Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-06 / 285. szám
mfc.Yit 1933. DECEMBER. 6, PÉNTEK Megszűnőben a gépjavítások kampány jellege 775 millió forintos beruházással fejlesztették az idén a gépállomásokat Országos tanácskozás a mezőgazdasági gépek javításáról tésére, bővítésére, illetve berendezések, gépek vásárlására, összesen mintegy 175 millió forintot fordítottak. Senki sem ül a kormánynál Kipróbáltak a vezető nélküli traktort az Alagi Ál’ami Gazdaságban Mezőgazdasági egészségügyi felelősök akadémiája Szentendrén Tavaly télen kezditek meg 1 a mezőgazdasági üzemek j egészségügyi felelőseinek el- j méleti képzését. Akkor nyolcvan Past megyei tsz egészségügyi felelős számára tartottak tanfolyamot a szomszédos Heves megyében. Az oktató:, az idén tovább faly- j taitódik. A megyei tanács j mező-gazdasági osztálya és a Pest megyei Vöröskereszt el- nöksé a a szentendrei Ság- vári Endre Turistaházbain rendí-zi a tanfolyamot és ez idén ez oktatást kiterjeszti az állami gazdaságok és gépál- j lomások egészségügyi felelőseire is. összesen 180 ilyen megbízást kapott mező-gazdasági i do: ózó végzi el három turnusban a bentlakásos, egyhetes tanfolyamot, hogy az- ut-'n, visszatérve üzemébe, j em-rétű feladatát jól láthas-! sa el- Az első tanfolyam hallgatói részére most folynak az előadások, s a jövő hétéin hívják be a következő csoportot, majd az azt követő harmadik turnusra kerül sor még karácsony előtt. A tanfolyamok hallgatói az elsősegélynyújtást és a mezőgazdasági üzem higiéniája felügyeletének ellátását tanul- f ják. í A nagyarányú fejlesztés, -korszerűsítés lehetővé teszi a gépjavítások színvonalának növelését, ipari jellegének fokozásét. Az idén bevezetik a j tipizált javítást: egyszerre j dolgoznak az azonos típusú traktorokon és az azonos \ rendeltetésű munkagépeken, s Így az eddig egyedileg vég- ; zett munkákat szaiagszerűen ! megszervezett, folyamatos ja- j vitás, szerelés váltja fel. Hasonlóan „nagy üzem esi tik a fontosabb alkatrészek újítását is. Eddig a hibás alkatrészek kisebb hányadát az egyes gépállomások egyedileg javították, a többség pedig selejtbe, beolvasztásba került. Most néhány gépállomáson korszerű műhelyt szerelnek fel, s ezek több megye részére sorozatban, iparszerű en javítanak majd egy-egy alkatrésztípust. A jármű elektromos beronr dezések felújítására Hódmezővásárhelyen már el is készült az első ilyen üzem. A központosított felújítás enyhít majd azon a gondon, amit az alkatrészhiány a mezőgazdasági gépek, efisősorban a külföldi traktorok javításánál minden esztendőben okoz. Külföldön is sikerrel mutatkoztak be a magyar kukoricabetakarító gépek A magyar mezőgazdasági gépgyártás három új terméke: három különböző kukoricabetakarító gép sikerrel „vendégszerepeit” külföldön. A hazai mezőgazdaságban ezek a gépek már nem teljesen ismeretlenek. de a tavalyi , kísérleteknél még sok kifogás merült fel ellenük. Azóta javítottak a konstrukción, elsősorban az üzembiztonságot növelték. Mindhárom gép trak- torvontatású. s egy sorban töri a csöveket. A KBF-típu- sú ezenkívül a szárat is felszecskázza. a KCSF-típusú pedig a csövet meg is fosztja. A gépeket az idei ősszel négy nagy gazdaságban proféi- | hálták ki. több mint 109 hold ’ termését takarították be velük, s a nagyobb megterhelés végett 600 kilométernyi úton járatták. Óránkénti' teljesítményük körülbelül egyharmad hektár volt. Több kutatóintézet széleskörű gazdaságossági számításokat is végzett, s többek között megállapították, hogy ezekkel a gépekkel a kukorica betakarítási költsége az eddiginek a felére csökkenthető. A nagyüzemi kísérletekben a gépek lényegében technológiailag és agrotechnikai- lag is beváltak. Hasonló tapasztalatokat hoztak a külföldi kísérletek is. A gépeket magyar szakemberek üzem közben mutatták be Bulgáriában, Csehszlovákiában és Romániában. JLÁ vaóo eó az ujóacf .,.. .Fiatal pártszervezetünkről még sohasem jelent meg újsághír, így igen nagy örömünkre szolgálna, ha a szerkesztőség valamilyen formában lehetővé tenné, hogy egykét sorban tudatná apró sikere iníket”. A levélben ezután a szent- mártonkátai újtelepi alapszervezeti titkár beszámol sikeres pártnapjukról, amelyen több mint kétszázan vettek részt. Statisztikai adatok is szerepelnek: hány nő, hány férfi, hány munkás és hány más foglalkozású hallgatta végig a színvonalas előadást. Ennyi a levél. Készülhetett volna belőle lapunk számára hír, néhány soros kisanyag. Vagy kerülhetett volna a levélfiók mélyére is, hiszen az újság nem adhat valamennyi sikeres pártnapról tájékoztatást olvasóinak. A levél azonban többről szól, mint a pártnapi híradás. Néhány sor csupán, mégis benne van: milyen nagy erőt tulajdonít Hrója az újságnak. S ha csak egyetlen ilyen tapasztalatunk lenne, nem vonhatnánk le általános következtetést. A minap azonban szólt a telefon: Budakesziről hívtak. Kérték, hogy vegyünk részt vasárnapi rendezvényükön, a me,yen a község öregeit látják vendégül. Nemrégen Zsám- bokról csengett a telefon: meg ne feledkezzünk a szép esküvőről —, várnak bennünket, Isaszegen, Kiskunlacházán, Dabason, a budai járás községeiben hány személyes jó ismerősünk van már! És olykor szemrehányást is kapunk: miért kerüljük oly régóta községüket? Ezt olvasóink bírálatnak szánják, a mi értelmünk dicséretnek könyveli el. Mi is a szentmártonkátai újtelepiekkel örülünk, ha egyetlen pártnapra kétszáznál is több hallgatót tudnak egybehívni, és még inkább annak, hogy a kétszázharminc megjelent között 145 volt a nő. Kíváncsian várjuk a budakeszi nőtanács rendezvényének sikeréről szóló hírt is, mindazt, ami hétről hétre, hónapról hónapra lapunkhoz érkezik. Hiszen nincs olyan újságíró, aki ne azért fogna tollat, kutatja a megyében történő eseményeket, hogy még több asszony vegyen részt a politikai életben, jobban dolgozzanak a termelőszövetkezetek, segítsük a munkásokat, valamennyi dolgozót céljai elérésében. Hol tudósítással, hol bírálattal, hol egy-egy dolgozó arcképének megrajzolásával, s riportjaink is az életadta témákról íródnak. Talán ezt érezte meg néhány kilométerre tőlünk a szentmártonkátai újtelepi párt_ titkár is és mindazok, akik nemcsak elolvassák lapunkban á sűrűn nyomtatott betűtengert, hanem hírt adnak a nyilvánosságnak saját és szűkebb kollektívájuk életéről is. Prózai nyelven ezt tömegkapcsolatnak nevezzük, de értelme, tartalma sokkal mélyebb. Nélküle lapunk szegényebb lenne, hiszen ez a kapcsolat valamennyiünk munkájának alapja. LABDÁZNAK A LÁNYOK „tornaI.abdáznak a lányok Ráckevén a Duna-parton az Ady Endre gimnázium tágas termében”. Nem játékból labdáznak, nagyon komolyan csinálják, készülnek a röplabdabajnokságra. Tavaly megyei elsők voltak, s az országos kupabajnokságban felküzdöttük magukat az előkelő harmadik helyre. És ez az eredmény kötelez Edzést tartanak a lányok, mi meg a fotoripor térrel, sálba, nagykabátba burkoióözva vacogunk a dccem béri levegőn... (Gábor Viktor felv.) MŰSZAKI ÉS TfRMÍSZETTUDOMÁüYI AMATŐR FlliWÁMZAT Az MTESZ filmklubja más társadalmi és állami szervekkel együttműködve, műszaki és természettudományi fiimpáiyázatot hirdet amatőrök részére. A pályázaton minden amatőr részt vehet egyéni vagy közös alkotással, amely műszaki, orvostudományi, biológiai, agrártudományi és egyéb természettudományi témákkal foglalkozik. Pályázni 8 és 16 milliméteres fekete-fehér vagy színes, néma vagy hangosított filmmel lehet, amelynek vetítési ideje legfeljebb 16 perc. Pályázná csak 1962. január 1-e után készült filmekkel lehet. A pályázatra a filmeket 1964. június 1-ón déli 12 óráig lepecsételt csomagban kell eljuttatni az MTESZ Tudomány- és Technika filmklubjának titkárságára, Budapest V. kerület, Szabadság tér 17., II. emelet 211 címre. Részletesebb felvilágosítást is a filmklub titkársága ad, amelynek telefonszáma 317—797. EGY KIS Hl MI, HU MI EMLÉKÜL nyugtatott nagyanyám —, csak hát jónak kell lenni. Erre aztán elcsendesedtem és hozzáfogtam a Makk Jul- csa nénémtöl kapott kosár- nyi morzsolt csutkából tornyot építeni. Nekem más játékom nem is volt, csak két csiidem, amit nagyapám hozott tavasszal a sin- tértelepről, Silberer szatócstól meg kaptam egy nagyon szép, erős. cifra skatulyát. Ehhez nagyapám faragott négy kereket cérna-gurigákból. Egy egész vasárnap délután farigcsált a bicskájával, két tengelyt is készített hozzá gyújtásból. Elibefogtam a. két csődet; egyiket Keselynek, a másikat Rigónak neveztem. — No de nem baj — vigasztaltam magam —, holnap Mikulás! Es énrám semmi panasz nem lehet. Aztán hátha éppen hozzánk jön először és a mi ablakunkba pakol ki legtöbbet . Kipucoltam szépen az ócska bakancsot subickkal, előbb ugyan szárogattam a sparherd alatt, mert ha kicsit nedves volt a cipő vagy a bakancs, az a ronda subick nem fényesedéit, akármeddig dörzsölgettem. Ahogy besötétedett, ki is tettem az ablakiba mind a kettőt, még újságpapírt is teregettem a két ablak közé, csak meg ne szóljon az öreg Mikulás. Szereztem egy gyertyacsonkot Boda Ferkó- tól s • megkértem nagyanyámat: majd később gyújtsa meg, nehogy a Mikulás eltévessze házunkat. Nagyapámnak meg lelkére kötöttem: el ne felejtsen fel- kötteni engem. — Dehogy feledem, te, csak nyughass már, ne rugkapá- lódz. Máskor sohasem szúrt a bunda szőre, de most csak- ugyan annyira fészkelődtem, nem csoda, hogy nagyapám rám szólt. Sokára azért csak elaludtam Hajnalban ébredtem, amikor nagyapám öltözni kezdett. Rögvest azzal álltam elő: — nem hallotta nagyapám, hogy kopogott volna a Mikulás? — De mintha múlóul hallottam volna — felelte. Nosza, olyan gyorsan kiugrottam a bunda alól. mintha csak valaki végiahúzott volna rajtam, s már ugrottam is a kanapéra, hogy onnan ki tudjam nyitni az ablakot. Reszkető kézzel nyúltam a bakancs után s kotorásztam benne. El sem tudtam képzelni, mi lehet az a kis szögletes valami, amibe éppen beleakadt a kezem. Nagyapám úgy félszemmel arra sandított. amikor a másik bakancsot is bevettem és a kezemmel egyre tapogattam az ablakdeszkát. de nem volt ott semmi, csak az odaterített újságpapír zörgött a kezem alatt. A másik bakancsban is ugyanolyan szegletes kis csomag volt, a lámpához tartottam: fényes piros papirost láttam. — No. bontsd mán — biztatott nagyapám. Nekiláttam s egyszer csak megjelent markomban a két, piros papírba takarosán bevont gyufa skatulya, benne hófehér kockacukor. Lesújtva néztem. Nagyapám látta csalódottságomat, meosimogatta borzas felemet, mélyet sóhajtott és nehezen, szaggatottan mondta: — No. ne búsuli kisfiam, hát nemcsak te vagy a világon! El kellett ám a Mikulásnak osztani azt a kis himi- h’’~iit sokfaié. Ösztönösen megéreztem hangjában a fojtott keserűséget Róemeltem tekintetem s láttam, hop'll kezet elével végigtörli szemét. Némán a kanapé végébe húzódtam és szioonv'i kezdtem, ropogtatni a ..keserű’' cukrot. Kamjén István lyezi a tapogatót. Ezután az erőgép már maga végzi munkáját.' A bolygókerék ugyanis érzékeny műszerként követi a barázda vonalát és ahhoz mérten tartja megfelelő irányban a traktort. Hiba esetén, például ha a bolygókerék elhagyja a barázdát. vagy ha valamilyen akadály kerül útjába, a gép „agya”, egy találmányiként benyújtott készülék, lenyomja a tengelykapcsolót, leveszi a gázt. ezáltal megáll az erőgép, majd kürtöl. A Szovjetunióban már készítettek vezető -nélküli traktorokat. amelyek rádió és elektromos irányításúak, ez a konstrukció viszont mechanikus mépóldásü és kötött, laza, sőt homokos talajon is „becsülettel” elvégzi munkáját. Az újdonság néhány napig még Alagon marad, hogy befejezhesse a megkezdett táblán a mélyszántást. Amint kijelölik az üzemet, megkezdik az irányítóberendezés sorozatgyártását. Sok csodálója van mostanában az Alagi Állami Gazdaság egyik tábláján szántó traktornak. Az erőgép kormányánál ugyanis senki sem ül és anélkül rója a köröket, hogy valami akár távolról is irányítaná. Felügyelője a tábla szélén áll, s még csak nem is kell szemmel tartania a gépet. mert ha az valamilyen ok miatt eltérne a megszabott iránytól, vagy akadály kerülne útjába, magától megáll és kürt jelzéssel „kéri” a segítséget. A nagy jelentőségű újítás Albert Istvánnak, a SZOT- iskola ipargazdaságtan tanárának elgondolása alapján szü- tótőK. "Az '®őí{eiP>á!tyífá-sé í. a másoló esztergapad automatika jánák elvé alapján működő berendezéssel oldotta meg. A traktor elejére egy súlyos boiygókerékkel ellátott hosz- szan kinyúló „tapogatókart” szerelt. A munka kezdete előtt a traktoros meghúzza az első barázdát, majd ebbe belebey d Korán beköszöntött a tél, november végén már nagy | pelyhekben hullott a hó. d A gyerekek a befagyott árokban csúszkáltak. Én csak d néztem magamban, hogy mi- d lyen jó bosszant lehet csúszdái a tükörsima jégen s elfo- d gott a szomorúság. Az én d bakancsom olyan elnyűtt, d rossz állapotban volt, a tal- d pat is régen nélkülözte már: daz otthoni kamrában talált | rossz zsákdarabbal bugyolál- í tam körül és jól átkötöz- | gettem madzaggal, d Irigykedve néztem, hogy d némelyiküknek patkóval va- d salt csizma feszít a lábán, d amivel olyan gyönyörűszé- d pen lehet csúszkálni, ka- d nyargatni. y d Ilyenkor aztán hazamen- d tem és nyaggattam nagy- d anyámat, hogy legalább as d ócskapiacon vegyen nekem d másik bakancsot, amiben j kedvemre kínyargalhatom ma- d gam. Nagyanyám szegény d csendesen válaszolta: — hát ? tudod kisfiam, hogy nincs $ pénzünk! d Ahogy közeledett a Mi- d kulás, kezdtem faggatni d nagyanyámat: ugyan hoz-e d nekem majd valamit? í — No persze, hogy hoz — tasat fejezik be, a nyáron vagy ősszel üzembe kerülőket pedig május végéig hozzák rendbe. A gépjavítások nagy részét ellátó 200 gépállomás az idén igen jelentős beruházásokat kapott. Száz helyen fedett műhely épült a gépek külső lemosására, 60 helyen új . rendszerű lúgos mosó- berendezéseket szereltek fel. A munkagépek javítására szolgáló nyitott színek közül 85- öt zárt, fűthető műhellyé alakították át. Mintegy 500 új szerszámgépeit kapták, többét, mint eddig bármelyik esztendőben, s beszerezitek, illetve maguk készítettek 1700-—1700 traktor szered kocsit és szerelőállványt. Csak a javításokhoz szükséges épületek lét-esíA Földművelésügyi Minisztériumban csütörtöikön kétnapos országos tanácskozás kezdődött a gépállomások időszerű feladatairól, többek között a mezőgazdasági gépek javításáról. Az idén részben már meg- : szűnik a gépjavítások kimon- j dottan téli, azaz kampány i jellege. A gépállomásokon és ; a saját javítóműhellyel ren- j delkező termelőszövetkezetek- j ben ugyanis több mint 40 000 j erőgépet és csaknem 200 000 ! munkagépet kell rendbehoz- j ni, előkészíteni a következő j évi zavartalan munkára. Ilyen , nagy tömegű gépet azonban már nem lehet — és nem is j szükséges. — a néhány téli j hónap alatt kijavítani. Ezért február végéig csak az univerzál traktorok javí- !
