Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

1963. DECEMBER 6. PÉNTEK “^Cirlap ■fMMgüHBBHBHnMMHHMHMHVi 3 Építésre szövetkeztek Látogatás Tarán az Építőipari Kisipari Trrnielőszovctkezetbrn FEHÉR ASZTAL MELLETT Nyugdíjasok klubja Dunakeszin lyos gondokkal küszködött ez a szövetkezet. A hiányos mű­szaki irányítás, a rossz mun­kaszervezés eléggé elkedvet­lenítette a szövetkezet tagjait, dolgozóit. Sokan le is tették itt a szerszámot, hogy más­hol keressenek jobb munka- körülményeket. Pedig, ha várnak egy kicsit, itt is meg­találták volna a számításu­kat, mert a KISZÖV segített rendbe tenni a szövetkezet szénáját. Szeptember köze­pén új vezetőség alakult. Min­den poszt megerősödött. — A lakossági építkezések tervét a mai napig körülbe­lül 80 százalékra sikerült tel­jesítenünk, de el akarjuk ér­ni a száz százalékot. Remél­jük, ebben az időjárás is szö­vetségesünk lesz — mondja az elnök. Nem könnyű ilyen nagyará­nyú lemaradást pótolni, de meggyőződtünk róla, hogy na­gyon komolyan veszik, amit mondanak. Szilágyi Ferenc műszaki ve­zető például nemcsak akkor volt a munkahelyeken, ami­kor ott jártunk, hanem ide­jének nagy részét ott tölti, ahol eldől, milyen mértékben sikerült befejezni az építkezé­sekét. Jó segítőtársa a vezetőség­nek Varjú Mihály technikus­gyakornok, aki másodéves technikumi hallgató. Apja ács a szövetkezetben. Nevét min­dig a legjobbak között emle- j getik. Fiát is arra nevelte, | hogy tegyen eleget kötelessé- gének. Ez a nevelés nem volt j hiábavaló. A szövetkezet ötvenöt szá- j zalékos arányban dolgozik a ; lakosságinak. Jövőre ezt az j arányt 60—65 százalékra í akarják növelni. Többre egyelőre nem lehet, hisz a magánház-építkezés jobbára a második és harmadik negyed­évre korlátozódik, a szövet­kezetnek viszont éven át szüksége van munkára. Ezért aztán az aszódi járá­son kívül Cegléden, Duna­keszin és Gödöllőin is dol­goztak. Ezeken a helyeken közületi munkákat végeztek. A közületi munkáikkal sem _________________________ v allanak szégyent, mert pél­dául Cegléden, ahol .hídmér­leget kellett csinálni a malom­ipari vállalatnak, amit a helyi ktsz nem tudott elké­szíteni, ők a napokban kivá­ló minőségben átadják a munkát. Érdekelt bennünket, hogy ez a dicséretes törekvés mit hoz majd a szövetkezet és a tagok konyhájára. — Körülbelül háromheti fizetésnek megfelelő osztalékot visznek majd haza a tagok - tájékoztat a főkönyvelő. — A szövetkezet sem jár rosszul, mert kilenc hónap munkája alapján több mint 123 ezer forint nyereségünk volt, s ahogy számolom, ezt körül­belül 50—60 ezer forinttal meg lehet fejelni az év vé­géig. — S mi lesz jövőre? — Az ácsok már 20 tetőre kaptak megrendelést. Az első negyedév végére a munka háromnegyed része biztosítva lesz. összesen hatmillió fo­rint értékű munkát, kell vé­geznünk az új esztendőben. Ahogy beszélgettünk, Ma­hó László, a helyi Uj Utón Tsz és a község csúcsveze­tőségének párt titkára is be­jött az irodába. Ö is a leg­jobbakat mondta a szövetke­zetről. Elmondta, hogy a korábbi, rossz helyzet követ­keztében olyan hangulat ke­letkezett, hogy a szövetkezet rövidesen lehúzza a rolót. Ez munkaerőgondokat okozott és okoz még most is. Munka­erő-csábítás is történt, ami szintén súlyosbította a szö­vetkezet gondjait. Szerencsé­re, sikerült úrrá lenni a gon­dokon. Most önálló párt- alapszervezet alakult, amely sokat segít a szövetkezet ve­zetőségének. Amit elég ritka helyen hall az ember. amikor elbúcsúz­tunk, egyöntetű volt a kí­vánság: — A KISZÖV vezetői és munkatársai többször ellen­őrizzék a munkánkat, amikor csak tehetik. látogassanak meg bennünket. F. I. vetkezet valódi érdekét kép­viselték, hadakoztak a lazasá­gok ellen. Ilyenek sokan van­nak. A pártbizottság Nagy Imre járási instruktort egy időre a dabasi Szikra Tsz-be küldi, hogy segítsen a rend megte­remtésében, s Zakar Andrást, aki a tanulságos, őszinte, a való helyzetet végre feltáró jelentést készítette, továbbra is megbízta a termelőszövet­kezet patronál ásával. Egyetértésben Túra, Galgahévíz, Héviz- györk, Bag. Fejlődő, gyarapo­dó, szépülő községek a Galga mentén. Nem sok helységben lát annyi szép új házat az ember a megyében mint itt. S nem is akárhogyan építkeznek. A manzarttetők szép nagy házakat takarnak. Nem cso­da, évről évre jobban gazdál­kodnak az itteni termelőszö­vetkezetek, van miből építe­ni az embereknek. Most azonban nem róluk, az építtetőkről akarunk írni. ha­nem azokat keressük, akik ezt a sok szép házat tető alá hoz­ták. Túrán találjuk meg őket, a község központjában. Nem akarunk hinni a szemünknek. Régi parasztházon ál] a fel­írat: Építőipari Kisipari Ter­melőszövetkezet. A kis ablakokon keresztül íróasztalóknál dolgozó, jövő­menő embereket látunk. Füs­tölgő kályhák mellett jutunk be az elnök irodájába. Hor­váth József, a szövetkezet haikszavú vezetője éppen Gé- czi Péter párttitkárral és Nagy István főkönyvelővel beszél­get. Bemutatkozunk, s nem állhatjuk, hogy ne jegyezzük meg: — Suszternak rossz a cipő­je, építőiparosoknak rozoga a háza? — Valahogy így — szól visz- sza az elnök —, sajnos arra még nem jutott pénz, hogy magunknak építsünk. Pedig nagyon elkelne már egy székház, ahol elférnének az irodák és a raktár is. A bővítésnek ez is fontos feltétele. — Kaptak-e már biztatást? — Sajnos, még megnyugta­tót nem. Árra gondoltunk, hogy a megyei tanácson szö­vetkezeti támogatási alapot i képeznek, majd abból kérünk 'hitelt a székház építésére. — Segítene, ha amikor írunk a munkájukról, ezt is szóvá- tennénk? — Minden bizonnyal. Reméljük, a KISZÖV veze­tői és a megyei tanács illeté­• késéi is megértik a szövetke­zetnek ezt a nagy gondját és a jövő esztendőben gondolnak rájuk. Megérdemlik. Igaz, hogy még az év közepén is elég sú­szeres elszámolást munkájuk­ról. A pártszervezet mindaddig nem is tud talpraállni, amíg a gazdasági vezetésben, a munka megszervezésében nem teremtenek rendet. Éppen ezért előbb a járási párt-vég­rehajtóbizottság. majd a járási tanács sürgősen megvalósítan­dó határozatokat hozott. Milyen volt az ellenőrzés ? A párt-végrehajtóbizottság elsősorban a tanács kommu­nista vezetőihez szólott. Türel­metlenebbnek kell lennünk az állami szervekkel szemben is — mondotta Csákány Zoltán, a járási pártbizottság új tit­kára. összefoglalta azoknak a véleményét, akik joggal kifo­gásolták: hol voltak eddig a járási szervek, milyen ellenőr­zés folyhatott a dabasi Szik­rában, ha idáig juthattak? Kik hagyták jóvá azokat a terve­ket, amelyek valótlanságokra épültek? A rizstelep, az öntö­zés, az állatokra, a magubor­kára felvett hitelek jóváha­gyása kiken múlott? S ha már jóváhagyták, miért nem ellen­őrizték az összegek hováíordí- tását? Most sem a tizedik hó­napban kellett volna észreven- niök, hogy milyen hibák tör­téntek ebben az esztendőben. A párt-végrehajtóbizottság kérte a tanács kommunista ve­zetőit (a másnapi tanács végre­hajtó bizottsági ülésén ki is mondták), négy esztendőre visszamenőleg indítsanak vizs­gálatot. Gyors intézkedések kellenek A járási tanács a mezőgaz­dasági osztállyal, szakemberek bevonásával sürgősen tervet dolgoz ki: milyen azonnali in­tézkedések szükségesek a gyors rendteremtéshez7 Az agrár­egyetemről tanárt hívnak se­gítségül: tudományos alapon vizsgálják meg a járás termé­szeti és közgazdasági adottsá­gát, hogy mit érdemes a daba­si Szikrában termelni. Az elő- tervek elkészítése előtt beszél­gessenek a tagsággal, mondják e! azok is véleményüket, ja­vaslatukat, majd a tervek el­készülése után hívják össze a tagokat, ismertessék a felmért adatokat. Gondjuk lesz arra is. hogy a termelés mindenkit egyformán ösztönözzön jobb munkára; érdemes legyen dol­gozni a munkaegységért. Ahol szükséges, szigorú fe- lelősségrevonást alkalmaznak. Mindenkivel megértetik, hogy a tsz nem hitbizomány, hanem a tagság közös tulajdona, amit néhány felelőtlen nem hasz­nálhat a maga javára, beár­nyékolva mindazt, ami jó és nemes a közös gazdaságban. Biztosítani kell a választott szervek működését a termelő­szövetkezetben és a nem meg­felelő személyeket vissza kell hívni a bizottságok éléről. Tanfolyamokon ismertetik majd egy-egy bizottság fel­adatát, hogy mind az ellen­őrző, mind a fegyelmi bizott­ság tagjai tisztában legyenek jogaikkal és törvényes köteles­ségükkel. munkájuk rendsze­ressé váljon. Életet öntenek a szociális bizottságba, amely szintén nem tölti be a hivatá­sát és csak az elnök szubjek­tív döntésén múlik, kit és mi­ért segélyeznek. Szorosabbá, meghittebbé te­szik a tsz és a község vezetői­nek kapcsolatát. Közös prob­lémáikról többször tartanak majd közös gyűlést. A járási párt-végrehajtóbizottság mel­lett egy mezőgazdasági bizott­ságot alakítanak, amely a kü­lönböző szövetkezetek gazda­sági. politikai körülményét vizsgálja, s tudományos ala­pon tesz javaslatot a munka megjavítására. A gazdasági megerősítéssel párhuzamosan megjavítják a pártszervezet munkáját is. Olvan tagokkal erősítik meg alanszervezetüket, akik eddig is kiválóan dolgoztak, s a szö­Ezek a legfontosabb hatá­rozatok, amelyek mielőbb gá­tat vetnek a közös tulajdon herdálásának, az állami hite­lek felelőtlen kezelésének, az állam becsapásának és olyan feltételeiket teremtenek, ame­lyek alkalmasak a következő év reális tervezéséhez. Cikkünket azzal indítottuk : három-négy esztendő súlyos mulasztásait egy-két délelőtt nem lehet helyrehozni. Saj­nos, az évi mérlegen már ezek a megbeszélések most nem változtatnak. A párt-végre- hajtöbizottságnak az volt a célja, hogy jelt adjon vala­mennyi becsületes dolgozó­nak: hasonlóan kíméletlenül lépjenek fel a pazarlás, a bű­nös mulasztás, a fegyelmezet­lenség, a közös vagyon tékoz­lása. az állam félrevezetése, az önkényeskedés, a bírálat elfoj­tása ellen. Ne a szemfényvesz­tőknek, hanem a kisebb, de való alapokon nyugvó eredmé­nyeket felmutatóknak járjon ki a tisztelet és a megbecsü­lés. S Csákány Zoltán, a da­basi járási pártbizottság új titkárának ezzel a vezetési módszerével azok is elégedet­tek voltak ezen a végrehajtó bizottsági ülésen, akik koráb­ban nem vették észre a daba­si Szikra Tsz-ben előforduló bajokat, de most már közösen igyekeznek orvosolni a ma még nyílt sebeket. Sági Ágnes Odakünn az Ősz már rá­telepedett a falevelekre, sár­gás, vöröses ruhába öltöz­tette az öreg hársfákat. Bent a dunakeszi MÁV művelő­dési otthonban hosszú asz­tal kőié telepedve veteránok társasága tölti meg az egyik termet. Valamennyien felje­gyezték már az ötödik ikszet, némelyek a hatodikat is. Han­gulatuk, frisseségük mégis a korukat cáfolja. Végleg le­tették a szerszámot, búcsút mondtak a gyárnak, szak­mának. de egymásnak még nem. Találkoznak vasárna­ponként. beszélgetnek: idé­zik a múltat, egymásra li­citálnak, ha az unokákról esik szó, meditálnak nyug­díjas sorsuk felett. Legtöbb­jük még tagja a járműja­vító férfikarának. Ha ked­vük támad, kórusba ülnék és máris vidáman csendül a dal... — Hogyan is történt az a bizonyos eset a díszelnökkel? Teszem fel a kérdést hango­san, hogy a legtávolabb ülők is jól hallják. Jóízű nevetés tör elő az asztaltársaságból. Jani bá­csi pedig megnyaldossa szá­ja szélét — mert valahány­szor nagyot altar mondani, akkurátusán készül neki — aztán mesélni kezdi tanonc- korának epizódjait, mozza- natnyi pontossággal. Már sokszor elmondta, mégis olyan szenvedéllyel adja elő, akár csak harminc évvel ezelőtt. — Bizony fiúk, így jár­tam én a tanítómesteremmel... Neveti maga is, aztán hir­telen megdermed a mosoly az arcán. A ,,fiúk” is el­komolyodnak. Mintha nekik is tanoncidejük: a pofonok, megaláztatások jutottak vol­na eszükbe. — Miért is oly vonzó Du­nakeszin .a r-yugdíjáépük klub- ja? — Különösebb hasznot sen­kinek sem hoz, csupán egy kis szórakozást, elfoglaltsá­got — mondja Lévai Béla bácsi, a klub vezetőségi tagja. — Tudja fiam, mi öregek már úgy vagyunk, hogy szí­vesen üldögélünk akár órá­kat is a magunk társaságá­ban. Megvan a mi sajátos té­mánk, összejön annyi egész héten, hogy vasárnap min­denkinek jusson valami mon­danivalója. — És mit ad a művelődési otthon a klubnak? — Minden rendezvényre érvényes díjtalan állandó látogatási igazolványokat kap­tunk. Érdeklődés szerint ve­hetik igénybe a klub tagjai. Abban pedig nincs hiány. Az asztalsor végéről Sze­rencsés Sanyi bácsi, az el­nök veszi át a szót. — Tagtársak! A vezetőség javaslatát a klub elé ter­jesztem. Tartsuk meg szo­kásos őszi családi estünket. A részvételi igények arányá­ban rendelünk vacsorát, mű­sor is lesz ... A művelődési otthon nagytermében már elfoglal­ták helyüket a klub tagjai, meg a hozzátartozók. A le­vegőben bográcsgulyás íny­csiklandozó illata terjeng. Az elnök köszönti a ■ vendégeket, beszámol a klub életéről és kezdődik a műsor. Rigmusok, villámtréfák, magánszámok váltogatják egymást, kórus énekel. Mind megannyi mű­sorszám szereplői veterán .szaktársak, a klub állandó és pártoló tagjai: nagyapák és nagymamák. Künn múló fiatalságát si­ratja a természet, esőcseppek­ben hullatja könnyeit, mono­ton verdesi az ablakot. A te­remben rázendít a népi zene­kar, s az asztaloknál a ve­terán szaktársak, az örök fiatalok ajkáról! felcsendülnek a régi, szép melódiák: ...Ami­kor még húsz éves voltam... cserebogár, sárga cserebo­gár. Folyvást népesedik a du­nakeszi VSZK tagsága (ők csak így, röviden mondják) a helyben lakók közül sokan elmennek a klubba. Bár vannak még különcködők, akik távol maradnak, pe­dig aki egyszer beteszi oda a lábát, az elmegy máskor is. Többen még csak az év végén mennek nyugdíjba, de már a nyáron beléptek. És mikor alakult a klub, ki szervezte? Maguk elhatá­rozásából, évekkel ezelőtt, kezdetben csak nyolcan-tízen találkoztak, aztán egyre töb­ben ültek le a klubasztalhoz. Ma már a pártoló tagokkal együtt csaknem hetvenen van­nak. Egyre többen keresik fel a vasutasklubot olyanok is, akiket más gyárakból búcsúz­tattak. Lakatosok, esztergá­lyosok. nyomdászok, könyve­lők és statisztikusok. Néme­lyek itt találkoztak először, mégis úgy fogadták egymást, mint ha egy életen át együtt dolgoztak volna. nyugdíjasklub működik. Nem hívta létre senki sem. Spon­tán alakultak, magasabb fokú közösségi érzésből. Egyiket szervezetileg irányítják, a má­sik szinte magára hagyatva, önállóan él, de mindegyiket a tagság, a veteránok lelke­sedése tartja össze. Szinte divattá vált a nyugdíjasklub ebben az országban. Nagy­szerű dolog, új vonása ez fejlődő, szocialista társadal­munknak. Várkuti Miklós Az utóbbi időben több alkalommal is foglalkozott lapunk a bejáró munkások helyzetével, például kulturális ellátottságá­val. Megállapítottuk, hogy a helyzet tarthatatlan, s intézkedése­ket. javasoltunk, örömmel,, számolhatunk be orró.!, hogy cijt- keink felkeltették az illetékesek figyelmét, s a lehetőségekhez képest igyekeznek megoldást találni. Legutóbb például egy. igen érdékes dabasi kezdeményezésről kaptunk hirt. Dabason, a. vasútállomáson még a korábbi években kultúr vár ótermet ala-. kitottak ki, amely azonban időközben elvesztette eredeti jelle­gét. Miután másik váróterem is van az állomáson, ezt a ter­met nem is használják ki. Most a dabasi járási könyvtár és a megyei könyvtár azzal a javaslattal fordult az állomásfőnök­höz, hogy a járási könyvtár hetenként két alkalommal fiók- könyv térszerűen kölcsönözne itt. Az állomásfőnök egyetértett az elképzeléssel, ezért a járási könyvtár kérvénnyel fordult a MÁV Vezérigazgatósághoz. Reméljük, megkapják rövidesen a beleegyezést, s ez a helyes kezdeményezés segíti feleleveníteni máshol is a kultúrforradalom első éveinek nagyszerű ötletét, az utazó emberek kulturális ellátását, a kultúr-várótermekben. (tm) Kulturális híradó táj Értekezlet December 11—12-én Viseg­rádion a Művelődésügyi Mi­nisztérium felkérésére a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya tájértekezletet rendez Borsod, Komárom. Szolnok, Fejér, Bács és Pest megye könyvtárigazgatói, népművelé­si lanácsadói részére. Napiren­den a népművelési munka ter­vezésével kapcsolatos problé­mák. az általános és szakmai műveltség fejlesztésének to­vábbi feladatai szerepelnek. A kétnapos tájértekezlet során a részvevők megtekintik a viseg­rádi fellegvárat, a múzeumot és az ásatásokat. VETÉLKEDŐK A váci Hajós Alfréd úttörő­ház több érdekes vetélkedőt rendez december folyamán a varas úttörői részére. Tegnap délután Aki tud, az nyer cím­mel kezdődött a vetélkedőso­rozat, amelyet Zsákbamacska címmel december 10-én foly­tatnak. December 17-én Dupla vagy semmi játékot rendeznek, míg december 19-én Ki tud többet Vácról címmel tartanak vetélkedőt Mezőgazdasági előadássorozat a tv-ben A Magyar Televízió és a Földművelésügyi Minisztérium rendezésében november köze­pén ismét megkezdődött a tele­vízió téli mezőgazdasági elő­adássorozata. Ennek keretében a jövő héten két előadás hang­zik el. Szerdán, december 11- én A talajvédelem nagyüzemi módszerei címmel dr. Sipos Gyula, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanára tart előadást. Vasárnap, december 15-én Mit és hogyan öntöz­zünk címmel dr. Fekete Ist­vánnak, az Állami Gazdasá­gok Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága főmérnökének az elő­adására kerül sor. \ modem filmművésiet kérdései Tegnap délelőtt a Művelő­désügyi Minisztérium klubter­mében Nemeskürti István filmesztéta tartott előadást Pest megye járási és városi művelődésügyi osztályvezetői és népművelési szakemberei részére. Az előadás után a Pa­csirta című új magyar filmet, mutatták be. KÖNYVJELZŐK A szentendrei járási könyv­tár háromfajta, több szín nyo­mású, ízléses könyvjelzőket hozott forgalomba. A könyv­jelzőkön röviden ismertetik a könyvtár munkáját, a beirat­kozási díj összegét, a könyvtári órákat s azt is, hogy milyen könyvek találhatók a könyv­tárban. A dicséretes kezdemé­nyezést melegen ajánljuk a többi járási könyvtárnak is. Hangverseny Vácott A váci állami zeneiskola és a helyi művelődési ház Vox Humana énekkara december 7-én este fél nyolc órai kez­dettel közös hangversenyt ad a művelődési ház színházter­mében a város felszabadulásá­nak 19. évfordulója alkalmá­ból. Robinson Crusoe, mint űrhajós Hollywoodban elkészítik De­foe: Robinson Crusoe című, az egész világon ismert regényé­nek modern filmváltozatát. A színes, szélesvásznú filmben Robinson űrhajós lesz és a Marsra kerül hajótöröttként. A film rendezője Byron Hasn- kin. forgatókönyvét a Life cí­mű lap tudományos szerkesz­tője, J. Melchior írta. PÁL UTCAI FIÚK Vasárnap, december 8-án es­te fél nyolc órai kezdettel az Állami Déryné Színház társu­lata vendégszerepei a Csepel Autógyár művelődési otthoná­ban. Bemutatásra kerül Mol­nár Ferenc: Pál utcai fiúk cí­mű hárömíelvonásos színmű­ve. KÖNYVKÖLCSÖNIÉS AI ÁLLOMÁSON

Next

/
Thumbnails
Contents