrokozmosz emberi szem által látható tartománya tehát az utóbbi évtizedekben, években ugrásszerűen meg­nőtt, az anyag titkainak ki- fürkészése azonban azt köve­teli, hogy újabb és újabb lehe­tőségeket keressünk arra: az emberi szem még mélyebben hatolhasson be a parányok bi­rodalmába. Elvileg ennek nincs is akadálya. Tudjuk, hogy a fénymikroszkóp fel­bontó képességét bizonyos ha­táron túl nem növelhetjük, s a határ lényegében a fény hullámhosszától függ, a mai korszerű fénymik­roszkópok teljesítőképes­sége azonban már megkö­zelíti az elméletileg elér­hető határértéket. — Uj utakat kellett keres­ni, s a tudósok — a fénymik­roszkópra vonatkozó elmélet alapján — a fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágne-! ses hullámok után kutattak. I FEHÉR LÓ A Hortobágyi Állami Gaz-: : daság mátai lótenyésztő tele-; : pén nevelik az ország egyet-1 1 len színtiszta fehér lovát. A; | Huligán nevet viselő, (három; j éves. küllemileg is gyönyörű, I kékszemű paripa rokonta-j i nyésztés eredményeként szü­letett a pusztán. Most van ido- i mítás alatt és nagy terveket í valósítanak meg vele: tarka | utódokat várnak tőle. Ha ez [ sikerül, a tarka lovakat ex- I portra küldik, ezek ugyanis I igen keresettek a cirkuszok- ' ban. A híres hortobágyi ötös- fcsatba is szeretnék betörni a fehér lovat, mégpedig az ötös­fogat első sorának közepére. (MTI). December 25-én kerül a televízió nézői elé P. Howard (Rejtő Jenő) regényéből készült — Férjhez menni tilos című tv-játék. Rendező Zsurzs Sva. -A film felvételeit a Budapest Filmstúdió műtermeiben és a Budapesti Táncvalotában for­gatták. legnagyobb tőkés monopóliu­mok vezetői ezzel szemben azt a felfogást vallják, hogy miután profit szempontjából kifejezetten jó, ha a növekvő munkanélküliség nyomást gyakorol a munkavállalókra és lehetővé teszi a bérek le­szorítását, szó sem lehet semmiféle áldozatról. Hiba volna persze, egyedül ebben a konfliktusban keresni a nagytőke Kennedyvel szembe­ni ellenszenvének okát, de kétségtelen, hogy a porfitért mindenre képes ultrák és a Kennedy-féle -politika ellen­téte is ott van az elnökgyil­kosság indítékai között. — at KATAFAFíC íCÁKOFY szuperriportja ÖNGÚNY 2 FLEKK TERJEDELEMBEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents